Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)

1962-04-30 / 34-35. szám

IBB2. április 30. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 A helyiipari ssolgáltatás fontos politikai tevékenység A balassagyarmati párt-végrehajtó bizottság ülésén Balassagyarmat város he­lyiipara évről évre növekszik. A városban levő üzemek évi termelési értéke a megye egész helyiipara termelésé­nek több mint a fele. Számos hatásköre túlterjed a megyén, termékeik az ország külön­böző részeibe eljutnak. Más vállalatok fontos szolgáltatá­si tevékenységet végeznek Nem kis szerepe van a vá­ros fejlődő helyiiparának ab­ban, hogy biztosítja a foglal­koztatottságot Az elmúlt he­tekben a városi pártbizottság egy kilenctagú bizottságot bí­zott meg azzal, hogy a város három vállalatánál — az épületszerelő, a vegyesipari és a bútorgyártó vállalatok­nál — végezzen vizsgálato­kat: ezek a vállalatok ho­gyan töltik be hivatásukat, milyen feladatok állnak előt­tük. A brigád jelentése az el­múlt héten a párt-végrehajtó bizottság elé került, amelyek­nek elvi megállapításai szin­te az egész város helyiipará­ra vonatkoznak és sok te­kintetben megyei szinten is hasznosak. A városban működő válla­latok megalakulásuk idején a lakosság igényeinek kielé­gítésére jöttek létre. Azóta tevékenységi körük lényege­sen eltolódott az ipari kész­árutermelésre. Ez még ön­magában nem volna baj. Azonban a szolgáltatások mértéke minden szempontból jelentő­sen visszaesett. Ez volt az egyik legfontosabb megálla­pítás, amelyre a tanácskozás felhívta a figyelmet. E ked­vezőtlen változás oka min­denekelőtt egyes vezetők szemléletében van. Nem lát­ják, hogy a lakosság szük­ségleteinek közvetlen kielégí­tése érdekében végzett mun­kájuk politikai tevékenység az emberek egyre növekvő igényei kielégítésének fontos része. Hozzájárult azonban ehhez az eltolódáshoz az is, hogy a tervmutatók, a gazda­ságosság követelményéi eb­be az irányba tolták a válla­latok vezetőit. Az igen kis anyagigényes, sok munkát kí­vánó szolgáltatási tevékenység termelékenysége alacsony — különösen, ha a munka- szervezés is gyenge. Eddig annak sincs meg a lehetősé­ge, hogy az ipari készáru ter­melés és a szolgáltatások mu­tatóit külöm-külön vizsgálhas­sák. A koordinálás, a terüle­tek elhatárolásának hiánya miatt egyes vállalatok és kis­ipari szövetkezetek egymás munkáját is keresztezik. Ez nyilván növeli a termelési költségeket Ugyanakkor a vállalatok sem sok gondot fordítottak arra, hogy meg­felelő összhangot találjanak az ipari készárutermelés és a szolgáltatások között. Gyak­ran visszaesett munkájuk minősége, nem tartották meg a határidőket propagandát szinte egyáltalán nem fejtet­tek ki. Joggal állapították meg az ülésen, hogy a válla­latok számára a legjobb pro­paganda a rendes munka, amelyhez a feltételek ma már egyre jobban biztosítva vannak. Mindezek a kérdések szer­vesen összefüggnek az irá­nyítás, a vezetés helyzetével. A végrehajtó bizottság ülé­sén számos olyan Iehetőség, tartalék került szóba, amelyek hasz­nosítása már régen megérett A Vegyesipari Vállalat pél­dául ügyeletes szolgálatot szervezhetne az esti órákban, javítások elvégzésére. Sőt, éjszakai szervizt is tarthat­na. Másutt a kettős műszak bevezetése biztosítaná a gé­pek jobb kihasználását. A Bú­torgyártó Vállalatnál kb. évi 1 millió forint értékű hasz­nos közszükségleti cikket ál­líthatnának elő hulladékból, ha volna hozzá engedélyük. Az ilyen és hasonló lehetősé­gek hasznosítása a felsőbb és alsóbb vezetésnek egyaránt feladata. Az ülésen joggal szóltak arról az esetenként tapasztalható merevségről, amelyet a megyei tanács ipari osztálya tanúsít. A Vegyes­ipari Vállalatnál például las­san egy év óta nem nyer megoldást az ösztönző bérezés bevezetése, illetve lehetősé­geinek megteremtése. A váro­si tanács ipari-műszaki cso­portjának munkája pedig na­gyobb részben az események, tények regisztrálásában merül ki. Természetesen a vállala­tok vezetőinek munkájában is sok a kívánnivaló. Esetenként megalapozatlan követelések­kel állnak elő, csak a felsőbb szerveket bírálják, ahelyett, hogy maguk is keresnék a jobb megoldásokat és annak megvalósításához kérnék a támogatást Furcsa kettősség' hogy amikor egyes vállalatok már nem tudják kielégíteni a közüietek jelentkező igé­nyeit, addig a lakosság szá­mára végzendő szolgáltatások jó teljesítésére és bővítésére állandóan ösztökélni kell őket. Ide tartozik az is. hogy a ve­zetők nem mindig bánnak megfelelően a dolgozókkal. Ez pedig úgy terjed tovább, hogy a végén a vevő. a meg­rendelő hátán csattan az os­tor. Pedig megfelelő udvarias­Új élüzemek Ebben az éven ismét szá­mos vállalat dolgozói nyer­ték el az élüzem címet. A szénbányászatban: a mén- kesi, kányási, nagybátonyi és a szorospataki bányaüzemek. A közlekedésben: a Buda­pest Balparti Biztosító Beren­dezési Fenntartási Főnökség, amely többi között Nógrád megye vasútvonalainak ilyen­irányú munkálatait látja el. valamint a megyei AKÖV. A mezőgazdaságban: a Szé- csényi Tangazdaság. A helyiiparban: A Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat, és a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. Az élüzem címet elnyeri vállalatok dolgozói a május elseje előtti napokban vet­ték át az élüzem csillagot és az ezzel járó jutalmakat. Sággal, a határidők megrövi­dítésével, a minőség javításá­val jelentősen lehetne javíta­ni a vállalatok és a lakosság közötti kapcsolaton. Az pedig külön elvi kérdés, hogy a vá­ros egyes közületei, vállala­tai szívesen mellőzik saját testvérvállalataik szolgáltatá­sait, inkább kisiparossal dol­goztatnak. Sokat tehetnek a mozgalmi szervek — amelyek­nek munkája javult —, hogy fellendüljön a munkaverseny, az újítómozgalom, helyes szemlélet alakuljon ki a szol­gáltatásokkal kapcsolatban. A város iparának távlati fejlesztése megkívánná egy megfelelő határozat, vagy program kidolgozását Sajnos, még a tanács által készített és a második ötéves terv ide­jére szóló iparpolitikai terv tervezete sem került a párt­bizottság elé. A megyei ipar- politikai terv megadja a le­hetőséget, hogy ezt a progra­mot kidolgozzák, amely min­denre kiterjedően meghatároz­ná a fejlődést és a fejlesztést. Balassagyarmat iparának ed­digi és jövőbeni fejlődése fel­tétlenül szükségessé teszi, hogy emelkedjen a helyi párt- és állami szervek irányító te­vékenységének színvonala, új módszereket és lehetőségeket tárjanak fel az egyre terebé­lyesedő helyiipar tevékenysé­gének elvi és gyakorlati irá­nyítására. Az az elhatározás is sokat segíthet majd ebben, hogy a végrehajtó bizottság tanács­kozásának anyagát a vállalatok dolgozói elé terjesztik munkásgyűléseken. Kimondot­ták azt is, hogy a vizsgálatot végző brigádot megfelelő ki­egészítéssel állandósítják és mint ipari, közgazdasági ta­Átvetíék a vándorzászlót NEMES DEZSŐ ELVTARS SALGÓTARJÁNBAN f őkönyvelő j ének A nemzetközi munkásosz­tály ünnepének előestéjén vet­ték át a múlt évben végzett eredményes munkájuk alap­ján a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját a Sal­gótarjáni Üveggyár és a Sal­gótarjáni Bányagépgyár dol­gozói. Április 27-én, pénteken adta át Szókup Lajos építésügyi miniszterhelyettes a Salgótar­jáni Üveggyár igazgatójának — jelképesen a gyár minden dolgozójának — a Miniszter- tanács és a SZOT vándorzász­laját. A zászlóátadási ünnep­ségen megjelent Nemes Dezső elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Jakab Sándor elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának első titkára, Alics János, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára. Ünnepi beszédet Szókup La­jos miniszterhelyettes tartott. Hangsúlyozta, hogy a vándor- zászlót a dolgozók jó munká­jukkal érdemelték ki. „Ennek a kitüntetésnek az elnyerése egy vállalat éle­tében rendkívül nagy- jelentőségű, mert ez a végzett munka legmaga­sabb elismerése” — mondotta. Méltatva a gyár munkásai­nak forradalmi hagyományait, majd a felszabadulás után a termelésben elért sikereit, a miniszterhelyettes kiemelte, hogy a tavalyi eredmények annál is inkább dicséretesek, mert a vállalat súlyos prob­lémákkal küzdött. Az elismerő szavak mellett a vállalat fel­adataira is felhívta a figyel­met. Az ötéves tervben a Salgótarjáni Üveggyár terme­lését 60 százalékkal kell nö­velni. Ezt szolgálta a vállalat fejlesztésére fordított csaknem 100 millió forint is. De a vállalat fejlesztése ezzel nem fejeződött be. A már felsze­relt, megépített berendezések — kemencék, gépek — hatás­fokát is javítani kell. Vannak még feladatok a munkakörül­mények megjavítása tekinteté­ben is. A miniszterhelyettes kü­lön felhívta a figyelmet az exporttervek teljesíté­sének fontosságára. Szavait jókívánságokkal fe­jezte be, sok sikert kívánt a gyár dolgozóinak a kong­resszusi versenyhez. Papp Gyula elvtárs, a vállalat igaz­gatója a dolgozók nevében rö­vid beszédben köszönte meg a kitüntetést és fogadalmat tett arra, hogy mindent meg­tesznek a zászló megőrzésé­re. Az ünnepségen üdvözölte a dolgozókat Nemes Dezső elv­társ is, aki előzőleg megte­kintette a gyárat és elbeszél­getett a pártszervezet aktívái­val, valamint a gyár vezetői­vel. A jutalmak kiosztására az ünnepség végén került sor. Hat dolgozó megkapta az Építésügyi Minisztérium Ki­váló Dolgozója kitüntetést, Pál Gyula iparigazgató a vállalat igazgatójának, főmérnökének és loRonyveiojeneK nyújtott át pénzjutalmat. A dolgozók között mintegy hatvanezer fo­rint jutalmat osztottak szét. A Salgótarjáni Bányagép­gyárban április 29-én, vasár­nap délután került sor az ünnepségre. A telep művelő­dési otthonában együtt ünne­peltek a fizikai és műszaki dolgozók, a munkások hozzá­tartozói. Részt vettek az ün­nepségen a bányagépgyártási tröszt igazgatója és a Ne­hézipari Minisztérium több fe­lelős vezetője és munkatársa. A Bányagépgyárban megren­dezett ünnepségen Novák Jó­zsef elvtárs, a gyár igazgatója vette át a vörös vándorzász­lót, s több mint 60 ezer forint pénzjutalmat osztott szét a munkások között. Kiosztották a Nehézipar Ki­váló Dolgozója jelvényt 10 dolgozónak. A munkások kö­zül tizenöten a kiváló dolgozó oklevél, kilencen a kiváló dol­gozó jelvényt kapták meg. A vándorzászlót nyert Zo­máncipari Művek salgótarjáni Gyáregységében szintén vasár­nap délután tartották az él­üzem avatót. Ebből az alka­lomból 80 ezer forint pénzju­talmat osztottak szét a gyár legjobb dolgozói között. A pártszervezet oklevéllel tün­tette ki a legjobb pártaktivis­tákat, a szakszervezeti bizott­ság pedig tárgyjutalmakat adott át munkában kitűnt' tagjainak. Tovább folytatják a megye vasútvonalának korszerűsítését Új vasútvonal Hatvan és Salgótarján között Sajtótájékoztató a MÁV Budapesti Igazgatóságán Pénteken hasznos sajtótájé­koztatót tartott a MÁV Buda­pesti Igazgatósága. A tájékoz­tató a többi között szólt ar­ról a rekonstrukciós munká­ról, amely a Hatvan—Salgó­nácsadó szervet működtetik a tarján közötti vonalon ez év pártbizottság mellett. I ben zajlik le. Szinpompás ünnepségek az idei május elsején Az idén április 29-én kez­dődött megyénkben a 18. sza­bad május elseje megünneplé­se. A különböző üzemekben, az iskolákban és hivatalokban röpgyűléseken emlékeztek meg a dolgozók a nemzetközi szo­lidaritás jegyében megrende­zendő munka ünnepéről. Salgótarján nagyüzemei a szokásos módon készülnek a hagyományos május elsejei felvonulásra. A színpompásnak ígérkező felvonuláson a zászlóval kitüntetett üzemek és él­üzemek haladnak az élen. Az Acélárugyárban például többek között vállalati táblát is visznek, melyen kongresz- szusi vállalásaikat közlik a *rár^s dolgozóival. Küencszáz piros, kék, nemzetiszínű zászló és négyszáz léggömb tarkítja felvonulásukat. Hasonló meg­lepetésekkel készül a felvonu­lásra a többi nagyüzem, a' tokozásáról. kisebb üzemek, vállalatok, hi­vatalok, intézmények dolgozói is. Nagygyűlések, zenés ébresz­tők formájában emlékezik má­jus 1-én a falvak dolgozó pa­rasztsága is. A nagygyűléseken helyi előadók méltatják az idei május 1-e jelentőségét, míg a balassagyarmati já­rás községeiben megyei párt, tanácsi és tömegszer­vezeti vezetők is részt vesznek az ünnepségen. Nagybátonyban az ünnep előestéjén fáklyás felvonulást terveznek a KISZ-fiatalok, az MTH és az általános iskolák felsőtagozatának tanulói. Emellett tűzijáték és tábor­tűz szórakoztatja majd a bá­nyaváros közönségét. Május elsején itt is szín­pompás felvonulás, délután pedig sport- és kultúrműsor gondoskodik a dolgozók szó­A MÁV ebben az évben több mint 130 millió fo­rintot fordít a nógrádi iparmedence fő vasútvo­nala, a 65 éves Hatvan— Salgótarján közötti pálya felújítására. E program végrehajtása során teljesen újjáépítik a vonal egyik vágányát, illetve Hat­vantól Selypig mind a két vágányt. Több állomás vá­gányhálózatát is korszerűsítik. A többi között Pásztón, Zagy- vapálfalván és a Salgótarjáni Külső pályaudvaron végeznek jelentősebb felújítást. A nagy­arányú munkálatokat a közel 60 kilométer hosszúságú vas­útvonal mentén három építési csoport végzi. Feladatuk kö­zött szerepel, hogy a teljesen korszerű, hézagnélküli új pálya megépítését ebben az évben befejezzék. A rekonst­rukció teljes befejezése után a vonatok már 100 kilométeres sebességgel közlekedhetnek Hatvan és Salgótarján kö­zött. A pályaépítés eddigi ered­ménye, hogy az új, május 27-én életbelépő vasúti menet­rendben a személyszállító vo­natok számára az eddigi 40 kilométeres sebesség helyett- már 60 kilométeres óránkénti se­bességet biztosítanak. A megnövekedett sebesség a személyvonatoknál általában egy órával, a gyorsvonatoknál 20—30 perccel rövidíti meg a Budapest—Salgótarján közötti utazási időt. A sajtótájékoztatót tartó Csamangó Henrik elvtárs, a budapesti vasútigazgatóság ve­zetője szólott a teherforgalom problémáiról is. Elmondotta, hogy a MÁV és a szállítófelek jobb együttműködésével biztosítani kell az egyen­letesebb vasúti szállítást, az éjszakai és munkaszü­neti napokon történő ki­es berakás meghonosítá­sát. Példának említette a Salgó­tarjáni Acélárugyárat, amely ennek elmulasztása miatt az első negyedévben több mint fél millió forint bírságot fize­tett. Hasonló a helyzet a szén- bányászatban is, ahol töre­kedni kell a vasárnapi rako­dás megszervezésére, hogy hétköznap egyenletesebben biztosíthassák a bányák szá­mára a vagont. Végül szó esett arról, hogy Nógrád megye vasúthálózatá­nak korszerűsítése a második ötéves terv további éveiben is folyamatos lesz, a többi kö­zött például a biztosító és táv­közlő berendezéseket is fel­újítják. SALGÓTARJÁN, 1962. MÁJUS 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom