Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)

1962-04-11 / 29. szám

4 BOSRÁBI HfPÜJBA» 1962. április 11, JCiÁlLUáí a (paláé. JHázeumluut Vasárnap rajzművészeti ki­állítást nyitottak a Balassa­gyarmati Palóc Múzeumban. Felkészülten várjuk a megyébe érkezü túristákat, külföldi vendégeket — Az Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének nyilatkozata —• ín/íáxíWSM A kiállítást — melyet a Pa­lóc Múzeum és a Képzőmű­vészeti Alap Kiadóvállalata közösen rendezett — Farkas András gimnáziumi tanár nyitotta meg április 8-án va­sárnap délelőtt 11 órakor. A rajzművészet mesterei című kiállítást már az első nap többszázasn megtekintet­ték. MODERN KOLDUS Giovanni Morgan ti, Torino ismert koldusa minden egyes adományról aláírással ellá­tott nyugtát ad. melynek má­solatát gondosan megőrzi. A rendőrség előtt kijelentette, hogy pontos könyveléssel igyekszik elkerülni a kon­fliktusokat az adóhivatallal. A nála lévő 37 000 líráról pontosan számot tudott adni a nyugták másolatával, s így a rendőrségnek nem lehetett kétsége afelől, hogy az össze­get koldulással kereste. Már hírt adtunk arról, hogy januárban Salgótarjánban megalakult és munkához kez­dett a megyei tanács idegen- forgalmi hivatala. Munkatár­sunk felkereste az Idegenfor- i galmi Hivatal vezetőjét, Szi­lágyi Endrét, hogy megérdek­lődje, milyen intézkedések történtek eddig Nógrád megye idegenforgalmi kincseinek ki­aknázására.- Milyen az érdeklődés me­gyénk természeti szépségei és történelmi hagyományai iránt és hol tudják fogadni az ide érkező turistákat? — Legfontosabb eddigi ered­ményünk a somoskői turista- szálló létesítése, amelyben té- len-nyáron fogadni tudjuk majd az érdeklődő csoporto­kat. Eddig többszáz, csaknem ezer turista, illetve tanul­mányi kirándulásra érkező diák jelezte igényét. Az új turistaszállóban május végéig nem tudunk még vendégeket elhelyezni, ezért szükségessé vált egyéb intézkedések meg­tétele. így például bevezettük Salgótarjánban az úgynevezett fizetővendég szolgálatot. Ez­zel is segítjük a megye, hiva­A nádújfalusi művelődési otthonban A Nádújfaluban elkészült új művelődési házban szor­gos munka folyik. Megindult a könyvtári tevékenység, az olvasók szívesen keresik fel a könyvtárat. A művészeti csoportok is derekasan tevé­kenykednek. Termelőszövet­kezeti asszonyok tánccsoport­ja az avatás napján mutat­kozott be és műsorával nagy tetszést aratott. De a legfia­talabbak is kiveszik részüket a munkából, nekik is van tánccsoportjuk, szavalnak és közreműködnek a község szórakoztatásában. A legfiatalabbak szavalóegyülíese A termelőszövetkezeti asszonyok t^nccsoportjának bemu­tatója A könyvtárszoba közkedvelt helye az olvasni vágyó em­bereknek Bemutató ésfünnepi felújítás ízűvé a ma közönségének; * talait, üzemeit, hogy a szű­kös szállodai ellátás miatt, az ideérkező vendégek elhelyezé­sét biztosítani tudják. A hi­vatalok, vállalatok, intézmé­nyek máris igen komoly igénnyel lépnek fel. A fizető­vendégszolgálat révén mint­egy 36 személyt tudunk egy napon elszállásolni. Tovább folytatjuk a fizetővendégszol­gálat kiépítését, igyekszünk az érdeklődésnek megfelelően ké­nyelmes elszállásolást bizto­sítani. A kedvező idő növelte Salgótarján turistaforgalmát máris. Másfél hét alatt 4 ezer forintot forgalmaztunk a fi­zetővendégszolgálat révén. Az elszállásoltak és a szállásadók egyaránt megelégedéssel könyvelték el az első napok tapasztalatait. — Melyek Nógrád megye Ide­genforgalma továbbfejleszté­sét célzó elképzelései, ki tud­ják-e majd elégíteni a maga­sabb fokú Igényeket? — Sokat remélünk a már előzőkben említett turista- szállótól. Gyönyörű helyen, erdő szélén fekszik a 120 sze­mélyes új létesítmény, mely­nek átalakítási munkálatai folyamatban vannak. Gondos­kodtunk autóbusz ingajárat­ról és egyéb, a turisták ké­nyelmét szolgáló intézkedést is megtettünk, így vízvezeték, fürdőszoba, társalgó várja majd vendégeinket. Emellett kis nyári vendéglő létesítésén is gondolkodunk, modem, új üzletházat építettünk a szálló mellett és a turisták min­den kényelmét biztosító be­rendezést tervezünk vala­mennyi szobába. Az átalakí­tásra félmillió forintot, a fel­szerelésre 350 ezer forintot fordítunk. A tanácsi Építő­ipari Vállalaton múlik, mikor fogadhatjuk itt az első cso­portokat. Május végén, a fő­szezon kezdetén szeretnénk átadni rendeltetésének. A környék természeti szépségei és történelmi emlékei iránt érdeklődő vendégeink is ki­elégíthetik igényeiket, mivel a 'somosi és salgói vár pár percnyire van a készülő szál­lótól. A strandolni vágyók egyelőre a salgói strandon, később a Tatárárokban . léte­sítendő melegvízű fürdőben élvezhetik a nyár örömeit. Máris foglalkozunk a megye egyéb, idegenforgalomra szá­mítható értékeinek kihaszná­lásával. Terveink szerint Bánkon, Bujákon és Diós­jenőn szervezzük meg a vár­ható idegenforgalom lebonyo­lítását. De gondolunk Pásztó, Drégelypalánk és a régészeti leletekben gazdag Ipolytamóc iránti igények kielégítésére is. Felmértük azokat a lehe­tőségeket is, amelyek révén biztosítani tudjuk az érkező csoportok kalauzolását. Több turistakalauzunk máris van, többnyire pedagógusok, vagy szakképzett turisták, akik is­merik megyénk történelmi emlékeit, hagyományait és a legszebb tájakra tudják elve­zetni az érkező turistacsopor­tokat. Több közülük öt-hat nyelven is beszél, ami lehe­tővé teszi külföldi vendégek fogadását is. — Vannak-e még megoldatlan problémák, kapnak-e elég se­gítséget az Uletékes szervek­től a megyébe érkező idege­nek forgalmának lebonyolítá­sához? — Probléma van bőven, hi­szen fiatal hivatal vagyunk. Mindenekelőtt gondot okoz a munkaidőn túl érkező vendé­gek fogadása, elhelyezése. Ép­pen ezért foglalkozunk az ügyeletes szolgálat bevezeté­sével. Több megértést, segít­séget várnánk a szálló meg­épüléséig az érkező csoportok elhelyezéséhez. Kértük pél­dául a pillanatnyilag kihasz­nálatlan KIOSZK helyiségét ideiglenes elszállásolás cél­jára, ahol körülbelül száz em­bert tudnánk elhelyezni. Az illetékesek egyelőre mereven elzárkóznak ettől a számunk­ra sokat jelentő megoldástól. Legutóbb is a kazári mun­kásszállóba kellett embereket irányítanunk, mivel másképp nem tudtuk megoldani elhe­lyezésüket. Megértést, jól szer­vezett munkát várnánk a ta­nácsi Építőipari Vállalattól is a szálló gyors átalakításához, hogy május végére csakugyan átadhassuk rendeltetésének a tervezett gyönyörű, új létesít­ményt. Gondot okoz az ügy­intézést célzó utazgatás is, mi­vel közlekedési eszközünk nincs, kénytelenek vagyunk másokhoz társulni egyegy vi­déki út alkalmával. E prob­lémák megoldásával és a megye idegenforgalmi szem­pontból jelentős értékeinek kiaknázásával minden bizony­nyal Nógrád megye is előkelő helyet tölthet majd be a bél­és külföldi idegenforgalom le­bonyolításában — fejezte be nyilatkozatát Szilágyi Endre. Két érdekesebb megyei ese­ménye volt színházi téren az utóbbi heteknek. Az egyiket Ibsen: „Babaotthon” című, de általánosan inkább „Nóra” néven ismert világhírű drá­májának premierje, a másikat a: „Liliomfi” című Szigligeti vígjáték felújítása szolgáltatta. Előbbit az alkotómester világ- irodalmi rangossága tette cse­megévé bizonyos értelemben, Utóbbit pedig nagyrészt meg­újított szereposztása, s egy jubileum emelte ki a reprízek szokvány osságából. Maga, a Babaotthon, már színrehozásának tényével erő­sen problematikus kérdésre készteti a sajátságos feladatú Déryné Színház közönség­táborát. A kérdés az: vajon fontos és mellőzhetetlen fel­adat volt-e a színház részé­ről ennek a történetnek a felidézése? A Babaotthon, vagy, ha úgy tetszik, a Nóra morális igazsága ma is meg­dönthetetlen, mert örökérvé­nyűen igaz, hogy: minden emberi viszony csak a teljes őszinteség alapján állhat fenn, s hogy a hazugság szétmor­zsolja férfi és nő legszentebb és legszorosabb együttvalósá- gát, a házasságot Hevesi Sándor fogalmazza meg így a Babaotthon eszmei tükröződését. Ez a fennkölt gondolat az ibseni mű erős sugárzása, mellyel a társadal­mi konvenciók képmutató má­zát akarja leolvasztani kora társadalmi világáról. Anélkül, hogy tiszteletlen mernék lenni Ibsen szellemi kolosszusával szemben, mégis a jelen ízlésével kell felvet­ni, nem vált-e a Babaotthon szobalevegője kissé áporodott Százötvenmillió éves fa A lett geológusok a Venta- folyó medencéjében 5 méter vastag fatörzset találtak. A fatörzs 150 millió évig fe­küdt a földben és épségben maradt. A ritka leletet a Lett Tudmányos Akadémia Geo­lógiai és Ásványtani Intézeté­nek múzeumában helyezték el. az „otthon”-ban élők nem lettek-e érdektelenek, közöm­bösek számunkra. Bizony* alighanem így van, s ha így, a még polgári szemléle­teket hordozó, nüanszok iránt érzékenyebb városi ember szá­mára is, hogyne lenne még- inkább az a raffináltabb, bo­nyolultabb, összetettebb lelki folyamatokat lassabban követő falusi nézőnek. S újólag hang­súlyozva: nem azért, mintha a mű eszmei tétele öregedett volna meg, hanem mert a darab társadalmi köre vesz­tette el számunkra csaknem minden érdekességét. Az írói szerkesztés bűvész- trükkjei is meglehetősen ki­kiütköznek már a darabon, m ezeket felfedezve bizony, ma már hiányos az illúziónk a klasszikusnak járó tisztelet mellett is. A Déryné Színház Baba­otthonában Feleki Sári Nórá­ja a híres nőalak minden egykori varázsát igyekszik megmutatni, újabb bizonysága­ként rokonszenves művészi sokoldalúságának. Mellette legjobban Dékány János Krog- stadja ragadott meg erős szug- geszti vitásával, s Vajda Dezső Rank doktora, köznapi közel­ségével, szeretetre és szána- lomraméltóságával. Kőszegi Gyula Helmer ügyvéde néhol mesterkéltnek tűnt, Fodor Te­réz Krisztinája és Nádor Mar­git Annamáriája hibátlan ala­kítás volt. Várady György rendező a darab szolgálatá­ban igyekezett megtenni & magáét. * A másik eseményről, a Lili­omfi felújításáról szólva né­hány jelentős szereplőválto­zást kell elsőnek itt megem­líteni. Szellemfi alakjában ez­úttal Berényi Ottót láttuk, ■ bővérű komédiázása eleven tempót diktált az előadásnak. Gyuri pincér szerepét a ké­pességeiben igen sokoldalúnak megismert Balogh Béla vette át és méltán szerzett sikert Uj volt az előadás Kamil­lája, valamint a darab cím­szereplője, Liliomfi is, s az új szereposztás az előzőnél általában szerencsésebbnek mondható, de egynéhány anakronisztikus szövegrögtön­zést nem ártana elhagyni. A felújítás nagyobb és fon­tosabb érdekességét az adta« hogy a Liliomfival ünnepel­ték a kishartyániak a Déryné Színház 50. előadását a köz­ségben. A jubileumi vendégjátékot követően a község tanácsel­nöke köszöntötte a színpadon felsorakozott művészeket« majd a KISZ-szervezet aján­dékozta meg a szereplőket virággal és szép himzésű, ju­bileumra készített terítővei. Ezt követően a kishartyáni termelőszövetkezet baráti va­csorán látta vendégül a szín­házat, ahol a Nőtanács tag­jai kínálták a szívesen látotta­kat, akik viszonzásként vidám magánszámaikkal szórakoztat­ták a vendéglátókat és hálál­ták meg a tíz esztendő során immár 50 alkalommal fel­hangzó tapsokat és a színház iránt tanúsított ragaszkodást. Erre a színházszeretetre nemcsak a társulat lehet büsz­ke, de büszkék lehetnek a kishartyániak is. Ünnepeltek és ünneplők egyaránt. Barna Tibor Felhívjuk a tanácsok, közületek és a lakosság figyelmét, hogy eladunk különböző cserepes dísznövényeket. Virág és zöldségpalán­ta megrendelést elfoga­dunk. Saját termésű muskátli, szegfű, dah­lia, camia stb. növénye­ket eladásra felaján­lunk. Kiváló fajtákból. Kérésére fajtajegyzéket küldünk. Salgótarján, Városi Tanács Kerté­szete. ______ (138) Egy népművelő Minden évben újabb és újabb, egy­re körültekintőbb feladatok várnak a népművelés dolgozói­ra. Mindannyian ta­núi vagyunk a kul­turális forradalom­nak: tömegesen je­lentkeznek a dolgo­zók az esti iskolák­ra, nagy érdeklődés mellett folynak a népművelési ismeret- terjesztő előadások, parasztságunk nagy figyelmet tanúsít az új termelési viszo­nyok iránt. Nem könnyű feladat ki­elégíteni azokat az igényeket, amelyek­kel dolgozó népünk mindinkább fellép a népművelés munká­sai felé. Szükség van mindenkire, aki va­lami hasznosat is tud adni. Ezekben a ten­nivalókban nagy fel­adatok hárulnak a pedagógusokra. És itt ne tegyünk különb­séget fiatal és idő­sebb pedagógusok között. Most egy idő­sebb pedagógusról akarunk beszélni: Szabó Miklósról, aki úgyszólván életét szentelte a nép ne­velésére. Ismerője, szakembere lett a fa­lusiak nevelésének. És ma már nemcsak a legszűkebb környe­zetét, az iskolásokat tanítja, hanem ennél jóval többet, az egész megyét. Iskolai mun­káján kívül mint a megyei Népművelési Tanácsadó szakrefe­rense járja a me­gyét, sok éven át fel­gyűlt tapasztalatait átadja azoknak, akik még kezdők, akik még tanulni akarnak. Hinti a magvat, amelyből majd kinő­nek a mainál sokkal műveltebb emberek. Nemrégen egy me­gyei , népművelési szakemberrel beszél­gettünk. Arról szólt, hogy vannak, akik minden idejüket ar­ra fordítják, hogy részt vegyenek ren­dezvényeken, szak­mai tanácsokat ad­janak. ö is Szabó Miklósra gondolt, aki fáradhatatlanul csi­nálja ezt. A közsé­gekben mindenütt szívesen emlékeznek rá és úgy emlegetik, hogy milyen jó vol­na, ha minél több Szabó Miklósa lenne a népművelésnek. Honnan van ennyi energiája ? A válasz abban rejlik, hogy szereti a népet, szí­vesen dolgozik a nép kulturális felemelke­déséért. Több évtize­des tapasztalatait igyekszik átadni mindazoknak, akik­nek szükségük van rá. Előtte is széle­sen kitárult az a te­rület, amely mindig szívügye volt. Nem köti már — mint régebben a mellő­zöttség. Azt mondja szerényen, hogy na­gyobb öröm nem tölt­heti el, mint szol­gálni felszabadult né­pünk kulturális éle­tének egyre maga­sabbra emelését. Emellett a mun­ka mellett becsülete­sen eleget tesz a ta­nári kötelességének is. Szeretettel, hozzá­értéssel foglalkozik, a gyerekek nevelésével, oktatásával, akik még nagyobb szere­tettel fogják öt hö­rül. Igaz, ehhez a mun­kához sok-sok szere­tet, energia szüksé­ges. Ezt csak azok tudják elvégezni, akiknek szívügye a szocialista kultúra szolgálata. S főkép­pen azok tudják el­végezni, akik nem sajnálják az időt és fáradságot azért, hogy népünk egyre magasabb műveltség­gel rendelkezzen. Szabó Miklós az idősebb generációhoz tartozó pedagógus. Már túl van az ifjú­kori éveken. De azt, amit fiatalabb korá­ban nem tudott meg­valósítani, — mert nem engedték, — most végzi el. Rend­szeresen tanul még ma is. Elvégezte a főiskolát, tanári dip­lomát szerzett, szín­rendezői akadémiai végzettsége van, ren­delkezik rendezői szakképesítéssel is. Ezeknek a birtoká­ban vezeti megye- szerte a tanfolyamo­kat, rendez üzemi színjátszó csoporto­kat és segíti a falu felemelkedésének ügyét. Gárdonyi Gé­za így fogalmazta meg a Szabó Mikló­sokat: „A pedagógus egy fáklya és minél többet ad magából, annál jobban fogy, de a világosságot ter­jeszti”. Erőt, egész­séget kívánunk Sza­bó Miklós elvtársnak, a további munkájá­hoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom