Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)
1962-01-13 / 4. szám
1962. január 13. NÓGRÁDI NÉPÜJSAG 5 Akiken az aszály sem fog ki ■ Kiadós téli sétát tesz az ember a nagybátonyi állomástól, míg a termelőszövetkezeti irodáig ér. A faluba vivő út mentén alacsony, szute- rénhelyiségben van, közvetlenül a patika alatt. Egyetlen szoba, ez minden, ahol a Petőfi Termelőszövetkezet sorsát tervezik, intézik. A jókora séta azonban nem haszontalan ’fáradság. Amit a fiatal gazdaság eddigi munkájáról, eredményeiről, további terveiről Somogyi Dé- nestől, a mezőgazdásztól hallani, — megéri a fáradságot. Mindjárt elöljáróban arról kell jelentenünk innen, hogy a februári zárszámadáson a tsz vezetői teljes nyugalommal állhatnak a gazdatársak elé, mert az elmúlt esztendő összegezésére igazán nem lehet panasz szinte semmilyen tekintetben. Igaz, hogy szárazság, az errefelé is volt, az időjárás szeszélyeitől ma még a bátonyi határnak sincs mentessége, de az aszály mérvét ma már a művelés fokozott gondossága jelentősen mérsékelni tudja. A termelő- szövetkezet eredményei legalábbis ezt mutatják. Vessünk csak némi visszapillantást az elmúlt nyárra, őszre: Eredmények a növénytermesztésben — Növényféléinkből, — sorolja a mezőgazdász. — a cukorrépa kivételével mindenből sikerült megtermelnünk a tervezettet. Cukorrépából 4 vagonnal kevesebb lett annál a hozamnál, amire számítottunk, ezzel szemben például búzából 450 mázsa többlettermést takarítottunk be s a tervezett 300 mázsa helyett 471 mázsát értékesítettünk. De nem lehet panaszunk egyéb területen sem az évre. Értékesítési tervünknek, mindenben eleget tettünk. Hogy ez az aszályos idő ellenére is lehetséges volt, nagymértékben annak tudható, hogy amit csak kellett, mindent megtettünk s mindent idejében csináltunk. És nemcsak a növényápolási, de az azt követő szakaszokban is. Oklevél bizonyítja, hogy a cséplést és a nyári szántást például jóval a kitűzött határidő előtt, már augusztus 8-ra befejeztük. S hiába volt szárazság, a 10 holdas kertészetünk jövedelme a 49 ezer forintos bevételi tervvel szemben 256 ezer forint lett s a gazdaság látta el a bányaváros üzemélelmezését a szerződött hagyma, káposzta mellett zöldfélékkel. A kertészet Lipcsei István szakértelmét dicséri, aki ugyan még nem tagja a tsz- nek, heti három napra szerződött, ennek ellenére még a vasárnapját is a gazdaságban töltötte. S mi lett az eredmény? Holdanként 160 mázsa hagyma s ezt követően még 90 mázsa retek. Másodvetésként a 10 hold muhar és 5 hold csalamádé szintén beváltotta a hozzáfűzött reményeket a korai zöldtakarmányok helyén, mert az idejében történő vetés esőt is kapott. így aztán szálastakarmány dolgában sem áll most rosszul a termelőszövetkezet. A tervezett 22 vagon helyett 29 vagon a termés, a második kaszálásból magfogásra is hagytak s a tervezett 12 mázsa helyett 44 mázsát tudtak értékesíteni a saját szükségleten felül. A növénytermesztésben elért eredmény részben az ösztönző premizálásnak tudható, amely a munka gyors és lelkiismeretes végzését biztosította mind a kertészetben, a kapálásnál, mind az aratási, cséplési, hordási, takarmánykaszálási foglalatosságban. A termelőszövetkezet az állattenyésztés terén is eredménnyel zárta az esztendőt. A tervezett 43 növendékmarhával szemben az állományban jelenleg is 75 darab van s ezeket az idén hízóba fogják. A borjúszaporulat is lé- nvegesen nagyobb a vártnál, hizottsertésből 27 darabbal tudott többet értékesíteni a Petőfi Tsz a szerződöttnél, ezzel a hiányzó baromfit sikerült pótolni. Az értékesítési terv teljesítése semmi kü- | lönös gondot nem okozott j Nagybátonyban s többek között a 25 ezer liter tej teljesítésének már november végére eleget tett a gazdaság, a decemberi tejet pedig terven felül adta. A nagyüzemi gazdálkodás kereteinek megteremtése biztatóan halad a községben. Saját erőből 70 ezer forint értékű sertésfiaztató, kovácsműhely, átalakítással két szarvasmarha istálló, takar- mányos, juhhodály épült, rövidesen készen áll a 75 négyzetméteres üveg hajtató ház, Utos traktor, pótkocsik segítik a munkát, bognárműhelyt és 30 szarvasmarhát vásároltak saját erőből s ez bizony azt jelenti, hogy a tervezett 31,97 forint munkaegység helyett „csak” mintegy 30,50 fillért oszthat a tsz zárszámadáskor, de zúgolódásra senkinek nincs és nem is lehet oka, mert a közös vagyon a múlt évihez mérve megduplázódott és 2 millió forint körül van. Ez pedig máris igen szép eredmény. Az új év nyitányán S hogyan, milyennek tervezik az 1962-es évet az eddigi tapasztalatok után, — arról így ad számot Somogyi Dénes: — Az idén 30 holddal több lesz a kenyérgabonánk s búzafajtákból 30 holdon a nagyhozamú szovjet Bezosztá- ját termeljük. A kertészet az eddigi 10 hold helyett szintén 30 hold, vagy ennél is több lesz s hogy ehhez elég munkaerőt biztosíthassunk, a kukoricát vegyszeres gyomirtással neveljük és csökkentjük a termelt növények számát. Ebben az évben már csak cukorrépával, kukoricával és kertészettel foglalkozunk, semmi más kapásnövényünk nem lesz. Az eddigi szárazkertészkedésről áttérünk az öntözéses termesztésre. Idei beruházásaink terén a legjelentősebb egy 50 férőhelyes növendék istálló, 100 férős hizlalda építése részben hitelből, részben . saját erőből. Vásárolunk egy 24 kalapácsos darálót, hídmérleget, különféle munkagépeket s az 1962. év zárszámadásán a mostaninál is szebb eredményekkel akarjuk bizonyítani, hogy a nagyüzemi gazdálkodás formái között anyagi haladását is megtalálja Nagybátony parasztsága. A rétsági járásban mintegy 1300 lány és asszony kapcsolódott be a télen szervezett különböző oktatási formákba. I A négy baromfitenyésztői tanfolyamon — amelyen szakmailag képezik tovább magukat az asszonyok — 85, a négy nők akadémiáján 130, a 8 tsz akadémián 165 és a 15 gazdasszonykörben 466 lány és asszony művelődik. Az agropropaganda munkáról tanácskoztak Salgótarjánban Az elmúlt évi agropropa- gandáról tanácskoztak csütörtökön délelőtt Salgótarjánban megyénk mezögazdasagi bemutató üzemeinek vezetői és a járási agropropagandis- ták. Az értekezleten Jelűnek Tibor elvtárs a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főagronómusa foglalkozott a bemutató és szaktanácsadó üzemek ismeretterjesztő munkájával, amelyek közül külön kiemelte a salgótarjáni járásban levő bemutató üzemek eredményeit. A szakpropaganda hiányosságaként említette meg, hogy még nem vált kollektív munkává ez a tevékenység, valamint többet kellett volna törődni a salgótarjáni járás jó módszereinek elterjesztésével. A tavaly végzett szakpropa- ganda-munka elemzése után Jelűnek elvtárs ismertette a hallgatósággal az agropropa- ganda idei feladatait. Beszámolójában hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság átszervezésének befejezésével előállott új helyzetben korszerű propagandamunka szükséges. Beszámolója után többen felszólaltak. Az értekezlet anyagára visszatérünk. Arany kincs a kotróputtonyban A pszkovi területen lévő Nyevel városkában az egyik építkezésen dolgozó exkavátor egy göngyöleget emelt ki, amelyben nagy mennyiségű ezüst és aranytárgyat találtak. Az építőmunkások a kincset átadták a rendőrségnek. Ezenkívül mintegy háromszáz falusi asszony képezi magát tovább a pártoktatás keretében, a dolgozók esti iskolájában 120, esti és levelező gimnáziumban pedig 40 asz- szony tanul tovább. Ezen túlmenőleg jelentős számban vesznek részt a vöröskereszt egészségügyi tanfolyamain,, valamint a népfront és egyéb szervek által szervezett előadásokon is. (b. t.) jjzMjrháwntizáz auzonij tanúi a rétiági jánuhan zásuk történelmi fontosságú Ersekvadkert életében, 1950 őszén, amikor megérik az elhatározás: termelőszövetkezés kell. Cselédsorból földhöz- jutott valamennyi. A nagy tervvel hát együtt jár a nagy gond, az izgató és félelmes kérdés: de hogyan, és mivel? A kérdések ugyan egyelőre nyitva maradnak, ám azt mindnyájan látják, hogy minden más út tévelygés, zsákutca, ahonnan visszakozni kell. A cselédsorba visszakozni pedig egyik sem akar. Szövetkezni keű. Az úttörők nem maradnak magukra az eszmével. Az újabb év tavaszán állami kölcsönt kapnak, ebből vetőgép lesz, mindenféle szerszám. Kezdődhet a közös élet. A „rongyosak” egységét csak hüledezve lesik a tehetősek. Tótágast állt a világ!... De sebaj!... Lesz még a kutyára dér — emlegetik —, kopognak ők napszámért még a gazdák ajtaján!... A tanyabirtokra húzódó Dimitrov szövetkezői azonban bíznak magukban és a szövetkezésben. Lassanként népesülnek az ólak, istállók s második esztendő végén a semmire lett szövetkezetnek már félszáz marhája, 110 sertése van. Eredményeire figyelni kezd a falu, s ez újabb társasgazdálkodás csíráit bontakoztatja, hogy nemsokára létrejöjjön a Tartós Béke Termelőszövetkezet. A tömörülök itt is jobbára a szegényparasztok, akik a vállukon érzik az egyedüllét súlyát. A két gazdaság oldalán erős támasz a gépállomás, amely éppen a legnehezebb feladatokban tud segíteni. 1956 ellenforadalma már itt sem bírja megölni a szövetkezetben bízók hitét, s az események ezután csak szorosabb egységre késztetik az embereket. Ennek eredményei mindinkább a gazdálkodásban is biztatóan mutatkoznak s mind többet foglalkoztatják a talatai szerint a belterjes gazdaság nagyüzemi méreteire igyekszik berendezkedni. Ennek két fontos ágazatában, a kertészetben s az állattenyésztésben már a kezdet idején otthonosan mozognak s aránylag könnyen veszik a gátakat. A szövetkezet a koratavaszi napokban melegágyak készítéséhez lát, palántákat nevel, zöldség és dohánykertészetet létesít s erről a szárazság ellenére is szép jövedelmet biztosít. Emellett a gabonatermeléssel sem vall szégyent s mindjárt még nélkülöző középgazdákat. S már nem sokáig haboznak ők sem. 1961. első hónapjaiban a középparasztok döntésével létrejön Érsekvadkerten a harmadik társulás, a Magyar Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet. Négyszázharminc alapító család, több, mint 2500 hold földet egyesít szakértő, közös mun- kálásra s az addigi tapasza közös munka első esztendejében 12 vagon _kenyérga- bonát biztosít az államinak, vagonokkal többet, mint például 59-ben az egész község. S, ha hozzávesszük, hogy a másik két termelő- szövetkezet szintén megközelítően értékesített, akkor mérhetjük valamennyire, mit jelent a gazdálkodás nagyüzemi módja Érsekvad- kert életében is. A fejlődés útjára azonban nem elég rálépni csupán. Neki keű vágni és haladni egyre előbbre az eredményekért. Ezt a kötelező szükséget érezték meg most a vadkerti gazdák, amikor a falu rétegeződésének válaszfalát ledöntötték. A Tartós Béke és a Magyar Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet összefogását hozta az egységes elhatározás s az új vezetőség ma már közel 5 ezer hold méreteiben számol, tervez, cselekszik. A megye legnagyobb közös gazdasága született meg ezzel az ér- sekvadperti részen. Olyan birtok, amilyenről a valahai apák álmodni sem mertek. Rajtuk múlik a fiákon, unokákon, hogy Kánaánná tegyék közös tulajdonukat, a földet, amelyet mindig szerettek, vágytak, amelyből a tudás, a szorgalom érdeme szerint élhetnek most már. Hej, valahai Záhorszky Mátyás uram, de jó volna most élni kendnek! Ki tudhatja, mire vinné még!?.. Ám, hogyha már így rendeltetett, legyen csöndes békéje, — az utódoknak jó itt. A boldogság már nem kékmadár! Köszönjük, mit nekünk szólt a múltból, intő szavát megőrizzük. Áldja Isten kendet a tűnő időben... Barna Tibor Beteg gépek mesterei... Megyénk gépállomásain már teljes erővel folyik a gépjavítási munka. A most folyó javítási időszakban 76 főjavítást, ezen belül 34 motorcserét, 180 folyó javítást, 200 különböző típusú karbantartást végeznek szerelőink a gépállomások erőgépein. Ezenkívül javításra vár csaknem 1500 darab különféle munkagép és majdnem 500 darab különféle kisegítő gép. Természetesen segítséget nyújtanak a termelőszövetkezeti gépek javításához is. Ezt a nagy munkát csaknem 500 gépáüomási dolgozó végzi. Legfontosabb feladatuknak tartják, hogy először a tavaszi munkához szükséges- gépeket javítsák ki, majd folyamatosa n elvégzik a javítási tervben megjelölt munkákat. Rövidesen újra használható lesz ez a motor is. Gondos kezek készítik elő ezt a cséplőgépet is a nagy munkákra. Őszi kalászosok fejtrágyázása Az elmúlt év őszén a kedvezőtlen, száraz időjárás miatt sok helyen nem tudtak megfelelő vetőágyat készíteni és több helyen nem, tudtunk megfelelő elő- veteményt biztosítani, s így ezeken a helyeken szükségessé vált a tápanyag újrapótlása, illetőleg a fejtrágyázás elvégzése. Az őszi gabonafélék a téli időjárás kedvezőtlen hatását kisebb- nagyobb mértékben még akkor is megérzik, ha az őszi kalászosok talajelőkészítését és vetését jól végeztük volna el. Különösen megérzik és legyengülnek azok a kalászosok, amelyeket későn vetettünk el és a hideg hótakaró nélkül érte. A legyengült őszi kalászosok kitavaszodáskor fokozottabb mértékben igénylik a növényi tápanyagot, elsősorban a nitrogént. A téli időjárás kedvezőtlen hatásának kikeveréséhez gyors segítségre van szüksége a növényzetnek. Ha majd most, a tél végén, kora tavasszal nem segítünk az őszieken, akkor azok a testükben lévő tartalék tápanyagot fogyasztják el és a gyengébb növények el is pusztulnak. Ilyenformán a vetés kiritkul. A kiritkult és megmaradt állomány pedig tavasszal lassan indul fejlődésnek és az ilyen vetésből jő termésre nem számíthatunk. Ezért a fejtrágyázással az őszi kalászosok alá olyan tápanyagot juttatunk a talajba, amely kora tavasszal a növények számára a legkisebb mértékben áll rendelkezésre. A fejtrágyázás időpontjának megválasztásánál a koratavaszi időszak bizonyult a legkedvezőbbnek. Amint az őszi vetésekre kártétel nélkül rámehetünk, úgy a fejtrágyázást haladéktalanul végezzük el, még akkor is, ha foltokban hótakaró borítaná a vetéseket. Meredek lejtőkön vigyázzunk arra, hogy a hó elolvadásával egy időben a műtrágya ne mosódjék le. Gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy az őszi gabonafélék az időben és jól elvégzett fejtrágyázást jelentős termésnövekedéssel hálálják meg. Holdanként! egy mázsás műtrágya felhasználással 2—3 mázsa terméstöbbletet is elérhetünk. Még sajnos előfordul a műtrágyával történő pocsékolás, amely részben a helytelen tárolásból, részben pedig annak hibás alkalmazásából adódik. A műtrágya nagy érték és annak gazdaságos felhasználására nagy gondot kell fordítani. Az elmúlt évben, illetve években is még sok hibát követtünk el a sokszor megkésett, nem megfelelő időben és módon, hanem csak úgy találomra végzett fejtrágyázással. Az elérendő cél érdekében kerüljük a kései, szárbaindulás idején végzett fejtrágyázást, mert a tény észidő elnyújtásával több kárt, mint hasznot tehetünk a gabonavetésekben. A műtrágyát ne sablonosán, hanem gazdaságosan és célszerűen használjuk fel. A fejtrágyázás sikerének nagyon fontos feltétele a vetések erőállapotának helyes elbírálása. A vetések állapotának elbírálásánál meg kell állapítani a fejtrágyázás szükségességét és a holdanként adagolandó műtrágya mennyiségét. Ne használjunk sok pétisót ott, ahol az elővetemény nitrogéngyűjtő pillangós volt, vagy az nagy mennyiségű szervestrágyában részesült. Nitrogénben szegény tarló- és gyökérmaradványt visszahagyó kukorica elővetemény után került őszi kalászosok fejtrágyázása még kedvező áttelelés esetén is megokolt, csak a holdanként kedvezően felhasználható nitrogén műtrágya mennyisége módosulhat 40-100 között. A külföldi nagy termőképességű búzafajták fejlődése és egyenletes nitrogénellátása különösképpen megkívánja a tél végi nitrogén fejtrágyázást. BARLAI GABOR
