Nógrádi Népújság. 1962. március (18. évfolyam. 18-25. szám)

1962-03-03 / 18. szám

6 NÓGRÁDI NÉPÜJSAG 1962. március 3, Vízszintes: 1. Klasszikus ma­gyar költőnk neve. 9. A folya­dék. 10. Lóbiztatás. 12. Latin kö­tőszó. 14. Sorozat. 17. Az ezüst vegyiele. 18. Tejtermék. 20. Beitü kiejtve. 21. Elszáradt növényi rész. 23. A lélek mérnöke. 24. Rózsafajta. 26. Töröl m-iiangzói. 27. Mutatószó. 29. Párbeszéd. 32. Arra fele. 33. Latin kettösbetü. 35. Indulatszó. 37. Német elöljá­ró szó. 42. Kicsinyítő képző. 43. Vissza: belső rész. 45. Kiköt. 46. Üt. 47. Elhint. 49. Gyakori ige­végződés. 50. Idősebb asszony. 51. Idős pedagógus. 55. Beszéd része. 56. Belső testrész. 58. Ige­kötő. 60. Vitamlndús növény. 63. Mutatöszócska. 64. Nem el­lenkező a szokással. 66. ... Ben­ce (regény). 67. Növény része. 69. Klasszikus költőnk neve. 70. A jövendőmondó. 72. Egy - latinul (nőnem). 73. Római 501-es. 74. Az egyik számtani alapmű­velet. 75. Dákó m-hangzói. 76. K-val az elején: vízi növény. 78. „Kevert” ital. 79. Volt portugál gyarmat. 80. Rokon. 81. Óhajtott. Függőleges: 2. Egyiptomi nap­isten. 3. Kártyalap. 4. Figyel. 5. Női becenév. 6. Testrész. 7. Fran­cia kettősbetű. 8. Dobja. 11. A labda a kapuban. 13. Heves me­gyei község. 16. Kikötő. 17. Ab­ba az irányba. 19. Európai fővá­ros. 24. Tíz m-hangzói. 25. Pa­pírmérték. 28. Angyal-fajta. 30 Európai folyó. 31. Hamis. 34. Gárdonyi regény-alak. 36. Női becenév. 38. Közönség. 40. Aö 41. Hamis. 42. Mázoló. 44. Fű­szer. 46. Vajon gondol? 50. Fran­cia összetett tagadószó. 52. Mint vízsz. 79. sz. 53. Magot szór a földbe. 54. A háztartási mérleg egyik oldala. 57. Üzlet része. 62. Biztosan az esőn volt. 65. Ket­tősbetű. 68. Félig zúzó! 70. A hant. 71. Ruhadarabja. 77. Né­met RT röv. 79. Gallium vegy- jele. Az oó, illetve az öő betűk kö­zött nem teszünk különbséget. Mai rejtvényünkben nyolc fér­fi. illetve női nevet rejtettünk el. Ezek kezdőbetűi — helyes sorrendbe rakva — egy kilen­cedik női nevet adnak. Ez a női név küldendő be, valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény március 7-ig. A borítékra írjuk rá: REJTVÉNY! Múlt heti fejtörőnk helyes meg­fejtése: Dióbél királyfi, Az ének­lő kutya, A tengerész fia, A be­szélő köntös. Könyvjutalmat nyertek: Dudás Rózsa Diósjenő, Szabó Ferenc Nagybátony, Salgói Józsefné Sal­gótarján. A könyveket postán küldjük el! Vendéglátóipari Technikum A kulturáltabb vendéglátás érdekében indítja meg a Belkereskedelmi Mindsztéri­A Nógrád megyei Hús­ipari Vállalat azonnali belépésre belső ellenőrt keres. Feltételek: köz- gazdasági technikum, vagy ennek megfelelő középiskolai és képe­sített könyvelői okle­vél. Legalább öt évi vállalati, Irodai gyakor­lat. Munkabér: havi 1800 forint és a rendel­kezéseknek megfelelő természetbeni járandó­ság. Megkeresések a vállalat balassagyarmati köz­ponti irodája címére küldendők be legkésőbb március 8-ig. _______(87) u m megyénkben az új szak­iskolát, a Vendéglátóipari Technikumot, elegendő számú jelentkező esetén. A techni­kum érettségivel egyenlő ér­tékű képesítést ad a vendég­látóiparban három éves gya­korlattal rendelkező felszol­gálóknak, szakácsoknak és cukrászoknak. Március else­jéig örvendetes számban negyvenen adták be kérel­müket az iskola elvégzésére a Megyei Tanács Kereskedelmi Osztályához. A jelentkezők fele a Nógrád megyei Ven­déglátóipari Vállalat, fele a Földművesszövetkezeti étter­mek és cukrászdák dolgozói közül került ki. A magas létszám lehetővé teszi az is­kola mielőbbi megnyitását, s ezzel jelentősen rjÖyekedik majd a szakképzett dolgozók száma megyénk vendéglátó egységeiben. MŰSZAKI BECSLÉST tartunk Salgótarjánban 1962. március 8-án de. 10 órakor a Magyar Hirdető kirendeltségén, Dimitrov u. 15 sz. alatt. Telefon 11-83. Írásbeli bejelentéseket a fenti címre kérünk. Budapesti címünk: Műszaki Anyag- és Gépkereske­delmi Vállalat, Budapest, VI., Népköztársaság útja 28, Telefon: 127-731. Foglalkozunk használt mezőgazdasági és egyéb gépek, kompresszorok, műszerek stb. eladásával, vételével és közvetítésével. (82) A hosszú élet és a fiatalodé§ titkairól Értékes tárgynyeremények megyénkben A LOTTÓ januári tárgy­nyeremény sorsolásán számos értékes nyeremény jutott Nógrád megyébe is. Nagyoro­sziban és Zagyvapálfalván rá­diót, Zabaron 5 ezer forintos Tetőtől-talpig felöltözhet utal­ványt, örhalorr ban svájci karórát, Kister ínyén Panni robogót nyert« k. Ecsegen egy előfizetés« s szelvényre hatszemélyes mckkás és hat- személyes teáslcészletet húz­tak ki, csaknem 3 ezer fo­rint értékben. Az egyik leg­szebb tárgyjutalom egy 14 ezer 500 forintot érő női pézsmabunda volt, amelyet Nézsán nyertek meg. Salgó­tarjánba négy értékes nye­remény jutott, többek között egy Tavasz televízió, amely­nek tulajdonosa még ezer forintot is kapott az antenna felszereléséhez. Balassagyar­maton egy 16 ezer forint ér­tékű robogó talált gazdájára. Ellenvélemény a nylon tasakról Olvastam Mező Sándor le­velét a csomagolt zöldségről a Nógrádi Népújság február 21-i számában. Nekem más a véleményem. Szívesen fize­tek a nylon tasakért 30 fil­lért. — a 20 filléres papír­zacskó helyett — így lega­lább látom mit viszek és a tasakot másra is használha­tom. Nekünk háziasszonyoknak nagy örömöt szereztek a na- napokban bevezetett 5 kilós Ella burgonyával is, amit én a salgótarjáni 5-ös számú árudában szoktam vásárolni. Általában nagyon elégedett vagyok asszonyismerőseim­mel együtt ennek a boltnak az árukészletével és dolgo­zóival is. Mátrai Pálné olvasó házassági hirdetés Szolimán el Hureil szaud- arábiai lakos az egyik nyu­gatnémet bulvárlapban köz­zétette, hogy kiterjedt olaj- mezők birtokosa és „22 éven aluli, szép európai nőt ke­res, aki eljönne háremébe 42. feleségének”. Az elmúlt évek során saj­tóban, rádióban egyaránt sok szó esett a gerontológiáról, arról a tudományról, amely­nek feladata az emberi szer­vezet általános regenerálása, az emberi élet meghosszab­bítása. E tudománnyal kap­csolatban olyan hiedelem is keletkezett, hogy fiatalít nemcsak biológiai, hanem kozmetikai értelemben is, sőt, akadnak olyanok is, akik azt remélik, hogy bizonyos mennyiségű szérum, vagy pi­rula elfogyasztása után élet­korukból minimálisan 20—25 esztendőt vonhatnak le En­nek a tévhiedelemnek „kö­szönhető”, hogy divatba jött a gerontológia. E tévhit ter­jedéséről azonban nemcsak a lelkes hívők tehetnek, ha­nem elsősorban azok a cik­kek, amelyek szinte már-már a reklám hangján hirdették ezt a tudományt, mint egye­düli tudományt, amely öre­get, vénet visszavarázsol dús­hajú, lobogó lelkű ifjúvá. Növekszik a magaskorú emberek száma Az elöregedés elleni küz­delem elsősorban társadalmi probléma. Statisztikai adatok igazolják a Szovjetunióban és a szocializmust építő or­szágokban is, hogy a magas­korú emberek száma egyre növekszik és a halálozási arányszám egyre csökken. Magyarországon a múlt év­ben közel 2 millió ember ér­te el a 60 éven felüli élet­kort. E derűs valóság oka, hogy lakosságunknak — szem­ben a felszabadulás előtti 33 százalékkal — ma több mint 60 százaléka biztosított, tehát igényjogosult az ingyenes gyógykezelésre, gyógyszer- ellátásra. Igen nagy szerepe van az elöregedés ellen az öregek foglalkoztatottságának. A Szovjetunióban és ma már hazánkban Is a nyugdíjasok, öregek és rokkantak az élet különböző területén végeznek társadalmi munkát. Ez az aktivizálás az a gyógyszer, amely konzervál, amely nap, mint nap .stimulálja az öre­geket. Vannak-e fiatalító szerek? A magyar gerontológusok határozottan állítják, hogy fiatalító szerek nincsenek, de igenis, gyógyítani lehet és tudják is a korai elörege­dés tüneteit. Az Egészségügyi Minisztérium e célra egy Geátriai kórházat hozott lét­re a fővárosban, amely egy­ben alapját képezi egy igen korszerű gerontológiai inté­zetnek. Ebben a méreteiben nem nagy, de igen korszerű kórházban, elsősorban az el­öregedés biológiai, biokémiai szervi elváltozásaival és vé­gül az öregkorban fellépő betegségekkel: a csontok mészhiányával, az öregkori tüdőtágulatokkal foglalkoz­nak. A magyar gyógyszeripar is segítségére sietett a geronto­lógusoknak az elöregedés el­leni küzdelemben és rövid időn belül forgalomba hozza a GEROVIT nevű gyógyszert, amelynek klinikai kipróbálá­sa kitűnő eredménnyel járt. A Gerovit nem csodaszer és nem is ifjító hatású, megfia­talodni tőle nem lehet, de kitűnő regeneráló, erősítő, vitaminokban és hormonké­szítményekben glazdag. A biológiai kor a döntő Hogy az ember milyen öreg, illetve milyen fiatal, azt biológiai kora határozza meg. Ezt hangsúlyozza a Nemzetközi Gerontológiai Társaság, amelynek jelszava: „Ne éveket adjunk az élet­nek, hanem életet az élőnek.” Vagyis az ember biológiai elöregedését késleltetni. Érdekes tapasztalatra tet­tek szert világviszonylatban a gerontológusok és statiszti­kusok: a nők hosszabb éle­tűek, mint a férfiak és bio­lógiai koruk 5—10 évvel fia­talabb azokénál. Okát, ma­gyarázatát kutatják. Az a felfogás, miszerint a nők I azért élnének tovább és ma­radnak ifjabbak a férfiak­nál, mert nem dolgoznak, I vagy nem dohányoznak, ma már megdőlt. (Dehogyis nem!) Egyes idevonatkozó cikkek hormonális megfigye­lésekre utalnak. Minden esetre ez év októberében a Budapesten lezajló Nemzet­közi gerontológiai kongresz- szus sok nyitott kérdésre ad majd választ. Mikor kezdődik az öregség? El kell tehát fogadnunk, hogy nem a kronológiai évek határozzák meg az ember korát, helyesebben korossá­gát. Mikor kezdődik hát az öregség? A gerontológusok szerint — miután ez alkati dolog, egyénenként változik. Mégis az első objektív tüne­tek, a szervezet csökkenő al­kalmazkodó képessége min­den téren, a betegségekre, szervi elváltozásokra egyre csökkenő reagálása. Éppen ezeknél az objektív okoknál fogva elengedhetetlen a ge­rontológusoknak az öregek pszihéjével is foglalkozni. És még egy jellemző, de tudo­mányos közmondás: „A fia­talokra a temperamentum, a dinamika, az öregekre a szé­leskörű tapasztaltság a jel­lemző.” Végűi is, bár nincsenek fiatalítószerek, de megelőzni a korai elöregedés tüneteit lehet. Ezt a törekvést külö­nösen segíti az emelkedő életszínvonalon belül a hi­giénia, a szociális juttatások, a fizetett szabadság, a javuló lakásviszonyok. Ez mind ki­tűnő gyógyszer a korai el­öregedés ellen és egyben a hosszú élet „titka”. R. Farkas Klári — izmbetegekfitk Nagy-Británniában „telített tej” néven új élelmiszerfaj­tát hoztak forgalomba. Ez tulajdonképpen lefölözött tej, amelynek eredeti zsírtartal­mát növényi eredetű zsí­rokkal pótolják. E művelet célja teljesen eltávolítani az állati zsiradékot, amely a szív-érrendszer munkáját ká­rosan befolyásoló koleszterint tartalmaz. EGY MŰVELŐDÉSI OTTHON ÉLETE, GONDJAI III. Lássunk hozzá a megoldáshoz! púit”. Magyarán: hogyan le­het a legkisebb kockázattal „kijátszani” a rendeletet, s megmenteni a zenekar leg­alább egy részét. Néhány évvel ezelőtt érdekes riport jelent meg az Elet és Irodalom hasábjain. Salgótarján kulturális életé­nek problémáit feszegetve, híven ecsetelte azokat a ne­hézségeket, amelyekkel a város vezetőinek meg kell küz- deniök. A riporter tervekről is beszámolhatott, a többi kö­zött városi szimfónikus zenekar létrehozásáról. Azon, ahogy ez a zenekar nem valósult meg, többé-kevésbé lemérhető, mint vetélnek el néha kulturális, művészeti terveink. Ak­kor, amikor a cikk megejelent, az Acélárugyári Művelődési Háznak nem nagy, de mégis működő szimfonikus zenekara volt, nagyon is lehetséges magva egy valóban reprezentatív városi együttesnek. Most meg... En nem csodálom a ze­nekar nélkül maradt karmestert. Krajcsi Lajost, ha legyint csak keserűségében. Hiszen ma az együttes — az egykori zenekar romjai — komoly feladatok megoldására képtelen. A java elhagyta. Két első, két másodhegedűs, egy brácsás és egy csellista — íme a jelenlegi vonóslétszám, ez maradt a szimfónikusokból, a fúvósokon kívül. Miért nem nőtt naggyá, hatvan, vagy akár nyolcvan tagúvá s lett azóta Salgótarjáni Szimfonikus Zenekarrá ez az együttes? Miért hagytuk és hagyjuk, hogy ilyen ragyogó tervek semmivé foszoljanak. Hogy néhány év múltán csupán keserű és le­mondó legyintés maradjon belőlük? Lesznek, akik talán igazságtalannak fogják tartani a kérdés ilyetén való feltevését. Hiszen a legnagyobb akadály — úgymond — nem a következetlenség, vagy helyi nem­akarása ilyen zenekarnak, hanem a SZOT egy három évvel ezelőtt hozott határozata az öntevékeny zenekarokról. Bizonyos mértékig helyt kell adni ennek az ellenvetés­nek. Nézetem szerint már régen felül kellett volna vizsgál­nia a SZOT illetékes osztályának, hogy vajon az annak ide­jén hozott határozat valóban azt a jótékony hatást váltot­ta-e ki, amit meghozói szántak neki. A határozatot — amely megtiltja az öntevékeny zenekarok tagjai számára próbadíjak kifizetését — nyilvánvalóan részben takarékos- sági, részben etikai meggondolások sugallták. Nem vitatom, bizonyára volt az országban egy sor zenekar, amely meg­érett erre a határozatra, s amelynek — éppen ezért — fel­bomlásáért nem kár. De egészen biztos — s ilyen a salgó­tarjáni es^í) —, hogy vtít, ahol a határozat visszájára sült el, s haszon helyett, forintban ugyan ki nem, fejezhető, de súlyos kulturális kárt okozott. Az igazsághoz az is Hozzá­tartozik, — öntsünk tiszta vizet a pohárba —, hogy a helyi vezetők egy idő után, mikor észrevették a zenekar bomlá­sát, kétségbeesetten kezdték keresgélni a rendelet „kiska­Ugyanakkor Salgótarjánból — s tudomásom szerint máshonnan is — nem egyszer folyamodtak a SZOT ille­tékeseihez: módosítsák valamiképpen ezt a határozatot. A kérést jogosnak és ésszerűnek tartom. Mi értelme van makacsul ragaszkodni egy határozathoz, ha egyrészt a gya­korlatban — bár burkoltan —, de úgyis áthágják; ahol pe­dig ezt nem teszik, ott a zenekar, s vele együtt a zenei élet elsorvad. Persze van olyan nézet is, amely ab ovo jogtalannak, söl erkölcstelennek tartja öntevékeny muzsikusok minden fajta díjazását. Az öntevékeny zenészek — vélekednek - ~ muzsikáljanak lelkesedésből, a zene iránti szerétéiből, ön­tudatból. No igen, de... van egy ismerősöm, aki kovács szakmája mellett megtanult kőműveskedni és rendes mun­kája után elvállalja magánházak építését — nem lelkese­désből, hanem, jó pénzért. Ismerek osztályvezetőt, akinek eredeti szakmája asztalos s munkája után néha vállalt bú­torkészítést, átalakítást, műszaki vezetőt, aki sportcikkeket ír, fontos beosztású előadót, aki mellesleg tanfolyamon is előad. S a világon senkinek eszébe nem jut elfogadni ezt a munkát ingyért. S ha az imént említett esetekben fel sem merül a fi­zetség jogtalan volta, miért fáj akkor a bár ,amatőr’, de Ifgpalifikált zenész tiszteletdíja? Hosszú időn keresztül ta- ilt, míg hangszere urává lett; otthon naponta gyakorol, [ jár a próbákra; s ha netán hangversenye van, egész este nolgozik, míg én egy székben kényelmesen ülve hallgatom szórakozom! A próbadíj összege nem nagy — sarokházat jjibból tudtommal senki sem vett — inkább jelképes: je- zzte a megbecsülést. A próbadíj megvonását lehet szintén ilképes értelemben felfogni: a muzsikust a megbecsülés­ek egy külső jelétől fosztották meg, lejjeb csúszott a fon- jssági lajstromon, — s ez nem valami szívderítő, serkentő élmény... Persze, elhibázott dolog volna megtenni bűnbaknak a kifogásolt határozatot. A történethez hozzátartozik, hogy 1960 tavaszán megkíséreltek anyagi összefogást létrehozni a városi szimfonikus zenekar érdekében: nagyüzemi igaz­gatói alapból, a tanács pénzéből, szakszervezeti támogatás­ból. A kísérlet, elbukott azon, hogy ilyen közös alap meg­teremtését pénzügyminiszteri rendelet tiltotta. ÄZQta — tud­tommal — ez az akadály is elhárult, de úgy látszik, kedve már senkinek sem volt újra napirendre tűzni a kérdést... S higyjék el. nem az a legnagyobb baj, hogy annyi akadály tornyosul egy ilyen vállalkozás elé, hanem ahogy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom