Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)
1962-04-30 / 34-35. szám
NÓGRÁDI TSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1.20 FT 1962. ÁPRILIS 30. A konununixmus útja a béke útja VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ivrTobb mint hetven éve megün- nepli május elsejét a nemzetközi munkásosztály. Harcok, átmeneti kudarcok és nagy győzelmek jellemzik ezt a hét évtizedet. A mostani 1962. évi május elsejei nagy seregszemle egyben a munkásosztály további győzelmeinek ünnepe is. A legnagyobb esemény, amely ösz- szegezte a nemzetközi munkásosztály küzdelmének eredményét és felvázolta a ragyogó jövőt: a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa. Ennek jegyében ünnepelünk most, ennek jegyében készül a nemzetközi munkásosztály újabb, nagy, korszakot formáló tettekre. Az SZKP XXII. kongresszusa tudományos választ adott a világot, az emberiséget érintő összes kérdésekre. Kimutatta: korunk fő jellemzője az átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba, a szocializmus rohamos térhódítása az élet minden területén, a szocialista világrendszer további erősödése és meghatározó szerepének növekedése a társadalmi fejlődésben. Az egész világ munkásosztályának gazdag harci tapasztalatait, a szocialista építés tanulságait összegezve, világos választ adott a kommunizmus építőinek tanácskozása a társadalmi haladás kérdéseit, a háború és a béke ügyét, az emberiség jövéjét illetően. Meghatározta, tudományos alapossággal kidolgozta a kommunizmus szovjetunióbeli építésének elvi, gyakorlati kérdéseit. A kongresszuson elhangzott beszámolók, az SZKP új programja a nemzetközi munkásosztály, a világ valamennyi békeszerető, haladó erői számára biztos eszmei fegyvert, szilárd gyakorlati útmutatást, messzirevilágító fáklyát jelentenek abban a harcban, amelyet az emberiség ragyogó jövőjéért, a legmagasabb társadalmi szervezet, a kommunizmus felépítéséért folytat. Ezt a május elsejét olyan körülmények között ünnepelhetjük, amikor a világ fejlődésében eddig példa nélkül álló események zajlanak le. Több mint négy évtizeddel ezelőtt a szocialista világ a föld egész területének még csak 16 százalékát, lakosságának 7,8 százalékát foglalta magában. Ma már a világ területének több mint egynegyedén a népek, a munkásosztály vezetésével a kommunizmust, illetve a szocializmus építik. A föld lakosságának 35,5 százaléka tartozik ezekhez az országokhoz. Ugyanakkor a vezető kapitalista országok területe összeszűkül, a népeknek mind kisebb részét tarthatják uralmuk alatt. A szocializmus rendszerének térhódítása mellett ebben döntő szerepe van a volt gyarmatok és félgyarmatok megszűnésének, az új, önálló, független nemzeti államok létrejöttének. A volt gyarmatok és félgyarmatok. amelyek 1919 után lettek függetlenek, ma a világ területének 53,4 százalékára terjednek ki és a föld lakosságának 40,7 százalékát foglalják magukban. Mindinkább egy nagy áradatban egyesülnek azok a hatalmas forradalmi erők, amelyek alapjaiban rázzák meg a tőkés rendszert és egy új világ felépítésén munkálkodnak. Korunk gyors társadalmi haladásának legfontosabb vonása a szocialista világrendszer kialakulása — a nemzetközi munkásosztály fő műve. A Szovjetunió és a szocialista országok népei fejlődésük új szakaszába lépnek. A Szovjetunióban hozzákezdenek a kommunizmus szélesen kibontakozó építéséhez. A szocialista országokban sikeresen valósítják meg az új társadalom felépítésével kapcsolatos feladatokat. Egyes országokban már hozzáláttak a fejlett szocialista társadalom építéséhez, más országokban már egész közel kerültek ehhez az időszakhoz. A politikai, gazdasági és a kulturális építés minden feladatának megvalósításában abból a lenini tételből indulnak ki a szocialista világrendszer országai, hogy a gazdasági építéssel gyakorolják a legnagyobb befolyást a világforradalom fejlődésére, a nemzetközi munkásosztály társadalmat formáló céljainak megvalósítására. A többi között ezért tűzték ki célul, hogy 1980-ban a világ ipari termelésének mintegy kétharmadát már a szocialista világrendszer fogja szolgáltatni. Feltartóztathatatlanul folyik tovább a kapitalizmus gyarmati rendszerének összeomlása. Ez része annak a világot átfogó nagy változásnak, amelynek keretében az emberiség megszabadul a kizsákmányolástól, más népek leigázásától és az igazi szabadság, a testvéri együttműködés, barátság útjára lép. A felszabadult országok mind erőteljesebb lépéseket tesznek azért, hogy a politikai önállóság kivívása után a gazdasági függetlenséget is biztosítsák népeik számára. Az imperializmus új módszerekkel próbálkozik ennek megakadályozására. A neokolonializmus, a gyarmatosítás új módszere arra irányul, hogy megvesztegetéssel, burkolt formában, az új nemzeti államok egyes vezetőinek, vagy vezető rétegeinek lepénzelésével fenntartsák uralmukat, gazdaságilag továbbra is magukhoz láncolják a felszabadulás útjára lépett országokat. A nemzetközi munkásosztály elsőrendű kötelességének tartja, hogy mindenféle támogatást megadjon ezeknek az új államoknak, megvédje őket az imperializmus különböző és ismétlődő támadásaival szemben. A szocialista tábor, élén a Szovjetunióval internacionalista kötelességét teljesíti, amikor Ázsia, Afrika, Latin-Amerika függetlenné vált államainak minden segítséget megad. A szocialista világrendszer rohamos fejlődése, a gyarmati rendszer szétbomlása, a belső ellentmondások végsőkig történő kiéleződése, a kapitalista rendszer mindenre kiterjedő rohamos gyengülését és általános válságának további mélyítését eredményezi. A tőkés országok és elsősorban a világ zsandárja, az Egyesült Államok a gazdaságban a legféktelenebb militarizálást valósítják meg. A katonai kiadások hihetetlen mértéket öltenek, a nemzetgazdaság teljesen eltorzul, amely népeik nyomorának fokozódásához vezet. A politikában minden haladó megmozdulás elnyomása, a demokrácia sárba taposása, a terror válik egyre jobban uralkodóvá. Ez országok munkásosztálya — kommunista pártjaik vezetésével — sikeres erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a társadalom erőit egyesítsék a monopóliumok elleni harcra, biztosítsák országuk békéjét, szabadságát, függetlenségét, a demokráciát. Erőt és lelkesedést merítenek azokból a hatalmas sikerekből, amelyek a Szovjetunió, a szocializmus országai az új társadalmi rend építésében elérnek. Ma már a világ 87 országában működnek kommunista pártok és körülbelül 40 millió embert egyesítenek soraikban. A nemzetközi munkásosztály legtudatosabb, legszervezettebb és fegyelmezettebb osztaga, a kommunisták magasra tartják a társadalmi haladás zászlaját az élvonalban küzdenek a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért. Az állandóan szélesedő, izmosodó forradalmi erők élén a Szovjetunió halad. “ A szovjet nép a munkásosztály és pártjának vezetésével a világ minden haladó, békeszerető emberének legfőbb vágyát tűzte ki célul: a Szovjetunió mai nemzedéke már a kommunizmusban fog élni. A szovjet nép lenini pártjának vezetésével először tör utat a kommunizmus felé, példát mutat ezzel és gazdag tapasztalatot ad a föld minden népének. Az SZKP XXII. kongresszusa legfőbb gazdasági feladatnak a kommunizmus anyagi, technikai bázisának megteremtését tűrte ki célul. Mintegy két évtized gigantikus munkája biztosítja majd, hogy 1980-ig a Szovjetunió gazdaságilag az egy lakosra jutó ipari és mezőgazda- sági termelésben is túlhaladja a legfejletteb tőkés országot, az Egyesült Államokat. Mindez természetesen a Szovjetunió népgazdaságának, az iparnak, a mezőgazdaságnak, a közlekedésnek óriási fejlesztését kívánja meg és együtt jár a kultúra, a népjólét olyan méretű emelkedésével, amely eddig példátlan az emberiség történetében. Az SZKP XXII. kongresszusa a Szovjetunió és a szocialista országok eredményeire, erejére, valamint céljaira alapozva, figyelembe véve a nemzetközi erőviszonyoknak a béke, a társadalmi haladás, a Szocializmus javára történő eltolódását, megfogalmazta azt a tételt is, hogy már a mai nemzedék életében megvan a lehetőség a béke biztosítására. arra. hogy örökre, száműzzük a háborúkat a társadalom életéből. A békének és a kommunizmusnak sz a hatalmas és diadalmas programja a világ népeinek százmillióit mozgatja meg. Nincs hőbb vágya az emberiségnek, mint békében élni, megvalósítani a társadalmi jólét legmagasabb fokát. Ma már létrejöttek azok a feltételek. amelyek keretében ezek a valóban történelmi célok megvalósulnak. Hazánk ebben a nagy társadalmi átalakulásban újabb győzelmeket ért el az utóbbi egy év során. A Magyar Népköztársaságban — városban és falun egi/aránt — uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Az MSZMP VIII. kongresszusára készülve, dolgozó népünk tovább erősíti a szocializmus vívmányait a politikában, a gazdaságban, a kultúrában. Hazánk a nemzetközi munkásosztály ünnepén, az idei május elsején arról adhat számot. hogy becsülettel teljesíti mindazokat a kötelességeket, amelyeket a nemzetközi munkásosztály dolgozó népünktől joggal elvár. Szilárd egységben, testvéri összeforrott- ságban együtt menetelünk a Szovjetunió és a többi szocialista országok népeivel, a béke megvédésének. a kommunizmus építésének útián. a nemzetközi munkásosztály vörös zászlaja alatt. Üj tavasz köszönt az emberiségre: a társadalmi felvirágzás, a béke, a jólét, a szocializmus, a kommunizmus nagy győzelmének korszaka! Nincs erő, amely feltartóztathatná ezt a megérett, törvényszerű társadalmi folyamatot! \,
