Nógrádi Népújság. 1962. május (18. évfolyam. 36-43. szám)
1962-05-23 / 41. szám
1962. május 23. nógrádi népújság 3 Anyag, takarékosság, politikai munka... Az anyaggazdálkodás helyzete az Acélárugyárban A Fér vörös Csütörtök 50. évfordulójára ... Bús, babona, gróf-gőg, irigység Keleiiség, zsandár, alázat Egy isten sem tudná lefogni Ereinkben ma már a lázat... .. bőrünk alól kisüt lobogva Már vérünk, e bús, mindeddig lomha, Csönd van, mintha nem is rezzennénk S rohanunk a forradalomba. (Ady Endre) Ötven éve 1912. május 23-án volt Budapesten az a hatalmas tiltakozó megmozdulás, amely a Vérvörös Csütörtök néven került be a magyar munkásmozgalom történetébe. A munkásmozgalomban 1906 óta tartó apályt erre az időre kezdte felváltani a fellendülés. Szervezkedni kezdtek a demokratikus erők, nagyarányú bérmozgalmak zajlottak le több helyen. Az uralkodó osztály háborúra spekulált. A háborús készülődés drágaságot hozott. Nagy felháborodás váltotta ki a kormánynak azt az elhatározását, hogy a parlamentben napirendre tűzik a véderő javaslat tárgyalását. Ez a kormány különleges felhatalmazását tartaimazta háború esetére. Ekkor a szociáldemokrata párt vezetősége az uralkodó osztályok közti ellentétekre számítva és tömegbefolyása megtartása érdekében elhatározta, hogy az általános választójog kivívása érdekében politikai tömegsztrájkot szervez. Bécsben ugyanekkor elhatározták, hogy gróf Tisza Istvánt helyezik a képviselői ház elnöki székébe A parlamentben óriási vihar támadt és a szociáldemokrata párt tüntetésre, általános sztrájkra hívta fel Budapest munkásságát. Május 23-án reggel nagy tömegek vonultak fel a külső negyedekből a város közepe felé. A rendőrparancsnokok riadtan, kapkodva intézkedtek. Békés tüntetésnek szánták ezt a megmozdulást, de „szelet vetettek és vihart arattak”. A parlamentnél a Szabadság-hidnál az elnyomott munkásságból elementáris erővel tört ki a háború, az uralkodó osztály, a Tisza elleni tiltakozás. Véres rohamokkal akarták szétoszlatni a tömegeket. Az első vérengzések után még nagyobb lett a forradalmi feszültség. Ellenálltak a rendőrök támadásainak, barikádokat emeltek az utcakövekből. A tüntető munkások villamoskocsikat döntöttek fel. egy lovasrendőrt lelőttek. A véres összeütközések híre riadalmat váltott ki a polgárokból. Üzleteket, vendéglőket és a kávéházakat lezárták és a kirakatokra, illetve azok redőnyeire riadtan függsztettck ki a munkásság jelszavait: „Éljen az általános egyenlő titkos választójog”, „Éljen a népparlament”. A harc késő estig elhúzódott. A túlerő által kiszorított munkásság még a külvárosban, főleg a külső Váci úton folytatta harcát. Végül is a fegyvertelen munkások kénytelenek voltak teljesen visszavonulni számos halottat hagyva maguk után. Május 23 a Vérvörös Csütörtök több volt mint tiltakozás Tisza házelnökké választása ellen, több volt mint az általános, egyenlő, titkos választójogért folyó harc kiemelkedő eseménye. Május 23 rámutatott arra, hogy menynyire félnek az áruló jobboldali szociáldemokrata vezetők a tömegek harcától, de megmutatta azt is, hogy a magyar munkásosztály készen áll elnyomói elsöprésére és forradalmi elszántsága határtalan. A Vérvörös Csütörtökön nem hullatták hiába vérüket az ott harcoló proletárok. Godó László rigód o szocialista címért eső után a gomba. Ez az eső: a szocialista brigádmozgalom jelentős sikere a megyeszékhely, de a megye valamennyi gyárában, vállalatánál, amelytől az üveggyáriak bizonyára nem akarnak elmaradni, no meg a vállalat munkájának rendeződése. ják. Kórházak, laboratóriumok számára készül — és persze nők számára is, púderkészlet céljaira. Mostanában segédcsapatok is érkeztek ide, mert egy rendkívüli 650 ezer darabos export megrendelést kell sürgősen elszállítani. Á Salló-brigád vállalásai köHazánk alapanyagokban, nyersanyagokban szegény ország. Ez a tény, valamint a gyártmányok költségeinek állandó csökkentése már eleve megszabják az anyaggazdálkodás nagy jelentőségét. Megyénkben jó néhány olyan vállalat működik, amelyek anyagigényes termelést folytatnak. A többi között ezek közé tartozik a Salgótarjáni Acélárugyár is. A megyei párt-végrehajtó bizottság az elmúlt napokban megtárgyalta hogyan gazdálkodnak az anyaggal az Acélárugyárban, milyen feladatok vannak a gyár műszaki és fizikai dolgozói előtt. Az itt felszínre került tapasztalatok — a sajátos viszonyoknak megfelelően — megyénk gazdálkodásának más területein is alkalmazhatóak. 150 ezer vagonos anyagforgalom A Salgótarjáni Acélárugyárban a termelési költségek zömét az alap- és vegyianyagok felhasználása teszi ki- Tavaly például az összes költségek mintegy 72 százaléka anyagráfordítás, anyagfelhasználás volt. Megközelítő képet alkothatunk a gyár gazdálkodásáról, ha tudjuk, hogy az összes évi anyagforgalom több mint másfél millió tonna. Ez nem kevesebbnek felel meg, mintha egy 150 ezer vagonból álló vasúti szerelvényt rakna meg anyaggal a gyár. A nagyméretű anyagforgalom és anyagmozgatás lebonyolításával közel ezer dolgozó dolgozik az Acélárugyárban. Az utóbbi években és különösen az utóbbi hónapokban, a gazdasági, műszaki és mozgalmi szervek mind többet és hathatósabban foglalkoznak a gyár munkájának ezzel a fontos részével. A párt VIII. kongresszusa tiszteletére készített 27,4 millió forintos vállalásából 5,4 millió forintot az anyagmegtakarításból biztosítanak. Egyre több brigád foglalja felajánlásába az anyagfelhasználás csökkentését. Ezév első negyedében a benyújtott újítási javaslatok közel 700 ezer forinttal javították az anyag- gázdálkodás mérlegét. Az utóbbi két évben 12,6 millióval csökkentették az elfekvő, inkurens anyagkészletet. Eredményeket értek el a villany, a gőz és gáz felhasználásában is. Mindezeknél abból a tényből indultak ki a gyár dolgozói, hogy csupán egy százalékos anyagmegtakarítás évi több mint 8 millió forintos önköltségcsökkentést jelent. Kedvezően alakult a sele.it is. Hiszen az 1960. évi 7 millió forintos selejtkár — az első negyedévi 914 ezer forintot figyelembe véve — 1962- ben mintegy 3,6 millióra fog csökkenni. Fokozottabb gonddal vizsgálják a gyárba érkező alapanyagot és így a rossz, selejtes, hibás anyag mintegy háromnegyed részét már eleve kizárják a termelésből. Az eredményekhez feltétlenül hozzájárult az is, hogy a gyári bizottság az utóbbi hónapokban több esetben 5s napirendjére tűzte az anyag- gazdálkodást. vagy annak egyes kérdéseit, helyes határozatokat hozott és ellenőrzi azok végrehajtását is. Évi ötmilliós kár — rozsdásodásból Azonban nem megnyugtató, hogy a gyárban még nem alakult ki olyan politikai légkör, közszellem, amelyben a társadalmi tulajdonnak ezt az értékben jelentős részét megóvnák, védenék és minél takarékosabban használnák fel. Igaz az, hogy a gyár legjobb dolgozói — elsősorban a kommunisták — rendszeresen megkövetelik a jó anyagellátást, szót emelnek a pazarlás ellen, okos javaslatokkal segítik a műszakiak ilyen irányú törekvéseit. Amíg egyes munkahelyeken, egyes gyártmányoknál arról számolhatunk be, hogy új módszerekkel, eljárásokkal, a technológiai fegyelem szilárdításával biztosítják a jobb, tervszerűbb gazdálkodást, addig más helyeken ennek az ellenkezőjét tapasztalhatjukAz ilyen példák közül mindenekelőtt azt a jelentős, évi közel 5 millió forintos kárt említenénk meg, amelyet az anyagok mintegy fél- százalékos korrodálása eredményez. A megfelelő raktárak, tárolóhelyek hiánya, a rakodóhelyek állandó szűkülése ilyen kárt okoz a gyárnak, a népgazdaságnak. Mindez párosul a többszöri anyag- mozgatással, azzal, hogy nem mindig a megfelelő helyen, a megfelelő választékban áll rendelkezésre az alapanyag. Ugyanakkor az igen körülményes anyagmozgatás megnehezíti, hogy a Salgótarjáni Acélárugyárban már évek óta nem jutottak előbbre a kisgépesítésben. A véletlen elemek egész sorát rejti magában a mérlegelés hiánya is. hiszen a beérkezett anyagok túlnyomó többségének súlyát becsléssel állapítják meg. A helytelen anyaggazdálkodásból eredő gondokat más tényezők is növelik. Nem helyes például, hogy gyakran előfordul; a gyártmányhoz szükséges alapanyagot abban a negyedévben tudják beszerezni, amikor a kész terméket már szállítani kellene. Ebből is és bizonyos fokú kényelmességből, túlzott óvatosságból adódik, hogy a gyár termelési értékének éves növekedéséhez viszonyítva lényegesen magasabb mértékben emelkedik az anyagkészlet. Váljon a tömegek ügyévé Az anyaggazdálkodás sokrétű, bonyolult és roppant nagy értéket képviselő helyzete megköveteli, hogy a Salgótarjáni Acélárugyárban — és másutt is — a tömegek ügyévé váljon. A tervszerűség, a takarékosság, a helyes technológiai előírások kialaHétfőn tartotta idei első ülését a KIOSZ Nógrád megyei választmánya, amely ezerötszáz magánkisiparos növekvő feladatairól tanácskozott Sándor Istvánnak, a megyei csoport titkárának vitaindítója alapján. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy a kisiparra — különösen annak szolgáltató, javító tevékenységére egyre nagyobb szüksége van a lakosságnak. A falusi embereknek a városiakhoz hasonló nagyobb kulturális igénye, a lakások kis- gépesítése mind több jól képzett javító-szolgáltató kisiparost igényel. Ennek ellenére az utóbbi hat hónap alatt csaknem kétszáz kisiparos szüntette meg ipari tevékenységét, Bejelentette a KIOSZ megyei titkár, hogy a kisiparosok kétszáznál több tanulót szerződtettek, s ez a lakosság részére történő szolgáltatások jövő zavartalansága érdekében jelentős tényező. Szólt a kormány részéről intézményesen bitzosított szociális juttatásokról és a kisiparosság nyugdíjellátottságának biztosításáról is. Az előterjesztés utáni vitában a választmány szinte valamennyi tagja részt vett. Patai József kárpitosmester elmondotta, hogy kítása és megtartása, műszakiak és munkások egyöntetű feladata. A műszakiakra vár mindenekelőtt, hogy feltárják az anyaghányad csökkentésének lehetőségeit, gyorsabban alkalmazzák a technológiai előírásokat, szoros kapcsolatot építsenek ki a dolgozókkal, minél több javaslatot hasznosítsanak. Szükséges biztosítani, hogy az anyaggazdálkodásban a lehető legnagyobb takarékossági elv érvényesüljön. Az anyagfelhasználási előírások, az anyagkezelés, a hulladékok hasznosítása és még sok más feladat — például a gyors, pontos, részletes utókalkuláció — vezesse nagyobb eredményre ezt a munkát. Szükség van arra is. hogy tovább fejlesszék azt a megyében szinte egyedülálló kezdeményezést, amelynek keretében bevezették az év elején a gyártóeszköz gazdálkodást. A helyes anyagi érdekeltség — műszakiaknál és fizikaiaknál egyaránt — szintén nagy lehetőségeket rejt még magában. Végül szeretnénk szólni arról, hogy az Acélárugyár mozgalmi szerveinek eddigi eredményei mellett is nem kielégítő az alsóbb szervek ilyenirányú munkája. A párt- szervezetek. a műhelybizottságok megközelítően sem foglalkoznak olyan részletességgel. alapossággal és következetességgel az anyaggazdálkodás helyzetével és feladataival. mint a gyári csúcsszervek. Pedig nagy szükség lenne arra. hogy ismertessék az anyaggazdálkodás helyzetét. A felvilágosító munka és a szemléltető agitáció számtalan lehetőségeit kellene hasznosítani. Ez is hozzájárulna ahhoz, hogy a még mindig tapasztalható meny- nyiségi szemléletet felváltsa a minőség javítására, a tar- tósabb termékek előállítására, a jobb anyaggazdálkodásra irányuló törekvés. A Salgótarjáni Acélárugyár anyaggazdálkodási munkáinak tapasztalatai arra utalnak, hogy ez a tevékenység iparmedencénknek ebben a legnagyobb gyárában és a többi vállalatoknál is még nagy lehetőségeket rejt magában a műszaki és fizikai dolgozók kezdeményezésének további kibontakoztatása érdekében a salgótarjáni iparosok nagy érdeklődést tanúsítottak a párt és a Népfront oktató-nevelő, illetve tájékoztató előadásai iránt. Javaslatára június közepén háromnapos közös kirándulásra mennek a megye kisiparosai, s ez alkalommal szakmai tapasztalatcsere- látogatást tesznek egri kollégáiknál is. Ugyancsak az ő javaslatára a kisiparosok állandó bemutatótermét hozzák létre Salgótarjánban. Több szó esett a nyugdíjrendezésről és a megyében igen eluralkodott kontárkodás megtorlásának fontosságáról. Részt vettek a vitában a Könnyűipari Minisztérium és a KIOSZ képviselői. Felszólalt Jakab Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára is. Mint mondotta, a megye kisiparosai éppen a jó munkájuk által illeszkedtek be helyesen megyénk társadalmi, politikai életébe. Saját maguk őrködnek azon, hogy a megszerzett becsületükön csorba ne essen. — Sajnos — és ezt az elhangzott felszólalások mégin- kább megerősítették — hivatalos szerveinknél még mindig a káros „maszek” jelzőkkel illetik, s gyakran túlkaKét vállalat együttműködése nyomán csökken az üzemzavar Az elmúlt évben 62 esetben volt áramszünet a Salgótarjáni Üveggyárban. Az ebből származó 540 perces termelési kiesés több mint 530 ezer forint veszteséget okozott a vállalatnak. Az Üveggyár és az Áramszolgáltató Vállalat vezetői már több ízben tanácskoztak arról, hogyan lehetne megszűntetni, illetve csökkenteni azokat a zavarokat. Néhány héttel ezelőtt szocialista szerződést írták alá a két üzem küldöttei, amely az intézkedések egész sorát foglalja magában. Az utóbbi másfél hónap alatt már a szerződés több jelentős pontját teljesítették. Az ÉMÁSZ a megfelelő hálózat kiépítésével teljes egészében biztosítja a gyár vil- lamosemergia szükségletét úgy, hogy egyszerre két irányból érkezik az áram az Üveggyárba. A zavartalan ellátást biztosítja az áramszolgáltató azzal is, hogy a napokban gyorsátkapcsoló automatikát helyezett üzembe a transzformátor állomáson. Ezzel üzemzajra r esetén sem szenved veszteséget az Üveggyár. Intézkedéseket tettek az ellenőrzés, a rendszeres karbantartás, a korszerű mérés megvalósítása érdekében is. A két vállalat példás együttműködése máris szép eredményeket biztosított az üveggyári termelés zavartalanságában. Egész évben versenytársak Egész évre szóló versenyszerződést köt egymással a homokterenyei Kossuth és a nádújfalui termelőszövetkezet. A szövetkezetek a növénytermesztés — különösen a kapásnövények — hozamának növelését és az állatállomány minőségének javítását tűzik ki célul. Homokterenyén, a Kossuth Termelőszövetkezetben szó van arról is, hogy a termelőszövetkezetek az egymással versenyző munkacsapatok közül a legeredményesebbet jutalomban részesítik. Huszonöt h Tavaly még csak mutatóban lehetett találni egy-két szocialista brigádot a Salgótarjáni Táblaüveggyárban, de az idén szaporodnak, mint pások, indokolatlan háborgatások érik kisiparosainkat. Pedig rájuk mindig szükség lesz a javító-szolgáltató munka iránti egyre nagyobb igények miatt — mondotta, majd felhívta a figyelmet a lakosságot közvetlenül érintő szakmák tevszerű utánpótlására, különösen a falusi fodrász- és cipészmesterek utánpótlására. Átfogó intézkedést és szigorú eljárást javasolt az úgynevezett kontárkodás felszámolására. Nagy jelentőségűnek mondotta és az eddigieknél még fokozottabb erőfeszítést kért a kisiparosságtól a szocialista világnézet elsajátításáért. A választmányi ülés befejezéseként adták át a kitüntetéseket az országos versenyben elért eredményekért. A megyék közötti versenyben az előző évi tizenötödik helyről az utóbbi félévben a tizedik helyre léptek elő a Nógrád megyei kisiparosok, a salgótarjáni iparosság pedig megszerezte az országos harmadik helyet a helyi csoportok vetélkedésében. Végül határozatot fogadott el a választmány a megnövekedett feladatok még jobb teljesítésére, a lakosság igényeinek még tökéletesebb kielégítésére. Nagy Ferenc A Vállalati szakszervezeti bizottság titkára a napokban újságolta, hogy megalakult a huszonötödik szocialista címért küzdő brigád is a gyárban. Sallós Gyuláné brigádja sem régen alakult szocialistává. Ennek a brigádnak az a nevezetessége, hogy itt csinálják az úgynevezett petri-csé- széket. Nos, ami itt a csészéből látszik, még egyáltalán nem hasonlít csészére. Egyformára szabott üveglapokból üvegkororigokat vágnak ki körollóval. Csésze ebből á budapesti hőpalack gyárban lesz, ahol melegprés alatt tormálzótt van olyan mint körvágo csoportonként napi 50 darab terv-túlteljesítés, meg sajtó- tátájéikoztatók tartása, kötelezettség vállalása havonta legalább egy szépirodalmi könyv elolvasására koponyánként 12 óra társadalmi munka, — amiből — nem lennének asszonyok, ha nem így volna: ezért egy kis pénzmagot remélnek kirándulás céljaira. De szerepel egy olyan passzus is, hogy a jövő.ben törekedni fognak az egymás közti megértésre. Ezerötszáz kisiparos növekvő feladatairól tanácskozott a KIOSZ Nógrád megyei választmánya