Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)
1962-04-14 / 30. szám
V1LÄG PROLETÁRJAI, EGVESÜLJETEK! nógrádi Népúisag M MSZMP NÖGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xvm. évf. 30. SZÄM. ARA: 60 FILLÉR 1962. ÁPRILIS 14. Teremtsük meg a növénytermesztésben és az állattenyésztésben a korszerű gazdálkodás alapjait! A mezőgazdasági termelés fellendítése dolgozó népünk ügye Kibővített ülést tartott április 11-én az MSZMP Nóg- rád megyei Bizottsága Salgótarjánban. A pártbizottsági tagokon kívül az ülésen ipari- és mezőgazdasági üzem,ek vezetői, szakemberei, párttitkárai voltak jelen. Részt vett a tanácskozáson Komócsin Zoltán elvtárs a Politikai Bizottság póttagja is. Az ülésen első napirendi pontként a Központi Bizottság márciusi határozatát, a mezőgazdaság helyzetét és a további jeladatokat vitatták meg. A napirend előadója: Matúz József elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára volt. A közös gazdálkodásban elért eredményeket fejlesszük tovább Ülésezett a megyei pártbizottság Matúz elvtárs előadásának bevezető részében megyénk mezőgazdaságának elmúlt évi eredményével foglalkozott. Elmondotta: a Központi Bizottság márciusi ülése határozatban rögzítette, hogy az 1958- ban kitűzött célt, a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a tervezettnél korábban teljesítettük. Hazánkban befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezésé és az egész népgazdaságban uralkodóvá váltak a szocalista termelési viszonyok. A mezőgazdaság szocialista átszervezését úgy hajtottuk végre, hogy az átszervezés három esztendejében nem csökkent, sőt bizonyos mértékben emelkedett a mezőgazdasági termelés is. — A munkáshatalom megvédése és megszilárdulása az ellenforradalmi támadással szemben, a szocalista népgaz- | daság fejlesztésében elért' gazdasági eredmények és a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ez a magyar nép 1956 novembere óta elért kiemelkedő, egymással összefüggő történelmi jelentőségű három győzelme — idézte Matúz elvtárs a Központi Bizottság határozatát. A továbbiakban arról beszélt, hogy megyénk mezőgazdaságának is az a jellemzője, hogy a szántóterület 96 százalékán mezőgazdasági nagyüzemek dolgoznak. Az 1961 -es esztendő volt az az év, amikor már egész dolgozó parasztságunk új termelési viszonyok között, termelőszövetkezetekben dolgozott. Fejlődésünknek nehéz, de dicsőséges szakaszát zártuk le ezzel az évvel megyénkben is. A mezőgazdaság szocialista átszervezése már az első évben bebizonyította a párt politikájának helyességét, a szocialista nagyüzem fölényét a kisparaszti gazdaságokkal szemben. Hosszú évtizedek óta az elmúlt évben első ízben közelítettük meg megyénkben kenyérgabonából a 10 mázsás holdanként! termésátlagot. Az átszervezés ideje alatt nem csökkent, sőt bizonyos mértékben — a szarvasmarha-állomány kivételével — növekedett megyénk állatállománya. A sertés- és baromfilétszám magasabb, mint az átszervezés előtt volt megyénkben. — A növénytermesztés és az állattenyésztés ilyenmérvű alakulása mellett a szocialista nagyüzemekben , már az első évben lényegesen nagyobb lehetőségek nyíltak arra, hogy helyesen szervezzék meg a munkálatokat, alkalmazzak a gépeket. Ez tette lehetővé, hogy a kalászosok betakarítását soha nem látott gyorsasággal, lényegében augusztus 20-ra befejeztük, s az őszi betakarítási és vetési munkákat időben és jó minőségben elvégezték a termelőszövetkezetek, gépállomások. A 45 ezer katasztrális hold kenyérgabonavetés ^dőben földbe került, s ez egyik legfőbb biztosítéka annak, hogy az idén kenyérgabonából megyénk átlaga meghaladja a 10 mázsát. Az ősz folyamán megyénk gépállomásai mintegy 70 ezer katasztrális hold őszi mélyszántást végeztek. Ilyen nagy mennyiségű területet még egyetlen ősz folyamán sem szántottak meg a megyében. S ez már magában is olyan tényező, amely biztosabbá teszí a mezőgazdasági termelést, a hozamok növelését azoknál a növényeknél, amelyek most, a tavasszal kerülnek földbe. — Az elmúlt évben tovább folytatódott a belterjesség kialakítása megyénk mezőgazdaságában is. Bizonyos módosítás történt a vetésszerkezetben, csökkent egy-egy növényféleség elaprózott termesztése. Növekedett termelőszövetkezeteinknél az ipari növények vetésterülete és nagyobb területen termeltek zöldséget is, mint eddig bármikor Emellett jelentős területen gyümölcstelepítések is történtek. — A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a cél az volt — mondotta Matúz elvtárs —, hogy egyre több áruval lássuk el a népgazdaságot. Megyénk mezőgazdasága már az át- szeverzés utáni évben több árut adott a népgazdaságnak, mint az előző években. 1961-ben megyénk 264 millió 223 ezer forint értékű árut adott a népgazdaságnak. Ez a mennyiség 46 százalékkal több az 1957-ben értékesített mennyiségnél. A második ötéves terv első évében országosan 9 százalékkal kellett növelnünk, az 1960-as évhez viszonyítva, az értékesítésre kerülő áru- mennyiséget. Megyénk mezőgazdasága 13 százalékkal adott több árut az államnak az elmúlt évben, mint 1960-ban. Az elért eredmények jelentőségét növeli, hogy az elmúlt évben került a termelőszövetkezetek tulajdonába a közös földterület 38,2 százaléka, s a szövetkezeti tagok 36,4 százaléka 1961- ben választotta a szövetkezeti gazdálkodást. A földterület ezen része apró parcellákban volt, s elmaradt az őszi mélyszántás is. Csak nehezítette a munkát, hogy a szövetkezetekben a nagyüzemi gazdálkodást, a terv- szerűséget, a fegyelmet nem, vagy alig ismerő szövetkezeti tagokkal kezdték. Emellett nagyfokú aszály is sújtotta a mezőgazdaságot. Ilyen aszály a kisparaszti birtokok ezreit verte volna dobra. A szocialista nagyüzemek azonban a termelési kiesések ellenére is, jelentősen előbbreléptek a gazdálkodást illetően, s a szorgalmasan dolgozó szövetkezeti tagok az elmúlt évben sem csalódtak számításukban. Az előadó ezek után elemezte azokat a tényezőket, amelyek közrejátszottak az eredmények elérésében. Elmondotta : a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, az első év gazdasági eredményeinek elengedhetetlen feltétele volt, a Magyar Szocialista Munkáspárt marxista—leninista elveken nyugvó politikája, mely politikát a megyei és járási pártbizottságok, községi pártalapszervezetek — a helyi lehetőségek, községi sajátosságok messzemenő figyelembevételével — helyesen alkalmaztak és hajtottak végre. — A másik ilyen fontos tényező, hogy az elmúlt évben a termelőszövetkezeti tagok zöme lelkiismeretesen dolgozott a közösségekben, s ez nemcsak a közösségek előrehaladását szolgálta, hanem a termelőszövetkezeti tagok egyéni boldogulását is. A termelőszövetkezetek fejlődéséről szólva nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a nagyarányú anyagi támogatást, amelyet államunk, egész dolgozó népünk a termelőszövetkezeteknek nyújtott. Az elmúlt évben megyénk termelőszövetkezetei több mint 110 millió forintot kaptak gazdálkodásuk kialakításához. Munkásosztályunk jelentős mennyiségű géppel, építőanyaggal, műtrágyával sietett a szocialista útra tprt mezőgazdaság támogatására, s ipari üzemek munkásai vállalták, hogy segítenek egy-egy termelőszövetkezetben a megszilárdítási munkában is. — Mindezen tényezők mellett az elmúlt év során kialakult nálunk néhány olyan módszer és gyakorlat, amelyek ugyancsak segítek ték mezőgazdaságunk gyors előrehaladását. Jól bevált gyakorlat a járási szervek nagyfokú önállósága a munkák szervezésében, irányításában. Segítette a szövetkezetek erősödését, hogy a vezetők nagy része jól dolgozott az elmúlt évben. Igen hasznosak voltak azok a körzeti megbeszélések is, amelyeket a járási mezőgazdasági osztályok szerveztek egy-egy nagyobb feladat megvalósítása előtt, amelyeken a szövetkezet és a község vezetői vettek részt. Ugyancsak jó hatással volt a mezőgazdasági termelésre, a munkák helyes megszervezésére, az operatív bizottságok létrehozása. Itt kell megemlíteni a megyei tanács mezőgazdasági osztálya által szervezett építési hónapot is. Az építési hónap ideje alatt a termelőszövetkezetekben több állati férőhelyet készítettek el, s ez nagyban hozzájárult az állattenyésztés fejlesztéséhez, az árutermelés növeléséhez. A tények bizonyítják, hogy jogos büszkeséggel tekinthetünk már a közös gazdálkodás első évére. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy eredményeink láttán megelégedettség, elbizakodottság legyen úrrá mezőgazda- sági vezetőkön, szövetkezeti tagokon. Az ötéves tervben nagy erőfeszítéseket követelő feladatok állnak előttünk, s még a kezdetén vagyunk azon lehetőségek kihasználásának is, amelyek a mezőgazdasági nagyüzemekben rejlenek. A mezőgazdasági termelésben alacsonyak a hozamok, s egy-egy áruféleség előállítási költsége is igen magas. Mindezek következtében még nem sikerült megvalósítanunk a lakosság folyamatos ellátását egy-egy élelmezési cikkből, s ezt az elmaradást a legrövidebb időn belül meg kell szüntetnünk. A termelés gyorsütemű fejlesztése — Az ötéves terv végéig, a fontosabb élelmezési cikkekből az 1934—38-as évhez viszonyítva jelentősen növeljük az egy főre jutó fogyasztást. Ennek megfelelően megyénkben az idén 9— 10 százalékkal kell emelnünk a mezőgazdasági termelést. A terméshozamok riövelése mellett feladatként jelentkezik az állattenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztése is. Az idén 1,2 százalékkal növeljük a tér hénállományt, s 5,4, illetve 8,7 százalékkal a koca- és a juhállományt is. Ez évben a tervek szerint 11,4 százalékkal adunk több árut a népgazdaságnak, mint 1961- ben. A megyei mezőgazda- sági szervek a közelmúltban felmérték, milyen lehetőségeink vannak a tervek teljesítésére. A célkitűzések teljesíthetők. A feladatok megvalósítását segíti az a tény is, hogy megyénk mezőgazdaságában az átszervezés befejezésével új fejezet nyílott. Napjainkban egyetlen fő feladat áll a mezőgazdaság előtt: a termelés gyorsütemű fejlesztése. Az előttünk álló feladatok csak a munka termelékeny- bégének erőteljes fokozásával valósíthatók meg. Ez azt jelenti, hogy egy-egy dolgozó az adott területen fegyelmezett, jó munkával, a technológia jobb kihasználásával magasabb termelési értéket állítson elő az eddiginél. Ez magával hozza a meghatározott területegységre eső termelési érték erőteljes növelését is, más szóval a mezőgazdaság belterjességének meggyorsítását. Célul tűztük, hogy az ötéves terv végére a búza holdan- kénti hozama eléri a 11 mázsát, a kukoricáé a 16 mázsát, a burgonyáé pedig a 95,5 mázsát. Cukorrépából 160 mázsát, lucernából 26 mázsát, vörösheréből pedig 23 mázsát termelünk katasztrális holdanként. A termelékenység növelésére igen nagyok a lehetőségek. Az elmúlt évben egy termelőszövetkezeti tagra 13 —14 ezer forint teljes termelési érték jutott, s ezer forint teljes termelési érték előállításánál 520—530 forint volt a kiadás. Ami a termelési értékét illeti, az igen alacsony, a termelési költségek viszont túlságosan magasak. Nálunk az alacsony hozamok, a szervezetlen munka jelentősen megdrágítják a termelést. Most, hogy a mezőgazdaságban létrejöttek a nagyüzemek, megvan az a szilárd alap is, ahol a tudomány és technika vívmányai szabadon terjedhetnek és így a mezőgazdasági termelés erőteljes fokozása mellett lehetőség van arra is, hogy a növénytermesztés és állattenyésztés hozamainak növelésével alacsonyabbra szorítsuk az előállítási költségeket is. Érdeke ez a szövetkezetnek, a szövetkezeti tagnak, ap egész országnak egyaránt. Ezután Matúz elvtárs a növénytermelésben előttünk álló feladatok elemzésére tért át. Elmondotta, hogy célkitűzéseink e téren magasabbak, mint az állattenyésztésben. Ez érthető is, hiszen a kiépülő szövetkezeti nagyüzemeknek a növénytermesztésre fordított költségek gyorsabban térülnek meg, mint az állattenyésztésben. Másrészt az állattenyésztés kialakítása hosszabb időt vesz igénybe, a tenyésztéshez szükséges feltételek biztosítása nagy anyagi áldozatokat követel a népgazdaságtól és a termelőszövetkezetektől egyaránt. De ezen túlmenően a nagyüzemi körülmények között az állattenyésztés belterjességének kialakítása, az állomány minőségi színvonalnak emelése, az egész mezőgazdaságon belül a legbonyolultabb feladat, s korántsem csak a beruházások függvénye. —• Ami a növénytermesztés legfontosabb feladatait illeti, elsőként kell említenünk a kenyérgabona-kérdés megoldását. Az idei gazdasági évben kialakított kenyérgabona vetésterület az ötéves terv végén is megmarad. Ami viszont a holdanként hozamot illeti, el kell érnünk a 11 mázsát. E termésátlag, szövetkezetek példája bizonyítja, hogy elérhető, hiszen az elmúlt évben 48 olyan termelőszövetkezetünk volt, amelyeknél a kenyérgabona holdanként! hozama meghaladta a 10 mázsát. Azokban a termelőszövetkezetekben pedig — 95 ilyen (szövetkezetünk van — ahol a holdanként hozam 10 mázsa alatt volt, a párt és állami szervek feladata, hogy rendet teremtsenek a búzatermelés alapvető kérdéseiben. Érvényesíteni kell valamennyi termelőszövetkezetben az alapvető agrotechnikai eljárásokat, a megjelelő talajelőkészítést, az időbeni vetést, a megjelelő tőszám kialakítását, a tavaszi ápolást, fejtrágyázást. Ahol ez a kérdés már megoldódott, ott a következő feladat, éppen a terméshozamok fokozása érdekében, a nagyhozamú külföldi búzafajták elterjesztése, vetésterületének növelése. Teremtsünk rendet a takarmánygabona termesztésben A kenyérgabona után a másik igen fontos kérdés a kukoricatermesztés megoldása megyénkben, hiszen a kukoricát legfontosabb takarmánynövényként tartjuk számon. A mátraverebélyi termelőszövetkezet az elmúlt évben az aszály ellenére is 24,6 mázsa termésátlagot ért el holdanként. A megyei átlag növelésére, — 1962-ben el kell érnünk a- 14,5 mázsát holdanként — biztosították a legfontosabb előfeltételeket. Első ízben sikerült elérnünk, hogy a kukorica zömét őszi mélyszántásba vetjük. Megfelelő mennyiségű hibridvetőmaggal rendelkezünk, s el kell érnünk, hogy a termelőszövetkezetek kialakítsák katasztrális holdanként a 16—18 ezres tőszámot. A hibridvetőmagot több termelőszövetkezetben a nagy cserearány miatt nem cserélik. A községi tanácsok, a pártszervezetek feladata, hogy meggyőzzék a szövetkezeteket a hibridvetőmag előnyeiről. Az pedig a szövetkezeti vezetőkre vár, hogy úgy szervezzék a munkálatokat, hogy a kukoricának minden szövetkezetben biztosítsák az időbeni gondos háromszori kapálást, hiszen ez az alapja, hogy teljesítsük az idén termelési tervünket. Matúz elvtárs elmondotta, hogy az idén jelentős előrehaladást kell elérni a napraforgótermesztésben is. Javasolta, hogy bemutatókat szervezzenek a termelőszövetkezetek részére, ahol a helyes termelési módot gyakorlatban is megnézhetik a közös gazdasá(Folytatása a 2. oldalon.)
