Nógrádi Népújság. 1962. február (18. évfolyam. 10-17. szám)
1962-02-07 / 11. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1962. február 7. A MEZŐGAZDÁSZ Pár hónappal ezelőtt magas, mosolygó arcú fiatal férfi kért szót a nagylóci páitve- zetőségválasztó taggyűlésen. A vita véget érni nem akaró panasz- és szóáradattá nőtt már akkor. Súlyos mulasztásokkal kapcsolatban emlegették a felszólalók a helybeli termelőszövetkezet néhány vezetőjét. A szövetkezeti tulajdon megkárosítóinak ténykedései felett való elvtelen szemethunyás, a rokoni, baráti kapcsolatokból eredő protekciózás, a háztáji földek szétosztása körül tapasztalt kisebb-nagyobb visszaélések, a munkába nem járó tagok felelősségre vonásának mellőzése — mind olyan kérdések voltak, melyekből a kommunisták felelősségérzése csendült ki. E vitában szólalt fel ott Vida Emil, a huszonegy esztendős pártonkívüli mezőgazdász: — A hibákat nem meggondolatlan kirohanásokkal, az amúgyis eléggé tekintélyét vesztett vezetők további lejáratásával, fenyegetőzésekkel tudjuk megszüntetni. Nem veszik észre, hogy már a tavaszi, a nyári munkák is az ilyen céltalan veszekedések, egymásközti marakodások miatt nem sikerültek úgy, ahogy kellett volna? Vagy azt hiszik az elvtársak, hogy helyes szemlélet az eddigi sikertelenségekért, s valóban néha súlyos hibákért ilyen kívülálló ellenőrökként csupán a termelőszövetkezeti vezetőséget okolni? Kezdettől fogva mindannyian itt voltak, jórészt tagjai, sőt vezetői is ennek a szövetkezetnek tehát mindazért felelősek is, ami abban történik. Én azt mondom, hogy ami volt, most már csak úgy emlegessük, mint tanulságot. De szenteljünk inkább minél nagyobb figyelmet arra, hogy ami még hátra van az esztendőből azt az időt hasznosítsuk maximális összefogással, jó szervezéssel és a kommunisták példamutatásával az egész kollektíva javára. És sorolta az akkor időszerű feladatokat: az őszi szántást, a vetési munkákat, a takarmánybiztosítást, az állatok téli tartásának gondjait. A jelenlévők pedig hallgatták, egyre élénkebben helyeseltek, a gyűlés után pedig büszkén dicsekedtek azzal, hogy ime, ilyen ember az ő agronómusuk. A napokban, amikor a zár- számadási közgyűlés után asszonyok, férfiak, fiatalok és idősek között a tömegben elvegyülve, mi városi emberek is együtt örültünk a nem feltűnő, de mégis tisztes gazdasági eredménynek, megint sokan hivatkoztak a mezőgazdászra. — Fáradhatatlan. Pesten lakik, de az őszi munkák idején volt időszak, amikor öt hétig sem volt otthon. Lassan megszoktuk, hogy akár éjjel, akár napközben mindig ott jelent meg, ahol éppen probléma volt valamilyen munkával. Nem kímélte magát, ha kellett szerszámot fogott a kezébe. Sok csellengő, lazsáló embert személyes példájával térített észre. De, ha kellett, keményen felelősségre vonta a mulasztókat. Megszégyeltük néha magunkat, hogy ez a fővárosi fiatalember jobban szívén viseli a mi ügyünket, mint némelyünk. így beszélnek ma a nagy- lóciak Vida Emilről s szavukból a ragaszkodás, a hozzáértő ember iránti tisztelet sugárzik. Az asszonyoknak külön az is tetszik, hogy elterjedt a híre egy-kettőre: az ő agronómusuknak legkedveltebb itala a tej, szeszesitalt dehogy venne a szájába. Na ezt én is kipróbálom, gondoltam, s a zárszámadási közgyűlés után asztalra tett pálinka, bor mellett faggatni kezdtem ezt a szerény hangú, határozott fellépésű fiatalt. — Augusztus óta vagyok itt. Megszerettem ezt a vidéket, az itt élő embereket. Sokat lehet tőlük tanulni. És valóban nem iszik. A tanácselnök, Oláh Lajos mondja el, hogy agronómusuk mielőtt hozzájuk került, azt kérte a járási tanács vezetőitől, olyan termelőszövetkezetbe helyezzék, amelyik kezdő, ahol nehézségek vannak. Azt mondta akkor, hogy nem akar mások által már megalapozott rendezett körülményekben kényelmesked- ni. Itt, Nagylócon aztán megtalálta, amit keresett. Valóban minden lehetősége megvan ahhoz, hogy e jószándékú emberek segítségével sok szépet, újat alkosson. Kaposvárott végezte a mezőgazdasági technikumot, két évig gyakorolt utána Törökbálinton, soha nem járt a nógrádi tájakon, szülei Pesten élnek s nem mondja, de lelkesedése, az emberek oly Tjáutezeriei gimnázium az aeéiáriuiy.á*kari Az Acélárugyár Művelődési Háza színháztermében február 26-án délután 5 és este 8 órai kezdettel Tánczenei gimnázium címmel esztrádműsort rendeznek. A műsorban fellép Erdődy Kálmán, Németh Lehel, Kovács Erzsi, Szántó Klári, Faragó Vera, Barlay Kati, Fónai József, Mfldár Tivadar és a Nebuló-zenekar. Tudja-e hogy... ... a nap sugarainak a földre gyakorolt nyomása eléri a 100 000 tonnát. ... a halaknak naponta any- nyi vízre ván szükségük, amennyit nyomnak: az emBőviil a telex hálósat Csehszlovákiában Csehszlovákiában csaknem 1600 iparvállalat és intézmény használ telexet. Csehszlovákia a nemzetközi Összeköttetésben is széleskörűen felhasználja a telexet, melynek révén Európa, Afrika, Ázsia, Dél- és Észak- Amerika 50 országával tart kapcsolatot. Néhány nemzetközi telex- vonalat, — így például a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Magyarországgal, Ausztriával, Svájccal és Közép-Európa más országával — automatizálni fognak. bernek elegendő napi két és fél liter folyadék, vagyis testsúlyának kb. 3 százaléka. ... a földkerekség legmagasabb kontinense az Antarktisz. Átlagmagassága 2200 méter, két és félszer akkora, mint Ázsia tengerszínt feletti átlagmagassága. ... száraz levegőben, ha a levegő hőmérsékletét fokozatosan növelik, az ember rövid ideig még a plusz 150, sőt plusz 160 Celsius fokot is kibírja. rövid idő alatti megnyerése arról árulkodik, hogy nem is tekinti Nagylócot átmeneti munka helyének. Az idén felvételét kérte a gödöllői agrártudományi egyetem levelező tagozatára, mérnöke akar lenni a nagylóci termelőszövetkezetnek. Nyílván nem egy emberen múlik a fejlődés, az sem Vida Emilen múlott csupán — amit egyébként sokan neki tulajdonítanak — hogy Nagylócon a pár hónappal ezelőtti mérleghiány veszély helyett most 20 forinton felüli munkaegységről beszélnek. Az viszont nem vitatható, hogy szakértelmének, ami az emberekkel való bánásmódban jut kifejezésre, lelkesedésének és a távolabbi célok ismeretében való határozottságának sok köze van az eredményekhez. Ahhoz is, hogy a felesleges viták, veszekedések párbajait egyre meggyőzőbben felváltja Nagylócon a termelőmunkába való cselekvő részvétel, a közös tervek iránti őszinte érdeklődés. Ezért érdemel említést Vida Emil mezőgazdász. Kondorosi János Segítsék elő a jogászok is a tsz-ek megszilárdítását Jogász ankétot tartottak Balassagyarmaton Már nem először találkoztak amkéton ilyen szép számban Nógrád megye jogászai. A most szombatihoz hasonlóan — melyet a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága és a Jogász Szövetség megyei szervezete közösen rendezett meg Balassagyarmaton — már szinte ha- gyományszerűen találkoznak bizonyos időközönként a jogi szakemberek, hogy megbeszéljék a legidőszerűbb, legfontosabb tennivalókat. A megyei bíróság székházában megrendezett találkozót dr. Szabó István megyei főügyész nyitotta meg, majd megkérte dr. Hajdú Gyula egyetemi tanárt, tartson tájékoztatót a berlini kérdés nemzetközi, jogi problémáiról. A frofesszor vázolta az utóbbi évtizedek legjelentősebb politikai eseményéit, elemezte Európa országai sorsának alakulását 1945 óta, majd a berlini kérdés nemzetközi jogi problémáit fejtegette. Elmondotta, hogy vaMunkásőr feleségek találkozója Szécsényben Február 10-én rendezik meg Szécsényben a már hagyományossá váló munkásőr feleségek találkozóját. A találkozón a munkásőr felelségek arról beszélgetnek majd, hogyan vehetik ki részüket a nőmozgalmi munkából. Megvitatnak számos olyan problémát is, amely az asszonyok közösségi életében és társadalmi munkában való részvételét elősegítheti. Nagyobb gondot kell lordítani a tanácstagi fogadóórákra A tanácstagok fogadónapjait az utóbbi időben az jellemezte, hogy elmaradt a fogadónapoknak a lakosság körében való ismertetése. Különösen szembetűnő ez a községeknél. A választó polgárok nem ismerik, hogy a tanácstagok mikor, hol tartják a fogadónapokat. De arról sincs megfelelő ismeret, hogy milyen a tanácstagoknak a lakossággal való kapcsolata. A községi tanácstagok ugyanis a lakossággal való kapcsolatot, családlátogatáson keresztül tartják és ezekről nem adnak semmilyen feljegyzést a felsőbb tanácsi szerveknek. Ennek következtében három járásunk, a salgótarjáni, a rétsági és a balassagyarmati úgyszólván nem tud számot adni megfelelően a tanácstagi fogadóórákról. Ennek a helytelen körülménynek a megszüntetésére tesznek intézkedést a Hazafias Népfront bizottságokkal karöltve, amelynek intézkedéseképpen a tanácstagok mellé aktívahálózatot adnak, amely nernesu- pán ezen a területen, hanem valamennyi tanácstagi munkában segítséget ad a szervezéshez, a dolgozók mozgósításához. Ettől eltekintve több tanácstag tartott fogadónapot a megye területén. És minden esetben felkeresték a tanácstagot a választók. A fogadónapokon felvetett panaszok sokoldalúak. Legtöbb a termelőszövetkezettel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Lényegesebb bejelentések érkeztek a községfejlesztésről. Érdekes és észszerű javasalatot tettek a községfejlesztés elősegítésére. Az Nagymamák találkozója az óvodában Február első felében a salgótarjáni Május 1 úti óvodában, megrendezik a nagymamák találkozóját. A rendezvényre meghívják az óvodába járó gyerekeik nagyszüleit, elsősorban a nagymamákat, hogy elbeszélgessenek velük a gyermek- nevelési kérdésekről, az óvoda és az otthon nevelésének összhangjáról. A baráti beszélgetés során megvendégelik majd a nagymamákat. 1962. évre a társadalmi munkák szervezését javasolják. Rimócon a kéttantermes iskola építésénél a választó polgárok felajánlották, ha szükséges, vállalnak társadalmi munkát, hogy mielőbb megtudják valósítani az iskola építését. Nógrádszakál községben a fogadónapok alkalmából felajánlották a választó- polgárok, hogy az eddigi 31 ezer forintos társadalmi munkát 50 ezer forintra emelik. Balassagyarmat városban a fogadónapok alkalmával bírálatok is elhangzottak. Sérelmezték az egyes utcákban a szemétgyűjtő helyek helytelen kijelölését, bírálattal illették a szeszfőzde kezelését és ehhez hasonló dolgokat. A legutóbbi tanácstagi fogadóórák azt mutatják, hogy a lakosság körében meg van az érdeklődés a fogadóórák iránt, de azt megfelelően elő kell készíteni, szervezni és biztosítani, hogy ott a választó polgárok megjelenhessenek. lamennyi jogi szakembernek — így Nógrád megye jogászainak is — munkájában kell kifejeznie, hogy a békés egymás * mellett élés híve, hogy tettre kész harcosa a békemozgalomnak. Ezután dr. Szabó István megyei főügyész tartott tájékoztatót a jogász szövetség közgyűléséről, majd a termelőszövetkezeti jogpropaganda és jogi patronálás feladatairól beszélt. Többek között azt mondotta: nálási és propagandamunka — kezdte felszólalását. — Majd arról beszélt, hogy a tsz-ek patronálása nem lehet végcél, jogtanácsosi munkát kel végezni szinte valameny- nyi termelőszövetkezetben-. Igen fontos, hogy a jogi szakemberek azon munkálkodjanak, minél kevesebb perre kerüljön sor a tsz problémáinak megismerésével segítsenek, hogy megelőzzék a peres ügyeket. Az ilyen állandó segítség — A megyében körülbelül csakis a jogtanácsosi feladatnyolc mérleghiánnyal záró termelőszövetkezet lesz az idén. Az elmúlt gazdasági évben általában tovább gazdagodtak, fejlődtek termelőszövetkezeteink és megszilárdításukban a jogászságnak is komoly érdemei vannak. Ezekben a napokban általában a téli hónapokban, tudnak hasznos tevékenységet kifejteni a parasztság körében A jogi természetű előadásoknak és szaktanácsoknak most van itt az ideje, amikor könnyű, a dolgozó parasztemberekkel találkozni. Éppen ezért a még hátralevő időben szervezettebbé kell tenni az előadásokat és a jogi patronálást, amelyek megszervezéséhez a TIT a népfront és a tanács is tevékeny segítséget nyújt. Dr Káplán János ügyész a tsz-szerződésekből eredő jogvitákat elemezte. Beszélt a szerződések fajtáiról, a jogviták lényegéről, a szerződésszegések eseteiről és az ezekkel kapcsolatos jogi feladatokról. Legfontosabb tennivalóként határozta meg a jogszabályok számára, hogy ismerjék meg jól a tsz-ek életkörülményeiket, mert csakis így tudnak helyesen dönteni a felmerülő jogi vitákban. A két vitaindító előadáshoz elsőnek dr. Sarkadi Nagy István ügyvéd szólt hozzá. — Túl sok értekezletet tartottunk a közelmúltban és emiatt halogatódott a fontos patrokör betöltésével érhető el. dr. Mótyán János azt, javasolta, hogy enyhébb esetekben továbbra is a tsz járjon el a vétségek büntetésének meghatározásában, de második|, harmadik esetben már a szabálysértési előadó véleményét is kérje ki, még ha enyhébb esetről van is szó. Javasolja, továbbá, hogy bírósági úton is lehessen segíteni a vagyon megszilárdításban. Dr. Némeht Lajos, azt a véleményét fejtette ki, csak olyan szerződést kössenek a tsz-ek; amelyeket teljesíteni is tudnak. Ezenkívül olyan esetekben, amikor úgyis nyilvánvaló, hogy a tsz-nek fizetniük kell, ne várják, hogy a per meginduljon, intézzék el tartozásuk kielégítését. A felszólalások között még több jelentős javaslat is elhangzott, így például az, hogy a termelőszövetkezetek vezessenek kárnyilvántartást, a jogászok aktívabban tevékenykedjenek a társadalmi tulajdon védelme elősegítésében, valamint, hogy a tsz-ekhez beosztott ügyvédek tanfolyamokon vegyenek részt, így a tsz-ek életét és problémáit jobban megismerhetnék. Az ankét a jogi szakemberek felelősségteljes munkavállalásának tükrében zajlott le, annak jegyében, hogy valamennyi jogász kész tudásával résztvenni a termelőszövetkezetek vagyoni és jogi megszilárdításának elősegítésében. Emberségbő.l jelesre vizsgázott az Állami Biztosító SZÁZÖTVENEZER FORINT A BÁNYASZERENCSÉTLENSÉG ÁLDOZATAI HOZZÁTARTOZÓINAK Január 20-án éjjel szomorú eseményről számolt be a mizserfai bányaüzem vezetősége. Szolgálatteljesítés közben a hirtelen fellépő bányalég nyolc bányász életét követelte. Nógrád megye dolgozói Már készülnek a tavaszi városfejlesztésre Még hótakaró borít mindent, de Salgótarján városban már lázas ütemben folyik a munka, hogy mire beköszönt a tavasz, megindulhasson az általános városfejlesztés. Ez magában foglalja a kislakásépítést, a vízhálózat bővítését, a városi strand megépítését, az új városrész általános rendbetételét, és ehhez hasonló különböző nagy jelentőségű feladatokat. A munkát a Hazafias Népfront és a városi tanács közösen készítik elő. Jelen pillanatban a műszaki embereké a szó. Mintegy 25 műszaki ember készíti elő a feladatok részletes tervét. Ezeknek a terveknek az alapján a területi népfrontbizott- ságok kisgyűléseket tartanak körzeteikben, ismertetik milyen célktűzéseket akarnak megvalósítani, és felkérik a dolgozók legszélesebb tömegeit: kapcsolódjanak be a munkába. A front városi Hazafias Népbizottságának helyisége most egy nagy térképszobához hasonlít. A város különböző területeinek térképei ezek, amelyen már előre kidolgozták, milyen parkokat, utcarészeket fognak rendbe tenni. A munkák irányítását a városi kertészet vállalta, ők biztosítják, hogy a legmodernebb ízlésnek megfelelően szépüljön Salgótarján város. A Népfront-aktívák rövidesen megkezdik a lakossággal való tanácskozást. Felajánlási íveket visznek a lakossághoz, amelyen az illető személy meghatározza, milyen munkát, s milyen mértékben kíván kifejteni a városért, így valósul meg a pártnak az a határozata, hogy tegyük minél szebbé, egészségesebbé Salgótarjánt, a dolgozók városát. mély részvéttel vették tudomásul a szomorú katasztrófa bekövetkezését. Szocialista társadalmunk jellegzetessége, hogy egy ilyen megrázó, szomorú katasztrófa után az illetékes szervek a munka frontján halálos áldozatul esett dolgozók hátramaradt családtagjai segítségére sietnek, hogy anyagi segítséggel enyhítsék a mély sebet ejtő, fájdalmat, illetve anyagi gondokat. Ennek szellemében az Állami Biztosító Nógrád megyei Igazgatósága azonnal megtette intézkedését, hogy a balesetbiztosítással rendelkező, a bányaszerencsétlenség következtében elhalt bányászok hozzátartozóit segélyben részesítse. A halálos áldozatul esett nyolc dolgozó közül hatnak volt balesetbiztosítása. Családtagjaik részére az_ Állami Biztosító Igazgatósága külön-külön 25 ezer forint segélyt utalt ki. Sajnálatos, hogy bár a bányai dolgozók 80 százaléka rendelkezik balesetbiztosítással, mégis előfordult, hogy a bányaszerencsétlenség halálos áldozatai közül 2 nem rendelkezett balesetbiztosítással. A segélyeket, az összesen 150 ezer forintot az Állami Biztosító ezekben a napokban fizette ki a szerencsétlenül járt bányászok hozzátartozóinak.
