Nógrádi Népújság. 1962. február (18. évfolyam. 10-17. szám)

1962-02-07 / 11. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1962. február 7. A MEZŐGAZDÁSZ Pár hónappal ezelőtt ma­gas, mosolygó arcú fiatal férfi kért szót a nagylóci páitve- zetőségválasztó taggyűlésen. A vita véget érni nem akaró panasz- és szóáradattá nőtt már akkor. Súlyos mulasztá­sokkal kapcsolatban emleget­ték a felszólalók a helybeli termelőszövetkezet néhány ve­zetőjét. A szövetkezeti tulaj­don megkárosítóinak tényke­dései felett való elvtelen sze­methunyás, a rokoni, baráti kapcsolatokból eredő protek­ciózás, a háztáji földek szét­osztása körül tapasztalt kisebb-nagyobb visszaélések, a munkába nem járó tagok felelősségre vonásának mellő­zése — mind olyan kérdések voltak, melyekből a kommu­nisták felelősségérzése csen­dült ki. E vitában szólalt fel ott Vida Emil, a huszonegy esztendős pártonkívüli mező­gazdász: — A hibákat nem meggon­dolatlan kirohanásokkal, az amúgyis eléggé tekintélyét vesztett vezetők további le­járatásával, fenyegetőzésekkel tudjuk megszüntetni. Nem veszik észre, hogy már a ta­vaszi, a nyári munkák is az ilyen céltalan veszekedések, egymásközti marakodások miatt nem sikerültek úgy, ahogy kellett volna? Vagy azt hiszik az elvtársak, hogy he­lyes szemlélet az eddigi siker­telenségekért, s valóban néha súlyos hibákért ilyen kívül­álló ellenőrökként csupán a termelőszövetkezeti vezetősé­get okolni? Kezdettől fogva mindannyian itt voltak, jó­részt tagjai, sőt vezetői is ennek a szövetkezetnek tehát mindazért felelősek is, ami abban történik. Én azt mon­dom, hogy ami volt, most már csak úgy emlegessük, mint tanulságot. De szentel­jünk inkább minél nagyobb figyelmet arra, hogy ami még hátra van az esztendő­ből azt az időt hasznosítsuk maximális összefogással, jó szervezéssel és a kommu­nisták példamutatásával az egész kollektíva javára. És sorolta az akkor idő­szerű feladatokat: az őszi szántást, a vetési munkákat, a takarmánybiztosítást, az állatok téli tartásának gond­jait. A jelenlévők pedig hall­gatták, egyre élénkebben helyeseltek, a gyűlés után pedig büszkén dicsekedtek azzal, hogy ime, ilyen em­ber az ő agronómusuk. A napokban, amikor a zár- számadási közgyűlés után asszonyok, férfiak, fiatalok és idősek között a tömegben elvegyülve, mi városi embe­rek is együtt örültünk a nem feltűnő, de mégis tisztes gazdasági eredménynek, me­gint sokan hivatkoztak a mezőgazdászra. — Fáradhatatlan. Pesten lakik, de az őszi munkák idején volt időszak, amikor öt hétig sem volt otthon. Lassan megszoktuk, hogy akár éjjel, akár napközben mindig ott jelent meg, ahol éppen probléma volt vala­milyen munkával. Nem kí­mélte magát, ha kellett szerszámot fogott a kezébe. Sok csellengő, lazsáló embert személyes példájával térített észre. De, ha kellett, kemé­nyen felelősségre vonta a mulasztókat. Megszégyeltük néha magunkat, hogy ez a fővárosi fiatalember jobban szívén viseli a mi ügyünket, mint némelyünk. így beszélnek ma a nagy- lóciak Vida Emilről s sza­vukból a ragaszkodás, a hozzáértő ember iránti tisz­telet sugárzik. Az asszonyok­nak külön az is tetszik, hogy elterjedt a híre egy-ket­tőre: az ő agronómusuknak legkedveltebb itala a tej, szeszesitalt dehogy venne a szájába. Na ezt én is kipróbálom, gondoltam, s a zárszámadási közgyűlés után asztalra tett pálinka, bor mellett faggatni kezdtem ezt a szerény han­gú, határozott fellépésű fia­talt. — Augusztus óta vagyok itt. Megszerettem ezt a vi­déket, az itt élő embereket. Sokat lehet tőlük tanulni. És valóban nem iszik. A tanácselnök, Oláh Lajos mondja el, hogy agronómusuk mielőtt hozzájuk került, azt kérte a járási tanács veze­tőitől, olyan termelőszövetke­zetbe helyezzék, amelyik kezdő, ahol nehézségek van­nak. Azt mondta akkor, hogy nem akar mások által már megalapozott rendezett kö­rülményekben kényelmesked- ni. Itt, Nagylócon aztán megtalálta, amit keresett. Valóban minden lehetősége megvan ahhoz, hogy e jó­szándékú emberek segítségé­vel sok szépet, újat alkosson. Kaposvárott végezte a me­zőgazdasági technikumot, két évig gyakorolt utána Török­bálinton, soha nem járt a nógrádi tájakon, szülei Pes­ten élnek s nem mondja, de lelkesedése, az emberek oly Tjáutezeriei gimnázium az aeéiáriuiy.á*kari Az Acélárugyár Művelődési Háza színháztermében február 26-án délután 5 és este 8 órai kezdettel Tánczenei gim­názium címmel esztrádműsort rendeznek. A műsorban fellép Erdődy Kálmán, Németh Lehel, Ko­vács Erzsi, Szántó Klári, Fa­ragó Vera, Barlay Kati, Fónai József, Mfldár Tivadar és a Nebuló-zenekar. Tudja-e hogy... ... a nap sugarainak a földre gyakorolt nyomása eléri a 100 000 tonnát. ... a halaknak naponta any- nyi vízre ván szükségük, amennyit nyomnak: az em­Bőviil a telex hálósat Csehszlovákiában Csehszlovákiában csaknem 1600 iparvállalat és intéz­mény használ telexet. Csehszlovákia a nemzetkö­zi Összeköttetésben is széles­körűen felhasználja a telexet, melynek révén Európa, Af­rika, Ázsia, Dél- és Észak- Amerika 50 országával tart kapcsolatot. Néhány nemzetközi telex- vonalat, — így például a Szov­jetunióval, Lengyelországgal, Magyarországgal, Ausztriával, Svájccal és Közép-Európa más országával — automati­zálni fognak. bernek elegendő napi két és fél liter folyadék, vagyis testsúlyának kb. 3 százaléka. ... a földkerekség legmaga­sabb kontinense az Antark­tisz. Átlagmagassága 2200 méter, két és félszer akkora, mint Ázsia tengerszínt felet­ti átlagmagassága. ... száraz levegőben, ha a levegő hőmérsékletét fokoza­tosan növelik, az ember rö­vid ideig még a plusz 150, sőt plusz 160 Celsius fokot is kibírja. rövid idő alatti megnyerése arról árulkodik, hogy nem is tekinti Nagylócot átmeneti munka helyének. Az idén felvételét kérte a gödöllői agrártudományi egyetem le­velező tagozatára, mérnöke akar lenni a nagylóci terme­lőszövetkezetnek. Nyílván nem egy emberen múlik a fejlődés, az sem Vida Emilen múlott csupán — amit egyéb­ként sokan neki tulajdoníta­nak — hogy Nagylócon a pár hónappal ezelőtti mérleg­hiány veszély helyett most 20 forinton felüli munkaegy­ségről beszélnek. Az viszont nem vitatható, hogy szakér­telmének, ami az emberekkel való bánásmódban jut ki­fejezésre, lelkesedésének és a távolabbi célok ismereté­ben való határozottságának sok köze van az eredmé­nyekhez. Ahhoz is, hogy a felesleges viták, veszekedések párbajait egyre meggyőzőb­ben felváltja Nagylócon a termelőmunkába való cse­lekvő részvétel, a közös ter­vek iránti őszinte érdeklődés. Ezért érdemel említést Vi­da Emil mezőgazdász. Kondorosi János Segítsék elő a jogászok is a tsz-ek megszilárdítását Jogász ankétot tartottak Balassagyarmaton Már nem először találkoz­tak amkéton ilyen szép szám­ban Nógrád megye jogászai. A most szombatihoz hason­lóan — melyet a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bi­zottsága és a Jogász Szövet­ség megyei szervezete közö­sen rendezett meg Balassa­gyarmaton — már szinte ha- gyományszerűen találkoznak bizonyos időközönként a jogi szakemberek, hogy megbeszél­jék a legidőszerűbb, legfon­tosabb tennivalókat. A megyei bíróság szék­házában megrendezett talál­kozót dr. Szabó István me­gyei főügyész nyitotta meg, majd megkérte dr. Hajdú Gyula egyetemi tanárt, tart­son tájékoztatót a berlini kér­dés nemzetközi, jogi problé­máiról. A frofesszor vázolta az utóbbi évtizedek legjelen­tősebb politikai eseményéit, elemezte Európa országai sor­sának alakulását 1945 óta, majd a berlini kérdés nem­zetközi jogi problémáit fej­tegette. Elmondotta, hogy va­Munkásőr feleségek találkozója Szécsényben Február 10-én rendezik meg Szécsényben a már hagyo­mányossá váló munkásőr fe­leségek találkozóját. A találkozón a munkásőr felelségek arról beszélgetnek majd, hogyan vehetik ki ré­szüket a nőmozgalmi mun­kából. Megvitatnak számos olyan problémát is, amely az asszonyok közösségi életében és társadalmi munkában való részvételét elősegítheti. Nagyobb gondot kell lordítani a tanácstagi fogadóórákra A tanácstagok fogadónap­jait az utóbbi időben az jel­lemezte, hogy elmaradt a fo­gadónapoknak a lakosság kö­rében való ismertetése. Külö­nösen szembetűnő ez a köz­ségeknél. A választó polgárok nem ismerik, hogy a tanács­tagok mikor, hol tartják a fo­gadónapokat. De arról sincs megfelelő ismeret, hogy mi­lyen a tanácstagoknak a la­kossággal való kapcsolata. A községi tanácstagok ugyanis a lakossággal való kapcsola­tot, családlátogatáson keresz­tül tartják és ezekről nem adnak semmilyen feljegyzést a felsőbb tanácsi szerveknek. Ennek következtében három járásunk, a salgótarjáni, a rétsági és a balassagyarmati úgyszólván nem tud számot adni megfelelően a tanácstagi fogadóórákról. Ennek a hely­telen körülménynek a meg­szüntetésére tesznek intézke­dést a Hazafias Népfront bi­zottságokkal karöltve, amely­nek intézkedéseképpen a ta­nácstagok mellé aktívaháló­zatot adnak, amely nernesu- pán ezen a területen, hanem valamennyi tanácstagi mun­kában segítséget ad a szerve­zéshez, a dolgozók mozgósí­tásához. Ettől eltekintve több tanácstag tartott fogadóna­pot a megye területén. És minden esetben felkeresték a tanácstagot a választók. A fogadónapokon felvetett panaszok sokoldalúak. Leg­több a termelőszövetkezettel kapcsolatos kérdésekkel fog­lalkozik. Lényegesebb beje­lentések érkeztek a község­fejlesztésről. Érdekes és ész­szerű javasalatot tettek a köz­ségfejlesztés elősegítésére. Az Nagymamák találkozója az óvodában Február első felében a salgótarjáni Május 1 úti óvo­dában, megrendezik a nagy­mamák találkozóját. A rendezvényre meghívják az óvodába járó gyerekeik nagyszüleit, elsősorban a nagymamákat, hogy elbeszél­gessenek velük a gyermek- nevelési kérdésekről, az óvo­da és az otthon nevelésének összhangjáról. A baráti beszélgetés során megvendégelik majd a nagy­mamákat. 1962. évre a társadalmi mun­kák szervezését javasolják. Rimócon a kéttantermes is­kola építésénél a választó pol­gárok felajánlották, ha szük­séges, vállalnak társadalmi munkát, hogy mielőbb meg­tudják valósítani az iskola építését. Nógrádszakál község­ben a fogadónapok alkalmá­ból felajánlották a választó- polgárok, hogy az eddigi 31 ezer forintos társadalmi mun­kát 50 ezer forintra emelik. Balassagyarmat városban a fogadónapok alkalmával bí­rálatok is elhangzottak. Sé­relmezték az egyes utcák­ban a szemétgyűjtő helyek helytelen kijelölését, bírálat­tal illették a szeszfőzde keze­lését és ehhez hasonló dolgo­kat. A legutóbbi tanácstagi fo­gadóórák azt mutatják, hogy a lakosság körében meg van az érdeklődés a fogadóórák iránt, de azt megfelelően elő kell készíteni, szervezni és biztosítani, hogy ott a válasz­tó polgárok megjelenhesse­nek. lamennyi jogi szakembernek — így Nógrád megye jogá­szainak is — munkájában kell kifejeznie, hogy a békés egymás * mellett élés híve, hogy tettre kész harcosa a békemoz­galomnak. Ezután dr. Szabó István megyei főügyész tartott tá­jékoztatót a jogász szövetség közgyűléséről, majd a termelő­szövetkezeti jogpropaganda és jogi patronálás feladatairól beszélt. Többek között azt mondotta: nálási és propagandamunka — kezdte felszólalását. — Majd arról beszélt, hogy a tsz-ek patronálása nem lehet végcél, jogtanácsosi munkát kel végezni szinte valameny- nyi termelőszövetkezetben-. Igen fontos, hogy a jogi szakemberek azon munkál­kodjanak, minél kevesebb per­re kerüljön sor a tsz problémáinak meg­ismerésével segítsenek, hogy megelőzzék a peres ügyeket. Az ilyen állandó segítség — A megyében körülbelül csakis a jogtanácsosi feladat­nyolc mérleghiánnyal záró ter­melőszövetkezet lesz az idén. Az elmúlt gazdasági évben általában tovább gazdagod­tak, fejlődtek termelőszövet­kezeteink és megszilárdítá­sukban a jogászságnak is ko­moly érdemei vannak. Ezek­ben a napokban általában a téli hónapokban, tudnak hasz­nos tevékenységet kifejteni a parasztság körében A jogi természetű elő­adásoknak és szaktaná­csoknak most van itt az ideje, amikor könnyű, a dolgozó parasztemberek­kel találkozni. Éppen ezért a még hátra­levő időben szervezettebbé kell tenni az előadásokat és a jogi patronálást, amelyek megszervezéséhez a TIT a népfront és a tanács is te­vékeny segítséget nyújt. Dr Káplán János ügyész a tsz-szerződésekből eredő jog­vitákat elemezte. Beszélt a szerződések fajtáiról, a jog­viták lényegéről, a szerző­désszegések eseteiről és az ezekkel kapcsolatos jogi fel­adatokról. Legfontosabb tenni­valóként határozta meg a jogszabályok számára, hogy ismerjék meg jól a tsz-ek életkörülményeiket, mert csakis így tudnak helye­sen dönteni a felmerülő jogi vitákban. A két vitaindító előadás­hoz elsőnek dr. Sarkadi Nagy István ügyvéd szólt hozzá. — Túl sok értekezletet tartot­tunk a közelmúltban és emiatt halogatódott a fontos patro­kör betöltésével érhető el. dr. Mótyán János azt, javasolta, hogy enyhébb esetekben to­vábbra is a tsz járjon el a vétségek büntetésének meg­határozásában, de második|, harmadik esetben már a sza­bálysértési előadó véleményét is kérje ki, még ha enyhébb esetről van is szó. Javasol­ja, továbbá, hogy bírósági úton is lehessen segíteni a vagyon megszilárdításban. Dr. Némeht Lajos, azt a vélemé­nyét fejtette ki, csak olyan szerződést kössenek a tsz-ek; amelyeket teljesíteni is tud­nak. Ezenkívül olyan esetek­ben, amikor úgyis nyilván­való, hogy a tsz-nek fizetniük kell, ne várják, hogy a per meginduljon, intézzék el tar­tozásuk kielégítését. A fel­szólalások között még több jelentős javaslat is elhang­zott, így például az, hogy a termelőszövetkezetek vezes­senek kárnyilvántartást, a jogászok aktívabban te­vékenykedjenek a társa­dalmi tulajdon védelme elősegítésében, valamint, hogy a tsz-ekhez beosz­tott ügyvédek tanfolya­mokon vegyenek részt, így a tsz-ek életét és prob­lémáit jobban megismer­hetnék. Az ankét a jogi szakem­berek felelősségteljes munka­vállalásának tükrében zajlott le, annak jegyében, hogy va­lamennyi jogász kész tudásá­val résztvenni a termelőszö­vetkezetek vagyoni és jogi megszilárdításának elősegíté­sében. Emberségbő.l jelesre vizsgázott az Állami Biztosító SZÁZÖTVENEZER FORINT A BÁNYASZERENCSÉTLEN­SÉG ÁLDOZATAI HOZZÁTARTOZÓINAK Január 20-án éjjel szomo­rú eseményről számolt be a mizserfai bányaüzem vezető­sége. Szolgálatteljesítés köz­ben a hirtelen fellépő bá­nyalég nyolc bányász életét követelte. Nógrád megye dolgozói Már készülnek a tavaszi városfejlesztésre Még hótakaró borít min­dent, de Salgótarján városban már lázas ütemben folyik a munka, hogy mire beköszönt a tavasz, megindulhasson az általános városfejlesztés. Ez magában foglalja a kislakás­építést, a vízhálózat bővítését, a városi strand megépítését, az új városrész általános rendbetételét, és ehhez ha­sonló különböző nagy jelentő­ségű feladatokat. A munkát a Hazafias Népfront és a vá­rosi tanács közösen készítik elő. Jelen pillanatban a mű­szaki embereké a szó. Mintegy 25 műszaki ember készíti elő a feladatok részletes tervét. Ezeknek a terveknek az alap­ján a területi népfrontbizott- ságok kisgyűléseket tartanak körzeteikben, ismertetik mi­lyen célktűzéseket akarnak megvalósítani, és felkérik a dolgozók legszélesebb töme­geit: kapcsolódjanak be a munkába. A front városi Hazafias Nép­bizottságának helyisége most egy nagy tér­képszobához hasonlít. A vá­ros különböző területeinek térképei ezek, amelyen már előre kidolgozták, milyen par­kokat, utcarészeket fognak rendbe tenni. A munkák irá­nyítását a városi kertészet vállalta, ők biztosítják, hogy a legmodernebb ízlésnek megfelelően szépüljön Salgó­tarján város. A Népfront-aktívák rövi­desen megkezdik a lakosság­gal való tanácskozást. Fel­ajánlási íveket visznek a la­kossághoz, amelyen az illető személy meghatározza, milyen munkát, s milyen mértékben kíván kifejteni a városért, így valósul meg a pártnak az a határozata, hogy tegyük minél szebbé, egészségesebbé Salgótarjánt, a dolgozók vá­rosát. mély részvéttel vették tudo­másul a szomorú katasztrófa bekövetkezését. Szocialista társadalmunk jel­legzetessége, hogy egy ilyen megrázó, szomorú katasztrófa után az illetékes szervek a munka frontján halálos ál­dozatul esett dolgozók hát­ramaradt családtagjai segít­ségére sietnek, hogy anyagi segítséggel enyhítsék a mély sebet ejtő, fájdalmat, illetve anyagi gondokat. En­nek szellemében az Állami Biztosító Nógrád megyei Igaz­gatósága azonnal megtette in­tézkedését, hogy a baleset­biztosítással rendelkező, a bá­nyaszerencsétlenség következ­tében elhalt bányászok hoz­zátartozóit segélyben része­sítse. A halálos áldozatul esett nyolc dolgozó közül hat­nak volt balesetbiztosítása. Családtagjaik részére az_ Ál­lami Biztosító Igazgatósága külön-külön 25 ezer forint se­gélyt utalt ki. Sajnálatos, hogy bár a bá­nyai dolgozók 80 százaléka rendelkezik balesetbiztosítás­sal, mégis előfordult, hogy a bányaszerencsétlenség halá­los áldozatai közül 2 nem rendelkezett balesetbiztosítás­sal. A segélyeket, az összesen 150 ezer forintot az Állami Biztosító ezekben a napokban fizette ki a szerencsétlenül járt bányászok hozzátartozói­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom