Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)
1962-04-03 / 26-27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! nógrádi Népújság AZ MSZMP NÖGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVF. 26—37. SZÁM. ÁRA: 1,20 FORINT 1962. ÁPRILIS 3. Felszabadulásunk ünnepén Nagy és dicsőséges történelmi időkre emlékezünk ma: azt a napot ünnepeljük, amelyen 17 évvel ezelőtt — a Szovjetuniónak a Nagy Honvédő Háborúban véghezvitt fegyvertényeivel — a magyar nép megszabadult a hazánk földjére betolakodott fasiszta hordák utolsó maradványaitól. 1945-ben új tavasz köszöntött sokat szenvedett népünkre. A Szovjetunió hős fiai hozták el hozzánk a szabadságot. Ez a tény nemcsak évszázados ellenségünk, a német elnyomás végét jelentette, hanem megsemmisítő csapás volt a belső kizsákmányoló osztályokra is, amelyek a tönk szélére taszították hazánkat. Az elmúlt több mint másfél évtized évszázadokat pótolt a társadalmi haladás, az építőmunka, az egész nemzet gazdagodása, a nép felemelkedése tekintetében. Lehetne sorolni statisztikai számokat, amelyek az élet valamennyi vonatkozásában bizonyítják szocialista építésünk sikereit. De a számokon túl minden állampolgár személyes tapasztalataiból tárgyilagosan megállapíthatja, mennyit erősödött a magyar népgazdaság: városaink, fővárosunk, falvaink fényesebbek, szebbek. A nép pedig jómódú, egészségesebb és bizakodó, Ami a társadalmi fejlődést illeti: erősödött és teljes mértékben szocialista jellegűvé vált iparunk, a közlekedés, a kereskedelem s egy éve immár a magyar mezőgazdaság is. A népi állam megizmosodása, a dolgozók alkotó munkában elért sikerei világviszonylatban tekintélyt szereztek országunkak. Ma a Magyar Népköztársaság a Szovjetunió megbecsült barátja, a szocialista országok családjának tagja. Eredményeinket ellenfeleink, sőt ellenségeink is kénytelenek elismerni. Mindenki tudja, nincs az a nehéz feladat, nincs az az erőfeszítés, amelyre képes ne lenne az ember, ha értelmét látja. A közelmúlt évekre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy munkánknak volt értelme. Ez pedig mindenekelőtt a párt helyes irányvonalának, a párt útmutatásának köszönhető. Emellett a dolgozók teremtő erejének. Mi azt valljuk, hogy a kommunisták képesek helyes irányt mutatni, képesek embereket megszervezni és mozgósítani a feladatokra, de egy ország fejlődését csak maga a dolgozó nép képes előbbre vinni. Eredményeink tehát népünket dicsérik. Munkánk eredményességének döntő tényezője még a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítsége. Amikor arról beszélünk, hogy a magyar nép létrehozta és becsülettel meg is védte szocialista vívmányait és határozottan halad a szocialista társadalmi fejlődés útján, tudnunk kell, hogy ez a felszabadulástól mindvégig érezhető testvéri segítségnek az eredménye is. Különösen jelentős sikereket értünk el az 1956-os ellenforradalom leverése óta eltelt időszakban, amelyre az előbbi évek párt és gazdasági vezetésben elkövetett hibáinak a felszámolása, a népi egység konstruktív kibontakozása jellemző. Nyílt politikánk lelkesítőleg hatott az emberek millióira, növelte és öntudatában szilárdította a mögénk munkára felsorakozó tömegeket. A tömegek aktivitása, hite és kezdeményező készsége ugyanakkor növelte pártpolitikánk magabiztosságát is, és ezek kölcsönhatása az egész nagy közösség javára szolgált. Bátran kijelenthetjük, hogy mai munkánkra az! jellemző: ebben az egyéni és a közérdek szorosan összefügg. Eredményesen befejezett hároméves tervünk megfelelő alapot adott a VII. kongresz- szus irányelveinek gyakorlati megvalósításához, annak a második ötéves népgazdasági tervnek a beindításához, amely történelmi fordulathoz vezeti el népünket. Célkitűzéseink realitását, az arányok megválasztásának helyes módját és az elképzelések tudományos szintű alaposságát a terv első évének mérlege igazolja leginkább. 1961-ben minden lényeges mutatószámban túlhaladtuk az előirányzatot. És ez nemcsak országos viszonylatban van így, hanem megyénk fejlődésének tekintetében is. Nógrádban 10 százalékkal emelkedett a szocialista ipar termelése, nőtt a dolgozók jövedelme is, kitűnően alakult — az aszályos nyár ellenére is — a gabonafélék termésátlaga, az állatállomány. Nőtt a kereskedelmi forgalom is, az élelmiszerek és élvezeti cikkeké nyolc, míg a ruházati áruké kilenc százalékkal. Dolgozóink házépítési és tartós fogyasztási cikkek iránti érdeklődése az életszínvonal emelkedésének legjobb fokmérője. 1962 első negyedévének eddigi eredményei feljogosítanak a bizakodásra, hogy decemberben már jóval a két évre előirányzott célok előtt haladhatunk. Nagy lendítőerő most a termelőmunkában a párt VIII. kongresszusára történő készülődés. Nem egy üzemben törekednek a dolgozók kimondva, vagy kimondatlanul is, hogy erre az időpontra — novemberre — az éves terv főbb mutatóinak teljesítését jelentsék a kongresz- szusnak. Nagy érdeklődéssel várt kongresszusunk mozgósító hatásában az ilyen merész célok elérésére ösztönző tudatbeli magasrendűség, a szocialista emberré válás forradalmi ténye is tükröződik. Az, hogy a már megalapozott társadalmi rendben élni, dolgozni, alkotni nem egyszerűen „megéri”, hanem olyan kitüntető, amihez foghatót sem a múltban nem ért el, sem a ma bármilyen más rendjében nem nyerhet el az ember. Az, hogy eljutottunk odáig — nem kevés hibával és tévedéssel — ahol az emberek egymáshoz való viszonya őszinte, fenntartásoktól mentes és áldozatkész. Se az eredményeket, se a hibákat nincsen oka senkinek kendőzni és az a jó, hogy ezzel ma tisztában van mindenki ebben az országban. Ezért állapíthatjuk meg tiszta lelkiismerettel, hogy jó úton halad a párt és a kormány, helyesek elképzeléseink, egészséges és egyre terebélyesedő a szövetségi politikánk. Vajon nem ezt bizonyítja-e népgazdasági tervünk irányszámainak következetes és töretlen ütemű túlteljesítése, a kulturális átalakulás szemlélhető óriási előrelendülése, a politikai kérdésekben tapasztalható egyetértés? 1945 virradata soha nem bizonyította talán meggyőzőbb erővel mint most, hogy a szocialista Magyarország épül, épülnek nemcsak az alapok, hanem az egész szocialista társadalom. És a kommunizmus felé megyünk előre. Az élet pedig évről évre fejlődik, szebb és jobb lesz. Béke, béke: •''ezt hangoztatjuk, ezért dolgozunk, ezért az egész szocialista világrend- szerrel és a kapitalista országok haladó erőivel együtt megteszünk mindent. Mert nemcsak a mi, hanem az egész emberiség érdeke követeli az alkotó munka zavartalanságát, a háborúk lehetőségeinek megszüntetését. Mi következetesen a békéért, a két világrendszer békés egymás mellett éléséért küzdöttünk és küzdünk ezután is. A béke erőinek túlsúlya akadályozta meg már eddig is a harmadik világháború kitörését, az imperialisták ilyesfajta mesterkedéseit. Ezt az erőt éppen ezért a termelőmunka hatékonyságával, a szocialista társadalom iránti ragaszkodás mélyítésével, minden becsületes dolgozó áldozatkész összefogásával fokozzuk. Ez az' erő visszarettenti a kalandorokat! Felszabadulásunk ünnepén a múlt háború szörnyűségeire való visszaemlékezés, egy dicsőséges történelmi korszak tizenhét esztendejének minden vívmánya, általa az embernek emberi becsülete — ezeket a tanulságokat jelenti nekünk. 1962 MÁRCIUSI ÜLÉSÉNEK HATÁROZATA (WÜRTZ ÁDÁM RAJZA) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A mezőgazdaság helyzetéről és a további feladatokról i. Hazánk mezőgazdaságában döntően új és jellemző, hogy az ország szántóterületének 95 és fél százalékán állami gazdaságok és termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Termelő- szövetkezeteink idei zárszámadó közgyűlése 1961-nek, annak az évnek eredményeit vette számba, amelyben már egész dolgozó parasztságunk új termelési viszonyok között, szövetkezetbe tömörülve dolgozott — ezzel lezártuk a fejlődés egy nehéz, dicsőséges korszakát. Alig több mint három esztendeje: 1958 decemberében a Központi Bizottság közvetlen feladatként határozta meg a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a mezőgazda- sági termelés ezzel egyidejű emelését. Ez a bátor elhatározás osztályellenségeinkből gúnyolódást és dühöt váltott ki, de nem kevés becsületes ember is kételkedett realitásában. Most Központi Bizottságunk, pártunk jelentheti az egész magyar dolgozó népnek, hogy az 1958 decemberében kitűzött célt a tervezettnél jóval hamarább elértük: hazánkban befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, és az átszervezés három esztendejében egyidejűleg emelkedett a magyar mezőgazdaság termelése is. A munkáshatalom megvédése és megszilárdulása az ellenforradalmi támadással szemben, a szocialista népgazdaság fejlesztésében elért gazdasági eredmények általában és a mezőgazdaság szocialista átszervezése: ez a magyar nép 1956 novembere óta elért kiemelkedő, egymással összefüggő történelmi jelentőségű három győzelme. A mezőgazdaság szocialista átszervezése befejezésének különleges jelentősége abban van, hogy ezzel megerősödött népi demokratikus államunk legfoDb politikai alapja, a munkásosztály és a parasztság szövetsége. Dolgozó népünk még szorosabb egységbe forrt össze. társadalmunk hatalmas lépést tett afelé, hogy a munkásosztály, a termelőszövetkezeti parasztság és az értelmiség egységes szocialista társadalmává váljék. II. A mezőgazdaság szocialista átszervezése lendületes kibontakozásának és eredményes végigvitelének első és elengedhetetlen feltétele a Magyar Szocialista Munkáspárt marxista—leninista elveken nyugvó politikája volt. A termelő- szövetkezetek szervezése az önkéntesség lenini elveinek érvényesítésével, a fokozatosság figyelembevételével, céltudatos, ugyanakkor türelmes politikai felvilágosító munkával folyt. Hatékonyan segítették az átszervezést a termelőszövetkezeti tagok személyes anyagi érdekeltségét biztosító intézkedések, a földjáradék fizetése, a betegségi és baleseti biztosítás bevezetése, és nem utolsósorban az öregekről való gondoskodás. Ugyanilyen irányban hatott az, hogy messzemenően érvényesült a szövetkezeti demokrácia a vezetők megválasztásában és a gazdálkodás irányításában. Mindez együttesen eredményezte, hogy pártunknak a termelőszövetkezetek megszervezésére irányuló agrár- politikája dolgozó parasztságunk egyetértésével és támogatásával találkozott. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének feladatát sikerült egész társadalmunk közügyévé tenni, s az a dolgozó tömegek hathatós támogatásával ment végbe. Kiemelkedő szerepet töltött be munkásosztályunk, amely az átszervezés éveiben a mező- gazdaságnak számos gépi erővel, műtrágyával, vegyszerekkel, hitellel és más módon támogatást biztosított a nagy szocialista cél eléréséért, s a testvéri paraszti osztálynak nyújtott segítségként. A termelőszövetkezetek szervezésében és megszilárdításában nagy érdemeket szereztek a szocialista eszme állhatatos falusi képviselői, s azok a városi munkások, értelmiségiek, alkalmazottak, kommunisták és pártonkívü- liek, akik fáradságot nem ismerve, éveken át áldozatos munkával és türelmes felvilágosító szóval segítették a dolgozó parasztokat a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A szocialista átszervezés sikerében nem kis szerepet töltöttek be a béke, a szocializmus szakadatlan, növekvő erőinek nagy nemzetközi sikerei is. Hathatós gyakorlati segítséget kaptunk az átszervezés menetében a testvéri szocialista országoktól, mindenekelőtt a Szovjetuniótól, soron kívüli gépszállításokkal, kiváló minőségű vetőmagvak szállításával és sok más formában. A szocializmus ellenségeinek áskálódása és hollókáro- gása hiábavaló volt. Nem veszett kárba pártunk, munkás- osztályunk, parasztságunk, népünk munkája, barátaink segítsége: az éppen megszerveződött termelőszövetkezetek, a még fiatal szocialista magyar mezőgazdaság meggyőzően bizonyítják a termelőszövetkezeti rendszer fölényét, máris megmutatkoznak a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságban rejlő nagy erők. Jó eredményeket értünk el, a viszonylag kedvezőtlen feltételek ellenére, már 1961- ben. A mezőgazdasági termelés, a súlyos aszály ellenére összértékben az előző átlagos időjárású év szintjén volt, a kenyérgabona országos termésátlaga az eddigi legmagasabb szintet érte el. A felvásárlás több mint 6 százalékkal meghaladta az előző évit. Az 1961-ben elvégzett őszi mélyszántás több mint egymillió holddal haladta meg az előző évit. Ugyanez évben termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink mintegy 25 ezer hold nagyüzemi szőlőt és gyümölcsöst telepítettek. Mezőgazdasági termelésünk az átszervezés három esztendeje alatt számottevően emelkedett és a belterjesség irányába fejlődött. Az 1959—61. években az előző három évhez képes a termelés 8 és fél százalékkal nőtt, a felvásárlás pedig 1961-ben 13,3 százalékkal haladta meg az 1958. évit. Az elmúlt három esztendő alatt kereken 19 milliárd forintot fordítottunk mezőgazdasági beruházásra. Ennek eredményeként az egy traktoregységre jutó szántóterület 351 holdról 172 holdra csökkent. Egy hold szántóra az 1958-as 49 kg műtrágyával szemben 1961-ben 111 kg-ra nőtt a holdanként felhasznált műtrágya mennyisége. Az át- (Folytatás a 2. oldalon) úHt¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥*¥¥¥¥ ¥¥¥¥¥¥■¥***¥-¥¥¥¥■¥¥¥¥¥¥-¥¥-¥»¥-¥¥■ -¥¥.¥-¥*¥-¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥«¥ »¥¥¥¥¥¥¥»» ¥■¥¥»¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥*¥¥¥¥¥*¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥! ÉLJEN ÁPRILIS 4. HAZÁNK FÉLSZ AßADULAS ANÄK ÜNNEPE!
