Nógrádi Népújság. 1962. május (18. évfolyam. 36-43. szám)

1962-05-16 / 39. szám

fl nitanács a baromfi és tojásellátás további javításáért A szécsényi járás tapasztalatai A szécsényi járásban a nő- anozgalmi munka egyik fő feladatának tartja a járási •nőtanács a baromfitenyésztés fejlesztésének elősegítésével, a. felvásárlási tervek teljesí­tésével kapcsolatos feladatok »elvégzését. Itt a jelenlegi törzsállo­mány az egyéni és háztáji gazdaságokban 45 ezer dara­bot tesz ki, ami viszont csök­kenés az előző évekhez vi­szonyítva. Az asszonyok a Siáztáji gazdaságokban a ba­romfiállomány csökkentését azzal magyarázzák, hogy nincs megfelelő abraktakar- anány s így nem tudnak ba- aromfit tenyészteni. A tsz-efcben pedig idegen­kednek a vezetők a barom­fitenyésztéstől, arra hivatkoz­nak, hogy nincs megfelelő fé­rőhely és nem is tudnak be­látható időn belül biztosítani. Az 1962-es évre meghatáro- :zott felvásárlási tervet — a mőtanács felmérései alapján — csak úgy lehet teljesíteni, ha • naposcsibéket helyeznek ki, *és azokat nevelik fel a tsz -paras ztass zon y ok. Eddig 10 »ezer 500 naposcsibe nevelé­sét vállalták. Ebből 5 ezer 500 darabot a termelőszövet­kezetek, 5 ezer darabot pedig a háztáji gazdaságok tulaj­donosai vállalták magukra. A nőmozgalmi munka egyik fontos része e visszaesés megszüntetése, a tervek ma­radéktalan teljesítésének elő­segítése. Jó lenne, ha e fel­adatok elvégzését sok ered­ményre vezető módszer alkal­mazásával biztosítanák a nő­tanács titkárok. Nagyon he­lyes az a kezdeményezés, hogy Egyházasgergén, Mi- shálygergén, Litkén, Nógrád- ■szaikál, Ludányhalászi, Rimóc ■és Endrefalva községekben Sházról-házra járva egyénen­ként beszélgetnek el az asz- szonyokkal. A házi agitáció- nak, már meg is születtek az ■első közvetlen eredményei: TVÍihálygerge községben pél­dául 12 300 darab tojásra kö­töttek szerződést, Ludányha- lásziban pedig több mint 12 ezer 500-ra tettek vállalást a 'iParasztasszonyok. A háziagitáció is csak úgy -vezethet eredményre, ha a ■nőtanács titkárok és a nőta­nács vezetőségi tagjai maguk is példát mutatnak a szerző­déskötésben. Ezt felismerve, Varga JLajosné Mihálygergén ■300 darab tojásra és 50 na­poscsibére kötött szerződést. ICanyó Balázsné rimóci nőta- nács vezetőségi tag pedig 600 darab tojásra kötött szerző­dést és 50 naposcsibe felneve­lését is elvállalta. Helyes az is, hogy kibőví­tett nőtanácsi vezetőségi üléseken, sőt járási nőtanácsi ülésen is megvitatják az öt­éves terv nőkre vonatkozó feladatainak megoldását. Na­gyon helyes, hogy a nőtanács Ez évben háromnapos tan­folyam keretében képezték tovább magukat az SZMK el- -r.kök. A tanfolyamok tapasz­talatai azt mutatták, sok jó javaslattal, felvetéssel gazda­godott az SZMK elnökök kol­lektívája. Elhatározták, az iskolai ik­tató-nevelő munkába fokoza­Vendégszerepelt a Pantomim Együttes Május 5-én, 6-án egész es­tét betöltő műsorával Szolnok megyében vendégszerepeit a Balassagyarmati művelődési otthon Pantomim Együttese. Jászberényben, a Fémnyomó Gyár klubjának színpadán telt nézőtér előtt mutatta be mű­sorát a kiváló együttes. Sok nyíltszíni taps jutalmazta a még kevéssé ismert művészeti műfaj előadását. Szolnokon a városi művelődési házban a városi kulturális seregszemle keretében lépett fel az együt­tes. Itt különösen komoly el­ismerést kapott Gellén Zbl- tán pantomim magánszámai­val. 6elejeződiítt a nyugdíjas-iskola Befejeződött az acélárugyári nyugdíjas-iskola, melyet hat­hónapon át hetenkénti előadá­sokkal szervezett meg a nyug­díjas szervezet. A szakszervezeti vezetőség a kultúrotthon igazgatóságá­val egyetértésben lehetőve tette, hogy a Petőfi színját­szó csoport által rendezett színelőadásokon és a kultúr­otthon által kéthetenként ren­dezett ismeretterjesztő előadá­sokon családtagjaikkal együtt részt vehettek teljesen díjtalanul a nyugdíjasok is. védnökséget vállalt a tojás- és baromfifelvásárlás felett. Azonban ezt a munkát csak­is a felvásárló szervekkel szoros együttműködésben tud­ja elvégezni. E jó kapcsolat nélkül a nőtanács egyedül nem oldhatja meg a lakosság húsellátását biztosító fontos feladatot. tosan bevonják az SZMK ta­gokat is. A pásztói járásban a különböző pedagógiai tár­gyúi előadásokra, családlátoga­tások formájában hívják meg a szülőket. Az ipolyvecei SZMK elnök a Népszabadság szerdai számában megjelenő nevelési tárgyú cikkek olva­sására hívta fel a figyelmet. Taron a Család és iskola cí­mű lap terjesztését is magu­kévá tették az SZMK tagok. A hasznos tapasztalatok arra késztetik a rendező szer­veket — a megyei nőtanácsot és pedagógiai bizottságot — hogy a jövőben tovább fej­lesszék a nevelési munkát előre vivő hasznos tanfolya­mot. Tervbe vették azt is, hogy az SZMK elnökök részére bel- és külpolitikai tájékozta­tókat is tartank a következő tanfolyamok idején. Növekszik a konyhakész ételek népszerűsége Néhány hónappal ezelőtt je­lentek meg egyes salgótarjáni élelmiszerüzletekben a celo­fánpapírba csomagolt, úgyne­vezett konyhakész ételek. Növekvő népszerűségükre jellemző, hogy volt hét, ami­kor 1200 csomagot adtak el. Salgótarjánnal egy időben ‘Nagybátonyban is bevezették a félkész ételek árusítását. Itt hetenként 200 csomaggal kezdték, ma 380—400-nál tar­tanak, s a Salgó konyhája már-már nem győzi kielégí­teni a szükségleteket. Az Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat most Kistere- nyén és Mátranovákon is meg­honosítja a konyhakész ételek árusítását, könnyítve a dol­gozó nők második műszak­ján.-----------------4»^^»----------------­A z SZMK elnökök továbbképzésének tapasztalatai Majd az uram megmutatja!.. Történt az Ür 1962-ik esztende­iének egyik reggelén, hogy Csó- tpike) a titkárnő ingerülten be- tkiáltott az igazgatójának: — Ugyan, Topolya, mit ténfe- reg itt, inkább ugorjon le a bolt­iba és hozzon nekem, tíz deka parizert! Az igazgató lerohant, hozott tíz deka parízert, két császár­zsemlét, fűzőit hozzá egy jó fe- 9c étét és bevitte tálcán Csöpiké- stek, aki aztán a fejéhez vágott ■egy parízercsütkát. Ez volt a vég. már babonás belenyugvással vet­te tudomásul. Annál is inkább, mert Csöpike egészen más volt. ö abszolúte semmit nem csinált se szimplán, se duplán, csak fe­ketéket csinált duplán, de azt is ő itta meg. Es elég volt egy fej* csóválás, már csattant is a Je- nyegetés: t,Majá az uram meg-- mutatja . ..” A legnagyobb baj mégis az volt, hogy Csöpikének eszébe se jutott gyermeket szülni. Topolya Igazgatói méltóságától lassan tel­jesen megfosztva, egykedvű lett szeretek beszélnit de egy taná­csot adhatok: ha lehet, férfit al­kalmazzon titkárnak, mert annak nincs férje. — Rossz tanács. — Tévedt el a kolléga —, nekem férfi a titká­rom, de boldogan kicserélném nőre. Summa-summárum, a két Igaz­gató titkárt cserélt, és ez mind­kettőjük gyógyulását meggyorsí­totta. Topolya újjászületve ment be a hivatalába, melegen üdvözölte az új titkárt és meghagyta, hogy Mégis el kell mondanom To­polya mentségére, hogy volt idő, •mikor délceg, energikus igazgató volt. Akkoriban ajánlották neki Pirikét titkárnőnek. Piriké rosz- szul tudott gépelni, rosszul tud­ta a helyesírást, de valamit mégis jól tudott: hogy a férje Felelős Fővalakt a minisztérium­ban. Ezenfelül Piriké mindent kétszer csinált, de mikor Topo­lya figyelmeztette, bőgve rohant let a szobából. hogy: „Micsoda <sgy undok, szekánt alak maga. Topolya, de várjon csak; majd az uram megmutatja . .." Topolyát végül Is a természet törvényei szabadították meg Pi­rikétől, aki elment gyermeket •szülni, de azt is kétszer csinálta, ikreket szült, hogy Topolyát bosszantsa. Hogy az új titkárnői Csöpike férje Is Felelős Fővalaki volt a minisztériumban; azt Topolya és dísztelen, mint egy karácsony­fa vízkereszt után. Am mégis, mikor az említett végzetes reg­geli alkalmával Csöpike a fejé­hez vágta a parízercsütkát. To­polya lázadó lelkének utolsó nagy fellobbanásával idealázba esett. Három napig félrebeszélt és a kusza badarságokból csu­pán egy visszatérő mondat volt tisztán kivehető: „Majd az uram megmutatja ... majd az uram megmutatja ..." Topolya szive azonban erő* volt és túlesett a krízisen. Ml- kor lábadozni kezdett, örömmel konstatálta, hogy egy rokon vál­lalat ismerős igazgatója fekszik a szomszédos kórházi ágyon; szintén ideg, szintén gyógyuló. Midón a kolléga megkérdeztej hogy mi Idézte elő a bajt, To­polya megrázkódva az emlékek­től, így felelt: — A betegségem okiról nem ha valamit nem tud, csak kér­dezze meg bátran, majd megmu­tatja, hogyan kell. — Az nagyon jó lesz - nézett rá bizakodva a titkár —. akkor tessék mindjárt megmutatni hogyan kell írni a mő betűt. Topolyát e pillanatban valami nagy-nagy nyugodtság szállta meg: csak semmi izgalom, hi­szen ez a világ legegyszerűbb esete. Szépen kifizeti neki a fel­mondási pénzt és mehet, amer­re lát. Am, mikor ezt közölte, a tit­kár őszinte meghökkenéssel bá­mult rá: — Magának vagy elment az eszei vagy nem tudja, kivel be­széli De várjon csak, lesz itt olyan haddelhadd, hogy a fal is csirizes lesz! Majd a feleségem megmutatjall Fülöp György A kancellár úr vihart kavar — az elnök úr kendőz „Valamilyen módon, vala­mikor kell lenniök érintkező pontoknak Kelet és Nyugat kö­zött, nehogy mindnyájan a lángok martalékai legyünkV — több angol lap ilyen és eh­hez hasonló megjegyzéssel kí­séri a Szovjetunió és az Egye­sült Államok között folyó ta­nácskozásokat a nyugat-berlini problémáról, a német kérdés megoldására. A legtekintélye­sebb angol polgári lap, a Ti­mes leszögezi: „Itt a legfőbb ideje, hogy Nyugat-Németor- szág végre megértse, mi fo­rog kockán a világ és Német­ország számára is és olyan mó­don irányítsa kapcsolatait, amely lehetővé teszi a tisz­tességes megegyezést”. Még a nyugati sajtó is kiemeli, mennyire provokációnak mi­nősítette a világ közvélemé­nye Adenauer minapi nyugat­berlini látogatását és az ott elhangzott kijelentéseit. Ade­nauer járt már Nyugat-Ber- linben korábban is, minden látogatás provokáció volt, de különös kihívást jelentett mos­tani nyugat-berlini tartózko­dása egy időben Németország­nak a fasizmus járma alóli felszabadulásának évforduló­jával és a szovjet—amerikai tanácskozásokkal. Adenauer nyugat-bferlini kijelentései a tárgyalások nyugati híveit is megbotránkoztatták, az agg kancellár újabb bizonyságát adta annak, hogy semmikép­pen sem akar számolni a realitásokkal. Ezzel kapcsola­tosan a világsajtó bőven fog­lalkozik az amerikai kormány és Adenauer ellentéteivel, bár Kennedy elnök szerdai sajtó- értekezletén igyekezett azokat elkendőzni. Az eddigi egyéb megnyilatkozásokból nehéz megállapítani az ellentétek tényleges mértékét. Sokminden látszólagos és valóságos ellentétről esik szó, de a legdöntőbb mégis az, hogy a végső kockázatot nem akarja vállalni Washington Bonnért. Nem akar okvetle­nül atomháborúba keveredni a nyugat-berlini probléma mi­att. Hogy mennyi kockázatot hajlandó vállalni mégis, er­ről folynak a tanácskozások. Sok szó esik a Nyugat-Berlin- ből Nyugat-Németországba ve­zető utak ellenőrzéséről. Az hogy is értelmezi — az az NDK de facto elismerését je­lenti. Ha ez megtörténne, Ade­nauer számára elviselhetetlen lenne a tekintélyveszteség. Az adenaueri politika olyan nyilvánvaló kudarca lenne ez, amelybe a nyugatnémet im­perialista kalandorpolitika és revansiszta törekvések bele­pusztulnának. Ami Angliát il­leti, távol akarja magát tar­tani a nyugatnémet—amerikai konfliktusoktól, a közös piac problematikája és más gazda­sági okok miatt. Bonn hallgatólagos, vagyva- . lóságos egyetértésével, akár I anélkül — hangoztatják wash­ingtoni körökben, a tanácsko- I zások folynak tovább. A szovjet—amerikai tanács­kozások és a nyugatnémet reagálás lényegében magában foglalja a hét legdöntőbb ese­ményeit, hiszen a világérdeklő­dés ezekre a kérdésekre irányul. A földgolyó bizonyos pont­jain történnek azonban olyan más események is, amelyek jelentőségét komolyan lehet és kell venni. Ezek közé tar­tozik és nem utolsó sorban mindaz, ami napjainkban az ibériai félszigeten történik. Spanyolországban a sztrájk­mozgalom olyan méreteket öl­tött, amelyek felett nem tu­dott napirendre térni Franco fasiszta diktatúrája. A hős spanyol bányászok sztrájkhar­ca szolidaritást váltott ki a nemzetközi munkásmozgalom­ban, megbecsülést szerzett a spanyol nép legjobbjainak a világ haladó közvéleményé­ben. A hét végén híre ter­jedt annak is, hogy tünte­tésekre és sztrájkharcra ke­rült sor a másik ibériai or­szágban, Portugáliában is. Sortűz dördült el Lisszabon belvárosában, Salazar-ellenea tüntetők fegyveres harcot vív­tak a rendőrökkel. A por­tugál kormány igyekszik a történtek jelentőségét csök­kenteni, de álcázó kísérleteik nem járnak eredménnyel. A portugál fasiszta diktatúra ha­sonló törekvése a portugál gyarmatok népei felszabadító mozgalmának lekicsinyítésére, eltitkolására annak idején ugyancsak eredménytelennek bizonyult. Mindaddig megkí­sérelték eltitkolni az angolai felkelést, míg az szabadság- harccá nem magasztosult és ameddig az angolai fegyver­ropogás hangja nem töltötte be a világot, míg nem tud­ták már megakadályozni azt sem, hogy az angolai kérdés tárgyalása napirendi pontként az ENSZ elé kerüljön. Por­tugália a nagy ellentétek or­szága. A portugál lakosság életszínvonala a legalacso­nyabb egész Európában. Ugyanakkor a belföldi és kül­földi monopoltőkések mesés nyereségeket zsebelnek be. A fasiszta diktatúra a legkegyet­lenebb eszközöket alkalmazza a dolgozók elnyomására, de ezek mindinkább összeforrnak és támadást indítanak a rend­szer ellen. A Portugál Kom­munista Párt, amely a leg­nagyobb illegalitásban műkö­dik, még a polgári szemle­írók beismerése szerint is a legösszeforrottabb és legszer­vezettebb portugál népi erő, amely már 1960 májusában felhívta Salazar ellenzékét a tevékeny küzdelemre a fa­siszta diktatúrával szemben. Portugáliát gyakran visszafelé haladó országnak nevezik. Ez az elnevezés kezdi idejét múl­ni. A portugál gyarmatokon kibontakozott nemzeti felsza­badító harc és a kormány- ellenes megmozdulások nagy lendülete az anyaországban az egész világ előtt feltárja a Salazar-rendszer bomlásának képét. A spanyolországi és portugáliai tüntetések és sztrájkharc azt bizonyítja, hogy az ibériai-félszigeten sem állt meg az idő. Ami az algériai-eseménye­ket illeti, az OAS terror- cselekményei azokat igazol­ják, akik azt mondották, hogy a fegyverszünet végét jelent­heti a háborúnak, de nem a harcnak. Az OAS kegyetlen­kedései minden jó érzésű em­berben felvetik a kérdést, meddig tarthat ez így? A vi­lág haladó sajtója leszögezi: az OAS megfékezése nélkül békéről nem lehet beszélni Algériában és a népszavazás sem lehet majd reális. Gombos László amerikai terv — bárki akár­felelösségmegosztas Kennedy: Csak arra vigyázz Mac, hogy egyszerre gyújt­suk meg a kanócot (Toncz Tibor rajza) PÁRIZS—ALGÍR tegnap megint 80 halott volt Algériában! — Most képzelje el, ha nem vigyáznánk úgy a rendre, mennyi lenne!!! Az elnéptelenedett portugál főváros utcáin csak az erő­sen felfegyverzett rendőrség járőrei cirkálnak a tüntetés szétzavarása után. A tüntetők és a rendőrség összecsapá­sának egy halálos és számos sebesült áldozata van. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálati

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom