Nógrádi Népújság. 1962. február (18. évfolyam. 10-17. szám)
1962-02-17 / 14. szám
2 nógrádi NSPÜJ8A8 1962. február 17. Megsokszorozódó forintok Megalakult a megyei orvos-akcióbizottság A mátraverebélyi Március 15. Termelőszövetkezet csaknem egymillió forint értékű beruházást végzett az elmúlt évben. Gondos tervezés, a jövő megfontolt mérlegelése előzte meg ezt a munkát. Bár egészen rövid idő telt el az épületek elkészülése, a gépek munkába állása óta, de már megállapítható, hogy a szövetkezeti vezetők jól terveztek, a lehető leghasznosabban költötték el a rendelkezésre álló pénzt. De nézzük csak, hogyan gondolták a mátraverebélyiek? Az idén tovább fejlesztik az állattenyésztést. Ennek egyik előfeltétele az állati szálláshelyek biztosítása. Az állatok egy részét a nyár folyamán szabadon, karámban tartották, őszre felépítették az 50 férőhelyes növendékistállót. Építettek egy 120 férőhelyes sertéshizlaldát is, hiszen az idén növelik a hízóállatok számát. A majorban kút sem volt, s így lajttal hordták a vizet az állatok részére. Elhatározták, hogy nagyüzemi kutat és vízvezetékrendszert építenek. Az új épületeket tehát már ennek megfelelően készítették. ^ A sertéshizlaldába önetetőt is beépítettek. Az új létesítmények elkészülésével megoldódott a szarvasmarhaállomány elhelyezése. Egyszerűsíthették a takarmányelosztás munkáját s ilymódon munkaerőt, fogatot szabadítottak fel. Csupán a kút és a vízvezeték majdnem 60 ezer forint megtakarítást eredményez évente, , mert az itt felszabadult fogat ezentúl más munkát végezhet. De vizsgálhatjuk a sertéshizlalda és az önetető hasznosságát is. Eddig három ember gondozott 270 darab sertést a szövetkezetben. Az idén a meglévő állomány növekszik még 250—300 malaccal, mégis úgy határoztak, hogy ezentúl két ember gondozza a megnövekedett állományt. Ha az egy gondozóra jutó sertéslétszámot vesszük figyelembe, végeredményben három ember munkáját takarítják meg, ami csaknem 70 ezer forintot jelent. S ezt azért tudják megtenni, mert korszerűsítették a sertéshizlalás tárgyi feltételeit. A verebélyiek az idén célul tűzték ki a növénytermesztésben a hozamok növelését. Ennek fontos feltétele a föld időbeni gondos megművelése. Ehhez pedig gépek kellenek. A szövetkezetiek gondoltak erre is. Vásároltak egy Zetor- Szupert, egy 24 soros vetőgépet, gyűrűshengert, két darab függő ekét és még egy sor más munkaeszközt. Ezekre a gépekre csaknem 150 ezer forintot fordítottak, de ebben az összegben 61 ezer forint az ő pénzük: a saját erőből történő hozzájárulás. Gondoskodtak a már meglévő és az új gépek kezeléséről. karbantartásáról és elhelyezéséről is. Felépítettek egy gépszínt, ahol a gépek mellett még a javítást is elvégezhetik az emberek. Vajon megérte-e kiadni eny- nyi pénzt gépekre? A termelőszövetkezet ag- ronómusa nem győzi sorolni, hogy mennyi előnyt jelent a saját gép. Hiszen saját géppel akkor kezdhetik el a munkát, amikor a legalkalmasabbnak látják az időt. Aztán az emberek is óvatosabban bánnak a sajátjukkal. Előfordul gyakran az is. hogy a legnagyobb munkák közben hirtelen szükség van egy tárcsára, vagy egy gyü- rűshengerre. Nincs a gépállomáson, ahová kilométereket kell menni valamelyik erőgépnek, s így — mivel a gép szükséges — valamelyik környező faluból kell megszerezni. Ez többlet üzem- '.nyagot, és nagyon sok időt abol el. Érthető, hogy olcsóbb a saját gép, még akkor is, ha mindezeket az okokat csak kevésbé vesz- szük figyelembe. A szövetkezetnek két erőgépe van. Tavaly összesen 515 műszakinormát végeztek ezek a gépek. Ebből szállítással telt el 91 műszak. Ha megvizsgáljuk, hogy mibe került ez az elvégzett munka a termelőszövetkezetnek és mibe került volna akkor, ha ezt a gépállomás végezte volna el, lényeges különbség derül ki. A gépállomás ezt a munkát 260 ezer forintért végezte volna el. (Középmélyszántás értékkel számolva, Zetor,Szuper és Utos- traktorokra, szállítás 400 forint műszakonként); A két szövetkezeti erőgép ugyanezt a munkát csak 99 ezer forintért végezte el. A különbség 170 ezer forint. Az itt megtakarított tetemes összeget a szövetkezet másra fordíthatja. Lehetne folytatni a példák porát és más oldalról is bizonyítani a gépesítés előnyét. Sajnos a mátraverebé- ivi termelőszövetkezetben még nem készítenek önkölt- sógszámítást, így sokkal nehezebb — néhány esetben teljesen lehetetlen — a szükséges és pontos adatok megszerzése. Ki lehetne számítani a saját munkagépekkel elért megtakarítást is, azonban pontosan az adatok hiánya miatt egyelőre ezt nem lehet megtenni. E'e a megemlített példák is bizonyítják, hogy érdemes gépesíteni, korszerűsíteni a gazdaságban. A szövetkezet mezőgazdásza már számolgatta, hogy a tavalyi beruházások milyen haszonnal jártak. Persze pontos számításokat csak egy bizonyos időegység — egy év — eltelte után lehet megállapítani, mert ekkor adódik lehetőség a beruházások hatékonyságának részletes és pontos bizonyítására. A tavalyi korszerűsítés és gépesítés az előzetes számítások szerint az idén már 260 ezer forinttal teszi olcsóbbá a mátraverebélyi Március 15. Termelőszövetkezet termelését. Ha a szövetkezetiek ugyanilyen összeget szerettek volna nyerni egyéb más tevékenységgel, ezért 120 vagon búzával kellene többet termelni, vagy 48 darab szarvas- marhával kellene többet hizlalni. Ezért a pénzért pedig vásárolhatnak egy lánctalpas, vagy három darab Utos, vagy két darab Zetor- Szuper erőgépet, vagy 1 tetszés szerint egy sor más munkagépet. Tehát érthető, hogy a verebélyiek mind fokozottabban korszerűsítik gazdaságukat. Vezefőségválaszfó nőgyűlés Nádújfaluban Az elmúlt napokban Nádújfaluban 110 asszony jött össze, hogy megtanácskozza a legfontosabb tennivalókat és megválassza a nőtanács vezetőségét. A nőgyűlésen határozták meg és az asszonyok kollektívájával együtt meg is vitatták a munkatervet. A munkaterv első pontja a tömegkapcsolat megszilárdí- dítását tűzte célul. Tervük szerint meghívják a salgótarjáni üveggyári asszonyokat, akik barátkozni szeretnének, megismerni életüket, tájékozódni munkakörülményeikről. Azt is elhatározták, harcos szószólói lesznek a termelőszövetkezetben a területfelosztásnak, szerződést kötnek bab, és hagymatermesztésre, valamint baromfi- hizlalásra. Ezeken kívül sok ötletes dolgot iktattak még munkatervükbe. így például elhatározták, rövidesen öregek napját tartanak, amelyre meghívják a falu öregjeit és elbeszélgetnek velük gondjaikról, a megélhetésükkel kapcsolatos problémáikról. Igen fotos feladatnak tartják a nádújfalusi asszonyok is a tanulást, a továbbképzést. A tavaszi munka kezdetéig többen vesznek részt szakmai tanfolyamon, húsz asszony pedig a nőgyűlésen jelentkezett, részt vesz a könyvolvasó-mozgalomban. A Hazafias Népfront megyei bizottsága kezdeményezésére szerdán Salgtóarj’ánban megalakították a népfronton belül működő megyei egészségügyi akcióbzottságot. A megyei bizottságot tíz lelkes, a társadalmi munkát önként vállaló orvosból hozták létre. Dr. Bartha Róbert, megyei népfrot-titkár köszöntötte őket első összejövetelükön. Programjukban sok hasznos dolog szerepel. Mindenekelőtt a falu egészségvédelmének, a tsz-ek egészségügyi feladatainak megoldását tartják legsürgetőbb tennivalónak. Ennek érdekében elhatározták, hogy segítenek minden egészség- ügyi szempontból felvetődő probléma megoldásában, közreműködnek abban, hogy falun is megfelelő rendelőhelyiségek és várószobák álljanak a gyógyító orvos rendelkezésére. Elősegítik továbbá az üres körzeti orvosi állások betöltését is. Szó volt az akciócsoport alakuló ülésén arról is, hogy nemcsak munkakapcsolatukat fejlesztik tovább, hanem tovább szélesítik a baráti kapcsolatokat is, így a közeljövőben orvosbált rendeznek, fiatal és idős orvosok találkozóját szervezik meg. Az akciócsoport tagjai: dr. Mihók János mátramlndszenti körzeti orvost választották meg az akciócsoport vezetőjének. Rajta kívül tagja egyébként az akcióbizottságnak dr. Gyöngyösi György kazári, dr. Gecse Gyula zagyvapálfalvi, dr. Fazekas Dénes Somoskőújfalui, dr. Laczi Pál kiserenyei, dr. Vidéki István salgótarjáni, dr. Szegvári Györgyné kiste- renyei, dr. Wágner Jenőné salgótarjáni és dr. Urbányi Béla homokterenyei orvos. A gyógyszerészeket Smetana Aladár képviseli. Terveik szerint valamennyi járásban és Salgótarján városban is létrehozzák az egészségügyi szakemberek népfront mellett működő akciócsoportját. A nyughatatlan ember Nyugodtan, szerényen ül velem szem- j ben az az ember, akiről már oly sokat hallottam. így kinézésre semmi különöset nem árul el magáról. Kezdetben akadozik a beszélgetés. Keresem a megfelelő kérdést, vajon melyikkel sikerülne közvetlenebb légkört teremteni. Aztán szinte magától kínálkozik. — Bántja valami? Koczur Sámuel, a cserhátsurányi Szabadság Termelőszövetkezet agronómu- sa rámkapja a tekintetét és kérdéssel válaszol. — Látni rajtam? Elmondja, hogy megkéstek a szőlő- fordítással. Az idő meg ellenük dolgozik. Ez rágja már , napok óta. Míg a fagy fel nem enged, a nehéz gép sem állja a kemény talajt. Ezután megindul a gátjaszakadt beszélgetés. A csermelyből patak, a patakból folyam lesz, rövid perceken belül. Egy munkásélet sorsfordulói villannak fel. Mind megannyi érdekes esemény. Koczur Sámuel 1956-ban végzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A jólképzett szakembert talán egy-egy fontos terv megvalósításához is oda számították. Azonban mikor dönteni kellett, kijelentette: — Olyan helyre akarok menni, ahol nagyüzemet tanulhatok, így került a Szügyi Tangazdasághoz. Jó dolga volt itt, hiszen mondhatnám gombnyomásra ment minden. Persze probléma is akadt, ha éppen keresett magának. Márpedig ő sosem érezte, hogy tovább nem lehet menni. Főleg a növény- termesztés kérdései, az itt megvalósítható újabb és újabb feladatok izgeitták fantáziáját. A nagyüzeme jobb körülményei nem tették elégedetté. Sosem zárkózott el a külvilágtól és éberen figyelte a körülöttük gombaként szaporodó szövetkezetek harcát is. Mikor három esztendeje megkérdezték tőle a párt- bizottságon, hogy volna-e kedve termelőszövetkezetbe menni mezőgazdásznak, vonakodás nélkül vállalkozott. így került Cserhátsurányba. Sok munkát elvégzett már, mióta itt van, s ahogyan ő mondja, egyre ritkább a csüggedés pillanata is. Hányszor érezte az itt töltött három év alatt, hogy nagyon súlyos a teher. Hányszor vitázott az okos, józan szó fegyverével a megrögzött szokások és a konok előítéletek ellen. Pirkadat előtt kelt és késő éjszaka került az ágyba. Ha egy kis szabad időt szakíthatott, elővette a . mezőgazdaság legújabb eredményeit ismertető folyóiratokat, kiadványokat. Az új ismeréteket nem zárta el magában, hanem a lehetőségek' ez mérten Viegpróbáltá alkalmazni és átadni másoknak is. Sokat tanultak tőle a szövetkezetiek. Becsülik is tudását, munkáját, emberségét. Azokban a napokban, mikor az egyik reggel majdnem másikat ért, többször is megkérdezte a felesége: — Minden ag- ronómusnak ennyi dolga van? Csendesen válaszolt. — Nem. De elmúltak ezek az idők és a cserhátsurányi Szabadság Termelőszövetkezet jó, közepes szövetkezet lett. 0 azonban még szebb eredményeket akar. Éppen ezért mindenre kiterjed a figyelméé, mindenre jut ideje. Mindig ott van, ahol szükség van rá. Panaszokat intéz, időben megbeszéli a soronkövetkező munkákat. Jut idő arra is, hogy szórakozzon a feleségével, gyermekeivel. Időbeosztását sokan irigylik. Többen mondjak róla, hogy nyughatatlan ember. Ezen csak mosolyog. Azért mondják ezt, mert életeleme a munka, s hogy minden érdekli. Úgy érezte, hogy ideológiailag még nem kész ember. Beiratkozott az esti egyetemre. Az első félévet jeles eredménnyel végezte el. Tehát még erre is tud időt szakítani. Az idén szeretne néhány újfajta növénytermesztési és állattenyésztési módszert is bevezetni a szövetkezet gazdálkodásában. De ehhez még mindig újabb ismereteket gyűjt. Most éppen három hetes továbbképzésre készül. Ez is sokat segít majd tervei megvalósítása ban. Végül sikerült megtudnom sikereinek titkát is. Annyira egyszerű, hogy el sem akarom hinni. A világos célkitűzés érdekében végzett következetes, rendszeres és lelkiismeretes munka. Ez jellemzi Koczur Sámuelt, az agronó- must és az embert. — pácé kúhűcút nem cl kúmmuciuták akae ják! Korszakunk tele van optimizmussal, nagyszerű alkotó erőkkel. Égy olyan társadalom van útban a végső győzelem felé, mely a legszebbet, a kommunista társadalmat, a kapitalizmus legyőzését valósítja meg az emberiség nyugodt életének biztosításáért. Az SZKP XXII. kongresszusának világot formáló programja, amely új helyzetet teremtett a nemzetközi élet minden területén, a szocialista, a kommunista mozgalom világméretű fejlődése, amely az utóbbi néhány év során mérhetetlenül megerősödött, hangjával, erejével gyakorlatban is a nemzetközi fejlemények mozgatójává vált. Ma már a kapitalista ideálok talajára épült legjelentősebb nemzetközi szervezetekben, mint az Egyesült Nemzetek Szervezetében, a szervezet különböző bizottságaiban is mindjobban érvényesülnek azok a tényezők, melyek a kommunisták akaratát. juttatják kifejezésre a háború és béke kérdésében. Mivel a XXII. pártkongresz- szusnak a nemzetközi helyzetről adott értékelése kifejezi szükségét a békés egymás mellett élés további fenntartásának, mivel a kapitalizmus végleges legyőzése elérhető közelségbe került gazdasági vonatkozásban is, — szükséges fellépni minden olyan irányzattal szemben, mely a háború elkerülhetetlenségéről beszél, vagy vallja annak szükségességét. Ezért ítéljük el az Albán Munkapárt vezetőinek szaka- dár tevékenységét, mert szándékainkat elferdítve, úton-út- félen hangoztatják, hogy a kapitalizmust csakis fegyveres összecsapással, háború által lehet megdönteni. Felfogásukban teljes egészében érvényesül a dogmatizmus, a konzervatizmus, mely rendkívüli károkat okoz napjainkban a nemzetközi munkás- mozgalomnak, elsősorban a béke híveinek. Az Albán Munkapárt vezetőinek szerepét. tevékenységük veszélyességét alátámasztja, hogy akkor hirdetik meg külön- utas politikájukat, amikor a szocialista Szovjetunió konkrétan is rátér a kommunizmus építésére, más szocialista államoknál pedig előtérbe került a kommunizmus építésének lehetősége. A XXII. pártkongresszus a kommunizmus anyagi feltétele; megteremtésének szükségességét vallja, hogy az elkövetkezendő évtizedekben ne legyen háború, mert ez a program megvalósításának lehetőségét veszélyeztetné. Mivel az imperializmus nem von egyenlőségjelet egyes rossz úton járó marxista pártok felfogását illetően a háború és béke kérdésében, az albán politikát azonosítja az egész szocialista világ- rendszer külpolitikájával. Ezért beszélnek kommunista agresszióról, forradalom exportjáról, még a legártatlanabb függetlenségi mozgalomban is kommunista csínyt vélnek felfedezni. Ha megvizsgáljuk a kommunisták szerepét a nemzetközi élet menetében, bizonygató« nélkül megállapítható, hogy korábban is, de amióta a szocialista és kommunista mozgalom fejlődése meghatározójává vált az általános nemzetközi életnek, tei'ékeny- ségük jó hatással van a nemzetközi fejleményekre. A kommunisták szerte a világban minden esetben az emberi haladás ügyét szolgálják. A szocialista világrend- szeren belül megvalósítják a kizsákmányolástól mentes társadalmat, dolgoznak az általános életszínvonal magasfokú emeléséért. Eközben megteremtik a kapitalizmus legyőzéséhez szükséges gazdasági, politikai, kulturális és általános társadalmi alapokat. Nyilván ilyen célok megvalósítása kizárja annak lehetőségeit, hogy mi törekszünk a feszültség fokozására. a háború elérésére. Mi abban nem találunk háborús szándékot, hogy elsőként terjesztettük a világ elé a fegyver nélküli élet megvalósítását, a teljes leszerelés programját, a rakéta- és nukleáris háború teljes kizárását. A háború csak azok számára vonzó, akik az elévült régi rend jogosságát próbálják elhitetni az új, fejlődő társadalom ellenére, akiknek anyagi érdekeltsége párosul a feszültségekkel és esztelen- ségük korlátlanná válik. Nézzük meg: a laoszi, a kongói, az indonéz, de kubai vonatkozásban is, megtalálható-e a kommunisták feszültséget előidéző tevékenysége. Ügy gondoljuk, nem, mert elsőként lépnek fel minden abnormális esetben. Feladatuk az, hogy lokalizálják, megszüntessék a veszélyes gócokat. Vajon a német kérdés rendezésében a kommunisták tették meg az első lépést a helyzet kiélezésére? Világos. hogy erről sem beszélhetünk, hiszen 1945-től számtalan konstruktív javaslat hangzott el részünkről, mely a rendezésre, a helyzet normalizálására irányúit. Egy másik kérdés: a közelmúltban lezajlott t rendkívüli hevességű függetlenségi mozgalmak kibontakozásában olyan álláspont alakult kj felelős nyugati vezetőknél, mintha az internacionalizmusból adódó segítségadásunk a gyarmati helyi háborúkat általános háborúvá akarná változtatni. Ügy beszéltek erkölcsi segítségadásunkról, mintha legalábbis több hadosztályt adtunk volna egy- egy függetlenségi mozgalom levezetéséhez. A kapitalizmus önmagában soha nem keresi a hibát. Például nem ismerik el azt sem, hogy a fentemlített kérdésben több évszázados uralkodásuk elévült, megérett a pusztulásra. Ezért tesznek rendkívüli erőfeszítéseket gyarrhattartó hatalmuk fenntartására. A közelmúltban is számtalan esemény levezetésében érződik a szocialista világ aggodalma az emberiség sorsa iránt. Egyesek talán következetlenségnek tartják a német kérdésben 1961. december végét illetően elfoglalt álláspontot. Nem erről van szó. Ma, amikor a kapitalista világ vezetői Kennedyvel, Macmillannal az élen elismerik, hogy gigászi hadászati erők vannak a szocialista világrendszer birtokában, melyekkel a problémákat egyszerűbben meg lehetne oldani, annak ellenére, hogy a két rendszer kő-