Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)
1962-04-03 / 26-27. szám
6 NÖGRÄDI NÉPÚJSÁG 1962. április 3. — Miért tette? Zavart kis fintor suhan végig az arcán, megvonja a vállát: — Higyje el, magam sem tudom. Akkor sem tudtam, most sem tudom. — Pénzre volt szüksége? — Nem! — Kalandvágy? Kipróbálni azt is, milyen érzés, ha lop az ember? — Nem!.. .Nem tudom. Ülünk egymás mellett az öltözőben egy kimustrált iskolapadon. Az ég tudja, hogy került ide. A szekrények tetejéről emelte le, intve: ne üljek a lócára, piszkos. Most . , ... . , . már kicsit megnyugodott, . igyekszem kerülni a kimegigértem, hogy nem írom felpzest, amit itt, a jelenmeg a nevét. Az előbb még leteben hallatlanul durvának a por, olaj lepte arcon is érzek. FELELŐSSÉG — Hogy élnek azóta, hogy az... az... eset megtörtént? észrevettem, hogy sápadt, most lassan visszatér a színe. Ha áll, látni, hogy magas, fejlett izomzatú, széles— Hát... most... elég jó... — Nem veszekszenek már? Hallom előfordult azelőtt. — Előfordul most is. Kicsi▼állú fiatalember. Sötétbarna segeken. Veszekszünk, aztán göndör fürtök kandikálnak elő kibékülünk, a sapkája alól, amit az előbb — Voltak komolyabb össze- majd odavágott, mert több- zördüléseik is? szőr egymásután is megma- — Igen, egyszer két hétre kacsolta magát az anyag, kár- teljesen különváltunk. ba veszett a munkája. A mű- _ Miért? v ezető nem fogja megdicsérni . , , , , a seiejtért. S most ráadásul 7" j^z udvarban laklk egy 0gy újságíró is ^ no. IdosGbb is nslä, hzzhI kcz_ Jóképű fickó. Az ilyenre dődött valami. Tulaj donkép- buknak a nők. Enyhén ívelt Pen a n° udvarolt neki. Meg orra alatt huncut kis bajusz. az anyósomnak. Hogy mi- Az arca ovális, szája picit csoda remek asszony, hogy húsos, az álla kissé gyenge, jobb anyóst, aki mindent meg- De egészében még így, fülig csinál a menye helyett, ta- olajosan, bőrköténnyel, a hó- telni sem lehet, meg ilyes- na alatt szakadt ingben, or- ^i. Egyszer azt mondja a mótlan gumicsizmában sem férjem, hogy megy a strandkelt rossz hatást. ra- Nélkülem. Hogy én ne — Mégis miért tette? Csak menjek. Tudtam, hogy a nő úgy az ember nem csinál is odakészült. Persze, hogy ilyesmit. Ezt maga éppen rosszul esett. Az apósom is olyan jól tudja mint én. látta a dolgokat, azt mondta — Nem tudom. Az biztos, neki: ha elmész a feleséged hogy az életben többet nem nélkül, ebbe a házba többé teszek ilyet. Elég volt egy- be nem teszed a lábadat, szer... Mégis elment. Utólag tudtam Kesernyésen elmosolyodik, megi, hogy a strandra nem ingatja a fejét. Aztán rám- mert elmenni, hanem a nagy- néz. Talán most először úgy, anyjához ment a Rokkantra, hogy a szemét is látom. Sze- A városban meglátta őt az líd szemek. Gyermek szemek, apja. összekaptak nagyon. Az — Miért csináltam? Mert apósom engem pártolt, ö meg meg akartam mutatni, hogy fogta magát és elszökött. Pest- nekem ez is sikerül, hogy ezt re. Három napig odavolt. Az is meg tudom csinálni, nem apósom ment érte és visszajönnek rá, nem fog meg a hozta, de nem akart békülni. rendőrség. Azelőtt, ha összevesztünk minElhallgat. Aztán akadozva: dig ő jött... Most nem akart _ ... meg... volt ezer fo- békülni. Akkor költöztem a r intom... motorra. Jól jött nagymamámhoz. Aztán összevolna a másik ezer, amit ezért kaptam volna... Jól előkészítettem, direkt esős napot választottam ... Meg volt az tervezve ... S még mintha egy kis büszkeség is csengene a hangjában. Majd elnevettem ma— Az én apám olyan 1 volt: ha fagy jött, rögöt vett la markába s úgy melengette, mint egy madárkát... így hallottam nemrégiben gam: micsoda naivitás! Nem? zzólani valakit, amikor re- sokkal utána, hogy ellopta \ ménykedő várakozás után társa óráját — ráterelődött a gyanú. Es ez a motorhistória. [újra megdermedt a határ. Mindenféle emberek között Alighanem ruhára volt félre- ? talán a szántóvető várja légiévé az az ezer forint. Ezer ^inkább a tavaszt. Az égi forint — meg a motor! Mégs margaréta szirombontása, — elgondolni is nevetséges: hítudja jól, — lassan-lassan nyí- szen még húsz órát ellopha-ji lásra hevíti a földet, kezdőd- tott volna. Aztán meghök-ifreí az első igazi munka. kenek. És ha sikerül? ^.Szántás-ágyúban szertenyújtja tényleg nem fogják meg mind-? tapogatóit a mag, éltető ned- járt az első alkalommal? Ak-H üe^. után keres. Zöld dárdák kor újra lopott volna? Mégswyurgulnak egyszeriben mahúsz órát, vagy valami mást A munkatársaitól. Már egy csöpp nevethetné- kem sincs. Fiatal házas. Ő alig töltötte be a tizennyolcat, felesége a gasba: arccal a tavasz felé. A tavasz: serkentő fény és reményújulás.Hogyne lenne nehezen várt vendég. S, ha késik néha, — mint most is, — egyre türelmetlenebb aggodalom várja, A fogadtatás készülete nem tizenhatot, mikor tavaly ja-5 késhet. A vendég már a kü- nuárban megesküdtek. A szü-íS2Öbünfcwéí kerülgeti a ma- lők mind a két oldalon, eile- s kacs hófoltokat, mely fanezték a házasságot. Érthetődgyos-konokul nehezen vesz okokból. Túlságosan fiatalok ? tudomást arról, hogy der- voltak. Eredetileg úgy gon -imedtségéböl nyújtózni vádolták, várnak még s csak fgyik a rög az idén ősszel házasodnak ősz-V. sze. De Salgótarjánban elter-? , Mí:' Pn ls a fogadtatás, ezt ■ jl ^ 1Qß0 «d kémleli az ember mindenütt, jedt egy rémhír, hogy 1962-£ _ választ tői csak az a férfi haza-; erre Keres választ. sodhat, aki letöltötte a ka-^ tonaiöejét. A lány azt mond-i ta. annyit ő nem vár, nemi , , . IT „, Ígérhet semmit, a fiú türei>, ^ szecsenyi II. Rákóczi metlenkedett. Végül a szülők (Termelőszövetkezetben ezt beadták a derekukat. ? nallom a tavaszváróktól: A fiatalasszony február óta« — Nálunk egyetlen hold gépírónő az egyik osztályon. \ megszantatlan terület sincs a Jelenleg a titkárnői teendőket?áazdasagban. Elvégeztük a is ellátja, mert társnője be-í vetőmag csáyázását, a burgo- faff íwi'iiánir H-íitorpnitó- , rjla előcsíráztatva, ládákban hogy földbe jusson. SZÉCSÉNYBEN teg. Nyúlánk, bájos teremtés, * nya nagy riadt őzike szemekkel, r várja. Hol elsápad, hol átszínesedik 2 Tíz fogatos vetőgép, két esz. . _ x ' i___ ^ > Icrl-yh rbi*/7nsA oi rvr.rt aarn o a z arca. hatalmas erőfeszítéssel igyek-] szik uralkodni feltörő izgalLátóm, hogy < közhordozó „ugrásra kész” s A társadalmi bíróság ítélete szigorú volt, hisz meghozói önmagukba néztek, s ki-ki mintha önmaga felett is ítélkezett volna. Utána felpillantottak és meglátták az embert, megroskadt vállait, mellére horgadt göndörfürtű fiatal fejét. Es sokakban parányi moccanással feltámadt az ellenkezés önön ítéletükkel szemben. Nem, nem sajnálat — a felelősségérzet szólalt meg. Fiatal még — szólt a munkások lelkiismerete. — Vétett ellenünk, súlyosat, nagyot vétett. Itt állt előttünk, veszett a Szüleivel, s vissza- többet be a gyárba, ő nem hogy becsületes legyen, dől- s mi ítélkeztünk felette. De jött hozzám. tud a munkatársai szemébe gos. Köztünk csak jót tanul- vajon mi csak ítélkezni tuSzinte félve teszem fel a nézni többet, a városba sem hatott, láthatott. dunk? A büntetést megérkövetkező kérdést. mer kimenni, inkább kidisz- De ahogy beszélgetünk, s demli. De használ-e vajon, — Szeretik-e még egymást? szidál... A társadalmi bíró- mesél fiáról is, meg önmagá- hogy bélyeggel a homlokán Elgondolkozik. Hosszú szü- -ságra sem akart elmenni, ról, lassan-lassan sok minden kószál majd az utcán, s einet után felel. Egészen összetört. Ilyenkor el- világosabbá válik. Huszonhét- fordulnak tőle mindenütt az — ...Abban most már nem hagyni..? éves, mikor a hadsereghez ke- osztályos társak: Loptál! Bűnvagyok biztos, hogy 6 igen ... * rül. A fia ekkor hatéves, öt hődj! hogy ő szeret. Keresem az apját. Szin- esztendő telik el, hogy évente, * — Mire alapozza ezt? tén itt dolgozik a gyárban, ha összesen két hónapot ott— Hát, mondani mondja, öntőmunkás. Tudom róla, hon tölt. A fia felcseperedik, .. . hogy szeret. De azután az eset hogy katonatiszt volt 1953-ig. belép a kamaszkorba, mikor Az üzemi parttitkár — Hantán... Főhadnagy. Azóta újra a szak- az apa Pesten dolgozik, vi- talember maga is — már azt — Mire gondol? mában dolgozik. Egy szó- dékről jár be! Hajnalban ^ megakadályozta hogy a Felpillant, nagy csillogó sze- cialista brigád tagja. Jó mun- megy, este jön. A fiú másod- társadalmi bíróságot az egész mei most fátyolosak. kás, lelkiismeretes, szolid em- éves ipari tanuló Vácott, mi- fyarbaa’ sot a varosban is — A szerelem nemcsak val- bér. Mikor a művezető mész- kor a szülők már Tarjánban közvetítsek. A társadalmi bí~ lomások, csókok, ölelés. Fele- sziről megmutatja, meglep, laknak. rosag nem cirkusz és nem lősségérzet is. A másik iránt, milyen fiatal. Alighanem ő — Egyáltalán találkozott-e nagykalapacs, hogy ízze-porra És amit akkor csinált... is fiatalon nősült. Mikor néha a fiával? zúzza azt, akit elébe idéznek, Szegény kis asszonyka! üdvözlés után arról kérdezem, — Hát persze. Mindig ott- háborgott. Az ítélet után ment — És maga? Maga sze- mi újság, mit tud a fiáról, hon volt. Nem igen szeretett a i°gi osztályra, az igazgatóréti? Erre nem felelt az előbb, megrándul az arca, elszürkül: ° hazulról elmenni... hoz, hadd maradjon a gyárr — Én? Úgy érzem igen. — Mi az, már megint esi- Megdöbbentő. Nem tud a ban a fiú, ha kiközösítjük — A válás még sosem ju- nált valamit? galeriről, a nagy barangolá- nincs támasza, elzüllik, tönktott az eszébe? Megnyugtatom, nincs semmi sokról az erdőben, tanyájuk- remegy, börtönben végzi. Nem — Néha. Tudja, jó em- baj. A fiú keményen dolgozik. ró1. a barlangról, a maguk ezert ítélkeztünk! bér ő, idehaza is segít, meg Dolgozni különben is mindig építetté kunyhóról. Pedig a — Nem! Nem! Az itelet is főz, elmegy bevásárolni, szeretett. Most is dicsérik. fia a feleségének még ma is helyes volt. S most csak együtt járunk — Nem szakítottuk meg a dicsekszik kalandjaikkal, . fnt. a nagyüzemi vegremindenhová. De mikor fel- kapcsolatot azután sem — csínyjeikkel. Egyáltalán, mit hajtó bizottság titkárához. Az dühödik, elveszti a fejét és... — mondja az apa. — Mink tud ez az apa, aki a fiát vékonyra zárta az ajkát: Elhallgat. legalábbis nem. Akkor jön- nemzette, aztán dolgozott is — Nem! — Goromba? nek el hozzánk, mikor akar- rá mit tud a fiáról? He a szemei mar melegen Csak bólint. Kis szünet nak. Aztán, ők hogy gondol- Édeskeveset. Azonkívül, csillantak es gondolataiba méután hozzáteszi. ják, nem tudom. Múlt héten hogy dolgozni szeret, édeske- lyedt. Aztán megszületett a — És olyankor, csak egy például nem voltak nálunk. veset. végső határozat: pillanatra, eszembe jut, ta- — ön, mint apa, hogy — És most? Mi lesz a — Ha találtok egy szocialislán jobb lenne... látja, miként jutott el a fia fiával? Nem fél, hogy eset- te brigádot, melynek tagjai — És akkor, mikor ez az odáig, hogy meglopja munka- leg újra csinál valamit? felelősséget vállalnak érte, eset történt? társát? — Én megmondtam neki maradhat. Másképpen mennie Rám néz. _ gn nem tudom Nem — ezt meg kell mondania kell...................... ’ — Akkor? Akkor úgy érez- ránk ütött. A mi családunk- eSy apának —, ezek után, ha Az üzemi titkár tudta hogy tem mellette kell maradnom ban ilyen sosem fordult elő. csinálsz valamit, a magad megnyerte a csatat. Csak egy minden körülmények között. — Mégis az ilyesmi nem kárára csinálod. Én többet szocialista brigádot kell sze- Azóta talán börtönben lenne, jut eszébe senkinek egyik nem szaladgálok utánad, nem rezni. Szolt a testvérüzem Biztosan börtönben lenne. Azt napról a másikra. Maga ne- jarok közben sehol érted, szakszervezeti titkárnak, mondta magának, hogy én velte milyennek ismeri ha Ho§y újra szégyent hozz rám. nagy, mackomozgasu, károm- néha sírni szoktam? ö is sírt úgy tetszik, milyennek ne- Megmondtam neki, hogy nem kodósszaju, de aranyszívű már. Könnyek közt vallotta be velte? vállalok érte felelősséget... oregmunkasnak. Az bólintott. mit tett. Hogy ő nem megy — Én mindig azt mondtam, * ^,af. meg ls J/V? a brigád. ’ Hívta a vezetődet. — Rendben van — mond- ta a brigádvezető —. én vállalom. De meg kell beszállni a tagokkal is. Tizennyolc munkás tanako- !dik — mit tegyen. S közülük tizenhatan írásban felelősséget vállaltak egy megté- ;vedt ifjú munkatársukért. Csak kettőben nem volt bizalom aláírni a jegyzőkönyvet. De ők, tizenhatan vállalták ’•a felelősséget. Nekik nem \fiuk, nem rokonuk, nem, bátrát juk. Munkatársuk, akit segíteni kell. nevelni kell, mert .ki nevelje, ha ők az utcára I lökik! Ez a brigád most • harcol a szocialista címért. Még laza ja kollektíva: önmagukat is I nevelniük kell. Van köztük jis, aki szeret a pohár mé- .lyére nézni, akinek gyermeke j hittanra jár, mert még az I asszonyt is, otthon, nevelni , kéne... Tanulni, művelődni, szocialista emberré válni nem I olyan egyszerű, mint mondani. _ De vállalták, s keményen •munkálkodnak, ezen a legnehezebb, de legcsodálatosabb feladaton. És közrefog- ;ták ezt a fiatal munkást is, mert tudják, együtt kell azt 1 csinálni, úgy az igazi: nevelni | önmagunkat és társainkat. Ha ítélkezni tudtunk, tud- ! nunk kell nevelni is az ítélet után. Ezt vállalta a tizenhat munkás. Most ott dolgozik velük a fiú, ezentúl a bri- 1 gád fia. Még gyakorlat- llan a szavuk, ha szólnak vele. jde értik, tisztán látják, ami körülöttük a világban törté- jnik, tudják mit akarnak. És i mindig készek, ha segíteni ; kell. Tudom, hogy amit ők tesz- Inek, egyszer, ha majd meg- jírja valaki, belefoglalja a szo- : cialista Magyarország himnu- I szába. cAzeeat a taaa&jz (f ett : április első hetében szeret- I nénk elvetni az árpát, mámán. Néhány perc múlva az | kot, a borsót és a zabot. egészről már csak kezének ön- j Négyszáz melegágyi ablak kén télen mozdulatai, rándulá- ? alatt szépen kelnek a palán- tanúskodnak. Imponáló? fáink, önfegyelem. Ritkaság ebben a ) Március az építkezések kez- korban. %det.ét is jelenti Szécsényben. A termelőszövetkezet hozzálátott egy 32 vagonos gabonamagtár készítéséhez, soron következik a továbbiakban egy 50 férős növendékistálló, 48 férőhelyes borjúnevelő, 300-as juhhodály, 20 vagonos góré, saját erőből pedig gépjavító műhely, gépszín, 150 férőhelyes karám és két ta- karmányos építése. NÓGRÁDON A nógrádi Béke Termelőszövetkezet a fegyelmezett munka megszervezését tekintette legelsőrendű feladatnak. — Az idén mindennel jó előre felkészültünk, — halljuk Schrám András elnöktől. Valamennyi brigád, munkacsapat pontosan tudja a dolgát. A kampánymunkákhoz elosztottuk a fogatokat, a kézi és gépi erőt, a gyümölcstelepítéshez külön brigádot alakítottunk, amely a továbbiakban kizárólag ezt a feladatot végzi. Nem kis vállalkozásról, — 20 holdon álmacseme- tés, 20 holdon fekete ribizli, 10 holdon pedig málnás-létesítéséről van szó. A vetési teendők mellett időt fordítunk a rétek ápolására, vizek levezetésére, az árkok megtisztítására, valamint a bekötő utak rendbehozására. DRÉGELYPALÁNKON Az emberek gondolata a drégelypalánki Szondy Termelőszövetkezetben is a tavaszi teendők körül forog. Ezek között az építkezés szüntelen beszédtéma. A fiatal szövetkezet a gazdasági épületek egész sorát emelte már eddig is szinte a semmiből, de a meglévőket még mindig kevésnek érzi. Erre a tavaszra hitel segítségével 100 férőhelyes növendékistálló épí tésének kezdése szerepelt a tervben, ám ma már nemcsak tervez az ember, hanem végez is. A tagság pedig úgy végzett, azaz úgy határozott, hogy a növedékistálló helyett tehénistálló kell. Ez persze így egyszerűnek látszik, de az a helyzet, hogy az előző tervhez Ígért 199 ezer Ft-nál valamivel nagyobb hitelre van szükség. Még akkor is, ha a munkát házi brigád végzi s az anyag jelentős részét a tsz biztosítja. Homok, kavics, cement, betonelem, tégla, cserép, szigetelő lemez, mész már mind birtokban van s ha a még szükséges dolgokhoz pénzt szereznek, április első napjaiban kezdődhet a földmunka, az épület alapozása. Egészében saját erőből épül itt két juhhodály, dohánypajta, fészer s a pénzügyi helyzettől függően, — ha nem megy a tervezett munkaegység rovására, — új irodát épít a termelőszövetkezet. Jórészt ezekre a célokra, önerejű beruházásként mintegy 650 ezer forintot fordítanak a palánkiak. Az építő-brigád élelmességét, életrevalóságát mutatja, hogy a szövetkezeti feladatok mellett tatarozást munkát vállalt a terményforgalmitól, a gyógyszertár vállalattól s a honti művelődési otthon átalakítását is elvégzi a tavaszi időszakban. HONTON A Győzelem jegyében munkálkodó honti termelőszövetkezet irodájában egyetlen árva asztal fogad. A szoba egyéb bútora többszáz méterrel odébb vándorolt a faluban, önálló székházat vásárolt a tsz, ahol kényelmesebben lesznek az eddiginél s az emberek már itt készülnek a tavasz köszöntésére. Az újító évszakéra, amelytől sokat várnak. Az öreg irodában ta- nyázgató asszonyokkal beszélgetek. A 15 holdra növekedő kertészetről, a 30 holdas, új epertelepítésrol esik szó s közben szelíd patvar- kodás kerekedik köztük és Bálint István, a helyi baromfitenyésztés parancsnoka között. Mindegyik a maga igazát bizonygatja s nekem kell végül Bálint mellé állnom igazságtevőnek: milyen nagy dolog az, hogy a termelőszövetkezet baromfitelepén máris 9 ezer pompás rántanivaló növekszik s májusban újabb 9 ezer naposcsibe jön. Érdekes ember ez a Bálint. Az Állami Gazdaság szakembere volt, innen ment nyugdíjba, s mert a felsőgödi otthonában a község üdülő jellege miatt nem tarthatta volna baromfiállományát, felesége szülőhelyét választotta a pihenés éveire. A pihenésből persze az lett, hogy hozzálátott a honti baromfi- tenyésztés megalapozásához s már az elmúlt évben 85 ezer forint jövedelmet hozott szinte a semmiből o tsz-nek. A honti Győzelem ebben az esztendőben 27 ezer csirke és törzsállomány nevelésére vállalkozik, de Bálint István tervei már ennél is jóval messzebb nőnek. Fel, egész az igazi, valóban nagyüzemi méret magasságáig, mikor Hont, Ipolyvece, Drégely- palánk együttes tulajdonában 60—70 ezer csibe növekedhet majd. » • * Az ember munkáskedve most előtte jár a természetnek. És így a jó, hogy mi vagyunk urai egyre inkább dolgunk végzésének. A tavasz szövetségére mégis számítunk, — jó az, ha társat kap a szorgalom. Barna Tibor Történt a felszabadult Ma- jgyarország 17. esztendejében, la szocializmus építésének idején, valahol egy salgótarjáni gyárban... Csizmadia Géza
