Nógrádi Népújság. 1962. március (18. évfolyam. 18-25. szám)

1962-03-03 / 18. szám

i(W2- március 3. mtoorabt mpojrsAs 5 Falusi nőtanácsok I feladatai Megyénk termelőszövetke- [ teteiben a tsz-tagok 50—60, i sőt néhol ennél is több szá­zaléka asszonyokból tevődik ] össze. Mégis az évek óta fo-\ lyó vitázgatások, szócsaták ellenére még kevés olyan termelőszövetkezetünk van,! ahol asszonyaink számuknak1 megfelelően képviselve lenné- ] nek a vezetésben, egyszóval még sok helyen nem kapták ] meg az asszonyok az őket megillető helyet a szövetke- ] zetben. Napjainkban már több mint 18 ezret tesz ki a ] női tsz-tagok száma, ebből adódóan igen nagy feladatok ] hárulnak a nőtanácsra is. Segíteni az asszonyokat, hogy megtalálják helyüket a szö-| vetkezeti termelésben, a ve-j vetésben, a formálódó új fa- j lusi életben, ez most a nő­tanácsok legfontosabb fél-\ adata. Az utóbbi hónapokban a helyzetből adódóan szükség- szerű minőségi változás tör­tént a nőtanácsok többségé­ben. A legtöbb helyen már tsz-tag a vezető elnök, vagy titkár, hiszen csakis így vál­hat közvetlenebbé az asz- szonyok problémáinak isme­retében a nőmozgalmi mun­ka irányítása. Az is tény persze, hogy minden község­ben elég sok tsz-en kívüli nőtanács-tag is van, akik kö­zül sokan ismerik a tsz-beli problémákat, szívesen vállal­nak részt a feladatok elvég­zéséből. A rétsági járásban volt az elmúlt esztendőben egy olyan gyakorlat, hogy vállalási lapokat töltöttek ki az ilyen kívülálló asszonyok, mely szerint 5—10—20 mun­kaegységnyi munkát vállal­tak a termelőszövetkezetben. Igen hatásos lenne, ha eze­ket az eddig kellően meg nem szervezett segítéseket munkatervszerűen végeznék ezek a lelkes asszonyok. Ha mindenütt meghatározott munkaegységet vállalnának, sokat segíthetnének a szövet­kezetnek, s bárki láthatná, hogy nemcsak szavakban te­szik magukévá a tsz-en kí­vüli asszonyok a mezőgazda­ság segítését. A falusi nőmozgalmi mun­kából valahogyan hiányzik még a konkrétabb feladatok­ra való szervezés, nőtaná­csaink nem látják még tisz­tán, hogy mozgalmi mun­kának számít az is, ha a tsz- asszonyokat a termelő mun­ka szeretetére, művelődésre serkentik, ösztönzik. A termelésben példásan te- \ vékenykedö aszonyoknak sok-j rétű feladatuk van. Egyik j ilyen az, hogy példamutatá­sukkal hassanak a még ki- ] vülálló, a közös munka iránt i idegenkedő asszonyokra. Hogy' a tsz-en belül hangot adjanak ] az asszonyi véleménynek,1 részt kérjenek a munkából, j és vezetésből, minden fel-1 adatból, a tengernyi tenni- j valóból. A mezőgazdasági \ hozamok növelése elképzel- j hetetlen az élenjáró módsze- < rek bevezetése nélkül. Ezért! a nőtanács arra is ösztönöz­hetne, hogy elterjesztéséből j tevékeny részt vállaljanak' maguk az asszonyok. De a nőtanács lehetne lel­kes szószólója a háztáji ter­melés átszervezésének is. Szorgalmazná, hogy a tsz kössön termelési szerződést, megállapodást csirkére, hagy-\ mára, babra a háztáji tulaj­donosával. így ez az apró gazdaság is belekapcsolód­hatna a nagyüzemi áruter­melés vérkeringésébe. S így tovább, napról-napra csak nő a lehetősége egy sor új feladat szükségszerű meg­oldásának, amely konkrétab­bá, élőbbé, az élethez köze­lebb jutóvá tenné a nőmoz­galmi munkát. Ilyen segítsé­get várnak tőlük a munká­ban példamutató szövetke­zeti asszonyok is. 1 szocialista címért versenyez 3 szövetkezeti brigád (Tudósítónktól) Ludányhalászi és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet dolgozói termelési tanácsko­záson értékelték az elmúlt évben végzett munkát, s meg­vitatták az idei év feladatait. Most a munkaverseny új formája bontakozott ki a földművesszövetkezetnél. Három brigád alakult, amelynek tagjai verseny­be indultak a szocialista brigád cím elnyeréséért. Az egyik brigád Ludány- halásziban, a mozaiklap üzemnél alakult. Priska Já­nos, Mester János, Fülöp Jánosné meg a többiek vál­lalták, hogy az idei termelési tervüket 2 százalékkal túl­teljesítik. Takarékoskodnak a nyersanyaggal, s a haszna­vehetetlen árumennyiséget a lehető legkisebbre szorítják. Politikai és szakmai Oktatá­son vesznek részt és az új munkásokat szakmai taná­csokat segítik. A másak brigád szintén Ludányhalászi ban az I-es sz. vegyes boltban alakult, a harmadik pedig Nógrádsza- kálban az 5-ös számú vegyes boltnál. A két brigád vala­mennyi tagja vállalta, hogy évi forgalmi tervüket 2 szá­zalékkal túlteljesítik s így elérik, hogy egy fő­re 47 ezer forint forgalom jut. Csökkentik a költsége­ket, s gyorsabbá, udva­riasabbá teszik a kiszol­gálási Elérik, hogy a leltár idején hiánymentesen számolnak el. Ez nem kis feladatot jelent a boltnál. Különösen a nóg- rádszakáli boltnál kíván gon­dos munkát, ahol az elmúlt években sorozatos volt a lel­tárhiány. Az idén is megrendezik a szántóversenyeket Az elmúlt évben első ízben megrendezésre került szántó­verseny jó tapasztalatai, vala­mint a szántási munkák minő­ségének további javítása érdekében az idén is és ezentúl évenként megren­dezik az üzemi, járási és megyei szántóversenyeket. E hónapban megkezdik a ternaelőszövetkezeti építkezéseket A termelőszövetkezeti épít­kezések mielőbbi megkezdése érdekében a ' megyei Terme­lőszövetkezeti Beruházási Iroda Munkakezdési Hónapot rendez márciusban. Az iroda dolgozói vállalták, hogy eb­ben a hónapban minden olyan szövetkezetben előse­gítik az építkezés megindítá- J sát, ahol erre lehetőség van. A beruházási iroda dolgozói már eddig is sokat tettek az építkezések sikeréért, már­ciusban fokozzák ezt a mun­kát. Az építkezésekkel kap­csolatos kérdéseket soronkí- vül elintézik, a még hiányzó dokumentációkat, hátralévő hitelnyitásokat ebben a hó­napban biztosítják. Március­ban lehetőleg minden szövet­kezetét felkeresnek. A hely­színen is segítenek megoldani a felmerülő gondokat. A sikerhez nagyon fontos, hogy a termelőszövetkezetek minél előbb helyszínre szállít­sák az építőanyagot, a házi­brigádok ezentúl csak az Az anyagszállító vállalatok — AGROKER, — Cserháti Állami Erdőgazdaság, TÜZÉP telepek — minden leszállítás­ra váró anyagot biztosítsa­nak. Az összefogás sikere azt eredményezheti, hogy leg­alább 110 — az éves meny- nyiség felének — létesítmény munkáit megkezdhetik. A MEDOSZ legutóbbi megyei bizottsági értekezletén elfo­gadták az idei szántóverse­nyek megrendezésének javas­latát. Mivel az idén járási, me­gyei és országos versenyeken csak azok vehetnek részt, akik üzemi versenyen részt vet­tek, üzemenként is megrende­zik a szántóversenyeket. A versenyek lebonyolítására március első felében járási és megyei vrsenybizottságokat hoznak létre. A kapott tájé­koztatás alapján az üzemi versenyek első három helye­zettje kerülhet járási ver­senyre, a járási versenyek első öt helyezettje kerülhet me­gyei versenyre és a megyei verseny első két helyezettje vesz részt az országos versenyen. A szántóversenyekről részlete­sebb tájékoztatást később ad ki a versenybizottság. Tavaszvárás Serény munka folyik a gépállomásokon, termelőszö­vetkezetekben, az állami gaz­daságokban. Mindenfelé ké­szülődnek az új tavaszi se- regszmelére. A fagy még ját­szik a napsütéssel, de már itt-ott a szelíd lankákon, dombhajlatokban zúgnak a traktorok. Az új erőpróbát méltóan akarják kezdeni a mezőgaz­daság dolgozói. Egyre több kijavított gép gördül ki a ja­vítóműhelyekből s készen várják a munka kezdését. Sok helyen szórják a műtrá­gyát, készítik a melegágya­kat, s az üvegházakban már kíváncsiskodva tekintenek szét a zsenge palánták. Mozog már az a hatalmas mechanizmus, amely minden ízében erőtől gyarapodva várja a föld hívó szavát. Iz­gatott mezőgazdászok hajol­nak a tervek fölé, latolgatják a lehetőségeket, járják a ha­tárt, lesik, várják a kezdés pillanatát. Olyan ez az egész, mint valami hatalmas zene­kar, amely felajzott figye­lemmel várja a karmester in­tését ... Ezek a gépek is munkába állnak néhány nap múlva. Tanfolyamokat indítanak a szakszervezeti vezetők részére A mezőgazdasági üzemek szakszervezeti tevékenységé­nek erősítése érdekében a MEDOSZ megyei bizottsága különféle tanfolyamokat indít a szakszervezeti aktivisták részére. Ezken a tanfolyamo­kon az újonnan megválasztott szakszervezeti vezetők megis­merik a legfontosabb határo­zatokat, rendeleteket, valamint a szakszervezeti munka leg­építkezésekfcel foglalkozzanak, jobb módszereit. Külön tanfolyamok foglal­koznak az SZB titkárokkal, a munkavédelmi, újítási, kul­túr- és sport, nő és ifjúsági felelősökkel, valamint a szám- vizsgáló bizottsági elnökök­kel. Az 1—5 napos tanfolya­mokon csaknem 150 szak- szervezeti titkár és különféle vezetőségi tag vesz részt. Ez­után a tanfolyamok után üze­menként megszervezik a bizal­miak és munkahelyi bizott­sági tagok oktatását. Szabó Emma féltő gonddal gyomlálja a káposztapalántákat a Pásztói Állami Gazdaság kertészetében. I Erdemes-e dolgozni Mátraszelén? in.) Mi tehát a teendő Mátra- szelén? Mert azzal, hogy megállapítjuk és a szövetke­zeti tagok elé tárjuk őszin­tén, nyíltan azokat a visszás­ságokat, amelyek eddig az akadályozói voltak a jöve­delmező nagyüzemi gazdál­kodás kialakításának, még csak fél munkát végeztünk. Célunkat csak akkor érjük el, ha a szövetkezeti tagok­nak segítünk abban is, ho­gyan találják meg a jövedel­mező gazdálkodáshoz vezető legjárhatóbb utat. Ezekben a napokban be­szélik meg Mátraszelén is a szövetkezeti tagok a terme­lési tervet, amelynek végre­hajtásától függ, hogy az idei évet megint csak 27 forinttal zárják-e, vagy 37, esetleg en­nél többet is tudnak fizeti egy-egy munkaegység utá, Az tehát a teendő Mátraszjt lén is, hogy megteremtsék «- termelési tervek teljesítéséh szükséges valamennyi felt& telt. Mert ha a gazdálkodó hoz szükséges adottságoki nézzük, van itt abból bőve — Tavaly nagyszerű hely t találtunk a kertészetnek Munkaerő is volt hozzá és mégsem sikerült, mert a külszíni fejtéshez foglalták le azt a területet — kesergett a szövetkezet könyvelője. De mi akadálya van annak, hogy más, hasonló jófekvésű helyen válasszanak területet a kertészkedéshez? Különö­sebbet nem tudtak mondani, mert nincs is ilyen, csak ép­pen szét kellene nézniök, ki­jelölni minél előbb a terüle­tet. Mert az előkészületekkel már nem lehet késlekedni. S hogy mennyire érdemes a növénytermesztés eme ágá­val foglalkozni, azt éppen a termelőszövetkezet könyvelő­je bizonygatta a bevétel es kiadások arányait nézegetve. Azután itt van az állatte­nyésztés és hizlalás. Tavaly még nem sokat, mindössze 24 sertést és 14 vágómarhát értékesítettek, s mégis meg­érte. Most ez üzemág bővíté­séhez az idén már jóval na­gyobbak a lehetőségek, már ami a hízóanyagot illeti. A takarmánybázist — a hizla­láshoz szükséges abraktakar­mányt —, azt a szövetkeze­tieknek kell megteremteni, mégpedig úgy, hogy az idén valamennyi tag becsületesen megkapálja a kukoricát. Ha a szövetkezet vezetősége egyé­nekre bontja le a területet, helyesen alkalmazzák az anyagi ösztönzés elvét, nem lesz különösebb hiba e téren sem. S lehetne így sorolni to­vább szinte valamennyi ágát a gazdálkodásnak, amelynél ha jobban megszervezik a munkát a tavalyinál, egy-egy jó jövedelmi forrást jelent a szövetkezetnek. Mert a 15 forintos munkaegység előleg nem sok. Hogy ezt emeljék, ahhoz azonban nemcsak az szükséges, hogy megteremtsék a tervteljesítés gazdasági fel­tételeit. Ez rendkívül fontos dolog, de éppen az elmúlt év tapasztalatai bizonyítják, hogy ez még nem old meg mindent. Mert a lehetőségek tavaly is adva voltak, csak az irányítás, a munkaszerve­zés maradt el a követelmé­nyektől. Hogyan lehetne hát javí­tani a vezetés, az irányítás módszerén? Azzal semmi­esetre sem, ha most nekiáll- nak a szövetkezetben, s ki­cserélik új emberekkel a szövetkezet vezetőségét. Van azonban néhány dolog, ame­lyet a szövetkezeti vezetők­nek feltétlenül tisztázniuk kell magukban, ha valóban változtatni akarnak a veze­tés eddigi módszerén. Az csak dicsérendő dolog, ha a ter­melőszövetkezet elnöke, sok egyéb elfoglaltsága mellett módot talál arra is, hogy akár a jégvágásnál, vagy egyéb más munkáknál pótol­ja a hiányzó férfierőt. Ez azonban semmi esetre sem mehet a vezetés, az irányí­tás rovására. Mert az elnök dol­ga elsősorban a vezetés, — s az olyan szövetkezetben foko­zott mértékben van szükség erre, ahol nincs mezőgaz­dász —, akivel az elnök meg­oszthatná a vezetéssel, az irányítással járó gondokat. Igaz, Kazinczi P. József, a termelőszövetkezet talpra­esett, hozzáértő brigádvezető­je sokat segíthetne e téren is az elnöknek, de ehhez az szükséges, hogy úgy szervez­zék meg a munkálatokat, a munkaszervezeti egységeket, hogy a brigádvezető valóban azt a munkát végezhesse, ami feladatát képezi. — Tudja mi mindent vé­geztem én tavaly? — panasz­kodik a brigádvezető. — En mentem házról-házra, mun­kába szólítgatni a tagokat. Így persze, hogy nem maradt idő arra, hogy szervezzem, irányítsam brigádunk terüle­tén a termelést, könnyítve ezzel is a szövetkezeti elnök, a szövetkezeti vezetők gond­ját. Csak növelné a szövetke­zeti vezetés tekintélyét az is, ha bátran, következetesen végrehajtanák azokat a ha­tározatokat, amelyeket a fe­gyelem, a rend megbontóival szemben egy-egy közgyűlésen hoznak. Mert nem az a jó szövetkezeti vezető, aki min­denkinek igazat ad a közös­ségben, hanem az, aki úgy végzi munkáját, úgy irányít­ja a mezőgazdasági termelést — ha sokszor népszerűsége forog is kockán —, hogy megfelelő megélhetést bizto­sítson a szövetkezeti tagok­nak. Érdemes lenne azon is el- gondolkodni Mátraszelén, hogy azokat a vezetőket, akik az elmúlt évben eljátszották a tagok bizalmát, új embe­rekkel váltsák fel. Hiszen vannak a szövetkezetben olyan tagok, akik lelkiisme­retesen, becsületesen végzik munkájukat valamennyiük boldogulásáért. Egy asszonyt említenek sokat, Handó Sz. Jánosnét. — Olyan asszony ez — mondják —, hogy nem nézi el a hibát, bárki is követi el. Ő nevelte fel csaknem az egész sertésállományt a kö­zösben. Hozzáértése, lelkiis­meretessége szép pénzt ho­zott nekünk, meg neki is. Miért ne lehetne hát az ilyen tagok helye a vezetés­ben? Hiszen ha a szövetke­zeti tagok azt látják, a szö­vetkezet vezetői nem nézik el a hibákat egyetlen tag­nál sem, lelkiismeretesen dol­goznak a közös boldogulá­sáért, nincsen olyan munka, amelyre nem tudnák moz­gósítani a szövetkezeti tagok összességét. S erre van a legnagyobb szükség Mátraszelén. E fel­adatok megoldásában kell, hogy segítsen a szövetkezet vezetőségének a párt és a ta­nács is. Természetesen mind­egyik a maga módján. A ta­nács úgy, hogy átadja ta­pasztalatait a vezetésben még járatlan szövetkezeti vezetők­nek, és segít megteremteni a tervteljesítés gazdasági felté­teleit. A pártszervezetnek meg oly módon, hogy széle­síti a szövetkezeti tagok kö­rében a politikai nevelőmun­kát. Csak így, valamennyiük közös erejével jutnak el oda Mátraszelén, hogy becsületet szerezzenek a munkának, s megfelelő helyre tegyék, biztosnak tekintsék a tagok a munkaegységet is, mert érté­ket, termelést látnak mögötte. A tervjóváhagyó közgyűlésen mindezt mondják el a szö­vetkezeti vezetők a tagok­nak. Beszéljenek arról is, ho­gyan teszik a munkaegység mellett még jobban érdekelt­té a szövetkezeti tagokat a terméseredmények és állati hozamok fokozásában. S eh­hez az elhatározásukhoz tart­sák magukat az év folyamán is. Mert csak így bizonyíthat­ják be, hogy a közösben va­lóban érdemes dolgozni Mát­raszelén is. Vincze Istvánné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom