Nógrádi Népújság. 1962. március (18. évfolyam. 18-25. szám)

1962-03-24 / 24. szám

11962. március 24. t NÓGRÁDI NÉPÜJSAG 5 A szövetkezet erősítéséért sokat tehetnek a vezetők Hozzászólás a Népújság ankétjához A háztáji terület nagyságát a végzett munkától is függővé tesszük Á Nógrádi Népújság szer­kesztőségében nemrég meg­rendezett mezőgazdasági an­két hasznos vélemény- és tapasztalatcseréje megyeszer- ie élénk érdeklődést keltett a termelőszövetkezeti vezető szakemberek és általában azok körében, akik a mező- gazdaság fejlődését figyelem­mel kísérik. A helyes mun­kaszervezés, premizálás, terv­teljesítés, az árutermelés nö­velése, a gazdasági és politi­kai szilárdító munka voltak a legfontosabbak, amik an­kétünkön szőnyegre kerültek, s most ehhez fűzném vélemé­nyem én is. A munkaszervezés terén — nálunk, Ságújfaluban — az egyénekre osztott kapás­területen lovasbrigádok is se­gítenek a munkában, mert a tapasztalatok szerint a foga- tosok beosztása nagy köny- ■nyítést nyújt a növényter­mesztőknek. A csapatvezetők jelentései alapján a végzett munkaegységet a brigádve­zető és az elnök ellenőrzi, Siogy a termés után járó pre­mizálás mellett e körül se Sehessen felesleges vita. Jó iSsztönzője a munkának, hogy >a háztáji területek kimérése­ikor, a megszabható terület- nagyságnál az eddiginél is fokozottabban tekintetbe vesszük a tagok családi hely­zetét, s nem utolsó soron a teljesített munkaegységeinek számát. Az árutermelés növelését jelenti nálunk az is, hogy kertészeti területünket az ed- >digi 5 holdról 10 holdra nö­veltük s áttérünk az öntözé­ses termelésre. A termelés növelésének másik fontos já­ruléka a jóval gondosabb ápolás. Tavalyi tapasztalatok bizonyítják, mennyire fontos •ez. A nagyhozamú szovjet búza például azon a terüle­ten, ahol megfelelő mennyi­ségű műtrágyát kapott, 21,36 mázsát termett, a műtrágyá­val gyengébben ellátott táblá­dban viszont csak 13.6 mázsa volt az átlag. A terület nö­velésével egy időben az idei 100 hold természetesen ennek •megfelelő ellátást kap. Köny- nyíti a tagok munkáját, fel­tétlenül javítja a munka mi­nőségét, hogy ebben az esz­tendőben teljes gépesítésre kerül sor nálunk. A tervteljesítés terén szin­tén biztatóak a kilátásaink. Az első negyedévi tervet ma­radéktalanul teljesíteni tud­juk, az értékesítéssel nincs problémánk, a napokban ke­rül leadásra 10 hízómarha, a tej értékes ítés 100 százalékos. Éves tervünk minden tekin­tetben reális, a tervezett 40,15 forint nehézség nélkül elérhető, ha munkánk mos­tani szervezettségét tovább is biztosítani tudjuk. S mert az ösztönzés kedvező hatása mérhető mindenkinél, úgy gondoljuk, hogy a premizá­lással együtt a munkaegység értéke év végére a tervezett­nél jóval többet ér s megkö­zelíti az 50 forintot. Győri János tsz-elnök Csak néhány növényféleségnél alkalmazzuk az anyagi ösztönzést Az idén jóval nagyobb fel­adatot szeretnénk megvaló­sítani, mint az elmúlt évben. Jelentősen növelni akarjuk a termés- és termékhozamo­kon keresztül árutermelésün­ket, s a szövetkezeti tagok jövedelmét is. A feladatok megvalósítása feltétlenül azt követeli, hogy alaposabban, körültekintőbben szervezzük meg a munkát termelőszö­vetkezetünkben, a cserhátsu- rányi Szabadságban is. Nemrégiben községünkben egyesült a két termelőszövet­kezet. Földterületünk 2300 hold fölé emelkedett, s a ta­gok száma is meghaladja a 300-at. A közelmúltban ösz- szehívtuk az asszonyokat és rájuk bíztuk, alakítsanak maguk között 12—14 fős cso­portokat. A csoportok élén egy-egy csoportvezető áll, ter­mészetesen az asszonyok kö­zül. A csoportvezető feladata, hogy felmérje egy-egy cso­port végzett munkáját. Ezzel nagyon jól párosítjuk a terü­letfelosztást. A kukorica és cukorrépa területét egyének­re, családokra bontottuk le. Egy-egy csoport azonban azt kérte, hogy lehetőleg egy te­rületen biztosítsuk ezt, hogy együtt dolgozhassanak. A végzett munkát azonban a brigádvezetők ellenőrzik és írják jóvá. Termelőszövetkezetünk az egyesítéssel sokat erősödött. Erre alapozott a termelőszö­vetkezet vezetősége, amikor Felhívjuk a tanácsok, közüíetek és a lakosság figyelmét, hogy eladunk különböző cserepes dísznövényeket. Virág és zöldségpalán­ta megrendelést elfoga­dunk. Saját termésű muskátli, szegfű, dah­lia, canna stb. növénye­ket eladásra felaján­lunk. Kiváló fajtákból. Kérésére fajtajegyzéket küldünk. Salgótarján, Városi Tanács Kerté­szete. (132) figyelembe vette a szövetke­zeti tagok véleményét, hogy az idén nem premizálunk valamennyi növénytermesztési és állattenyésztési ágat. Az anyagi ösztönzést csak azok­nál a növényféleségeknél ve­zetjük be, ahol az idén mű­velésben, hozamnövelésben jelentősen előbbre akarunk jutni. Koczur Sámuel mezőgazdász f Szívesen dolgoznak a tagok A termelőszövetkezet ebben az esztendőben az úgyneve­zett nádudvari premizálási módszert vezeti be, ami amel­lett, hogy egyéni érdekük szerint is erős sarkalója le­het az embereknek, a terme­lőszövetkezet egészének hasz­nos. A megnövekedett mun­kakedv már most erősen érezhető. A szövetkezetiek az idén már szívesen vállalják a kapásterület egyénekre való osztását, s más terüle1 ten is kedvezőbb a helyzet, mint az előbbi esztendőben volt. Jól megmunkált, gon dósán előkészített földbe ide­jében került az őszi vetés, a boronálást is elvégezte a tsz, a gabona pillangósok után került földbe s a szov­jet búzából el akarják érni a 15—16 mázsás átlagot. Bárány János községi tanácselnök, Szalmatercs Öntözéssel növelik a hozamokat Senki sem gondolta volna az egyházasdengelegi Kossuth Termelőszövetkezetben, hogy több mint kétszeresét jöve­delmezi az az 5 hold, amelyen paprikát termeltek. Pedig ta­valy így történt. Alig akartak hinni a 64 000 forintnak, hi­szen csak 25 ezret terveztek. De hogyan is történt mind­ez? A szövetkezeti kertészet mellett csörgedezik ember­emlékezet óta a soha ki nem apadó Bér-patak. Ez adta az öntözés ötletét. Előkerítettek egy öreg MIA motort, egy kezdetleges szivattyút, pár méter gumicsövet, s aztán locsolgatták a paprikát. A számok világosan bizonyítják minden hitetlenkedőnek, hogy érdemes volt. Az idei tervek készítésekor elhatározták, hogy ebben az évben már 15 holdat öntöz­nek. De ehhez nem elég a kezdetleges felszerelés. A szö­vetkezeti vezetők ■ elmondták a tagságnak, egyetértettek; már „csak a meleg vasat kellett verni”. Verték is ala­posan. Megkeresték a Közép- Dunavölgyi Vízügyi Igazga­tóságot, ahol felkarolták a dengelegiek tervét. Elkészül­tek a tervek, s április köze­péig elkészül az a csőkút is, amit a patak közelében fúr­nak. A patak vizét felduz­------------­h l állván/os széjiaszárítis elterjesztéséről tanácskoznak kedden a járási agropropag andisták Soronkövetkező értekezle­tüket tartják e hó 27-én, kedden délelőtt Salgótarján­ban a járási agropropagan- disták. Ezen az értekezleten megvitatják az állványos szénaszárítás elterjesztésének feladatait. Területenként fele­lősöket jelölnek ki, s meghatá­rózzák a szénakészítés e na­gyon hasznos módszerének bevezetési határidőit. • A propagandisták ezenkí­vül megvitatják, hogy a ta­vaszi munkák során milyen új mezőgazdasági ismeretek terjesztésével foglalkoznak. Már a paradicsommagot veti a kész melegágyba Tóth Ta­más, a szécsényi II. Rákóczi Tsz tagja. zasztják, új motoros szivaty- tyút készíttetnek — míg ez elkészül, májusra ígérték — s így a kútból és a patakból elegendő vizet nyernek az öntözéshez. A tervek megvalósítása csak a kezdeti lépéseket je­lenti, hiszen jövőre meg­duplázzák az öntözött terület nagyságát. Az egész kerté­szet több mint 250 hold, ■ 1,180 000 forint bevételt ter­veznek az idén. Minden ter­ményüket leszerződték. A Hatvani Konzervgyárral. a Gyümölcs- és Főzelék-kon- zerv Gyárral és a MÉK-kel kötöttek megállapodást ker­tészeti áruk szállítására. Azon a 15 holdon, ahol ön­tözésesen kertészkednek, pap­rikát, és paradicsomot ter­melnek. Az öntözés megva­lósításához 160 000 forint szükséges. Az öntözött terü­letről csaknem 110 000 forint értékű terményt szednek le. Ha nem öntöznének, csaknem felére csökkenne a haszon. Az öntözési berendezésre fordított összeg tehát 3 év alatt megtérül. Vitathatatlan az öntözés előnye és haszna. Ezt felis­merték a dengelegiek is. Per­sze náluk könnyen megy — mondhatná valaki — hiszen az adottságok szerencsések. De hány és hány helyen kí­nálkoznak ilyen szerencsés adottságok, s nem használ­ják fel ezeket. A szövetkeze­tiek egyelőre az egységnyi te­rültre eső hozamokat kíván­ják növelni, később megnö­velnék a kertészet területét is. Zöldborsót most 130 hol­don termelnek, de lehetne 200 holdon is, ha a Hatvani Konzervgyártól megkapnák a megígért borsófejtőgépet. Az egyházasdengelegi Kos­suthban pezsdül az élet. A zárszámadási közgyűlés óta mintha friss vér hajtaná az embereket. Bizalommal telve tervezgetnek, s szorgalmasan dolgoznak a tervek betelje­süléséért. NAGYÜZEMI«^ Használjuk ki a fehér hússertés kezdeti nagy fejlődési erélyét Köszönetnyilvánítás Mindazoknak, kik fe­lejthetetlen férjem, il­letve édesapánk, nagy­apánk elhúnyta alkal­mából részvétükkel fáj­dalmunkat enyhítették, j ezúton mondunk köszö- \ netet. Lipták-család __________________(130) A z elmúlt években a Ma- gyarnándori Állami Gazdaság igen jelentős eredményeket ért el a sertéstenyésztésben. 1960-ban a 49 törzsköny­vezett kocánál 9,2 volt a fialási átlag és az alom­súly elérte a 148,2 kilo- gramot. Az elmúlt évben már 67-re emelkedett a törzskönyvezett kocák száma, a fialási átlag 9,1 volt, az alomsúly pedig 66,9 kilogrammra alakúit. Jelenleg 120 tenyészkocával dolgozunk a telepünkön, s a céltudatos tenyésztői munka eredményeként eredményünk egyre javul, s az állomány teljesen brucelózis-mentes. Három éve a gazdaságnak még mangalica állománya volt. Ma már azonban fehér­hússertéssel dolgozunk, s jelentős segítséget adtunk a helybeli termelőszövetkezet­nek is a sertéstenyésztés fel­lendítésében. Most azonban szeretnénk néhány jó taná­csot elmondani a termelőszö­vetkezeteknek, természete­sen elsősorban azoknak, akik sertéstenyésztéssel foglalkoz­nak, s még nem sikerült megfelelő eredményt felmu­tatni ebben az üzemágban. Mi a gazdaságban rendkí­vül fontosnak tartjuk, hogy megfelelő, tiszta, száraz férő­helyet teremtsünk az állo­mánynak. Igen fontos, hogy az állatok ne legyenek össze­zsúfolva kis helyen. Ahol erre mód van, he­lyes az állományból sú­lyuk szerint falkákat ala­kítani, mert így biztosí­tani tudjuk, hogy vala­mennyi fiatal állat meg­felelően fejlődjön, ne le­gyen egyetlen malac sem fejlődésben visszamaradt. A férőhely mellett másik igen fontos feladat az állo­mány megfelelő takarmányo­zása. Nálunk erre vonatko­zóan a következő módszert alakítottuk ki: malacokkal már szopós korukban elkezd­jük az etetést, 10 deka árpa­darához keverve 3 dk ma­lactápot kapnak. Ez két ok­ból is fontos. Egyrészt nagy szaporulat esetében kíméljük az anyakocákat, másrészt mi­re a választásra kerül a sor, a malacok már bizonyos mértékben hozzászoktak a takarmányozáshoz. A te- nyészkocának meghatározott mennyiségű alaptakarmányt adunk, amelyet póttakar­mánnyal egészítünk ki. Az alaptakarmány árpa­dara, korpa, kukoricada­ra és sertéstáp keveréke s naponta 4,5 kilogramot kap egy-egy állat, mint­egy 10 liter fölözött tej­jel. A növendékeknél testsúly szerint állapítjuk meg az adagokat. Rendkívül sok gon­dot helyezünk a takarmányok előkészítésére. A sertéstelepen van egy takarmányosunk, az keveri össze az abrakot. A gondozók aztán ezt a keveré­ket savóval, tejjel, vagy víz­zel keverik meg és ezt kap­ják az állatok. Száraz álla­potban soha nem etetünk da­rát. Nagyobb így a fehérje és keményítő értékesülés, s alacsonyabbak, — egy kilog­ramm súlygyarapodást a sül­dő-állománynál 10 forintért érünk el a tervezett 15 fo­rint helyett — az előállítási költségek is. A szakirányítás a tenyésztői munkánál elengedhetetlen, azonban rendkívül sokat tud­nak segíteni a hozzáértő jó állatgondozók. Mi ilyen té­ren rendkívül jó helyzetben vagyunk. A sertéstelepen a 870-ből álló felnőtt állományt és 517 szopós malacot 10 dolgozó látja el. Ebből egy a korábban említett takarmányos, 9 pedig állatgondozó. Valamennyien nagyszerűen végzik dolgukat, élükön a brigádvezetővel. Ezeknek az embereknek rendkívül nagy részük van abban, hogy a gazdaság sertéstenyésztésben országos viszonylatban is az elsők között van. S szeretnék még egy hasz­nos tanácsot adni azoknak a termelőszövetkezeteknek, ame­lyek fehér hússertésállomány- nyal dolgoznak, s jelentős mennyiségű hízottsertést ér­tékesítenek az idén. Ne igye­kezzenek nagy súlyra hizlal­ni az állatokat. A fehér hús­nál az állat kezdeti nagy fejlődési erélyét kell kihasz­nálni. Mi 8 hónap alatt 130 kilogramm súlyra hizlaljuk fel az állatokat. Gyorsan és olcsón tudunk így hizlalni, s most erre van szükség. Rékai Ernő központi agronómus Állami kedvezmény a baromfinevelő tsz-eknél Kormányzatunk a korábbi évekhez hasonlóan az idén is különböző kedvezményeket biztosít azon termelőszövetke­zetek, háztáji gazdaságok és egyéni termelők részére, akik a földművesszövetkezetekkel, vagy különböző állami válla­latokkal tojásértékesítésre, baromfinevelésre és hizlalásra szerződést kötnek. A ter­melőszövetkezetek . részére minden leszerződött ezer da­rab tojás után 80 kilogramm kukoricát biztosítanak, má­zsánként 215 forintos áron. A hízottliba minden darabja után 10 kilogramm kukoricát kaphatnak a szövetkezetek. A háztáji és egyéni termelők pedig 300 tyúktojás után, ame­lyet szerződésesen értékesíte­nek 24 kilogramm, a hizlalt liba után pedig darabonként 10 kilogramm kukoricát ve­hetnek igénybe kedvezményes áron. Igen jól halad az értéke­sítési szerződések kötése a balassagyarmati, szécsényi és a pásztói járásban. Cserhát- surány, Szanda, Magyarnán- dor, Szécsény, Buják, Var- sány, Nagyoroszi községek­ben a termelők szerződéses úton értékesítik a fölöslege» to j ásme nny iséget. GYOMTALANITÄS HUGYAGON A balassagyarmati járás termelőszövetkezetei az idén mintegy 300 katasztrális hol­don végeznek vegyszeres gyomirtást kukoricaterüle­tükön. A hugyagi Magyar—« Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezet 70 katasztrális hol­don kívánja vegyszerrel ke« zelni a kukoricát. %i Válasz egy levélre Nemrégiben levelet kaptak a Szécsény' és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet női dolgozói. A levélben a Győr megyei Lipót község Petőfi Termelőszövetkezetének asz- szonyai azt kérték tőlük, segítsék elő tőlük telhetőén a termelékenység növelését, az áruellátás megjavítását. A földművesszövetkezet női dol­gozói azonnal megbeszélték a tennivalókat a szécsényi ter­melőszövetkezet asszonytag­jaival. A termelőszövetkezet asszonyai vállalták, hogy a kertészetben idő­ben elvégzik a növény- ápolást, s úgy igyekeznek a különböző növényféle­ségek betakarításával is, hogy biztosítsák az ellá­tatlan lakosság igényei­nek kielégítését. A földművesszövetkezet női dolgozói pedig fogadalmat tettek: úgy dolgoznak, hogy a boltban bőséges választé­kot találjanak a mezőgazda- sági munkások, udvariasab­bá, kultúráltabbá teszik a kereskedelmet, hogy ezzel is elnyerjék a vásárlóközönség megelégedését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom