Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)

1962-01-13 / 4. szám

1962. január 13. NÓGRÁDI NÉPÜJSAG 5 Akiken az aszály sem fog ki ■ Kiadós téli sétát tesz az ember a nagybátonyi állomás­tól, míg a termelőszövetke­zeti irodáig ér. A faluba vivő út mentén alacsony, szute- rénhelyiségben van, közvet­lenül a patika alatt. Egyet­len szoba, ez minden, ahol a Petőfi Termelőszövetkezet sorsát tervezik, intézik. A jókora séta azonban nem haszontalan ’fáradság. Amit a fiatal gazdaság eddigi mun­kájáról, eredményeiről, to­vábbi terveiről Somogyi Dé- nestől, a mezőgazdásztól hal­lani, — megéri a fáradságot. Mindjárt elöljáróban arról kell jelentenünk innen, hogy a februári zárszámadáson a tsz vezetői teljes nyugalom­mal állhatnak a gazdatársak elé, mert az elmúlt esztendő összegezésére igazán nem le­het panasz szinte semmilyen tekintetben. Igaz, hogy szá­razság, az errefelé is volt, az időjárás szeszélyeitől ma még a bátonyi határnak sincs mentessége, de az aszály mér­vét ma már a művelés foko­zott gondossága jelentősen mérsékelni tudja. A termelő- szövetkezet eredményei leg­alábbis ezt mutatják. Ves­sünk csak némi visszapillan­tást az elmúlt nyárra, őszre: Eredmények a növénytermesztésben — Növényféléinkből, — sorolja a mezőgazdász. — a cukorrépa kivételével min­denből sikerült megtermel­nünk a tervezettet. Cukorré­pából 4 vagonnal kevesebb lett annál a hozamnál, ami­re számítottunk, ezzel szem­ben például búzából 450 má­zsa többlettermést takarítot­tunk be s a tervezett 300 mázsa helyett 471 mázsát ér­tékesítettünk. De nem lehet panaszunk egyéb területen sem az évre. Értékesítési ter­vünknek, mindenben eleget tettünk. Hogy ez az aszályos idő ellenére is lehetséges volt, nagymértékben annak tudható, hogy amit csak kel­lett, mindent megtettünk s mindent idejében csináltunk. És nemcsak a növényápolási, de az azt követő szakaszok­ban is. Oklevél bizonyítja, hogy a cséplést és a nyári szántást például jóval a ki­tűzött határidő előtt, már augusztus 8-ra befejeztük. S hiába volt szárazság, a 10 holdas kertészetünk jövedel­me a 49 ezer forintos bevé­teli tervvel szemben 256 ezer forint lett s a gazdaság látta el a bányaváros üzemélelme­zését a szerződött hagyma, káposzta mellett zöldfélék­kel. A kertészet Lipcsei István szakértelmét dicséri, aki ugyan még nem tagja a tsz- nek, heti három napra szer­ződött, ennek ellenére még a vasárnapját is a gazdaság­ban töltötte. S mi lett az eredmény? Holdanként 160 mázsa hagyma s ezt köve­tően még 90 mázsa retek. Másodvetésként a 10 hold muhar és 5 hold csalamádé szintén beváltotta a hozzáfű­zött reményeket a korai zöld­takarmányok helyén, mert az idejében történő vetés esőt is kapott. így aztán szálasta­karmány dolgában sem áll most rosszul a termelőszö­vetkezet. A tervezett 22 va­gon helyett 29 vagon a ter­més, a második kaszálásból magfogásra is hagytak s a tervezett 12 mázsa helyett 44 mázsát tudtak értékesíte­ni a saját szükségleten felül. A növénytermesztésben el­ért eredmény részben az ösz­tönző premizálásnak tudható, amely a munka gyors és lel­kiismeretes végzését biztosí­totta mind a kertészetben, a kapálásnál, mind az aratási, cséplési, hordási, takarmány­kaszálási foglalatosságban. A termelőszövetkezet az ál­lattenyésztés terén is ered­ménnyel zárta az esztendőt. A tervezett 43 növendékmar­hával szemben az állomány­ban jelenleg is 75 darab van s ezeket az idén hízóba fog­ják. A borjúszaporulat is lé- nvegesen nagyobb a vártnál, hizottsertésből 27 darabbal tudott többet értékesíteni a Petőfi Tsz a szerződöttnél, ezzel a hiányzó baromfit si­került pótolni. Az értékesíté­si terv teljesítése semmi kü- | lönös gondot nem okozott j Nagybátonyban s többek kö­zött a 25 ezer liter tej telje­sítésének már november vé­gére eleget tett a gazdaság, a decemberi tejet pedig ter­ven felül adta. A nagyüzemi gazdálkodás kereteinek megteremtése biz­tatóan halad a községben. Saját erőből 70 ezer forint értékű sertésfiaztató, kovács­műhely, átalakítással két szarvasmarha istálló, takar- mányos, juhhodály épült, rö­videsen készen áll a 75 négy­zetméteres üveg hajtató ház, Utos traktor, pótkocsik segí­tik a munkát, bognármű­helyt és 30 szarvasmarhát vá­sároltak saját erőből s ez bi­zony azt jelenti, hogy a ter­vezett 31,97 forint munkaegy­ség helyett „csak” mintegy 30,50 fillért oszthat a tsz zár­számadáskor, de zúgolódásra senkinek nincs és nem is le­het oka, mert a közös vagyon a múlt évihez mérve meg­duplázódott és 2 millió forint körül van. Ez pedig máris igen szép eredmény. Az új év nyitányán S hogyan, milyennek ter­vezik az 1962-es évet az eddigi tapasztalatok után, — arról így ad számot Somogyi Dé­nes: — Az idén 30 holddal több lesz a kenyérgabonánk s bú­zafajtákból 30 holdon a nagyhozamú szovjet Bezosztá- ját termeljük. A kertészet az eddigi 10 hold helyett szintén 30 hold, vagy ennél is több lesz s hogy ehhez elég mun­kaerőt biztosíthassunk, a ku­koricát vegyszeres gyomirtás­sal neveljük és csökkentjük a termelt növények számát. Ebben az évben már csak cu­korrépával, kukoricával és kertészettel foglalkozunk, semmi más kapásnövényünk nem lesz. Az eddigi száraz­kertészkedésről áttérünk az öntözéses termesztésre. Idei beruházásaink terén a legje­lentősebb egy 50 férőhelyes növendék istálló, 100 férős hizlalda építése részben hi­telből, részben . saját erőből. Vásárolunk egy 24 kalapácsos darálót, hídmérleget, külön­féle munkagépeket s az 1962. év zárszámadásán a mostani­nál is szebb eredményekkel akarjuk bizonyítani, hogy a nagyüzemi gazdálkodás for­mái között anyagi haladását is megtalálja Nagybátony parasztsága. A rétsági járásban mint­egy 1300 lány és asszony kap­csolódott be a télen szer­vezett különböző oktatási for­mákba. I A négy baromfitenyésztői tanfolyamon — amelyen szak­mailag képezik tovább ma­gukat az asszonyok — 85, a négy nők akadémiáján 130, a 8 tsz akadémián 165 és a 15 gazdasszonykörben 466 lány és asszony művelődik. Az agropropaganda munkáról tanácskoztak Salgótarjánban Az elmúlt évi agropropa- gandáról tanácskoztak csü­törtökön délelőtt Salgótarján­ban megyénk mezögazdasagi bemutató üzemeinek vezetői és a járási agropropagandis- ták. Az értekezleten Jelű­nek Tibor elvtárs a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának főagronómusa fog­lalkozott a bemutató és szaktanácsadó üzemek isme­retterjesztő munkájával, ame­lyek közül külön kiemelte a salgótarjáni járásban levő be­mutató üzemek eredményeit. A szakpropaganda hiányos­ságaként említette meg, hogy még nem vált kollektív mun­kává ez a tevékenység, vala­mint többet kellett volna tö­rődni a salgótarjáni járás jó módszereinek elterjeszté­sével. A tavaly végzett szakpropa- ganda-munka elemzése után Jelűnek elvtárs ismertette a hallgatósággal az agropropa- ganda idei feladatait. Beszá­molójában hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság átszervezésé­nek befejezésével előállott új helyzetben korszerű propa­gandamunka szükséges. Beszá­molója után többen felszólal­tak. Az értekezlet anyagára visszatérünk. Arany kincs a kotróputtonyban A pszkovi területen lévő Nyevel városkában az egyik építkezésen dolgozó exkavátor egy göngyöleget emelt ki, amelyben nagy mennyiségű ezüst és aranytárgyat találtak. Az építőmunkások a kincset átadták a rendőrségnek. Ezenkívül mintegy háromszáz falusi asszony képezi magát tovább a pártoktatás kere­tében, a dolgozók esti isko­lájában 120, esti és levelező gimnáziumban pedig 40 asz- szony tanul tovább. Ezen túlmenőleg jelentős számban vesznek részt a vö­röskereszt egészségügyi tan­folyamain,, valamint a nép­front és egyéb szervek által szervezett előadásokon is. (b. t.) jjzMjrháwntizáz auzonij tanúi a rétiági jánuhan zásuk történelmi fontosságú Ersekvadkert életében, 1950 őszén, amikor megérik az el­határozás: termelőszövetkezés kell. Cselédsorból földhöz- jutott valamennyi. A nagy tervvel hát együtt jár a nagy gond, az izgató és félel­mes kérdés: de hogyan, és mi­vel? A kérdések ugyan egyelőre nyitva maradnak, ám azt mindnyájan látják, hogy min­den más út tévelygés, zsák­utca, ahonnan visszakozni kell. A cselédsorba visszakozni pedig egyik sem akar. Szövet­kezni keű. Az úttörők nem maradnak magukra az eszmével. Az újabb év tavaszán állami köl­csönt kapnak, ebből vetőgép lesz, mindenféle szerszám. Kezdődhet a közös élet. A „rongyosak” egységét csak hüledezve lesik a tehe­tősek. Tótágast állt a világ!... De sebaj!... Lesz még a kutyára dér — emlegetik —, kopognak ők napszámért még a gazdák ajtaján!... A tanyabirtokra húzódó Di­mitrov szövetkezői azonban bíznak magukban és a szö­vetkezésben. Lassanként népe­sülnek az ólak, istállók s má­sodik esztendő végén a sem­mire lett szövetkezetnek már félszáz marhája, 110 sertése van. Eredményeire figyelni kezd a falu, s ez újabb tár­sasgazdálkodás csíráit bonta­koztatja, hogy nemsokára lét­rejöjjön a Tartós Béke Ter­melőszövetkezet. A tömörülök itt is jobbára a szegényparasztok, akik a vállukon érzik az egyedüllét súlyát. A két gazdaság olda­lán erős támasz a gépállomás, amely éppen a legnehezebb feladatokban tud segíteni. 1956 ellenforadalma már itt sem bírja megölni a szövet­kezetben bízók hitét, s az események ezután csak szoro­sabb egységre késztetik az embereket. Ennek eredményei mindinkább a gazdálkodásban is biztatóan mutatkoznak s mind többet foglalkoztatják a talatai szerint a belterjes gazdaság nagyüzemi méretei­re igyekszik berendezkedni. Ennek két fontos ágazatában, a kertészetben s az állatte­nyésztésben már a kezdet ide­jén otthonosan mozognak s aránylag könnyen veszik a gátakat. A szövetkezet a ko­ratavaszi napokban meleg­ágyak készítéséhez lát, pa­lántákat nevel, zöldség és dohánykertészetet létesít s erről a szárazság ellenére is szép jövedelmet biztosít. Emellett a gabonatermeléssel sem vall szégyent s mindjárt még nélkülöző középgazdákat. S már nem sokáig haboznak ők sem. 1961. első hónapjai­ban a középparasztok dönté­sével létrejön Érsekvadkerten a harmadik társulás, a Ma­gyar Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet. Négy­százharminc alapító család, több, mint 2500 hold földet egyesít szakértő, közös mun- kálásra s az addigi tapasz­a közös munka első eszten­dejében 12 vagon _kenyérga- bonát biztosít az államinak, vagonokkal többet, mint például 59-ben az egész köz­ség. S, ha hozzávesszük, hogy a másik két termelő- szövetkezet szintén megköze­lítően értékesített, akkor mérhetjük valamennyire, mit jelent a gazdálkodás nagyüzemi módja Érsekvad- kert életében is. A fejlődés útjára azonban nem elég rálépni csupán. Neki keű vágni és haladni egyre előbbre az eredménye­kért. Ezt a kötelező szüksé­get érezték meg most a vadkerti gazdák, amikor a fa­lu rétegeződésének válaszfa­lát ledöntötték. A Tartós Béke és a Magyar Csehszlo­vák Barátság Termelőszövet­kezet összefogását hozta az egységes elhatározás s az új vezetőség ma már közel 5 ezer hold méreteiben számol, tervez, cselekszik. A megye legnagyobb közös gazdasága született meg ezzel az ér- sekvadperti részen. Olyan birtok, amilyenről a valahai apák álmodni sem mertek. Rajtuk múlik a fiákon, uno­kákon, hogy Kánaánná te­gyék közös tulajdonukat, a földet, amelyet mindig sze­rettek, vágytak, amelyből a tudás, a szorgalom érdeme szerint élhetnek most már. Hej, valahai Záhorszky Má­tyás uram, de jó volna most élni kendnek! Ki tudhatja, mire vinné még!?.. Ám, hogyha már így ren­deltetett, legyen csöndes bé­kéje, — az utódoknak jó itt. A boldogság már nem kék­madár! Köszönjük, mit nekünk szólt a múltból, intő szavát megőrizzük. Áldja Isten ken­det a tűnő időben... Barna Tibor Beteg gépek mesterei... Megyénk gépállomásain már teljes erővel folyik a gépja­vítási munka. A most folyó javítási időszakban 76 főjaví­tást, ezen belül 34 motor­cserét, 180 folyó javítást, 200 különböző típusú karbantar­tást végeznek szerelőink a gépállomások erőgépein. Ezen­kívül javításra vár csaknem 1500 darab különféle munka­gép és majdnem 500 darab különféle kisegítő gép. Ter­mészetesen segítséget nyúj­tanak a termelőszövetkezeti gépek javításához is. Ezt a nagy munkát csaknem 500 gépáüomási dolgozó végzi. Legfontosabb feladatuknak tartják, hogy először a ta­vaszi munkához szükséges- gé­peket javítsák ki, majd fo­lyamatosa n elvégzik a javí­tási tervben megjelölt mun­kákat. Rövidesen újra használható lesz ez a motor is. Gondos kezek készítik elő ezt a cséplőgépet is a nagy mun­kákra. Őszi kalászosok fejtrágyázása Az elmúlt év őszén a kedvezőt­len, száraz időjárás miatt sok helyen nem tudtak megfelelő vetőágyat készíteni és több he­lyen nem, tudtunk megfelelő elő- veteményt biztosítani, s így eze­ken a helyeken szükségessé vált a tápanyag újrapótlása, illetőleg a fejtrágyázás elvégzése. Az őszi gabonafélék a téli idő­járás kedvezőtlen hatását kisebb- nagyobb mértékben még akkor is megérzik, ha az őszi kalászo­sok talajelőkészítését és vetését jól végeztük volna el. Különösen megérzik és legyengülnek azok a kalászosok, amelyeket későn ve­tettünk el és a hideg hótakaró nélkül érte. A legyengült őszi ka­lászosok kitavaszodáskor fokozot­tabb mértékben igénylik a nö­vényi tápanyagot, elsősorban a nitrogént. A téli időjárás kedve­zőtlen hatásának kikeveréséhez gyors segítségre van szüksége a növényzetnek. Ha majd most, a tél végén, kora tavasszal nem segítünk az őszieken, akkor azok a testükben lévő tartalék táp­anyagot fogyasztják el és a gyen­gébb növények el is pusztulnak. Ilyenformán a vetés kiritkul. A kiritkult és megmaradt állomány pedig tavasszal lassan indul fejlő­désnek és az ilyen vetésből jő termésre nem számíthatunk. Ezért a fejtrágyázással az őszi kalászosok alá olyan tápanyagot juttatunk a talajba, amely kora tavasszal a növények számára a legkisebb mértékben áll ren­delkezésre. A fejtrágyázás idő­pontjának megválasztásánál a koratavaszi időszak bizonyult a legkedvezőbbnek. Amint az őszi vetésekre kártétel nélkül rámehe­tünk, úgy a fejtrágyázást hala­déktalanul végezzük el, még ak­kor is, ha foltokban hótakaró borítaná a vetéseket. Meredek lej­tőkön vigyázzunk arra, hogy a hó elolvadásával egy időben a mű­trágya ne mosódjék le. Gyakor­lati tapasztalatok azt igazolják, hogy az őszi gabonafélék az idő­ben és jól elvégzett fejtrágyázást jelentős termésnövekedéssel hálál­ják meg. Holdanként! egy mázsás műtrágya felhasználással 2—3 má­zsa terméstöbbletet is elérhetünk. Még sajnos előfordul a műtrá­gyával történő pocsékolás, amely részben a helytelen tárolásból, részben pedig annak hibás alkal­mazásából adódik. A műtrágya nagy érték és annak gazdaságos felhasználására nagy gondot kell fordítani. Az elmúlt évben, illet­ve években is még sok hibát követtünk el a sokszor megké­sett, nem megfelelő időben és módon, hanem csak úgy találom­ra végzett fejtrágyázással. Az el­érendő cél érdekében kerüljük a kései, szárbaindulás idején vég­zett fejtrágyázást, mert a tény ész­idő elnyújtásával több kárt, mint hasznot tehetünk a gabonaveté­sekben. A műtrágyát ne sablonosán, ha­nem gazdaságosan és célszerűen használjuk fel. A fejtrágyázás si­kerének nagyon fontos feltétele a vetések erőállapotának helyes elbírálása. A vetések állapotának elbírálásánál meg kell állapítani a fejtrágyázás szükségességét és a holdanként adagolandó műtrágya mennyiségét. Ne használjunk sok pétisót ott, ahol az elővetemény nitrogéngyűjtő pillangós volt, vagy az nagy mennyiségű szer­vestrágyában részesült. Nitrogén­ben szegény tarló- és gyökér­maradványt visszahagyó kukorica elővetemény után került őszi ka­lászosok fejtrágyázása még ked­vező áttelelés esetén is megokolt, csak a holdanként kedvezően fel­használható nitrogén műtrágya mennyisége módosulhat 40-100 között. A külföldi nagy termőké­pességű búzafajták fejlődése és egyenletes nitrogénellátása külö­nösképpen megkívánja a tél végi nitrogén fejtrágyázást. BARLAI GABOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom