Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)

1962-04-30 / 34-35. szám

I

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG

1962. április 30.

Mintegy 10 ezer falusi; asszony tanult, művelődött a télen

Ebben a tanulmányi évben az eddiginél jóval több falusi lány és asszony vett részt a különböző tanulási formákon, hogy gyarapítsa műveltségét.

Igen sikeresnek mondták az Ezüstkalászos tanfolyamokon résztvevő falusi lányok, asz- szonyok szereplését. Az idén 200 női tsz-tag gyarapította szakmai tudását ilyen formában. Ezenkívül egyéb szakmai képzést nyújtó tanfolyamokon is részt vettek falusi asszonyaink. Tíz baromfi tenyésztési tanfolyamot szerveztek és 14 tsz-akadémiára jelentkeztek a lányok és asszonyok. Nagyobb létszámmal vettek részt ebben a tanulmányi évben a falusi gazda- asszony körökön is a lányok és asszonyok. A közelmúltban

42 sütő-főző, szabó-varró, kézimunkázó tanfolyamot zártak a falvakban. Továbbra is népszerű a Nők Akadémiája. Falun 28 helyen került sor az akadémia előadásainak megtartására, amelyeken eredményesen vettek részt a nők. Közel háromezer tsz-tag, lány és asszony tanult az elmúlt évben, nem számítva ide az általános és középiskolások esti és levelező tagozatain résztvevőket.

Mintegy 6 ezer nő vett részt a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség ülésének idején megtartott nőgyűléseken. Tovább javul az asszonyok békemozgalmi munkában való részvétele is. Nőtt az asszonyok politikai kérdések iránti érdeklődése. Pártoktatásba 3324 falusi lány és asszony kapcsolódott be. A háromhetes falusi tanfolyamok résztvevőinek 30 százaléka ugyancsak nő volt.

Már dolgoznak a nőtanácsok a jövő évi tanulási for- mák további szélesítésén. így a tervek szerint 13 helyen szakmunkásképző tanfolyamot is indítanak. Továbbra is megrendezik az egyre népszerűbb Nők Akadémiája és a Tsz Akadémia előadásait, valamint az Ezüstkalászos tanfolyamokat. Megállapíthatjuk azt, hogy az elmúlt tanulmányi évet sikerrel zárták falusi asszonyaink, egyre nagyobb az igényük a tanulás, a művelődés iránt.

A brigádvezető asszony

Nemrégiben Dorogházán jártunk. A termelőszövetkezet vezetői csak a dicséret hangján szóltak azokról az asszonyokról, lányokról, akik az elmúlt évben versenyre indultak a szocialista brigád cím elnyeréséért. A vállalt feladatot maradéktalanul teljesítették, s így elnyerték a kitüntetést. Hasonló eredményekkel büszkélkedhet a nógrádi és szécsényi szocialista asszonybrigád is. De a termelőszövetkezetek egész sorával bizonyíthatnánk, milyen jó hatással van a termelőszövetkezetek erősítésére, szilárdítására a szorgalmasan dolgozó asszony-tagok munkája.

Az elmúlt évet vizsgálgatva azonban azt

is el kell mondanunk, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozó asszonyok egy része nem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket. Sokan közülük nem érték el még a kötelező 80 munkaegységet sem, s ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évben mintegy 6 ezer Jcatasztrális holdon kapálatlan maradt a kukorica szövetkezeteinknél.

Az idén valamennyi termelőszövetkezetben olyan célokat tűztek maguk elé, hogy jelentős mértékben növelik a terméshozamokat. S a kitűzött célok megvalósításáért rendkívül sokat tehet az a több mint 17 ezer leány és asszony, akik a szövetkezeteinkben dolgoznak.

Öreg néni meséli

— Hatvanötödik évemben vagyok én, kérem. Ötvennégytől vagyok tagja a tsz-nek. öreg vagyok már és elképzelheti, mégis hogyan dolgoztam, ha én még soha az életben szociális segélyre nem szorultam.

— Vannak gyermekeim, hogyne lennének. De szétszórta mellőlem őket az élet. Segítenének talán, de nincs rá szükségem. Megállók én a magam lábán. Hogyisne áll- nék. Van egy kis nyugdíjam, 280 forint mindössze, de ezt már életem utolsó percéig kapom. De addig, míg csak erőm engedi, dolgozni szeretnék.

— Képzeljék csak el, a múlt évben is 199 munkaegységet csináltam. Manapság az öreg is meg tud élni. Emlékszem, gyerekkoromban az öregnek szárazkenyeret vetettek csak oda. Azt rágta, azon tengődött. Én meg, hiszik, vagy nem, még jó hízócskát is öltem a télen. Sonkát, kolbászt, szalonnát eszem. Magam vagyok a kis házamban, otthon rossz is egy kicsit egyedül lenni. Ezért is vágyódom ide, a nagy családba. Én még a tsz vezetőségi ülésre is elmegyek néha. És nem zavarnak ki, dehogyis. Nekem, az

öregnek, tapasztaltnak jogom van minden területen szólni.

— Alig várom a reggelt, hogy kibújhassak az ágyból. Én már négytől talpon vagyok. Baromfit etetek, tsz- irodát takarítok, aztán, hacsak az idő engedi, jövők a tsz-be dolgozni. Szeretnek itt engem nagyon. Talán nehéz is hinni, mit lehet egy ilyen öregasszonyon szeretni. Pedig így van ez mégis, elhiheti nékem. Egyedül kaptam nőnapi jutalomként a kiváló termelőszövetkezeti dolgozó kitüntetést. Boldogan viselem ezt a jelvényt. Még a rokonaimnak is örömmel mutattam: Nézzétek csak, becsülik az öreget nálunk! De van ám még más is, amivel tudnék dicsekedni. Mentek az ősszel nógrádi parasztok Pestre. Hát az én tsz-em letette a garast értem, befizettek háromszáz

Népfront elnökök, nőtanács titkárolt közös tanácskozása

Május 3-án Balassagyarmaton kerül sor három járás, a balassagyarmati, szécsényi és rétsági járás községi népfront elnökeinek és nőtanács titkárainak közös tanácskozására.

A megbeszélésen az MSZMP Központi Bizottsága 1962 már- siusi határozatából adódó mozgalmi feladatokat beszélik meg. Hasolnó jellegű tanácskozásra még a hónap első felében Salgótarjánban is sor j kerül, ahol a salgótarjáni és j pásztói járás községi nép- ! front, illetve nőtanácsi veze- j tői cserélik ki tapasztalataikat.

Program a zöldségellátás megjavítására

Győri Jánosáét úgy tartják számon a zagyvarónái Uj Elet Termelőszövetkezetben, mint a legszorgalmasabb asszony-tagot.

Eredményes munkájáért nemrégiben „Kiváló termelőszövetkezeti tag” kitüntetést kapott.

A Hazafias Népfront me- "”í bizottsága mellett működő , .Gazdagodjanak földjeink akcióbizottság” programot dolgozott ki a gyökér- zöldségellátás javítása és a tsz-ek számára magasabb 1öegynéhány forintot, hogy az öreg Végh Györgyné Pestre utazhasson. Le sem tudom írni azt a nagyszerű érzést, ami a Parlamentben fogott el engem. Az öreg jobbágyi parasztasszony, aki eljuthatott oda, ahová régen az urak közül is a legnagyobb mehetett csupán. Ez talán nekem a legnagyobb élményem, öreg vagyok, igaz, hatvanöt éves. Azon vagyok mégis, hogy ezt én letörlesszem. Iparkodom, mert érdemes élni. Sokáig élni, mert érzem, hogy szeretnek. Meg jó is itt a tsz- ben nekem.

A fél falut, fél határt jártuk be érte, hogy beszélni tudjunk vele. Mindenütt azt mondták, járt itt, de elment, olyan ő, mint a kámfor. Egyszer itt látni, aztán meg nyakába veszi a határt, egész más ponton lelni fel ismét.

Kutasón mindenki ismeri, szívből szereti Szarvas Já- nosnét a népszerű brigadé- rost. Pedig hát „Annus” az igazság szószólója, nem csal semmilyen hízelgő szép szóért, csak a végzett munkát méri fel teljesítménynek. Olyan. fiatal mosolygós arcú, akár egy gondtalan, fiatal kislány. Ki hinné róla, hogy három gyermek anyja, hogy tengernyi teendő várja otthon. .. Ott látni őt, szinte elsőnek a határban és utolsók között siet a családhoz... Ezt hallottuk róla, mielőtt megláttuk.

Aztán ő maga vázolja röviden, szinte szégyenlős szerénységgel napi munkáját és a felelősséget, amit a tsz brigádvezetés számára jelent.

— Talán baj, hogy egy kicsit a kényelemszeretethez szoktattuk mi a kutasóiakat. úgy hiszem, szinte minden tsz-ben más a brigádvezető tevékenysége. Nálunk az a szokás járja, hogy hajnalban útrakelek, hogy házról-házra járjak megszervezni az aznapi munkát. Van olyan tag, aki megsértődne, ha nem szólnék be érte. De magától nem jön még senki dolgozni. Tőlem várják, hogy szólítsam őket, hívjam őket.

— Eleinte azt hittem, nem

bírok megbirkózni a feladatokkal. De a dolgozók is segítettek. Aztán elküldték tízhetes pártiskolára. A kislányom mesélte, hogy már restellt az utcára kijárni, any- nyian kérdezték hogy vagyok, jövök-e már haza, mert nagyon várnak.

— Azt hiszem falusi asz- szonyra nem is hárulhatna ennél nagyobb felelősség. A növénytermesztés és az állattenyésztés egyaránt hozzám tartozik. Sok szakmai problémám volt eleinte. De a kutaséi tapasztalt gazdák a tsz és tanácsi vezetés kisegített minden problémámban. .. Talán ennyiben jellemezhetném eddigi brigádvezetői tevékenységemet — szól, és munkára indul tovább.

Nekünk még lenne hozzáfűzni való javaslatunk. Jó lenne a kutasóiakat leszoktatni erről a fárasztó házhozjá- rásról. Vagy legalábbis egykét aktíva is segíthet a brigádvezetőnek az emberek munkára szervezésében. Még fáradhatatlanabbul végezhetné akkor Szarvas Jánosné a

munkák felmérését, a dolgozók irányítását.

U.

Lakatos Károlyné, a kisterenyei Vörös Október Termelőszövetkezet tagja. Rendkívül szorgalmas a közös munkában, s emellett igyekszik, bogy háztáji gazdaságából is égyre több áru kerüljön a városi dolgozók asztalára. Lakatosáé az idén már három süldőre értékesítési szerződést kötött. Emellett libát, kacsát is hizlal és úgy tervezi, hogy a tizenegy malacból hatra még hízlalási szerződést köt az AUatforgalmi Vállalattal.

XXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVvXX>XXXX^XXVXXXXXX\X>X\X\NXX^^XXXXXXXXXXN\XXVvXXX\XX\XXXXXXXXXX'VX\\X\XXXXXXXXXXXXXXX>X>.XXXXXVvXX\.XXXNXXXXXXXVXXXXX'.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX''

Kinn a homokterenyei ha- mr „ __ 1. „ ' elmondják mindenről a véletárban, a domboldalon virí' la£1 j|i 1 U^FOIll UlUtliíUCJJJjyményüket.

tanak, mint sokszínű virág, A jó munkakapcsolat tette

az asszonyi szoknyák. Kilenc az emberben, gyarapszik a sol, vitázik. Felelősség csen- lehetővé azt is, hogy ezek az asszony, — ipari munkások, munkaegység is. És virágoz- dűl itt minden szóban, bányászok feleségei - teríti ni fog a tsz - Gecséné Aztán másra terelődik a

a trágyát, egesz könnyeden egyébként 300 egységgel zár- beszéd A munka hogyanjá.

yegezve ezt a hajdan csak ta a tavalyi evet es most is az fejlődésére,

férfiénak tekintett munkát, megvan legalább 100 a szór- ezernyf tervének megvalósíFriss kacagásuk visszhangzik gos munka nyomán. Hatszáz fására

a tavaszi határban. Közülük forintra jött ki havonta, ami u A

hatan szocialista címért ve- — figyelembe véve a téli hó- , . A termésátlagot is; no- _ __------------té

lkedő munkacsapatban dől- napokat — nem rossz fizetés ve.inI szeretnénk, I eljesitesey napot pedig a szabadban goznak. Munkájukon, életfel- asszonyok számára. Közben rnmosegi munkával kívánjuk tartják majd a vidám asszo- fogásukon, szinte minden míg beszélgetünk, jönnek, le- edrm magyarázzak, mozdulatukon látszik, hogy pakolnak és fordulnak a ko- És elmesélik, hogy a férfi szeretnének szocialista mó- csisok. Hét kocsis sem győzi tagok egy részének terület- hogy meg ne kérdezze; ha dón élni és dolgozni. meg a kilenc fürgén dolgozó vállalásánál kikötötték, bizto- hyen sokáig, hatig-hétig teasszonyt. Mindig ők azok, sítsák ők a mindenkori lóka- vékenyködnek a hatarban. öt óra van, de még fris- akik már várnak az újabb pázást. Sokkal könnyebb lesz mikor érnek rá a háztájival n. mozgékonyán ..haita- «7Ínífmá,nvrQ ' __'__i ' ™__inrrvHrn? C)\? nrrvníhan

as

szonyok közelebb kerüljenek egymáshoz. Moziba, színházba együtt járnak, sőt, együtt ünnepük névnapjukat is. Katalinkor Herczeg Fe- rencéknél találkoztak, az Ilona napot a kultúrházban, a jobb időre eső Julianna

nyok.

Nem állja meg az ember.

sen, mozgékonyán „hajta- szállítmányra, nak”. Az egész csapat szín- _ A férjem is besegít gyakúgy a növényápolási munka.

házba készül. De a munkáran

újságolja Berze Tanak mégis menni kell, még másné. Egy másik önkénte_

reggel határoztak hogy az len dicsekvéssel teszi hozzá: egész domboldalt terítik trá- _ NvÄrnT1 , , h f f(&Hi

gyávái. Addig haza se men- munkára °terTCzni Aratáskor kÖZÖS gazdaságnak' A mun pair an-notír o o-yí-r*v.^7tvi d a bervezni* AratasKor, irára pgvikßt. spm koll ketsze

törődni? ök azonban egészen magától értetődő hanesúlyo- A homokterenyei munkás- z£ssal felelik:

— Csakis a tsz után — ezt

gükben teljes jogú tagjai a

nek. És ennek a színházba menésig meg is kell lenni. Nem hagyják abba a munkát, miközben beszélgetünk, hogyan is látják ők, a tsz- tagok az asszonyi felelősséget a közös megszilárdításában.

nagy dologidőben családtagként ők is segítenek, nem úgy, mint a parasztfeleségek.

feleségek nemcsak papíron, egész mindennapi tevékenysé- kórusban mondták. De Vargáné kiegészítésképpen meg is magyarázza:

— A fő jövedelmünk innét van, a közösből, erősödésén múlik egész jövőnk, hát

kára egyiket sem kell kétszer hívni. Megértik, hogy hol égető a munka, és szíveskedve, sokszor szinte dalolva mi sem természetesebb, mint , , ... ,, fogják kézbe a szerszámot, hogy előbb a közösben végVargane siet hozzátenni: Tenyerüket hólyagosra törte zünk £s ha már ott a mun_

— Bizony enélkül csak ne- a villa nyele, arcukat égő hezebben boldogulunk. Pe- barnára pirította a nap. dig szívesen barátkoznánk — Azt hiszem azzal mit- velük, ha jönnének dent megmondtam — szói

kával jól állunk, akkor ügyesen a magunkéban is rendet

Most egyvalaki hiányzik teremtünk, a csapatból. Készségesen ki- Ebben senkinek

sincs elndn Herczee Pprpnené o svn- Nem volna rossz, ha mentik, mert éppen vizsgára lenvetése, más véleménye,

rialicta címért versenyző csa- tdbbet találkoznánk kinn a készül. Ók is valamennyien Úgy látszik, itt, Homoktere- nat vezetőie — hoev"nekünk földeken is. Sajnos, ők még tanulnak. A pártoktatáson — nyén kezd ez már természe- ma meglesz a három eav- nagy munkában is otthon maga a párttitkár is megerő- tessé válni. Ezek az öntuda- séeün’k Ebből már gondol- maradnak- Nom értik, hogy sjtette — dicsérettel tettek tos, ragyogó kedvű tsz-asszo- htaiátr hoev ée” n kezünk- az asszony°knak a .tsz-ben a vizsgát. És nemcsak időszerű nyok felismerték, hogy az hen a munka” helyük. Itt van máris a nő- kérdésekre járnak, a marxiz- asszonyok helytállása, példavényápolás hosszú hetekig mus—leninizmus második év- mutatása jelentős feltétele — Tegnap 2500 négyszög- tartd szezonja. Ebben nélkú- folyamának is van közöttük tsz-ük megerősödésének. Ha ölet terítettünk — toldja meg lozhetetlen az asszonvi kéz hallgatója. Ezt persze nem erről szavakban nem is. csak vedelem biztosítása érdeké- j Gecse Abelné —, mert mi munkája. kell szó szerint venni, mert tetteikkel beszélnek,

ben a zöldségtermelésre. I azt mondjuk, ha akarat van A többi is beleszól, java- ők nem hallgatnak, élénken Üjlaky Mária