Nógrádi Népújság. 1962. május (18. évfolyam. 36-43. szám)

1962-05-23 / 41. szám

1962. május 23. nógrádi népújság 3 Anyag, takarékosság, politikai munka... Az anyaggazdálkodás helyzete az Acélárugyárban A Fér vörös Csütörtök 50. évfordulójára ... Bús, babona, gróf-gőg, irigység Keleiiség, zsandár, alázat Egy isten sem tudná lefogni Ereinkben ma már a lázat... .. bőrünk alól kisüt lobogva Már vérünk, e bús, mindeddig lomha, Csönd van, mintha nem is rezzennénk S rohanunk a forradalomba. (Ady Endre) Ötven éve 1912. május 23-án volt Budapesten az a hatalmas tiltakozó megmozdulás, amely a Vérvörös Csü­törtök néven került be a magyar munkásmozgalom tör­ténetébe. A munkásmozgalomban 1906 óta tartó apályt erre az időre kezdte felváltani a fellendülés. Szervezkedni kezd­tek a demokratikus erők, nagyarányú bérmozgalmak zaj­lottak le több helyen. Az uralkodó osztály háborúra spe­kulált. A háborús készülődés drágaságot hozott. Nagy fel­háborodás váltotta ki a kormánynak azt az elhatározá­sát, hogy a parlamentben napirendre tűzik a véderő ja­vaslat tárgyalását. Ez a kormány különleges felhatalma­zását tartaimazta háború esetére. Ekkor a szociáldemok­rata párt vezetősége az uralkodó osztályok közti ellen­tétekre számítva és tömegbefolyása megtartása érdekében elhatározta, hogy az általános választójog kivívása érde­kében politikai tömegsztrájkot szervez. Bécsben ugyanek­kor elhatározták, hogy gróf Tisza Istvánt helyezik a képviselői ház elnöki székébe A parlamentben óriási vihar támadt és a szociál­demokrata párt tüntetésre, általános sztrájkra hívta fel Budapest munkásságát. Május 23-án reggel nagy tömegek vonultak fel a külső negyedekből a város közepe felé. A rendőrparancs­nokok riadtan, kapkodva intézkedtek. Békés tüntetésnek szánták ezt a megmozdulást, de „szelet vetettek és vihart arattak”. A parlamentnél a Szabadság-hidnál az elnyo­mott munkásságból elementáris erővel tört ki a háború, az uralkodó osztály, a Tisza elleni tiltakozás. Véres ro­hamokkal akarták szétoszlatni a tömegeket. Az első vé­rengzések után még nagyobb lett a forradalmi feszültség. Ellenálltak a rendőrök támadásainak, barikádokat emel­tek az utcakövekből. A tüntető munkások villamoskocsi­kat döntöttek fel. egy lovasrendőrt lelőttek. A véres össze­ütközések híre riadalmat váltott ki a polgárokból. Üzlete­ket, vendéglőket és a kávéházakat lezárták és a kiraka­tokra, illetve azok redőnyeire riadtan függsztettck ki a munkásság jelszavait: „Éljen az általános egyenlő titkos választójog”, „Éljen a népparlament”. A harc késő estig elhúzódott. A túlerő által kiszorí­tott munkásság még a külvárosban, főleg a külső Váci úton folytatta harcát. Végül is a fegyvertelen munkások kénytelenek voltak teljesen visszavonulni számos halot­tat hagyva maguk után. Május 23 a Vérvörös Csütörtök több volt mint tilta­kozás Tisza házelnökké választása ellen, több volt mint az általános, egyenlő, titkos választójogért folyó harc ki­emelkedő eseménye. Május 23 rámutatott arra, hogy meny­nyire félnek az áruló jobboldali szociáldemokrata veze­tők a tömegek harcától, de megmutatta azt is, hogy a magyar munkásosztály készen áll elnyomói elsöprésére és forradalmi elszántsága határtalan. A Vérvörös Csütörtökön nem hullatták hiába vérüket az ott harcoló proletárok. Godó László rigód o szocialista címért eső után a gomba. Ez az eső: a szocialista brigádmozgalom jelentős sikere a megyeszék­hely, de a megye valamennyi gyárában, vállalatánál, amely­től az üveggyáriak bizonyára nem akarnak elmaradni, no meg a vállalat munkájának rendeződése. ják. Kórházak, laborató­riumok számára készül — és persze nők számára is, pú­derkészlet céljaira. Mostaná­ban segédcsapatok is érkez­tek ide, mert egy rendkívüli 650 ezer darabos export meg­rendelést kell sürgősen elszál­lítani. Á Salló-brigád vállalásai kö­Hazánk alapanyagokban, nyersanyagokban szegény or­szág. Ez a tény, valamint a gyártmányok költségeinek állandó csökkentése már ele­ve megszabják az anyaggaz­dálkodás nagy jelentőségét. Megyénkben jó néhány olyan vállalat működik, amelyek anyagigényes termelést foly­tatnak. A többi között ezek közé tartozik a Salgótarjáni Acélárugyár is. A megyei párt-végrehajtó bizottság az elmúlt napokban megtárgyal­ta hogyan gazdálkodnak az anyaggal az Acélárugyárban, milyen feladatok vannak a gyár műszaki és fizikai dol­gozói előtt. Az itt felszínre került tapasztalatok — a sa­játos viszonyoknak megfele­lően — megyénk gazdálkodá­sának más területein is al­kalmazhatóak. 150 ezer vagonos anyagforgalom A Salgótarjáni Acélárugyár­ban a termelési költségek zö­mét az alap- és vegyianyagok felhasználása teszi ki- Ta­valy például az összes költsé­gek mintegy 72 százaléka anyagráfordítás, anyagfelhasz­nálás volt. Megközelítő képet alkothatunk a gyár gazdálko­dásáról, ha tudjuk, hogy az összes évi anyagforgalom több mint másfél millió tonna. Ez nem kevesebbnek felel meg, mintha egy 150 ezer vagon­ból álló vasúti szerelvényt rakna meg anyaggal a gyár. A nagyméretű anyagforgalom és anyagmozgatás lebonyolí­tásával közel ezer dolgozó dolgozik az Acélárugyárban. Az utóbbi években és kü­lönösen az utóbbi hónapok­ban, a gazdasági, műszaki és mozgalmi szervek mind töb­bet és hathatósabban foglal­koznak a gyár munkájának ezzel a fontos részével. A párt VIII. kongresszusa tisz­teletére készített 27,4 millió forintos vállalásából 5,4 millió forintot az anyagmegtakarí­tásból biztosítanak. Egyre több brigád foglalja felaján­lásába az anyagfelhasználás csökkentését. Ezév első ne­gyedében a benyújtott újítá­si javaslatok közel 700 ezer forinttal javították az anyag- gázdálkodás mérlegét. Az utóbbi két évben 12,6 millió­val csökkentették az elfekvő, inkurens anyagkészletet. Eredményeket értek el a vil­lany, a gőz és gáz felhasz­nálásában is. Mindezeknél abból a tényből indultak ki a gyár dolgozói, hogy csupán egy százalékos anyagmegta­karítás évi több mint 8 mil­lió forintos önköltségcsökken­tést jelent. Kedvezően alakult a sele.it is. Hiszen az 1960. évi 7 mil­lió forintos selejtkár — az első negyedévi 914 ezer forin­tot figyelembe véve — 1962- ben mintegy 3,6 millióra fog csökkenni. Fokozottabb gond­dal vizsgálják a gyárba ér­kező alapanyagot és így a rossz, selejtes, hibás anyag mintegy háromnegyed részét már eleve kizárják a terme­lésből. Az eredményekhez feltétle­nül hozzájárult az is, hogy a gyári bizottság az utóbbi hó­napokban több esetben 5s napirendjére tűzte az anyag- gazdálkodást. vagy annak egyes kérdéseit, helyes hatá­rozatokat hozott és ellenőrzi azok végrehajtását is. Évi ötmilliós kár — rozsdásodásból Azonban nem megnyugtató, hogy a gyárban még nem alakult ki olyan politikai lég­kör, közszellem, amelyben a társadalmi tulajdonnak ezt az értékben jelentős részét megóvnák, védenék és minél takarékosabban használnák fel. Igaz az, hogy a gyár leg­jobb dolgozói — elsősorban a kommunisták — rendszeresen megkövetelik a jó anyagellá­tást, szót emelnek a pazarlás ellen, okos javaslatokkal se­gítik a műszakiak ilyen irá­nyú törekvéseit. Amíg egyes munkahelyeken, egyes gyárt­mányoknál arról számolha­tunk be, hogy új módszerek­kel, eljárásokkal, a technoló­giai fegyelem szilárdításával biztosítják a jobb, tervsze­rűbb gazdálkodást, addig más helyeken ennek az ellenkező­jét tapasztalhatjuk­Az ilyen példák közül mindenekelőtt azt a jelentős, évi közel 5 millió forintos kárt említenénk meg, ame­lyet az anyagok mintegy fél- százalékos korrodálása ered­ményez. A megfelelő raktá­rak, tárolóhelyek hiánya, a rakodóhelyek állandó szűkü­lése ilyen kárt okoz a gyár­nak, a népgazdaságnak. Mind­ez párosul a többszöri anyag- mozgatással, azzal, hogy nem mindig a megfelelő helyen, a megfelelő választékban áll rendelkezésre az alapanyag. Ugyanakkor az igen körül­ményes anyagmozgatás meg­nehezíti, hogy a Salgótarjáni Acélárugyárban már évek óta nem jutottak előbbre a kisgépesítésben. A véletlen elemek egész sorát rejti ma­gában a mérlegelés hiánya is. hiszen a beérkezett anya­gok túlnyomó többségének súlyát becsléssel állapítják meg. A helytelen anyaggaz­dálkodásból eredő gondokat más tényezők is növelik. Nem helyes például, hogy gyakran előfordul; a gyártmányhoz szükséges alapanyagot abban a negyedévben tudják besze­rezni, amikor a kész termé­ket már szállítani kellene. Ebből is és bizonyos fokú kényelmességből, túlzott óva­tosságból adódik, hogy a gyár termelési értékének éves nö­vekedéséhez viszonyítva lé­nyegesen magasabb mérték­ben emelkedik az anyagkész­let. Váljon a tömegek ügyévé Az anyaggazdálkodás sok­rétű, bonyolult és roppant nagy értéket képviselő hely­zete megköveteli, hogy a Sal­gótarjáni Acélárugyárban — és másutt is — a tömegek ügyévé váljon. A tervszerű­ség, a takarékosság, a helyes technológiai előírások kiala­Hétfőn tartotta idei első ülését a KIOSZ Nógrád me­gyei választmánya, amely ezerötszáz magánkisiparos nö­vekvő feladatairól tanácsko­zott Sándor Istvánnak, a me­gyei csoport titkárának vita­indítója alapján. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy a kisiparra — különösen annak szolgáltató, javító tevékenységére egyre na­gyobb szüksége van a la­kosságnak. A falusi embereknek a váro­siakhoz hasonló nagyobb kul­turális igénye, a lakások kis- gépesítése mind több jól kép­zett javító-szolgáltató kisipa­rost igényel. Ennek ellenére az utóbbi hat hónap alatt csaknem kétszáz kisiparos szüntette meg ipari tevékeny­ségét, Bejelentette a KIOSZ me­gyei titkár, hogy a kisiparo­sok kétszáznál több tanulót szerződtettek, s ez a lakosság részére történő szolgáltatások jövő zavartalansága érdeké­ben jelentős tényező. Szólt a kormány részéről intézménye­sen bitzosított szociális jutta­tásokról és a kisiparosság nyugdíjellátottságának bizto­sításáról is. Az előterjesztés utáni vitá­ban a választmány szinte va­lamennyi tagja részt vett. Pa­tai József kárpitosmester el­mondotta, hogy kítása és megtartása, műsza­kiak és munkások egyöntetű feladata. A műszakiakra vár mindenekelőtt, hogy feltárják az anyaghányad csökkentésé­nek lehetőségeit, gyorsabban alkalmazzák a technológiai előírásokat, szoros kapcsolatot építsenek ki a dolgozókkal, minél több javaslatot hasz­nosítsanak. Szükséges bizto­sítani, hogy az anyaggazdál­kodásban a lehető legnagyobb takarékossági elv érvényesül­jön. Az anyagfelhasználási előírások, az anyagkezelés, a hulladékok hasznosítása és még sok más feladat — pél­dául a gyors, pontos, részle­tes utókalkuláció — vezesse nagyobb eredményre ezt a munkát. Szükség van arra is. hogy tovább fejlesszék azt a megyében szinte egyedülálló kezdeményezést, amelynek keretében bevezették az év elején a gyártóeszköz gazdál­kodást. A helyes anyagi ér­dekeltség — műszakiaknál és fizikaiaknál egyaránt — szintén nagy lehetőségeket rejt még magában. Végül szeretnénk szólni ar­ról, hogy az Acélárugyár mozgalmi szerveinek eddigi eredményei mellett is nem kielégítő az alsóbb szervek ilyenirányú munkája. A párt- szervezetek. a műhelybizott­ságok megközelítően sem fog­lalkoznak olyan részletesség­gel. alapossággal és követke­zetességgel az anyaggazdál­kodás helyzetével és felada­taival. mint a gyári csúcs­szervek. Pedig nagy szükség lenne arra. hogy ismertessék az anyaggazdálkodás helyze­tét. A felvilágosító munka és a szemléltető agitáció számtalan lehetőségeit kelle­ne hasznosítani. Ez is hozzá­járulna ahhoz, hogy a még mindig tapasztalható meny- nyiségi szemléletet felváltsa a minőség javítására, a tar- tósabb termékek előállítására, a jobb anyaggazdálkodásra irányuló törekvés. A Salgótarjáni Acélárugyár anyaggazdálkodási munkái­nak tapasztalatai arra utal­nak, hogy ez a tevékenység iparmedencénknek ebben a legnagyobb gyárában és a többi vállalatoknál is még nagy lehetőségeket rejt ma­gában a műszaki és fizikai dolgozók kezdeményezésének további kibontakoztatása ér­dekében a salgótarjáni iparosok nagy érdeklődést tanúsí­tottak a párt és a Nép­front oktató-nevelő, illet­ve tájékoztató előadásai iránt. Javaslatára június közepén háromnapos közös kirándulás­ra mennek a megye kisiparo­sai, s ez alkalommal szakmai tapasztalatcsere- látogatást tesznek egri kollégáiknál is. Ugyancsak az ő javaslatára a kisiparosok állandó bemu­tatótermét hozzák létre Sal­gótarjánban. Több szó esett a nyugdíj­rendezésről és a megyében igen eluralkodott kontárkodás megtorlásának fontosságáról. Részt vettek a vitában a Könnyűipari Minisztérium és a KIOSZ képviselői. Felszó­lalt Jakab Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság első tit­kára is. Mint mondotta, a megye kisiparosai éppen a jó munkájuk által il­leszkedtek be helyesen megyénk társadalmi, poli­tikai életébe. Saját maguk őrködnek azon, hogy a megszerzett becsüle­tükön csorba ne essen. — Sajnos — és ezt az el­hangzott felszólalások mégin- kább megerősítették — hiva­talos szerveinknél még min­dig a káros „maszek” jelzők­kel illetik, s gyakran túlka­Két vállalat együttműködése nyomán csökken az üzemzavar Az elmúlt évben 62 esetben volt áramszünet a Salgótarjá­ni Üveggyárban. Az ebből származó 540 perces termelési kiesés több mint 530 ezer fo­rint veszteséget okozott a vál­lalatnak. Az Üveggyár és az Áramszolgáltató Vállalat ve­zetői már több ízben tanács­koztak arról, hogyan lehetne megszűntetni, illetve csökken­teni azokat a zavarokat. Né­hány héttel ezelőtt szocialista szerződést írták alá a két üzem küldöttei, amely az in­tézkedések egész sorát fog­lalja magában. Az utóbbi másfél hónap alatt már a szerződés több jelentős pont­ját teljesítették. Az ÉMÁSZ a megfelelő há­lózat kiépítésével teljes egé­szében biztosítja a gyár vil- lamosemergia szükségletét úgy, hogy egyszerre két irányból érkezik az áram az Üveggyár­ba. A zavartalan ellátást biz­tosítja az áramszolgáltató az­zal is, hogy a napokban gyorsátkapcsoló automatikát helyezett üzembe a transzfor­mátor állomáson. Ezzel üzem­zajra r esetén sem szenved veszteséget az Üveggyár. Intézkedéseket tettek az el­lenőrzés, a rendszeres kar­bantartás, a korszerű mérés megvalósítása érdekében is. A két vállalat példás együttmű­ködése máris szép eredménye­ket biztosított az üveggyári termelés zavartalanságában. Egész évben versenytársak Egész évre szóló verseny­szerződést köt egymással a homokterenyei Kossuth és a nádújfalui termelőszövetkezet. A szövetkezetek a növényter­mesztés — különösen a ka­pásnövények — hozamának növelését és az állatállomány minőségének javítását tűzik ki célul. Homokterenyén, a Kossuth Termelőszövetkezet­ben szó van arról is, hogy a termelőszövetkezetek az egymással versenyző munka­csapatok közül a legeredmé­nyesebbet jutalomban részesí­tik. Huszonöt h Tavaly még csak mutatóban lehetett találni egy-két szo­cialista brigádot a Salgótar­jáni Táblaüveggyárban, de az idén szaporodnak, mint pások, indokolatlan háborga­tások érik kisiparosainkat. Pedig rájuk mindig szükség lesz a javító-szolgáltató munka iránti egyre nagyobb igé­nyek miatt — mondotta, majd felhívta a figyelmet a lakosságot közvet­lenül érintő szakmák tevszerű utánpótlására, különösen a falusi fodrász- és cipészmes­terek utánpótlására. Átfogó intézkedést és szigorú eljárást javasolt az úgynevezett kon­tárkodás felszámolására. Nagy jelentőségűnek mondotta és az eddigieknél még fokozot­tabb erőfeszítést kért a kis­iparosságtól a szocialista vi­lágnézet elsajátításáért. A választmányi ülés befe­jezéseként adták át a kitün­tetéseket az országos ver­senyben elért eredményekért. A megyék közötti versenyben az előző évi tizenötödik helyről az utóbbi félévben a tizedik helyre léptek elő a Nógrád megyei kisipa­rosok, a salgótarjáni ipa­rosság pedig megszerezte az országos harmadik helyet a helyi csoportok vetélkedé­sében. Végül határozatot fo­gadott el a választmány a megnövekedett feladatok még jobb teljesítésére, a lakosság igényeinek még tökéletesebb kielégítésére. Nagy Ferenc A Vállalati szakszervezeti bizottság titkára a napokban újságolta, hogy megalakult a huszonötödik szocialista cí­mért küzdő brigád is a gyár­ban. Sallós Gyuláné brigádja sem régen alakult szocialis­tává. Ennek a brigádnak az a nevezetessége, hogy itt csinál­ják az úgynevezett petri-csé- széket. Nos, ami itt a csészé­ből látszik, még egyáltalán nem hasonlít csészére. Egy­formára szabott üveglapokból üvegkororigokat vágnak ki körollóval. Csésze ebből á bu­dapesti hőpalack gyárban lesz, ahol melegprés alatt tormál­zótt van olyan mint körvágo csoportonként napi 50 darab terv-túlteljesítés, meg sajtó- tátájéikoztatók tartása, kötele­zettség vállalása havonta leg­alább egy szépirodalmi könyv elolvasására koponyánként 12 óra társadalmi munka, — amiből — nem lennének asszonyok, ha nem így volna: ezért egy kis pénzmagot re­mélnek kirándulás céljaira. De szerepel egy olyan passzus is, hogy a jövő.ben törekedni fognak az egymás közti meg­értésre. Ezerötszáz kisiparos növekvő feladatairól tanácskozott a KIOSZ Nógrád megyei választmánya

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom