Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)
1962-04-21 / 32. szám
NÖSRÄDI NlPÜJBA» 1962. április 21. A legfontosabb: idei terveink megvalósítása Beszélgetés a rétsági járási pártbizottság titkárával A megyei pártbizottság a közelmúltban kibővített ülésen vitatta meg a Központi Bizottság március 28-i határozatát a mezőgazdasági termelés fellendítéséről. A járásokban azóta aktívákon beszélték meg az ülés anyagát. A napokban felkerestük Godó Györgyöt, a rétsági járási pártbizottság titkárát, s megkérdeztük, hogyan látják a rétsági járás helyzetét, feladatát a mezőgazdasági termelés növelését illetően? — A megyében nálunk a legkisebbek a növénytermesztési és állattenyésztési hozamok — kezdte nyilatkozatát Godó elvtárs. — Ez azonban nem magyarázható pusztán a mostoha időjárással és talaj- viszonyokkal. A földterület nagyobb részén még csak tavaly kezdték el a szövetkezetek a közös gazdálkodást. Az elmúlt évben még sok baj volt a munkafegyelemmel és a termelőszövetkezeti tagság egy része nem dolgozott rendszeresen a közösben. De a járási irányító szervek sem találták meg a legjobb módszert, a szövetkezeti termelés szervezésében, irányításában. A gyenge eredményeknek ezek a legfőbb okai. — Mindezek ellenére az elmúlt évben sikerült előbbre jutnunk. Szövetkezeteink tagsága összeszokott és tapasztalta, hogy csak abból lehet osztani, amit közös munkával megtermeltek. A Központi Bizottság határozata, valamint a pártbizottsági ülés alapján számunkra most az a legfontosabb, hogy idei terveinket ■ maradéktalanul megvalósítsuk, megteremtsük az ötéves terv szabta feladatok teljesítésének reális lehetőségeit. A kezdet jónak mondható, mert a legtöbb szövetkezetben időben elvégezték az ősziek fej trágyázását. A soron következő tavaszi munkák — a gépállomás segítségével — még a gyenge termelőszövetkezetekben is jól haladnak, s minden reményünk megvan arra is. hogy az idén 10 mázsa fölé emeljük a járásban a kenyérgabona holdankénti átlagát. Az idén először teljesítettük — a korábbi évekhez viszonyítva — vetési tervünket, intenzív búzából pedig 650 holddal többet vetettünk a tervezettnél. Jó adottságaink vannak a gyümölcstermesztés fejlesztésére is. Tervünk, hogy Diósjenön, ' Ösagárdon, Keszegen, Nógrádon. Nőtincsen nagyüzemi málnásokat alakítsunk ki. A Lókos vízrendszerének szabályozásával pedig lehetővé válik néhánv termelőszövetkezetben az öntözéses zöldségtermesztés. — Az állattenyésztésben is komoly erősítésre van szükség az idén — folytatta Godó elvtárs. — Az állatállomány minőségi fejlesztése, a hizlalási idő megrövidítése a fő feladatunk. Komoly gondot jelent azonban az ehhez szükséges takarmánybázis megteremtése. Jelentős veszteséget okoz, hogy a tél folyamán öt-hatszáz hold pillangós növényünk kifagyott. Ezen úgy próbálunk segíteni, hogy fokozzuk silókukorica termelésünket, s az abrakkészlet növelésére még takarmányborsóval kevert lucernát is vetünk. Növeli takarmánykészletünket, hogy a Lókos-patak rendezésével az idén már 2000 holddal nagyobb területről, jobb minőségű szénát nyerünk. Az idén legalább egy-két mázsával akarjuk növelni a kukorica termésátlagát is. Tekintettel arra, hogy kukoricát mintegy 5600 holdon termelünk, a vegyszer azonban kevés még, igen fontos a kukorica háromszori kapálásának biztosítása. Nálunk különösen fontos tehát az anyagi ösztönzés bevezetése valamennyi szövetkezetben. A tél végén, kora tavasszal minden szövetkezetben megbeszélték hogyan növelik a tagok érdekeltségét a terméshozamok növelésében. A tagok helyeslik a kialakított prémium- rendszert. Ezt bizonyítja, hogy a kapásnövények területét már valamennyi szövetkezetben kiosztották. — Az árutermelés fokozása érdekében szeretnénk megrövidíteni a sertéshizlalás idejét, hiszen az idén 100 lcatasztrálís hold szántó után csaknem 6 mázsával több húst akarunk leadni, mint tavaly. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy megkezdje munkáját a termelőszövetkezetek között korábban létrejött sertéshizlalási társulás. A járási mező- gazdasági osztálynak nagyobb következetességet, határozottságot kell tanúsítani a kérdésben. — Mindezeknek a termelési feladatoknak elérése érdekében több szervezeti intézkedést kell végrehajtani a termelőszövetkezetekben — folytatta nyilatkozatát Godó elvtárs. — Legfontosabb, hogy tovább javítsuk a szövetkezeti vezetés és szakirányítás színvonalát. Részletes intézkedési tervet dolgozunk ki, a gyenge termelőszövetke---------------z etek munkájának érdekében. Az igaz, hogy kevés a szakemberünk. De ezen úgy próbálunk segítem, hogy fokozzuk a mezőgazdasági nagyüzemek szakembereinek termelőszövetkezeti patronáló munkáját. Ebben az évben a mi járásunk kapja a legtöbb — több mint 10 — kihelyezett mezőgazdasági szakembert, akiket elsősorban a gyenge termelőszövetkezetek megsegítésére küldünk. — A termelőszövetkezetek pártszervezeteire is nagy szerep vár a gazdasági feladatok megvalósításában. A szövetkezetek kommunistái járjanak elől a példamutató munkával, segítsék elő a még meglevő ellentétek megoldását. Fokozzák a pártépítési munkát, növeljék taglétszámukat azokkal a szövetkezeti dolgozókkal, akik munkájukkal, magatartásukkal kiérdemelték a párttagságot Ha a szövetkezetek kommunistái mindenütt elől járnak a tennivalók megoldásában, motorjai lesznek a munkának, erőfeszítéseinket siker kíséri — fejezte be nyilatkozatát a pártbizottság titkára. Megtartotta köliföttgYDIésát a Pedagógus Szakszervezet . A Pedagógus Szakszervezet Nógrád megyei Bizottsága a hét. elején tartotta a VII. Küldöttközgyűlését. A küldöttértekezleten számbavet- ték a legutóbbi küldöttközgyűlés óta eltelt két esztendő munkáját. Megállapították, hogy a pedagógusok az eltelt két év alatt szorgalmas munkával hozzájárultak az ország építéséhez, az új embertípus neveléséhez. Elismeréssel szólott a küldöttközgyűlés arról, hogy a nagyüzemi mezőgazdálkodás szervez?:«. idején a pedagógusok többsége részt vállalt a munkából és segítették ennek a nagy feladatnak a megvalósítását. Eredményesen dolgoztak a falu korszerű műveltségéért, mind a gyermeknevelés, mind a felnőtt oktatás területén. A küldöttközgyűlés meghatározta az elkövetkezendő időre is a pedagógusok feladatát. £ Pedagógus Szakszervezet Nográd megyei .Bizottságának VII. Küldöttközgyűlésén részt vett Jakab Sándor, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának első titkára és tájékoztatta a pedagógusokat azokról a tennivalókról, amelyeket a párt kér a pedagógusoktól. Hatszáz családiház épül a II. 5 éves tervben Közművesítik a beépülő területeket Salgótarján második ötéves tervének lakásépítési programjában szó van a magánerőből történő családi lakóházak építéséről is. A megyei párt végrehajtó bizottság és a városi tanács végrehajtó bizottsága közös programja szerint az ötéves tervben 600 családiház építésének lehetőségét kell biztosítani. A családi lakóházak megépítése e",rik feltétele a 15 éves lakásépítési nrogram végrehajtásának. Salgótarjánban 1947 és 1961 között 674 családi lakóház épült magánerőből. Az éDÍtke- zesek üteme különösen 1954 után gyorsult meg, több mint 600 családiház építésére került sor az utóbbi években. A- első időszakban nem tudták megfelelően biztosítani a házhelyeket, de nem volt kielégítő az építkezők anyag- biztosítása sen). E problémák megszüntetése érdekében indította meg 1961 tavaszán a városi KISZ bizottság a Bé- ke-telenen a KISZ-lakóház építkezést, Az ilyen formában sokoldalúbban megszervezett családi lakóház építkezés igen napv népszerűsé"- re tett szert az építeni vá- °vók szemében: különösen v. a fiatal házasok kaptak kedvet a saját lakáshoz. A tanács végrehajtó bizottsága ülésén arról tanácskozott. , mit kell tenni a második ötéves terv lakásépítési programjának végrehajtása érdekében, hogyan lehet az építésre alkalmas területeket biztosítani. Az általános városrendezési terv már megjelölte azokat a területeket, amelyeket családiházas beépítésre fel lehet használni. így Baglyasalja két területén, a Pécskő dombon, Károlyaknán, az öreg Józsefi-telepen, a Ferenc-te- lep Kuhártói részén, a művésztelepen, az Eperjes-telep déli oldalán és a Lubi-telepen épül majd meg a 600 lakás. Tervet dolgoztak ki a kijelölt és már rendezés szempontjából előkészített területek közművesítésére is. A munkálatokat egyes területeken egyszerre biztosítják majd. Folyamatban van a foghíjas beépítetlen telkek felmérése is. A becslések szerint számuk mintegy 1500. A saját tulajdonjoggal rendelkezni vágyók közül többen érdeklődnek a szövetkezeti lakások iránt is. A második ötéves terv időszakában Salgótarjánban épülő kb. 1400 lakásból több mint 800-at szövetkezeti úton értékesítenek majd. A tervek szerint 1963- tól évenkint 150—250 lakás kerül szövetkezeti úton értékesítésre. Városaink tisztaságáért, szépítéséért A megyei népi ellenőrzési bizottság legutóbbi ülésén arról az utóvizsgálatáról tárgyalt, amely számba vette Salgótarján, Balassagyarmat és Nagybátony városrendezési és köztisztasági állapotát. Megállapították, hogy a vizsgált helyeken annak ellenére, hogy az illetékes tanácsi szervek a korábbi állapotokon sokat javítottak, egyes dolgokban még mindig sürgős intézkedésekre van szükség. Salgótarjánban többek között az elmúlt évi vizsgálat megállapította, hogy a Pécskő utca elején a szemétgyűjtőbe gyűjtik ugyan a szemetet, de a tároló ürítéséről nem gondoskodnak. Javasolták. azt is, hogy a Somlyó utcai lépcsőfeljárat tövében építsenek egy szeméttárolót. Azonban sem az egyiket, sem a másikat nem hajtották végre. Nem sok változás történt a Tűzhelygyár és környékén sem. A 3. sz. körzeti rendelő környékén az utóbbi vizsgálat óta semmit sem változtattak, noha javasolták többek közt a teresí- tést, parkosítást Az Úttörő úton már látható ugyan, hogy figyelembe vettek néhány javaslatot. Százötven darab csemetét telepítettek, lebontották az Üveggyár melletti felvonulási épületeket, de ezek csupán kezdeti lépések a város tisztaságáért, rendezéséért. Nagybátony bányavárosban a népi ellenőrzés vizsgálata óta igen sokat tettek a város szépítése, tisztaságának megteremtése érdekében. Balassagyarmat városban is fokozottabb feladat hárul az illetékes szervekre a város tisztaságáért. Megállapították, hogy itt sem tettek meg mindent a szennyező gócok megszüntetéséért. Több helyen továbbra is fedetlenek a szennyvízlevezető csatornák. Többek között az Ipolyjáró utca sáros, esőzések idején járhatatlan. A kórház szennyvize még ma is nyitott csatornán folyik az Ipoly- ba és fertőző góca a környéknek. Mindezek mellett azonban a balassagyarmatiak gondosságát igazolja, hogy több helyen igyekeztek a fellelhető hiányosságokat megszüntetni. Már elvégezték a Kossuth utcai vízlevezető csatornák kitisztítását, intézkedtek, hogy az állami és magántulajdonban levő házakat karbantartsák, csinosítsák. Az István úton és a Nagy Iván utcában megtörtént a gyalogjárdák javítása és a szemét elhordását is rendszeressé tették. A tanács a községfejlesztési alap költségvetését reálisan tervezte. Arra törekedett, hogy a lakosság felmerült szükségleteit ebből a lehetőségekhez mérten kielégítse. .^\/VA/\^\A'\/\^\/VO/VO/VO/\-0/VO/VO/VO/\X\nXVVO/V^\/V'\/\^V/VO/'X\/VA/VO/VO/\-0/\»A/'X\/VO^ Mérlegen a szénbányászat negyedéves munkája Műszaki tanácskozást tartottak szénmedencénk dolgozói Szénmedencénk bányászainak — fizikai és műszaki dolgozóinak első negyedévi munkáját értékelve arra a megállapításra kell jutni, hogy bányászaink nem minden esetben tettek eleget adott szavuknak. Nemcsak a mennyiségi terv teljesítését, hanem a termelékenység növelésével, az önköltség csökkentésével s a minőség javításával is adósak maradtak. Az első negyedévben a medence bányászai 11 770 tonna szénnel termeltek kevesebbet, mint azt a terv előírta. A minőség sem érte el a tervezettet: 43 kalóriával rosszabb a megszokottnál. A rossz minőségű szén termelése az év első negyedévében 3 millió forintos veszteséget okozott. \Z ELSŐ NEGYEDÉV MUNKÄJÄT elemezve nem beszélhetünk komoly fejlődésről sem a vágathajtási terv teljesítésénél, sem pedig a gépek jobb kihasználását tekintve — ezt állapította meg dr. Csillag József, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt főmérnöke a pénteken megtartott műszaki termelési tanácskozáson. önkéntelenül • felvetődik a kérdés, hogy a harcokban edzett nógrádi bányászok, műszaki dolgozók csak ilyen teljesítményekre képesek? Nem. Éppen a korábbi évek tapasztalatai bizonyítják, hogy szénmedencénk rendelkezik a műszaki feltételekkel és azok helyes hasznosításával bányászaink nemcsak a tervben rögzített feladatok végrehajtására képesek, hanem a terv túlteljesítésére is. Igaz, hogy az év első negyedében az egyenletes munkát néhány objektív körülmény befolyásolta, de ezekkel semmi esetre sem magyarázható a tröszt ilyen arányú lemaradása. Senki nem vitatja, hogy a Duclos VII-es aknában a sújtólégrobbanás okozta baleset, s annak mentési körülményei miatt kiesett 18 ezer tonna szén, avagy a tiribesi szénsavas vízbetörés következtében jelentkező lemaradás, nem utolsó sorban pedig a tizenöt ezerrel több betegműszak nem idézte elő a tröszt egészének elmaradását. Ezzel azonban az egész negyedévi rossz tevékenységet magyarázni semmi esetre sem lehet. Mert még a mizserfai, illetve a tiribesi bányaüzemek lemaradásának objektív tárgyi okai vannak, addig a tröszt többi üzemeinek — Ménkes, Kisterenye, Zagyva — lemaradására nem lehet magyarázatot találni. A TERMELÉKENYSÉGI MUTATÓT VIZSGÁLVA az első negyedév alapján megállapíthatjuk, hogy szénmedencénk bányászai a produktív terv teljesítésében jó eredményt értek el: 83 kilogrammal növelték a tervezett produktív teljesítményt. Annál feltűnőbb, hogy az összüzemi terv teljesítésében lényeges lemaradás mutatkozik tröszti szinten is. Bár Kányás, Mát- ranovák, Kazár, Nagybátony, Róna túlteljesítétette összüzemi teljesítmény tervét, a tröszt mégis 3 kilogrammal a tervezett szint alatt marad — a vállalás teljesítéséről már nem is szólva. Mindez annak következménye, hogy az év első negyedévében sem a bányaüzemek, de maga a tröszt sem tartotta be a helyes produktív műszakarányt. Itt az ideje, hogy az elkövetkezendő időkre műszaki vezetőink levonják a következtetéseket és a produktív arányszám, a termelés és a szakmányos bér között függvényszerű összefüggést létesítsenek. A jövő bányászkodásnak megteremtése érdekében nagyon lényeges a vágathajtási terv teljesítése is. Megállapítható, hogy az összes vágathajtási tervet ugyan 154 folyóméterrel túlteljesítették szénmedencénk bányászai, de lényeges lemaradás jelentkezik — 232 folyóméter — a fővágatnál. Ez pedig azt is jelenti, hogy egyes üzemeknél — mint a zagyvái, vagy a mizserfai bányaüzemnél — a vágathajtás tekintetében olyan lemaradás jelentkezik, ami a későbbi felfejlődést esetleg gátolhatja. Nem lehet szó nélkül hagyni azt sem, hogy tröszti szinten a szén elővájáson kitűzött ELÖREHALADÄSI SEBESSÉGET sem érték el. A 2,1 méteres előrehaladással szemben az első negyedév átlaga csak 2 méter. E lemaradást elsősorban a rónai, a zagyvái, a mizserfai, a kisterenyei és a szorospataki üzemek idézték elő. így tehát az üzemeknek mintegy fele visszaesőben van, amely egyben azt is jelenti, hogy az 1961. évi tényszámhoz viszonyítva sincs fejlődés, vagy egyenesen visszaesés mutatkozik. Nem jelentkezik az első negyedévben az az előny sem, amelyet P—3-as páncélkapa- rók alkalmazásával a kamrafejtésnek számított pászta- fejtések sebességnövelésével is el akartak érni. Mindez azzal magyarázható, hogy a bányaüzemek műszaki vezetői nem igen gondolnak a munkahelyek helyes telepítésére, aminek kövtekeztében lassabban készülnek el a vágatok, esetleg későbben kerülhet sor a munkahelyek kiképzésére, a szén jöveszté- sére. Mindezekből világosan látható, hogy a második negyedévben a műszaki fejlesztés tervszerűbb alkalmazásával kell előrehaladni az elővájás, a fejtések sebességének növelésében, a gépkihasználás javításában. A szénmedence első negyedévi munkáját elemezve, nem lehet szó nélkül hagyni a minőségi termelést sem. A szénbányászati tröszt egésze első negyedévben 43 kalóriával termelt rosszabb minőségű szenet. Ez elsősorban abból adódott, hogy a bányaüzemek nagy többségénél nem tartották be a műszaki intézkedési terv idevonatkozó előírásait. Pedig az első negyedévben — az elmúlt évhez viszonyítva — jóval alacsonyabb volt a gyengébb minőségű szenek termelése, mégis a munkahelyi palavá- logaitás elhanyagolása, az osztályozókon tapasztalható hanyag munka minőségcsökkentést idézett elő. Ennek következménye, hogy az árbevétel csökenésével szénmedencénk bányászai, máris 3 millió forintot húztak ki saját zsebükből. Már a műszaki termelési tanácskozáson is felvetődött az a kérdés, hogy szénmedencénk kollektívája képes-e a nagyobb, a megnövekedett FELADATOK TELJESÍTÉSÉRE. És erre a kérdésre feltétlen igennel kell válaszolni. Erre nemcsak az egész kollektíva biztosíték, hanem inkább az a munkaverseny lendület, amely éppen az utóbbi napokban bontakozott ki szénmedencénk bányaüzemeiben — Mátranovákon, Kányáson, Nagybátonyban —, de a többi üzemben is a párt VIII. kongresszusa tiszteletére. Biztosíték erre a 153 brigád több mint kétezer tagja, akik a szocialista cím megtartásáért, vagy megszerzéséért vetélkednek bányaüzemeinkben. Biztosíték arra az a háromezer fiatal, akiknek túlnyomó többsége helytáll a munka frontján, akár az ifjúsági brigádokban, akár más munkaterületen. Hasznos és eredményes munkájuk azonban elsősorban azon múlik, hogy szénmedencénk műszaki dolgozói helyes irányítással, hasznos tanácsokkal, a műszaki feltételek biztosításával segítsék e brigádok, minden bányász munkáját. A párt VIII. kongresszusára indított munkaverseny megköveteli a műszaki vezetőktől a feltételek biztosítását, amely egyben záloga annak, hogy szénmedencénk kollektívája már a második negyedévben pótolja korábbi lemaradását, s hírnevéhez méltóan teljesíti a második ötéves terv előírta feladatokat. Somogyvári László
