Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)
1962-04-14 / 30. szám
6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1962. április 14. Mielőbbi döntést Régi és évről-évre egyre Bürgetőbb problémája a Magyar Vasötvözetgyárnak korszerű porelszívó berendezés létesítése. Elsősorban a kemencékből a füsttel együtt távozó nagymennyiségű mik- ropor, de nem különben az üzemi csarnokban a szilícium tisztítása és a kő törése közben képződő por szilikózist idéz elő. A gyárat még a felszabadulás előtt tőkés konszernek kezdték építeni. Az építésnél természetesen nem voltak figyelemmel a munkásvédelemre, csupán az energia közelsége volt a szempont. Az ipari termelés megindításának sietsége a felszabadulás első éveiben, majd az iparfejlesztés túlzott üteme újra és újra levették a napirendről ezt a kérdést. Közvetlenül az ellen- forradalom előtt került szóba végre, de az ellenforradalom és az általa okozott anyagi károk néhány évre újból lehetetlenné tették a tervek valóra váltását. De nem lennénk igazságosak, ha a késedelmességet csak a fenti okokra hárítanánk. Az igazsághoz ugyanis az is hozzátartozik, hogy korszerű és olyan elszívóberendezést megépíteni itt, amely funkcionál is — roppant nehéz feladat. Tekintettel arra, hogy Magyarországon több ilyen gyárunk nincs, ilyenirányú tapasztalatokkal nem rendelkezünk, s miután a gyár fekvése földrajzi, sőt meteorológiai szempontból sem szerencsés, arról nem is beszélve, hogy hatalmas mennyiségű — évi mintegy ezer tonna — por üle- pítéséről és elszállításáról van szó — a nehézségek halmazával kell megküzdeni. Az egyre növekvő egészségvédelmi gondon némileg enyhített a kormánynak az a rendkívül humánus határozata, amely az egészségre káros munkahelyeken a munkaidőt hat órára csökkentette — ezt itt a Vasötvözetgyár- ban is élvezik a dolgozók, ötnapos munkahét formájában. De ismételjük, a szilikózis elleni védekezésnek csak egy hatásos orvossága van: por, elsősorban mikro- portól mentes levegő. Örömmel kell jelentenünk, hogy a gyár a második ötéves terv beruházási programjából 19 millió forinttal részesedik, kizárólag az elszívó berendezés megépítése céljára. A tervezést 1963-ban kell elvégezni a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Intézetének. Mellesleg a hatalmas pormennyiség, amely idáig a kéményeken át távozott el, s csak kárt okozott, felfogva, ipari alapanyagként is hasznosítható lesz. A kivitelezés 1964-ben és 1965-ben történik. Hogy szóba hoztuk az elszívó berendezés problémáját, természetesen nemcsak azért tettük, hogy ezzel tájékoztassuk olvasóinkat. Beszélgettünk Vajkai János elvtárssal, a KGMTI légtechnikai osztályának vezetőjével, aki a többi között elmondotta, hogy hat alternativa közül a porelszívás elektrofilteres megoldását választották. Elektro- filtert külföldről kell behoznunk, Svájcból, Nyugat-Né- metországból, vagy a Szovjetunióból. Tekintettel arra, hogy a KGMTI tervező tevékenysége jórészt attól függ, hogy az említett államok közül melyiktől rendeljük meg a berendezés „lelkét” hiszen a berendezés többi részének ennek műszaki tulajdonságához kell igazodni, sürgős volna eldönteni, devizaviszonyaink, vagy egyéb szempontok alapján, melyiknél állapodunk meg. Ismételjük, tehát mindennél sürgősebb most, hogy az illetékes szervek ebben a kérdésben mielőbb határozatot hozzanak. Úgy érezzük, feljogosít bennünket erre s majdan a kivi- 1 szorgalmazására az a hogy emberek egészvan szó. Első az elsők között TAVALY, A FÉLÉVES ÉRTÉKELÉSKOR Bábel János gépüzemi szerelőbrigádja még csupán az ötödik helyen állt, a Salgótarjáni Erőmű szocialista címért küzdő brigádjainak „házi” versenyében. Akkor az első és a második helyezett brigád vezetőit az igazgató vállalati költségen a Szovjetunióba küldte jutalomüdülésre. Mintha szárnyuk kelt volna, év végére Bábelék felverekedték magukat az első helyre. S ha rangot jelent elnyerni a szocialista címet, még nagyobb a tisztesség, ha a vállalat legjobb szocialista brigádjának nevezik őket. Hát ha még a titulust 3 ezer forint teszi nyomatékosabbá! Lapozgatva erőművi jegyzeteimet, önkéntelenül időtlenek bennem vasötvözetgyá- ri emlékeim, tapasztalataim. Hiszen a két vállalatot alig néhány száz méter választja el egymástól. De ha a szocialista brigádmozgalomról tapasztaltakat veszem, ez a távolság óriásivá nő. Előző riportomban azt javasoltam a „feszi”gyáriaknak, menjenek más üzemekbe, gyűjtsenek tapasztalatokat, s íme, most látom csak én is — alig néhány száz lépésnyire, mennyi minden az eltanulható. S ha ezúttal Bábel János szocialista brigádjának életéből néhány mozzanatot fdvillantok, egy kicsit Földi Ferencéknek adresszálom. Nem gépies hasonlítgatásra. Nem azért, hogy újra riasz- sza őket a gondolat: „Hol vagyunk mi még ettől!” Hanem, hogy abból a kevésből, amit Bábelék életének sokszínű gazdagságából itt helyem van papírra vetni, azt olvassák ki, ami a leírt szavak, tények mögött a lényeg. Amiben követhetik dőbbre jutott társaikat. Nos, Bábel János brigádja négytagú. Eredetileg nyolcán voltak, a legjobb brigád címet is még ezzel a létszámmal nyerték el. A brigádlétszám csökkentését az indokolta, hogy az azonos munkakörülmények, feladatok így jobban érvényesülnek a termelőmunkában. MIT TESZNEK BÁBEL JANOS, Szalai Sándor — aki egyébként művezető —, Tóth László és Galajda Tibor azonkívül, ami szigorúan vett munkaköri kötelezettségeiken túlnő, s ami egyébként szocialistává tesz egy közösséget Vállaltak 10 ezer forint értékű újítást. Valamennyien vállaltak például tavaly is, az idén is társadalmi munkát. A gyakorlatban ez egyébként úgy fest, hogy az üzemben bármilyen feladat: udvarrendezés, hűtőtoronytisztítás, vagy egyéb munka adódik, Bábdék az első jelentkezők. Az üzemen kívül terA tanulás, az önképzés terén messze túlhaladták a szomszéd gyár brigádját. Bábel gépipari technikumba jár, Szalay már elvégezte, s ősszd, ha sikerül szaktechnikus képzőbe iratkozik. Tóth László és Galajda őszre mennek technikumba Akkorra tehát nyugodtan akár technikus brigádnak nevezhetik magukat. Mégis, mi az, amit Földi Ferenc és társai ebből a maguk számára gyümöl- csöztethetnek? A tanulás. Hogy a brigád minden tagja tanuljon, képezze önmagát, akárcsak Bábelék. Nem irigylem magát, Kántor Mihály, városunknak immár országos hírű újdonsült milliomosa. Békességes munkáséletének szerény folyása közben, a névtelenség kényelmes pozíciójában bizony nem gondolhatta volna, mennyi gondot és mennyi bosszúságot okozhat ennyi töméntelen pénz. — Ne vegye zaklatásnak, ha most írok az idegösszeroppanás felé sodródó körülményeiről, de minden érdeknélküli célom egyrészt az, hogy segítsek a „szegény milliop moson’’, másrészt gazdagsága folytán támadt irígyeinek is ^ elvegyem a szájaízét. — Valóban furcsa az, hogy a becsületes munkát végzS> | egyszerű embert otthonában, az utcán, munkahelyén a leg- P különbözőbb időpontokban és a legképtelenebb ürügyekkel p háborgatják soha nem látott, nem ismert emberek, mindig p ugyanazzal a hiú ábránddal, hogy pénzéből részesüljenek- p Elmondotta már rádiónak, sajtónak, hogy mik a tervei, s p azok egyéniségének megfelelően tiszteletre méltóak is., p azért mégsem hagyják nyugton. — A városi tanácshoz, a gyárigazgatósághoz és a laká- P sóra az ország minden részéből érkező megszámlálhatatlan!. I sok levél, higgye el, mind olyan emberektől származik,. akik az élet kényelmes, haszontalan oldalán sütkéreznének évek óta kórkivitelezéséhez két- is tisztában van azzal, hogy minden okos ötletet, minden technikai újítást, minden felfedezést messzemenő anyagi tám,ogatássaE karol fel az állam. Hasonlóképpen nyújt segítséget akármelőszövetkezetben is dolgoznak. Tavalyelőtt Honion, társaikkal együtt egy istálló teljes vízvezetékszerdését elvégezték, tavaly Ipolytamó- con segítettek a gabonabetakarításban, Mihálygergén kukoricát kapáltak, a brigád három tagja a váci DCM építésében is részt vett. A társadalmi munka ilyen sokrétűsége már önmagában is felül emelné Bábelékat a Vas- ötvözetgyár Földi brigádjának, bár ott is, ki-ki segít a községében levő termelőszövetkezetnek, de a különbség abban is megmutatkozik, hogy Bábelék a társadalmi munkát is lehetőleg együtt, mint brigád végzik. Ez is azok közé a tényezők közé tartozik, amdy összeforrottá tette ezt a kis kollektívát. 1962 Vasárnapi teitörő-^ Vízszintes: l. Petőfi-vers címe (folyt. függ. 9. és vfzsz. 32. sz. sorokban). 10. Dunántúli város. 11. Német összevont elöljáró szó. 13. Leng. 14. Igekötő. 15. Férfinév. 17. Király — francia nyelven. 18. Főzeléknövény. 19. Fordított női név. 21. Italt. 22. Csibe-fajta. 23. Finom sütemény. 24. Angol mértékegység. 26. Bibliai elnevezés: i' ; . kert. 27. Elefánt-név. 28. Peking fele. 30. Török név. 31. Menni — angolul. 34. Megszólítás. 35. Más irányba visz. 37. Visszatartom. Függőleges: l. A termelő tevékenység fontos munkatárgyai. 2. Gyakori igevégződés. 8. Ről párja. 4. A szerelem istennője. 5. Férfinév. 6. Numero 1 - röviden. 7. Volt portugál gyarmat (vissza). 6. Kamó m. hangzói, ». (első kockába EG kerül). 12. Holnapra nem számító. 14. Mellébeszélő. 16. Súlyos betegség. U. Magyar származású híres filmrendező. 20. VÖD. 21. BOE. 25. Férfinév. 28. Lárva. 29. Háztáji föld. 32. LLL. 33. Tea németül. 35. S. 36. Liter röv. Az oó, illetve az öő betűk között nem teszünk különbséget. Beküldendő a Petőfi-vers címe, valamint a VASÁRNAPI FEJ- TORO-szelvény április 18-ig. Múlt heti keresztrejtvényünk he iyes megfejtése: Hirosima. Könyvjutalmat nyertek: Klgyósl László Nagybátony, Sohan Mária Nagyoroszi és Járosi Katalin Salgótarján. ÜNNEPI FEJTÖRŐ helyes megfejtése: A Szovjet Hadsereg befejezte hazánk felszabadítását a fasiszta uralom alól. Könyvjutalmat nyertek: Edőcs Istvánná Baglyosai Ja, Csizmadia Róbert Karancsság és Forgó Teréz Mátranovák. A könyveket postán küldjük ki. AZT TALÁN MONDANOM sem kdl, hogy a brigád tagjai politikailag is valamennyien képezik magukat és dénk tevékenységet fejtenek ki, akár a párt, akár a KISZ-szervezetben. A KISZ- szervezet 11-i József Attila estjének például Tóth volt az egyik szervezője. De említhetnénk a reggeli idő alatt napról-napra lezajló késhegyre menő vitákat a belpolitikai kérdésekről és a nemzetközi helyzet eseményeiről. Ezeknek a vitáknak egyébként rendszerint Galajda a kirobbantója. Olvasott fiú — mondják róla, de mód felett szeret vitatkozni. No, persze, áldás a háznál egy ilyen tag; Körmönfont kérdéseivel bizony nem ritkán zavarba hozza társait, olyan agytornára kényszerítve őket, ami után még a munka is jobban megy. Az is jellemző, ahogy a brigádhoz osztott ipari tanulóval foglalkoznak. Nemcsak az a gondjuk, hogy a műhelyben elsajátítsa a szakma minden csínját-binját. Tóth Győző bizony balul állt az elmélettel. Ellenőrző könyve tarkállott az elégségestől. Mióta felfigyeltek erre, rendszeresen kikérdezik az anyagból, gyakoroltatják, ellenőrzik, s azóta négyesre áll a fiú. Tartják a kapcsolatot a tanárával is, nehogy még egyszer ilyen csúfság megessen a brigád „kültagjával”. A BRIGÁD — BRIGÁD MARAD munkaidő után is. És ez sem utolsó szempont. A jutalom egy részét, 400 forintot arra fordították, hogy együtt megünnepeljék az elsőséget (a többit bankba tették). Tavaly ősszel például, a salgói menedékháznál csaptak halászleves vacsorát Nemcsak hozzátartozóikat hívták meg ide, a gépház dolgozói közül is többen ott voltak. Az ilyen rendszeres összejövetelek még közvetlenebbé tették a brigádtagok egymás iránti viszonyát és ennek hatása nem marad el sem a munkában, sem a magánéletben. esztendeje mentem férjhez tetten okok miatt egy emberhez, aki nálam sokkal fiatalabb. Nekem lakásom volt, bebútorozva. Férjem a házasságkötés után fokozatosan elhidegült, régen nem tudom,, merre szokott csavarogni, ha hazajön megver, fojtogat, a háláiba üldöz. Most válók tőle, de a lakásomból nem akar kiköltözni. Kínomban a szerencsés Kántor Mihályra gondoltam, a rengeteg pénzre, aminek a felhasználása éppen olyan gondot okoz, mint nekem az, hogy férjemnek egy lakást szerezhessek, magam pedig békén maradjak sajátomban. Kérem a Kántor-családot, hogy Zuglóban utaltassanak, ki egy lakást férjem részére, s a pénzt, ami ehhez kell, a iskolai ta- amelynek fogalmazásán meglátszik a számító szülök okoskodása: „Jö> pár esztendeje házat építettek a szüleim, de mivel a törlesztéssel nem bírtunk, átadtuk másnak. Így most bérelt- házban lakunk. Szüleim nagyon el vannak keseredve, állandó a veszekedés köztük s én attól rettegek, édesapám- még valamit csinál magával. Üttörő becsületszavam adom^ ha a salgótarjáni bácsi és néni meghallgatják kérésem, segítenek visszaváltani házunkat, hogy iskoláim elvégzése- után dolgozni fogok és visszafizetem a kölcsönt. Ha kérésem meghallgatják, elmennék és személyesen megbeszélnénk a dolgot.” — Kötetre valót lehetne írni a levelekben és szóban előadott legfantasztikusabb történetekről s azért említettem, hogy nem irigylem magát Kántor Mihály, mert ha volt eddig gondja saját körén belül, most aztán nyakába szakadt ezernyi más emberé. Ki tudja azt eldönteni, megvizsgálni, mennyi és hol az igazság ezekben a panaszok- ban! — Egy bizonyos csupán: hogy legalább tízszeres milliomosnak kellene lennie, ha csak az eddig beérkezett kéréseket akarná is teljesíteni. — Azt hiszem, mások is megszívlelhetik, amit a nyeremény kifizetésekor mondott, kedves Kántor Mihály: „Ezután is elsősorban a munkámra támaszkodom.” aV«5ö\\\\\\\\\\\\\\\\\\VV\\\\VC^^^^ Az erdők tűzvédelméért Néhány példa ez csupán, amely azonban élénken tükrözi: élen a termelésben, a tanulásban, mindig készen a segítésre, bárhol is van rá szükség; együtt a munkában, tanulásban, társadalmi munkában és szórakozásban — ez jellemzi a Bábel-brigádot. Így élnek ők, amit manapság úgy szoktunk kifejezni: szocialista módra. És ez senki számára n elérhetetlen. Még Földi renc és a többi vasötvözet- gyári brigád számára sem. Cs. G. A bekövekezett száraz, tavaszias időjárás hatására az erdő, cserjések és avaros területek, továbbá a szántóföldek gyors felszáradása várható, melynek következtében növekszik a tűzveszély. A veszélyt növeli a tavaszi időszak szeles volta és emiatt a száraz fű, kóró és egyéb gaz égése oly gyors méretű, hogy egész rövid idő alatt nagykiterjedésű tűz keletkezhet, melynek oltása igen nagy erőt (embereket) és komoly munkát igényel. Az erdők tűzvédelmét rendeletek szabályozzák^ amelyeknek megismerése és betartása a lakosság összességére kötelező. A tűzrendészet! szervek állandóan, - de különösen a veszélyeztetett időszakban - foglalkoznak a lakosság széleskörű tájékoztaásá- val, s mégis a tavaszi időszakban minden évben igen sok az erdőtüzek száma. Figyelembe véve országunk fában szegény voltát, azért az erdő, avar és egyéb ilyen területen keletkező tűzesetek megelőzése érdekében az alábbi szabályok, előírások betartására hívjuk fel a dolgozók figyelmét: jAz erdőkben, cserjékben és avaros területeken tűz gyújtása szigorúan tilos. Tüzet gyújtani csak szélcsendes időben és az említett területek szélétől számított 100 méteren túl szabad. Az erdős közelében lévő szántó, vágy- egyéb területeken a gaz, kóro égetése szintén csak 100 méter- távolság betartása mellett engedélyezett. A kóró, gaz és egyéto szükségtüzet mindaddig felügyelet mellett keU tartani, míg az eP nem aludt és távozás előtt leken földelni hogy az kárt ne okozhasson. Kiskorú gyermeket és csökkent szellemi képességű egyént gaz» vagy egyéb anyag égetésével és: arra való felügyelettel megbízni: tilos. Az erdőkben, cserjésekben; és avaros területeken gyufát és cigarettát eldobni szigorúan tilos» Az erdők belterületén engedélyezett tüzelőberendezések (mészégető stb.) üzem alatti állandó- felügyeletéről gondoskodni kell» A tüzelőberendezést csak a tűz teljes eloltása után lehet felügyeleC nélkül hagyni. Aki erdő vagy más területen tűzesetet észlel,, köteles azt azonnal a legközelebbi tanácsnak, vagy tűzoltóságnak jelenteni, a jelentés megtétele után pedig a tűz oltásában: résztvenni. Nógrád megyei Tűzrendészet! Osztályparanes- ookság.
