Nógrádi Népújság. 1962. március (18. évfolyam. 18-25. szám)

1962-03-14 / 21. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK,! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 21. SZÄM. ÁRA: 60 FILLÉR 1962. MÁRCIUS 14. Induljunk időben ÖNFIZETÉSES RENDSZER AZ ACÉLÁRUGYÁRBAN Még hűvös napokat, sok he­lyen havat is jelez a me­teorológia, de a naptár már márciust mutat, nincs mesz- sze a tavasz. Szorgalmasan dolgozó szövetkezeti tagok, gépállomási dolgozók kinn a határban már megkezdték a munkálatokat is. Az őszi gabona több mint ötven százalékán befejezték a fej­trágyázást, s amikor csak az idő engedi, dolgoznak a trak­torok is. A lazább, jobb fek­vésű talajokon néhány ter­melőszövetkezetben megkezd­ték a korán földbekerülő nö­vények vetését is. Nagy tervek, feladatok megvalósításának nyitánya az idei tavasz falvainkban. Hi­szen az ötéves terv ideje alatt olyan fontos feladatok megvalósítását tűztük ma­gunk elé, mint a kenyérga­bona kérdés megoldását. Eh­hez az szükséges, hogy az öt­éves terv utolsó évében 13 mázsára emeljük megyénk­ben is a kenyérgabona hol- dankénti hozamát. Az állat- tenyésztés hozamait annyira kell emelnünk, hogy az - öt­éves terv utolsó évében, az egy főre jutó évi fogyasztás elérje húsból az 53,2 kilo­grammot, tejből a 200 litert, a tojásból pedig a 187 dara­bot, az 1960-as év 45,2 kilo­grammjával, 148 literével, il­letve 156 darabjával szem­ben. A feladatok megvalósí­tása érdekében már az idén 11 mázsára keli emelnünk a kenyérgabona holdanként! hozamát, s meg kell terem­tenünk a. lehetőségét az állat- állomány minőségi és bizo­nyos fokú mennyiségi fejlő­dé sének is. S az idei tavaszon már bi­zonyos előnnyel kezdhetjük ezt a munkát. Az ősszel, a ked vezőílen idő j ál ás ellenére is lényegében befejeztük az őszi mélyszántást, s teljesítet­tük kenyérgabona vetéster­vünket is. Ez nemcsak a ter­mésátlagok növelésének lehe­tőségét hordja magában, ha- nero megkönnyíti terrn elősző- vetkezeteinkben a tavaszi in- dulást is. Hiszen nékünk már nincs gondunk, csak a meg­felelő talajelőkészítésre és a vetésre. Ezt az előnyt azon­ban könnyen elveszíthetjük, ha nem készülünk fel gondo­san, körültekintően arra, hogy valamennyi termelőszö­vetkezetben időben megkezd­hessék a munkát. Igaz, nincs már sok idő hátra az indulásig,, azonban ez az egy-két hét még ele­gendő arra, hogy valameny- nyi termelőszövetkezetben, gépállomáson még egyszer felülvizsgálják, . megtettek-e mindent az időbeni indulás érdekében, s ahol arra szük­ség van, pótolják a mulasz­tottakat. Rendkívül fontos például, hogy valamennyi gép — termelőszövetkezeti és génállomási egyaránt — jól kijavítva, időben lásson munkához. A gépállomásokon a javítási munka folyamatos, s a tavaszi munkákhoz szük­séges gépek kijavítva várják a munkakezdést. Ami a ter­melőszövetkezeti kisgépeket illeti, jó néhány, közös gaz­daságban elkéstek a vetőgé­pek, a fogasok, a simítok, hengerek rendbehozásával. A hátralévő időt azokban a kö­zös gazdaságokban használ­ják ki tehát helyesen, ahol pótolják ezt az elmaradást. A gépek .mellett az idén még valamennyi termelőszö­vetkezetben szükség van ar­ra 1— éppen a termelési ter­vek teljesítése érdekében —, hogy számításba vegyék a munkáknál a fogatokat és kézi munkaerőt is. Most még mindig nincs késő, hogy va­lamennyi termelőszövetkezet­ben megerősítsék a munka- szervezeti egységeket, brigádo­kat, munkacsapatokat. Csak helyeselni lehet azoknak a szövetkezeti vezetőknek az intézkedését, akik a növény- termesztési brigádokat oly­módon is erősítik, hogy e brigádok hatáskörébe von­nak megfelelő számú fogato­kat is, ahol egy-egy brigád területe meghaladja az 500 katasztrális holdat. Hasznos ez most a tavaszi munkák­nál is, de ez a módszer ké­sőbb, a nyári munkálatok idején is jól beválik a ter­melőszövetkezetben. Ezekben a napokban kell tisztázni a szövetkezetek és a gépállo­mások kapcsolatát is. Helyes például, ha a gépállomás ve­zetői és a szövetkezeti veze­tők úgy egyeznek meg, hogy mielőtt a gépek kiindulná­nak egy-egy brigád területé­re, közösen átvizsgálják azo­kat. Erősödik így a szövet- kezst és 3. ^éoállomás Irn.o- csolata, hiszen ezzel nagyon sok későbbi vitának, viszály­nak elejét vehetik. Mindezek a szervezési in­tézkedések azonban csak fél sikert hoznak, ha a termelő­szövetkezeti vezetők nem te­szik érdekeltté a termelőszö­vetkezeti tagokat a közös munkában, nem teremtik meg az anyagi érdekeltség helyes alkalmazásával a kö­zös és egyéni érdekek össz- hangját. Lassan befejezéshez közelednek , termelőszövetke­zeteinkben a. tervjóváhagyó közgyűlések, ahol a szövet­kezeti vezetők, a szövetkezeti tagok az anyagi érdekeltség bevezetéséről is beszélnek. Egyöntetű az- állásfoglalás: a mezőgazdasági termelés nö­velése, a tervek teljesítése csak a helyesen értelmezett anyagi ösztönzés bevezetésé­vel valósítható meg. A tér- rnelőszöve+kezeték zömében ezeket a napokat most arra használják fel, hogy még egy­szer ellenőrzik, egyeztetik: a kapásnövények területét tel­jes egészében elvállalták-e munkálásra a szövetkezeti tagok, s ahol hiány van, pó­tolják ezt. Segítenek ebben a munkában a pártszerveze­tek és a községi tanácsok is Egyre több azoknak a szö­vetkezeteknek a száma, ahon­nan olyan hírek érkeznek, a szövetkezeti tagok bíznak a közösben, bíznak a szövetke­zet vezetőiben, nagy munka­kedvvel kezdik az évet, s na­gyobb területet vállalnak el megmunkálásra, mint ameny- nyit eredetileg a termelőszö­vetkezet tervezett. Nagy és fontos feladatok megoldására készülünk, me­lyek megvalósítását most, a tavaszon kezdik meg a ter­melőszövetkezeti tagok és gépállomási dolgozók. A fel­adatok megvalósításában azonban csak akkor számít­hatunk biztos sikerre, ha idejében felkészülünk a mun­kára, nem késleltetjük a ta­vaszi munkakezdést, az in­dulást. A mai naptól a Salgótar­jáni Acélárugyárban há­rom szocialista brigádnál ve­zették be az önfizetéses rendszert. Szabó József húzó­kőcsiszoló, a Gagarin-brigád és a TMK-brigád tagjai vál­lalták, hogy rájuk lehet bíz­ni havi munkájjjk pénzbeli elszámolását is. A három brigád a ma: naptól a fizetőhelyen az -o- asztalra rakott pénzből ma­ga számítja ki, mennyi fize­tés illeti meg és csak a meg­érdemelt munkáért járó pénzösszeget rakják be a borítékba. Minden elismeré­sünk e követésre méltó példát kezdeményező három acélárugyári brigádé. KÉMEN CEFELU JITÄS HATÁRIDŐ ELŐTT A Salgótarjáni Acélárugyár Kovácsoló gyárának B üze­mében határidő előtt elké­szültek a forgókemence fel­újításával. A munka elvégzé­sére 1320 órát kapott Szilá­gyi István kemence-kőműves brigádja. Jó munkájuk ered­ményeképpen a felújítás csaknem ötszáz órával ké­szült el határidő előtt. Kossuth-díjas: Domonkos István vájár „A Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány önt, a szocialista munkaversenyben elért eredményeiért, a fiatal szakemberek nevelésében vég­zett fáradhatatlan munkájáért a Kossuth-díj III. fokozatával és a vele járó pénzjutalommal tünetette ki”. így hangzott az a levél, amelyet Domonkos István szocialista brigádvezető vá­jár felesége az elmúlt na­pokban a kézbesítő postástól átvett. Ez a most is fiatalo­san mozgó, kedvesen mosoly­gó asszony több órán át for­gatta kezében a levelet. Nem tudta, mit csináljon, alig vár­ta férje hazaérkezését. S amikor ketten, ki tudja há­nyadszor olvasták el a leve­let, Domonkos István és fe­lesége szemébe könny tó­dult. Mintha most is látnám ezt a jelenetet. A tiszta, csen­des otthont még nagyobb csend vette körül. Egyikőjük sem szólt. Az asszony csen­desen ült az asztal mellett, szeme sarkából néha-néha egy-egy könnycseppet törölt ki. Domonkos István vájár, szocialista brigádvezető két tenyerébe ejtve fejét, az asz­talra könyökölve élte át új­ból azt a 42 évet, amit eddig maga mögött hagyott. ... Tizenöt éves sem vol­tam, amikor apám ittha­gyott bennünket. A nehéz, vizes bánya a szervezetére tört, életét követelte. Igen, akkor 1935-öt írtak, tizenhat éves is alig voltam, amikor a kazárt bányánál már mun­kát kellett vállalnom. Urasá- gi munkát végeztem. Ebbe a szóba sok minden belefért. Azután a kisteleki bánya következett. 1936-ban már mint csúszdakezelő dolgoz­tam a föld méhében. Nem volt ott sem vitla, sem szál­lítókötél. Négyen, öten, tol­tunk egy-egy csillét, míg a lejtőn meg „hámoztunk”. Az­után az a sok meghurcolás. Kazárról menni kellett. Kis­telek sem volt „megfelelq”. Az a sok-sok gyaloglás ... Naponta több mint 20 kilo­méter. Esőben és sárban, hó­fúvásban és napsütésben csak azért, hogy meglegyen a mindennapi betevő falat... A csákányt a puskával kel­lett fölváltani. 1941-ben ki tehette meg, hogy nem vo­nul be katonának Én is Huszton voltam. De mert a fasiszta háborúhoz is kellett a szén, hazaküldtek. Ügy mondták, hogy katona vájár. Valóban így lett Kisterenyéri. Talán még az asszony is ern­Közös összefogásra ver szükség a közepszstgiigy lováítiifisiiesztése érsekében A dolgozók egészségügyé­nek biztosítása társadalmunk egyik legalapvetőbb feladata kell legyen. Az egészség meg­őrzését minden dolgozónak önönmagán is elő kell segí­teni. Ügyelni kell a tisztaság­ra, környezetének rendbentar- tására. Erről beszélt legutóbb Salgótarjánban dr. VilmoA Gyula, egészségügyi miniszter- helyettes. is. Nógrád megyében azért kell különös figyelmet fordítani a közegészségügyre, mert rend­kívül nagymértekn építkezé­sek folynak, bővülnek a lakó­területek, s ez maga után vonja a fokozott egészségügyi intézkedéseket is. Még min­dig lassú a beruházó szervek intézkedése, a korszerű épí­tési elv biztosításánál, mely szerint a magasépítést mindig a mélyépítésnek kell meg­előznie. Ennek az elvnek a megvaló­sítása nélkül a városokban, falvakban lakó emberek kör­nyezetéből kikerült szenny olyan mértékben fertőzi a talajt és a közelben lévő fel­színi vizeket, folyót, patakot, tavat, hogy komoly fertőző forrás a lakosság körében és az úgynevezett helyi járvány fenntartására alkalmas. Nóg­rád megyében erre vonatko­zólag, sajnos, már van példa. A szennyvizek kezeletlen el­helyezésének következménye, hogy az elmúlt évben 21 tífusz, 72 paratífusz, 420 fertőzé- ses májgyulladás fordult elő. Nyilvántartottak 33 bacilus­gazdát, most ezekhez újabb négy csatlakozott. Egészség- ügyi szerveink a további meg­betegedések megelőzésére 9441 személyt részesítettek védőol­tásban. A fertőző megbetegedések megfékezésére irányuló erőfe­szítések azonban mindaddig nem fognak olyan eredményt hozni, mint amilyet mindenki elvár, amíg a szennyvíz és az ürúieKanyagok nyiitszíni pan­gása újabb és újabb fertőzési lehetőséget ad. Ha csupán fctlvaink udvarába tekintünk be, akkor a tisztasági hónap minden igyekezete ellenére is bőven találunk még olyan ud­varokat, ahol a kifogástalanul megépített — akár háromszo­bás lakású — ház mellől is hiányzik a korszerű árnyék­szék. Miután Nógrád megyé­ben általában csak i> kis mélységű, úgyneve­zett felső talajvizet szol­gáltató kutakból szerzik a vizet, ezek a kutak ki vannak téve a fertőzés­nek. Nem kedvezőbb a helyzet a trágyakezelés tekintetében sem. Ez is elősegíti a légy­szaporodást és a betegség ter­jedését. A betegségek leküzdése ér­dekében a környezeti tiszta­ság fokozásán belül, különö­sen a hulladékanyagok és szennyvíz veszélytelen elhe­lyezését kell — úgyszólván megyeszerte — szorgalmazni.. Ha Salgótarjánt vesszük ilyen tekintetben vizsgálat alá, itt is nagyon rossz állapotok van­nak. A szennyvízderítő-telep csak most épül. A Salgó pa­tak vizén mindenki láthatja, hogy abban a gyári szenny­vizeken felül úgynevezett fe­kete, magánbekötésű szenny­vizek is belefolynak. Ennek ellenére nem egyszer látható nyáron, hogy a gyerekek eb­ben a vízben pancsolnak. Ha­sonló feltűnő jelenség tapasz­talható Balassagyarmaton is, ahol a szintén feketén bekö­tött szennyvizekkel fertőzött esővízcsatornákban folyik a szennyvíz s itt-ott a felszín fölé kerül, nagy bűzt terjeszt s veszélyezteti a környéken lakók egészségét. Legveszé­lyesebb Balassagyarmaton e tekintetben a Révész utca. Salgótarján belterülete is ailanaoan ki van leve a szennyvizes fertőzésnek. A Pécskő oldaláról, a Pécskő utcán át a nagyobb eső. vagv olvadás idején az ott lakók szennyvizét, szennyeződéseit a városba lehozza, s itt terjeszti a betegséget. Törvények, rendeletek sza­bályozzák a Szennyvizek elve­zetését, s kötelezik például a nagyobb üzemeket is arra, hogy derítetlenül szennyvizet nyílt vizekbe ne vezethesse­nek. Komoly egészségügyi kárt okoznak vele. A rendel­kezés végrehajtása rendkívül vontatottan történik. Pedig mindaddig, amíg ezekét a veszélyes fertő­zési forrásokat ki nem ik­tatják, az állam tetemes áldozatkészsége nem hoz­za meg a szükséges ered­ményt. Visszaesik az általános köz­egészségügyi állapot. Csak el­rettentő példának' említjük meg — nagyon sokan emlé­kezhetnek rá — két évvel ez­előtt Nagybátonyban vérhas- járvány volt. Ennek a jár­ványnak a felszámolása közel 20 millió forintba került. A szennyvizek gondos kezelésé­vel mindezt megelőzhettük volna. Dolgozzon tehát min­denki a köztisztaság megte- rerotéséért, hiszen ez vala­mennyiünk érdeke. termelőszövetkezetek átlagtermésének lékszik. Negyven pengőt kap­tunk fizetésként, abból 20 pengőt a plébánia egyből le­fogatott ... De jött, feltartóztathatatla­nul jött 1945, a felszabadulás. Mindjárt munkához láttunk. Átépítettük az alagutat, az­után szénre kerültünk. Men­tek a csillék. Napról napra több hagyta el a bányát. Or­szágot építettünk, a miénket, a sajátunkat, magunknak. Mikor is volt, te asszony? Igen, 1947-ben! Akkor. Ak­kor kaptam az első kitünte­tést, az „Élmunkás”-jelvényt. 1950-ben már 5 munkahelyet vezettem Gergely-bányán. Ügy 52 végén, immár tizedik esztendeje, Mizserfára kerül­tem. Milyen volt ez a bánya! F. 4-es fepjtőgépek, kaparok, gumiszalagok, amolydfh föld­alatti gyár! A Pálhegy Ill-ban már a Hidasi-féle gép is ott volt. Nagyteljesítményű gé­pek ezek. Hol vannak a régi idők? Micsoda változás! Ez a páncélpajzsos, páncél- kaparós front se kutya. Itt. lehet termelni. Igaz, hogy a fiúk többsége vidéki, új munkások, de lehet velük dolgozni. Déska Feri, Gecse Tivadar, Pál Vilmos, Lakatos Pista is nálam kezdte. Ma nagyszerű csapatvezetők! Ünnepség. Kitüntetés. Ami­kor elnyertük a szocialista brigád címet, azt hittük: megtettük a magunkét. De láttuk a feladatot. Többet, jobbat kell adnunk a népnek, szocializmust építő hazánk­nak. Becsületül tesszük ... A szeméből a könnyet, a homlokáról az izzadtságcsep- pet törölte Domonkos István szocialista brigádvezető, Kos­suth-díjas vájár. S még mennyi emléket idéztek fel ezen az estén Domonkosék otthonában. Beszéltek itt mindenről. összefüggéstele­nül. Ügy, ahogy jött, aho­gyan az emlékekben élnek. A nyomorról, a kiszolgálta­tásról. A jólétről, a megbe- CSÜléSTul. A IS éü€S léü'üyiih- ról, Julikéról, aki most érett­ségizik. Az aznapi levél eay életet elevenített meg Domonkos István kazárt otthonában. Az Országházban az ünnep­ség még tart. Ott van a vá­jár, ott a felesége. Ettől a naptól Domonkos István Kos­suth-díjas vájár! Somogyvári László A tanácsok rendezésében megyeszerte fontos értekez­letek kezdődtek. Az értekez­leteket járásonként úgyneve­zett kiskörzetekben tartják, amelyen részt vesznek a köz- sági tanácsok végrehajtó bi­zottságainak elnökei, termelő­szövetkezeti elnökök és agro- nómusok. A tanácskozáson ar­ról beszélnek, hogy milyen feladatok hárulnak a vezető szervekre, a tenmelőszövetke­zetek átlagtermésének emelé­se érdekében. Hasznos az ilyen körzetekre felbontott tanácskozás, tekintettel arra, hogy a résztvevők zavartala- nabbul tudják kifejteni véle­ményüket. AZ ELSŐ SZAKMUNKÁSOK A Sziráki Állami Gazdaság- - ban szakiskolai osztályvizs­gák zajlottak le a múlt hé­ten. A váci Táncsics Mihály Mezőgazdasági Technikum három évvel ezelőtt indította el a növénytermelő és gépke­zelő és a szőlőtermelő kihe­lyezett osztályok működését. Az elmúlt csütörtökön két végzős osztály és a szőlőter­melők másodikosainak osz­tályvizsgáit tartották meg. A második évfolyamos szőlő- termelők közül hárman a pa- lotási Május 1 Termelőszö­vetkezet tagjai. A többiéa gazdaság dolgozói. A nö­vénytermelő és gépkezelő osztály végzős hallgatói az ország tíz állami gazdasá­gából kerültek ki. Három hó­napon keresztül tanultak Szirákon, hogy most a sikeres OőzLcil^y vizogd Után szäkrnun­kás-vizsgát tehessenek és ez­után mint szakmunkások kerüljenek haza gazdaságaik­ba. Az idén először lesz a gaz­daság életében szakmunkás- vizsga. Szirákon. Három év elméleti cs gyakorlati mun­kájának eredményéről szá­molnak be pénteken délelőtt a szatomunkásjelöltek. Vizsga- bizottság előtt ad számot fél­készültségéről a végzős év­folyam 26 hallgatója. A vég­zős szőlőtermelő osztály 14 tanulójának szakmunkás-vizs­gájára áprilisban kerül sor. Az idén tehát negyven új szakmunkással gyarapodik mezőgazdaságunk, akik Szi­rákon tanullak meg a szak­ma rejtelmeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom