Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)

1962-04-11 / 29. szám

1962. április 11. NOSRADI NfPÜJSAS s Rét és legelőgazdálkodásunk megjavításáról Külön gépesítési brigád segíti, megerősített vezetőség irányítja a munkát Egyházasdengelegen Megyénkben a szántóföldi termelésbe nem vonható te­rület-igen jelentős részét évek •óta rét és legelőterületként hasznosítják. Növekvő állat­állományunk megfelelő és ol­csó takarmányozása napjaink­ban igen élesen veti fel a rétek és legelők termésnöve­lésének fontosságát. Az in­tenzív legelőgazdálkodás meg­valósítását több tény is in­dokolja. Ismeretes, hogy a legolcsóbb, a legtermészetsze­rűbb vitamindús takarmányt állataink részére a megfele­lően karbantartott és tápanyag utánpótlásban részesített le­gelők biztosítják. Azonkívül az erózió elleni védekezés szempontjából is nagy jelentő­ségű az intenzív rét és le­gelőgazdálkodás, hiszen a gyér fúállomány nem védi a ta­lajt az erózió pusztíó hatá­sától. A helyes rét és legelőgaz- tdálkodás néhány fontos tenni­valót is megszab. Első he­lyen említik itt még sokan a fogasolást, pedig külföldi és hazai tapasztalatok bizonyít­ják ennek ellenkezőjét. A fo- rgasolás helyett nagyobb súlyt kell helyeznünk a rétek és Jegelők kora tavaszi henger­lésére, a felfagyás káros kö­vetkezményeinek megakadá­lyozása érdekében. A fű,hozam mennyiségi nö­velése csak a talajból fel­használt növényi táplálóanya­igok állandó visszapótlásával «érhető el. Itt különböző szer­ves és műtrágyák alkalma- •zása biztosít kiváló eredményt. A szervestrágyákat még ősz­szel hordjuk ki a legelőre és fogasoljuk be. Ugyanez az el­járás a szuperfoszfát és káli műtrágyákkal is. Szervestrá­gya azonban nem áll ele- igendő mennyiségben rendel­kezésünkre, ezért a kora ta- -vaszi időszakban nagy gon­dot kell fordítani a rétek és legelők fej trágyázására. A fej- •ttrágyázás eredményeként nö­vekszik a talaj humusztartal­ma és hatékonyabban megy végbe a nyers talajsó feltárása növényi tápanyagokká. Gye­pes területeink táplálóanyag ■visszapótlásában a legjobb és leggyorsabb hatást kétségte­lenül a nitrogén műtrágyák biztosítják. Különösen abban az esetben^ ha a talajban elegendő mennyiségű és a nö­vények számára könnyen fel­vehető kálium és foszfor áll ■rendelkezésre. Éppen ezért :akkor járunk el helyesen, ha talajvizsgálatot végeztetünk az ■esetlegesen hiányzó tápanya­gok pontos meghatározása ér­dekében. A Mosonmagyaróvári Mező gazdasági Akadémia és a Kompolti Kísérleti Intézet tu­dományos kutatói által vég­zet kísérletek eredményei is azt bizonyítják, hogy holdan­ként 1 mázsánál kisebb pétisó mennyiségtől jelentős termés- -fokozó hatást nem várhatunk. Az általuk javasolt gazdasá­gos mennyiség 1,5—2,0 má­zsa pétisó holdanként. A Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Akadémia által le­folytatott kísérletek holdan­ként 1 mázsás pétisó alkal­mazásával két év átlagában közel 5.0 mázsa száraz szé- jnatermés elérését biztosítot­ták holdanként a kontroll par­cellákhoz viszonyítva. Egy A karancslapújtői termelő- rszövetkezet életében is nagy lépést jelent ez az esztendő a tagságról való gondolkodást illetően. Határozat született arra, hogy a termelőszövetkezet tag­jait a végzett munkának megfelelően fizetéses szabad­ság illeti meg. A szövetkezet állandó dolgozói napi egy munkaegység jóváírással évi tizenkét nap szabadságot kap­nak, (a gyalogosoknak férfiak­nál 250 munkaegység után nyolc, a nőknél 120 munka­egység után 6 nap fizetéses szabadság jár. mázsa száraz szénatermés elő­állítása ugyanakkor mindösz- sze 22 forintba került, az összes költségeket felszámítva a két év átlagában. Nyilván­való, hogy legeltetés esetén a tényleges költségek ettől lényegesen kedvezőbben ala­kulnak. Az tehát a helyes módszer, ha a rendelkezésünk­re álló műtrágyamennyiséget elsősorban azon területek fej­trágyázására használják fel, amelyek talaj- és tápanyag­viszonyai, továbbá a fűállo­mány komplettsége a legna­gyobb hatásfok elérését biz­tosítják. A ma még hiányzó pétisó- mennyiség megfelelő pótlása érdekében nagyobb súlyt kell helyeznünk a rétek és lege­lők trágyalével történő öntö­zésére. A trágyalevek nitro­géntartalma átlagosan 0,25 százaléknak, K2 O tartalma 0,50 százaléknak, P2 05 tar­talma pedig 0,01 százaléknak vehető A helyesen kezelt (tá­rolt) trágyalevek nitrogén- és káliumtartalma a fenti érté­kek kétszeresét is elérheti. A tárolás közben fellépő vesz­teségek csökkentésére, első­sorban a nitrogén megkötése érdekében helyes, ha szuper­foszfátot adnak a trágyalé­hez és felületét négyzetméte­renként 3—4 liter fáradt olaj ráöntésével a levegőtől elzár­juk. Közvetlenül csak 0,2 szá­zaléknál kevesebb nitrogént tartalmazó folyadék használ­ható fel. Ezért helyes, ha a trágyalevet felhasználás előtt legalább 1:1 arányban vízzel hígítjuk fel. így igen alkal­mas rétek, legelők és here­füvesek trágyázására. Száraz, felhőtlen időjárás esetén a késő délutáni és esti órák, továbbá az éjszakai órák a legalkalmasabbak a trágyalé kipermetezésére. A legelők, herefüvesek és rétek perme­tezésére holdanként 50—100 hektoliter hígított trágyalé felhasználása helyes. A perme­tezést a talaj felszínéhez kö­zeli elosztóval felszerelt trá- gyaléaljtól célszerű elvégezni. A trágyaléhígítás esetleg ol­csón megoldható az esőcsator­nákból lefutó esővizek trágya- lécsatomákba, illetve kutak- ba történő bevezetésével. A legelők és rétek egyéb nem kevésbé fontos ápolási munkáihoz tartozik a gyom­növények irtása, amely gon­dos és folyamatos munkát igénylő művelet. E művelet elhanyagolása a legelők tel­jes leromlását okozhatja. A gyomokat kiszurkálással, ki­kapálással, vagy lekaszálásuk­kal irthatjuk attól függően, hogy egyéves, vagy évelő gyo­mokról van-e szó. A gyom­irtó kaszálást a gyomok vi­rágzása előtt végezzük, ezzel az egyéves gyomok eredmé­nyesen irthatok. A nagyon el­gyomosodott legelők hormon­hatású gyomirtószerekkel (Di- konirt) eredményesen meg­javíthatok. Ez utóbbi alkal­mazásának azonban jelentős hátránya is van, ezért leg­helyesebb a túlgyomosodott legelőket feltörni és pár évi szántóművelés után újra gye­pesíteni. A helyes legelőgazdálkodás egyik legfontosabb alapköve­telménye a legeltetési idény kezdetének és végének, vala­mint a legelő állatok számá­nak szakszerű megállapítása, A szociális intézkedés már­is érezhetően segíti a terme­lőszövetkezetiek munkalendü­letét, ami a szaporodó mun­kaegységek számában mérhető legjobban. Baksa Andrásné fejőgulyásnak például február végéig 120 munkaegysége van, tehát már eddigi munkája alapján jogosult a fizetéses szabadságra, de Rozgonyi An­tal, Rozgonyi Tamás, Jacs- manek Pál és Mazgon Vil­mos is 50 százalékra teljesí­tette február végéig a fize­téses szabadsághoz férfiaknál megszabott munkaegységek számát. a legeltetés legcélszerűbb módjának, a szakaszos legel­tetésnek bevezetésével és a legeltetendő állatfajok, illetve legeltetés sorrendjének jó megválasztásával. A legelők kaszálása nem kívánatos, mert ha a füveket a kaszálás érde­kében hagyjuk szárba szök­ni, akkor a sarjadzási erélyű­ket gyengítjük, a növényzet ritka állású lesz és a kö­vetkező növendékhozama rom. lik. Azonkívül a kaszálás gyé- ríti az aljfüveket és szapo­rítja a szálfüveket. • Második ötéves népgazda­sági tervünk a mezőgazda­ság egyik igen fontos felada­taként jelölte meg rét- és legelőgazdálkodásunk gyökeres megjavítását. Állami gazdasá­gaink és termelőszövetkeze­teink a mindeddig még ki­használatlan lehetőségek fel­tárása érdekébén feltétlenül tegyék meg a szükséges in­tézkedéseket. Helyes lenne, ha a járási tanácsok bemutató­kat, tapasztalatcsere látogatá­sokat rendeznének és ezzel is elősegítenék e fontos kérdés megoldásának előbbrevitelét. Cs. Nagy László a Sziráki Állami Gazdaság igazgatója Hazánk felszabadulásának 17. évfordulója alkalmából megyénkben 22 termelőszövet­kezeti tag részesült minisz­teri, illetve kormánykitünte­tésben. Kormánykitüntetést, Munkaérdemérmet kapott eredményes munkájáért Tóth József, az ipolyvecei Alkot­mány Termelőszövetkezet el­nöke. Kiváló termelőszövetkezeti tag kitüntetést kaptak: Gyüre János, a karancssági Alkot­mány Termelőszövetkezet traktorosa, Veres László, a hollókői Petőfi Termelőszövet­kezet tagja, Végh András, a mátramindszenti (Szuha) Mát- ragyöngye Termelőszövetkezet elnökhelyettese, Kazinczi Pál- falvi József, a mátraszelei termelőszövetkezet elnökhe­lyettese, Torják László, a bár- nai Vörös Hajnal Termelő- szövetkezet elnöke, Bámai Já­nos, az erdőkürti November 7. Termelőszövetkezet elnöke, Viktor József, a legéndi Ady Endre Termelőszövetkezet tag­ja, Magyar Sándor, a nagy­oroszi Úttörő Termelőszövet­„Csak akkor érzem jól ma­gamat, ha valami nehéz fel­adatot kell megoldanom.” Elgondolkodtató mondás!... Tiszteletet ébreszt és meg­becsülést. De vajon igaz-e? Az embert cselekedeteiből lehet megismerni, nem abból, amit önmagáról mond. Még abból sem, amit mások be­szélnek róla. Pedig Gajdos Jánosról, a Földművesszö- vetkezetek Balassagyarmati Járási Központjának most megválasztott vezetőségi tag­járól a központnál igen jól vélekednek. Így nyilatkoznak róla... És mit bizonyítanak a té­nyek? ... Gajdos János nem szívesen felel kérdéseinkre, nem akar „feltűnni”. Élete folyását, végzett munkáját, szárazon, minden szépítő sal­lang nélkül meséli el. Éppen a mondatoknak ez a díszte- lensége sejteti meg egyénisé­gének erejét, jelentéktelen­nek feltüntetett cselekedetei­nek értékét. — Huszonhárom éves vol­tam, amikor 1948-ban Patvar- con megalakult a földműves- szövetkezet — kezd pályája történetének elbeszélésébe Gajdos János. — Én lettem Elhatároztuk, hogy az idén a termelési tervben le­rögzített feladatokat min­denképpen megvalósítjuk. Mi­vel községünk kis község, területileg három brigádra osztottuk fel és így egy-egy brigádra 620 hold szántó jut. A brigádokon belül felmér­tük a munkaerőt, bevontuk a családtagokat is a munká­ba, akik rendszeresen segítik a termelést. Időben végrehajtottuk — még a tavaszi munkák meg­Fiatalok a szövetkezetért (Tudósítónktól) Az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezet KISZ fia­taljai munkacsapatot alakí­tottak, hogy segítsenek a ter­melőszövetkezetnek a kapás- növények megmunkálásában. A tíz lelkes fiatal vállalta, hogy tíz hold kukoricát az ültetéstől kezdve egészen a betakarításig ők munkálnak meg. Emellett az egyéb ka- pásmövények munkálatainál és a takarmányok betakarítá­sánál is segítséget nyújtanak, hogy a termelőszövetkezet időben elvégezze a soron kö­vetkező munkálatokat. kezet tagja. Czikora Ferenc, a rétsági Búzakalász Terme­lőszövetkezet tagja, Csábi Ist­ván, a csitári Március 21. Termelőszövetkezet állatte­nyésztője, Szenográdi János és Varga István pék a nóg- rádmarcali Aranykalász Ter­melőszövetkezet állattenyész­tői, Gyüre István gyürék, a ságúj falui Uj Élet Termelő- szövetkezet fogatosa, Sipka József, a szupataki Béke Ter­melőszövetkezet könyvelője, Győri Jánosné, a zagyvarónai Uj Élet Termelőszövetkezet tagja, Juhász István, a szé- csényi II. Rákóczi Termelő- szövetkezet tagja, Dózsa Kál­mán, a tereskei Kossuth Ter­melőszövetkezet állattenyész­tője, Sípos István, a tolmácsi Szabadság Termelőszövetkezet fogatosa, Kis Pál pete, a kis- bágyoni Petőfi Termelőszövet­kezet brigádvezetője, Maczkó Pálné a patvarci Lenin Ter­melőszövetkezet baromfite­nyésztője és Hekli József, a cserhátsurányi Szabadság Ter­melőszövetkezet állattenyész­tője. az ügyvezetője. Nehéz volt a kezdet, az árut a váltunkon hordtuk a boltba, a falu né­pe meg szinte bojkottált ben­nünket. Inkább elmentek a maszekhez. Azt mondták: „csajka rendszert” akarunk bevezetni. Ma már minden áldozatra képesek a „boltju­kért”. — Három év múlva beke­rültem Gyarmatra, az FJK- hoz felvásárlási előadónak. Ez is kezdet volt. 1951-ben gyerekcipőben járt még a szövetkezeti mozgalom. Rak­tárunk sem volt. Mire meg- kynnyebbedett egy kicsit a munka, megint máshová ke­rültem. 1956-ban a körzeti szövetkezethez osztottak be három hónapra „rendet te­remteni”. Ott ragadtam ügy­vezetőnek. — Tizenkét éve dolgoztam a földművesszövetkezetnél, amikor a falumban, Patvar- con megindult a termelőszö­vetkezet szervezése. Kemény emberek laknak arra mife­lénk, nehezen hajlottak a kor szavára ... Három hó­nap kellett * ahhoz, hogy szo­cialista község legyünk... Akkor azután azt mondták nekünk: „ha beszerveztél indulása előtt — a munkate­rület felosztását. Ezt sikerült vállalás alapján az alaposan kidolgozott prémiumrendszer segítségével, a tervnek meg­felelően megvalósítani. Ezzel biztosítottuk a kapásnövé­nyek maradéktalan megmun­kálását. A brigádvezetők jegyző­könyvileg vették át a munkaterületet a hozzá­való felszerelésekkel. A munkaeszközökért és a munkáért elsősorban ők felelősek. Különválasztottuk a gépesí­tési brigádunkat, amely köz­ponti irányítással működik, a mezőgazdász és az elnök irá­nyításával. A jelenlegi rossz időjárás arra kényszerít min­ket is, hogy éjjeli műszak­ban is dolgozzunk. Ezt meg­szerveztük és szükség esetén azonnal alkalmazzuk. Az elmúlt év tapasztalatain okulva megerősítettük a szö­vetkezeti vezetést, szorosabb •kapcsolatot tartunk a községi A Somoskőújfalui Napsugár Termelőszövetkezet megala­kulása óta egyre növekedő eredménnyel dolgozik, az el­múlt esztendő szorgalma alapján a járás legjobbjai között a harmadik helyen van. A termelőszövetkezet gaz­dasági szilárdságát bizonyít­ja, hogy ez év áprilisától át­— Igen! bennünket, most már segíts továbbra is!” ... Így lettem a patvarci termelőszövetke­zet elnöke... — Nagyon sokat köszönhe­tünk az asszonyainknak. — Gajdos János energikus sze­mei messzenézőkké válnak: szavai a két év előtti időket idézik — ők írták alá leg­először. Meg a földművesszö­vetkezet állattenyésztő szak­csoportjának tagjai. Azok már tudták milyen nagy erő van a szövetkezésben, a kö­zös munkában... — Az asszonyok — kanyaro­dik vissza az előbbi témá­hoz az elnök. — Nekik kö­szönhetjük, hogy megerősö­dött az emberek hite a ter­melőszövetkezetben. Az ő munkakedvük, az új gazdál­kodási forma iránti lelkese­désük átragadt a férfiakra is. Ma már nem úgy beszélnek a földről, a termésről, hogy ez a tsz-é, hanem így. ez a miénk... Megváltozott a falu népének egész szemlélete. Többet törődnek az öltözkö­désükkel, a házuk táján a tisztasággal, renddel. — Mi az asszonyokkal nyer­tük meg a két év csatáját — summáz Gajdos János, s ez­tanáccsal és a tomegszerveze- tekkel, amelyek a pártszerve­zet vezetésével hatékonyabb segítséget nyújtanak mun­kánkhoz, mint régebben. Jakus Mihály az egyházasdengelegi Kossuth Tsz elnöke A két üveggyár asszonyainak találkozója Csütörtökön Salgótarján­ban az üveggyári művelődési otthonban találkozón vesznek részt az üveggyári lakótelep és a Salgótarjáni Táblaüveg­gyár asszonyainak küldöttei. A két gyár munkásasszo­nyait már több éves bensősé­ges kapcsolat baráti szálai fűzik egymáshoz. Most azért rendezik meg baráti találko­zójukat, hogy a nőmozgalmi munka feladatairól beszélges­senek és meghatározzák B legfontosabb tennivalókat. térhet a somoskői Üj Élethe* hasonló havi készpénzfizeté­ses rendszerre, A tsz tagjai a tervezett 31 forintos mun­kaegység 80 százalékát kap­ják meg havonta rendszere­sen, s csak a bentmaradd 20 százalék esedékes zárszám­adáskor, illetve évközi ter­mészetbeni részesedés formá­jában. zel elismeri a termelőszövet­kezet nőtagjainak politikai érettségét. — Ebben az évben 8-an közülük az ezüstkalá­szos tanfolyam anyagából i* levizsgáztak. Megváltjuk, örömmel hall­gatjuk a dicsérő szavakat. Sajnos még igen kevés hely az, ahol az asszonyokat mun­kájuk érdeme szerint értéke­lik... Igaz, még Patvarcon is van hiányosság ezen a téren: a tanácstagok között egyetlen nő sincs. Pedig ha meghívják őket a tanácsülés­re, egy sem marad közülük távol. És a véleményüket sem rejtik véka alá, amit hozzászólásaikban javasolnak, legtöbbször előreviszi a közös­ség ügyét. Hogy mit tudunk meg még Gajdos Jánostól, a földmü- vesszövetkezet segítő készsé- ségről? — Darálója, szeszfőz­déje, sertéshizlaldája volt a földművesszövetkezetnek Pat­varcon. Az fmsz készséggel lemondott ezekről. S nem utolsó sorban adott egy olyan embert a termelőszövetkezetnek veze­tőül, aki „nem érzi jól magát, ha nincs a kezeügyében va­lami nehéz feladat, amit meg kell oldania”. És — valljuk meg — ez a legtöbb, amivel segíthetett! — kemény —.---------------------------------------­A kinek már jogos a fizetéses szabadság Jól dolgozó szövetkezeti vezetők, tagok kitüntetése A pásztói Béke Termelőszövetkezet tehenészetében Melicher József és társai gondozzák a jószágokat. Az 54 darab tehén között a legkedvesebb a képünkön lévő Kati, amely 22 liter tejet ad naponta. Testvérszövetkezet ?---------------------------------------­K észpénzfízetéses termelöszövelkezel lett a somoskőújfalai Napsugár Tsz is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom