Nógrádi Népújság. 1962. február (18. évfolyam. 10-17. szám)

1962-02-21 / 15. szám

1962. február 21. NO«RADI NtPÜJSA« 5 Indulás előtt Bercelen (Tudósítónktól) A gépek javítása hat mű­helyrészben folyik a Berceli Gépállomáson. A javítási munkákat jól megszervezte a gépállomás vezetősége. A ja­vításnál dolgozó műhelymun­kások és traktorvezetők vala­mennyien ismerik tervüket, azt, hogy hány gépet kell ki- javítaniok, hány munkaórát lehet a javításra fordítani, és mennyi a javítási anyag költsége. Mindezeket hétről hétre értékelik a gépállomá­son, s az értékelést valamennyi műhelyben kifüggesztik. így valamennyi brigád, a bri­gád minden tagja képet al­kothat arról, hogyan halad­nak a munkálatok. Az elmúlt év során a gé­pekkel több műszaki hiba fordult elő a megengedettnél. Ebből az következik, hogy a gépállomás még jobb ered­ményt érhetett volna el a munkák során, ha annak ide­jén a géppark javítására na­gyobb gondot fordítanak. Ak­kor túllépték az anyag- és al­katrész költségeket is, hiszen Szőlúnemesítés röntgensugarakkal A kaliforniai egyetem sző­lészeti kutatóintézetének munkatársa, dr. Olmo új eljárást talált a szőlőneme­sítésre. Véleménye szerint az eddig alkalmazott kereszte­zés különféle nemkívánatos tulajdonságokat is kifejleszt a szőlőtőkében. Az általa al­kalmazott röntgenbesugárzás ezzel szemben mutációkat idéz elő, és ezzel éri el új szőlőfajták megszületését. az év közben meghibásodott gépekre, azok kijavítására új­ra jelentősebb összegeket kel­lett fordítaniok. A berceliek okultak az el­múlt évből. Az idén az éves javítási terv­be 13 erőgép főjavítását és 21 folyó javítást ütemeztek be. Azt jelenti ez, hogy a gépparknak mintegy fele komoly, nagy javításon megy keresztül. A gépállomás igaz­gatója rendszeresen beszámol­tatja a műszaki vezetőket a végzett munkáról, gondosan ellenőrzi a javítás minőségét is. Azt tartják, az évi felada­tokat csakis időben és jól ki­javított gépekkel lehet elvé­gezni. A javítási munkákban a műhelymunkásokkal együtt 25 traktoros is részt vesz. A mun­kák üteme jó, s Szandai, Si­mák és Babka elvtársak bri­gádja nagyszerű eredményt ért már el eddig is a javítási munkák során. Emellett a berceli, a galgagutai, a ma- gyarnándori és szandai ter­melőszövetkezetben a gépállo­más segítségével megkezdték a műtrágyázást is. Amint az időjárás megengedi, elkezdik a szántást. Szakszervezett választás Lítkén (Tudósítónktól) Nemrégiben tartotta meg a Litke és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél a KPESZ helyi csoportja _ a szakszervezeti bizottság új- jáválasztását. A szakszerve­zeti tagság, László Sándor SZB titkár beszámolóját igen élénken, reálisan vitat­ta. Elmondották, hogy a szakszervezet az elmúlt idők­ben nem látta el teljes egé­szében a reá háruló feladato­kat. Van bőven tennivaló a dolgozók oktatását illetően és a munkásvédelemben is. Az újjáválasztott vezetőség határozati javaslatában már megoldást keres a korábbi mu­lasztások pótlására. Munkás- védelmi őrséget szerveznek, a szakszervezet segíti az újí­tómozgalom kibontakoztatá­sát, a munkaverseny megszer­vezését s egyéb fontos fel­adatok végrehajtásában is segítséget nyújtanak a föld­művesszövetkezet vezetősé­gének és a dolgozóknak. Nagyüzemesítik a csibeneyelést Palotáson A palotási Május 1 Ter­melőszövetkezet az idén to­vább fejleszti a esi be tenyé­szetét. A szövetkezetiek a korábbi években csak néhány Közzétették a legújabb búza — és kukoricatermesztési kisérletek eredményeit Hazánkban a mezőgazda- sági művelés alatt álló terü­let több mint 50 százalékát a búza és a kukorica fog­lalja el. Ebből következik, hogy e két legfontosabb nö­vényünk terméseredményei népgazdaságunk egészét te­kintve is jelentős tényezők. Az Akadémiai Kiadó előbb Búzatermesztési kísérletek 1952—1959, most pedig Kuko­ricatermesztési kísérletek 1958—1960 címmel jelentős gyűjteményes köteteket adott közre. A két mű azoknak a legutóbbi években végzett jelentős agrotechnikai kí­sérleteknek feldolgozását nyújtja, amelyek széleskörű hasznosítása mindkét növény esetében már a legközelebbi években a termésátlagok lé­nyeges növekedésének alapja lehet. SZAKMAI TANÁCSADÓ Előkészületek a tavaszi munkákra % A tavaszi munkák jó szer- előtt végezzék el, hogy a ve­vezésével, előkészítésével biztosítani kell, hogy minden vetőmag a számára legked­vezőbb időben kerüljön a földbe. Meg kell gyorsítani a vetőmagtisztítást, a gépjaví­tást. Számba kell venni, meg kell javítani, ki kell tisztítani a vetőgépeket, mert a berozsdásodott, elhanyagolt gépek pocsékolják a vetőma­got és rosszul vetnek. tés idején a cserével ne kell­jen időt tölteniük. Helyes most kijelölni azo­kat a kukoricatáblákat is, ahol búza lesz az utónövény. Gondoskodni kell arról, hogy ezek a táblák elsősorban az ősszel, vagy a tél folyamán istállótrágyázott és mélyen leszántott területek legye­nek. Biztosítani kell, hogy á frissen istállótrágyázott föl­ezer darab csibét neveltek évenként, 1962-ben azonban nagyüzemesítik ezt az állat- tenyésztési ágat is. Ezt a cél­kitűzést segíti megoldani az a 10 000 férőhelyes csibene­velő is, aminek a felépíté­sét rövidesen megkezdik. Áprilisban már 15—20 000 darab naposcsibe érkezik Palotásra. Ezeket már az új csibenevelőben hizlalják meg. Addig, míg az új épület el­készül, ideiglenesen helyezik el a jószágokat. Az új csibe­nevelőt július végén, vagy augusztus elején adják át rendeltetésének. Versenyezzünk a mezőgazdasági hozamok növeléséért /jtéves tervünk második ^ esztendejébe léptünk az idén. Olyan rendkívül fon­tos feladatok megoldását tűztük magunk elé, mint a kenyérgabona kérdés megol­dását, s azt, hogy megoldjuk az iparmedence hús- és zöld­ségellátását. Az ötéves terv végére 13 mázsában jelöltük meg a kenyérgabona holdan- kénti hozamát, s biztosítjuk az egyre fejlődő állattenyész­tésnek a takarmánybázist is. Csak így válthatjuk valóra, hogy a keresletet, az ipar és a lakosság egyre növekvő igényét megelőzze a nagytö­megű, olcsó áruk, mezőgaz­dasági termékek kínálata. A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány és a SZOT elnöksége nemrégiben együttes határozatot hozott a munkaverseny megszervezé­séről, széleskörű kibontakoz­tatásáról az ipari és mező- gazdasági üzemekben, éppen abból az elvből kiindulva, hogy a munkaverseny a szo­cializmus építésének kommu­nista módszere. A munka­versenyre tehát nemcsak azért van szükség, mert a dolgozók széles tömegét von­hatjuk így be a tervek telje­sítésébe, kihasználva kezde­ményezésüket, alkotó készsé­güket, amely végső soron a gazdasági eredmények* növe­lését hozza magával. A. so­kasodó termékek előállítása mellett igen előnyösen válto­zik az emberek magatartása, tudata is. Mi a mezőgazda­ságban az elkövetkezendő években nagyon fontosnak tartjuk a termelőszövetkeze­tek gazdasági és politikai erősítését, szilárdítását. Már­pedig ha növekszik a mező- gazdasági termények és ter­mékek hozama, alakul, for­málódik a szövetkezetekben dolgozó tagok tudata, nyil­vánvaló,. hogy erősödik, szi­lárdul a termelőszövetkezet, amelyben becsületesen vég­zett munkája után egyre in­kább megtalálja számítását valamennyi szövetkezeti gaz­da. A szövetkezeti mozgalom győzelmével, a mezőgazdasá­gi nagyüzemek kialakításával szinte korlátlan lehetőségek nyíltak a mezőgazdasági mun­kaverseny széleskörű kibonta­koztatására. Hiszen a szak- szerűség, a műszaki és a technológiai feltételek bizto­sításában, a mezőgazdasági hozamok növelését illetően, egyetlen kisparaszti gazdaság sem veheti fel a versenyt a nagyüzemmel. Azonkívül ren­delkezünk már bizonyos ta­pasztalattal is ezen a téren. Itt van példának az elmúlt esztendő nagy gabonabetaka­rítási versenye. Első ízben történt meg megyénkben, hogy augusztus 20-ra betaka­rítottuk több mint 37 ezer katasztrális hold jó, közepes termését. Aztán itt áll a me- zőgazdsaági dolgozók mellett sok éves tapasztalatával az iprai munkásság is. Az ipari üzemekben ezekben a napok­ban is egyre-másra születnek a nagyszerű munkasikerek- Mi akadálya hát, hogy a me­zőgazdaságban az állami gaz­daságok, a gépállomások, a termelőszövetkezetek dolgozói a tervek teljesítése mellett azt is vállalják, hogy jobb minőségű búzát, magasabb zsírtartalmú tejet, olcsóbb húst adnak a népgazdaság­nak? A gépállomások trakto- rosai, az állami gazda­ságok növénytermesztői, ál­lattenyésztői mellett a ter­melőszövetkezetek kialakult munkaszervezete szinte ma­gától kínálja a munkaver­seny különböző módjait a termelőszövetkezetekben is. Az elmúlt esztendő tapaszta­latai alapján ugyanis az idén már valamennyi termelőszö­vetkezetben úgy döntöttek a szövetkezeti gazdák és tagok, hogy felosztják a kapásnövé­nyek területét a szövetkezeti tagok között, akik aztán ta- vasztól-őszig művelik azt. A szövetkezeti vezetőknek itt már nincs is más dolga a verseny megszervezését ille­tően, csak az, hogy megfelelő célt állítanak a szövetkezeti asszonyok elé, s helyesen al­kalmazzák az anyagi ösztön­zést, hogy az serkentse az asszonyokat a terméshozamok növelésére. Nem ismeretlen AMI A VITÁBÓL KIDERÜLT.. Zárszámadó közgyűlésen, Ecsegen A termelőszövetkezetek és dekbe.jó talajelőkészítéssel ko gépállomások szoros együtt­működésének kell érvényesül­nie a munkákhoz szükséges gépek és eszközök kijavításá­nál is. A termelőszövetkeze­tek ma már traktorral és rendelkeznek, amelyek kija­vításához nélkülözhetetlen a gépállomások hathatós segít­sége. A munkák gyors el­végzésén kívül ellenőrizzék a gépek javításának minőségét, hogy az esetleges hibákat még idejében kijavítsák. A tavaszi mezőgazdasági munkák sikere, a termésátla­gok növelése nagymértékben függ a jó minőségű, csává­zott vetőmag használatától. Az állam a termelőszövetke­zetek részére az idén is nagy- mennyiségű, államilag ellen­őrzött kalászos és takar­mánynövény, valamint hib­ridkukorica vetőmagot biz­tosít. A termelőszövetkezetek a vetőmagcserét még most a tavaszi munkák megindulása rai illetve középérésű kukori­cát vessenek. Meg kell szer­vezni, hogy ezeket a táblá­kat a tenyészidő alatt gon­dosabb növényápolásban ré- egyre több szesítsék. munkagéppel Ilyenkor tél végén többször be kell járni a határt, s ha az őszi vetésben, tél folya­mán károsodás történt és a vetések megerősödésére fej­trágyázás és egyéb agrotech­nikai segítséggel nincs re­mény, gondoskodjunk a pótvetés előkészítéséről. A szükséges vetőmagot a járási mezőgazdasági osztályon kell igényelni. A műtrágyát — mert ke­vés van belőle — gazdaságo­san használják fel a terme­lőszövetkezetek. Olyan növé­nyek alá adják, amelyek a legnagyobb termésátlag nö­vekedéssel hálálják azt meg és amelyeknél a tervezett termésátlagot csak a műtrá­gyázással lehet elérni. Barlai Gábor Végétért az elnöki beszámoló és meg­eredt a vita. Az ecsegi Béke Termelőszövetkezet nem zárta rosszul az 1961. esztendőt. Mun­kaegységenként 32 forintot oszthatott, az elnök azonban nem hagyta szó nélkül a hiányosságokat sem, amelyek a munka hátráltatói voltak, s végül is a tervezett 40 forintos részese­dést jelentősen meg­csonkították. Nem bánt kesztyűs kézzel az elnök a hibát vé­tőkkel, nevén nevez­te a gyereket, meg is hökkentek jóné- hányan a nyílt szó­ra, s ez teremtette meg a vita további nyíltságát és heves­ségét a közgyűlés to­vábbi szakaszában. Középkorú, erő­teljes asszony a vi­taindító. Azt sérel­mezi, hogy a tsz ve­zetősége nem egy­formán ad munka- lehetőséget a tagok­nak, munkacsapatok­nak. s ezzel magya­rázza, hogy nem érte el a kötelező munka­egységet. Rokoniz­must emleget a mun- kábaállítások körül, de az élénk közbe­szólásokból egészen más derül ki. Mielőtt az elnök választ ad­hatna, asszonytársai olvassák fejére az igazságot: — Mikor magtisz­tításra hívtunk, bez­zeg te sem tolakod­tál. Azt mondtad: férfimunka. — Málnaszedéskor meg nagyon meleg volt, igaz-e? — hang­zik másfelől a kér­dés. Most persze jóné- hány asszonynak zo­kon esik a termelő- szövetkezetnek az a határozata, hogy aki még a minimális munkaegységet sem teljesítette a közös gazdaság érdekében. . az büntetést érdemel, anyagi kártérítést kö­teles fizetni. Ez az intézkedés persze ta­lálkozik a becsülete­sen dolgozók általá­nos helyeslésével, akik bíznak abban, hogy a fegyelmező módszer jobb belá­tásra bírja a boldo­gulás kerékkötőit. Akadt olyan is a sérelmezők között, akinek nyíltan fe­jére olvasta a köz­gyűlés, hogy dézs­málta a közös va­gyont, s ma is jo­got formál különbö­ző engedményekre. Hogy a jövőben ne lehessenek illetékte­len vámszedői a szö­vetkezet közös érté­keinek, a tagság ál­talános kívánságára olyan ellenőrző bi­zottságot kell szer­vezni, amely hivatá­sa magaslatán áll. Vass Mária tsz-tag az eredményesen dol­gozók véleményének adott hangot a be­számolóval kapcso­latosan, s arra tett javaslatot, hogy vá­lasszanak nő-tagokat a vezetőségbe. A ja­vaslatot a tagság, a termelőszövetkezet vezetősége élénk he­lyesléssel támogatta, annál is inkább, mert ezzel jelentősen nö­velni lehet a mun­katerületet, sok te­kintetben könnyebb lesz a munkaszerve­zés, a feladatok el­osztása. Szó esett a vita során a gépi erő hasznosításának problémáiról is. Az elmúlt esztendőben bizony rendkívül helytelen volt, hogy az emberek a mun­kák végzése idején hetekig vártak a gé­pekre, ahelyett, hogy a táblákba állnak és nem engedik elgyo­mosodni a kapásokat. Vagyinszkiné állás­pontja a helyes, hogy ne várja senki az esetleg késlekedő gé­pet, hanem lásson hozzá a feladathoz akkor, amikor arra leginkább szükség van. Vannak ma már Ecsegen is igen so­kan, akik hajnalban kelnek a dologhoz s, ha az ilyen szorga­lom általánossá lesz, mindenki megtalál­hatja számítását, aki a termelőszövetke­zetben akar megél­ni. Hogy ez így igaz. azt bizonyíthatja a kételkedőknek, az eddig kénytelen ked- vűeknek például Csonka János, aki egymaga 770 munka­egységet teljesített, Ha valamennyien hozzájuk hasonlóan dolgoznak a jövőben, akkor nem hangzik el olyan panasz, alaptalan méltatlan­kodás, mint a Vá- lóczi Eleknéé, aki szerzett munkaegysé­geivel 650 forintot keresett. A szövetkezeti tag­ság általános több­ségének véleménye szerint a panaszok orvoslásának egyet­len módja van: ha az új, kedvező, igen előnyös premizálás ösztönző hatására mindenki becsülettel kiveszi részét a rá­háruló feladatokból. Az ecsegi Béke Terme löszövetkezet zárszámadási ered­ménye a meglevő hi­bák, hiányosságok el­lenére sem rossz. Hogy a jövőben az eddig elért eredmé­nyek tovább nőhes­senek, a munkafe­gyelem szilárdítására van szükség, s ebben a helyesen alkalma­zott anyagi ösztön­zés komoly segítsé­get biztosíthat az asszonyokkal meg­erősödő vezetőség­nek. Barna Tibor útja a versenynek a brigád és munkacsapatok versenye sem. Az elmúlt évben az ál­lami gazdaságok, a gépállo­mások és erdőgazdaságok a versenyben vállalt feladatok teljesítésével mintegy 8 mil­lió forint értékű mezőgazda- sági terméket adtak a nép­gazdaságnak. Nagyszerűen megállta a helyét a dorog- házi, a szécsényi és a nóg­rádi termelőszövetkezetekben dolgozó, szocialista címért küzdő asszonybrigád is. Nem­csak, hogy több terméket ad­tak az államnak a tervezett­nél, egyszerű, hétköznapi tet­tekkel bizonyították, hogy számíthantak rájuk a szövet­kezetben, mert ők az új élet­mód úttörői falun. /V em kis eredmények ^ * ezek megyénk mező- gazdaságában, de a megnö- vekedett termelési feladatok* az ötéves terv szabta célki­tűzések maradéktalan teljesí­tése érdekében nem árt szám- bavenni néhány olyan prob­lémát, amelyek eddig gátol­ták a mezőgazdaságban a munkaverseny kiszélesítését. A Cserháti Állami Erdőgaz­daságban amikor a verseny­mozgalom eredményeiről* problémáiról beszélgettünk* nagyon találóan jegyezte meg az egyik elvtárs: a mi erdé­szeteinknél még mindig nem sikerült teljesen megértet­nünk a műszaki vezetőkkel, hogy a munkaverseny szer­ves részét képezi a tervek teljesítésének. S ez a szem­lélet még jó pár gazdasági vezetőre jellemző nálunk, le­becsülik, nem veszik figye­lembe a mezőgazdasági üze­mekben dolgozók akaratere­jét, nem használják ki meg­felelően a dolgozók kezdemé­nyezését, a versenymozgalom­ban rejlő nagyszerű erőt a tervek teljesítése érdekében. Ezt bizonyítja az a tény is* hogy nem irányították, érté­kelték megfelelően ezeket a versenyeket. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya pél­dául most készül értékelni a három szocialista címért küz­dő asszonybrigád egyéves munkáját, holott most már arra kellene serkenteni őket, hogy újabb vállalásokat te­gyenek a szocialista cím el­nyeréséért, illetve megtartó- sÁérí. JVfemrégiben a MEDOSZ ’ megyei bizottsága a termelési igazgatóságok rész­vételével, az 1962-es évi ter­vek teljesítése érdekében megfelelő irányelveket dolgo­zott ki a munkaverseny meg­szervezését illetően- A ver­seny fő célkitűzésének az öt­éves terv szabta feladatok megoldását, a kenyérgabona, a takarmány, hús és tejter­melés fokozását tekintik. Az állami gazdaságokban, gép­állomásokon és erdőgazdasá­gokban február végén, már­cius elején az éves tervekkel együtt megvitatjuk azt is, hogyan fokozhatják a koráb­bi versenyek lendületét, mi­lyen segítséget adhatnak a versenyző dolgozóknak, a megfelelő munkafeltételek megteremtésével a műsza­kiak. A balassagyarmati já­rás termelőszövetkezetei a tervjóváhagyó közgyűlésen szintén megbeszélik egészen részletesen a járás termelő- szövetkezetei között folyó tej termelési páros verseny cél­kitűzéseit, azt, hogyan bizto­sítják a verseny nyilvános­ságát. Az lenne a helyes, ha a megye valamennyi terme­lőszövetkezetében követnék a balassagyarmati példát, hogy a mezőgazdaságban fo­lyó munkaverseny valóban a tervek megvalósítását szol­gálja. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának érdem« lenne azon is elgondolkoznia, hogy megfelelő erkölcsi elis­merésben részesítse a verseny­ben élenjárókat. A mezőgaz­dasági üzemek vezetői pedig a lehetőségekhez mérten anyagiakkal is jutalmazzák a tervek teljesítésén fáradozó legjobb dolgozókat Vincze Istvánná

Next

/
Oldalképek
Tartalom