Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)

1962-04-21 / 32. szám

1962. április 21. NÓGRÁDI NEPÜJSAG 3 A Bányagépgyár ma és holnap A Salgótarjáni Bányagép­gyár valamikor mint javító- műhely kezdte el működését. Az volt a feladata, hogy a salgói szénmedence bányái ré­szére kisebb gépeket gyártson és javítson. A felszabadulás után majd öt évig így is ma­radt — javítóműhely. De a magyar' bányászat fejlesztése, gépesítése szükségessé tette, hogy a javítóműhelyt önálló vállalattá fejlesszék. Az államosítás óta évről- évre gyarapodott a vállalat. Kicserélték az elavult meg­munkáló gépeket, berendezé­seket. A lehetőségekhez mér­ten javultak a dolgozók szo­ciális körülményei is. Napjainkban a bányagép­gyártási iparágon belül döntő szerep jutott e vállalatnak, mely időközben a Salgótar­jáni Bányagépgyár nevet kapta. Feladatai közé első­sorban a szállítószalagok, bányaszivattyúk, külszíni bá­nyamozdonyok és egyéb szál­lító berendezések gyártása tartozik. A szállítószalagokat például az ország összes bá­nyaüzeme számára itt készí­tik. De a néphatalom eszten­deiben a többi felsorolt be­rendezésekből is sokszáz mil­lió forint értékben termelt, amellett export rendeléseket is kielégít. Évi exportszállí­tása az évi előállított terme­lési értékének ma már mint­egy 20 százaléka. A vállalat gyártmányai el­ismertek. Tökéletesítésükre igen nagy gondot fordítanak. A műszaki fejlesztés tette le­hetővé, hogy az államosítás óta eltelt tizenegy év alatt több esetben nyerte el az él­üzem címet és csaknem min­den évben gazdaságosan, eredményesen dolgozott. A vállalat előtt álló fel­adatok megkövetelik a továb­bi fejlesztést. A második öt­éves tervben a vállalat ter­melésének ugyanis mintegy 60—80 százalékkal kell emel­kednie. Ezt a termelési ér­téket az elavult üzemi épü­letekben lehetetlen volna végrehajtani, ezért a vállalat fejlesztésére az ötéves terv időszaka alatt mintegy 50— 55 millió forintot fordítunk. E beruházás kapacitásnöve­lést ugyan gyakorlatilag nem jelent, de az elavult műhely­csarnokokat, s nem utolsó sorban a dolgozók munkakö­rülményeit korszerűbbé tesz- szük. E beruházás megvaló­sítása — az elkészített prog­ramtervezet szerint — telje­sen eltünteti a vállalat telep­helyén ma még látható kor­szerűtlen épületeket, fabódé­kat. Az ötéves terv végére felépül egy több hajóból álló műhelycsarnok, egy új irodaház, ebédlővel és kul- túrhelyiséggel, fürdővel. A kedvező munkakörülmé­nyek szolgálnak majd bizto­sítékul a vállalatra háruló hazai és exportigények még fokozottabb kielégítéséhez. A hazai megrendelések között a legfontosabb a gyöngyösvi- sontai külszíni fejtés szállító berendezéseinek legyártása, egymagában évi 40—50 millió forint értékben. A berende­zések között lesz olyan is, amiket a hazai ipar még nem gyártott: nagyteljesít­ményű, 1200—1400—1600— 2000 milliméteres hevederszé­lességű szállítószalagok. Az 1200 milliméteres szállítósza­lagok gyártását már ez évben megkezdte a vállalat. Az első három darabbal december 31-ig kell elkészülni. Meg kell kezdeni a bányászatban már alkalmazott függesztett bányaszalagok sorozatgyártá­sát is. Ezek a szállítószalagok a korábbiaknál 30—40 szá­zalékkal olcsóbbak és a bá­nyákban eddig alkalmazott szállítószalagokat tökéletesen helyettesítik. Ha figyelembe vesszük a hazai igények növekedését, valamint az exportlehetősé­geket, akkor a távlati terve­zésnél már most gondolni kell a vállalat fejlesztésére, bővítésére. E tekintetben kezdeményezzen a vállalat is. A jelenlegi helyzet például lehetővé teszi a • szakmunkás- gárda kinevelését. A válla­lathoz — így volt ez eddig is, de előreláthatóan a jövő­ben is így lesz — több meg­rendelés érkezik, mint ameny- nyit kielégíthet. A dolgozók jó munkája, a vállalat gazda­sági eredménye biztosíték arra, hogy a népgazdaság most befektetett forintjai a lehető legrövidebb időn be­lül megtérülnek. Ez egyben lehetővé teszi azt is, hogy a harmadik ötéves tervben a vállalat további fejlesztését, bővítését nyugodtan javasol­hassák az arra illetékesek. Morgenstern Gyula, a Bányagépgyártási Tröszt igazgatója A párt Vili. kongresszusa tiszteletére A homokterenyeiek célja az árutermelés fokozása A homokterenyei Kossuth Termelőszövetkezetben is megbeszélték a párt VII. kongresszusának határozataiból fakadó tennivalókat, valamint a Központi Bizottság már­cius 28-i határozatát, s egyöntetűen állást foglaltak, hogy bekapcsolódnak az MSZMP Vili. kongresszusa tiszteleté­re indult, mind szélesebb körű munkaversenybe. A ter­melőszövetkezet dolgozói úgy határoztak, hogy az idei ter­vek maradéktalan teljesítésével köszöntik pártunk kong­resszusát. A növénytermesztés dolgozói közül pedig 15-en elhatározták, hogy brigádot alakítanak a „Növénytermesz­tés szocialista brigádja” cím elnyeréséért és külön válla­lást is tesznek a termelőszövetkezeten belül. Az alakuló értekezleten megvitatták azokat a legfontosabb tennivaló­kat, amelyeket ebben az évben végre akarnak hajtani. Kisgépesítési program az Acélárugyárban az 5 éyes terv időszakára A gyári pártbizottság titkárának nyilatkozata A nehéz fizikai munka ki­küszöbölésének, illetve köny- nyítésének fontos módja a kisgépesítés. Megyénk egyik legnagyobb vállalatánál. a Salgótarjáni Acélárugyárban mind több intézkedést tesznek e cél érdekében.-Ezzel kapcso­latban intéztünk kérdéseket Szalai Gáspárhoz, a gyár párt- bizottságának titkárához. Mi tette szükségessé, hogy a gyári párt-végrehajtó bizott­ság legutóbb ülésének napi­rendjére tűzte a kisgépesítési? — Ismerve berendezéseink, gépeink és a termelés kiszol­gálásának elavultságát, gyá­runkban már több alkalommal szóba került a kisgépesítés. A kedvezőtlen helyzetet a múltból örökölte gyárunk. Ed­dig azonban konkrét prog­ram, terv kidolgozására nem került sor a kisgépesítés fej­lesztése, a nehéz fizikai mun­ka megkönnyítése, illetve megszüntetése érdekében. Ezért joggal mondják a dol­gozók, hogy most már a tet­teken a sor. A végrehajtó bi­zottság a dolgozók javaslatá­ból indult ki, amikor az előbb említett témát napirendre tűzte. delkezésünkre, mégis a fenti összeg 16,5 százalékát ebből biztosítottuk. A vasöntödé­ben homokszárító, formázó­gépek, felöntéslevágó könnyí­ti már a nehéz fizikai mun­kát. A TMK üzemben daru­kat, csigasorokat, betonkeve­rőt, hidraulikus csőhajlítót és más berendezéseket helyez­tek üzembe. A kovácsoló­gyárban, a huzalműben szin­tén több, a nyersanyag, vagy a késztermék mozgatását megkönnyítő berendezés mű­ködik már. Ez azonban még csak a kezdet. Lehetőségeink nagyok és ezeket ki kell használnunk, hogy előbbre vigyük a kisgépesítés ügyét vállalatunknál. A végrehajtó bizottság ülésé­nek anyaga és a vita alapján milyen feladatokat határoztak meg a jövőre vonatkozóan? — A végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés, a vi­ta — bár nagyrészt ismert kérdésekről volt szó — fon- tos, mert a kisgépesítésnek jelentőségéhez méltó szerepet biztosít. Most már valóban a végrehajtáson kell munkál­kodnunk. Felmerült az a kér- Ugyanakkor láttuk, hogy az j dés, hogy milyen területen, e célra fordítható pénz- milyen fontossági sorrend­ügyi, beruházási eszközöket [yen sem használták fel megfele­lően. Szükségessé tette az is, hogy gyárunkban a nehéz fi­zikai munkát igénylő terület a dolgozók 40—50 százalékát érinti. Úgy vélem ez a leg­nyomósabb érv, amely egy­ben sok lehetőséget is rejt magában a kisgépesítés meg­valósítására. — Egy ilyenirányú prog­ram megvalósítását sürgeti, hogy a legtöbb esetben nem is annyira a termelési, tech­nológiai folyamathoz, a kivi­telezéshez szükséges, hanem elsősorban a szállítás. az anvagmozgatás igényel nehéz fizikai munkát. Ezzel párosul, hogy a kisgépesítés a dolgo­zók egészségvédelmét is szol­gálja. Milyen eredményeket értek el már a gyárban a kisgépesí- tésben, a nehéz fizikai munka könnyítésében? — Az elmúlt öt év alatt a kisgépesítésre felhasznált ösz- szeg meghaladja a 7,2 millió forintot. Az összeg 75 száza­lékát beruházási forrásból merítettük. Műszaki fejleszté­si alap csak két éve áll ren­folytatni, bizonyos értelemben megkezdeni, a gé­pesítést. A végrehajtó bizott­ság — úgy foglalt állást, hogy a szállítás, az anyag- mozgatás legyen az első. A műszakiaknak nagy lehető­ségük van, hogy a huzalmű, a hengermű, az anyag és áru­forgalom területén a szállí­Erdőtűz Kishartyánban Április 19-én a délelőtti órákban erdőtűzről adtak je­lentést a salgótarjáni járási Tűzoltó Alosztályhoz. Kishar- tyán község felett az erdő — az eddigi feltételezés szerint gondatlanságból eldobott ci­garettától — kigyulladt. A száraz avar rendkívül gyor­san vezette tova a lángokat, s mire a tűzoltók mentési munkához kezdtek, már je­lentős terület növényzete égett. Az erdő ezen a ré­szen túlnyomórészt szálfából áll, kisebb részt cserjés és új telepítésű csemetés. A tűzoltók a környékbeli lakosság és a Salgótarjánból riadóztatott munkásőrség köz­reműködésével délután két órára lokalizálták a tüzet. A kár becslések Szerint mint­egy 100 hold erdő nagymér­tékű megrongálódása. A tűz okának megállapítására folyik a vizsgálat. tást, a vagonok ki- és be­rakását kisgépek szerkesz­tésével oldják meg. Különö­sen sürgeti ezt az a tény. hogy a huzaltekercsek súlya jelentősen megnövekedett. — Határozatot hoztunk ar­ra is, hogy a második ötéves terv egész időszakára ki kell dolgozni a kisgépesítés tervét. Ezt a programot évekre is fel kell bontani és meghatározni abban a legfontosabb felada­tokat. Ebben az évben beru­házásból 7 millió forintot, műszaki fejlesztésből több mint 2 milliót, újításból pe­dig 320 ezer forintot kell a kisgépesítésre fordítani, Ez összesen mintegy 10 millió fo­rintot tesz ki. Elősegíti ter­veink megvalósítását az e héten Csepelen megrende­zésre került kisgépesítési, anyagmozgatási bemutató is, amelyen hasznos tapasztala­tokat szereztünk. — Meggyőződésem, hogy mérnökeink, technikusaink egyre inkább megértik a kis­gépesítés fontosságát. Minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy gyá­runkban megkönnyítsük, il­letve megszüntessük a nehéz fizikai munkát, ebben a te­kintetben is felzárkózzunk a termelés más területein elért sikereinkhez — fejezte be nyilatkozatát Szalai Gáspár ..Ívtárs, a Salgótarjáni Acél­árugyár pártbizottságának titkára. A növénytermesztésben a termelőszövetkezet biztosítja, hogy valamennyi növényféle­séget a tervnek megfelelő te­rületen, időben és a dombor­zati viszonyoktól függően gép­pel végzi el. A hozamok nö­velésével megvalósítják, hogy minden 100 katasztrális hold szántó után 75 mázsa kenyér- gabonát adnak az államnak. Ezt azzal is elősegítik, hogy minden munkát időben végez­nek el, a kalászosok aratását a legmegfelelőbb időben kezdik meg és az éréstől függően időben végeznek a betakarí­tással és a csépléssel. Az őszi betakarítást október 20-ig, az őszi vetéseket pedig október 25-ig maradéktalanul elvégzik. Idei áruértékesítésü­ket pedig hiány nélkül teljesí­tik. 2. A kukorica átlagtermését csövesen legalább 25 mázsá­ra, a burgonya átlagtermését legalább 65 mázsára teljesítik. E terv maradéktalan teljesí­tése érdekében április 1-ig ki­osztották megművelésre a ka­pásterületeket. A termelőszö­vetkezet tagjai vállalták, hogy az összes kapások első kapá­lását május 20-ig, a második kapálást pedig június 15-ig el­végzik. 3. A takarmánybázis biztosí­tása érdekében a pillangós aprómagvak felülvetését má­jus 5-ig elvégzik. Valamennyi pillangós kaszálását, szárítá­sát és kazlazását a legmegfe­lelőbb időben hajtják végre. A takarmány minőségének ja­vítása érdekében elvállalták, hogy a termelőszövetkezet lu­cernavetésének 30 százalékán bevezetik az állványos takar­mányszárítást. A takarmánybázis mara­déktalan biztosítása érdeké­ben vállalták, hogy számos­állatonként 10 köbméter si­lót készítenek, amelynek két­harmadrésze silókukorica lesz. Az állattenyésztés lét­számbeli és minőségi javítá­sa, valamint a trágyatermelés fokozása érdekében vállal­ták, hogy az év végére elérik, hogy minden 100 katasztrális hold' szántóra 28 darab szá­mosállat jusson. A zöldfutószalag bevezeté­sével, a legelők tavaszi kar­bantartásának és további ápo­lásának elvégzésével, vala­mint a takarmány szabvány szerinti betakarításával az év végére minden 100 katasztrá­lis hold szántóra számítva 13 500 liter tejet termelnek a borjútejjel együtt. A hús­termelés további fokozása ér­dekében biztosítják, hogy minden 100 katasztrális hold szántó után 45 mázsa húst adnak állami értékesítésre. 4. • E vállalás maradéktalan végrehajtásának elősegítése érdekében a szocialista cí­mért küzdő brigád vállalta, hogy ebben az évben minden segítséget megad a többi bri­gádok munkájához, hogy azok is minél előbb elérhessék a szocialista brigád címet. Pél­damutató munkával, a leg­újabb módszerek terjesztésé­vel, valamint nevelőmuaká- val kívánnak segítséget nyúj­tani a termelőszövetkezeti brigádok munkájához. Terven felül A Zománcipari Müvek Sal­gótarjáni Gyáregységének, a Tűzhelygyárnak dolgozói is fe­lülvizsgálták az év elején tett versenyvállalásukat. A. párt VIII. kongresszusára készül­ve kiegészítették a korábbi felajánlást. A módosított vállalás a többi között terven íelüli ter­mékek elkészítését irányozza Korszerű mentőkészülékkel látják el az ország szénmedencéiben levő bányamentő állomásokat, hogy elősegítsék a bányászok biztonságosabb munkáját. Képünk Borsod megyében készült az új mentőállomáson. elő. A belkereskedelem kí­vánságára terven felül 2 ezer darab tűzhelyet készíte­nek, 1,7 millió forint érték­ben. A Szerelvényértékesítő' Vállalatnak 100 tonna akna­keretet, egy veszprémi válla­latnak pedig 3 tonna kulcsot készítenek programon felül. Az önköltség további csök­kentése érdekében számos műszaki intézkedést hajtanak végre. A csiszolóműhely szűk kapacitásának javításá­ért rátérnek a simafelületű öntvények, valamint a tűzhe­lyek sarotklécének hidegen hengerelt, fényes szalagvas­ból készült gyártására. Job­ban hasznosítják a csiszoló­korongokat, takarékoskodnak felhasználásukkal. Intézkedé­seket tesznek annak érdeké­ben is, hogy növeljék a zo­máncozó műhely kapacitását. Hasonlóan bővíteni akarják a gépformázás termelését is. Egyes tűzhelyeknél a már újbóli zománcozásra nem al­kalmas anyagot más terüle­ten hasznosítják. A módosított vállalás érté­ke együttesen megközelíti a 2,7 millió forintot. Ezen belül a terven felüli termékek el­készítésével 2 millió 310 ezer, az önköltség csökkentéséből pedig 380 ezer forintot kí­vánnak elérni. Tovább gépesítenek Szécsényben A szécsényi II. Rákóczi Fe­renc Termelőszövetkezet az idén tovább növeli gépállomá­nyát. Vásárol két DT lánctalpas traktort munkaeszközökkel, egy silókombájnt, egy burgo­nyaültetőt, s ezek segítségé­vel lényegesen olcsóbb lesz a termelés a gazdaságban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom