Nógrádi Népújság. 1962. március (18. évfolyam. 18-25. szám)

1962-03-14 / 21. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1962. március 14. Á nők helyzetének javítása mindennapi feladatunk I960, május 9-én fontos, a megye nőmozgalmát előbbre- vívő határozat született a párt végrehajtó bizottsága megyei ülésén. Közel két esztendő múlt el azóta. Salgótarján­ban a megye fontos ipari centrumában a nőmozgalom­ban jelentős fellendülés ta­pasztalható. Különösen az üzemekben javult a nőbizott­ságok tevékenysége. A dolgo­zó nők egyre nagyobb mé­retekben vesznek részt a szo­cialista munkaverseny-mozga- lomban. Salgótarján legna­gyobb üzemeiben 20 női bri­gád versenyez a „szocialista brigád” címért. A megtisztelő címet már három női bri­gád elnyerte. Vegyes brigá­dokban is tevékenykedik 342 nő. Nőtt a politikai oktatás­ba bevont hallgatók száma is. A város területén a külön­böző oktatási formákra 1745 nő jelentkezett az 1961/62-es oktatási évben. Jelentős a fejlődés a mun­kás-paraszt szövetség kiala­kításában, különösen a szo­cialista brigádok és a ter­melőszövetkezetekben levő munkabrigádok kapcsolata el­mélyítésében. Az üzemi dol­gozó asszonyok részt vettek a termelőszövetkezeti moz­galom számszerű fejlesztésé­ben és a megszilárdítási mun­kában is. A megyei PÄRTHATÄROZAT SIKERESEBB végrehajtását azonban még jónéhány té­nyező akadályozza. Az egyik ilyen probléina, hogy a nők társadalmi tevékenységét, a termelésben, a hivatali élet­ben való szereplését egyes gazdasági és hivatalvezetők munkájában meglevő helyte­len gyakorlat fékezi. Nem szí­vesen alkalmaznak nőket, 'mert „azokkal sok baj” van. gyakran betegeskednek, csa­ládi problémájuk is több, ne­ban a közösségi életet érintő kérdésekben a felszabadulást követő években a nők ak­tivitása nagyobb volt, sőt te­lepi rendezvényeinken az idő­sebb asszonyoknál a lelkese­dés ma is nagyobb. E pár­huzam arra figyelmeztet, hogy I napjainkban a nők irányában végzett felvilágosító tevékeny­ségünket jobban kell diffe­renciálni, s az eddigiektől el­térően nagyobb gondot kell fordítani a dolgozó nők kü­lönböző rétegei közötti mun­kára. Ez annál is inkább szükséges, mert egyes dolgozó női rétegek csak fél szívvel vesznek részt az üzemi te­vékenységben, munkájukat csak megélhetőségi forrásként kezelik, nem érdeklik őket a távlati tervek, sőt a napi termelési tervek sem. Van­nak ipari üzemek, ahol a dolgozó nők jelentős része nem ismeri eléggé a szo­cialista brigádmozgalom cél­kitűzéseit, félnek is a mun­kába való tömegesebb be­kapcsolódástól. A nőknek a társadalmi élet­be való jobb bekapcsolódását nehezítik az úgynevezett KETTŐS MŰSZAKBÓL EREDŐ GONDOK is. A legnagyobb problémát az étkeztetés és a gyermek­elhelyezési feladatok okozzák. Több üzemben, hivatalnál in­dokolatlanul betiltották az üzemi étkező helyekről a va­csora hazaszállítását. A ke­reskedelem sem tart megfe­lelő lépést a kész, vagy fél­kész ételeknek a közforga­lomba való bocsátásával. Kü­lönösen sok a panasz a Mi­relité zöldfőzelékek „terítésé­vel” kapcsolatban. A böl­csödéi ellátás már most nem megfelelő, egyrészt a korábbi helytelen telepítések, másrészt a növekvő szükségletek miatt. A bölcsödéi gondok megoldá­sában az üzemektől is na­gyobb segítséget várnak női dolgozóink. Helyes lenne olyan kapcsolatot kiépíteni az üze­mek és bölcsődék között, amilyen az elmúlt két-három évben a nagyüzemek és ok­tatási intézmények között ki­alakult, s amely nemcsak el­vi, hanem gazdasági oldal­ról is elősegíti a bölcsődék jobb működését. A felvetett problémákból nyilvánvaló, hogy a nőknek társadalmi, politikai életbe való jobb bevonása a gazda­sági és társadalmi szervek nagyobb segítő tevékenysé­gét igényli. A gazdasági és társadalmi vezetőknek helye­sen kell felfogni és értel­mezni a nők egyenjogúságát. Biztosítaniuk kell számukra a törvénybe foglalt jogokat, de érvényesíteniük kell a köz- vetett érdekvédelmet is, vagy­is lehetővé kell tenni, hogy a nők a termelés frontján is megfelelően megállják a helyüket Ez feltételezi, hogy a dolgozó nők fokozott ak­tivitást fejtsenek ki és mi­nél többen vegyenek részt a munkában. E kérdésben kü­lönösen fontos, hogy a vá­rosi tanács és az üzemek kép­viselői elsősorban a szociális helyzetet és rátermettséget ve­gyék figyelembe, hiszen je­lenlegi körülményeink között valamennyi dolgozni kívánó nőt nem tudunk elhelyezni. Nagyon helyes lenne, ha a kereskedelem és a hivatalok mellett a közlekedésben, a nagyüzemeknél a kisebb fi­zikai munkát igénylő betaní­tott és szakmunka körökben tervszerűen biztosítanának munkaalkalmakat. A munka- lehetőségek biztosításával na­gyobb lehetőség nyílik a nők társadalmi életbe való jobb bekapcsolására, politikai ak­tivitásuk fokozására is. Molnár Pál, a Salgótarjáni Városi Pártbizottság osztályvezetője. A lakosság szolgálatában Tisztelgünk a hősök emléke előtt Ismét március 15-re emlé- saját nagyságának ősét látja. Salgótarjáni Cipészek Ikezünk. 1848-49 forradalmá- 1848—49 nem fejezhette be, Kisipari Termelőszövetkezete, jnak és szabadságharcának amit elkezdett. El kellett buk- kielégítendő a lakosság J kezdetére. Történelmünk egyik nia belső gyengeségei, a ne- igényeit —, már korábban * legnagyobb pillanatára emlé- mesi vezetés következetlensé- részlegeket létesített a városi kezünk, amikor az ébresztés ge, a vezetésre valóban képes környékén lévő településeken.*évtizedei után talpraállott a forradalmi osztály és párt Javítóműhelyekkel rendelkez-jnép, az óriás, s évszázadokon hiánya miatt, az ellene sző­nek a többi között Cereden,*át kovácsolt bilincseket tört vetkezett nemzetközi reakció Mátramindszenten, Karancs-J össze. A márciusi fiatalokra túlereje miatt, lapújtőn, Salgóbányatelepen.Iemlékezünk, akik elsők vol- Éppen ezért 1848 forradalmi Zagyvarónán most folyik ajtak, amikor cselekedni kellett tavaszára emlékezve lehetet- létesítendő részleg épületének Ja hazáért. Kossuthra, Tán- len nem gondolni 1945 csodá- tatarozása. Jcsiesra, Petőfire emlékezünk, latos tavaszára, a felszaba­Azokban a községekben, Jakik legmesszebbre láttak 1848- dulásra, amely a levert sza- amelyekben részleg felállító-» 49 vezetői között. A két világ- badságharcok és elbukott sa nem lehetséges épület, vágyj hatalom túlerejével szemben forradalmak évszázadai után kellő számú rendelés hiányá-ívívott függetlenségi harcra meghozta történelmünk leg- ban, a földművesszövetke-J emlékezünk, a dicsőséges hon- nagyobb fordulatát, zeti boltokkal állapodnak meg * védseregre, amely 1849 tava- Mire tanítja 1848 március gyűjtőhelyek felállítása ér-j szán legyőzte az ellenséget, 15. emléke a ma emberét, dekében. A hétfői napon*megtisztította a haza földjét népünket? Mindenekelőtt a történt ilyen megállapodás * az osztrák reakció csapatai- megbonthatatlan nemzeti Nagybárkányban, MárkházánJ tói, s amelynek győzelmei egység fontosságára. 1848—49­egy pillanatra Magyarorszá- ben is volt „érdekegyesítés”, got tették az európai szabad- de ez nem lehetett elég szo- ságmozgalmak reménységévé, ros és szi'árd, mert a sza- 1848-ban forrott össze elő- badságharcot a liberális ne- ször az ország polgári-demok- messég vezette, fő tömegere- jratikus átalakításának ügye a jét a parasztság adta. A pa- J nemzeti függetlenségért vívott rasztok és az urak érdekei harc ügyével. Ekkor léptek fel között pedig alapvető ellen- először önállóan és részben tétek voltak. Ma más nem­szervezetten, népi, demokra- zeti egység alakult ki a párt tikus erők a magyar szabad- és a munkásosztály vezetésé- Pásztón, a körzetéhez tar-1 ságért és függetlenségért, ezek vei, ennek alapja a munkás- tozó községek tanácsi, vb tag-J az erők — elsősorban a már- paraszt szövetség. Ez hozott jai részvételével ankétot tar-Jciusi fiatalok vezette pesti döntő politikai győzelmet, tottak 12-én. Ez alkalommal*nép — 1848-ban két ízben is jobb életet az egész nemzet értékelték múlt évi munká-J döntő szerepet játszottak: számára. S a soha edd!g nem jukat és meghatározták ez évi*először március 15-én, másod- tapasztalt, most kibontakozó feladataikat, amelyeket a me-J szór a szeptemberi napok- népi egység még gyorsabb fej­gyei pártbizottság 1961. de-J ban, amikor az ellenforra- lődésünk, valóban még áhí- cember 8-i határozata alapján jdalmi kísérleteket leverve, tott békés alkotó munkánk, kell végrehajtaniok. íújra előre lendítették a fórra- virágzó jövendőnk legszentebb--------------------------- Jdalmat. 1848-ban kapcsoló- záloga. Ennek az egységnek J dott először össze a magyar kiinduló pontja a nép szabad- * szabadság és a világszabad- sága. jság ügye: először vált a ma- Ezt a szabadságot védjük, Í gyar nép harca szerves ré­szévé az európai népek for­radalmi mozgalmainak és sza­badságküzdelmeinek. ben csenov: „A medve" esj A műlt dicsőségére Csenky: „A nyakas kovács”*emlékezés mindig a jelen tűzésével. című egyfelvonásosát. A na- J mércéje is. A mi korunk s Mi így tisztelgünk ma 1848 pókban egy-egy előadást tar-Ja felszabadult Magyarország márciusa szabadsághőseinek tottak Hasznoson és Taron*népe március 15 dicsőségében emléke előtt! is. A lelkes gárda KemenesiJ Lászlóné és Fekete Júlia ve-: zetésével működik. TAMÁS ISTVÁN: és Lucfalván. A felvevőhelyek^ hálózatát tovább szélesítik. Az itt leadott rendeléseket a> KTSZ saját gépkocsijával^ gyűjti össze, s szállítja be a* központi telephelyre. TANÁCSI VB TAGOK ANKÉTJA CSECSEI FIATALOK SIKEREI erősítjük naponta végzett munkánkkal, összefogásunk­kal, minden dolgozó ember közös vágyának, a kommuniz- való mus megvalósításának célki­A pult másik oldalán Márciusi emlékezés öklömre súlyul fejem, S hegyes fülembe esti csend csöpög; És lópatákat rajzolnak a rögök Barna hátán a kuszáit gondolatok: „Előre katonák! Előre magyarok!” Oldalra fordul, megdobban a föld, S mint filmeken; a piros-fehér-zöld Hullámzik a vásznon... — S e képben most újra megtalálom Istenemet. Megmozdulok — Vérzik homlokunk és Együtt porzik lábunk ... Sapkánkon ~már őszirózsa nyílik, S tizenkilenc forró tavaszában járunk. És egyre többen, bár sokan a földre esnek: Átlőtt szívükből nyughatatlanul így márciusban mindig Az alkonyégre hull Habzó vérük. Felkapom fejem — úgy fordulok oda, Hol hangjuk hallom; hol csikordul a Kötélpálya széntelt kosara: Szabadok vagyunk! Vérvörös a zászlónk és kipirult az arcunk, De nem állunk meg! Nevetekkel ajkunkon: előre! tovább! Ti hősök, Ti civilben is hősi katonák! Fontosabb tanácskozások héz fizikai munkára sem al­kalmazhatók. Bár városunk­ban a dolgozó nők száma a vidékről bejáró nőkkel együtt csaknem 4500, a város össz- dolgozóinak közel 40 száza­lékát teszi ki, mégsem ta­lálkozunk középszinten, vagy felsőszinten vezető munkakö­rökben megfelelő arányban nőkkel. Ezen a helyzeten a káderfejlesztési tervek sem kívánnak komolyabban változ­tatni. A beiskolázási tervek­ben sem foglalkoznak a nők fokozottabb szereplésével. Vannak üzemek, hivatalok, ahol harc kérdése, hogy a nőket iskolai végzettségüknek, rátermettségüknek megfelelő beosztásba helyezzék. A me­gyei tanácson fordult elő, hogy hosszas meggyőzés után helyeztek a pénzügyi osztály­ra megfelelő munkakörbe arra rátermett nőket. Nem megfelelő a nők tár­sadalmi vezetésben való rész­vétele sem. Legtöbb helyen indokolatlanul kevés a szak- szervezeti bizottságon belül a nők aránya. Több nagyüzem­ben a lehetőségeknél jóval kisebb arányban találunk női párttagokat (Megyei Építőipari Vállalat, Acélárugyár stb.) A nők munkában való el­helyezkedését objektív okok is megnehezítik. Ugyanis a vá­rosi üzemek nehézipari jel­legűek. A nők tömeges el­helyezkedését, munkába állí­tását. társadalmi szereplésü­ket jobban elősegítő könnyű­ipari üzemek Salgótarjánban nincsenek. Ebből is fakad, hogy városunk területén kö­zel 500 nő vár elhelyezkedés­re. Ezért csak a nagyipari üzemek kiszolgáló részlegei­nél. a kereskedelemben és a hivatali munkában vesznek részt nő dolgozóink. Ez bi­zonyos fokig társadalmi sze­replésükre is kihat. Az elmúlt években csök­kent a nők társadalmi ak­tivitása, nem megfelelő a kü­lönböző üzemi, hivatali ren­dezvényeken való tevőleges részvételük. Legtöbben az üze­met, vállalatot, vagy akár a népgazdaságot érintő kérdé­sek mellett szó nélkül men­nek el. A gyárat és általá­Sok évet töltött már a ke­reskedelemben s idén tíz éve, hogy boltvezetője egy több milliós árukészlettel rendel­kező üzletnek, a salgótarjáni Rákóczi úti Anyák Boltjá­nak, Edőcs Istvánná, a nép­szerű Juliska néni. Hallatlan memóriával ren­delkezik, ami egy üzletveze­tőnek mindig is nagy erénye. Emlékezik, hogy egy vevője — még ha ritkán tér be az üzletbe, akkor is számon tart­ja — mikor és mit keresett. Jól esik az embernek, ami­kor legközelebb azzal fogad­ja. megjött már a keresett pulóver, tessék, lehet válasz­tani. Tanúja voltam éppen, hogy egy mátraverebélyi asszony keresett a kislányának kardi­gánt. Csinos, szép színű da­rabok voltak, de ő egy sötét pamut kardigánt nézegetett nagy kíváncsian. A boltveze- ' tő beleszólt a tépelődésbe. Milyen alkalomra tetszik a kardigánt? Iskolába? ... Nem mondom, ez is jó, színtartó, piszoktűrő. De ünnepre? Tes­sék csak nézni ezt a világos­kéket. Olyan, mint nyáron az égbolt, ugye? Nem azért mondom, hogy el tessék vin­ni, csak azért, hogy tessék jól körülnézni, mielőtt fi­zetni tetszene... Munkatársait is arra ne­veli, hogy vele együtt szíves szóval, készséges szolgálattal álljanak a vevő rendelkezésé­re. Csupa nő, leány és asz- szony dolgozik mellette. Szinte anyja Juliska néni a friss mozgású eladószemély­zetnek, gondoskodásával, jó tanácsaival. Ezrek és százezrek fordul­nak meg kezén, de ő, a nép vagyonára szorgosan vigyáz­va teljesíti szolgálatát, a vá­sárló közönség igényeinek kielégítését a pult másik ol­dalán. És a pulton innen? Bizony sokszor van vásárlás nélkül válogató, ingerlékeny és ve­szekedő vevő is, akihez szin­te emberfeletti türelem és jóakarat kell. Sokan azt tart­ják szem előtt, hogy a vevő­kért van az eladó. De arra kevesen gondolnak, hogy hány és hány ostromot kell kiállania egy-egy fizetési, vagy forgalmasabb piaci na­pon annak az eladónak. Amikor az eladónak is van­nak idegei, neki is lehetnek gondjai, ami miatt sietős az útja, és zárás idején már kénytelen levetni az udva­OROSZ KLASSZIKUS KÖLTÖK ANTOLÓGIÁJA (A Világirodalom Gyöngy­szemei sorozat.) Igor hadának énekével kez­dődik a gyűjtemény, ezt a gazdag népköltési anyag kö­veti, majd az orosz költészet számos nagy alakja követke­zik, Puskinon, Lermontovon, Nyekraszovon, Majakovszki­jon át Jeszenyinig. A versek nagy része először jelent meg magyarul. Nagy Lajos: KISKUNHALOM (Olcsó Könytár sorozat) Nagy Lajos e műve szoci­ológiai irodalmunknak egyik jelentős alkotása. A maga va­lóságában mutatja be egy eldugott alföldi falu paraszt­jainak, béreseinek, cselédlá­nyainak, pletykázó asszonyai­nak életét. LEV TOLSZTOJ LEGSZEBB KISREGÉNYEI ÉS ELBESZÉLÉSEI 1—4. kötet. „Szevasztopoli el­beszélések” című kötetben a nagy író Erdőirtás, Kaukázusi emlékeimből, Hóvihar, Két huszártiszt, A földesúr dél- előttje, Albert című elbeszé­lései találhatók többek kö­zött. A „Kozákok és a Kreu­rias mosoly álarcát, hogy mint anya és háziasszony, siessen második műszakja elvégzésére. De Juliska néni mindig, ilyenkor is kedves mosollyal, szolgálatkészen áll a vevő rendelkezésére. Ki tudja hányszor mutatja, ve­szi elő, és rakja vissza ugyan­azt az árut, szolgál szakta­náccsal és ad készséges fel­világosítást a kedves vevő­nek, ott a pult másik olda­lán. tzer-szonáta” című kötet át­fogó képet nyújt Lev Tolsztoj elbeszéléseiről, kisregényeiről, a múlt század ötvenes éveitől egészen a nyolcvanas évek végéig. A „Gazda és cseléd és a Hadzsi Murat” című kö­tetben a nagy orosz klasszi­kus emlékezetesen szép öreg­kori elbeszéléseit, kisregé­nyeit jelentette meg a kiadó. A negyedik kötet Lev Tolsz­toj Meséit, valamint négy rövid elbeszélését foglalja ma­gában. Wettstein Ferenc: BAROMFITENYÉSZTÉS A könyv végigvezeti az olvasót a háziszámyasok te­nyésztésének gyakorlati tud­nivalóin. Ismerteti az alap­fogalmakat, a tenyészkivá- lasztást. a tenyésztési mód­szereket, a tojástermelést' be­folyásoló tényezőket, a tyúk tenyésztését, a keltetést, csi­benevelést, hizlalást. Somos András: ZÖLDSÉGTERMESZTÉS 2. kötet. Második átdolg. kiadás. Egyetemi tankönyv, két részből áll. A zöldségtermesz­tésben feltétlenül szükséges alapismereteket. növényélet­tani tudnivalókat foglalja össze. Az elkövetkezendő napok­ban több fontos tanácskozás­ra kerül sor a megyei tanács végrehajtó bizottságának ren­dezésében. Az elkövetkezendő hét elején a végrehajtó bi­zottság a termelőszövetkeze­ti zárszámadás tapasztalatai­ról tárgyal, valamint a ter­melési tervek végrehajtásá­nak érdekében tett intézke­déseket határozza meg. Ezen­kívül a járási, városi, VB el­nökök és mezőgazdasági osz­tályvezetők bevonásával fog­lalkoznak a termelőszövetke­zetek helyzetével és megbe­szélik november 5-én hozott határozatuk végrehajtását az ifjúság helyzetéről. Sor kerül ezek mellett a megyei tanács VB osztályvezetőinek bevoná­sával a beruházás és felújítás kivitelező szerződéskötések végrehajtásának feladatairól és a testületi munka megjaví­tásáról. • AA AA A A A A A AA A A/vA AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Új könyvek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom