Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)

1962-04-14 / 30. szám

1962. április 14. HOSRADI NtPÜJBAO S A felismert szükségszerűség Nem kaszt, nem valami­féle „új” munkásarisztokrá- cia kiválasztódása ez, s a célja sem privilégiumok, elő­nyök kivívása, birtoklása egy szűk társadalmi réteg számá­ra. Történelmileg-társadalmi- lag megérett tényezők szül­ték a mozgalmat a szocialis­ta brigád címért. Kivirágzá­sa, fejlődése csakis ezért le­hetett alig három esztendő leforgása alatt ilyen gyors, sokrétű és gazdag. Melyek voltak azok a tényezők, ame­lyek a világra segítették. Mindenekelőtt a szocializmus építése közben erősödő és technikailag egyre magasabb színvonalra emelkedő ipari termelés tette fel a könyör­telen kérdést: itt vagyok, de ki ért hozzám, ki fog vélem bánni, hogy a legtöbbet ad­hassam vissza cserébe a tu­dósok, mérnökök, munkások belém fektetett gondolataiért, munkájáért, fáradságáért? A fejlett technika képzett, és az önképzésben soha meg nem torpanó embereket kö­vetel. Csakis ilyen emberek válhatnak a technika aláren­delt kiszolgálóiból annak uraivá... Ennek elérése volt és maradt az első és legfon­tosabb cél a szocialista bri­gádok előtt. S tulajdonkép­pen ez az első és legfonto­sabb vonása e mozgalomnak, amely a korábbi verseny- mozgalmak fölé emelte. Se­gítségévéi a nyers fizikai erő­kifejtést, a munkaintenzitás állandó fokozását a termelé­kenység, a termelés emelésé­nek olyan módja szorítja ki lépésről lépésre, amelynek fő eszköze nem az izmok meg­feszített munkája, hanem az ész, a tudás, a szakértelem. A munkásosztályt, de az ipar valamennyi dolgozóját dicséri, hogy e társadalmi szükségszerűséget felismerte, s áramába bekapcsolódott. S az ellenforradalom leveré­se után a párt és a kormány helyes politikai vonalvezeté­sének következtében kiala­kult kedvező politikai hely­zetben szinte egy csapásra, a mozgalom megindulása után nem sokkal, kevés lett a könyvtárakban a könyv, az iskolákban a pad, egyre több tanárra, oktatóra lett és lesz szükség, olyan tömegmérete­ket öltött a tanulnivágyás. S hogy szó sincs itt valamiféle kasztosodásról, azt a példák erdejével bizonyíthatnók. A tanulás tömegméretei is már ezt tanúsítják. Emellett van­nak olyan szocialista brigá­dok, ahol egyik munkás technikumba, a másik általá­nos iskolába jár. A Zagyva- pálfalvai Bányagépgyárban dolgozó Surányi-brigád negy­ven tagja közül 9—10 tanul technikumban, az Erőmű Bá- bel-brigádjának néhány év múlva minden tagja techni­kus, vagy szaktechnikus lesz. De vannak, akiknek mélyebb völgyből kell a magaslatnak nekivágni, és nekivágnak, mert minden szocialista cí­mért küzdő, vagy a címet megőrizni óhajtó brigád első és legfontosabb törvénye ter­melési feladatainak példamu­tató teljesítése mellett: ta­nulni, tanulni, tanulni! És ha valakit olyan mély szel­lemi nyomorúságban felejtett a múlt, hogy még írni, ol­vasni sem tud, — mert akad még elvétve ilyen is. mun­katársai kézen fogják. Le­het-e meghatódottság és büszkeség nélkül felidézni a képet, amint a Zagyvapálfal­vi Táblaüveggyár egyik szo­cialista brigádjának tagjai körülülik a már nem fiatal munkatársukat, hogy megta­nítsák a betűvetésre? Hol van itt előjogok haj­szolása, „új” munkásaiisztok- rácia törtetése? Nem, a szo­cialista brigádmozgalom olyan hatalmas láncolata a mi társadalmunk híveinek, amely azéri eltéphetetlen, mert e lánc szemeit egymás kezét szorosan markoló, egyenjogú emberek alkotják, s e láncolat minden egyes tagja úgy igyekszik a tudás­ban, emberségben feljebb és feljebb jutni, hogy közben húzza, segíti maga után a társait is. S teszik ezt nem elvont, vagy idegen célok, érdekek eléréséért. A szo­cializmus magas anyagi és szellemi életnívót jelent a társadalom tagjai számára: erre kell a modem technika, ezért kell birtokba venni, ezért kell tanulni. De ha csupán ennyi volna az egész, még nem nevezhet­nénk teljes joggal szocialis­tának e mozgalmat. Többről van itt szó. A marxizmus— leninizmus azt tanítja, hogy a társadalom anyagi fejlődé­se megelőzi az emberek gon­dolkodásának, világnézetének, politikai és erkölcsi néze­teinek fejlődését. Nos, ez igaz. De a mi munkásaink e tétel egyszerű és a sültga­lambot váró tudomásulvétele helyett azt mondták: gyorsít­suk meg ezt a folyamatot! Ha a szocialista társadalom anyagi bázisának sokágú ha­tására kimunkálódik a szo­cialista embertípus is, hát ehhez van egy-két szavunk nekünk is. És felírták a moz­galom lobogójára: szocialista módon dolgozni és élni! S ha mérhetetlen gazdagságot takar a jelszó első fele, épp oly gazdag a második fele is. Ha azt mondjuk: a szocialis­ta embertípus politikai és világnézeti állásfoglalásának is szocialistának kell lennie, menjünk ed szemináriumaik­ra, vagy reggeli idő alatt zajló, élénk, nyílt politikai vitáikra, s meggyőződhetünk arról, hogy a munkások ko­molyan veszik saját célkitű­zéseiket. Azt mondjuk: a szocialista embertípus műveltségre tö­rekszik. Látogassunk el a dolgozók esti iskoláiba, ott találjuk a szocialista brigá­dok tagjait felnőtt, néha őszülő fejjel a padokban, a füzet, a könyv fölé görnyed­ve; látogassunk el a könyv­tárakba, lépten-nyomon ta­lálkozunk velük szakkönyvek­kel és szépirodalmi alkotá­sokkal a hónuk alatt; tudunk brigádokról, amelyek reggeli idő alatt felolvasást tartanak, majd megvitatják a regényt, közösen filmelőadásra, szín­házba mennek, hogy utána ankétot rendezzenek. Azt mondjuk: a szocialista em­bertípus sajátja az új. a szo­cialista erkölcsiség? Ó, nem­csak arról van itt szó, hogy aki belépett a szocialista bri­gádba, önként vállalta ma­gára a kötelezettséget, hogy nem részegeskedik, példás családi életre törekszik, bár ennek az íratlan törvénynek hatalmas jelentősége szinte fel sem mérhető, különösen, ha összehasonlítjuk a kapita­lista világban tapasztalható általános morális zülléssel, s nyomában a család széthul­lásával. A szocialista brigá­dok tagjaira íratlanul köte­Megyei sikerek a szavalóversenyen lező erkölcsi törvények a csa­lád megszilárdításával egye­temben kiszélesítik a családi kereteket; nem zárt erődít­mény a család, amelynek tagjai nem mozdulnak ki be­lőle. S ezt tanúsítják a már szinte újfajta szórakozási formává nőtt összejövetelek szocialista brigádok & család­tagjaik között. De emellett tanúskodnak az olyan esetek is, mikor valamelyik tagjuk kicsapongása, félrelépése miatt a brigád elveszti a szo­cialista címet, mint ezt az Acélárugyárban is tapasztal­tuk, s mégsem hajítják fél­re, hanem együttes erővel igyekeznek a hóna alá nyúl­ni, nevelni, segíteni neki, hogy hibáját meg ne ismétel­je; nemrég írtunk olyan szo­cialista brigádról, amelynek tagjai felelősséget vállaltak egy fiatal munkásért, aki meglopta társát, s most va­lamennyi brigádtag apja he­lyett apja a fiatalembernek. Nagy gondolkodók, a mun­kásmozgalom első nagyjai ír­tak egy igazságos, kizsákmá­nyolástól mentes társadalom­ról. E közösség tagjai olyan tulajdonságokkal fognak ren­delkezni, amelyek valóban méltóak az emberhez. Nos. ez a társadalom megszületett nálunk is, s emberének, a szocialista embertípusnak ki­alakulása itt megy végbe a szemünk előtt. Tegnap ta­nácskoztak a szocialista bri­gádok legjobb, legkiválóbb képviselői Budapesten, több­száz, köztük megyénk 22 bri­gádvezetője. Olyan emberek, akik felismerve a társadalmi szükségszerűséget, tudatosan segítik, gyorsítják kibontako­zását, mind szélesebb érvé­nyesülését az életben. Ered­ményeik mellett természete­sen beszámoltak a mozgalom előtt álló akadályokról, a hi­bákról, a helyenként tapasz­talható részvétlenségről, egyes vezetőknél észlelhető kényel­mességről, sok helyütt, így Nógrádban is a művelődési lehetőségek eléggé szűk ke­reteiről, lehetőségeiről. Ki­cserélik tapasztalataikat min­den tekintetben. S azzal a biztos tudattal, hogy lehet­nek e mozgalom előtt aka­dályok, hiszen az életben nem hullik az ölünkbe ma­gától semmi, mégsem kétséges, hogy minden akadályt le­győzve, teljes győzelmet arat, nem valamikor, a távoli, ho­mályos jövőben: gyümölcsét már a mi generációnk is él­vezheti. Csizmadia Géza Ahol megyénk új létesítményeit tervesik Egy év alatt több, mint százmillió forint értékű munka Megyénk iskolái is képvi­selve voltak a napokban az Egerben megrendezett sza­valóversenyen. Nógrád, He­ves és Pest megye legjobb szavalóinak versenyén szí­neinket balassagyarmati és salgótarjáni fiatalok képvisel­ték. A Balassagyarmati Szántó Kovács János Gimnázium irodalmi színpada Nógrádi Szőttes címmel lépett fel, be­mutatva az általuk betanulj legszebb veiteket. A Salgó­tarjáni Madách Gimnázium Anyák a békéért címmel mu. tatta be versműsorát. A Gárdonyi Géza Színház­ban megrendezett megyék kö­zötti szavalóversenyen mind­két iskolánknak irodalmi színpada aranyérmet kapott. A büszke aranyérmes első helyet Kemer Edit és Mércéi Erzsébet szerezte meg. De díjazták Szentes Melinda, Te­lek Irén és Dorogi Katalin szépen előadott számait is. Megyeszerte új létesítmé­nyek gazdagítják megyénket. Ezek a létesítmények elsőfo­kon a megyei tervező irodá­ban születnek. A megyei ter­vező iroda még fiatal intéz­mény. A népgazdaság fejlő­désének nagy lendülete igé­nyelte a létrehívását. Az egyre növekvő feladatok, a tervgazdálkodás minden cél­kitűzéseit túlszárnyaló ered­mények megvalósításához az Építésügyi Minisztérium irá­nyítása alatt működő tervező vállalatok már nem bizonyul­tak elegendőnek. Ezért vált szükségessé, hogy az építő­ipari vállalatok tervező rész­legeit összevonják, s ebből alakítsák ki a megyei tervező szervet. így kaptak önállóságot és feladataik sorába tarto­zik a megyei beruházások tervezésének elkészítése. 1961. július 1-vel hívták élet­re, azóta is szorgalmasan vég­zi a ráháruló feladatokat. A megyei tervező iroda a megyei tanács épületében ka­pott elhelyezést, ahol 36 mű­szaki, valamint az ehhez szük­séges adminisztratív dolgozók — többségükben fiatalabb ge­neráció — tervezik a megye fejlesztésével járó tervfelada­tokat. Az önálló indulástól eltelt több mint másfél év alatt a tervező iroda komoly és nagy feladatokat hajtott végre. Egy év leforgása alatt a százmilliót is meghaladja a tervezett alkotások ér­téke. Olyan feladatokat végeznek el, mint például a litkei sütő­ipari üzem tervezése, a köz­ségi iskolák és óvodák, a sál gótarjáni bölcsőde, a 170 la­kás Salgótarjánban a megyei tanács épülete mögött. így so­rolhatnánk még nagyon sok létesítményt, olyanokat is mint például a mizserfai bá­nyászszálló. De nézzük meg, milyen feladatokat hajtanak végre a holnapot illetően? A megyei tervező irodában nem a nagy reprezentatív ter­vezésre készülnek, nem is ez a hivatása, hanem az élet mindennapi apró feladatát kell elvégezni. Ezek a munkák éppen olyan jelentősek, mint minden más, amelyet az ötéves terv megyei fel­adataiban kell végrehaj­tani. Jelen pillanatban a Balassa­gyarmaton készülő ruhaüzem tervein dolgoznak többek kö­zött. Itt készül a Vasötvözet- gyár telefonközpontjának ter­ve, továbbá a 26 lakásos bér­ház Balassagyarmatra. Jelentősek ezek a munkák, amelyeket a jelen pillanat­ban igen nehéz körülmények között végeznek el a ter­vező szakemberek, annál is inkább, mert jó maguk is szűk helyre vannak beszorít­va, a megyei tanács egyik eméletén. Itt készül többek között a nógrádgárdonyi tbc-s szanatórium bővítése, amelyet 70 szanatóriumi ággyal szé­lesítenek. Készül már a ba­lassagyarmati kórház fejlesz­tési terve is. A tervező részlegen belül dolgoznak a geodéták. Jelen pillanatban a Salgótarjánhoz tartozó öreg Józsefi-telep házhelyrendezési tervén dol­goznak, de rendezik már a Dobó Katica utcát és környé­két is. Készül a pásztói strand bővítése. Munkálkod­nak Salgótarján bontásra Ítélt városrészének felvételi tervein és bontási költségve­tésein. Már a tervező asztalokon kibontakozóban vannak a salgótarjáni Rokkant-te­lep új körvonalai. Igen jelentős a tervező iroda tevékenységében a termelő- szövetkezetek megsegítése. Magtárak és villanyhálózat terveinek egész sorát készí­tik. Sok-sok szép tervet talá­lunk a megyei tervező iro­dán, amelyek szebbé és jobbá teszik az életet egy-egy helyen, amikor megvalósul­nak. Nem újítási javaslat A kisterenyei bánya­üzemnél csakúgy, mint a Nógrádi Szénbányászati Tröszt sok más üzeménei egyik igen égető problé­ma a bányászok munka [ utáni fürdése. Még ma is az üzem munkásai úgy tér­nek haza családi körük- i be, ahogyan otthagyják a munkahelyet. Igaz, hogy a tröszt és a minisztérium számtalan intézkedéssel enyhít ezen a helyzeten, hiszen már ebben ,-az évben is több üzemnél megoldódnak ezek a problémák. Ménkesen már épül az új fürdő, mások tervezésén most dol­goznak. De mi lesz Kis- terenyével? Sok szó hangzik el ar­ról. hogy lehetne a kis­terenyei problémán segí­teni, nem is olyan nagy befektetéssel. Javaslatot az üzem vezetői, a bányászok adják. Tovább adjuk mi is, talán megvalósítható. Kisterenyén működik egy üzemi konyha, 350 szemé­lyes. Azt már évek óta tudják, hogy ez a konyha nincs kihasználva, naponta alig 60—70 fő étkezik itt. Van egy munkásszálló is — régi családi házakban —, ahol ezekben a napok­ban 32 dolgozó lakik. E kettő évi fenntartási költ­sége jóiml meghaladja a 270 ezer forintot. De sziik-1 séges-e ez? — kérdezik az) embé'rek. Aligha — -mond­ják Sokkal egyszerűbben l meg lehetne oldani a szál- , ló és a fürdő létesítését. A négy épületet — ahol a i munkásszállás van — át-l alakítással, egészen kevés i költséggel üzemi konyhánál lehetne átalakítani, úgy. \ hogy oda még 10 lakást J is el tudnának helyezni. A i jelenlegi üzemi konyha Ve-\ dig ugyancsak kisebb át-1 alakítással nagyszerű len-i ne üzemi fürdőnek, ahol1 naponta mintegy ezer em-j bér tisztálkodása lennel megoldható, régi, fájó ké- j rés nyerne orvoslást. Nem új amit mi mostl javasolunk. De valóban) megoldható. Az üzemi i konyhát a bánya amúgy isj megszünteti. Az 'Üzemélel­mezési Vállalat sem ra-j gaszkodik hozzá, a víz sem lehet probléma, hi-j szén éppen a korábbi évek [ fúrásai bizonyítják, hogy aj réten alkalmas víz van strandot kívántak egy idő- j ben ott létesíteni. S ha j már mind ez együtt van, gondolkodjanak rajta az il­letékesek. Egy bánya dol­gozóinak problémáját, tisz-j tálkodási lehetőségét olda­nák meg. Hígyjék el, meg-i érné a pénzt, a fáradsá-j got. Mire az anyagból szerszám lesz... A Salgótarjáni Acélárugyárat jóminőségű termékei tet­ték közismertté hazánk területén. De hírnevet szereztek maguknak külföldön is. A külső szemlélő, aki csak a kész lapátot, csákányt, villát veszi a kezébe nem is tudja, hogy mennyi fáradságos munkát rejt magában, s az idomtalan vasdarab miként válik használható eszközzé. Az anyagot kemencékben felmelegítik, hogy az emberi alkotókészségnek engedelmeskedjen. Hatalmas kovácsológépekbe kerül a tüzes anyag. Az idomtalan vasdarab itt formálódik szerszámmá. Amikor ezek a gépek működnek, remeg az egész épület. A A kézi munkát sajnos még nem tudták teljesen száműzni. Az üllő vidáman cseng a kalapács ütései­től.

Next

/
Oldalképek
Tartalom