Nógrádi Népújság. 1962. május (18. évfolyam. 36-43. szám)
1962-05-05 / 36. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1962, május 5. Veteránok V A színpompás salgótdrjá-t I ni felvonulást az öreg ve-\ teránok százhúsz fős cso-J portja nyitotta meg. A fel-{ • vonulási úton, mindenütt,'. ) ahol elhaladtak, szeretettel-! | jesen összeverődtek a te-i nyerek. Többen a tömeg-1 ben könnybelábadt szemmel tekintettek a dicső harcosok fegyelmezett so- ?raira. i , Hála és tisztelet fogadjál őket, népünk öreg harco- \ sait. Többen közülük jártak a Nagy Októberi Szo-i Icialista Forradalomban, má- j 1 sok a dicső Tanácsköztár- ■ saságban mutattak példát * hősiességből, harcos öntu-1 datból, és elsőként fogtak\ fegyvert az ellenforrada-. lom idején is, amikor a í vérrel szerzett vívmányokí kerültek veszélybe. Ez alkalomra válameny- nyien felrakták munkás életük sok évtizede alatt szerzett jelvényeiket, kitüntetéseiket. Legtöbbjük kezében magasra lengette, lobogtatta a szél a zászlót. Léptük alatt keményen kopogott az aszfalt. A fiatalok példaképei ők. a felnö'vekvő nemzedéké, és csakugyan ott van a helyük az élen. Minden menetnek az élén. A mindennapi életben ők, a korán őszült apák, az unokát dajkáló szerető nagyapák, lassan tesznek-vesz- nek a ház körül, vagy merengnek elmúlt idők szép nagy emlékein és bármikor készek jönni, ha szólítja őket a párt. Úttörők, kiszesek százai keresik őket, hogy a mai ifjúságnak adjanak leckét a munkásmozgalom történetéből. Ezernyi fiatal szamara már csak igaz me- se az a sok harc, küzde- lem és veríték, ami haj- l danában sorsuk, életre szóló l hivatásuk volt. Ott lépdel közöttük a bányász, a vasesztergályos, a munkában is hős, kiváló szakmunkás. Egyenletes léptük eszükbe juttatja a múltat, a majá- ™ájus elsejéket, az Üldöztetés hosszú éveit a napszámból tengődő sok- ajku családot, tizenkilenc hősi napjait és a negy- venotós felszabadult időket Kopog a léptük az úton. es mi büszkén, őrzőn és féltőn tekintünk rájuk. Tizennyolc szabad májusi seregszemle sorát nyitották j mar meg ők, a fiatalosan j htozgo, harcokban őszült bátor veteránok. Megtisz- , tel° lehet közéjük tartozom. Közéjük, akik életüket !■ miértünk éltek, ezért a mi i szabad, ragyogó májusun- \ kert- a végtelenbe tárulkozt j nagyszerű holnapunkért ^gyermekeink napsütötte biz- I tos holnapjáért. Adósak vagyunk, éltük minden per- 1 cében megbecsüléssel, tisz- ^ telettel, igaz szeretettel adó- ; zunk nekik. Ezek jutottak eszembe 1962 szép holnapot ígérő májusában, amikor a 120 ünneplőbe öltözött hajdani vöröskatonával, idős harcossal, dicső munkással megkezdődött a májusi felvonulás. U. M. IFJÚSÁG A SZOCIALIZMUSÉRT PRÖBA BUJÁKON Bujákon rendezi meg a három salgótarjáni középiskola KISZ bizottsága a fiatalok ifjúság a szocializmusért próbáját. A három középiskola közötti vetélkedés érdekesnek Ígérkező küzdelmére május 6-án reggel 6 órától kerül sör a bujáki vadászkastélyban. A festői szépségű bujáki kirándulóhely minden bizonnyal igen alkalmas kerete és színhelye lesz az Ifjúság a szocializmusért mozgalom döntője vasárnapi megrendezésének. lgy épül egy falu közös otthona Hugyagi tapasztalások — emberi igényekről A zt jegyzi a krónika Hu- gyagról, erről a ma is csak szűkösen 1300 lakosú kisközségről, hogy az esztergomi érsek földesúri hatósága alá tartozott. Ez nyomta rá bélyegét az itteni emberek egész világára századokon át, szinte a község egész fennállása során. Balassagyarmattól, a megye régebbi székhelyétől kődobás- nyira is úgy élt ez a falu a múltban, önmagába húzódva, mint a csiga a házában, s keveset tudott a körötte történő életről s a távolabbi világ eseményei, zajlásai is leginkább végső rezdüléseikben érkeztek ide. A káptalan urai vigyáztak mindig, hogy ne zavarja meg semmi a hugyagiak „nyugalmát”. A szellemi elzártság több mint félévezredes rétegű falain rést nyitni nem egy napról a másikra szóló feladat Felelősségteljes és fáradságos hivatásra vállalkozott az, aki az emberi szemlélet, gondolkodásmód régi medrébe friss forrásokat akart elvezetni Hugyagon. Ezt a munkát vállalta s végzi jelenleg is Renglovics Béla nevelő, aki iskolai munkája mellett a község népművelési ügyeinek intézője egyszemélyben. Nem tett ő csodákat, de munkálkodása, ha lassúdan is, olyan eredményeket érlel, amik a település egész arculatát szebbé és újulóvá teszik. Művelődési otthon épül Hugyagon. S aki ismerős errefelé, csak az mérheti teljességében, milyen hatalmas jelentőségű eredmény ez. Erről beszélgettünk s az eddigi eredményekről a népművelési ügyvezetővel. 1960-ban egy szerencsés varsányi fogadó lottószelvényével a havi tárgyjutalom sorsoláson bárhol felépíthető családi házat nyert. A boldog nyertes kívánságára a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság Varsány községben építtette fel az épületet, melybe a múlt év folyamán be is költözött. A szerencse nem kerülte el a községet, mert újabb családi házat nyertek, melynek átadására május 21-én kerül sor. Röviden a nyeremény— Nem volt itt a felszabadulás előtt az égvilágon semmi, amit népnevelő, népművelő, kulturális munkának lehetne mondani. Sőt! Ami volt, inkább ne lett volna, ma sokkal könnyebb lenne a dolgunk. Még így is bátran mondhatjuk: rendkívül örvendetes és hatalmas az út, amit megtettünk. Az ismeret- terjesztés számszerű eredményei önmagukért beszélnek. Ezek látogatottsága az elmúlt esztendőkben még alig érte el a 25—30 főt s ma már százan is összejönnek az iskolateremben, hogy (betekintést nyerhessenek például a világűr feltárt s ma már a falusi ember számára is egyre kevésbé misztikus jelenségeibe, ismerkedhessenek az egészségügy, a gyermeknevelés kérdéseivel, járatosak lehessenek a matematikában, a munkaegységszámításban, korszerű mezőgazdálkodási tudásra tehessenek szert. — Ezek körülbelül, amikről szó volt őszi-téli ismeret- terjesztő Előadásainkon, — mondja Renglovics Béla. — Az előadások népszerűségét különösen megnövelték a kísérő vetítések. Erre a célra 'a Magyar—Szovjet Baráti . Társaságtól kaptunk ajándékként vetítőgépet. A községben igen népszerűek a televízió adásai is. A KTSZ-he- lyiség estéről estére megtelik a műsorok idején. A kulturális igények növekedését bizonyítja ez a televíziós készülék, mert a fiatalok a termelőszövetkezet előfutáraként működő Falusi Ifjúsági Szövetkezet jövedelméből vették. A kulturális igények növekedése ébresztette fel végül néről: a családi ház két szoba és hálófülke, egy fürdőszoba, egy előszoba, egy konyha, egy éléskamra és egy verandából áll, valamint mellékhelyiségből. Az épületbe vízvezeték és villany is be van szerelve. Az épület több mint 250 ezer forint értékű és a nyertesnek mindössze 3 forint 30 fillérbe került. Érdemes tehát lottózni, mert ha a heti készpénznyeremény sorsoláson nem is nyert, még a havi tárgyjutalom sorsoláson hasonló nyereményhez is juthat. hány éve községünkben a művelődési otthon építésének gondolatát is. Ma már több terminus után ott tartunk, hogy az építési munka befejezéshez közeledik. A fejlődni akarás, a teremtés magasfokú láza szinte a semmiből hozta létre az otthont. Erről Bállá elvtárs, a község tanácselnöke szól: — Az építkezést 1959-ben határoztuk el. Ettől az időtől a községfejlesztési alap szi i- te minden összegét erre a célra irányítjuk. Az eredeti terv szerint 150 férőhelyesnek képzeltük a termet s a dokumentációs terv alapján 650 ezer forintot kellett volna ráköltenünk. Hát mit mondjak? ... A nagyterem most közel 300 embert fogadhat be, pincerészt, mozifülkét, ruhatárat létesítettünk, most 3- szor 16 méteres nagytermünk, 4-szer 12 méteres klubhelyiségünk, tágas színpadunk, két öltözőnk, előcsarnokunk van a 31 méteres, több mint egymillió forintot érő épületben. S mindez az eredetileg tervezett összegből, a 650 ezer forintból, mert a munkához kevesen sajnálták nálunk a fáradozást. A termelőszövetkezet új vezetősége szállító eszközöket adott, a falu fiataljai, öregei minden hívásra ott voltak, ahol mozdítani kellett valamit. Mintegy 70 ezer forintra becsülhetjük a társadalmi munka értékét, igen sok helyi anyagot, követ, kavicsot, homokot, fát használtunk fel. Hogy néhány héten belül már a munkálatok teljes befejezését jelenthetjük és sort keríthetünk az otthon ünnepélyes megnyitására, az olyan szorgalmas társadalmi munkásoknak is nagyban köszönhető, mint Sándor István, Magyar Ferenc és Balázs András családja. A tűzoltó testület, s a KISZ-fiatalság munkája is benne van a falakban s valóban úgy érezzük, hogy a művelődési otthon a község egészének munkával megszerzett sajátja lesz. A helyiségek berendezése is közös szorgalommal történik. Felszerelésével együtt költözik ide a könyvtár, a KISZ, székeket ad a termelőszövetkezet s bíznak a hugyagiak, hogy a Moziüzemi Vállalat sem zárkózik el a' segítség elől. Hogy az otthon szellemi tartalommal váljék teljessé, az szintén a hugyagiak dolga. Elsősorban azoké, akik eddig is fáradhatatlan munkásai voltak a község egyre szebben bontakozó kulturális életének. ❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖•I* Gondolatok egy hangversenyről A Salgótarjáni Állami Zeneiskola április 29-én tartotta ezévi utolsó bérleti hangversenyét. Ez alkalommal az iskola tanáraiból és növendékeiből alakult szimfonikus zenekar mutatkozott be a közönség előtt. A klasz- szikus számokból álló műsort Virágú László vezényelte: az est szólistái Baranyai Mariann zongoraművésznő, és Szűts Pál gordonkaművész voltak. A hangverseny nyitószáma Mozart: Német táncok című kompozíciója volt. A népi muzsika üde levegőjét árasztó tételek igen jó előadásban szólaltak meg. Virágh László .karmester helyesen értelmezte a mű mondanivalóját, tempói világosak, érthetőek voltak. Ezután Mozart, 1786-ban komponált c-moll zongoraversenye került előadásra. A három té- - teles mű nem egy részletében már közvetlenül Beethovent idézi. Tragikusan komor, erősen felfokozott drámai hangulata ellenállhatatlan hatást kelt g hallgatóban. Baranyai Mariann előadásában inkább a mű líraibb részei emelkedtek ki. Őszinte elismeréssel szólhatunk a románcszerű lassú tétel tolmácsolásáról: a szélső tételekben azonban feltétlenül nagyobb átütő erőre lett volna szükség. A zenekar számára igen nagy feladatot jelentett a versenymű kísérete. Sajnos nem sikerült minden esetben a kellő dinamikai egyensúlyt megtalálni a szólistával. Helyenként a szétesés veszélye is erősen fenyegetett. A szünet után Boccherini: B-dúr gordonkaversenyét hallottuk Szűts Pál érett temperamentumos előadásában. Különlegesen szép tónusú játéka csak nyerne azáltal, ha még nagyobb figyelmet fordítana egyes technikai problémák megoldására. A zenékar teljesítménye itt lényegesen jobb volt, mint a Mozart versenymű kíséreténél. Egy-két pontatlanságtól eltekintve igen jó alkalmazkodtak az előadóhoz. Haydn: Búcsú szimfóniája szerepelt még az est műsorán. Virágh Lászlónak, főként az első tételben sikerült összefognia együttesét: a fontos formaalkotó elemek megfelelő kiemelésével igen jó hangulatot tudott a hallgatósághoz közvetíteni. Nagyjából ezt mondhatnánk az utolsó tételről is. Itt azonban a kürtszólamok sajnos olyan keserű pillanatokat szereztek számunkra, hogy azt még az egyébként szépen és nagy kedvvel muzsikáló vonósok is csak nehezen tudták elfeledtetni. A hangversenyt a sajnálatosan kisszámú hallgatóság tetszéssel fogadta, megmutatva ezzel, hogyha nehezen is, de kialakulóban van egy olyan törzsközönség, amely szereti és igényli is a zenekari muzsikát. Virágh László karmestert mindenképpen elismerés illeti munkájáért. Gondoljuk el, hogy ezek a művek, amelyek a zeneirodalom legnagyobb alkotásainak sorában foglalnak helyet, ha nem is eszményi tökéletességben, de mégiscsak megszólalhattak. Ez önmagában véve is igen jelentős művelődés-politikai tényező. Az a zenekar pedig, amely ma még sok-sok nehézséggel találja magát szemben, rövidesen alapja és magva lehet egy központi városi szimfonikus zenekarnak. Úgy hisz- szük, hogy ennek komoly formában történő napirendre tűzése és főleg megvalósítása kellő körültekintés után nem ütközhetik leküzdhetetlen akadályokba és nem is várathat soká magára. Kelemen Imre — m ---------------I smét LOTTÓ családiház átadására kerül sor Varsányban KÉPZŐMŰVÉSZETI SZAKKÖRÖN Farkas András festőművész balassagyarmati tanítványaival (Foto: Kovalcsik) Ünnepélyes KISZ taggyűlés Karancskesziben Zsúfolásig megtelt a községi kulturház KISZ helyisége arra a taggyűlésre, amit április 29-én tartottak a ka- rancskeszi fiatalok. A me- gyeszerte jó munkájáról ismert ifjúsági szervezet ezen a napon ünnepelte fennállásának ötödik évfordulóját. A járási KISZ-bizottság értékelése alapján elismert fiatalok közül a jó munkáért, a példamutató magatartásért tizenötnek adományoztak oklevelet. De ebben a kitüntetésben részesült a tiszteletbeli KISZ-tag, Sztermen József iskolaigazgató is, aki az általános iskolát elvégzett fiatalokat. későbbi sorsuk alakulásában felelősséggel irányítja, segíti. A kitüntetettek között olyanok vannak, mint Sztremi István sportfelelős, László László tanító, az ötven tagú vegyeskar vezetője és szervezője, Baksa Gyula, a vájár KISZ-titkár, Gyalog Magdolna, a tánccsoport fáradhatatlan tagja, Zsidai Lajos, gépállomási műhelyvezető, aztán a társadalmi munkában kiváló fiatalok: Tóth Róbert Ponyi János, Bartha András, Tarjáni Sándor és a többiek. Mindegyiküket Mkes taps kísérte, amikor átvették az oklevelet. De az egész 82 tagú ifjúsági szervezet megérdemli a dicséretet. A múlt évben csaknem ezer társadalmi munkaórát fordítottak a termelőszövetkezet megsegítésére a növényápolási munkáknál, továbbá a kulturház parkosítása során. A körzeti és a járási megyei kulturális seregszemléken mindig az elsők között vannak a karancskeszi színjátszók és népi táncosok. 1960-ban az országos versenyeken is harmadik és negyedik helyezést értek el. Jelenleg tánccsoportjuk első a körzeti bemutatók után. Az alapszervezet tagjainak, fele lány, közülük is csak néhány dolgozik otthon a faluban, a fiúk pedig kivétel nélkül a környékbeli gyárak, bányák, vállalatok dolgozói. Mégis összetartanak a faluban. Ebben az esztendőben már szerződést is kötöttek a termelőszövetkezettel: 5 hold kapás és 5 hold kalászos teljes ápolási munkálatait vállalták. Az eddigi munkákat lelkiismeretesen el is végezték. Remélhető, hogy ezek közül a helyesen gondolkodó karancskeszi fiatalok közül a közeljövőben mind többen térnek vissza végleg a faluba és vállalnak részt a tsz megerősítéséből — úgy is mint annak tagjai. Az ünnepi taggyűlés résztvevői, az első sorban a tiszteletbeli KISZ-tag: Sztermen József iskolaigazgató.
