Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)

1962-01-13 / 4. szám

6 NÖGRÄDI NÉPÚJSÁG 1961. január lí Fordítsunk több gondot az önsegélyező csoportok fejlesztésére ^-Vasárnapi leitörő—^ A mezőgazdaság szocialista átszervezése lehetővé teszi a termelőszövetkezeti paraszt­ság ingyenes üdültetésének, bel- és külföldi utazásának megoldását is. Dolgozó paraszt­ságunk életében, társadal­munk szocialista fejlődésében új jelenség, hogy a munká­ban elfáradt dolgozó parasz­tok, az ország legszebb üdü­lőjében üdülhetnek, bel- és külföldi utazásban részesülhet­nek, szélesedik látókörük, sok­sok tapasztalatot szerezhet­nek az úton. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében a nagyüzemi gazdaságok létrejöttével meg. teremtődtek a termelőszövet­kezeti parasztság folyamatos üdültetésének feltételei is. Az ingyenes üdülés és utazás költségeit a termelőszövetke­zeti parasztok a kollektív ösz- szefogás elve alapján bizto­sítják — mint ahogy ezt a népgazdaság más területein foglalkoztatott bérből és fi­zetésből élő dolgozók teszik a szakszervezetek segítségé­vel. A népgazdaság segíti, anyagilag támogatja ezt, mert teljes egészben ma még nern vállalhatja ennek anyagi ter­heit. Szövetkezeti parasztjaink tudják ezt és alig egy esz­tendeje ők kezdeményezték azt a mozgalmat, amely a kollektív összefogás elvére támaszkodva alapját képezi a szövetkezeti parasztok ingye­nes üdültetésének és utazá­sának. A mozgalom néhány hónap alatt országos mére­teket öltött, s már több mint 200 ezer szövetkezeti tag lé­pett be a termelőszövetkezeti tagok biztosítási és önsegé­lyezési csoportjába. A moz­galom eredményeként ma már több megyében megoldották, hogy a termelőszövetkezeti tagok ingyenesen 30, 60 fős csoportokban tíz naponként folyamatosan üdülhetnek, több százan két-háromnapos ingye­nes országjárásra mennek és vannak olyanok is jó páran, akik a Szovjetunióba, vagy más baráti országba látogat­tak el. Megyénkben ilyen eredmé­nyekről még nem számolha­tunk be, azonban itt is ter­jed a mozgalom, eddig 28 termelőszövetkezetben hoz­ták létre a szövetkezeti ta­gok biztosítási és önsegélye­zési Csoportjait. A mozgalom jelentőségét legjobban a rét­sági járásban ismerték fel és ezt igazolják az elért eredmények is. A salgótarjá­ni járásban 485, a pásztóiban 656, a szécsényiben 327, a balassagyarmati járásban 361, a rétsági járásban pedig 834 tagja van az ónsegélyezési csoportnak. Ez az eredmény azonban más megyékhez vi­szonyítva igen elenyésző, ép­pen ezért ezen a téren még rendkívül sok a tennivalónk. Az önsegélyező csoport in­téző bizottsága megyénkben eddig több mint 50 főt ré­szesített ingyenes üdülésben, ketten a Szovjetunióban jár­tak, s jelentős összeget fizet­tek ki különböző segélyek cí­mén. A további programban szerepel, hogy január hónap­ban Harkányban és március hónapban Hévízen üdültet- nek számos termelőszövetke­zeti tagot. Ezenkívül havonta rendszeresen folyósítják a ta­gok részére a házassági, be­tegségi, baleseti és egyéb se­gélyeket. Tervezik továbbá, bogy három esetben mintegy 100—200 embert Budapestre visznek: a háromnapos ki­rándulást színház és város­látogatásra használják fel. A programban szerepel ezenkí­vül, hogy 20—30 főt a Szov­jetunióba küldenek, s szá­mos társasutazást szerveznek hazánk nevezetességeinek megtekintésére is. Ez a program azonban csal? akkor valósulhat meg, s ak­kor bővülhet a jövőben, ha az önsegélyező csoportok ered­ményei fokozódnak, ha a ter­melőszövetkezeti tagok me­gyénkben is az eddiginél na­gyobb számban csatlakoznak a mozgalomhoz. Ennek a cél­nak a megoldását azonban nem lehet tisztán a véletlen­re bízni. Ahhoz, hogy mind­ezek a célkitűzések megvaló­suljanak, szervezett irányítás­Salgótarjánban a Lenin kör­útnak nevezett új városré­szen lakó asszonyok részére megalakult a területi nő>- tanács. Az asszonyok képvi­seleti szervüket Leninről ne­vezték el. A nőtanácsban dolgozó asz- szonyok elhatározták: kéthe­tenként kézimunka szakkör keretében tartanak összejö­ra, összefogásra van szükség a megyében is. Különösen fontos, hogy a termelőszö­vetkezeti tagok önsegélyező csoportjainak szervezésében a helyi párt, tanács és tömeg­szervezetek, valamint a ter­melőszövetkezeti vezetők is segítsenek. Ugyanis az ön­segélyező csoportok szerve­zésének eddigi munkáját ele­mezve megállapíthatjuk, hogy helyenként a járási szervek, de sok esetben a termelő­szövetkezeti vezetők is lebe­csülik a mozgalmat, népsze­rűtlen feladatnak tartják az önsegélyező csoportok szer­vezését, mert ez a tagokra bizonyos tagdíjfizetési köte­lezettséget ró, amely az in­gyenes üdülés, utazás és a sokoldalú szociális segély alapját képezi. Pedig megyénk termelő­szövetkezeti parasztsága igény­li a munkája után a pi­henést, a szórakozást. Nem igen akad olyan szövetke­zeti tag, ki nem örülne an­nak a lehetőségnek, hogy né­hány napra a Szovjetunió­ba, vagy más baráti orszá­gokba utazik, megismerke­dik a baráti népek életével. Ez azonban csak akkor vá­lik lehetővé, ha megyénkben is szakítunk azzal a káros szemlélettel, hogy a szövet­kezeti tagok önsegélyezési cso­portjának megszervezése nép­szerűtlen), a termelőszövet­kezeti tagoknak nem tetsző feladat. Valamennyi szövet­kezeti vezetőnek látnia kell, hogy a termelőszövetkezeti tagok üdültetése, ismereteinek bővítése, újabb tapasztalatok szerzése rendkívül hasznos, jó dolog, s ennek egyetlen jár­ható útja jelenleg, hogy mi­nél több szövetkezeti tagot tömörítsünk a szövetkezeti pa­rasztság önsegélyező csoport­jába. veteleket, ahol megbeszélik a legfontosabb nőmozgalmi feladatokat és az asszonyokat érintő egyéb problémákat. El­ső alkalommal január 22-én a zenedélután keretében gon­doskodnak közös művelődé­sükről. Ezenkívül tervbe vet­ték, hogy társasutazásokat Jelentkezni lehet óvodai és iskolai munkára A megyei tanács művelő­désügyi osztálya a jövő is­kolai év kezdetén egy bizo­nyos számú képesítés nélküli óvónőt és tanítónőt is al­kalmaz olyan falusi általá­nos iskoláknál, ahol nagyobb mérvű pedagógushiány je­lentkezik. Az érdeklődők ez év március 1-ig a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­hoz kérelmet küldhetnek, ami­hez csatolni kell az érett­ségi bizonyítvány hitelesíteti másolatát, önéletrajzot, a je­lenlegi munkahely vagy köz­ségi tanács javaslatát. A je­lentkezők mindenesetre leg­alább közepes rendű érett-, ségi bizonyítvánnyal kell, hogy rendelkezzenek. Az óvó­nőknél 20, a tanítóknál 21 életév betöltése szükséges, 1962. -szeptember 1-ig. Ezen­kívül falusi általános iskolá­hoz való beosztás vállalása. Akik ezeknek a feltételek­nek eleget tesznek, illetve vál­lalják, azok kérelmével fog­lalkoznak. Egyébként a jelent­kezők előkészítő tanfolyamon vesznek majd részt és az egy éves munka után 1963- ban megkezdik tanulmányai­kat a felsőfokú oktatásban. HÓI, FOGYASZTJÁK EURÓPÁBAN A LEGTÖBB PIRULÁT? Az Egészségügyi Világszer­vezet legutóbbi jelentésében megállapította, hogy rendkí­vül sokfajta orvosság van forgalomban, amelyeknek túl­zott szedése igen ártalmas le­het. A jelentés a továbbiak­ban megállapítja, hogy az európai államok közül Svájc­ban és Belgiumban „fogyaszt­ják” a legtöbb pirulát. Ezek­ben az országokban 30 ezer különféle gyógyszerkészít­mény van forgalomban. szerveznek Budapestre, Ba­lassagyarmatra, Szegedre, iro­dalmi előadássorozatot, él­ménybeszámolókat is meghall­gatnak majd. A városi ’ nőtanács segíti majd a Leninről elnevezett te­rületi nőtanácsot munkatervé­nek összeállításában. Vízszintes: 1. A berlini munká­sok felkelését 1919. Január 11-én verték le. Négy nap múlva gyil­kolták meg Kari Liebknecht-tél együtt. 13. Rögtön. 14. Női név. 16. MÖ. 18. ötvenkettő van egy évben. 19. Dolgozó — Jampl nyel­ven. 20. Névelő. 21. Alma . . . szovjet város. 23. Átkelőhely. 25. Látom m. hangzói. 26. TZA- 27. Határoz. 29. Égitest. 31. Amerikai külügyminiszter. 32. Tanít. 34. Ta­lál. 36. Női becenév. 37. Járunk rajta. 38. Jó lenne belőle egy ötös. 41. Erdei állat. 43. Shakes- peare-alak, kiejtve. 44. Van esze. 46. Testrész. 49. Névelővel: siker, győzelem. 52. Kis patak. 53. Női becenév. 54. Megkevert ABC! 55, A célkitűzés. 57. Szín. 59. Test­rész. 61. Sportág. 62. Menyasszony. 63. B. A. 65. RAR. 67. öltözék. 68. Ra párja. 69. Fegyver. 70. Spa­nyol folyó. 72. Irány. 73. Süte­mény. 74. Névelővel: harci esz­köz. 76. Arany János balladájá­nak címe. Függőleges: 2. Felkiáltó szó. 3. Keleti uralkodó. 4. Névelővel: szorgalmas állat. 5. Holt nyelv. 6. Megszólítás. 7. Magasra tart. 8. Földközi-tengeri sziget. 9. Nyug­ta tőszer. 10. UTS. 11. Egyiptomi napisten. 12. Nagy zeneköltő, szü­letett 1756. január 27. 15. A dol­gozók érdekképviselete. 17. Hatolt ikerszava. 20. Névelővel: fontos élelmicikk. 22. A férfi párja. 24. Énekkar. 26. Rétes-fajta (ékezet­hiány). 28. Hajó része. 30. Vissza­lép! 31. Fogoly. 33. Ének. 35. Népszerű komikusunk. 39. Női becenév. 40. Okos. 42. Névelővel: szín. 45. DAA. 47. Köszöntés. 48. Lakód m. hangzói. 50. Én — né­metül. 51. LTT. 52. Zeneszerzőnk volt. 56. E. E. M. 58. Formálta. 60. Magasra emelé 63. Német vár. 64. Óhajt. 66. A Balaton jege teszi. 69. Végtelen pont! 71. Bőségesen szór. 73. Személyes névmás. 74. Indulatszó. 75. Betű kiejtve. Az oó, illetve az öő betűk kö­zött nem teszünk különbséget. Beküldendő: a négy hosszú sor megfejtése, valamint a VASÁR­NAPI FEJTÖRŐ szelvény. Bekül­dési határidő: január 17. Múlt heti fejtörőnk helyes meg­fejtése; Zárszámadások — Im­perializmus - Népi ellenőrök — Termelékenység. Könyvjutalmat nyertek: Rom­hányi Lászlóné Karancsság, Fan kas Lászlóné Mátranovák, Serfőző Tamás Balassagyarmat. A könyveket postán küldjük el! ÜJ HELYRE KÖLTÖZIK AZ SYV — Még e hónapban befe­jezik a Salgótarjáni Vegyes­ipari Vállalat költöztetését az Ecetipari Vállalat volt épü­letébe. A költözés 270 ezer forintos költséggel jár. Ered­ményeképpen biztosabbá vá­lik a társadalmi tulajdon vé­delme, a javuló munkafel­tételek pedig a szolgáltatások színvonalának emelkedéséhez járulnak hozzá. *• —iiím———i Lenin nevét vette fel az új területi nőtanács Hopp, most jut eszembe, hogy két kiló almát is vennem kell... FELHÍVJUK megrendelőinket, hogy a torlódások elkerülése végett már most adják be tavaszi ruhái­kat tisztításra és festésre. PATYOLAT VÄLLALAT Salgótarján. FELVEVŐHELYEK: Salgótarján, Rákóczi-u 17. és 227. Balassagyarmat, Rákóczi-u 69. 9 MŰSZAKI BECSLÉST tart Salgótarjánban 1962. január 18-án de. 10 óra­kor a Magyar Hirdető kirendeltségén (Dimitrov u. 15. szám alatt. Tel.: 11-83.) a Műszaki Anyag- és Gép­kereskedelmi Vállalat, írásbeli bejelentéseket fenti címre kérünk. Budapesti címünk Műszaki Anyag- és Gépkereske delmi Vállalat Budapest VI. Népköztársaság út 28. Tel: 127-731. Foglalkozunk használt mezőgazdasági és egyéb gépek, kompresszo­rok, műszerek stb. eladásával, vételével és közvetítésével. MIKSZÁTH KALMAN: Két titkos ügynök I. Nyugta egy németről 115 évvel ezelőtt született Mikszáth Kálmán, a paló­cok nagy Írója. Meséljük el, hogy a Schul- verein két titkos ügynököt küldött Erdélybe, csinálják amennyire lehet a német szeparatizmust, tanulmányoz­zák a németség helyzetét, gravamenjeit s tegyenek ott­hon jelentést. Az égjük ügynök, amelyik előbb indult el Drezdából, Schmidt Frigyes úr volt, sző­ke hórihorgas német, a po- meraniai fajból, Zay úrhoz kapott ajánlólevelet Buda­pestre. Az ajánlólevélben meg volt hagyva- Zaynak, hogy ő is­mét lássa el ajánlólevéllel tovább. Schmidt úr Budapestre ér­kezvén, fölkereste Zay urat, aki finom, művelt dzsentl- men, csak az az egy hibája van, — hogy nem az a Zay, akit Schmidt úr keresett: — hanem egy magyar érzelmű Zay. Elolvasta a levelet s meg­értette abból az egész tény- álladékot, hogy most az ő kezébe egy szép madár re­pült bele vélettenségből. Azt kár volna elszalasztani. Nagyon nyájasan fogadta Schmidt urat és mingyárt el­hozatta bőröndjét is az „An­gol királyné”-ból. Legyen az ő vendége. Ilyen derék em­bert nem hagyhat a szállo­dában. S ezt elvégezvén, ro­hant fel a belügyminiszté- riumba, hogy bejelenti a fo­gást Tiszának. A minisztériumban azt kérdezték tőle: — Milyen ügyben jött? — Politikaiban. — Tisza most Osztandé- ben van, tehát most nincs politika. Elment a szabadelvű klub­ba. Ott bizonyosan lesz va­laki az intéző körből., Üresek voltak a termek, csak az egyik szögletasztal­nál ült még két bajvívó, tatrlit játszva. Beöthy Alger­non volt és Krajcsik Fe- rencz. Mind a kettőt ismerte. — Hogy játszhattok ilyen veszekedett melegben? — Hja, mi még valamikor télen ültünk le — mentege­tőzött Beöthy Algernon, a sűrűn beírt fekete táblára mutatva. — Ki van itt a kormány tagjai közül? — Senki. Azok nem agi­lis emberek. — Hát ki csinálja most a dolgukat? — Tudom is én! Milyen hivatalt akarsz? — Egy németem van ott­hon. Azért jöttem, hogy mit csináljak vele? — Tömesd ki!... Kvart felsőig! * — Egy titkos ügynök — folytaié Zay — akit a Schulverein küldött. — Bánom is én... kvint és egy terez! — Tévedésből énhozzám jött. — Hohó!*— kiáltá Beöthy, elcsapva a kártyákat s ki­rúgva maga alól a széket — tévedés... hisz ez akkor az én reszortom! Megtetszett a vállalat Beö- thynek, összeültek s megcsi­nálták az, eljárási szabályza­tot. Zay (már t. i. ez a mi Zayunk) meglehetősen enyhe dolgokat fog neki mondani a magyarokról, hogy tulajdon­képpen nem olyan fekete az ördög, aminőnek festik s aztán ajánlólevelet ad ne­ki Kolozsvárra a magyar ér­zelmű Kampf Jánoshoz, de hogy útközben valahogy el ne terelhessék, Beöthy ma­ga utazik vele Kolozsvárig (hisz úgy is oda szándékozik) s ott Tisza meghagyásából nvugta mellett fogja átadni Kampf uramnak azzal a megbízással, hogy Kampf János uram ismét küldje valami jó érzelmű német is­merőséhez, hasonlóan szigo­rú nyugta mellett Enyedre, aki viszont ilyen módon kül­di vagy Dévára vagy Al- gyógyra s így véges-végig az egész szász-földön. Ne érje a jámbort sehol egy csöpp német levegő sem. Hogy uram mit fog az otthon re­ferálni? Úgy is lett, Beöthy elkísér­te Schmidt Frigyest Kolozs­várig és ott átadta Kampf János uramnak a következő irat mellett: Nyugta 1, azaz egy német­ről, akit nsgs Beöthy Alger­non úr kezéből hiánytalanul átvettem, Kampf János. Kampf János három napig tartotta ott Schmidt urat tjTúkkal, kaláccsal és szép szóval: „Magunk közt le­■gyen mondva, a magyarok jó emberek és szeretnek is bennünket. Higyje meg ked­ves Schmidt, mi vagyunk a hibások”. Mikor már az ügynök jól ki volt preparálva, Kampf úr személyesen kísérte el Enyedre Bohme Mátyás uramhoz s nehogy rajta ke­resse Tisza valamikor, ki­vette róla ő is a nyugtát: Elism’ervény egy németről, melyet átalakítás czéljából Kampf János uramtól át­vettem. Bohne Mátyás. így csinálta végig a sze­gény Schmidt az ő egész ta­pasztalati útját, vitetett anélkül, hogy tudta volna, Bohne elszállította Algyógyra Kramer Andráshoz, Kramer András átadta a hazafias Götz Mártonnak, Götz Már­ton pedig a lelkére kötötte Szászsebesen a derék Moe- rickenek. Ps mindenütt csak azt hallotta, hogy a magyarok egészen a bolondulásig szere­tik a németeket. Higyje meg kedves Schmidt, az édes anyánk ölében sem lehetne jobb dolgunk. Beszéltek neki története­teket, tele tömték adatokkal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom