Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)

1962-04-03 / 26-27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! nógrádi Népújság AZ MSZMP NÖGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVF. 26—37. SZÁM. ÁRA: 1,20 FORINT 1962. ÁPRILIS 3. Felszabadulásunk ünnepén Nagy és dicsőséges törté­nelmi időkre emlékezünk ma: azt a napot ünnepeljük, ame­lyen 17 évvel ezelőtt — a Szovjetuniónak a Nagy Hon­védő Háborúban véghezvitt fegyvertényeivel — a magyar nép megszabadult a hazánk földjére betolakodott fasiszta hordák utolsó maradványai­tól. 1945-ben új tavasz köszön­tött sokat szenvedett népünk­re. A Szovjetunió hős fiai hozták el hozzánk a szabad­ságot. Ez a tény nemcsak év­százados ellenségünk, a né­met elnyomás végét jelentet­te, hanem megsemmisítő csa­pás volt a belső kizsákmá­nyoló osztályokra is, amelyek a tönk szélére taszították hazánkat. Az elmúlt több mint más­fél évtized évszázadokat pó­tolt a társadalmi haladás, az építőmunka, az egész nemzet gazdagodása, a nép felemelke­dése tekintetében. Lehetne sorolni statisztikai számokat, amelyek az élet valamennyi vonatkozásában bizonyítják szocialista építésünk sikereit. De a számokon túl minden állampolgár személyes ta­pasztalataiból tárgyilagosan megállapíthatja, mennyit erő­södött a magyar népgazda­ság: városaink, fővárosunk, falvaink fényesebbek, szeb­bek. A nép pedig jómódú, egészségesebb és bizakodó, Ami a társadalmi fejlődést illeti: erősödött és teljes mér­tékben szocialista jellegűvé vált iparunk, a közlekedés, a kereskedelem s egy éve im­már a magyar mezőgazdaság is. A népi állam megizmoso­dása, a dolgozók alkotó mun­kában elért sikerei világvi­szonylatban tekintélyt sze­reztek országunkak. Ma a Magyar Népköztársaság a Szovjetunió megbecsült ba­rátja, a szocialista országok családjának tagja. Eredmé­nyeinket ellenfeleink, sőt el­lenségeink is kénytelenek el­ismerni. Mindenki tudja, nincs az a nehéz feladat, nincs az az erőfeszítés, amelyre képes ne lenne az ember, ha értelmét látja. A közelmúlt évekre visszate­kintve megállapíthatjuk, hogy munkánknak volt értelme. Ez pedig mindenekelőtt a párt helyes irányvonalának, a párt útmutatásának köszön­hető. Emellett a dolgozók te­remtő erejének. Mi azt vall­juk, hogy a kommunisták képesek helyes irányt mutat­ni, képesek embereket meg­szervezni és mozgósítani a feladatokra, de egy ország fejlődését csak maga a dol­gozó nép képes előbbre vinni. Eredményeink tehát népün­ket dicsérik. Munkánk ered­ményességének döntő ténye­zője még a Szovjetunió és a többi szocialista ország se­gítsége. Amikor arról beszé­lünk, hogy a magyar nép létrehozta és becsülettel meg is védte szocialista vívmá­nyait és határozottan halad a szocialista társadalmi fej­lődés útján, tudnunk kell, hogy ez a felszabadulástól mindvégig érezhető testvéri segítségnek az eredménye is. Különösen jelentős sikere­ket értünk el az 1956-os el­lenforradalom leverése óta eltelt időszakban, amelyre az előbbi évek párt és gazda­sági vezetésben elkövetett hi­báinak a felszámolása, a népi egység konstruktív ki­bontakozása jellemző. Nyílt politikánk lelkesítőleg ha­tott az emberek millióira, nö­velte és öntudatában szilárdí­totta a mögénk munkára fel­sorakozó tömegeket. A tö­megek aktivitása, hite és kezdeményező készsége ugyanakkor növelte pártpoli­tikánk magabiztosságát is, és ezek kölcsönhatása az egész nagy közösség javára szolgált. Bátran kijelenthetjük, hogy mai munkánkra az! jellemző: ebben az egyéni és a közér­dek szorosan összefügg. Eredményesen befejezett hároméves tervünk megfelelő alapot adott a VII. kongresz- szus irányelveinek gyakorlati megvalósításához, annak a második ötéves népgazdasági tervnek a beindításához, amely történelmi fordulat­hoz vezeti el népünket. Cél­kitűzéseink realitását, az arányok megválasztásának helyes módját és az elképze­lések tudományos szintű alaposságát a terv első évé­nek mérlege igazolja legin­kább. 1961-ben minden lé­nyeges mutatószámban túl­haladtuk az előirányzatot. És ez nemcsak országos vi­szonylatban van így, hanem megyénk fejlődésének tekin­tetében is. Nógrádban 10 százalékkal emelkedett a szocialista ipar termelése, nőtt a dolgozók jövedelme is, kitűnően alakult — az aszá­lyos nyár ellenére is — a gabonafélék termésátlaga, az állatállomány. Nőtt a keres­kedelmi forgalom is, az élel­miszerek és élvezeti cikkeké nyolc, míg a ruházati áruké kilenc százalékkal. Dolgozó­ink házépítési és tartós fo­gyasztási cikkek iránti ér­deklődése az életszínvonal emelkedésének legjobb fok­mérője. 1962 első negyedévé­nek eddigi eredményei fel­jogosítanak a bizakodásra, hogy decemberben már jóval a két évre előirányzott célok előtt haladhatunk. Nagy lendítőerő most a termelőmunkában a párt VIII. kongresszusára történő készülődés. Nem egy üzemben törekednek a dolgozók ki­mondva, vagy kimondatla­nul is, hogy erre az időpont­ra — novemberre — az éves terv főbb mutatóinak teljesí­tését jelentsék a kongresz- szusnak. Nagy érdeklődéssel várt kongresszusunk mozgósí­tó hatásában az ilyen me­rész célok elérésére ösztönző tudatbeli magasrendűség, a szocialista emberré válás forradalmi ténye is tükröző­dik. Az, hogy a már megala­pozott társadalmi rendben él­ni, dolgozni, alkotni nem egyszerűen „megéri”, hanem olyan kitüntető, amihez fog­hatót sem a múltban nem ért el, sem a ma bármilyen más rendjében nem nyerhet el az ember. Az, hogy eljutottunk odáig — nem kevés hibával és tévedéssel — ahol az em­berek egymáshoz való vi­szonya őszinte, fenntartások­tól mentes és áldozatkész. Se az eredményeket, se a hi­bákat nincsen oka senkinek kendőzni és az a jó, hogy ez­zel ma tisztában van min­denki ebben az országban. Ezért állapíthatjuk meg tisz­ta lelkiismerettel, hogy jó úton halad a párt és a kor­mány, helyesek elképzelé­seink, egészséges és egyre te­rebélyesedő a szövetségi po­litikánk. Vajon nem ezt bi­zonyítja-e népgazdasági ter­vünk irányszámainak követ­kezetes és töretlen ütemű túlteljesítése, a kulturális át­alakulás szemlélhető óriási előrelendülése, a politikai kérdésekben tapasztalható egyetértés? 1945 virradata soha nem bi­zonyította talán meggyőzőbb erővel mint most, hogy a szocialista Magyarország épül, épülnek nemcsak az alapok, hanem az egész szo­cialista társadalom. És a kommunizmus felé megyünk előre. Az élet pedig évről évre fejlődik, szebb és jobb lesz. Béke, béke: •''ezt hangoztat­juk, ezért dolgozunk, ezért az egész szocialista világrend- szerrel és a kapitalista or­szágok haladó erőivel együtt megteszünk mindent. Mert nemcsak a mi, hanem az egész emberiség érdeke köve­teli az alkotó munka zavar­talanságát, a háborúk lehető­ségeinek megszüntetését. Mi következetesen a békéért, a két világrendszer békés egy­más mellett éléséért küzdöt­tünk és küzdünk ezután is. A béke erőinek túlsúlya akadályozta meg már eddig is a harmadik világháború kitörését, az imperialisták ilyesfajta mesterkedéseit. Ezt az erőt éppen ezért a terme­lőmunka hatékonyságával, a szocialista társadalom iránti ragaszkodás mélyítésével, minden becsületes dolgozó áldozatkész összefogásával fokozzuk. Ez az' erő vissza­rettenti a kalandorokat! Felszabadulásunk ünnepén a múlt háború szörnyűségeire való visszaemlékezés, egy di­csőséges történelmi korszak tizenhét esztendejének min­den vívmánya, általa az em­bernek emberi becsülete — ezeket a tanulságokat je­lenti nekünk. 1962 MÁRCIUSI ÜLÉSÉNEK HATÁROZATA (WÜRTZ ÁDÁM RAJZA) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A mezőgazdaság helyzetéről és a további feladatokról i. Hazánk mezőgazdaságában döntően új és jellemző, hogy az ország szántóterületének 95 és fél százalékán állami gaz­daságok és termelőszövetkeze­tek gazdálkodnak. Termelő- szövetkezeteink idei zárszám­adó közgyűlése 1961-nek, an­nak az évnek eredményeit vette számba, amelyben már egész dolgozó parasztságunk új termelési viszonyok között, szövetkezetbe tömörülve dol­gozott — ezzel lezártuk a fej­lődés egy nehéz, dicsőséges korszakát. Alig több mint három esz­tendeje: 1958 decemberében a Központi Bizottság közvet­len feladatként határozta meg a mezőgazdaság szocialista át­szervezését és a mezőgazda- sági termelés ezzel egyidejű emelését. Ez a bátor elhatá­rozás osztályellenségeinkből gúnyolódást és dühöt váltott ki, de nem kevés becsületes ember is kételkedett realitá­sában. Most Központi Bizott­ságunk, pártunk jelentheti az egész magyar dolgozó népnek, hogy az 1958 decemberében kitűzött célt a tervezettnél jó­val hamarább elértük: hazánkban befejeződött a mezőgazdaság szocialista át­szervezése, egész népgazda­ságunkban osztatlanul ural­kodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, és az átszervezés három esztende­jében egyidejűleg emelke­dett a magyar mezőgazda­ság termelése is. A mun­káshatalom megvédése és megszilárdulása az ellenfor­radalmi támadással szem­ben, a szocialista népgazda­ság fejlesztésében elért gaz­dasági eredmények általá­ban és a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése: ez a magyar nép 1956 novembere óta elért kiemelkedő, egy­mással összefüggő törté­nelmi jelentőségű három győzelme. A mezőgazdaság szocialista átszervezése befejezésének kü­lönleges jelentősége abban van, hogy ezzel megerősödött népi demokratikus államunk legfoDb politikai alapja, a munkásosztály és a parasztság szövetsége. Dolgozó népünk még szorosabb egységbe forrt össze. társadalmunk hatal­mas lépést tett afelé, hogy a munkásosztály, a termelőszö­vetkezeti parasztság és az ér­telmiség egységes szocialista társadalmává váljék. II. A mezőgazdaság szocialista átszervezése lendületes kibon­takozásának és eredményes végigvitelének első és elen­gedhetetlen feltétele a Magyar Szocialista Munkáspárt mar­xista—leninista elveken nyug­vó politikája volt. A termelő- szövetkezetek szervezése az önkéntesség lenini elveinek érvényesítésével, a fokozatos­ság figyelembevételével, céltu­datos, ugyanakkor türelmes politikai felvilágosító munká­val folyt. Hatékonyan segítet­ték az átszervezést a termelő­szövetkezeti tagok személyes anyagi érdekeltségét biztosító intézkedések, a földjáradék fizetése, a betegségi és bal­eseti biztosítás bevezetése, és nem utolsósorban az öregekről való gondoskodás. Ugyanilyen irányban hatott az, hogy messzemenően érvényesült a szövetkezeti demokrácia a ve­zetők megválasztásában és a gazdálkodás irányításában. Mindez együttesen eredmé­nyezte, hogy pártunknak a termelőszövetkezetek meg­szervezésére irányuló agrár- politikája dolgozó parasztsá­gunk egyetértésével és támo­gatásával találkozott. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének feladatát si­került egész társadalmunk közügyévé tenni, s az a dol­gozó tömegek hathatós támo­gatásával ment végbe. Ki­emelkedő szerepet töltött be munkásosztályunk, amely az átszervezés éveiben a mező- gazdaságnak számos gépi erő­vel, műtrágyával, vegyszerek­kel, hitellel és más módon támogatást biztosított a nagy szocialista cél eléréséért, s a testvéri paraszti osztálynak nyújtott segítségként. A termelőszövetkezetek szervezésében és megszilárdí­tásában nagy érdemeket sze­reztek a szocialista eszme áll­hatatos falusi képviselői, s azok a városi munkások, ér­telmiségiek, alkalmazottak, kommunisták és pártonkívü- liek, akik fáradságot nem is­merve, éveken át áldozatos munkával és türelmes felvilá­gosító szóval segítették a dol­gozó parasztokat a szövetke­zeti gazdálkodás útjára. A szocialista átszervezés si­kerében nem kis szerepet töl­töttek be a béke, a szocializ­mus szakadatlan, növekvő erőinek nagy nemzetközi si­kerei is. Hathatós gyakorlati segítséget kaptunk az átszer­vezés menetében a testvéri szocialista országoktól, minde­nekelőtt a Szovjetuniótól, so­ron kívüli gépszállításokkal, kiváló minőségű vetőmagvak szállításával és sok más for­mában. A szocializmus ellenségei­nek áskálódása és hollókáro- gása hiábavaló volt. Nem ve­szett kárba pártunk, munkás- osztályunk, parasztságunk, népünk munkája, barátaink segítsége: az éppen megszer­veződött termelőszövetkezetek, a még fiatal szocialista ma­gyar mezőgazdaság meggyő­zően bizonyítják a termelő­szövetkezeti rendszer fölényét, máris megmutatkoznak a szo­cialista nagyüzemi mezőgaz­daságban rejlő nagy erők. Jó eredményeket értünk el, a viszonylag kedvezőtlen fel­tételek ellenére, már 1961- ben. A mezőgazdasági terme­lés, a súlyos aszály ellenére összértékben az előző átlagos időjárású év szintjén volt, a kenyérgabona országos ter­mésátlaga az eddigi legmaga­sabb szintet érte el. A fel­vásárlás több mint 6 száza­lékkal meghaladta az előző évit. Az 1961-ben elvégzett őszi mélyszántás több mint egymillió holddal haladta meg az előző évit. Ugyanez évben termelőszövetkezeteink és ál­lami gazdaságaink mintegy 25 ezer hold nagyüzemi szőlőt és gyümölcsöst telepítettek. Mezőgazdasági termelésünk az átszervezés három eszten­deje alatt számottevően emel­kedett és a belterjesség irá­nyába fejlődött. Az 1959—61. években az előző három év­hez képes a termelés 8 és fél százalékkal nőtt, a felvásár­lás pedig 1961-ben 13,3 szá­zalékkal haladta meg az 1958. évit. Az elmúlt három esztendő alatt kereken 19 milliárd fo­rintot fordítottunk mezőgaz­dasági beruházásra. Ennek eredményeként az egy trak­toregységre jutó szántóterület 351 holdról 172 holdra csök­kent. Egy hold szántóra az 1958-as 49 kg műtrágyával szemben 1961-ben 111 kg-ra nőtt a holdanként felhasznált műtrágya mennyisége. Az át- (Folytatás a 2. oldalon) úHt¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥*¥¥¥¥ ¥¥¥¥¥¥■¥***¥-¥¥¥¥■¥¥¥¥¥¥-¥¥-¥»¥-¥¥■ -¥¥.¥-¥*¥-¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥«¥ »¥¥¥¥¥¥¥»» ¥■¥¥»¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥*¥¥¥¥¥*¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥! ÉLJEN ÁPRILIS 4. HAZÁNK FÉLSZ AßADULAS ANÄK ÜNNEPE!

Next

/
Oldalképek
Tartalom