Nógrádi Népújság. 1962. március (18. évfolyam. 18-25. szám)

1962-03-17 / 22. szám

1962. március 17, NÓGRÁDI NÉPÜJSAG . ; ___. — tr*aaaBwK »m--- •-« 3 A kommunizmus termékbősége érdekében Megyei szocialista brigádvezetiík megbeszélése Előkészületek a szocialista brigádvezetők országos tanácskozására M oszkvában befejeződött a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának plenáris ülése, amelyet a területi mezőgaz­dasági értekezletek egész so­ra készített elő. A Központi Bizottság plénumán a párt feladatairól, a mezőgazdaság irányításában címmel Hrus­csov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára tartott előadást. Hangsúlyoz­ta, hogy a kommunizmus anyagi és technikai bázisa megteremtésében fontos sze­repet tölt be a mezőgazda- sági termelés magas színvo­nalra és mennyiségre való ■emelése, mert a mezőgazda­ság fejlesztésének színvonala jelentősen meghatározza a nép jólétét, „ezért, a mező- gazdaság további fellendítését, az élelmiszerek termelésének növelését, az egész párt, az egész nép ügyének kell te­kintenünk” — mondotta. A szovjet nép már eddig 3s nagy sikereket ért el a mezőgazdasági termelés te­rén. A szűzföldek megműve­lésével 42 millió hektárnyi ■új terület került megművelés alá. (1 hektár =1,7 kh.) En­nek eredményeképpen a Szórjeutnióban például 1961- t>en 66 százalékkal több szemesterményt, 50 százalék­kal több húst, 71 százalékkal több tejet termeltek, mint 1953-ban. Mégis a plénum megállapította azt, hogy a közeliövőben még nagyobb feladatokat kell megoldani a mezőgazdaságnak és meg kell kétszerezni, sőt három­szorozni az erőfeszítéseiket. Szükséges ez, hiszen ha néz- -zük a Szovjetunió lakosságá­nak növekedését, akkor lát­hatjuk azt, nogy 1953-tól napjainkig 29 millió fővel nőtt. Ez közel háromszor sannyi, mint hazánk lakossá­Megyénk valamennyi ipari üze­mében, a versenyvállalás közép­pontjában a minőségi termelés fill. A minőségi termelésért küzd ■3 kohász, a szegverő, a lakatost asztalos és esztergályos, egyszó­val az ipar valamennyi terüle­tén dolgozó szakmunkás. Szénmedencénk bányászat Iz «síhatározták, hogy részt vesz­nek ebben a mozgalomban, s a minőségi széntermeléssel mint­egy 1,5 millió forintos többlet­bevételre tesznek szert. Mind­ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy a szén fűtőérté- Scét — mint a versenyfeladat-terv« ;,Már megyeszerte ismertté vált 51 Zománemari Müvek Salgrttarja- sai Gyáregységének az a verseny­vállalása, hogy a dolgozóknak ol­csóbb és tartosafcb gyártmányo­kat termeljenek, vagy ha már «nem is olcsóbbat, de legalább tartósabbat, olyanformán,, hogy .a tűzhelyek élettartamát duplájá­ra emeljék. Arról is tudomása van a megye dolgozóinak, hogy ebhez a versenyhez a bányaüze­mek is csatlakoztak, hogy jobb -. ■ ■ ..... iiO í .iv a ooigo­zókaak. De úgy néz ki a dolog, «hogy ezt a versenyt csak elvben vállalták mert a gyakorlat mást mutat. Idáig ugyanis nem vettük ■észre, hogy minőségi változás történt ^oina. De ez még a ki­sebb baj lenne. Sokkal nagyobb haj az, hogy az olcsóbb és jobb diőszenet nem szállítják a TÜ- ZEP-ti'lepekre, hanem a drágább és rosszabb darabos szenet, mondhatnánk követ, ami bizony a Tűzhelygyár által gyártott tűz­helyekben nem igen akar elégni. A követ szedjék ki az osztályzó­kon és szállítsák el az építkezé­sekhez, ott talán jobban fel le­hetne hü-Ttiální. ga és nagyobb, mint Svédor­szág, Norvégia, Hollandia és Dánia lakossága együttvéve. Éppen ezért a Szovjetunió Kommunista Párjtjának min­dent meg kell tenni, hogy a növekvő igényeket messze­menően kielégítse, ilyen nép- szaporulat mellett is. Ezért is volt nagy jelentőségű a Központi Bizottság ülése. Meghatározta a feladatokat és rámutat azokra az akadá­lyozó tényezőkre, amelyek ezt a nemes feladatot gátol­ják. Egy ilyen gátló tényező­ként szerepel a Központi Bi­zottság plénumán a Viljamsz- féle módszer a mezőgazdaság­ban, amelyet annak idején maga Sztálin is támogatott és ezért széles körben elter­jedt a Szovjetunióban. Mi a lényege a Viljamsz-féle mód­szernek a mezőgazdaságban? A lényege az, hogy a termő­talajt úgy kell erősíteni, hogy évelő füveket kell vet­ni a talajba és ezután kerül­het sor az újabb gabonave­tésre. Ez a módszer Sztálin idején törvénynek számított és ezzel kapcsolatban bár el­lenvélemények szép számmal voltak, vitának helye nem volt éppen a sztálini szemé­lyi kultuszból fakadóan. Ma­ga Viljamsz is visszaverte ezeket a véleményeket és ezért a Szovjetunió szántó­földjeinek jelentős része ga­bona helyett mindig csak fü­vet hozott. H ruscsov már 1961. no­vember 26-án Novo- szibirszkben mondott beszé­dében foglalkozott a Vil­in mszi módszerrel és elmon­dotta azt, hogy bár Viljamsz a talajkutatás terén ért el eredményeket, de a füves vetésforgó nem helyes, tudo­mánytalan és utalt ezzel kap­csolatban más neves tudó­sok véleményére. A füves' vetésforgó nagy­ben is hangsúlyozzák; legalább 11 kalóriával növeljék. A statisztikai számok azt bi­zonyítják, hegy bányászaink nem tettek eddig eleget ígéretüknek. A fütőérték lemaradás 35 kaló­ria körül mozog az év eddigi átlagában. Emiatt pedig számta­lan nehézséggel kell megküzde­ni, mint például az értékesítés- seli mert a rossz minőségű sze­net egyetlen gyér sem akarja átvenni. A gyárak reklamálása után a fogyasztók is észrevették a minőség romlását. A néhány levél közül egy kérésnek eleget teszünk, s a nyilvánosság elé bocsátjuk Téglái Antal elviárs tüzhelygyári dolgozó levelét: Lehet ugyan dlószenet kapni a TUZfiP-telepelfen, de esek bá­nyász utalványra, amit nem min­den dolgozó tud megszerezni. Dgy látszik, hogy a bányászok csak a saját részükre termelnek jó és olcsó szenet. Tgcn érdekes dolog lenne az, ha mi, tüzhely­gyári dolgozók a bányász elvtár­saknak rosszabb és drágább tűz­helyet gyártanánk, a ml dolgo­zóinknak pedig az ő rovásukra jobbat és olcsóbbat, ügye nem volna becsületes és helyes do­log? TToclXTOCj TTFrtyTf >*!»*>-*/-*r* már annyi nehéz és komoly ügyet megoldottatok ebben a tár­sadalomban, de a múltban Is. Nagyon kérlek benneteket, igen sok dolgozó nevében, hogy adja­tok elegendő mennyiségű diósze­net, de jót a dolgozóknak, ugyan­úgy, mint az elmúlt években ad­tatok. A darabos szenet küldjé­tek el az üzemeknek, ahol a ge­nerátorokban ezt nagyon Jól fel tudják használni. TÉGLÁI ANTAL tűzhelygyár! dolgozó” 1 mértékben elterjedt a Szov­jetunióban és igen nagy ká­rok származtak ebből. A Szovjetunió egyes területein a szántóföld 25—30 százalé­kán csak fű termett. Jelen­leg is még 52 miihó hektárt foglal el a fű és az ugar. Hatalmas értékek estek így ki a mezőgazdaság termelé­séből. Voltak olyan szovhozok a leningrádi területen, ahol az igazgató az egész vetéste­rület 74 százalékát évelő fü­vekkel vettette be és ennek következtében hatalmas meny- nyiségű takarmányt kellett vásárolnia állatainak. A Központi Bizottság plé­numán meghatározták, hogy az 52 millió hektárnyi terü­letet fokozatosan be kell vetni kukoricával, cukorrépá­val és takarmánybabbal. A Sztálin körül kialakult személyi kultusz így éreztet­te hatását a mezőgazdaság­ban. Amint látjuk, bizonyos tekintetben fékjévé vált a termelő erők fejlődésének. Most termékeny vita indult meg a Szovjetunióban és a tudósok nagy száma bírálja a füves vetésforgó rendszert, azt a rendszert, amelyet Sztá­lin idejében senki nem bí­rálhatott valamilyen követ­kezmény nélkül, mert ha szólt valaki ellene, akkor sok esetben gyanakodva mé­regették őt és helytelen kö­vetkeztetéseket vontak le. Csak egy ilyen esetet emlí­tenék meg. Már régebben szembeszállt Viljamsz elmé­letével Prjanyisnyikov aka­démikus, aki tényekkel bizo­nyította be, hogy a füves ve­tésforgó rendszer fékezi a szemes termelést és az állat­tenyésztés számára oly fon­tos takarmány-termesztést. Viljamsz erőszakosan intézte el a kritikusokat. Azt mond­ta, „nem szabad játszani a tűzzél, világosan fel kell is­merni, hogy a barn kád me­lyik oldalán állunk”. A z utóbbi időhen több mezőgazdasági konfe­rencia zajlott le a Szovjet­unióban, amelyen a XX. és a XXII. kongresszus szelle­mében szólaltak fel neves tudósok. Beszéltek arról, hogy bár a talajkutatás te­rén Viljamsznak vannak ér­demei, azonban a füves ve­tésforgó elméletével s annak módszerbeni alkalmazásával nagy károkat okozott a Szov­jetunió mezőgazdaságának. Az egyik ilyen hozzászóló Li- szenkó akadémikus volt, aki a múltban ugyancsak Vil­jamsz híve volt, de ezen a megbeszélésen önkritikát gyakorolt és belátta, hogy milyen kárt okozott Viljamsz füves vetésforgó rendszere. Ma a tudósok elől leomlott az a gát, amelyet a személyi kultusz teremtett. Egészséges vitákban tökéletesednek a különböző termelési módsze­rek a mezőgazdaságban an­nak érdekében, hogy megte­remtsék azt a tennésböséget, ami a kommunizmus megte­remtésének elengedhetetlen törvényszerű sajátossága. Godó László A teljesítmények mérésére újfajta mutatót vezettek be január 1-től a vasútnál. Va­lamennyi lehetőség felméré­sével úgynevezett műszak­gazdasági kűcsiuormát alakí­tottak ki. Ez a norma számít 100 százalékos célkitűzésnek Az új mutató a menet­rendre építve minden olyan körülményt figye­lembe vesz. amellyel a vasúti kocsik legteljesebb kihasználása biztosítható. Az így kialakított 100 száza­lékos célkitűzés tehát a maximumot jelenti. A kisterenye vasútállomás dolgozód már az első két hó­napban nagyszerű eredménye­ket értek el az új normák alapján. Ahhoz hogy az ál­lomás dolgozói teljesítsék az A Szakszervezetek Megyei Tanácsa megbeszélésre hívta össze a megyei ipar- és most már a mezőgazdaság szocia­lista brigádjainak vezetőit; A tanácskozáson, amelynek elő­adója az SZMT titkára, Jaku- bovics Gyula elvtárs volt, a szocialista brigádmozgalom 36 képviselője vett részt. A cél az volt, hogy a brigádveze­tők elmondják a mozgalom­ban szerzett tapasztalataikat, illetve, hogy a szakszervezet vezetői újra kontrollálják sa­ját észrevételeiket. A tanács­kozást az tette időszerűvé, hogy április 19-én Budapes­ten összehívják a szocialista brigádvezetők országos érte­kezletét. Míg az év elején a szo­cialista címért harcoló brigádok száma nyolc­van körül volt, év végére már 443 brigád 4800 taggal folytatott harcot a megtisztelő cím eléréséért. Jelenleg 141 brigád — 1700 ember — a szocia­lista elnevezés birtokosa. A felszólaló brigádvezetők nemcsak számszerű eredmé­nyekről számolhattak be. Töb­bek között Szabó elvtárs, az A Salgótarjáni Táblaüveg­gyár dolgozói is csatlakoztak a Tűzhelygyár dolgozóinak a minőség javítását és a vá­laszték bővítését célzó moz­galmához. A vágóműhely dolgozói fél százalék, a Zagyva I. és a Zagyva II. gyáregység gép- üzemeinek dolgozói összesen egy százalék se- lejtcsökkentést vállaltak 1962-re, együttvéve 217 ezer forint értékben. A generátor üzem dolgozói a szén tökéletesebb elégeté­sével több mint 91 ezer fo­rintot takarítanak meg. A lakatosműhely elhatározta, hogy megoldja a kazánok lágy vízzel való ellátását kü­lön vízhálózat építésével, amelyből* 428,689 forint ha­szon származik a vállalat szá­mára. A minőség javítását szolgál­ja néhány új technológiai el­járás bevezetése, illetve kikí­sérletezése. Ilyen eljárás a dűzni üvegszint alá süllyesz­tése, amely nemcsak a dűzni élettartamát növeli, de ja­vítja az üveg minőségét is. az úgynevezett lángpolirozás bevezetésétől pedig az üveg­tábla hullámosságának a ki­küszöbölését várják. A Zagyva I. üzemegység májusban leáll, a kemence nagyjavítását, építését végzik el. A vállalat terve szerint a nagyjavítás 68 napig tart. A dolgozók vállalták, hogy 64 nap alatt befejezik. A vezetők ehhez biztosítják a feltételeket és a munka ala­élüzem cím elnyeréséhez szükséges feltételeket a mű­szakgazdasági kocsinormát 90 százalékra kell teljesí­teniük. Ezzel szemben a kisterenyei vasutasok januárban és februárban 98,2 százalékos teljesít­ményt brztrrítatíük. A MÁV Budapesti Igazgató­ságának területén eddig ez a legjobb eredmény. Ugyancsak megszerezték az első helyet a kucsikihusziiá- lásban is. Az év első két hónapjának sikerei alapján a kisterenyei vasutasok olyan éves ver­seny vállalás kidolgozását ha­tározták el, amelynek telje­sítése minden vonatkozásban biztosítja az éltizein cím el­nyeréséhez szükséges eredmé­nyeket. acélárugyári Gagarin brigád vezetője olyan kérdéseket érintett, amelyek azt tükrö­zik, ha a mozgalom alapvető célja a szocialista embertípus kialakítása nemcsak a terme­lésben, hanem a magánélet­ben, kulturált magatartásá­ban, társaihoz való viszonyá­ban — a szocialista brigádok közelednek ehhez a célhoz. A Gagarin brigád már be­vezette az „önkiszolgáló” fi­zetés rendszerét, s a tagok fényesen vizsgáztak. Támo­gatják a többi brigádokat is. Nem félnek az új tagok­tól, mert biznak a kol­lektíva hatalmas formáló erejében és sikerrel alkal­mazzák is ezt az erőt. Ez egyébként — ahogy a tanácskozásból kitűnt — a szocialista brigádok égjük leg­nagyobb problémája, hiszen vannak brigádok, amelyek túlzott óvatosságból, vagy esetleg kényelmességből hú­zódoznak az új tagoktól — féltve a már elért eredmé­nyeket, az oklevelet Már­pedig „minta” emberekből nem nehéz szocialista brigá­dot fabrikálni. A felszólalók többsége hangsúlyozta: a cél pos megszervezését. A négy­napos előny lehetővé teszi 59,460 négyzetméterrel több üveg gyártását, 833 ezer fo­rint értékben. A felületi csi­szolóüzem, a lakatosüzem­mel karöltve két csiszolóasz­tal felszerelését ajánlotta fel. A termelés ebből származó emelkedése 130 ezer forintot hoz a népgazdaságnak. Végeredményben, a gyár dolgozóinak verseny vál­lalása — csak azokat a pontokat számításba vé­ve, ahol ez már kalkulál­ható — 1 millió 391 ezer 689 forint megtakarítást jelent a népgazdaságnak. A tűzhelygyári mozgalom­hoz való csatlakozás, a szo­cialista címért küzdő brigá­dok gyarapodó száma és sok egyéb tényező arról tanúsko­dik, hogy ennek a sok prob­lémával küzdő vállalatnak a munkája kezd egyenesbe jönni. Nagy szépséghibája nem az oklevél, az csupán külső jele, elismerése, hogy a célt elérték. A cél az ember szocialista nevelése^ megváltoztatása; Sok szó esett a brigádok paixonálásáról, amely — ki­vételektől eltekintve *— bi­zony még formális. A mezőgazdaságban — állami gazdaságokban és gépállomá­sokon működő szocialista bri­gádoknak sok nehézséget okoz a munkahelyek szétszórtsága, a munkaidőnek az iparitól el­térő hosszúsága az év biao- nyos részében. Sokan felemelték a sza­vukat a kulturális válla­lások sematikus volta el­len, a művelődési lehetőségekben sem dúskálkodnak sokhelyütt. Az említetteken kívül ter­mészetesen még sokféle prob­léma, tapasztalat, eredmény és fogyatékosság szóba kertit. A megbeszélés elérte a célját. Hasznos volt azért is, mert a megjelentek közül jelölik ki azt a 22 brigád vezetőt, tkl az országos tanácskozáson képviselni fogja a nógrádi szocialista brigádokat, azonban a kialakuló kedvezd helyzetnek, hogy januárban és februárban nem teljesítette a tervét. Felmerülhetnek jogos kifogá­sok a vállalás egyes pontjai­val szemben is. A seiejt csökkentésére tett vállalás- például szerintünk nem merí­ti ki a lehetőségeket. Vitatott kérdés az is, hogy a. Zagyva I. nagyjavításá­nak időtartamát nem le- hetne-e még néhány nap­pal megrövidíteni? Nem elég konkrét a dolgozók szakmai továbbképzése, ál­lami oktatásba való bekap­csolása érdekében hozott in­tézkedés — amiben pedig van mit törleszteni a válla­latnak. Nőm áttekinthető, és kézzelfogható, hogy a válla­lat mit kíván tenni — a rendszabályok értelmében — a munkavédelem megjavításá­ért. Gallai Istvánná, Rapi Erzsébet és Rubint Izabella a Sal­gótarjáni Acélárugyár szegve rő üzemében a csomagoló!’ exportbrigád tagjai. Termelési eredményeikért már több­ször kapott dicséretet és jutáimat a brigád. Most azon fáradoznak, hogy legfiatalabb munkatársukat, Rubint Iza­bellát is megtanítsák a szakma fogásaira, és ő is minél előbb elérje azt a teljesítményt, amilyet idősebb munka­társai---------------------------------------­B ányászok! Hdj&fok Jobb minőségi snone! Egy tüzhelygyári dolgozó nyílt levele a szénmedence bányászaihoz---------------------------------------­A kisterenyei vasutasok sikerei CSÖKKENTIK A SELEJTET, JAVÍTJÁK A MINŐSÉGET, QJ TECHNOLÓGIAI ELJÁRÁSOKAT VEZETNEK BE A Salgótarjáni Táblaüveggyár csatlakozott a tüzhelygyári kezdeményezéshez

Next

/
Oldalképek
Tartalom