Nógrádi Népújság. 1962. március (18. évfolyam. 18-25. szám)

1962-03-24 / 24. szám

1962. március 24. NÓGRÁDI NÍS>ÜJSAG 3 Terven felöl 2.8 milliós eredményjavulás az ÉPSZER-nél Balassagyarmat legnagyobb ipari üzemében, a Villany- és Épületszerelő Vállalatnál nemcsak túlteljesítették a múlt évi terveket, hanem a kivá­ló üzem cím elnyerésének feltételeit is megvalósították, A vállalat dolgozói a többi között több mint 2,8 millió fo­rintos terven felüli ered­ményjavulást értek el. ■Ez lehetővé teszi, hogy maxi­mális nyereségrészesedést kapjanak mindazok, akik hoz­zájárultak ehhez az ered­ményhez. Különösen sikere­sen dolgoztak a KlSZ-fiata- lok, akik soron kívül egy 56 ezer forint értékű munkát végeztek el. Ezt az összeget egy közös szovjetunióbeli utazásra használják majd fel. A munkabrigádok közül a lakatos-műhely Lot-haridesz- brigádja emelkedik ki. A szo­cialista brigád minden tekin­tetben példamutató termelési és társadalmi tevékenységet fejt ki. Ez a brigád volt az első az idei munkaverseny- vállalás megtételében is. A kollektíva példájára készítet­te el felajánlását a többi munkabrigád is. Összesen mintegy 480 000 forintot tesz ki a terven felüli vállalások teljesí­téséből eredő nyereség- többlet. Megindult a verseny a vál­lalat legjobb üzemegysége címért is, amelyben szinte ki­vétel nélkül minden dolgozó részt vesz. A nagyüzemi arányok kialakítása, növekvő árutermelés jellemzi a tsz-ek elmúlt évi gazdálkodását A megye termelőszövet- ^ kezeti mozgalmának történetében az 1961-es gaz­dasági év történelmi jelentő­ségű volt. Az elmúlt év ta­vaszán ugyanis lényegében befejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését, és így már az elmúlt évben 148 termelőszövetkezetben 30 ez­ret meghaladó taglétszámmal, 205 ezer holdon folyt közös gazdálkodás. A tervkészítés időszakában széles körben Is­mertetett árutermelési irány elvek eredményeként sikerült a termelőszövetkezetek tag­ságának és vezetőségének egyetértésével olyan termelé­si szerkezetet kialakítani a főbb üzemágakban, melynek végrehajtása biztosította, az árutermelési tervek főbb cél kitűzéseinek teljesítését. A megye 10 százalékkal adott több árut már az átszerve­zés utáni első évben, mint 1960-ban. Növénytermelésben a főbb növények arányai a közös gazdaságoknál közeledtek — a helyes gazdaságpolitika eredményeként — korábbi években kialakult megyei ta­nácsi arányokhoz. A kenyér gabona vetésterületi aránya a szántóhoz viszonyítva az 1960. évi 24,9 százalékról 28.3 százalékra, a kukoricáé 8,6 százalékról 11,4 százalékra, a burgonyáé 3,5 százalékról 4,1 százalékra, a cukorrépáé 2 százalékról 2,5 százalékra emelkedett. A takarmány termelés, el- sősorban a szálasta­karmány biztosítására tett erőfeszítések, eredménnyel jártak. E téren a gazdasági év kedvezőtlen körülményei ellenére nincs különösebb probléma. Abraktakarmány szükségletünk kielégítésére a népgazdaság mintegy 220 va­gon abrakkal segítette az árutermelés és az átteleltetés zavartalanságát. Növénytermelési munkáknál — különösen a kalászosok takarmányfélék és a kora­tavaszi kapások tekintetében — nagyobb nehézségek nem voltak. Az aratás július 26-ra, a cséplés augusztus 20-ra befejeződött. A kenyérgabo­nát november 7-re elvetet­tük, és az őszi mélyszántás 92 százalékát elvégeztük az ősszel. S ez olyan eredmény, amelyet a megye történeté­ben először csak a nagy üzemi gazdálkodásra tért me zőgazdaság volt képes elérni. Addig azonban, amíg a főbb munkák végzésében eredmé­nyeket értünk el, a kedve­zőtlen időjárás, a munka- szervezési nehézségek és több ezer szövetkezeti tag távol- maradása a közös munkától, komoly nehézségeket okoztak a növényápolásban. A ka­pások egy része csak késve, más része egyáltalán nem ke­rült megművelésre, s csak a kukoricából és a silókuko­ricából mintegy 10,4 millió forint bevételkiesés jelent­kezett a gazdasági évben elért terméshozamokat figye­lembe véve. A llattenyésztés terén a nagyobb mértékű te­rületfelfutás ellenére ugyan­csak sokat léptünk előre. Ter­melőszövetkezeteink az újon­nan belépett tagok által be­hozott állatok összevonását sikeresen oldották meg, s gondoskodtak az állomány minőségi javításáról is. E célból csaknem 1400 darab tenyészállatot vásároltak a termelőszövetkezetek a gaz­dasági év során, s az áru- termelési alap biztosítására pedig mintegy 2 ezer bor­jút vásároltak a háztáji gaz­daságokból. Bár a tehén és a koca létszámtervükét a termelőszövetkezetek nem 'teljesítették, a fejlődés még­is jelentős. A szarvasmarha­létszám az év elejihez viszo­terv előírásaitól nem olyan nagymérvű, hogy ne pótol­hatnák néhány hónapon be­lül; mikor rájöttek a hibára, a pontatlan mérlegeket is ki­iktatták, és így tovább. De a felületességet nem tetézhet­jük még egy felületességgel, önmagunknak okoznánk, sú­lyos károkat, ha a következ­tetések, tanulságok megvo­nása nélkül, napirendre tér­nénk az események felett. S mennél alaposabb a hibák okainak elemzése, mennél élesebbek és mélyrehatóbbak az elemzés alapján leszűrt tanulságok, következtetések, annál jobbak, hatékonyabbak és következményeikben tar- tósabbak azok az intézkedé­sek, amelyeket utána meg­tesznek. Az előbb már utaltunk ar­ra, hogy a műszaki vezetők januárban, februárban egy lépéssel rendre az események mögött maradtak. Ezzel együtt fel kell vetni néhány problémát. A vállalat ugyan még mindig nem rendelkezik teljesen komplett műszaki gárdával, de a keverő üzem magasabb színvonalú műsza­ki vezetését mindenképpen és a lehető leggyorsabban meg kell oldani. Nem vélet­len, hogy ez a kérdés a vá­rosi pártvégrehajtó bizottság közelmúltban megtartott ülé­sén — amely a vállalat mű­szaki intézkedési tervét tár­gyalta — igen élesen vetődött keverőre, laboratóriumra, de fel. Ugyancsak kemény bírá- a Zagyva 1-re is. Mert pél- lat érte a gyári laboratórium dául túlzott az a különbség, vezetőjét és dolgozóit. Meg­engedhetetlen, hogy az, alap­bérüket: minden oka megvan technikai-technológiai eljárás, a vezetőnek, de az igazgató­nak és a főmérnöknek is. ’hogy a jövőben sokkal szigo­rúbban kérje tőlük számon feladataik elvégzését. S tegyék ezt a megoldásra váró egyéb műszaki problé­mák esetén is. Tegyék ezt annál is inkább, mert egy­részt a gyár műszaki gárdá­ja alkalmas arra, hogy a ter­melési problémákat megold­ja, másrészt ma már tág le­hetősége van a műszakiak­nak a tevékenységre, bíznák bennük, elfoglalták az őket megillető helyet a termelés irányításában, hát most kö­veteljék is meg tőlük, hogy éljenek ezzel a bizalommal, éljenek a szaktudásuk és hi- vatásszeretetük előtt meg­nyílt alkalommal, kedvező körülményekkel és feltételek­kel. Azzal nem sokra me­gyünk, ha az igazgató és a főmérnök sorra magyarázza a hibák, a lemaradás okait. Tökéletesen igaza volt a vég­rehajtóbizottsági ülés egyik felszólalójának, aki megje­gyezte: a hibák okait meg­magyarázni könnyebb, mint megoldani a problémákat. De mi nem választhatjuk az adott esetben a könnyebb megoldást. Magyarázkodás helyett a helyzet elemzésére és határozott intézkedésre van szükség. Ez vonatkozik nemcsak a Zagyva 11-re, a anyag összetételének egyenet­lensége, szennyeződöttsége, a magas nedvességtartalom a kemencében derüljön ki. Eh­hez nem lenne szükség labo­ratóriumot fenntartani. De mert a laboratóriumot éppen azért hozták létre, hogy eze­ket a hibaforrásokat felfedje, s időben jelezze a műszaki vezetőknek, a laboratórium dolgozói is ezért kapják a 1 amely a két üzemegység közt az elsőosztályú üveg meny- nyiségében mutatkozik. Alig vitatható, hogy a Sal­gótarjáni Táblaüveggyár so- ronlevő legfontosabb felada­tai között is a legfontosabb a technológiai fegyelem leg­határozottabb megszilárdítá­sa. Az idén 7 millió 600 ezer négyzetméter üveget kell gyártani, de jövőre már 9 milliót, s ez még nem a felső határ. Ez és minden újabb módszer bevezetése — s van­nak ilyenek a vállalat ter­veiben — a technológiai fe­gyelemtől függ. De ettől füg­genek a már lényegében si­kerrel végrehajtott kísérletek is. S ez újra sürgetően kö­veteli műszaki és termelési osztály felállítását a meglevő technológiai osztály mellett. Sürgeti, mert a főmérnök és a technológiai osztály egyma­gában képtelen lesz megbir­kózni az egyre szaporodó tennivalókkal. — x — A Salgótarjáni Táblaüveg­gyár kezd a maga lábára áll­ni. Igazgatója örömmel újsá­golta, hogy tavalyi munkájuk eredményeként, ha nyereség- részesedést még nem is tud­tak fizetni, de a vállalat ren­tábilissá vált. S ha idén jól végzik munkájukat, jövő ilyenkorra lesz nyereségré­szesedés is. A márciusi ter­vet már teljesítették és bí­zunk benne, hogy ez már így lesz hónapról-hónapra. A gyár munkásai is érzik a vál­tozásokat. Növekszik a mun­kakedv, amit legszembetűnőb­ben a szocialista címért har­coló brigádok ugrásszerűen szaporodó száma bizonyít. El­mondhatjuk, hogy a pártszer­vezet is ió úton halad, hogy betöltse hivatását. Munkája felélénkült, szervesen kapcso­lódik a termelés konkrét tennivalóihoz. A jobb és szer­vezettebb munkára mozgósít, máris figyelemreméltó ered­ményekkel a szakszervezet is. Mindkét szervezet biztos támaszává vált a vállalat gazdasági és műszkai veze­tőinek, amely ha felhasznál­ja ezt a sokirányúi és hatal­mas tártál ékokkal rendelke­ző erőt, a munkások kibon­takozó aktivitását — a fel­felé ívelő fejlődés korszakát teremtheti meg, s valóra vál­nak azok a remények, amit a rekontstrukciótól már oly régóta várunk. Csizmadia Géza nyitva 53,5 százalékkal, ezen belül a tehénlétszám 43,6 százalékkal emelkedett. Az, állatállomány ilyen mérvű alakulása igen jó hatással volt az árutermelésre az ál lattenyésztésben is. Több mint 6500 sertéssel, mintegy 2600 vágómarhával, 785 má­zsa árubaromfival adtak töb­bet a termelőszövetkezetek, mint 1960-ban. Szólnunk kell néhány szót a termelőszövetkezeti beru­házásokról is, a különböző létesítményekről, s a terme­léshez szükséges gépekről. A beruházási tervet a terme­lőszövetkezetek 99,2 száza­lékra teljesítették, s terven felül mintegy 3 millió forin tot meghaladó beruházást is eszközöltek saját erőből. Igen örvendetes volt, hogy a férő­helyek nagy része időben el­készült, s ebben nagy szere­pe volt az ’ augusztusi építési hónapnak. Jelentősen emel­kedett — csaknem 120-szal — a termelőszövetkezetek sa­ját gépeinek száma. Ma már egyre több olyan termelőszö­vetkezetünk van, ahol a gépi munkálatok nagy részét sa­ját erőből végzik el. A termelési eredmények, az árutermelés növekedése folytán a termelőszövetkeze­tek vagyoni és pénzügyi helyzetében is igen jelentős fejlődés tapasztalható. A kö­zös szövetkezeti vagyon 94 százalékkal emelkedett az 1960-as évhez viszonyítva. Ezen belül csaknem megkét­szereződött a szövetkezetek tiszta vagyona. A kedvezőt­len időjárás, valamint a szer­vezetlenség okozta nehézsé­gek miatt a szövetkezeti ta­gok jövedelme ugyan alatta maradt a tervezettnek, mégis 611 forinttal magasabb, mint az 1960-ban egy dolgozó tag­ra átlagosan kifizetett jöve­delem. Igen komoly ered­ményként kell elkönyvelni, hogy az elmúlt évben mind­össze három termelőszövet­kezet zárt mérleghiánnyal, s ezek kivételével valamennyi termelőszövetkezet fizetett földjáradékot tagjainak. A kötelezettségek rendezését, valamint a jövedelem ilyen­irányú alakulását a gazdasá­gi eredmények mellett nagy­mértékben elősegítette, hogy a zárszámadás alkalmával kormányunk 42 millió forint kedvezményt biztosított a termelőszövetkezeteknek a 3004/3. kormányhatározatban rögzített feladatok teljesíté­séért. \ z elért eredmények el- lenére sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az 1961-es gazdasági évben a termelőszövetkezetek egy ré­sze gyenge gazdálkodási ered­ményt ért el. Ez megszabja a párt és állami szervek és a termelőszövetkezetek vezető­ségének is legsürgősebb fel­adatát: a gyenge termelőszö­vetkezetek politikai, gazdasá­gi, szervezeti megerősítését. Az ötéves terv végére azt a célt tűztük magunk elé, hogy minden gyenge termelőszö­vetkezet megerősödjön, s gazdálkodási színvonaluk el­érje legalább a közepesen dolgozó termelőszövetkezeteik eredményét. Á csavargyárbon A dolgozók közel egyhar- mada asszony a Salgótarjáni Acélárugyár csavarüzemében. A néhány évvel ezelőtt létrehozott új üzemrészben ma már mind több női dolgozó sajátítja el a szakmát, ügyeskezű, szorgalmas iörzsgárda alakul ki. Nekik is részük van abban, hogy az üzem már teljesítette negyedévi tervét. Fent: Slezák Ist­vánná csavarszárma- s az igényeknek megfelelően rendsze­resen 10-20 százalék­kal túlteljesíti haVi tervét. Oldalt: Galovics Sán- dorné csavaranya íúróst a műhely egyik legjobb dolgo­zóját legutóbb bi­zalminak is megvá­lasztották. Lent: Kaspár Lajos- né a legjobb csavar- szármarós. Kommu­nistához méltóan példát mutat a fe­gyelemben, a mun­kaidő jó kihaszná­lásában, a tanulás­ban is. Mindezeket egybevetve me­gyénk termelőszövetkezetei az elmúlt gazdasági évben vég­rehajtották a párt által kitű­zött kettős feladatot. Az át­szervezéssel egy időben sike­rült növelnünk az áruterme­lést, s emelkedett a termelő- szövetkezetekben az egy dol­gozó tagra eső jövedelem is. Az elmúlt gazdasági év is bér bizonyította a közös gazdasá­gok előnyét a kisparaszti árutermeléssel szemben. S ha az elkövetkezendő években sikerül előbbre lépnünk a termelőszövetkezeti vezetés­ben is, minden bizonnyal si­keresen használják ki szö­vetkezeteink a nagyüzem ad­ta nagyszerű lehetőségeket. Ozsvárt Zoltán ŰVVV V V V V VW-r/VW'VVVV>/WVVW,^VVV*\/V'VVV'>/V V W II legfontosabb: a beruházások megvalósítása határidőre Harminckét pontban fog­lalták össze az idei műszaki intézkedési terv feladatait a Romhányi Csexépkálvhagyar- ban. A tervben jelentős helyet foglal el a gyár rekonstruk­ciójával. a beruházási prog­ram végrehajtásával kapcso­latos feladat. A többi között például biztosítani akarják, hogy az egyes létesítmények a beruházási programban meghatározott időre be­lépjenek a termelésbe. A kutatómunka fejlesztésé­hez megfelelő laboratórium kialakítását tervezik. Elhatá­rozták. azt is, hogy Lengyel- országban és az NDK-ba n tánulmányozzák a cserépkály­ha gyártását. Ebben az évben kerül sor az új generátor üzembe helyezésére is, vala­mint az alagútkemence évi nagyjavításához.- E két egy­mással összefüggő feladat zökkenőmentes megoldása ér­dekében is meghatározták a tennivalókat. Több pont foglalkozik a műszaki intézkedési tervben a kapacitás, a gépek jobb ki­használásával. A technológia korszerűsítésével például ja­vítják a samottgyártás minő­ségét és növelik a termelé­kenységet. A terv szerint elérik, hogy ebben az évben a múlt évhez viszonyítva 15 százalékkal csökkenjen az üzemi selejt. A termelékenység növeke­dését szolgálja majd az az in­tézkedés is, hogy jobb mun­kaszervezéssel, korszerű tech­nológiával a múlt évhez vi­szonyítva mintegy 5 száza­lékkal növelik a nyers kály- hacsempék gyártását. Ezt a növekedést legalább 60 szá­zalék erejéig a termelékeny­ség növelésével érik el. Az épületburkoló lapok készíté­sénél megfelelő szabványok kialakításával emelik a tel­jesítményeket. A jobb raktá­rozás, a szállítás átszervezé­se, valamint a szárítás kor­szerűsítése szintén a terme­lékenység növekedését szol­gálják majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom