Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)

1962-04-14 / 30. szám

4 kosrabi kipüjbas 1962. április 14. TAMÁS ISTVÁN: Kavicsot dobattál velem a vízre; Szedtél jó lapos, apró köveket — És feszítettem a kemény kagylók héját, S mit nem értél föl, letéptem a Rozsdavörős platánlevelet. S őrzöm a gesztenyét a Padunk melletti fáról, S, ha sápadtra fázik már a szád A neonfényben. Lecsókolom e bágyadt színt a szádról. § § § § § § § § § Magam befonva csavarom köréd Az első köd fázós vonalát, Míg lábadra táncolja az alkonyégi pírt A hullámokból E bíborvörös esti rohanás. És megragadnám a folyóparti fák Jegényévé nyúlt fáradt képeit A víztükörben, § § 5 Ha kislányosan erre kéme itt Pityergő szád, Mert nem remegsz már. Ha lábunk alatt apróra zördiil Az elfelejtett gesztenyéiénél, S, ha megfullad a táj Egy széles ásításban, S ökömyálat lógat arcod elé a szél. § § § § § Több olvasónk fordult szerkesztőséghez is, a Mozi- üzemi Vállalathoz is azzal a kéréssel, jó lenne, ha délelőtt is játszana a salgótarjáni No­vember 7. Filmszínház. Olvasóink kérésüket azzal indokolták: szeretnék azok a dolgozók is látni az érdekes, szép filmeket, akik délután dolgoznak és így az esti elő­adásokon nem áll módjukban részt venni. A Moziüzemi Vállalat eleget téve a kéré­seknek, április 1-től heti két alkalommal délelőtt is leper­geti az este bemutatott mű­sort. Sajnos azonban a kedden és pénteken délelőtt 10-től 12-ig vetített mozielőadáso­kon üres a nézőtér. Alig 10- 15 ember vált jegyet, hogy megtekintse a bemutatott fil­met. Pedig az utóbbi hetek­ben számos olyan filmet tű­---------------­z ott műsorára a filmszínház, amely érdekes, mai témájá­val bizton számíthatott a né­zőközönség érdeklődésére. Ta­lán az az oka az érdektelen­ségnek, hogy kevesen tud­nak még a délelőtti vetíté­sekről? Ugyanez a helyzet a töb­bek kérésére szombatonként fél háromkor vetített másfél órás híradóműsorral is. Ak­tuális filmtudósítások, emberi történeteket bemutató kisfil- mek és a világhíradó legér­dekesebb eseményed szerepel­nek a műsorban, fél, meg ne­gyed házas nézőtér előtt. Kár, hogy csak néhány em­ber igényli a nagy élményt nyújtó, ismeretgyarapító elő­adásokat. Különösen azért kár, mert a fenntebbi intézkedé­sek a dolgozók érdekében szü­lettek meg.----------------­Ü res nézőtér a moziban a Értékelték a szécsényi járás ismeretterjesztésben elért eredményeit Csütörtökön Salgótarjánban tanácskoztak a járási és vá­rosi tanácsok népművelési felügyelői, valamint az is­meretterjesztéssel foglalkozó művelődési szakemberek. A megbeszélésen a szécsényi járás ismeretterjesztő munká­ját értékelték. Megállapították: számos pozitív eredmény szü­letett az ismeretterjesztő te­vékenységben. A népművelési évadra 456 előadást tervez­tek és tervüket teljesítették is. Ezenkívül sok formában gondoskodnak az emberek művelődéséről. Hét Tsz Aka­démia, öt Ezüstkalászos gaz­datanfolyam, hét Ifjúsági aka­démia és több előadássorozat járult hozzá a járás dolgo­zóinak művelődéséhez. Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetének kiadványaként Szabolcsi Miklós és Illés László szerkesztésében most került ki a sajtó alól a Ta­nulmányok a magyar szocia­lista irodalom történetéből című gyűjteményes mű. A kötet az első összefoglaló jel­legű kísérlet arra, hogy fel­tárja a magyar szocialista írói törekvések történetét, problémáit, vitáit, mozgal­mait, belső életét. A mű — elvi természetű bevezetés után —, történeti jellegű tanulmányokat, írói arcképe­ket s bibliográfiákat tartal­maz. Az előbbiék sorát egy, a Népszava Olvasótáráról s egy forradalmi szocialista írócsoport kialakulásáról írott cikk nyitja meg. A továb­biakban az emigrációs egy­ségről, a Le Monde könyv­kiadóról, a 100 százalék moz­galomról és folyóiratról, a moszkvai Üj Hangról olva­sunk cikkeket; terjedelme­sebb írás foglalkozik az 1940-es években alakult úgy­nevezett Munkásíró-csoport- tal, majd alapos értékelések tárgyalják a csehszlovák Sarlós-mozgalom útját és az Üt folyóiratot, valamint a romániai Korunkat. Az író­portrék közül kiemelkednek a Komját Aladárról, Gábor Andorról, Révai Józsefről, Bölöni Györgyről és Lukács Lászlóról szólók. A magyar szocialista irodalom központi alakjával, József Attilával két írás is foglalkozik. A kö­tetet alapos bibliográfiák zárják. KISIPAROSOK! Megszűnt és működő kisiparosok gépeit, műhely­berendezését értékesítésre ÁTVESZI a Műszaki Anyag és Gépkereskedelmi Vállalat Budapest VI., Népköz- társaság u. 28. Telefon: 123-894. (147) Új tervek a Zagyva mentén A Kisterenyei Vörös Ok- tóber Termelőszövet­kezet tulajdonképpen nem mondhatja, hogy rosszul zárta az elmúlt esztendőt. A munkaegység részesedés, amit a tagok kaptak, jóné- hány termelőszövetkezetben igen szépen mutatkozott vol­na, csakhogy á Vörös Októ­ber úgy mércézi az ered­ményt, hogy volt az itt már a tavalyinál jóval jobb is. Ez a jobb, ami elégedet- lenkedteti az embereket, s a keveslés mellett ez, ami sar­kallja is egyben. De akár­miért történik, mindenkép­pen biztató és örvendetes jel, hogy a gazdák többre vágynak annál, ami legutóbb volt, többet akarnak termel­ni, jobban akarnak élni. Az akarat energiája igen nagy hajtóerő, s ez az érté­kes biztosíték most a jövőt illetően Kisterenyén, hogy úgy legyen minden, ahogyan szeretnék, tervezik. Miként akarnak és miként valósítanak, erről beszélget­tünk a termelőszövetkezet elnökével, Kántor Jánossal. — Az anyagi ösztönzés, a premizálás, — mondotta, — ebben az esztendőben igen nagy segítségére lesz a tsz vezetőségének a munkára való hívogatásban. Mi tulaj­donképpen a salgótarjáni já­rás termelőszövetkezetei ré­szére kidolgozott premizálási javaslatot hagytuk jóvá, ki­sebb változtatásokkal, sajá­tos viszonyainkhoz, elgondo­lásainkhoz való igazítással. Hogy a termelőszövetkezet tagsága egyetért a premizálás formájával, azt már most, a tavaszi munkakedvben ta­pasztalhatjuk, Nekünk tulaj­donképpen nincs megszántat- lan területünk, a szántás gondját még az ősszel ma­gunk mögé tudtuk, így min­den erőt a vetésre összpon­tosíthatunk, ha engedi az idő. A z időjárás feltételessé­“ ge bizony nagy felhő a kisterenyeiek felett is, ép­pen ezért minden alkalmas pillanatot hasznosítani igye­keznek. Április 4-én például egész nap vetettek s nem rajtuk múlott, hogy az ezt kö­vető napokban tétlenkednie kellett az embereknek, gépek­nek. Még így is, az értékes tavaszi heteik nem szaladtak el minden tevékenység nél­kül. Úgy használták ki az időt, hogy addig kimérték a háztáji földeket, rendezték az e téren felmerült problé­mákat, s egyénekre bontották a közös kapás területeket. A jövedelmezőség érdeké­ben is történt egy és más. A kertészetben például megnö­vekedett a holland-ágyak te­rülete. A növekedés mintegy 400 ablaknak megfelelő, s a most kapott 5 új hollandágyi felszereléssel együtt az ágyak száma 30 lett. A kertészet munkájának első eredményei, a primőr saláták a napokban indultak el, s a 10 ezer fej­re szóló szerződésnek ebben a hónapban eleget tesznek. Ugyancsak primőr áruként kerül ki innen paprika és paradicsom is hamarosan. A termelőszövetkezet az idén a Zagyva vizét az eddi­ginél sokkal fokozottabban hasznosítani tudja, mint ed­dig. Három öntöző motor vár üzemképesen a feladatra, s nemcsak a 10 holdas kerté­szetben, de szükség esetén a cukorrépánál szintén. Okos elgondolással a cukorrépa területet a Zagyva szomszéd­ságában jelölte ki a szövet­kezet, így a hordozható öntö­zőberendezés szárazság ese­tén értékes szolgálátokat te­het a növényeknek. — Meggondolt tervezéssel és agrotechnikai gondosko­dással igyekszünk pótolni az időbeli elmaradást, — közli az elnök. — Negyven holdon például vegyszeres gyomirtás^ ra rendezkedünk be. Az őszi idényben is mindent meg­tettünk a jó eredmények biztosítására. Az idejében ve­tett, gondosan kezelt, nagy hozamú szovjet búzától pél­dául igen sokat várunk a 40 holdas táblán. Az állatte­nyésztésben most nem törek­szünk számbeli növelésre, a célunk jelenleg a minőségi javítás. Ehhez viszont az is szükséges, hogy jószágainknak megfelelő legelőt teremtsünk. Éppen ezért sor kerül mint­egy 80 hold legelőterület megdúsítására. A legelőnket letakarítjuk, fejtrágyázást végzünk, így több és jobb minőségű füvet kapnak az állatok. Ami a termelőszövetkezet szerződési kötelezettségeit il­leti, ott különösen az állat­szerződések teljesítésében ör­vendetes a helyzet. Az egész esztendőre szerződött 120 ser­tés értékesítése már az első negyedévben teljes számban megtörtént s a szarvasmarha hizlalási feladatnak is több, mint 50 százalékban eleget tett eddig a tsz. A jelek azt mutatják Kisterenyén, hogy a termelőszövetkezet rátalált az eredményes gazdálkodás módszerére s ez a felismerés rém kis öröm az emberek számára. Szövetkezeti történetek A kovács meg a kulacsocska Patkói a kovács. Gyakor­lott mozdulattal hajlítja el az utolsó patkószeget, majd fel­egyenesedik, mert a szövet­kezet elnökét látja közeled­ni. Az elnök végignéz a vá­rakozó kocsisoron és látja, hogy az egyiknek nincs gaz­dája. — Józsi bácsi hol van? - kérdezi, s hogy a jelenlé­vők zavartan összenéznek nem hagyja annyiban a dol­got. Szólásra nyitná a száját, amikor Józsi bácsi feltűnik a sarkon. Fonott szatyrot hoz a kezében, s hogy észreveszi az elnököt, hirtelen megtor­pan. De nincs más út, men­nie kell, mert az elnök már szólítja is: — Mi van a szatyorban Józsi bácsi? — Hm... hát...hogy is mondjam... — akadozik az öreg. — Nincs ebben más csak egy kulacsocska. — Csak nem tejre szomja­zott? — faggatja tovább az elnök. Józsi bácsi először hímez- hámoz, de látja, hogy nincs menekvés. —Nem tejjel él a mi ko­vácsunk, hanem borral, — vágja ki végül elszántan. — i Mert, hogy neki hoztam vol- I na a kulacsot. — Aztán még j mintegy magyarázatképpen hozzáteszi. — Nem gyarap­szik úgy a munkaegység, ha fél napokat álldogálunk itt a műhely előtt. Azóta persze az elnök in­tézkedett, hogy Józsi bácsi- ékra akkor is sor kerüljön a kovácsnál, ha nem lapul a fonott szatyorban a kula­csocska. I Munkaviszony törvénysértő megszüntetése, megváltoztatása A Területi Egyeztető Bizottság határozataiból Csemer Gyulának, a nagybátonyi bányaüzem dolgozó­jának, mint önkényesen kilép őnek, munkaviszonyát 1962. február 1-vel vállalata megszűntnek nyilvánította. Indok­lás: a munkavállaló több napon keresztül igazolatlanul hiányzott. A Területi Egyeztető Bizottság a dolgozó kéré­sére megvizsgálta az ügyet és a következőket állapította meg. Csemer Gyula ez év január 8-tól munkahelyi felette­sétől szabadságot kért, hogy nyomorék gyermekét Buda­pestre vihesse, kórházi kezelésre. Visszatértével terhességé­nek utolsó szakaszában levő feleségét kellett kórházba szál­lítania, majd otthon maradt gyermekeire vigyázni, anélkül, hogy közben vállalatát értesíthette volna erről. Mikor mun­kahelyére visszatért, a felettesétől kapott szóbeli engedélyt nem ismerték el, s további hiányzásait is igazolatlannak tekintették. Ennek alapján önkényesen kilépőnek nyilvání­tották. Barna Tibor — pa — Uj üzletben Uj, impozáns üzlettel gazdagodott Salgótarján. A vá­sártérnél megnyílt fodrászüzlet szinte vonzza az arra járó­kat. Ez a fodrászkombinát Salgótarján legkorszerűbben fel­szerelt üzlete. Megtalálható benne férfi, női fodrászat, manikűr és kozmetika is. A legmagasabb igényeket is ki tudja elé­gíteni. Nemcsak az üzlet fiatal, hanem alkalmazottai is. Azon­ban gyors, pontos, udvarias kiszolgálással jó hírnevet sze­reztek rövid idő alatt. A TEB a vállalat döntését törvénysértőnek minősítette, s kötelezte arra, hogy Csemer Gyulát munkahelyére visz- szahelyezze. Csemer Gyula nyolc éve dolgozik a vállalat­nál, fegyelmi eljárás még nem folyt ellene. Átlagos kere­sete — 2500 forint — is azt bizonyítja, hogy nem tartozik a hanyag dolgozók közé. öt gyermeke van, akik közül kettő nyomorék. A vállalat törvénysértést követett el, mert Cse­mer Gyulának nem volt szándékában megszakítani munka- viszonyát, tehát önkényesen kilépőnek nem tekinthető. Az adott esetben más fegyelmi szankciók alkalmazhatók — amelyeket a vállalat megkerült —, figyelembe véve a dol­gozó nyolcesztendős munkaviszonyát és súlyos családi kö­rülményeit. A Területi Egyeztető Bizottság áz ügyet felülvizsgálta és megállapította: az áthelyezésről a dolgozót előre és írás­ban értesíteni kell. Mivel itt alacsonyabb !beosztásról nincs szó, csupán a dolgozó illetménye csökken, az írásbeli Vég­zést, megfelelő indokolással, az áthelyezés előtt három nap­pal kell átnyújtani. A TEB az igazgató hivatkozását a gép­kocsivezető megbízhatatlanságára vonatkozóan nem fogad­hatja el. Az öt esztendő alatt ilyen panaszok még nem vol­tak ellene, s azt a jelen eset sem bizonyította hitelt érdem­lően. Az igazgató határozatát, mint törvénysértőt, megsem­misítette, s kötelezte a vállalatot, hogy a dolgozót eredeti beosztásába helyezze vissza. De csinos, mai hajviseletet alakítanak a férfi vendégek számára is a „borbély” ’ részlegben. Bázlik Tibort, a Borsosberényi Állami Gazdaság gép­kocsivezetőjét a gazdaság igazgatója büntetésből gépkocsi­ról a szerelőműhelybe helyezte. Az igazgató határozata szóbeli volt és azonnali hatályú. A gépkocsivezető panaszt tett a TEB-nél, s előadta, hogy öt esztendeje van a gazda­ság "alkalmazásában, mint személygépkocsi vezető. Ez év február 7-én tájértekezlet volt Szirákon, amelyre Borsos- berényből a főagronómust és az igazgatót vitte kocsijával. Az értekezlet után a minisztériumi előadót a vasútállo­másra vitte. Visszafelé jövet defektet kapott, s ezért meg­késett, Visszaérkezésekor Sipos, a Sziráki Állami Gazdaság volt igazgatója — akinek leváltásáról nem tudott — meg­kérte, vigye haza, egy szomszédos községben levő lakására. Tekintettel arra, hogy az ilyen kérések teljesítése szokásos volt, s az igazgató tudomásával történtek, Bázlik nem kért külön engedélyt. A gazdaság igazgatója a késedelmesség, és indokolatlan személyszállítás miatt leváltotta kocsijáról és a szerelőműhelybe osztotta be. Három nap múlva a gép­kocsivezető írásbeli megrovást kapott; az áthelyezési vég­zést pedig csak hat nap múlva kézbesítették. Modern, stílusos női frizurák készülnek a fiatal üzletben. Képünkön az ügyeskezű Horváth Károlyné maga is búra alá készül vendégének kifésülése után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom