Nógrádi Népújság. 1962. május (18. évfolyam. 36-43. szám)
1962-05-05 / 36. szám
1962. május 5. nógrádinépűjság 3 NYÍLT LEVÉL a tűzhelyek minőségének javításáról A közelmúltban Komáromi fenre és két társa levelet Írtak a ZIM Salgótarjáni Gyáregysége, a Tűzhelygyár vezetőségének. A három levélírónak küldött választ az alábbiakban közöljük, tekintve, hogy hasonló kérdések másoktól is felmerül tek. A ZIM Salgótarjáni Gyái- egysége ez év elején a tűzhelyek minőségének, élettartamának javítására vállalást tett. Ebben kötelezték magukat arra, hogy az év második felétől minőségjavító intézkedésként bevezetik a tűzhelyek hátlapjainak és fenék- lapjainak zománcozását. Ez úgy válik lehetővé, hogy csökkentik a tűzhelyek öntvénysúlyát és a csökkenés értékéből fedezik a fenéklap és a hátlap zománcozására fordított összeget. A levélírók bírálták a gyáregység munkáját és megjegyezték: a 4 kilogrammos súlycsökkentés — szerintük — olyan intézkedés, amivel a csökkentett súly árát ellenszolgáltatás nélkül „kivették” a vásárlóközönség zsebéből. Arról is írnak levelükben, hogy eddig egy jobb minőségű, tartósabb tűzhely kialakítását várták, sajnos, az ellenkezője történt. Ugyanis a korábbi, véleményük szerint nem jó minőségű tűzhely helyett, most egy rosszabb minőségűt hoznak forgalomba. A tűzhely konstrukciójával kapcsolatbem megjegyzik a levélírók, hogy a hamuládák mérete nem felel meg a kivánalmaknak, a jelenleg használatos, nagy hamu tartalmú szénhez kicsinek bizonyulnak. Kérik azt is, hogy a tűzhelyek lemezeinek méretvastagságát is változtassák meg, akkor bizalommal fognak tűzhelyet vásárolni. A levélírók nem voltak teljes mértékig tisztában azzal, hogy gyáregységünk intézkedése milyen értelemben változtatja meg a tűzhely élettartamát. Ezért néhány gondolattal ismertetni kívájuk az elkövetkezendő átalakítás és a minőség javítására vonatkozó vállalásból származó előnyöket. A korábbi időszakban gyártott tűzhelyeink öntvényalkatrészei és lemez- alkatrészei elhasználódás szempontjából nem voltak egyszinten. Ez azt jelenti, hogy a tűzhelyek lemezalkatrészeit már régen ki kellett cserélni, illetve az egész tűzhely további üzemeltetése lehetetlenné vált, amikor az öntvényalkatrészek még jó állapotban voltak. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a belső részeket nem védtük megfelelően a füstgázokban levő nedvességtől és egyéb savak káros hatásától. A jelenlegi intézkedés azt célozza, hogy a tűzhelyek belső és külső felületeit a zománcozással megóvjuk az oxidációtól, ezzel megnöveljük a lemezek élettartamát, amely megközelíti majd a tűzhelyek öntöttvas alkatrészeinek tartósságát. Az öntöttvas súlyának csökkentése pedig csupán a külső alakra vonatkozik és egyáltalán nem befolyásolja a tűzhely hőtechnikai és egyéb tulajdonságait. A kereskedelmi jóváhagyó szervek és a vásárlóközönség véleménye szerint tetszetősebb, finomabb vonalú lesz az új tűzhely, mint a régi volt. A változás tehát semmiféle romlást nem eredményez, sőt, a lemezek és az öntöttvas alkatrészek élettartamának megközelítő azonossága mintegy kétszeresére növeli majd a tűzhelyek használhatóságát. Egy későbbi időszakban, 1963. január 1-től a hamuláda méretét is megnöveljük, a tervek szerint mintegy 2.5- szeresére. A tűzhelyek jelenlegi válaszfalát a szabványnak megfelelően 1 milliméteres lemezből gyártjuk majd. Ezzel a nyílt levéllel is szeretnénk hozzájárulni, hogy a levélírók, valamint a többi vásárlók is tisztán lássák gyárunk dolgozóinak nagy horderejű vállalását és olyan bizalommal fogadják jobb minőségű termékeinket, mint amilyen kedvvel és lelkesedéssel munkálkodunk mi a minőség javítására, gyártmányaink élettartamának meghosszabbítására tett versenyvállalásunk végrehajtásán. Dianovszki Gyula, a műszaki osztály vezetője Cikkünk nyomán: Javul az utasellátás Március 31-i lapunkban szóvá tettük, hogy a Budapest és Salgótarján között közlekedő két gyorsvonatpár utasellátó szolgáltatása nem kielégítő. A MÁV Utasellátó Üzemi Vállalat ezzel kapcsolatban közölte: „Az 1962/63. menetrendi évre a két gyorsvonatra tervbe vettük a megfelelő szolgálatást. Egyelőre csak büfé-, illetve kosaras-szolgálatot tudunk biztosítani, mert büfékocsi nem áll elég rendelkezésünkre. A két gyorsvonaton a szolgáltatás rendszeres lesz, mert részünkre zárható fülkét biztosítanak*’. Oktatási program az építőknél Az építőik szakszervezetének megyei bizottsága május 29-ig nyolc részből álló oktatási programot valósít, meg. Valamennyi szakszervezeti funkcionárius számára a munkájával összefüggő legfontosabb kérdésekről előadásokat tartanaik. A szak- szervezeti bizottságok titkárai, elnökei, a gazdasági, termelési, munkavédelmi felelősök, a társadalombiztosítással, a kulturális és sportkérdésekkel foglalkozó tisztségviselők, valamint a nőfelelősök oktatására kerül majd sor a program keretében. Kutyák és pingvinek Az Antarktisz tanulmányozásával foglalkozó nemzetközi konferencia egyik ülésén a kutyatulajdonosokra vonatkozó határozatot hoztak. A határozat nemzetközi egyezmény erejével bír, s megsértése büntetést von maga után, kimondja, hogy a jövőben az Antarktiszom a kutyatulajdonosok kötelesek pórázon vezetni az ebeket. A határozatot azért hozták, nehogy a kutyák megzavarják az őslakó pingvinek megszokott „életmódját”. Á párt Vili. kongresszusa tiszteletére Kedves kollégákat, barátokat, elvtársakat üdvözöltek az elmúlt napokban a salgótarjáni üvegesek. A szakszervezet meghívására osztrák üvegeseket láttak vendégül a salgótarjániak, a Táblaüveggyárban, a Palackban egyaránt. Két napot töltöttek a városban. Sokat láthattak, tapasztalhattak a brunni síküvegesek. De amennyit láttak az osztrák kollégák, annyit adtak is a salgótarjániaknak. Közöttük voltam én is. Vendég, a vedégekkel. Érdeklődéssel hallgattam mondanivalójukat. Sokat mondtak. Érdekeseket. Ausztriáról és Magyarországról egyaránt. A munkások életéről itt és ott. Legnagyobb meglepetésnek az hatott, amikor a gyárlátogatás során Leopold Hauer vágóval hozott össze a sors. Tört magyarsággal mondta: — Látja, ezelőtt csaknem félévszázaddal ott, azok helyén — s mutat a korszerű, központi fűtéses, állandó hideg-meleg vízzel ellátott házakra — még barakkok voltak. — Annak a kétemeletes háznak helyén is barakk volt. ott születtem én 1908-ban. Érdekes érzés ... Újra itthon? ... Sok ismerős... s előveszi zsebkendőjét, hogy megtörölje szemét. Egymás után mondja a neveket. Azokét, akik már nem élnek, azokét akik még ma is ott élnek a Táblaüveggyár telepén. Rokon is akad ... Ez a földiség közelebb hoz Leopold Hauerhoz. Elénk az érdeklődés, ö is, én is kérdezek. Sokat! Életszínvonalról, keresetről, vásárlási lehetőségekről esik sok szó. Aztán kisegítő is akad. Anton ÍMibl, ez a sokat próbált, idős szállítási felelős is segít. S VENDÉGEK KÖZÖTT Csaknem fél évszázad után újra itthon amikor a munkások keresetéről beszélünk, így szól közbe: — Jó, jó, hogy nálunk 2800 schillinget is ,megkeres egy üveges. De vegye csak számításba. Nálunk a kereset 33 százalékát vonják le különböző adókra! — s itt felemeli szavát. Mit gondol mi marad? A lakbér elviszi a fizetés egyharmadát. Vagy itt van például a vásárlás. Amilyen kedve van a hentesnek, vagy az üzletesnek, úgy alakul az ár is! Csak egy nyiratkozás 12 schilling! Pillanatnyi csend ül közénk. Látom rajtuk, hogy gondolkodnak. Szinte érzem azt az őrlődést, ami most bensejiik- ben végbe megy. Beszélnének ők sokat, de először megrágják mindazt amit kimondanának. Luibl azért folytatja. — öröm nézni ezt a gyárat. öröm azt látni, hogy az önök országában mindenki nyugodt, nyugodtan végzik munkájukat az emberek. Nincs kapkodás, nincs a holnap iránti félelem. Nálunk minden másképpen van. Jóformán senki nem tudja, hogy holnap mire ébred. A konszern az úr! Az parancsol, — s itt megakad a beszédben. — Találkoztam rokonokkal, régi jó barátok gyermekeivel — veszi át a szót Hauer. Ok mondták, én meg látom, hogy milyen változás van itt a Táblaüveggyárban. Ez az egészséges, friss levegőjű gyár, de más mint régen volt, s mennyire másabb mint a miénk. A gyárlátogatás közben sok szót váltottunk. Beszélgettek dolgozókkal. Hol tótul, hol németül, magyar szavakkal keverve. Sok mindenen meglepődtek. Másképp hallották ott Ausztriában, másképpen olvasták az Arbeiter Zeitungban, másképpen szólt rólunk „Szabad Európa” hangja. — Sok mocskot, rágalmat szórnak az önök országára — mondotta Fritz Schaffhauser, a delegáció vezetője, azon a baráti beszélgetésen, amelyet a gyár rendezett számukra. — De nagy öröm számunkra, hogy éppen az ellenkezőjét kell itt tapasztalnunk. Nálunk még harc az, ami önöknél törvénybe iktatott. Nálunk a parlament tagjai most szavazták meg azt a „törvényt”, hogy 5 éves képviselői mandátum után havi 15 ezer schilling nyugdíj illeti a képviselőinket. önöknél a munkások nyugdíja az első. Nálunk még 65 éves korig kell dolgozni a férfiaknak, 50 évig a nőknek ahhoz, hogy nyugdíjba mehessenek. Magyarországon ez lényegesen kevesebb idő. Önöknél ingyenes az orvosi gyógykezelés, nálunk éppen most folyik egy piszkos sztrájk, amelyben az orvosok 64 százalékos honoráriumköveteléssel lépnek fel. S kinek kell majd ezt fizetni? Nem kétséges, hogy a munkásoknak! S amikor a gyár vezetői a Táblaüveggyár fejlődéséről, a munkások szociális helyzeiéAz ez évi feladatokból kiindulva, újabb vállalatok, üzemek dolgozói készítették el versenyvállalásukat az MSZMP VIII. kongresszusának tiszteletére. Terven felül termelnek Tolmácson A tolmácsi Erdőkémia Vállalat dolgozói arra vállaltak kötelezettséget, hogy a gazda sági év második felében terven felül 2,7 vagon faszenet és több mint 1 vagon technikai ecetsavat termelnek. A többtermelés értéke meghaladja a 205 ezer forintot. A gyár vezetői negyedévekre, üzemrészekre és brigádokra is felbontották az egész gyárra vonatkozó vállalást. A re- torta üzemben például az egy órára eső faszéntermelést kell növelni ahhoz, hogy teljesítsék a többlettermelést. A desztillációs üzemben szintén a termelékenység növelésével érik el a vállalás teljesítését. Ezzel párhuzamosan kidolgozták az egyes brigádok versenyének értékelési módját is. Valamennyi munkahelyen a technológiai fegyelem szigorú megtartása a legfontosabb követélmény. A munkaversenyben legjobb eredményt elérő brigádok jutalmazására november 7-én kerül sor. Külföldi termékeket készítenek hazailag A Salgótarjáni Vegyesipari Vállalatnál felülvizsgálták a már korábban elkészített éves versenyvállalást és több fontos ponttal kiegészítették azt. A többi között például elhatározták, hogy a népgazdasági szempontból igen fontos, eddig külföldről beszerzett, most egyedül a vállalat által készített és az üveggyárakban használatos úgynevezett amkószalag élettartamát kétszeresére növelik, úgy, hogy közben csökkentik az anyagfelhasználást, 15 százalékkal leszorítják a termékegység árát. Ezzel évente 400 ezer röl beszélnek, egymás után ugranak fel a székről, s mondják el az ő helyzetüket. A beszélgetést sehogyan sem lehet „parlamentálisnak?’ mondani. Szinte egymás szavába vágnak, mert az a sok keserűség, ami bennük van, most nagyon is kikívánkozik. Itt szabadon mondhatják el véleményüket. — Sokat láttunk, tapasztaltunk — mondja Anton Luibl. Mi úgynevezett „semleges” országban élünk. De ha az Arbeiter Zeitung hasábjain szükségről, nyomorról olvasnak majd, legyenek velünk. Szükségünk van az önök támogatására, segítségére is. Mi számítunk erre, mert mi üvegesek internacionalisták vagyunk! Egymást váltják a szavak. A tolmács alig győzi a fordítást. Szinte perzselnék a kijelentések, s büszkék arra, hogy gyáruk 700 dolgozójából 250 kommunista, a kommunista párt tagja. Ebben érzik a nagy erőt. Azt, hogy egyszer majd az igazi semlegesség, az igazi szabadság, a szocializmus útjára léphetnek. És milyen hévvel, milyen lelkesedéssel beszéltek erről* Nehéz lenne egy csokorba szedni ennek a találkozásnak emlékét, élményét, hasznosságát. Látogatásuk legfonto- sabbját azonban Leopold Hauer szavaiban lehetne ösz- szefoglalni. — Ez a találkozás csak erőt adott további harcunkhoz. Ez a találkozás megértette velünk, hogy harcoljunk együtt a békéért. S ha béke lesz a földön, boldogok lesznek önök is, mi is, az egész földkerekség emberisége. Ehhez a harchoz fogjunk össze... Somogyvári László | forintos megtakarítást biztosítanak. Még ebben az évben megkezdik az alumíniumszita üzemszerű gyártását, amelyet eddig külföldről kapott a dunaújvárosi kokszolómű. A hazai gyártás megvalósítása évi 800 ezer devizaforint megtakarítását jelenti a népgazdaságnak. Ugyancsak ebben az évben bevezetik az eddig hiánycikként szereplő fekete lemeztepsi üzemszerű gyártását is. A szolgáltatás bővítése érdekében bevezetik a motortekercselőt, a villanyszerelők szolgáltatását és a gépkocsiszer- vizt. Szorospatakon 57 kalóriával növelik a minőséget Most a párt VIII. kongresz- szusára készülnek a szorospataki bányászok. Hangsúlyozták is az élüzem avató ünnepségen, hogy ez a kitüntető cím kötelezi a bányászokat, műszakiakat egyaránt. Kötelezi őket arra, hogy ebben az évben még jobb eredményeket érjenek el, még nagyobb munkasikerekkel segítsék elő a párt VIII. kongresszusának munkáját. Ezért vizsgálták újból felül az 1962-es évre tett korábbi vállalásukat, s azt módosítva készülnek a nagy napra. Módosított felajánlásukban vállalják, hogy az,új technológia szélesebbkörű bevezetésével, a rakodógépek alkalmazásával, a P 3-as páncélka- parók üzemeltetésével, az automatizálás elterjesztésével és az improduktív létszám csökkentésével 5 kilogrammal növelik az összüzemi teljesítményt. Vállalják a szorospataki bányászok és műszakiak, hogy május elsejétől bevezetik a minőségi bérezést, amelynek segítségével rosszabb körülmények között is 5 kalóriával javítják a szén fűtőértékét. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt évi tényszámhoz viszonyítva ebben az évben 57 kalóriával jobb minőségű szenet termelnek. ígéretet tettek arra, hogy a kongresszusi munkaversenyben tartják az amúgy is feszített önköltségi tervet, s 5 százalékkal csökkentik a százezer műszakra eső baleseti gyakorisági számot. JHá^iLL 1. cl nteq,íjéhen TENT: Lovasbandérium a berceli felvonuláson. OLDALT: Ropják a táncot a vidék fiataljai. LENT: Veterán mesél a régi májusról Szécsény- ben.
