Nógrádi Népújság. 1962. március (18. évfolyam. 18-25. szám)

1962-03-24 / 24. szám

4 nógrádi népújság 1962 március 34. Táncolnak és táncolni tanítanak az Acélárugyári Művelődési Ház népi táncegyüttesének tagjai JHi újság a köngnupúíemi ? Nem akármilyen tánccso­port az Acélárugyári Műve­lődési Házé. Még a neve is azt mutatja, hogy nem az: Bemutató Színpad. Eltáncolta nekünk a csoport — hat jó­képű leány, meg hat ugyan­csak jóképű fiú, valameny- nyien évek óta népitáncosok — a Kalocsai fércelőt, csak úgy dalolva, dúdolgatva hoz­zá a muzsikát. De arra is kí­váncsiak voltunk, mit jelent ez az első hallásra furcsán hangzó elnevezés. Igazából más nevet is adhatnának ne­ki, mármint a tánccsoport­nak: önkéntes oktatói szak­kör. Ennek is megvan az oka, hogy miért. A bemutató 6zínpad elnevezést mégsem azért választották, mert ez szebben hangzik, mint a má­sik, hanem mert a csoport célja eredeti népi táncok színpadra való feldolgozása. Persze, mondhatná valaki, hogy a Kalocsai fércelőt pél­dául táncolta már sokszor táncegyüttes. Mi hát az az új, amely feljogosít a „bemutató” névre. Székely István, a cso­port vezetője ezt a követke­zőképpen magyarázta meg. Az öntevékeny tánccsoportok általában ismerik a népi tán­cokat, sokhelyütt szépen is táncolják. A problémák in­kább a színpadravitellel, a dramaturgiai beállítással je­lentkeznek. S ez korántsem olyan egyszerű, mint azt so­kan gondolnák. Hogy egy né­pi tánc minden szépsége, né­ha rejtett finomsága, belső mondandója kibontakozzék, nem elég egyszerűen ellejte- ni a színpadon: hogy lírai, vagy drámai tartalma eljus­son a közönség szívéig és ér­telméig. Nagyon sok függ a színpadi beállítástól. Ennek pedig sok a csinja-binja. Ta­nulás, színpadi lehetőségek ismerete, képzelőerő, próbál­kozás, tapasztalatok szerzése nélkül nem megy. A műve­lődési ház táncegyüttesének nemcsak az a célja, hogy kö­zönségét szórakoztassa, gyö­nyörködtesse, hanem segíteni a többi öntevékeny tánccso­portnak is, hogy a felléptük­kel nyújtott művészi élmény minél teljesebb legyen. De ne feledkezzünk meg az imént említett másik el­nevezésről sem. Mitől „okta­tói” az együttes. A magyará­zat egyszerű: a csoport vala­mennyi tagja táncoktatói tan­folyamra jár innen-onnan egy éve, s befejeztével, sike­res vizsga letételével tánc­Az elmúlt napokban a ba­lassagyarmati járás termelő- szövetkezetei súlyponti köz­ségenként összehíva beszélték meg a legfontosabb tenniva­lókat a tavaszi munkák meg­kezdésével kapcsolatosan. Hétfőn Drégelypalánkon Hont és Ipolyvece nőtanács titká­rai és FMSZ felvásárlók tar­tottak közös megbeszélést. Kedden Balassagyarmaton 15 község asszonyainak képvise­lői tanácskoztak a legfonto­sabb tennivalókról. Imre Józsefné, a járási nő­tanács titkára tartott vita­indító beszámolót a tavaszi munka beindításával kapcso­latos közös feladatokról, a baromfi- és tojástervek tel­jesítéséről és egyéb szerző­déskötésekből adódó tenniva­lókról. A rétsági járás példá­jára itt is vállalási lapokon rögzí­tik az idén az asszonyok különböző felajánlásait, hogy figyelemmel tudják kísérni a megtett válla­lások teljesítését. oktatói oklevelet kapnak, s hozzá működési engedélyt, amely feljogosít táncoktatói tevékenységre művelődési otthonainkban. Nagy-nagy hiányt pótolnak, legalább részben, ezzel. A Bemutató Színpad ápri­lis 4-én mutatja be tudomá­nyát a salgótarjáni közönség­nek- a felszabadulás örömére rendezett ünnepségek alkal­mából. Műsorukban a Kapu­vári verbunk és friss, a Szé­ki verbunk és más táncok szerepelnek. Fellépésükhöz és okos, követendő kezdeménye­zésükhöz sok sikert kívánunk. Az asszonyok azt is elhatá­rozták, minden területet megművelnek, a kapásokat is felosztják maguk között. Beszéltek a premizálásról is. Fontosnak tartják a tojás­terv teljesítését, s ezzel pár­huzamosan a megyei nőta­nács határozata értelmében 5 kilogramm hagyma és bab szerződés kötésére is sor ke­rül valamennyi községben. Szandaváralja, Szanda, Csesztve és Hugyag község­ben lelkesen vállalták az asszonyok a tervek teljesíté­sét, a többiek is csatlakoz­tak a kezdeményezéshez. A mátraverebélyi nőtanács Irodalmi Est sorozatának harmadik előadását március 20-án este tartották a párt­helyiségben. Az előző irodalmi estek Garai Tibor: A FELÜLETVÉDELEM ALAPISMERETEI A könyv a legkülönbözőbb iparágakban dolgozó szak- és betanított munkások részére ismerteti azokat a technoló­giai megoldásokat, amelyek a járművek, gépek stb. felületét teszik ellenállóvá az időjárási és vegyi behatásokkal izem­ben. Honoré de Balzac: A REJTÉLY (B alzac-sorozat) A történet Napoleon kon- zulságának utolsó, és császár­ságának első éveiben játszó­dik. Főszereplői: négy arisz­tokrata ifjú és Laurence gróf­Csütörtökön Cserhátsurány- ban, Herencsény és Cserhát- haláp asszonyai tanácskoztak a fenti problémákról. Szom­baton a magyamándori, szü­gyi és mohorai asszonyok Magyamándorban, Nógrádkö- vesden pedig a berceli, becs­kei és galgagutai nőtanács titkárok és FMSZ felvásárlók vitatták meg a legsürgetőbb tennivalókat. Az asszonyok mindenütt kifejezték, védnök­séget vállalnak a szerződés- kötések teljesítése felett és szorgalmazzák a területfel­osztás elvének megvalósítá­sát is. nagy sikere következtében népes közönség hallgatta meg Csukli László tanár elő­adását, Humorban nem isme­rek tréfát címmel, amelyet neves humoristák írásai alap­ján állított össze. kisasszony. A négy ifjú sze­relmes a grófkisasszonyba, aki nem tud közülük választani. A mű kiválóan megmutatja a realizmus és romantika vo­násait vegyítő művész sajá­tosságait és erényeit. Joyce Cary: TÉVELYGŐ CSECSEMŐK (Modem Könyvtár) Joyce Cary, a modem an­gol irodalom egyik gazdag életművű és sok elismerést szerzett alkotója. 1957-ben halt meg. Különös tehetség­gel írt rövid, két-három ol­dalas elbeszéléseket a gyer­mekekről, a gyermekek vi­lágáról. Ezeket a friss kar­colatokat az író halála után gyűjtötték kötetbe. Lev Tolsztoj: FELTÁMADÁS E- regényben Tolsztoj meg­rajzolja Katyusa Maszlova tragikus sorsát, majd újjászü­letését, Nyehljudov herceg ve- zeklését és törekvését az új életre. Ugyanakkor bemutat­ja a nincstelen orosz falut, a cári börtönt és foglyait, a szibériai száműzetést és a for­radalmárokat. Megdöbbentő képet fest a bíróságról, az egyházról, a magasrangú hi­vatalnoki 'karról, a cári Orosz­ország egész államrendjéről és társadalmi berendezésé­ről. MAI NÉMET ELBESZÉLŐK Huszonnyolc író, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztár­saság íróinak színe-java hu­szonnyolc elbeszélésben mu­tatja be, s dokumentálja meggyőzően, hogy a valódi, a haladó német irodalmat, lé­nyeges eszmei és formai kü­lönbözőségek mellett is, mennyire egységbe hangolja a gyűlölet a fasizmus régi és mai megnyilvánulásai ellen. magyarországi MŰVÉSZET A HONFOGLALÁSTÓL A XIX. SZAZADIG II. javított kiadás. Szerkesz­tette: Dercsényi Dezső. A kö­tet a magyarországi művészet történetének első, közel ezer esztendejét, a honfoglalástól a XIX. századig terjedő szaka­szát tárja elénk. A könyvet népszerűsítő stílusa, a ma­gyarországi művészet legérté­kesebb emlékeit bemutatói közel 400, részben színes ké­pe az olvasóközönség legszé­lesebb körei számára is élvez­hetővé teszi. A könyvbarát-mozgalom félévének értékelése Hétfőn kibővített népfront­bizottsági ülést tart a Haza­fias Népfront megyei bizott­sága. Az ülésen a könyvba­rát-mozgalom első félévének tapasztalatait, eredményeit beszélik meg, s megvitatják az elkövetkezendő időszakról szóló tennivalók sorrendjét is. A beszámolót a mozgalmat kezdeményező három tömeg­szerv által megbízott szak­emberek állították össze. A varos tisztaságáért — A Salgótarjáni Üveg­gyár felhívásához: Tegyük tisztává, széppé, rendezetté városunkat, csatlakozott a* Acélárugyár huzalművének fémbevonó és patentírozó üzeme. Száztizenöt dolgozó, összesen 1381 munkaórát ajánlott fel társadalmi mun­kában. A vállalást a dolgo­zók aláírásukkal pecsételték meg; Asszony-tanácskozások a tavaszi munka megkezdéséről--------------­-------------------------­H umorban nem ismerek tréfát Irodalmi est Mátraverebélyben Egy falusi művelődési otthon eredményei, gondjai IN REGELYPALANKON nagyon Szép, alig pár éve épült otthon ad szál­lást a kulturális tevékeny­ségnek. Igaz, hogy elkészülte után jó darabig nem volt megfelelő élet benne, gyak­ran hetekig kongott az üres­ségtől, és egy jó éve már sok­oldalú program alapján rend­szeres munka a jellemző rá. Nem kielégítő ugyan min­den vonatkozásban, a közöm­bösség miatt gyakori prob­lémák nehezítik, de a fejlő­dést tekintve mégis pozitívan értékelhető az itteni kulturá­lis tevékenység. Elöljáróban leszögezhető, hogy az ered­mények fő kiinduló pontja és állandó erős formálója, a me­gyei pártbizottság 1960 szep­temberi határozata. Azóta és jelenleg is a művelődési po­litika irányítói ebből a hatá­rozatból merítenek legtöbbet. A megállapítást számok és az emberek tudatában bekö­vetkezett változások igazol­ják. 1961-ben a társadalom- tudományi és a természet- tudományi körök összesen 927 hallgatója számára 28 külön­böző előadást tartottak az elő­ző évi 13 előadással szem­ben, amelynek mindössze 542 résztvevője volt. A szövetke­zeti téli esték programjában Liszt Ferenc halálának év­fordulója alkalmából életé­ről és műveiről volt ismer­tetés, egyik pedagógus szov­jetunióbeli élményeiről szá­molt be, három alkalommal volt szülők iskolája, jelenleg is folyik az elsősegélynyújtó tanfolyam a körzeti orvos ve­zetésével. A termelőszövetke­zeti asszonyok akadémiáján a munkaterv szerint nagy ér­deklődés mellett tartanak elő­adásokat olyan témákról, mint „asszonyok helye a tsz-ben”, „a háztartás elektromos fel­szerelései”, „a szülői tekin­tély”, „a baromfitenyésztés szervezése”, „nők régen és ma”, és egyéb kérdések. Ered­ményesnek mondható az ol­vasómozgalom alakulása is. 1961-ben már 209 rendszeres olvasó 2101 esetben kölcsön­zött könyvet az előző évi 152 könyvtári taggal szemben, akik 1670 könyvet olvastak el. Természetesen a föld­művesszövetkezet anyagi tá­mogatása és a községfejlesz­tési hozzájárulás révén az elmúlt esztendőben nőtt a könyvállomány is, 252 új kö­tetet vásároltak főleg mai írók műveiből. a lovász József kui­" turális Szemle alapja a mintegy 25 fiatalból álló színjátszó és tánccsoport. Ilyen irányú tevékenységüket segíti, erősíti a határőr honvédség KISZ-szervezetével meglevő egészséges kapcsolatuk. Mű­soraikat egyfelvonásos szín­darabok, szavalatok, magán­énekszámok teszik színessé, változatossá. Helyi fellépésü­kön kívül vendégszerepeitek a közelmúltban Honton, Ipoly- vecén, Mohorán, a néphad­sereg kultúrversenyének járá­si bemutatóján is. Tapaszta­latszerzés és kapcsolataik szé­lesítése céljából vendégül lát­ták a balassagyarmati kultúr- ház színjátszóit és a Palóc Népi Együttest. Ugyancsak rendszeresen szerepel a Szon- dy Művelődési Otthon szín­padán az Állami Déryné Szín­ház is. A szórakoztató és egyéb rendezvények programjában táncmulatságok (nyolc alka­lommal 2130 résztvevővel!), TV látogatások, klubfoglalko­zások, tsz- és földművesszö­vetkezeti közgyűlések, tanács­ülések, hetenkint kétszeri filmvetítés, gyermekfoglalko­zások szerepelnek. A KISZ- nek igen szép helyisége van az otthonban, amely a hét minden napján nyitva van. Az eddig elsoroltak a funk­cionáló művelődési bizottság, a pártszervezet, a tömeg­szervezetek és főként a mű­velődési otthon igazgatójának, Muzsik Ilona pedagógusnak a munkáját, szervezőkészségét dicsérik. Nagyon sokat jelen­tett a drégelypalánki falusi művelődési munka fejlődésé­ben a járási szervek, a párt- bizottság és a tanács mű­velődési osztályának segítsé­ge, rendszeres érdeklődése, különösen a megyebizottsági határozat megjelenése óta. A MUNKÁBAN jelenleg ” is megállapítható hi­bák, hiányasságok, problémák azonban azt mutatják, hogy az előrehaladás lehetőségei koránt sincsenek kiaknázva, az igények jóval megelőzték már a fejlődést. Milyen fé­kek, hátra húzó tényezők gá­tolják a művelődési munka kibontakozását Drégelypalán­kon? Az ismeretterjesztő te­vékenység egyik kiemelt fó­rumának szánták itt is a tsz- akadémiákat. A TIT-tel ok­tóberben szerződést kötöttek nyolc előadásra, előre befi­zették a 200 forint tisztelet­díjat, de csak az első alka­lomra kaptak előadót. Hall­gatókat szerveztek ugyan a második, harmadik előadás­hoz is, akik azután bosszan­kodva mentek haza másfél órás hiába való várakozás után. Muzsik Ilona ezután levelet írt a TIT-hez, hogy közöljék, számíthat-e előadás­ra, ha igen, mikor, ha nem, akkor legalább az előadás anyagát küldjék el. E^ a le­vél novemberben került a postára, de válasz azóta sem érkezett. Valószínű, hogy az­után a szocialista hazafiság- ra nevelés témájából szerve­zett 6 előadás is azért fulladt kudarcba, a hallgatók meg nem jelenése miatt. Nagyon fontos lett volna ebben az idealista, vallásos világnézettel mélyen átitatott községben egy ateista előadás- sorozat megszervezése. Míg a múlt évben a tervezett négy előadásból kettőt megtartot­tak, 1962. évi munkatervük­ből egyenesen törülték ezt a témakört. Mégpedig a műve­lődési bizottság, sőt, a párt- szervezet így megfogalmazott érvelése alapján: „Ilyen elő­adások megtartása nem idő­szerű nálunk, mert sértenénk velük * a vallásos emberek önérzetét.” Súlyos mulasztás ez és hamis a megfontolás, amely előidézte. Hiszen külö­nösen a fiatalok, a 14—20 évesek között, de más kor­osztályokban is nagy az ér­deklődés a materialista esz­mék, a vallás elleni ideológia iránt. Februárban, amikor a KISZ KB által a faluba egy hétre kihelyezett egyetemi hallgató előadást tartott a bibliáról, egyetlen alkalom­mal negyven fiatal jött ösz- sze s tett föl igen érdekes, felvilágosítást óhajtó kérdé­seket. A hiba ezen a terüle­ten onnan ered. hogy már a tavalyi két előadáson is hiá­nyoztak a pártszervezet, a ta­nács tagjai, a tömegszerveze­tek vezetői. Ez az érdekte­lenség a későbbiekben az addigi hallgatókat is távol tartotta. A KÖZSÉGBEN tanító 12 " pedagógus jelenti Dré­gelypalánkon az értelmiséget. Az ő bekapcsolódásuk, aktív, tervszerű munkájuk, a fel­adatok egymás közötti ará­nyos elosztása lehetne alapja a művelődési munka fokozot­tabb hatékonyságának. Ez a kollektivitás azonban ma sem jellemző a drégelypalánki ér­telmiségre ... Nem beszélve arról,^ hogy egy évvel ezelőtt az egyedüli Muzsik Ilonán, a művelődési otthon igazga­tóján kívül egyik sem vég­zett érdemleges társadalmi munkát, többszöri ösztönzés­re azóta is csak néhányan se­gítenek a művelődési felada­tok végzésében. Bodainé, aki a KISZ-titkár felesége, sike­resen irányítja a színjátszó és tánccsoportokat, Rédei a könyvtáros, felesége vezeti a szülők iskoláját, az iskola igazgatója pedig a művelő­dési bizottság elnöke. A pe­dagógusoknak tehát még je­lenleg is több mint a fele távol tartja magát, közömbö­sen viselkedik, sőt, egy-kettő közülük klerikális befolyás alatt áll. Pedig egészen fia­tal pedagógusok is vannak, akik ugyan eleget tesznek az általános iskolában a tanítási követelményeknek, az úttö­rőkkel is foglalkoznak, de ezen túl szinte feltűnően me­nekülnek minden társadalmi munka vállalása elől. A PARTSZERVEZET " taggyűlésen is, vezető­ségi ülésein is munkaterv szerint beszámoltatta több esetben a művelődési otthon igazgatóját, de a szervezési munkákban több segítséget nyújthatna. A párttagok mozgósításában is, de főként a tömegszervezetek felelőssé­gének fölvetésében. A KISZ- szel minden vonatkozásban jó a kapcsolat, a fiatalok legfőbb élvezői és terjesztői is a művelődési politikának. A nőtanács vezetője szintén egyik legjobb aktíva, viszont ezidáig még semmi támoga­tás nem volt tapasztalható a népfront és a tanács társa­dalmi tagjainak részéről. A tsz vezetői pár hónap óta szintén aktívan kapcsolódtak be a munkába, klubelőadá­sokat tartottak, szervezték tagjaikat a különböző rendez­vényeken való részvételre. A földművesszövetkezet az anyagi támogatás mellett ve­zetőivel, alkalmazottaival in­tenzíven működik közre a kulturális tevékenységben. Az elmondottak elárulják, hogy a társadalmi aktívaháló­zat szűkkörű. Mindazok, akikre támaszkodni lehet, jó­formán csak a művelődési bizottság tagjai, de rajtuk kívül abból a meggondolás­ból, hogy „az ő dolguk”, csak elvétve találni aktívákat. De még a művelődési bizottsá­gon belül is van olyan szem­lélet, hogy az otthon igazga­tójának kell végezni a mű­velődési munkát, hiszen ő azért fizetést kap. Ebből adódik azután, hogy Muzsik Ilona gyakran egyedül járja végig azokat a lakosokat^ akiknek részvételére egy-egy előadáson számítanak. Vagy egyszerűen levélben küldi ki a meghívókat, de a szervezés agitációjára nincs ideje, mert sokszor marad egyedül. Mióta a TV-t kezelő, ahhoz értő ak­tívája bevonult katonának* ezt a feladatot is ő látja el. Nincs olyan aktíva sem, aki a klubfoglalkozásokat vezet­né s ezt a részmunkát rend­szeresen végezné. A JARASI pártbizottság* annak instruktora is tervszerűbb és rendszeresebb segítséget nyújthatna. Nem merülhet ki ez a segítségadás csupán az érdeklődésben, ha­nem elsősorban a pártszerve­zet tagjaira, vezetőire kell hatniok, hogy a falu műve­lődését a mostaninál jobban tartsák szívügyüknek, szemé­lyes cselekvő példájukkal hozzanak létre minél széle­sebb aktívahálózatot. Ismer­jék föl a tudatformáló mun­ka jelentőségét a tanács tag­jai, a tömegszervezetek is, hogy mindazok a lehetőségek megteljenek tartalommal* amelyekre ma még az ösz- tönösség, sok esetben a rész­vétlenség üressége jellemző. Szerezzenek tekintélyt a mű­velődési, politikai munkának és azoknak az embereknek* akik már most is fáradhatat­lanul dolgoznak sikeréért. Az öntudatos dplgozók, első­sorban a párttagok bátorsá­ga és meggyőződése pedig küzdj e le azokat a mondva­csinált, elvtelen nézeteket* hogy pont az ő községükben nem időszerű a világnézeti harc, a sok türelmet, hozzá­értést igénylő felvilágosító munka. ... Drégelypaláhkon egész­séges, életre való rügyeket bontogat a tavasz, a kertésze­ken, a gondozókon, finom* aprólékos és hozzáértő mun­kájukon múlik, milyen gyü­mölcsöket lehet majd szüre­telni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom