Nógrádi Népújság. 1962. március (18. évfolyam. 18-25. szám)
1962-03-17 / 22. szám
1962. március 17, NÓGRÁDI NÉPÜJSAG . ; ___. — tr*aaaBwK »m--- •-« 3 A kommunizmus termékbősége érdekében Megyei szocialista brigádvezetiík megbeszélése Előkészületek a szocialista brigádvezetők országos tanácskozására M oszkvában befejeződött a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülése, amelyet a területi mezőgazdasági értekezletek egész sora készített elő. A Központi Bizottság plénumán a párt feladatairól, a mezőgazdaság irányításában címmel Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a kommunizmus anyagi és technikai bázisa megteremtésében fontos szerepet tölt be a mezőgazda- sági termelés magas színvonalra és mennyiségre való ■emelése, mert a mezőgazdaság fejlesztésének színvonala jelentősen meghatározza a nép jólétét, „ezért, a mező- gazdaság további fellendítését, az élelmiszerek termelésének növelését, az egész párt, az egész nép ügyének kell tekintenünk” — mondotta. A szovjet nép már eddig 3s nagy sikereket ért el a mezőgazdasági termelés terén. A szűzföldek megművelésével 42 millió hektárnyi ■új terület került megművelés alá. (1 hektár =1,7 kh.) Ennek eredményeképpen a Szórjeutnióban például 1961- t>en 66 százalékkal több szemesterményt, 50 százalékkal több húst, 71 százalékkal több tejet termeltek, mint 1953-ban. Mégis a plénum megállapította azt, hogy a közeliövőben még nagyobb feladatokat kell megoldani a mezőgazdaságnak és meg kell kétszerezni, sőt háromszorozni az erőfeszítéseiket. Szükséges ez, hiszen ha néz- -zük a Szovjetunió lakosságának növekedését, akkor láthatjuk azt, nogy 1953-tól napjainkig 29 millió fővel nőtt. Ez közel háromszor sannyi, mint hazánk lakossáMegyénk valamennyi ipari üzemében, a versenyvállalás középpontjában a minőségi termelés fill. A minőségi termelésért küzd ■3 kohász, a szegverő, a lakatost asztalos és esztergályos, egyszóval az ipar valamennyi területén dolgozó szakmunkás. Szénmedencénk bányászat Iz «síhatározták, hogy részt vesznek ebben a mozgalomban, s a minőségi széntermeléssel mintegy 1,5 millió forintos többletbevételre tesznek szert. Mindehhez azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy a szén fűtőérté- Scét — mint a versenyfeladat-terv« ;,Már megyeszerte ismertté vált 51 Zománemari Müvek Salgrttarja- sai Gyáregységének az a versenyvállalása, hogy a dolgozóknak olcsóbb és tartosafcb gyártmányokat termeljenek, vagy ha már «nem is olcsóbbat, de legalább tartósabbat, olyanformán,, hogy .a tűzhelyek élettartamát duplájára emeljék. Arról is tudomása van a megye dolgozóinak, hogy ebhez a versenyhez a bányaüzemek is csatlakoztak, hogy jobb -. ■ ■ ..... iiO í .iv a ooigozókaak. De úgy néz ki a dolog, «hogy ezt a versenyt csak elvben vállalták mert a gyakorlat mást mutat. Idáig ugyanis nem vettük ■észre, hogy minőségi változás történt ^oina. De ez még a kisebb baj lenne. Sokkal nagyobb haj az, hogy az olcsóbb és jobb diőszenet nem szállítják a TÜ- ZEP-ti'lepekre, hanem a drágább és rosszabb darabos szenet, mondhatnánk követ, ami bizony a Tűzhelygyár által gyártott tűzhelyekben nem igen akar elégni. A követ szedjék ki az osztályzókon és szállítsák el az építkezésekhez, ott talán jobban fel lehetne hü-Ttiální. ga és nagyobb, mint Svédország, Norvégia, Hollandia és Dánia lakossága együttvéve. Éppen ezért a Szovjetunió Kommunista Párjtjának mindent meg kell tenni, hogy a növekvő igényeket messzemenően kielégítse, ilyen nép- szaporulat mellett is. Ezért is volt nagy jelentőségű a Központi Bizottság ülése. Meghatározta a feladatokat és rámutat azokra az akadályozó tényezőkre, amelyek ezt a nemes feladatot gátolják. Egy ilyen gátló tényezőként szerepel a Központi Bizottság plénumán a Viljamsz- féle módszer a mezőgazdaságban, amelyet annak idején maga Sztálin is támogatott és ezért széles körben elterjedt a Szovjetunióban. Mi a lényege a Viljamsz-féle módszernek a mezőgazdaságban? A lényege az, hogy a termőtalajt úgy kell erősíteni, hogy évelő füveket kell vetni a talajba és ezután kerülhet sor az újabb gabonavetésre. Ez a módszer Sztálin idején törvénynek számított és ezzel kapcsolatban bár ellenvélemények szép számmal voltak, vitának helye nem volt éppen a sztálini személyi kultuszból fakadóan. Maga Viljamsz is visszaverte ezeket a véleményeket és ezért a Szovjetunió szántóföldjeinek jelentős része gabona helyett mindig csak füvet hozott. H ruscsov már 1961. november 26-án Novo- szibirszkben mondott beszédében foglalkozott a Vilin mszi módszerrel és elmondotta azt, hogy bár Viljamsz a talajkutatás terén ért el eredményeket, de a füves vetésforgó nem helyes, tudománytalan és utalt ezzel kapcsolatban más neves tudósok véleményére. A füves' vetésforgó nagyben is hangsúlyozzák; legalább 11 kalóriával növeljék. A statisztikai számok azt bizonyítják, hegy bányászaink nem tettek eddig eleget ígéretüknek. A fütőérték lemaradás 35 kalória körül mozog az év eddigi átlagában. Emiatt pedig számtalan nehézséggel kell megküzdeni, mint például az értékesítés- seli mert a rossz minőségű szenet egyetlen gyér sem akarja átvenni. A gyárak reklamálása után a fogyasztók is észrevették a minőség romlását. A néhány levél közül egy kérésnek eleget teszünk, s a nyilvánosság elé bocsátjuk Téglái Antal elviárs tüzhelygyári dolgozó levelét: Lehet ugyan dlószenet kapni a TUZfiP-telepelfen, de esek bányász utalványra, amit nem minden dolgozó tud megszerezni. Dgy látszik, hogy a bányászok csak a saját részükre termelnek jó és olcsó szenet. Tgcn érdekes dolog lenne az, ha mi, tüzhelygyári dolgozók a bányász elvtársaknak rosszabb és drágább tűzhelyet gyártanánk, a ml dolgozóinknak pedig az ő rovásukra jobbat és olcsóbbat, ügye nem volna becsületes és helyes dolog? TToclXTOCj TTFrtyTf >*!»*>-*/-*r* már annyi nehéz és komoly ügyet megoldottatok ebben a társadalomban, de a múltban Is. Nagyon kérlek benneteket, igen sok dolgozó nevében, hogy adjatok elegendő mennyiségű diószenet, de jót a dolgozóknak, ugyanúgy, mint az elmúlt években adtatok. A darabos szenet küldjétek el az üzemeknek, ahol a generátorokban ezt nagyon Jól fel tudják használni. TÉGLÁI ANTAL tűzhelygyár! dolgozó” 1 mértékben elterjedt a Szovjetunióban és igen nagy károk származtak ebből. A Szovjetunió egyes területein a szántóföld 25—30 százalékán csak fű termett. Jelenleg is még 52 miihó hektárt foglal el a fű és az ugar. Hatalmas értékek estek így ki a mezőgazdaság termeléséből. Voltak olyan szovhozok a leningrádi területen, ahol az igazgató az egész vetésterület 74 százalékát évelő füvekkel vettette be és ennek következtében hatalmas meny- nyiségű takarmányt kellett vásárolnia állatainak. A Központi Bizottság plénumán meghatározták, hogy az 52 millió hektárnyi területet fokozatosan be kell vetni kukoricával, cukorrépával és takarmánybabbal. A Sztálin körül kialakult személyi kultusz így éreztette hatását a mezőgazdaságban. Amint látjuk, bizonyos tekintetben fékjévé vált a termelő erők fejlődésének. Most termékeny vita indult meg a Szovjetunióban és a tudósok nagy száma bírálja a füves vetésforgó rendszert, azt a rendszert, amelyet Sztálin idejében senki nem bírálhatott valamilyen következmény nélkül, mert ha szólt valaki ellene, akkor sok esetben gyanakodva méregették őt és helytelen következtetéseket vontak le. Csak egy ilyen esetet említenék meg. Már régebben szembeszállt Viljamsz elméletével Prjanyisnyikov akadémikus, aki tényekkel bizonyította be, hogy a füves vetésforgó rendszer fékezi a szemes termelést és az állattenyésztés számára oly fontos takarmány-termesztést. Viljamsz erőszakosan intézte el a kritikusokat. Azt mondta, „nem szabad játszani a tűzzél, világosan fel kell ismerni, hogy a barn kád melyik oldalán állunk”. A z utóbbi időhen több mezőgazdasági konferencia zajlott le a Szovjetunióban, amelyen a XX. és a XXII. kongresszus szellemében szólaltak fel neves tudósok. Beszéltek arról, hogy bár a talajkutatás terén Viljamsznak vannak érdemei, azonban a füves vetésforgó elméletével s annak módszerbeni alkalmazásával nagy károkat okozott a Szovjetunió mezőgazdaságának. Az egyik ilyen hozzászóló Li- szenkó akadémikus volt, aki a múltban ugyancsak Viljamsz híve volt, de ezen a megbeszélésen önkritikát gyakorolt és belátta, hogy milyen kárt okozott Viljamsz füves vetésforgó rendszere. Ma a tudósok elől leomlott az a gát, amelyet a személyi kultusz teremtett. Egészséges vitákban tökéletesednek a különböző termelési módszerek a mezőgazdaságban annak érdekében, hogy megteremtsék azt a tennésböséget, ami a kommunizmus megteremtésének elengedhetetlen törvényszerű sajátossága. Godó László A teljesítmények mérésére újfajta mutatót vezettek be január 1-től a vasútnál. Valamennyi lehetőség felmérésével úgynevezett műszakgazdasági kűcsiuormát alakítottak ki. Ez a norma számít 100 százalékos célkitűzésnek Az új mutató a menetrendre építve minden olyan körülményt figyelembe vesz. amellyel a vasúti kocsik legteljesebb kihasználása biztosítható. Az így kialakított 100 százalékos célkitűzés tehát a maximumot jelenti. A kisterenye vasútállomás dolgozód már az első két hónapban nagyszerű eredményeket értek el az új normák alapján. Ahhoz hogy az állomás dolgozói teljesítsék az A Szakszervezetek Megyei Tanácsa megbeszélésre hívta össze a megyei ipar- és most már a mezőgazdaság szocialista brigádjainak vezetőit; A tanácskozáson, amelynek előadója az SZMT titkára, Jaku- bovics Gyula elvtárs volt, a szocialista brigádmozgalom 36 képviselője vett részt. A cél az volt, hogy a brigádvezetők elmondják a mozgalomban szerzett tapasztalataikat, illetve, hogy a szakszervezet vezetői újra kontrollálják saját észrevételeiket. A tanácskozást az tette időszerűvé, hogy április 19-én Budapesten összehívják a szocialista brigádvezetők országos értekezletét. Míg az év elején a szocialista címért harcoló brigádok száma nyolcvan körül volt, év végére már 443 brigád 4800 taggal folytatott harcot a megtisztelő cím eléréséért. Jelenleg 141 brigád — 1700 ember — a szocialista elnevezés birtokosa. A felszólaló brigádvezetők nemcsak számszerű eredményekről számolhattak be. Többek között Szabó elvtárs, az A Salgótarjáni Táblaüveggyár dolgozói is csatlakoztak a Tűzhelygyár dolgozóinak a minőség javítását és a választék bővítését célzó mozgalmához. A vágóműhely dolgozói fél százalék, a Zagyva I. és a Zagyva II. gyáregység gép- üzemeinek dolgozói összesen egy százalék se- lejtcsökkentést vállaltak 1962-re, együttvéve 217 ezer forint értékben. A generátor üzem dolgozói a szén tökéletesebb elégetésével több mint 91 ezer forintot takarítanak meg. A lakatosműhely elhatározta, hogy megoldja a kazánok lágy vízzel való ellátását külön vízhálózat építésével, amelyből* 428,689 forint haszon származik a vállalat számára. A minőség javítását szolgálja néhány új technológiai eljárás bevezetése, illetve kikísérletezése. Ilyen eljárás a dűzni üvegszint alá süllyesztése, amely nemcsak a dűzni élettartamát növeli, de javítja az üveg minőségét is. az úgynevezett lángpolirozás bevezetésétől pedig az üvegtábla hullámosságának a kiküszöbölését várják. A Zagyva I. üzemegység májusban leáll, a kemence nagyjavítását, építését végzik el. A vállalat terve szerint a nagyjavítás 68 napig tart. A dolgozók vállalták, hogy 64 nap alatt befejezik. A vezetők ehhez biztosítják a feltételeket és a munka alaélüzem cím elnyeréséhez szükséges feltételeket a műszakgazdasági kocsinormát 90 százalékra kell teljesíteniük. Ezzel szemben a kisterenyei vasutasok januárban és februárban 98,2 százalékos teljesítményt brztrrítatíük. A MÁV Budapesti Igazgatóságának területén eddig ez a legjobb eredmény. Ugyancsak megszerezték az első helyet a kucsikihusziiá- lásban is. Az év első két hónapjának sikerei alapján a kisterenyei vasutasok olyan éves verseny vállalás kidolgozását határozták el, amelynek teljesítése minden vonatkozásban biztosítja az éltizein cím elnyeréséhez szükséges eredményeket. acélárugyári Gagarin brigád vezetője olyan kérdéseket érintett, amelyek azt tükrözik, ha a mozgalom alapvető célja a szocialista embertípus kialakítása nemcsak a termelésben, hanem a magánéletben, kulturált magatartásában, társaihoz való viszonyában — a szocialista brigádok közelednek ehhez a célhoz. A Gagarin brigád már bevezette az „önkiszolgáló” fizetés rendszerét, s a tagok fényesen vizsgáztak. Támogatják a többi brigádokat is. Nem félnek az új tagoktól, mert biznak a kollektíva hatalmas formáló erejében és sikerrel alkalmazzák is ezt az erőt. Ez egyébként — ahogy a tanácskozásból kitűnt — a szocialista brigádok égjük legnagyobb problémája, hiszen vannak brigádok, amelyek túlzott óvatosságból, vagy esetleg kényelmességből húzódoznak az új tagoktól — féltve a már elért eredményeket, az oklevelet Márpedig „minta” emberekből nem nehéz szocialista brigádot fabrikálni. A felszólalók többsége hangsúlyozta: a cél pos megszervezését. A négynapos előny lehetővé teszi 59,460 négyzetméterrel több üveg gyártását, 833 ezer forint értékben. A felületi csiszolóüzem, a lakatosüzemmel karöltve két csiszolóasztal felszerelését ajánlotta fel. A termelés ebből származó emelkedése 130 ezer forintot hoz a népgazdaságnak. Végeredményben, a gyár dolgozóinak verseny vállalása — csak azokat a pontokat számításba véve, ahol ez már kalkulálható — 1 millió 391 ezer 689 forint megtakarítást jelent a népgazdaságnak. A tűzhelygyári mozgalomhoz való csatlakozás, a szocialista címért küzdő brigádok gyarapodó száma és sok egyéb tényező arról tanúskodik, hogy ennek a sok problémával küzdő vállalatnak a munkája kezd egyenesbe jönni. Nagy szépséghibája nem az oklevél, az csupán külső jele, elismerése, hogy a célt elérték. A cél az ember szocialista nevelése^ megváltoztatása; Sok szó esett a brigádok paixonálásáról, amely — kivételektől eltekintve *— bizony még formális. A mezőgazdaságban — állami gazdaságokban és gépállomásokon működő szocialista brigádoknak sok nehézséget okoz a munkahelyek szétszórtsága, a munkaidőnek az iparitól eltérő hosszúsága az év biao- nyos részében. Sokan felemelték a szavukat a kulturális vállalások sematikus volta ellen, a művelődési lehetőségekben sem dúskálkodnak sokhelyütt. Az említetteken kívül természetesen még sokféle probléma, tapasztalat, eredmény és fogyatékosság szóba kertit. A megbeszélés elérte a célját. Hasznos volt azért is, mert a megjelentek közül jelölik ki azt a 22 brigád vezetőt, tkl az országos tanácskozáson képviselni fogja a nógrádi szocialista brigádokat, azonban a kialakuló kedvezd helyzetnek, hogy januárban és februárban nem teljesítette a tervét. Felmerülhetnek jogos kifogások a vállalás egyes pontjaival szemben is. A seiejt csökkentésére tett vállalás- például szerintünk nem meríti ki a lehetőségeket. Vitatott kérdés az is, hogy a. Zagyva I. nagyjavításának időtartamát nem le- hetne-e még néhány nappal megrövidíteni? Nem elég konkrét a dolgozók szakmai továbbképzése, állami oktatásba való bekapcsolása érdekében hozott intézkedés — amiben pedig van mit törleszteni a vállalatnak. Nőm áttekinthető, és kézzelfogható, hogy a vállalat mit kíván tenni — a rendszabályok értelmében — a munkavédelem megjavításáért. Gallai Istvánná, Rapi Erzsébet és Rubint Izabella a Salgótarjáni Acélárugyár szegve rő üzemében a csomagoló!’ exportbrigád tagjai. Termelési eredményeikért már többször kapott dicséretet és jutáimat a brigád. Most azon fáradoznak, hogy legfiatalabb munkatársukat, Rubint Izabellát is megtanítsák a szakma fogásaira, és ő is minél előbb elérje azt a teljesítményt, amilyet idősebb munkatársai---------------------------------------B ányászok! Hdj&fok Jobb minőségi snone! Egy tüzhelygyári dolgozó nyílt levele a szénmedence bányászaihoz---------------------------------------A kisterenyei vasutasok sikerei CSÖKKENTIK A SELEJTET, JAVÍTJÁK A MINŐSÉGET, QJ TECHNOLÓGIAI ELJÁRÁSOKAT VEZETNEK BE A Salgótarjáni Táblaüveggyár csatlakozott a tüzhelygyári kezdeményezéshez
