Nógrádi Népújság. 1962. május (18. évfolyam. 36-43. szám)

1962-05-16 / 39. szám

6 NÓGRÁDINÉPÚJSÁG 1962; május Iß. A salgótarjáni kertészetben Lapujtői döntés: Virágok pompáznak a szi­várvány minden színében a Salgótarjáni Városi Kerté­szetben. Tulipán, muskátli, árvácska és még egy sor kü­lönböző tarka színekben bő­velkedő virág, amiknek a ne­vét csak gondozója, a kertész tudná megmondani. Bokodi Kálmán elvtárssal, a kerté­szet vezetőjével járjuk vé­gig ezt a három évvel ez­előtt létrejött „virággyárat” amely még most terjeszkedik, épül és válik egyre szebbé annak érdekében, hogy gyors tempóban épülő városunknak minél több virágot adjon, az utcák és a parkok kivirá- goztatásával, a szemnek tet­szetőssé, és egyben egészsé­gesebbé váljon, gyorsan épü­lő városunk. Elmondja, hogy az ilyen irányú munkatervük megvan. Ahogy épül a város, ők felkészülnek a parkok, ut­cák és terek díszítésére, ki- virágoztatására. Muskátliból körülbelül háromezer darab van és vetés alatt is kétezer. Árvácska húszezer, tulipán pedig ötezer darab. Ezek mind-mind arra vannak hi­vatva, hogy széppé tegyék a már meglévő, de a még most készülő parkokat is. Megértik ezt a város lakói ás, mert például május hó­napban társadalmi munkában 800 palántát ültetnek el. Fő­leg a Rokkant-telepi és a Vöröshadsereg úti lakók mu­tatnak példát e szép munká­ban. Nagy gondot fordítanak már az idén is a nemrégiben Salgótarjánhoz csatolt zagy- vapálfalvi városrész parkosí­tására. Emellett központi játszóteret építenek Zagyva- pálfalván k mamák és főleg a gyermekek nagy örömére. A városban egyébként 17 ját­szótér készül el hamarosan. Már az idén az a tervük is valósággá válik, hogy 44 darab csinos kővázát helyez­nek el a járdákon és tereken, benne különböző virágokkal, pálmákkal, muskátlival, stb. Megkezdik az idén a város terein, parkjaiban az új pa­dok lerakását is. A régi rosszak helyett 260 padot he­lyeznek el a város különböző helyein. Sokan nem is tud­ják, hogy a helyszínen is folyik a virágértókesítés, il­letve eladás, és mindenki megveheti a háztája díszíté­séhez szükséges virágokat. Egyszóval: szép munka az, amit a városi kertészet csi­nál. A lakosságnak támogat­ni kell a városi kertészet ve­zetőinek munkáját úgyis, hogy minél többet vásárol ezekből a szép termékekből, de úgyis, hogy ismerve a vá­rosi kertészet nehéz munká­ját, magatartásával hozzájá­rul most épülő és szépülő parkjaink megóvásához. G. L. Fent: Diákok keresik fel időnként a íertészetet, egy kis gyakorlati munkára Középen: A virágház­ban szépen dí­szelegnek a legszebb növé­nyek ÜL Lent: A gimnázium leányai szintén a politechni­kai oktatás ke­retében a ker­tészetben dol­goznak A munka lesz a felelet A karancslapujtői Üj Ba- ” rázda Termelőszövet­kezet nem zárta rosszul az elmúlt esztendőt. Eredmé­nyeit számos gazdaság szíve­sen vállalta volna. Hogy ez a tavasz mégis bonyodalmak­kal indult, annak az az Oka elsősorban, hogy abban a nagyfontosságú kérdésben: miképp részesedjenek a vég­zett munka gyümölcséből a következő időszakban, — erősen megkülönböztek a vé­lemények. A munkaösztönzést, premi­zálást illetően két elgondolás haladt párhuzamosan, vagy inkább: ellentétesen. Az egyik a járási tanács javas­latát vallotta, vallja helyes­nek, célravezetőnek az egész gazdaság további erősödését, fejlődését s a tagság érdekeit egyeztetve. A másik a ter­melőszövetkezeti fejlesztést háttérbe tolva állott elő, szemre ugyan tetszetős, de a távlatokat tekintve minden­képpen helytelen javaslattal. Hogyan is fejlődtek idáig az események? — Erre ke­restük a feleletet most, ami­kor megkezdődnek a növény­ápolási teendők s nem kö­zömbös, megnyugodtak-e a kedélyek Lapujtőn, sikerült-e meggyőzni az embereket a túlzott követelések károssá­gáról, helyreállt-e a munka- fegyelem, amit egyes hang­adók népszerűséghajhászásból vagy egyéb meggondolásból felborítottak. Serfőző Sándor kilenc esz­tendőn át volt a termelőszö­vetkezet elnöke, s ez alatt természetesen voltak eredmé­nyei a munkájának. Ha nem lettek volna, bizonyára már korábban mást állít helyébe a tagság. Jó tulajdonságai mellett azonban gyengéi is akadtak, mint az, hogy nem­csak szerette, de kereste is a népszerűséget, húzódott a népszerűtlen feladatok válla­lásától, a munkafegyelem dolgában sok esetben elnéző volt a szövetkezet kárára, szerette kéretni magát a tisz­te megtartására, s a népsze­rűség érdekében sok döntő fontosságú, a szövetkezet ér­dekeit érintő esetben is együtt úszott az árral, sőt, maga lett hangadója káros nézeteknek. Serfőző Sándor, — mint cz Hegedűs Dezső alapszervezeti párttitkár szerint már az előbbi esztendőkben is több­ször megesett — ez év elején is leköszönt az elnöki tiszt­ségről egyik vezetőségi ülé­sen, arra számítva, hogy a tsz ezúttal szintén kérésre fogja a dolgot s így megerő­sítve, méginkább saját elgon­dolásait valósíthatja meg. Le­mondását azonban ezúttal nagy meglepetésére elfogadta a vezetőség, el a járási ta­nács, s itt kezdődött az a csúnya szerepe, ami sértettsé­gében a tagság egy részének káros befolyásolásához veze­tett. A lemondást követő köz- " gyűlésen került sor a termelőszövetkezet idei pre­mizálási rendszerének meg­tárgyalására s ezt a fontos kérdést látta jónak megra­gadni a volt elnök, hogy a szövetkezeti tagok hangulatát maga mellé állítsa, elnöki megbízatását visszaszerezze. A járási premizálási javas­lattal szemben, — ami a szö­vetkezet egész alkatát, jelen­legi gazdasági struktúráját tekintve mindenképpen reá­lis, s a tagság számára is elő­nyös, — ellentervet dolgozott ki, s terve mellé baráti kö­réből s azok közül, akik be­folyása alatt állottak, vagy pillanatnyi, látszati előnyö­kért készek a gazdaság fejlő­dését másodrendű kérdésnek tekinteni. — híveket tobor­zott s alapos vihart kavart a közgyűlésen. A gyűlésen szerencsére az emberek zöme megmaradt a józanság talaján, mert látta, hogy az egyéni és a közösségi érdek nem ellentétes fogalom. Az ésszerű magyarázat győ­zött, hogy Serfőzőék javasla­ta munkaegység hígulást je­lentene, amire semmiképpen nincs szükség, senkinek nem lenne hasznára, csak látszó­lagos, tetszetős eredmény. Most, hogy ezekről beszél­getünk, a szövetkezetben szá­mítással is igazolják, meny­nyire reális, mindenki szá­mára elfogadható a járás ál­tal javasolt, s a közgyűlés után gyakorlatba vitt premi­zálás. Egy hold kukorica megtermelése után 10 mun­kaegység és 20 százalék ter­mésrészesedés illeti meg a tagot. Ez a tervezett munka­egység értéket tekintve 300 forintot, 20 mázsás termésből 20 százalékot, tehát 4 mázsa kukoricát véve részesedésül, 300 forintos mázsánkénti ár­ban 1200 forintot jelent. A kettő tehát minden gazdának 1500 forint jövedelmet bizto­sít holdanként A 20 mázsás termés pedig ezen a vidéken egyáltalán nem lehetetlen, sőt, ennél jóval több elér­hető, aminek megint külön haszna van. — Az én feleségem is a kapások között van, — mond­ja a párttitkár, — s azt mondhatom, ennyivel igazán elégedettek lehetünk. kyfi tehát ezek után a * ' helyzet a termelőszö­vetkezetben. Biztosított-e a munkavégzés a termés szem­pontjából nagyon fontos he­tekben? Fazekas Márton agronómus és a párttitkár együttes vé­leménye az, hogy a gazdák munkakedve kielégítőnek mondható. A kedélyek többé- kevésbé megnyugodtak, a te­rületet a jobb belátás alap­ján, de ha kellett, határoza- tilag egyénekre osztották s az agronómus, — úgy is, mint ideiglenesen megbízott elnök — a vezetőséggel egyetértve végzi és végezteti a feladatokat s nem enged lazaságot a munkafegyelem­ben. Ennek hatása az eredmé­nyekben is látszik: — Annak ellenére, — közli az agronómus —, hogy a ta­vaszi munka az időjárás miatt egy hónappal később indulhatott, mint kellett vol­na s a gépállomás gépei is Két sikeres véradási nap után megkezdték a harmadik salgótarjáni véradási nap előkészületeit is a vöröske­reszt vezetői. A tervek szerint a közeli napokban a bányatröszt szék­házéban kerül sor véradási nap megrendezésére. A na­pokban ankéton beszélték meg az ezzel kapcsolatos ten­nivalókat a bányatröszt dol­gozói. Az ankéton dr. Pirkner Fe­renc, Szovjeutnióban járt orvo° mondta el ott szerzett tapasz­talatait, majd beszélt a vér­adási mozgalom megyén be­lüli eredményeiről és a ten­nivalókról is. Példák sokasá­gával bizonyította az élet­mentő vér jelentőségét és hí­vott fel minden önzetlen, egészséges embert véradásra. Az ankéton elsők között szólalt fel dr. Csillag József, a bányatröszt főmérnöke is. A műszaki vezető arról beszélt, az adminisztratív és műszaki dolgozók mutassanak példát ebben az önzetlenségre valló emberi cselekedetben. A szak- szervezeti bizottság vezetői is támogatásukról biztosították a véradási nap szervezőit, a vöröskereszt vezetőit. Az ankét után megkezd ő­Az É. M. Nógrád megyei Állami Építőipari V. üveges és szigetelő szakmunkásokat vesz fel Jelentkezni lehet a válla­lat központjában Salgótar­jánban. Napi háromszori étkezés és szállás biztosítva van. 250 rosszak voltak, — kilenc nap kiesést okoztak —, a vetés­sel egy héttel hamarabb vé­geztünk, mint tavaly. A fő­vetésű kukorica például — múlt évben csak május 15-re került földbe. A tsz tagsága megértette a munka sürgős­ségének jelentőségét s a ne­héz terepen is megtett min­dent, hogy idejében végezzen a dologgal. Már csak a siló- kukorica vetése van hátra, ezt is a mély fekvésű talaj hátráltatja. A vetések állapo­ta kielégítő, a tavaszi árpa kelése jó, az őszinél azonban munkaeszközökre lesz szük­ség, küllőskapát kell kémünk az állami gazdaságtól, hogy a szárazság miatt megkérgese- dett talajon segítsünk. A ku­koricánál megkezdődött a vegyszeres gyomirtás, ebben az esztendőben 60 holdon végzünk Hungazinnal növény- ápolást. Szépen fejlődik a ré­pánk, borsónk, a melegágyi kertészet palántái kirakásra várnak, szép a hagymánk is és eddig már értékesítettünk 13 ezer csomó korai zöldsé­get, még 20 ezer csomó szin­tén hamarosan értékesítésre kerül. Termelőszövetkezetünk az értékesítési kötelezettségek teljesítésében igen jól áll. Május első napjaira leszálli- tottuk az idén értékesítendő tej 50 százalékát. Értékesítet­tünk 65 mázsa súlyban 62 hízott sertést, szerződéses ér­tékesítésre vár további 60 mázsa, 50 sertést pedig ter­ven felül hizlalunk. Ezekből az eredmények­^ bői arra lehet követ­keztetni, hogy a karancsla­pujtői gazdák józan eszükre hallgatnak s megérdemelt szorgalommal akarnak boldo­gulni. S úgy, hogy egyéni boldogulásuk mellett közös gazdaságuk is tovább erősöd­jék, mind jobb élet biztos alapja legyen. Hogy ezt akar­ják. így akarják, annak leg­szebb bizonyságát a ránk kö­vetkező növényápoló hetek munkájával adhatják. Barna Tibor dött a műszaki és adminiszt­ratív dolgozók körében a vér­adók szervezése. Az első al­kalommal ötvenen jelentkez­tek önként ingyenes véradás­ra. A számítások szerint a további szervezések során még legalább ennyi admi nisztratív és műszaki dolgo­zóra lehet majd számítani A véradási napot a közeli napokban rendezik meg a bányatröszt székházában. Vállalatok, közületek, in­tézmények, figyelem! Vállaljuk: vattaruhák, pokrócok, bun­dák, egyenruhák stb. ga­rantált száraz vegytisztítását Patyolat Salgótarján, Rákóczi u. 227. (267) Apróhirdetések Jő karban lévő újtípusú 175-ös Jáva motorkerékpár eladó. Salgó­tarján, Karancs u. 23. (265) Jó állapotban levő íekete Pan­nónia olcsón eladó. Jávor Ottó, Salgótarján, régi Liptai sor 1. (266) A Karancskeszi Földművesszö­vetkezet azonnali belépésre szak­képzett cukrászüzem vezetőt ke­res. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. Erkölcsi és működési bizonyítvány szükséges. (254) A Nőgrád megyei Bánya- és Épltőanyagiparl Vállalat könyv- jóváírással való átadásra fel­ajánl: 1 db 130 Le lassú fordu­latszámú Diesel-motort, teljesen üzemképes állapotban. Érdeklőd­ni lehet a fenti címnél. (256)-----------------4%%»»----------------­V éradási nap cl bányatrösztnél A Nógrád megyei Népmű­velési Tanácsadó és a TIT Nógrád megyei szervezete pályázatot hirdet az ismeret- terjesztést hatékonyabbá tevő szemléltető eszközök készí­tésére. A szemléltetési anyagok, hiányát napról-napra érez­zük munkánkban és ezért meg kell tennünk mindent annak érdekében, hogy fel­tárjuk mindazokat a társa­dalmi lehetőségeket, ame­lyek a megye területén az: ismeretterjesztő munkát elő­segíthetik. Kérünk mindenkit, aki az ismeretterjesztő munkát, né­pünk kulturális felemelkedé­sét magáénak érzi, a pályá­zaton vegyen részt! Pályázni lehet egyénileg és csoportosan egy, vagy több* anyaggal, vagy bármilyen szemléltető eszköz pontos le­írásával, amelyek a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat tematikájában szereplő előadásokat társadalmi és természettudományos téren egyaránt szemléletessé te­J szik. A pályamunkák elbí­rálásánál előnyben részesül­nek a házilag, egyszerű esz­közökkel előállítható, köny— nyen szállítható eszközök. Pályadíjak: I. díj 500,-------- 500,— Ft I I. díj 300,-------- 300,— Ft I II. díj 200,-------- 200,— ' Ft A pénzjutalmon kívül a jő helyezést elért munkáért egyéb díjakat is kiosztunk. A pályázaton résztvevő esz­közök beküldési határideje r 1962. szeptember 1. A pálya- műveket a következő címre kérjük küldeni: Felszabadulás út 47. A TIT tagok munkái az Országos TIT Titkárság által meghirdetett pályázaton is részt vesznek. TIT Nógrád megyei Elnöksége Népművelési Tanácsadó Az ÉLELMISZER KIS­KERESKEDELMI VÁL­LALAT karbantartó részlegének vezetésére szakmunkás bizonyít­vánnyal rendelkező építőipari szakmunkást felvesz. Bérezés kollektív sza­bályzat szerint. (262) ELADÓ 8 db üzemképes 3,5 TONNA TEHERBÍRÁSÚ STRÁFKOCSI. Érdeklődni lehet a 2. sz. Autóközlekedési Vál­lalat Salgótarjáni tele­pén. Telefon: 11-85. (263) Az ÉM. Nógrád megyei Állami Építőipari V. 1962. szeptember 1-i be­iskolázással ipari tanulókat vesz fel KÖMtJVES, ÁCS, FES­TŐ, ÜVEGES, PAR­KETTÁS, VILLANY­SZERELŐ, VB-SZERE- ÜÖ ÉS VÍZVEZETÉK- SZERELŐ SZAK­MÁRA. A tanulóidő 3 éves, nyolc általános iskola kötelező. (264) Felhívjuk a tanácsok, közületek és a lakosság figyelmét, hogy eladunk különböző cserepes dísznövényeket. Virág és zöldségpalán­ta megrendelést elfoga­dunk. Saját termésű muskátli, szegfű, dah­lia, canna stb. növénye­ket eladásra felaján­lunk. Kiváló fajtákból. Kérésére fajtajegyzéket küldünk. Salgótarján, Városi Tanács Kerté­szete. (11*1

Next

/
Oldalképek
Tartalom