Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)

1962-04-30 / 34-35. szám

ROSRADI NÄPÜJ8A8 1962. április 30. 2 Á terv megvalósításán a sor A mezőgazdaság feladatai a megyei tanács ülésén csak harmadába» hajlandók VÉRADÁS A megyei pártbizottság után a napokban ülést tartott a megyei tanács is. Megyénk dolgozó népének képviselői vitatták meg, melyek azok a mezőgazdasági feladatok — megyénk adottságait figye­lembe ,-véve —, amelyek meg­valósítása népgazdaságunk második ötéves tervéből reánk hárul. A célok, ame­lyeket magunk elé tűztünk, mivel már hosszabb ideje alakítgattuk, formáltuk, nem ismeretlenek. Megtermeljük a tervidőszak végére me­gyénknek a kenyérgabona szükségletét. Ehhez azonban úgy kell irányítanunk a ter­melést, hogy a terv utolsó esztendejében több mint 3 mázsával több búzát termel­jünk katasztrális holdanként, mint az első ötéves terv ide­je alatt átlagosan. A terv­időszak alatt 100 katasztrális holdra számítva 10 mázsával több sertéshúst, 2,5 mázsával több baromfihúst, mintegy 60—70 hektoliterrel több te­jet termelnek szövetkeze­teink, mint az első ötéves terv átlagában. Lényeges nö­vekedést érünk el a mező- gazdasági termelést illetően a növénytermesztés és állatte­nyésztés egyéb ágazataiban is. S a feladatok megvalósí­tása egyaránt érdeke falunak, városnak. Hiszen a termelés" növekedésével arányosan nö­vekszik a termelőszövetkeze­tek árutermelése. Több hús, zöldség, gyümölcs jut a vá­rosnak, s ha nagyobb a be­vétel, növekszik az egy tag­Államunk az idén is, s a későbbiek során is jelentős segítséget ad a tervek meg­valósításához. Az idén me­gyénkben több mint 30 ter­melőszövetkezetben megvaló­sítják a termelés teljes gépe­sítését. A dejtári József Atti­la, a varsányi Dózsa, meg még jó pár termelőszövetke­zetben a mezőgzadasági mun­kák jelentős részét már az idén gépek végzik. Gyorsabb lesz így a munka, több és ol­csóbb az előállított termék. S ezt a folyamatot nem fe­jezzük be az idén. Az ötéves terv ideje alatt jelentős mennyiségű traktort, nagytel­jesítményű gabonakombájno­kat. kukorica- és szénabeta­karító gépeket kap megyénk mezőgazdasága. Az idei gaz­dasági év sikere azonban mindezek ellenére azon mú­lik, hogyan sikerül annyi munkáskezet bevonni terme­lőszövetkezeteinknek a közös munkába, amennyivel bizto­sítani tudják, hogy a mák, a cukorrépa, burgonya és ku­korica vetésterületén időben és jó minőségben befejeződ­jön a növényápolás is. A bujáki Zöld Mező Ter­melőszövetkezetet az elmúlt évben úgy emlegettük, mint megyénk egyik leggyengébb szövetkezetét. S a gyenge gazdálkodási eredményt nagy­részt az idézte elő, hogy a szövetkezet vezetői nem tud­ták megfelelően mozgósítani a termelőszövetkezet tagjait a közös munkára, nem tud­ták megteremteni a megfe­lelő összhangot a termelt növényféleségek és a szövet­kezet munkaereje között. Hu- gyagon a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet­ben több mint 900 ezer forint termés- és jövedelemkiesést okozott az elmúlt évben az, hogy a termelőszövetkezeti tagok nem kapálták meg a burgonyát. A fő ok ez volt, nem a mostoha időjárás, mert jó pár olyan termelő­szövetkezetet tartunk számon, ahol sikerült jó eredményt elérni, mert a szövetkezet ve­zetői időben megszervezték a munkát, s a szövetkezeti tagokat egyénileg is érdekel­té tették a hozamok növelé­sében. Sokat emlegettük már, de mert nagyszerű, meggyő­ző példa, most sem hagyhat­juk szó nélkül a karancssági Alkotmány Termelőszövetke­ra jutó jövedelem is a kö­zös gazdaságokban. Adva van tehát a feladat és most az szükséges, hogy megtaláljuk és alkalmazzuk azokat az eszközöket, ame­lyek leginkább elősegítik ki­tűzött céljaink megvalósítá­sát. A nagyüzemi módszerek bevezetése, az új agro- és zootechnikai eljárások alkal­mazása, a termelés koncentrá­lása — a növénytermesztés — ben és állattenyésztésben egyaránt — a termelést elő­segítő beruházások megvaló­sítása, a munkaszervezés és jövedelemelosztás tökéletesí­tése, a vezetés színvonalának állandó növelése, mind úgy kerültek szóba a tanácsülé­sen, mint olyan fontos, nél­külözhetetlen eszközök, ame­lyek nélkül nem képzelhető el terveink maradéktalan tel­jesítése. A megye mezőgaz­dasági vezetői arról is szól­tak, ami a gazdasági felada­tokat illeti. A helyes vetés- szerkezet kialakítását, a nö­vénytermelés és állattenyész­tés hozamainak növelésére vonatkozó intézkedéseket, a termelés bővítését szolgáló beruházások megvalósítását, — már valamennyi termelő- szövetkezet rögzítette idei termelési tervében, s hozzá­láttak megvalósításukhoz is. E tényezők közül azok meg­valósítása megy nehezebben, amelyek nem követelnek pil­lanatnyilag milliós beruházá­sokat, alkalmazásuk a szö­vetkezeti vezetőkön, a szövet­kezeti tagokon múlik. zetet, ahol az egyik évről a másikra megváltozott a szö­vetkezeti tagok munkához való viszonya, amikor a szö­vetkezet vezetősége az adott­ságoknak legjobban megfele­lő anyagi ösztönzést vezette be. Az idén a tél folyamán csaknem valamennyi termelő- szövetkezetben tisztázták, hogy az anyagi ösztönzés be­vezetése a szövetkezetekben nem átmeneti dolog. Megma­rad, természetesen állandóan tökéletesítve, a jövedelem el­osztásának ez a formája, mert tapasztalatok bizonyítják, hogy jól mozgósítja a szövet­kezeti tagokat a közös mun­kára, a termelés növelésére. Szövetkezeteinkben a veze­tők, s a tagok döntő többsége helyesnek találja ezt a mód­szert. Van azonban néhány olyan termelőszövetkezetünk, ahol nem sikerült megvalósí­tani, mert valamiféleképpen eltorzítják az anyagi ösztön­zésnek egyébként jól bevált formáját. Szalmatercsen a termelőszövetkezet elnöke mereven ragaszkodik például a kialakított munkaegység rendszerhez. Azt tartja: ha nem volt elég a tagoknak, amit tavaly kaptak, az idén még annyit sem adunk ne­zottsága április 14-én megtár­gyalta a mezőgazdasági üze­mek szakszervezeti titkárai­val a SZOT plénumának fel­hívását a pártunk VIII. kong­resszusára indított munkaver­sennyel kapcsolatban. Az ülés résztvevői elhatározták, hogy a már elkészített éves versenyvállalásokat felülvizs­gálják minden állami gazda­ságban és gépállomáson: felmérést végeznek a takaré­kosság, a hozamok további növelését elősegítő még ki­használatlan rejtett tartalé­kig. Rendkívül káros az ilyen nézet, de különösen sok kárt tud okozni egy olyan termelőszövetkezetben, mint a szalmatercsi is, ahol. vi­szonylag gyenge gazdálkodási eredménnyel zártak a koráb­bi években. Nem szolgálja a szövetkezet erősödését, a szö­vetkezeti tagok érdekeit — bár pillanatnyilag igen ked­vezőnek látszik — az sem, ahol a tagok azért vetették el az anyagi ösztönzést, mert A szövetkezeti vezetés, egy­általán az egész mezőgazda- sági vezetés erősítése, szi­lárdítása egyik legkomolyabb témaként szerepelt a tanács­ülés anyagában is. A nagy­üzemek kialakításával ugyan­is egyre élesebben jelentkezik az az ellentmondás, amely a mezőgazdasági termelés fejlő­dése és a vezetés jelenlegi szerkezete között mutatkozik. Példa erre a megyei mező- gazdasági osztály és a járások munkája. A korábbi években a mezőgazdasági osztály mun­katársai még megengedhették maguknak azt, hogy közvet­lenül is beleszóljanak egy- egy termelőszövetkezetben a termelés szervezésébe, irá­nyításába. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után megnövekedtek a feladatok megyénk mezőgazdasága előtt, s ez azt követeli a megyei mezőgazdasági osztálytól is, hogy megváltoztassa eddigi munkastílusát, s a szövetkeze­tek termelésének közvetlen irányítása helyett váljon az egész megye mezőgazdasági termelésének elvi irányítójá­vá, szervezőjévé. Korábbi szerepét egyre inkább a járá­si tanácsok és a községi taná­csok végrehajtó bizottságai vegyék át, szervezzék, irányít­sák a szövetkezetek termelé­sét a helyi vezetőkkel egyet­értésben. A megyei és járási mezőgazdasági osztályok sze­mélyi és technikai megerősí­tése minden bizonnyal hoz javulást már az idén is. A termelés növelé'e, az új vezetési stílus kialakítása, a helyi vezetők nagyobb önálló­sága, fokozott mértékben kö­veteli termelőszövetkezeti ve­zetés erősítését, szilárdítását, a szövetkezeti vezetők szak­mai és poltiikai képzését. Az elmúlt év végén készített sta­tisztika szerint megyénk termelőszövetkezeti elnökei­nek többsége elvégezte az el­nökképző, illetve brigádveze­tői tan folyamot. Igen kevés azonban az olyan elnökök száma, akik magasabb mező- gazdasági, vagy politikai kép­zettséggel rendelkezik, s több minit negyven olyan elnökünk is van, akinek semilyen me­zőgazdasági szakképzettsége nincs. Nyilvánvaló, hogy ezt az elmaradást nem tudjuk pótolni egyik évről a másik­ra. Azt azonban feltétlenül kok felhasználása érdekében. Április végéig minden üzemben brigádomként röp- gyűléseken ismertették a felhívást és a lehetőségek alapján újabb vállalások is születtek a kongresszus tisz­teletére. Továbbra is különös figyelmet szentelnek a szocia­lista brigádok szervezésére, a vállalások reális elkészitésé- 1 sére. A MEDOSZ megyei bi­zottsága célul tűzte ki, hogy a megye minden mezőagzdasá- gi üzemében elősegíti a szo­cialista brigád, vagy brigá­dok kialakítását. megművelni a kapásnövénye­ket. A termelőszövetkezeti vezetők feladata, hogy a szö­vetkezeti tagokkal megvitat­va, minden elvi engedmény nélkül olyan ösztönzési mód­szert alakítsanak ki vala­mennyi szövetkezetben, amely elősegíti terveink megvalósu­lását, a mzőgazdasági terme­lés gyorsütemű növelését, a szövetkezeti tagok jövedel­mének fokozását. meg tudjuk csinálni, — hasz­nosságát nem egy példa bizo­nyítja —, hogy ahol szükség van rá, javítjuk a szövetke­zeti vezetők összetételét. Az új vezetők kiválasztásánál el­sősorban azt vegyük figye­lembe, hogy az új vezető meg­felelő rátermettséggel rendel­kezzen, a termelés szervezését irányítását illetően, s feltétle­nül élvezze a szövetkezeti ta­gok bizalmát. Nemrégiben a zagyvarónai Uj Élet Termelő- szövetkezetben jártunk. A szövetkezeti tagok egy része a rukorrépaföldön dolgozott. Beszélgetni kezdtünk, hol tartanak a munkálatokkal? Most már jól haladunk, — mondta az egyi ktag. — Más az elnök, más lett a munka is. Egyik ismert szövetkezetünk vezetőjével meg arról beszél­gettünk — ő adta az ötletet —, ha már nics módunkban gyorsan ellátni szövetkezetein­ket megfelelő vezetőkkel, hoz­záértő szakemberekkel, segít­sünk legalább úgy magunkon, ahogy tudunk. Hívjuk össze időnként egy-egy eredménye­sen dolgozó termelőszövetke­zetekbe a vezetőket, hogy ott kicseréljék tapasztalataikat.. Mert a vezetés nem egyszerű dolog. Tanulni kell azt is, s most, amikor ilyen nagyszerű célok megvalósításán a sor, nem mindegy, hogy hosszabb, vagy rövidebb idő alatt jár- ják-e ki szövetkezeti vezetőink ezt az iskolát. A véradás nem mai keletű. Az orvostudomány atyja, a görög Hypokrates lelki bete­gekkel vért itatott, hogy gyó­gyuljanak. Csak véradók nem voltak mindig. Régen a bűnö­zőket, rabokat, foglyokat kényszerítették véradásra. És ezidőtájt vérbankok állnak a gyógyulni óhajtok rendelke­zésére, melyeket üzletszerűen használnak fel. A vér gyógyító felhaszná­lásának igénye évről évre ro­hamosan növekszik, melynek okai: az ágylétszám emelke­dése a gyógyító intézetekben, és többek között az orvostu­domány fejlődése nyomán az egyes orvosi szakmák vér- igényének növekedése. Szerte a világon véradó nehézségek­kel küzdenek a vérellátás irá­nyítói. Csak hazánkban éven­te körülbelül 300 ezer vérát­ömlesztést végeznek, melynek nagy ügyéhez a vért önkén­tes véradók szolgáltatják. Je­lenleg körülbelül 80 ezer ön­kéntes véradó biztosítja az országos vérszükséglet zömé­nek kielégítését. Ez azonban mégsem elég. Szükséges, hogy a véradók jelenlegi szá­mát többszörösére növeljük. Így válna lehetővé, hogy egy véradótól évente egyszer, vagy kétszer vegyenek vért. A mi megyénkben is egyre szebb eredményeket érünk el a véradók számának nö­velésében. Egyre több dolgo­zó ismeri fel a véradás je­lentőségét, és azt, hogy az ön­kéntes véradással emberi éle­teket lehet megmenteni. Így mentették meg P. J. ötéves kisfiú életét is, akit hasi sé­rüléssel szállítottak műtőbe. A hasfalnyitáskor vették ész­re, hogy a gyermek több mé­ter bele elhalt, amelyet azon­nal el kell távolítani, külön­ben meghal. A hosszú bét* elvesztés bizonytalanná tette volna a kisgyerek életét. De a vérátömlesztés a vér ké­szítményekkel való táplálás átsegítette a beteget a súlyos napokon és ma is él, meg­gyógyult. Nem egy olyan eset fordul elő, amikor kifogyott a kór­házból a vér, vagy nincs meg a megfelelő vércsoport és azonnali véradásra van szükség. Ilyen esetekben is az önzetlen, az emberek éle­tét megmentő véradók segí­tenek. Az utóbbi hónapokban a vöröskeresztes szervezetek véradási napok szervezésével is gondoskodtak arról, hogy minél több konzervált vér álljon esetleges katasztrófák, szerencsétlenségek esetére az egészségügyi intézmények rendelkezésére. Ilyen sikeres véradási na­pot szerveztek Nagybátony- ban, a Salgótarjáni Üveggyár­ban és ezekben a napokban a megyei tanácson is. A már szinte mozgalommá terebélyesedő véradás nép­szerűsítéséből a vöröskeresz­tes aktívák, vezetők mellett egyre több orvos is és egész­ségügyi dolgozó is kiveszi a részét. Így például dr. Pirh- ner Ferenc, a megyei kórház sebészorvosa szovjet tapasz­talatait is elmondotta a me­gyei tanácson rendezett vér­adó ankéton. Örömteli dolog, hogy egy­re többen ismeyjk fel, hogy nemcsak magunknak élünk, hanem embertársainkért, azo­kért is, akik betegek és gyó­gyulásuk függ az önzetlen véradóktól. A mozgalmak kö­rében az egyik legszebb, leg­emberségesebb mozgalommá vált a véradók önkéntes, ön­feláldozó mozgalma. Önkiszolgáló étterem lesz Már tavaly megszületett az ötlet, s ebben az évben va­lóra is váltják: a közétkezte­tés fejlesztése céljából a Nem­zeti Étteremben önkiszolgáló éttermet rendeznek be. Az ehhez elsősorban szükséges korszerű villamosfűtésű me­lyek biztosítják az ételek me- legen-tartását —, az intézke­dések folyamatban vannak. Az étterem belső helyiségéhez a vasút felől ajtót vágnak. In­nen terelőkorlátok irányítják a vendégeket a pénztárhoz, illetve a pulthoz. Az étkezés a nagyteremben történik. legpultok beszerzésére — ame­Szocialista módon Alacsony, kissé ko­paszodó ember Ba­rabás István, a szo­rospataki bányaüzem vájára> szocialista brigádvezető. Most tölti be a 45. élet­évét, ezt azonban nem igen lehet raj­ta látni. Azt sem mondaná az ember, hogy ebben az évbén jubilál, 25. évét tölti a bányánál, a föld alatt. Friss, fiatalos mozgása nagy ener­giáról, munkakedv­ről tanúskodik. Barabás István vá­jár egyike volt azok­nak, akik megyénk dolgozóit képvisel­ték a Szocialista Bri- gádvezetők Első Or­szágos Értekezletén Budapesten. Mit vitt magával Budapest­re, s mit hozott on­nét a brigád tagjai számára, erről be­szélgettünk a ma már országos hírű vájárral. — Mi önként vál­laltuk, hogy szocia­lista módon dolgo­zunk, élünk és tanu­lunk. Ez az önkén­tesség sok felelősség­gel járt, hisz, volt a brigádban nem is egy olyan ember, aki főképpen a fe­gyelemre solcat nem adott. Oláh Ottó és Puporka Kálmán például rendszeresen hiányzott 15-én 30­án. vagyis a fizeté­seket követő napo­kon. A tanulással is baj volt. Sok nézet- eltérés adódott a vál­tó harmadok között, ugyanis korábban mindenki szenelni akart, nem igen tö­rődtek a mellékmun­kákkal ... Kis gondolkodás után folytatja: folyamon 10 bányász vesz részt a brigád­beszélünk, hogy hi­bái. Arról már nem ányzás lenne, örven­detes, hogy 13 má­— Ma 33 ember dolgozik a brigád­ban. Elnyertük a szo­cialista brigád címet, most az oklevélért harcolunk. A brigád 33 tagjából 31 részt vesz politikai okta­táson. A bányász­akadémia előadásait 4 fő látogatja, egy ember pedig az ál­talános iskolában folytatja tanulmá­nyait. A szakmai to­vábbképzéssel sincs baj. Lőmesteri, vájá­rt és segédvájárt lan­tsával emelkedett a teljesítmény is ezen a munkahelyen. Jár­tunk közös kirándu­lásokra, Egerbe, Pá­rádra, a Mátrába ... Szóval ezt mondot­tam volna el a ta­nácskozáson. — S mivel jöttem haza? — teszi fel önmagának a kér­dést. Számtalan él­ménnyel, még több tapasztalattal. Mi minden műszakvál­táskor az ereszke alatt gyűlünk össze ott mondjuk el a na% eseményeit, tapasz­talatait. A tanácsko­zás után is így tör­tént. — Meggyőződésen — folytatja —, mé{ nékünk is sokat kel, tenni, hogy szocia­lista módon dolgoz­zunk, éljünk és ta­nuljunk. Például k kell szélesíteni a. egyéni versenyt t brigádon belül. Nt csak a harmadok ve­télkedjenek egymás­sal, hanem a csa­pat valamennyi tag ja is. Így elérjük t műszakonkénti lOi csillés teljesítményt Többet kell törőd- nünk egymás mun kajával, életével, fej lődésével. A brigád munkát a család körben is éreztetn kell úgy, hogy a család is vegye ész re, hogy az apa má szocialista brigádbai dolgozik. — Legtöbb feladó az öntudat formálást tekintetében van Úgy gondolom: hí egyek tudunk lenn most, már a terme lésben, akkor le gyünk egyek a tanú lásban, a művelődés ben is. Mert ott i tanácskozáson errő nagyon sok szó eseti így formálódhatunl valóban szocialistt emberekké. — Ott az ereszki aljában ezt mondat tam el az emberek nek, amikor Buda pestről hazajöttem. S. I>. Anyagi ösztönzést, elvi engedmények nélkül------------­Fe lülvizsgálták a mezőgazdasági üzemek muükaversenyváilaiását KISZÉLESÍTIK a SZOCIALISTA BRIGÄDMOZGALMAT A MEDOSZ megyei bi­Alakítsuk ki a vezetés helyes stílusát

Next

/
Oldalképek
Tartalom