Nógrádi Népújság. 1962. február (18. évfolyam. 10-17. szám)

1962-02-17 / 14. szám

2 nógrádi NSPÜJ8A8 1962. február 17. Megsokszorozódó forintok Megalakult a megyei orvos-akcióbizottság A mátraverebélyi Március 15. Termelőszövetkezet csak­nem egymillió forint értékű beruházást végzett az elmúlt évben. Gondos tervezés, a jövő megfontolt mérlegelése előzte meg ezt a munkát. Bár egészen rövid idő telt el az épületek elkészülése, a gépek munkába állása óta, de már megállapítható, hogy a szövetkezeti vezetők jól terveztek, a lehető leghasz­nosabban költötték el a ren­delkezésre álló pénzt. De nézzük csak, hogyan gondol­ták a mátraverebélyiek? Az idén tovább fejlesztik az állattenyésztést. Ennek egyik előfeltétele az állati szálláshelyek biztosítása. Az állatok egy részét a nyár fo­lyamán szabadon, karámban tartották, őszre felépítették az 50 férőhelyes növendék­istállót. Építettek egy 120 fé­rőhelyes sertéshizlaldát is, hiszen az idén növelik a hí­zóállatok számát. A major­ban kút sem volt, s így lajttal hordták a vizet az ál­latok részére. Elhatározták, hogy nagyüzemi kutat és vízvezetékrendszert építenek. Az új épületeket tehát már ennek megfelelően készítet­ték. ^ A sertéshizlaldába ön­etetőt is beépítettek. Az új létesítmények el­készülésével megoldódott a szarvasmarhaállomány el­helyezése. Egyszerűsíthették a ta­karmányelosztás munká­ját s ilymódon munka­erőt, fogatot szabadítot­tak fel. Csupán a kút és a vízvezeték majdnem 60 ezer forint megtaka­rítást eredményez éven­te, , mert az itt felszaba­dult fogat ezentúl más munkát végezhet. De vizsgálhatjuk a sertéshiz­lalda és az önetető hasznos­ságát is. Eddig három ember gondozott 270 darab sertést a szövetkezetben. Az idén a meglévő állomány növekszik még 250—300 malaccal, mégis úgy határoztak, hogy ezentúl két ember gondozza a megnövekedett állományt. Ha az egy gondozóra jutó sertéslétszámot vesszük fi­gyelembe, végeredményben három ember munkáját taka­rítják meg, ami csaknem 70 ezer forintot jelent. S ezt azért tudják megtenni, mert korszerűsítették a ser­téshizlalás tárgyi feltételeit. A verebélyiek az idén cé­lul tűzték ki a növényter­mesztésben a hozamok növe­lését. Ennek fontos feltétele a föld időbeni gondos meg­művelése. Ehhez pedig gé­pek kellenek. A szövetkeze­tiek gondoltak erre is. Vásároltak egy Zetor- Szupert, egy 24 soros vetőgépet, gyűrűshengert, két darab függő ekét és még egy sor más munkaeszközt. Ezekre a gépekre csaknem 150 ezer forintot fordítottak, de ebben az összegben 61 ezer forint az ő pénzük: a saját erőből történő hozzájá­rulás. Gondoskodtak a már meglévő és az új gépek ke­zeléséről. karbantartásáról és elhelyezéséről is. Felépí­tettek egy gépszínt, ahol a gépek mellett még a javítást is elvégezhetik az emberek. Vajon megérte-e kiadni eny- nyi pénzt gépekre? A termelőszövetkezet ag- ronómusa nem győzi sorolni, hogy mennyi előnyt jelent a saját gép. Hiszen saját gép­pel akkor kezdhetik el a munkát, amikor a legalkal­masabbnak látják az időt. Aztán az emberek is óvato­sabban bánnak a sajátjuk­kal. Előfordul gyakran az is. hogy a legnagyobb munkák közben hirtelen szükség van egy tárcsára, vagy egy gyü- rűshengerre. Nincs a gépállo­máson, ahová kilométereket kell menni valamelyik erő­gépnek, s így — mivel a gép szükséges — valamelyik környező faluból kell meg­szerezni. Ez többlet üzem- '.nyagot, és nagyon sok időt abol el. Érthető, hogy ol­csóbb a saját gép, még ak­kor is, ha mindezeket az okokat csak kevésbé vesz- szük figyelembe. A szövetkezetnek két erő­gépe van. Tavaly összesen 515 műszakinormát végeztek ezek a gépek. Ebből szállí­tással telt el 91 műszak. Ha megvizsgáljuk, hogy mibe került ez az elvégzett munka a termelőszövetkezetnek és mibe került volna akkor, ha ezt a gépállomás végezte vol­na el, lényeges különbség derül ki. A gépállomás ezt a munkát 260 ezer forintért végezte volna el. (Közép­mélyszántás értékkel számol­va, Zetor,Szuper és Utos- traktorokra, szállítás 400 fo­rint műszakonként); A két szövetkezeti erő­gép ugyanezt a munkát csak 99 ezer forintért végezte el. A különb­ség 170 ezer forint. Az itt megtakarított tetemes összeget a szövetkezet másra fordíthatja. Lehetne folytatni a példák porát és más oldalról is bi­zonyítani a gépesítés elő­nyét. Sajnos a mátraverebé- ivi termelőszövetkezetben még nem készítenek önkölt- sógszámítást, így sokkal ne­hezebb — néhány esetben teljesen lehetetlen — a szük­séges és pontos adatok meg­szerzése. Ki lehetne számí­tani a saját munkagépekkel elért megtakarítást is, azon­ban pontosan az adatok hiánya miatt egyelőre ezt nem lehet megtenni. E'e a megemlített példák is bizonyítják, hogy érdemes gépesíteni, korszerűsíteni a gazdaságban. A szövetkezet mezőgazdásza már számol­gatta, hogy a tavalyi beru­házások milyen haszonnal jártak. Persze pontos szá­mításokat csak egy bizonyos időegység — egy év — eltel­te után lehet megállapítani, mert ekkor adódik lehetőség a beruházások hatékonyságá­nak részletes és pontos bi­zonyítására. A tavalyi kor­szerűsítés és gépesítés az elő­zetes számítások szerint az idén már 260 ezer fo­rinttal teszi olcsóbbá a mátraverebélyi Március 15. Termelőszövetkezet termelését. Ha a szövetkezetiek ugyan­ilyen összeget szerettek vol­na nyerni egyéb más tevé­kenységgel, ezért 120 vagon búzával kellene többet ter­melni, vagy 48 darab szarvas- marhával kellene többet hiz­lalni. Ezért a pénzért pe­dig vásárolhatnak egy lánc­talpas, vagy három darab Utos, vagy két darab Zetor- Szuper erőgépet, vagy 1 tet­szés szerint egy sor más munkagépet. Tehát érthető, hogy a verebélyiek mind fo­kozottabban korszerűsítik gazdaságukat. Vezefőségválaszfó nőgyűlés Nádújfaluban Az elmúlt napokban Nád­újfaluban 110 asszony jött össze, hogy megtanácskozza a legfontosabb tennivalókat és megválassza a nőtanács vezetőségét. A nőgyűlésen határozták meg és az asszonyok kollek­tívájával együtt meg is vi­tatták a munkatervet. A munkaterv első pontja a tömegkapcsolat megszilárdí- dítását tűzte célul. Tervük szerint meghívják a salgó­tarjáni üveggyári asszonyo­kat, akik barátkozni szeret­nének, megismerni életüket, tájékozódni munkakörülmé­nyeikről. Azt is elhatároz­ták, harcos szószólói lesznek a termelőszövetkezetben a területfelosztásnak, szerződést kötnek bab, és hagymater­mesztésre, valamint baromfi- hizlalásra. Ezeken kívül sok ötletes dolgot iktattak még munka­tervükbe. így például elha­tározták, rövidesen öregek napját tartanak, amelyre meghívják a falu öregjeit és elbeszélgetnek velük gond­jaikról, a megélhetésükkel kapcsolatos problémáikról. Igen fotos feladatnak tart­ják a nádújfalusi asszonyok is a tanulást, a továbbkép­zést. A tavaszi munka kez­detéig többen vesznek részt szakmai tanfolyamon, húsz asszony pedig a nőgyűlésen jelentkezett, részt vesz a könyvolvasó-mozgalomban. A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága kezdeménye­zésére szerdán Salgtóarj’ánban megalakították a népfronton belül működő megyei egész­ségügyi akcióbzottságot. A megyei bizottságot tíz lelkes, a társadalmi munkát önként vállaló orvosból hozták létre. Dr. Bartha Róbert, megyei népfrot-titkár köszöntötte őket első összejövetelükön. Prog­ramjukban sok hasznos dolog szerepel. Mindenekelőtt a falu egészségvédelmének, a tsz-ek egészségügyi feladatai­nak megoldását tartják leg­sürgetőbb tennivalónak. En­nek érdekében elhatározták, hogy segí­tenek minden egészség- ügyi szempontból felve­tődő probléma megoldá­sában, közreműködnek abban, hogy falun is megfelelő rendelőhelyisé­gek és várószobák állja­nak a gyógyító orvos ren­delkezésére. Elősegítik továbbá az üres körzeti orvosi állások betöl­tését is. Szó volt az akciócsoport alakuló ülésén arról is, hogy nemcsak munkakapcsolatukat fejlesztik tovább, hanem tovább szélesítik a baráti kapcsolatokat is, így a közeljövőben orvosbált rendeznek, fiatal és idős orvosok találkozóját szer­vezik meg. Az akciócsoport tagjai: dr. Mihók János mátramlndszenti körzeti orvost választották meg az akciócsoport vezetőjé­nek. Rajta kívül tagja egyéb­ként az akcióbizottságnak dr. Gyöngyösi György kazári, dr. Gecse Gyula zagyvapálfalvi, dr. Fazekas Dénes Somoskőúj­falui, dr. Laczi Pál kiserenyei, dr. Vidéki István salgótarjáni, dr. Szegvári Györgyné kiste- renyei, dr. Wágner Jenőné salgótarjáni és dr. Urbányi Béla homokterenyei orvos. A gyógyszerészeket Smetana Aladár képviseli. Terveik sze­rint valamennyi járásban és Salgótarján városban is létre­hozzák az egészségügyi szak­emberek népfront mellett működő akciócsoportját. A nyughatatlan ember Nyugodtan, szeré­nyen ül velem szem- j ben az az ember, akiről már oly so­kat hallottam. így kinézésre semmi kü­lönöset nem árul el magáról. Kezdetben akadozik a beszélge­tés. Keresem a meg­felelő kérdést, vajon melyikkel sikerülne közvetlenebb légkört teremteni. Aztán szinte magától kí­nálkozik. — Bántja valami? Koczur Sámuel, a cserhátsurányi Sza­badság Termelőszö­vetkezet agronómu- sa rámkapja a te­kintetét és kérdéssel válaszol. — Látni rajtam? Elmondja, hogy megkéstek a szőlő- fordítással. Az idő meg ellenük dolgo­zik. Ez rágja már , napok óta. Míg a fagy fel nem enged, a nehéz gép sem áll­ja a kemény talajt. Ezután megindul a gátjaszakadt beszél­getés. A csermely­ből patak, a patak­ból folyam lesz, rö­vid perceken belül. Egy munkásélet sors­fordulói villannak fel. Mind megannyi érdekes esemény. Koczur Sámuel 1956-ban végzett a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen. A jólképzett szakem­bert talán egy-egy fontos terv megvaló­sításához is oda szá­mították. Azonban mikor dönteni kel­lett, kijelentette: — Olyan helyre akarok menni, ahol nagy­üzemet tanulhatok, így került a Szügyi Tangazdasághoz. Jó dolga volt itt, hiszen mondhatnám gomb­nyomásra ment min­den. Persze problé­ma is akadt, ha ép­pen keresett magá­nak. Márpedig ő so­sem érezte, hogy to­vább nem lehet men­ni. Főleg a növény- termesztés kérdései, az itt megvalósítható újabb és újabb fel­adatok izgeitták fan­táziáját. A nagyüzeme jobb körülményei nem tet­ték elégedetté. Sosem zárkózott el a kül­világtól és éberen fi­gyelte a körülöttük gombaként szaporo­dó szövetkezetek har­cát is. Mikor három esztendeje megkér­dezték tőle a párt- bizottságon, hogy volna-e kedve ter­melőszövetkezetbe menni mezőgazdász­nak, vonakodás nél­kül vállalkozott. így került Cserhát­surányba. Sok munkát elvég­zett már, mióta itt van, s ahogyan ő mondja, egyre rit­kább a csüggedés pil­lanata is. Hányszor érezte az itt töltött három év alatt, hogy nagyon súlyos a te­her. Hányszor vitá­zott az okos, józan szó fegyverével a megrögzött szoká­sok és a konok elő­ítéletek ellen. Pir­kadat előtt kelt és késő éjszaka került az ágyba. Ha egy kis szabad időt sza­kíthatott, elővette a . mezőgazdaság leg­újabb eredményeit ismertető folyóirato­kat, kiadványokat. Az új ismeréteket nem zárta el magá­ban, hanem a lehe­tőségek' ez mérten Viegpróbáltá alkal­mazni és átadni má­soknak is. Sokat ta­nultak tőle a szövet­kezetiek. Becsülik is tudását, munkáját, emberségét. Azokban a napok­ban, mikor az egyik reggel majdnem má­sikat ért, többször is megkérdezte a fele­sége: — Minden ag- ronómusnak ennyi dolga van? Csende­sen válaszolt. — Nem. De elmúltak ezek az idők és a cserhátsurányi Sza­badság Termelőszö­vetkezet jó, közepes szövetkezet lett. 0 azonban még szebb eredményeket akar. Éppen ezért minden­re kiterjed a figyel­méé, mindenre jut ideje. Mindig ott van, ahol szükség van rá. Panaszokat intéz, időben megbeszéli a soronkövetkező mun­kákat. Jut idő arra is, hogy szórakozzon a feleségével, gyer­mekeivel. Időbeosz­tását sokan irigylik. Többen mondjak róla, hogy nyugha­tatlan ember. Ezen csak mosolyog. Azért mondják ezt, mert életeleme a munka, s hogy minden ér­dekli. Úgy érezte, hogy ideológiailag még nem kész em­ber. Beiratkozott az esti egyetemre. Az első félévet jeles eredménnyel végez­te el. Tehát még erre is tud időt sza­kítani. Az idén sze­retne néhány újfajta növénytermesztési és állattenyésztési mód­szert is bevezetni a szövetkezet gazdál­kodásában. De eh­hez még mindig újabb ismereteket gyűjt. Most éppen három hetes tovább­képzésre készül. Ez is sokat segít majd tervei megvalósítása ban. Végül sikerült megtudnom sikerei­nek titkát is. Annyi­ra egyszerű, hogy el sem akarom hinni. A világos célkitűzés érdekében végzett következetes, rend­szeres és lelkiisme­retes munka. Ez jel­lemzi Koczur Sá­muelt, az agronó- must és az embert. — pá­cé kúhűcút nem cl kúmmuciuták akae ják! Korszakunk tele van opti­mizmussal, nagyszerű alkotó erőkkel. Égy olyan társada­lom van útban a végső győ­zelem felé, mely a legszeb­bet, a kommunista társadal­mat, a kapitalizmus legyőzé­sét valósítja meg az emberi­ség nyugodt életének bizto­sításáért. Az SZKP XXII. kongresszusának világot for­máló programja, amely új helyzetet teremtett a nemzet­közi élet minden területén, a szocialista, a kommunista mozgalom világméretű fejlő­dése, amely az utóbbi né­hány év során mérhetetlenül megerősödött, hangjával, ere­jével gyakorlatban is a nem­zetközi fejlemények mozgató­jává vált. Ma már a kapitalista ideá­lok talajára épült legjelentő­sebb nemzetközi szervezetek­ben, mint az Egyesült Nem­zetek Szervezetében, a szer­vezet különböző bizottságai­ban is mindjobban érvénye­sülnek azok a tényezők, me­lyek a kommunisták akara­tát. juttatják kifejezésre a háború és béke kérdésében. Mivel a XXII. pártkongresz- szusnak a nemzetközi hely­zetről adott értékelése kife­jezi szükségét a békés egy­más mellett élés további fenntartásának, mivel a ka­pitalizmus végleges legyőzé­se elérhető közelségbe került gazdasági vonatkozásban is, — szükséges fellépni minden olyan irányzattal szemben, mely a háború elkerülhetet­lenségéről beszél, vagy vall­ja annak szükségességét. Ezért ítéljük el az Albán Munkapárt vezetőinek szaka- dár tevékenységét, mert szán­dékainkat elferdítve, úton-út- félen hangoztatják, hogy a kapitalizmust csakis fegyve­res összecsapással, háború által lehet megdönteni. Fel­fogásukban teljes egészében érvényesül a dogmatizmus, a konzervatizmus, mely rend­kívüli károkat okoz napjaink­ban a nemzetközi munkás- mozgalomnak, elsősorban a béke híveinek. Az Albán Munkapárt vezetőinek szere­pét. tevékenységük veszé­lyességét alátámasztja, hogy akkor hirdetik meg külön- utas politikájukat, amikor a szocialista Szovjetunió konk­rétan is rátér a kommuniz­mus építésére, más szocialis­ta államoknál pedig előtérbe került a kommunizmus épí­tésének lehetősége. A XXII. pártkongresszus a kommu­nizmus anyagi feltétele; megteremtésének szükséges­ségét vallja, hogy az elkö­vetkezendő évtizedekben ne legyen háború, mert ez a program megvalósításának lehetőségét veszélyeztetné. Mivel az imperializmus nem von egyenlőségjelet egyes rossz úton járó marxista pártok felfogását illetően a háború és béke kérdésében, az albán politikát azonosítja az egész szocialista világ- rendszer külpolitikájával. Ezért beszélnek kommunista agresszióról, forradalom ex­portjáról, még a legártatlanabb függetlenségi mozgalomban is kommunista csínyt vélnek felfedezni. Ha megvizsgáljuk a kom­munisták szerepét a nemzet­közi élet menetében, bizony­gató« nélkül megállapítható, hogy korábban is, de amióta a szocialista és kommunista mozgalom fejlődése megha­tározójává vált az általános nemzetközi életnek, tei'ékeny- ségük jó hatással van a nemzetközi fejleményekre. A kommunisták szerte a világ­ban minden esetben az em­beri haladás ügyét szolgál­ják. A szocialista világrend- szeren belül megvalósítják a kizsákmányolástól mentes társadalmat, dolgoznak az általános életszínvonal ma­gasfokú emeléséért. Eközben megteremtik a kapitalizmus legyőzéséhez szükséges gaz­dasági, politikai, kulturális és általános társadalmi ala­pokat. Nyilván ilyen célok megvalósítása kizárja annak lehetőségeit, hogy mi törek­szünk a feszültség fokozásá­ra. a háború elérésére. Mi abban nem találunk háborús szándékot, hogy elsőként ter­jesztettük a világ elé a fegy­ver nélküli élet megvalósí­tását, a teljes leszerelés programját, a rakéta- és nukleáris háború teljes kizá­rását. A háború csak azok szá­mára vonzó, akik az elévült régi rend jogosságát próbál­ják elhitetni az új, fejlődő társadalom ellenére, akiknek anyagi érdekeltsége párosul a feszültségekkel és esztelen- ségük korlátlanná válik. Néz­zük meg: a laoszi, a kongói, az indonéz, de kubai vonat­kozásban is, megtalálható-e a kommunisták feszültséget előidéző tevékenysége. Ügy gondoljuk, nem, mert első­ként lépnek fel minden ab­normális esetben. Feladatuk az, hogy lokalizálják, meg­szüntessék a veszélyes góco­kat. Vajon a német kérdés rendezésében a kommunis­ták tették meg az első lépést a helyzet kiélezésére? Vilá­gos. hogy erről sem beszél­hetünk, hiszen 1945-től szám­talan konstruktív javaslat hangzott el részünkről, mely a rendezésre, a helyzet nor­malizálására irányúit. Egy másik kérdés: a közelmúlt­ban lezajlott t rendkívüli he­vességű függetlenségi moz­galmak kibontakozásában olyan álláspont alakult kj felelős nyugati vezetőknél, mintha az internacionaliz­musból adódó segítségadásunk a gyarmati helyi háborúkat általános háborúvá akarná változtatni. Ügy beszéltek erkölcsi segítségadásunkról, mintha legalábbis több had­osztályt adtunk volna egy- egy függetlenségi mozgalom levezetéséhez. A kapitaliz­mus önmagában soha nem keresi a hibát. Például nem ismerik el azt sem, hogy a fentemlített kérdésben több évszázados uralkodásuk el­évült, megérett a pusztulás­ra. Ezért tesznek rendkívüli erőfeszítéseket gyarrhattartó hatalmuk fenntartására. A közelmúltban is számta­lan esemény levezetésében érződik a szocialista világ aggodalma az emberiség sor­sa iránt. Egyesek talán kö­vetkezetlenségnek tartják a német kérdésben 1961. de­cember végét illetően el­foglalt álláspontot. Nem er­ről van szó. Ma, amikor a kapitalista világ vezetői Kennedyvel, Macmillannal az élen elismerik, hogy gigászi hadászati erők vannak a szocialista világrendszer bir­tokában, melyekkel a prob­lémákat egyszerűbben meg lehetne oldani, annak ellené­re, hogy a két rendszer kő-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom