Nógrádi Népújság. 1962. március (18. évfolyam. 18-25. szám)

1962-03-17 / 22. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1962. március 17. Tizenkétmillió példány újság AJógrád megyében is — -*■ ’ csakúgy, mint az egész országban — a megyei pos­tahivatal hírlaposztálya irá­nyítja a sajtó terjesztését. A postás dolgozók munkája is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évtized alatt a külön­böző újságok, hírlapok nagy példányszámban terjedtek el a dolgozók között. A posta megyénkben 110 hivatalon keresztül látja el a lakosságot sajtótermékekkel. E tíz év alatt a postás dolgo­zók megszerették a hír lapter­jesztés munkáját és nagy gyakorlatra is tettek abban szert. Az elmúlt évben 12 millió 215 ezer példány saj­tóterméket terjesztettek a postás dolgozók. Ebből az előfizetők részére 809 ezer példányt kézbesítettek. Az összesen terjesztett példányok­ból a pártsajtó előfizetőinek 439 ezret adtak el. Feladataik azonban tovább nőnek, mert minden évben újabb és újabb korosztályok­kal bővül az olvasók tábora. Számukra az igényelt pél- dányszámok biztosítása nem könnyű feladat. A postás dolgozók fő feladatuknak most a Nógrádi Népújság ol­vasótáborának kibővítését tartják. E feladat végrehaj­tása során november elejétől január végéig 2500-zal emel­ték a lap olvasóinak számát és így most már egy-egy al­kalommal több mint 16 ezer példányban jelenik meg. Me­gyénk sok községében már alig van olyan család, ahol valamelyik politikai lapot ne olvasnák. Azonban néhány községben még nem ilyen kedvező a helyzet. A postás dolgozók széleskörű feladatai között is jelentős helyet fog­lal el, hogy ezekben a köz­ségekként javítsák az olva­sottságot. Ügy hisszük, hogy a helyi pártszervezetek meg­felelő segítségével a postás dolgozók ebben a kérdésben is teljesítik feladataikat. Ugyanakkor köszönetét kell mondjunk mindazoknak a hírlapfelelősöknek és kézbe­sítőknek, akik a sajtóterjesz­tés munkájában kimagasló eredményeket értek el. Németh J. JeHŐ a megyei postahivatal vesetője Hatszázezer forintos felajánlás Tolmácson (Tudósítónktól) Termelési tanácskozást tar­tottak a napokban a Tolmá- csi Erdőkémia Vállalat dol­gozói. A tanácskozáson első helyen szerepelt egy decem­beri rendkívüli, egyhetes üzemállásból eredő lemara­dás kiküszöbölése. A dolgozók olyan álláspontot foglaltak el, hogy minden lehetőség megvan a lemaradás behozá­sára. A termelési kérdések mellett jelentős helyet foglalt el a tanácskozáson az üzem új bérszabályzata, amely a többi között kiküszöböli az egyes üzemrészek között meg­lévő béraránytalanságokat. Megvitatták a vállalat áp­rilis 1-től szeptember 30-ig terjedő versenyvállalását is, amelynek értéke megközelíti a 600 ezer forintot. A verseny értékelésére negyedévenként kerül sor, amikor a legjobb eredményt elérő brigádokat megj utalmazzák. Tovább erősödnek a szécsényi járás termelőszövetkezetei is A napokban tárgyalta meg közös végrehajtóbizottsági ülésen a szécsényi járás párt és tanács vezetése a járás termelőszövetkezeteinek tava­lyi munkáját. Még az elmúlt év februárjában közös intéz­kedési tervet dolgoztak ki, amelyben meghatározták, a szövetkezetek megszilárdítá­sa érdekében megvalósításra Táró tennivalókat. A párt és taaácsszervek teljesítették a legfonto­sabb célkitűzést, mert si­került a gyenge termelő- szövetkezeteket a közepe­sek színvonalára, a kö­zepeseket pedig a jók színvonalára emelni. Ezt bizonyítják a eredményes, Két évvel ezelőtt őt ter­melőszövetkezet zárt mérleg­hiánnyal, tavaly tflár csak egyetlen egy szövetkezetben •jétetrtkeZett hiány. Tehát feredvnénVésebb lett a gazdál­kodás, amit az is bizonyít, hogy növekedett az egy tag­ra jutó jövedelem, s több mint tízmillió forinttal meg­növekedett a fel nem oszt­ható alap is. A jobb eredmények ér­dekében politikailag is meg­szilárdították a szécsényi já­rás termelőszövetkezeteit. Egyetlen termelőszövetkezet kivételével mindegyikben mű­ködik már pártszervezet. A politikai nevelést, a vezetés színvonalának emelését segí­tette elő a párt és szakmai cktctás. Tavaly több mint kétszáz taggal többen vettek részt a pártoktatáson. Ered­ményesek voltak a 3 hetes té­li tanfolyamok is. A termelőszövetkezeti meg­szilárdításban egyre többet segítenek a községi tanácsok is. Majd minden községi ta­nács 3—4 alkalommal ön­álló napirendként tár­gyalta meg az elmúlt év­ben a szövetkezet helyze­tét. Azonban néhány igen jó ha­tározattól eltekintve még elő­fordulnak az általános, sab­lonos, önmagáért készült ha­tározatok. Az intézkedési terv telje­sítéséhez sok segítséget nyúj­tottak a különböző tömeg­szerveaetek. Jelentős volt a lakosság részéről megnyilvá­nuló társadalmi segítség- nyújtás, ami lehetővé tette, hogy a főbb kampánymun­kákat időben befejezzék a szövetkezetek. A szécsényi járás termelő­szövetkezetei már jobb eredményeket is elérhették volna, ha több gondot fordí­tanak az anyagi érdekeltség rendszerének időbeni beve­zetésére, valamint a tejter­melés, a tej zsírszázalék eme­lésére — aminek a lehetősé­geit az idén ki kell aknáz­ni. Tovább erősödtek a szé­csényi járás szövetkezetei, az idei évben nagyobb feladatok megoldására is van lehetőség. VÉRADÓ NAP A SALGÓTARJÁNI ÜVEGGYÁRBAN A napokban Salgótarjánban először rendeznek véradó na­pot, amelynek színhelyéül az Üveggyárat választották. A véradó napi véradásra ed­dig 60 műszaki és adminiszt­ratív dolgozó jelentkezett — köztük a párt, a szakszerve­zeti és gazdasági vezetőség tagjai, a műszaki osztály és a tervosztály dolgozói, — hogy ingyenesen adjanak a gyó­gyításhoz oly nélkülözhetet­len életmentő vérből. ÉLENJÁRÓ TERMELŐSZÖVETKEZETI ASSZONYOK TALÁLKOZÓJA A közeli napokban két já­rásban rendezik meg a kivá­lóan dolgozó, munkában élenjáró termelőszövetkezeti parasztasszonyok találkozóját. A sikeres nógrádkövesdd találkozó példájára március 23-án a szécsényi járásban, 26-án pedig a rétsági járásban találkoznak a legjobban dol­gozó szövetkezeti asszonyok. A találkozón a járás nőta­nács titkárai is részt vesznek, hogy a tavaszi munkák elő­készítésével kapcsolatos ten­nivalókat beszéljék meg a munkában élenjáró és példa­mutató női tsz-tagokkal. Bgy-egy találkozóra mint­egy lOű—120 asszonyt hív­tak meg. VIZSGÁZNAK A DOLGOZÓK ISKOLÁIBAN Általános iskoláinkban megkezdődtek a levelező ok­tatásban résztvevő dolgozók osztályvizsgái. A szécsényi járásban elsőnek Látkén tar­tották meg a nyolcadikosok vizsgáját. Négy év szorgal­mas munkájáról adott szá­mot tíz hallgató, amely arról tanúskodott, hogy komolyan vették a tanulást. A munka, a háztartási tennivalók, a gyermeknevelés és egyéb ha­sonló feladatok mellett be­csülettel birkóztak meg a tanultakkal. Muokíkn az egészségügyi felelősek A falun végbement szocia­lista átalakulás, a megválto­zott életkörülmények foko­zottabb munkát kívánnak az egészségügyi dolgozóktól is. Ezt felismerve a Vöröske­reszt az utóbbi két hétben 109 egészségügyi felelős to­vábbképzését szervezte meg Kisterenyén. Az egészségügyi felelősök a kétszer négyna­pos tanfolyamon közegészség- ügyünk legfontosabb prob­lémáit, a helyes táplálkozás időszerű kérdéseit és számos, a falusi egészségügyi munka javítását célzó tennivalót sa­játították el. A szakképzett egészségügyi felelősök máris munkához kezdtek saját területükön. Sok a tennivaló most a ta­vaszi munka megkezdése előtt. Nemsokára megkezdődik a csúcsforgalom a mezőgaz­daságban és akkor már nem a felvilágosító munka meg­szervezése lesz a feladatuk, hanem a munkaegészségügy tennivalóit tűzik napirend­jükre. ■» Az egészségügyi felelősök csak úgy tudnak igazán ered­ményes munkát végezni, ha együtt dolgoznak az illetékes területi Vöröskereszt alapszer­vezeti vezetőséggel. De a jó munka elengedhetetlen felté­tele az is, hogy az állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezetek vezetői­vel is tartsák a jó kapcsola­tot. A jó együttműködéssel valóban gyümölcsöző munkát végezhet minden egészség- ügyi felelős. A munka megkezdésével egy sor tennivaló vár majd az egészségügyi felelősre, de képtelen elvégezni a munka­hely párt és gazdasági vezetői támogatása nélkül. Hisz az nem elég, hogy az egészség- ügyi felelős állandóan figye­lemmel kíséri a falusi üze­mek közegészségügyi viszo­nyait, ügyel a tisztaságra, a környék rendezettségére, a szemét és trágya megfelelő elszállítására. Figyelmeztető szavai csak akkor válhatnak igazán segítővé, ha a vezetők is egyetértenek vele, meg­hallgatják véleményét és el­végeztetik azokat a feladato­kat, amelyek a közegészség- ügyi viszonyokat tovább ja­vítják. A falusi mezőgazdasági üze­mekben — így a termelőszö­vetkezetekben is — nagyobb csoportokban, brigádokba.® dolgoznak az emberek, épp«® ezért fokozottabban kell gon­doskodni egészségvédelmükről személyi és környezeti tisz­taságukról. De a mezőgazda­ságban szükséges egészség- ügyi követelmények betartá­sa távolabbi területekre, köz­vetve az egész népgazdaság­ra kihatással van. A tej tisz­tátalan kezelésével például fertőzésnek tehetik ki a tej­fogyasztók népes táborát. A tisztasági követelmények betartása mellett azonban ar­ra is ügyelni kell, hogy be­tartsák az állatorvos utasítá­sait, hogy külön kezeljék ar beteg tehenek tejét, a gümő- kóros tehenek tejét pedig forralva fogyasszák. Még számos ilyen hasonló­an fontos közegészségügyi, tennivaló megoldása vár a mezőgazdasági munkák idején az egészségügyi felelősökre. Az ivóvíz ellátásban, a tisz­tasági mozgalom megteremté­sében és továbbfejlesztésében, a balesetelhárításban és se elsősegélynyújtásban, a fel- világosító munkában és még: számos egyéb területen sok feladatot kell becsülettel megoldaniok. Munkájuk elő­segítésére a dolgozók min« nagyobb rétegét kell segítő­társul megnyemiök. Csak így' taníthatják meg az embereket az egészséges életmódra, a be­tegségek megelőzésére és « betegségek, valamint a mun- kaártalrnak elleni védekezés­re. E feladatok elvégzéséhez máris hozzákezdtek a Szak­képzett egészségügyi felelő­sök. lasIsiMwcselé, slzfflzeüSsierela szaKmunkásekat i s! v e s i b s í Á szakképzés helyzetéről Vegyesipari Vállalat SZSBSBSÄ6 IÉB. (113) A társadalom fejlődésével állandóan növekszik a társa­dalmi termelésben résztvevők között a szakképzett munka­erők száma és aránya. A társadalmi termelésben és különösképpen az ipari termelésben a mérnökökön és technikusokon kívül a szakképzett munkaerők más fontos kategóriái is részt vesznek. Ilyenek a nem mű­szaki középiskolai és felsőfo­kú iskolai végzettségű szak­emberek és elsősorban a szakmunkások. Az ipari szakmunkás-szük­séglet és utánpótlás tervezé­sének problémája évtizedeken keresztül elkerülte a közgaz­dászok figyelmét. Mindeddig hiányzik azoknak a terveaési módszereknek a kidolgozása, amelyek segítségével biztosíta­ni lehetett volna a kellő össz­hangot a szükséglet és az utánpótlás között. Megyénk állami iparában a második ötéves terv idő­szakában az ipari feladatok ellátásához szükséges mérnö­kök létszámának 78,6 száza­léka, a szakképzett műszaki dolgozók létszámának 82,5 százaléka és a szakmunkás szükséglet 91,9 százaléka állt rendelkezésre 1961 október 1- én. A második hároméves terv időszakában és az elmúlt évben is lényegesen emelke­dett az ipari dolgozók szak- képzettsége. Az iparban dolgozók lét­száma évről-évre emelkedik megyénkben. Az elmúlt év­ben 0,3 százalékkal emelke­dett az iparban foglalkozta­tott munkások létszáma. A fejlődésre jellemző, hogy ezen belül a szakmunkások száma ugyanezen idő alatt 1,9 százalékkal nőtt, tehát lé­nyegesen felülmúlta az ösz- szes munkások létszámának növekedését. A szükségletet figyelembe véve azonban ez mégsem kielégítő, mert a ter­melés technikai színvonalának emelkedése következtében a szakmunkás igény ugyanakkor még nagyobb mértékben emelkedett. örvendetes és figyelemre méltó jelenség, hogy egyre több érettségizett fiatal he­lyezkedik el az állami ipar­vállalatoknál fizikai munka­körben. Az érettségizett fiatal szakmunkások főként olyan munkakörben dolgoznak, amely magasabb szakképzett­séget igényel, például: rádió­műszerész, elektroipari mű­szerész, gépbeállító, stb. A szakmunkás munkakört betöltők 10,9 százaléka nem rendelkezik szakmunkás bi­zonyítvánnyal. Az elmúlt év­hez viszonyítva ez az arány kis mértékben emelkedett. Az állami helyiiparban a szakmunkás munkakört be­töltők 23,1 százaléka nem rendelkezik szakmunkás bizo­nyítvánnyal, az elmúlt évi 14,8 százalékkal szemben. Ez a magas arány arra mutat, hogy az állami helyiipar nö­velte a szakmunkás képesí­tést igénylő munkahelyek szá­mát, de nem fordítottak kel­lő gondot arra, hogy ezeket megfelelő, szakképzett mun­kásokkal töltsék be. Meffvénkhen a szakmunkás munkakörben dolgozók csak­nem fele a szénbányászatban dolgozik, mint vájár és segéd­vájár. A szénbányászati tröszt vezetői kellőképpen foglal­koznak a szakmunkás-kép­zéssel. Ezt bizonyítja, hogy amíg 1959-ben a vájárok és segédvájárok 14,5 százaléká­nak nem volt szakmunkás bizonyítványa, addig 1961-ben már valamennyi rendelkezett MUNKÁSOK ÉS SZAKMUNKÁSOK LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA A SZOCIALISTA IPARBAN 1959. év = 100 % lo6! lo4 lo2 loo ✓ 98 _______1-----------­1959------------1 i 1 960 1961 = munkások létszáma — saakM»«aká8 bizonyítvánnyal rendelkező szakmunkások ezzel. A szakmunkás munka­körben dolgozók továbbkép­zése terén még komoly ten­nivalója van megyénkben a Nógrád megyei Sütőipari Vál­lalatnak, ahol a sütőipari szamunkások 30,4 százaléká­nak nincs megfelelő képesí­tése. Hasonló a helyzet a Nógrád megyei Kézműipari Vállalatnál is, ahol a kézi varrómunkások közül egy sem rendelkezik szakmunkás bizonyítvánnyal. Megyénkben 1961 évben 500 ipari tanuló tett szakmunkás vizsgát, ezzel a nyugdíjba ment szakmunkások utánpót­lása biztosítva van. A szak­munkás-képzés hiányossága azonban, hogy nem a tény­leges szükséglet szerint tör­ténik az utánpótlás. Ennek következménye, hogy egyes szakmákban jóval több, má­sokban viszont kevesebb ta­nulót képeznek ki, például kevés ipari tanuló van gép­lakatos, üvegfényező, műbú­torasztalos, üvegfúvó, hentes és mészáros, valamint a sü­tőipari szakmában. A rend­szeres iparitanuló-képzésen kívül csaknem minden válla­latnál folyik szakmai tovább­képzés, amely lényegesen hozzájárult eddig is a szak­munkás bizonyítvánnyal nem rendelkezők arányának csök­kentéséhez. Ipari vállalatainknál évről­évre emelkedik — részben helyes lakásépítési politikánk eredményeként — a törzs- cárdéhoz tartozó munkások Ezúrr.r,. 10C1. évben az öt éven túl egy helyen dolgozó mun­kások száma csaknem 65 százaléka az összes munkás­létszámnak. A második ötéves tervben a nógrádi üzemeli nagy ré­szénél a meglévő elavult gé­peket modernebb, nagyobb teljesítményű gépekkel cseré­lik ki. Az egyes üzemek bő­vítése és a géppark rekon­strukciója. megköveteli a műszaki dolgozók jobb szak­mai felkészültségét és létszá­muk növelését. A műszaki beosztásban dol­gozók szaíkmai képzettsége még nem elégíti ki az igé­nyeket, bár az előző évekhez- képest kisebb fejlődés tapasz­talható. A mérnökök száma az előző évhez viszonyítva-, nem változott, holott több üzemben jelentős kapacitást növelő üzembehelyezés tör­tént. A műszaki középiskolát és technikumot végzett mű­szaki dolgozóit száma jelen­tősen, 16,9 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Megyénkben az összlakos­sághoz viszonyítva a mérnö­kök és technikusok aránya jóval alacsonyabb, mint az országos átlag. A megyében 180 ezer lakosra 55 mérnök jut, ami az előző évhez vi­szonyítva is romlott. A tech­nikus létszám színvonalát vizsgálva sem kedvezőbb a helyzet. Megyénkben 168 technikus jut 100 ezer la­kosra az országos 411-es át­laggal szemben. Mind a mér­nökök, nünd a technikusok között nagyon kevés a nők száma. Ez az alacsony arány arra mutat, hogy a nők ide­genkednek a műszaki kép­zettséget adó iskoláktól, azért mert a vállalatok vezetői műszaki körben nem szívesen alkalmaznak nőket. A megnövekedett feladatok ellátásához a műszaki dolgo­zók összetételében gyorsabb ütemű fejlődésre van szük­ség. Az előző évekhez vi­szonyítva bizonyos fejlődés vau, anieiy azt bizonyítja, hogy a vállalatok vezetői egyre inteább felismerik a műszaki színvonal emelésé­nek jelentőségét, és a felsőbb szervek utasításait betartva, mind több műszaki dolgo­zót győznek meg a továbbta­nulás szükségességéről. Je­lenleg a műszaki dolgozók közül csaknem 260-an tanul­nak az egyetemek, illetve technikumok levelező és es­ti tagozatain. Lonsták Lásd* Balogh József

Next

/
Oldalképek
Tartalom