Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)
1962-04-30 / 34-35. szám
ROSRADI NÄPÜJ8A8 1962. április 30. 2 Á terv megvalósításán a sor A mezőgazdaság feladatai a megyei tanács ülésén csak harmadába» hajlandók VÉRADÁS A megyei pártbizottság után a napokban ülést tartott a megyei tanács is. Megyénk dolgozó népének képviselői vitatták meg, melyek azok a mezőgazdasági feladatok — megyénk adottságait figyelembe ,-véve —, amelyek megvalósítása népgazdaságunk második ötéves tervéből reánk hárul. A célok, amelyeket magunk elé tűztünk, mivel már hosszabb ideje alakítgattuk, formáltuk, nem ismeretlenek. Megtermeljük a tervidőszak végére megyénknek a kenyérgabona szükségletét. Ehhez azonban úgy kell irányítanunk a termelést, hogy a terv utolsó esztendejében több mint 3 mázsával több búzát termeljünk katasztrális holdanként, mint az első ötéves terv ideje alatt átlagosan. A tervidőszak alatt 100 katasztrális holdra számítva 10 mázsával több sertéshúst, 2,5 mázsával több baromfihúst, mintegy 60—70 hektoliterrel több tejet termelnek szövetkezeteink, mint az első ötéves terv átlagában. Lényeges növekedést érünk el a mező- gazdasági termelést illetően a növénytermesztés és állattenyésztés egyéb ágazataiban is. S a feladatok megvalósítása egyaránt érdeke falunak, városnak. Hiszen a termelés" növekedésével arányosan növekszik a termelőszövetkezetek árutermelése. Több hús, zöldség, gyümölcs jut a városnak, s ha nagyobb a bevétel, növekszik az egy tagÁllamunk az idén is, s a későbbiek során is jelentős segítséget ad a tervek megvalósításához. Az idén megyénkben több mint 30 termelőszövetkezetben megvalósítják a termelés teljes gépesítését. A dejtári József Attila, a varsányi Dózsa, meg még jó pár termelőszövetkezetben a mezőgzadasági munkák jelentős részét már az idén gépek végzik. Gyorsabb lesz így a munka, több és olcsóbb az előállított termék. S ezt a folyamatot nem fejezzük be az idén. Az ötéves terv ideje alatt jelentős mennyiségű traktort, nagyteljesítményű gabonakombájnokat. kukorica- és szénabetakarító gépeket kap megyénk mezőgazdasága. Az idei gazdasági év sikere azonban mindezek ellenére azon múlik, hogyan sikerül annyi munkáskezet bevonni termelőszövetkezeteinknek a közös munkába, amennyivel biztosítani tudják, hogy a mák, a cukorrépa, burgonya és kukorica vetésterületén időben és jó minőségben befejeződjön a növényápolás is. A bujáki Zöld Mező Termelőszövetkezetet az elmúlt évben úgy emlegettük, mint megyénk egyik leggyengébb szövetkezetét. S a gyenge gazdálkodási eredményt nagyrészt az idézte elő, hogy a szövetkezet vezetői nem tudták megfelelően mozgósítani a termelőszövetkezet tagjait a közös munkára, nem tudták megteremteni a megfelelő összhangot a termelt növényféleségek és a szövetkezet munkaereje között. Hu- gyagon a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben több mint 900 ezer forint termés- és jövedelemkiesést okozott az elmúlt évben az, hogy a termelőszövetkezeti tagok nem kapálták meg a burgonyát. A fő ok ez volt, nem a mostoha időjárás, mert jó pár olyan termelőszövetkezetet tartunk számon, ahol sikerült jó eredményt elérni, mert a szövetkezet vezetői időben megszervezték a munkát, s a szövetkezeti tagokat egyénileg is érdekelté tették a hozamok növelésében. Sokat emlegettük már, de mert nagyszerű, meggyőző példa, most sem hagyhatjuk szó nélkül a karancssági Alkotmány Termelőszövetkera jutó jövedelem is a közös gazdaságokban. Adva van tehát a feladat és most az szükséges, hogy megtaláljuk és alkalmazzuk azokat az eszközöket, amelyek leginkább elősegítik kitűzött céljaink megvalósítását. A nagyüzemi módszerek bevezetése, az új agro- és zootechnikai eljárások alkalmazása, a termelés koncentrálása — a növénytermesztés — ben és állattenyésztésben egyaránt — a termelést elősegítő beruházások megvalósítása, a munkaszervezés és jövedelemelosztás tökéletesítése, a vezetés színvonalának állandó növelése, mind úgy kerültek szóba a tanácsülésen, mint olyan fontos, nélkülözhetetlen eszközök, amelyek nélkül nem képzelhető el terveink maradéktalan teljesítése. A megye mezőgazdasági vezetői arról is szóltak, ami a gazdasági feladatokat illeti. A helyes vetés- szerkezet kialakítását, a növénytermelés és állattenyésztés hozamainak növelésére vonatkozó intézkedéseket, a termelés bővítését szolgáló beruházások megvalósítását, — már valamennyi termelő- szövetkezet rögzítette idei termelési tervében, s hozzáláttak megvalósításukhoz is. E tényezők közül azok megvalósítása megy nehezebben, amelyek nem követelnek pillanatnyilag milliós beruházásokat, alkalmazásuk a szövetkezeti vezetőkön, a szövetkezeti tagokon múlik. zetet, ahol az egyik évről a másikra megváltozott a szövetkezeti tagok munkához való viszonya, amikor a szövetkezet vezetősége az adottságoknak legjobban megfelelő anyagi ösztönzést vezette be. Az idén a tél folyamán csaknem valamennyi termelő- szövetkezetben tisztázták, hogy az anyagi ösztönzés bevezetése a szövetkezetekben nem átmeneti dolog. Megmarad, természetesen állandóan tökéletesítve, a jövedelem elosztásának ez a formája, mert tapasztalatok bizonyítják, hogy jól mozgósítja a szövetkezeti tagokat a közös munkára, a termelés növelésére. Szövetkezeteinkben a vezetők, s a tagok döntő többsége helyesnek találja ezt a módszert. Van azonban néhány olyan termelőszövetkezetünk, ahol nem sikerült megvalósítani, mert valamiféleképpen eltorzítják az anyagi ösztönzésnek egyébként jól bevált formáját. Szalmatercsen a termelőszövetkezet elnöke mereven ragaszkodik például a kialakított munkaegység rendszerhez. Azt tartja: ha nem volt elég a tagoknak, amit tavaly kaptak, az idén még annyit sem adunk nezottsága április 14-én megtárgyalta a mezőgazdasági üzemek szakszervezeti titkáraival a SZOT plénumának felhívását a pártunk VIII. kongresszusára indított munkaversennyel kapcsolatban. Az ülés résztvevői elhatározták, hogy a már elkészített éves versenyvállalásokat felülvizsgálják minden állami gazdaságban és gépállomáson: felmérést végeznek a takarékosság, a hozamok további növelését elősegítő még kihasználatlan rejtett tartalékig. Rendkívül káros az ilyen nézet, de különösen sok kárt tud okozni egy olyan termelőszövetkezetben, mint a szalmatercsi is, ahol. viszonylag gyenge gazdálkodási eredménnyel zártak a korábbi években. Nem szolgálja a szövetkezet erősödését, a szövetkezeti tagok érdekeit — bár pillanatnyilag igen kedvezőnek látszik — az sem, ahol a tagok azért vetették el az anyagi ösztönzést, mert A szövetkezeti vezetés, egyáltalán az egész mezőgazda- sági vezetés erősítése, szilárdítása egyik legkomolyabb témaként szerepelt a tanácsülés anyagában is. A nagyüzemek kialakításával ugyanis egyre élesebben jelentkezik az az ellentmondás, amely a mezőgazdasági termelés fejlődése és a vezetés jelenlegi szerkezete között mutatkozik. Példa erre a megyei mező- gazdasági osztály és a járások munkája. A korábbi években a mezőgazdasági osztály munkatársai még megengedhették maguknak azt, hogy közvetlenül is beleszóljanak egy- egy termelőszövetkezetben a termelés szervezésébe, irányításába. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után megnövekedtek a feladatok megyénk mezőgazdasága előtt, s ez azt követeli a megyei mezőgazdasági osztálytól is, hogy megváltoztassa eddigi munkastílusát, s a szövetkezetek termelésének közvetlen irányítása helyett váljon az egész megye mezőgazdasági termelésének elvi irányítójává, szervezőjévé. Korábbi szerepét egyre inkább a járási tanácsok és a községi tanácsok végrehajtó bizottságai vegyék át, szervezzék, irányítsák a szövetkezetek termelését a helyi vezetőkkel egyetértésben. A megyei és járási mezőgazdasági osztályok személyi és technikai megerősítése minden bizonnyal hoz javulást már az idén is. A termelés növelé'e, az új vezetési stílus kialakítása, a helyi vezetők nagyobb önállósága, fokozott mértékben követeli termelőszövetkezeti vezetés erősítését, szilárdítását, a szövetkezeti vezetők szakmai és poltiikai képzését. Az elmúlt év végén készített statisztika szerint megyénk termelőszövetkezeti elnökeinek többsége elvégezte az elnökképző, illetve brigádvezetői tan folyamot. Igen kevés azonban az olyan elnökök száma, akik magasabb mező- gazdasági, vagy politikai képzettséggel rendelkezik, s több minit negyven olyan elnökünk is van, akinek semilyen mezőgazdasági szakképzettsége nincs. Nyilvánvaló, hogy ezt az elmaradást nem tudjuk pótolni egyik évről a másikra. Azt azonban feltétlenül kok felhasználása érdekében. Április végéig minden üzemben brigádomként röp- gyűléseken ismertették a felhívást és a lehetőségek alapján újabb vállalások is születtek a kongresszus tiszteletére. Továbbra is különös figyelmet szentelnek a szocialista brigádok szervezésére, a vállalások reális elkészitésé- 1 sére. A MEDOSZ megyei bizottsága célul tűzte ki, hogy a megye minden mezőagzdasá- gi üzemében elősegíti a szocialista brigád, vagy brigádok kialakítását. megművelni a kapásnövényeket. A termelőszövetkezeti vezetők feladata, hogy a szövetkezeti tagokkal megvitatva, minden elvi engedmény nélkül olyan ösztönzési módszert alakítsanak ki valamennyi szövetkezetben, amely elősegíti terveink megvalósulását, a mzőgazdasági termelés gyorsütemű növelését, a szövetkezeti tagok jövedelmének fokozását. meg tudjuk csinálni, — hasznosságát nem egy példa bizonyítja —, hogy ahol szükség van rá, javítjuk a szövetkezeti vezetők összetételét. Az új vezetők kiválasztásánál elsősorban azt vegyük figyelembe, hogy az új vezető megfelelő rátermettséggel rendelkezzen, a termelés szervezését irányítását illetően, s feltétlenül élvezze a szövetkezeti tagok bizalmát. Nemrégiben a zagyvarónai Uj Élet Termelő- szövetkezetben jártunk. A szövetkezeti tagok egy része a rukorrépaföldön dolgozott. Beszélgetni kezdtünk, hol tartanak a munkálatokkal? Most már jól haladunk, — mondta az egyi ktag. — Más az elnök, más lett a munka is. Egyik ismert szövetkezetünk vezetőjével meg arról beszélgettünk — ő adta az ötletet —, ha már nics módunkban gyorsan ellátni szövetkezeteinket megfelelő vezetőkkel, hozzáértő szakemberekkel, segítsünk legalább úgy magunkon, ahogy tudunk. Hívjuk össze időnként egy-egy eredményesen dolgozó termelőszövetkezetekbe a vezetőket, hogy ott kicseréljék tapasztalataikat.. Mert a vezetés nem egyszerű dolog. Tanulni kell azt is, s most, amikor ilyen nagyszerű célok megvalósításán a sor, nem mindegy, hogy hosszabb, vagy rövidebb idő alatt jár- ják-e ki szövetkezeti vezetőink ezt az iskolát. A véradás nem mai keletű. Az orvostudomány atyja, a görög Hypokrates lelki betegekkel vért itatott, hogy gyógyuljanak. Csak véradók nem voltak mindig. Régen a bűnözőket, rabokat, foglyokat kényszerítették véradásra. És ezidőtájt vérbankok állnak a gyógyulni óhajtok rendelkezésére, melyeket üzletszerűen használnak fel. A vér gyógyító felhasználásának igénye évről évre rohamosan növekszik, melynek okai: az ágylétszám emelkedése a gyógyító intézetekben, és többek között az orvostudomány fejlődése nyomán az egyes orvosi szakmák vér- igényének növekedése. Szerte a világon véradó nehézségekkel küzdenek a vérellátás irányítói. Csak hazánkban évente körülbelül 300 ezer vérátömlesztést végeznek, melynek nagy ügyéhez a vért önkéntes véradók szolgáltatják. Jelenleg körülbelül 80 ezer önkéntes véradó biztosítja az országos vérszükséglet zömének kielégítését. Ez azonban mégsem elég. Szükséges, hogy a véradók jelenlegi számát többszörösére növeljük. Így válna lehetővé, hogy egy véradótól évente egyszer, vagy kétszer vegyenek vért. A mi megyénkben is egyre szebb eredményeket érünk el a véradók számának növelésében. Egyre több dolgozó ismeri fel a véradás jelentőségét, és azt, hogy az önkéntes véradással emberi életeket lehet megmenteni. Így mentették meg P. J. ötéves kisfiú életét is, akit hasi sérüléssel szállítottak műtőbe. A hasfalnyitáskor vették észre, hogy a gyermek több méter bele elhalt, amelyet azonnal el kell távolítani, különben meghal. A hosszú bét* elvesztés bizonytalanná tette volna a kisgyerek életét. De a vérátömlesztés a vér készítményekkel való táplálás átsegítette a beteget a súlyos napokon és ma is él, meggyógyult. Nem egy olyan eset fordul elő, amikor kifogyott a kórházból a vér, vagy nincs meg a megfelelő vércsoport és azonnali véradásra van szükség. Ilyen esetekben is az önzetlen, az emberek életét megmentő véradók segítenek. Az utóbbi hónapokban a vöröskeresztes szervezetek véradási napok szervezésével is gondoskodtak arról, hogy minél több konzervált vér álljon esetleges katasztrófák, szerencsétlenségek esetére az egészségügyi intézmények rendelkezésére. Ilyen sikeres véradási napot szerveztek Nagybátony- ban, a Salgótarjáni Üveggyárban és ezekben a napokban a megyei tanácson is. A már szinte mozgalommá terebélyesedő véradás népszerűsítéséből a vöröskeresztes aktívák, vezetők mellett egyre több orvos is és egészségügyi dolgozó is kiveszi a részét. Így például dr. Pirh- ner Ferenc, a megyei kórház sebészorvosa szovjet tapasztalatait is elmondotta a megyei tanácson rendezett véradó ankéton. Örömteli dolog, hogy egyre többen ismeyjk fel, hogy nemcsak magunknak élünk, hanem embertársainkért, azokért is, akik betegek és gyógyulásuk függ az önzetlen véradóktól. A mozgalmak körében az egyik legszebb, legemberségesebb mozgalommá vált a véradók önkéntes, önfeláldozó mozgalma. Önkiszolgáló étterem lesz Már tavaly megszületett az ötlet, s ebben az évben valóra is váltják: a közétkeztetés fejlesztése céljából a Nemzeti Étteremben önkiszolgáló éttermet rendeznek be. Az ehhez elsősorban szükséges korszerű villamosfűtésű melyek biztosítják az ételek me- legen-tartását —, az intézkedések folyamatban vannak. Az étterem belső helyiségéhez a vasút felől ajtót vágnak. Innen terelőkorlátok irányítják a vendégeket a pénztárhoz, illetve a pulthoz. Az étkezés a nagyteremben történik. legpultok beszerzésére — ameSzocialista módon Alacsony, kissé kopaszodó ember Barabás István, a szorospataki bányaüzem vájára> szocialista brigádvezető. Most tölti be a 45. életévét, ezt azonban nem igen lehet rajta látni. Azt sem mondaná az ember, hogy ebben az évbén jubilál, 25. évét tölti a bányánál, a föld alatt. Friss, fiatalos mozgása nagy energiáról, munkakedvről tanúskodik. Barabás István vájár egyike volt azoknak, akik megyénk dolgozóit képviselték a Szocialista Bri- gádvezetők Első Országos Értekezletén Budapesten. Mit vitt magával Budapestre, s mit hozott onnét a brigád tagjai számára, erről beszélgettünk a ma már országos hírű vájárral. — Mi önként vállaltuk, hogy szocialista módon dolgozunk, élünk és tanulunk. Ez az önkéntesség sok felelősséggel járt, hisz, volt a brigádban nem is egy olyan ember, aki főképpen a fegyelemre solcat nem adott. Oláh Ottó és Puporka Kálmán például rendszeresen hiányzott 15-én 30án. vagyis a fizetéseket követő napokon. A tanulással is baj volt. Sok nézet- eltérés adódott a váltó harmadok között, ugyanis korábban mindenki szenelni akart, nem igen törődtek a mellékmunkákkal ... Kis gondolkodás után folytatja: folyamon 10 bányász vesz részt a brigádbeszélünk, hogy hibái. Arról már nem ányzás lenne, örvendetes, hogy 13 má— Ma 33 ember dolgozik a brigádban. Elnyertük a szocialista brigád címet, most az oklevélért harcolunk. A brigád 33 tagjából 31 részt vesz politikai oktatáson. A bányászakadémia előadásait 4 fő látogatja, egy ember pedig az általános iskolában folytatja tanulmányait. A szakmai továbbképzéssel sincs baj. Lőmesteri, vájárt és segédvájárt lantsával emelkedett a teljesítmény is ezen a munkahelyen. Jártunk közös kirándulásokra, Egerbe, Párádra, a Mátrába ... Szóval ezt mondottam volna el a tanácskozáson. — S mivel jöttem haza? — teszi fel önmagának a kérdést. Számtalan élménnyel, még több tapasztalattal. Mi minden műszakváltáskor az ereszke alatt gyűlünk össze ott mondjuk el a na% eseményeit, tapasztalatait. A tanácskozás után is így történt. — Meggyőződésen — folytatja —, mé{ nékünk is sokat kel, tenni, hogy szocialista módon dolgozzunk, éljünk és tanuljunk. Például k kell szélesíteni a. egyéni versenyt t brigádon belül. Nt csak a harmadok vetélkedjenek egymással, hanem a csapat valamennyi tag ja is. Így elérjük t műszakonkénti lOi csillés teljesítményt Többet kell törőd- nünk egymás mun kajával, életével, fej lődésével. A brigád munkát a család körben is éreztetn kell úgy, hogy a család is vegye ész re, hogy az apa má szocialista brigádbai dolgozik. — Legtöbb feladó az öntudat formálást tekintetében van Úgy gondolom: hí egyek tudunk lenn most, már a terme lésben, akkor le gyünk egyek a tanú lásban, a művelődés ben is. Mert ott i tanácskozáson errő nagyon sok szó eseti így formálódhatunl valóban szocialistt emberekké. — Ott az ereszki aljában ezt mondat tam el az emberek nek, amikor Buda pestről hazajöttem. S. I>. Anyagi ösztönzést, elvi engedmények nélkül------------Fe lülvizsgálták a mezőgazdasági üzemek muükaversenyváilaiását KISZÉLESÍTIK a SZOCIALISTA BRIGÄDMOZGALMAT A MEDOSZ megyei biAlakítsuk ki a vezetés helyes stílusát
