Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)

1962-01-20 / 6. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRADJ Népújság A* MSZMP NÚGKAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1962. JANUAR 20. Együtt a tömegekkel, közös céljaink megvalósításáért Ülést tartott a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága A napokban ülést tartott a Nagy Imre a Hazafias Nép- Hazafias Népfront Nógrád front Országos Tanácsa titká- megyei bizottsága. Az ülésen ra is. a népfront elmúlt évi mun- Nagy Béla, a Hazafias Nép- káját elemezték, vitatták a front Nógrád megyei bízott- résztvevők. ságának elnöke nyitotta meg Az elnökségben helyet fog- aJ Kést majd felkérte dr lalt Jakab Sándor az MSZMP Róbertét a népfront .., ,, . , _ bizottság titkárát, tartsa meg Nógrád megyei Bizottsága el- a népfrontmunkát értékelő ső titkára, valamint Szatmári beszámolóját. Növekedett a bizalom és őszinteség légköre Ezután dr. Bartha Róbert elvtárs, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára tartotta meg beszá­molóját. — Nehéz volna minden egyes kérdést, problémát sor­ra szedni, szóval mindazt el­mondani, amit az elmúlt év során elvégeztünk, — kezdte beszédét az előadó, majd rá­tért a népfront-bizottságok tevékenységének ismertetésé­re, amelyet a termelőszövet­kezetek fejlesztésével és meg­szilárdításával kapcsolatban kifejtettek. Jelentős szerepet töltött be a népfront a tár­sadalmi munkák szervezésé­ben, segítségükkel sikerrel zárták le a takarékossági hó­napot, mely alatt közel 6 millió forintot takarítottak meg a megye dolgozói. Az ő munkájuk is tevékenyen elő­segítette azt, hogy növekedett a bizalom, párttagok és pár- tonkívüliek jobban bíznak egymásban, bizalom, nyíltság, őszinteség jellemezte a párt vezetőségiválasztó taggyűlé­seit és a népfront elnökségi üléseit egyaránt. A bizalom légkörének nagymértékben való kiterjedése a XX. kong­resszuson született meg, s az SZKP XXII. kongresszusának palotájában szélesedett nagy- gyá. Majd vázolta a munkás- osztály tevékenységét, fele­lősségérzetét, a XXII. kong­resszus által megszabott fel­adatok megvalósításáért. A Hazafias Népfront, mint tö­megmozgalom jelentős lépé­seket tett annak érdekében, hogy a különböző rétegeket megnyerte a társadalmi mun­ka számára, de a legnagyobb fokú változást a dolgozó pa­rasztságnál értük el. De azt is el kell mondanunk — foly­tatta az előadó —, hogy még dolgozót, tsz-parasztot kell a jövőben a munkába bevonni, és jobban kell aktivizálni az értelmiséget és egyéb réte­geket is. Ezután idézte Ká­dár János elvtársnak, az or­szággyűlés október havi ülés­szakán mondott beszédét: „A Hazafias Népfront a mi társadalmi életünknek és tö­rekvéseink valóraváltásának fontos része. Ez azt jelenti, hogyha egyre több ember munkálkodik a párt, vagy a népfront nevében, akkor nö­vekszik munkánk tömegere­je, erősödik a nép tömörülé­se és az a nemzeti egység, melynek fejlesztését egyre jobban szorgalmaznunk kell.” — Az elmúlt hetek esemé­nyei és az országos tanács­kozás óta eltelt idő azt bizo­nyítja, hogy ezeket az elve­ket, a népfront-bizottságok munkájának helyét, szerepét, stb. feltétlenül mélyíteni kell és mindent el kell követni annak érdekében, hogy nép­front-bizottságaink és a kü­lönböző szervekben dolgozó barátaink, elvtársaink meg­értsék, tisztán lássák e mun­ka fontosságát, szépségét... Feladataink nagyok — foly­tatta dr. Bartha Róbert —, be kell fejezni a szocializmus alapjainak lerakását, fel kell építeni egy sor létesítményt, 8 százalékkal kell emelni az ipar, 9—10 százalékkal a me­zőgazdaság termelését. Me­gyei szinten több mint 3 mil­liárd forintot kell felhasznál­nunk az ipar, a mezőgazda­sokkal több munkást, falusi ság, a kultúra fejlesztésére. Fő politikai célkitűzésünk : a termelőszövetkezetek megszilárdítása Népfront-bizottságunk ezek­ből a feladatokból legdön­tőbbnek tartja, mint fő poli­tikai célkitűzést, —- a terme­lőszövetkezetek megszilárdí­tását, mert a szocializmus alapjainak lerakása lényegé­ben a termelőszövekezetek megszilárdításával fejeződik be. Ezzel kapcsolatban beszélt a népfront mellett működő különböző akcióbizottságok fontos szerepéről, valamint a megszilárdítás fontos esz­közéről, politikai, erkölcsi alapok megerősítéséről. Kü­lön hangsúlyozta a mezőgaz­dasági dolgozók szakmai to­vábbképzésének fontosságát. 'Ezután a tanáccsal, a tanácsi szervekkel kiépítendő kap­csolat fontosságát elemezte. Ne csak a tanácsválasztások idején tevékenykedjen a nép­front, hanem a tanács vala­mennyi rendezvényén, ülé­sén rendszeresen hathatós se­gítséget adjon különböző ta­nácsi feladatok megvalósítá­sához. A tanácsi községfej­lesztési munka segítségében már eddig is szép eredmé­nyeket értek el a népfront­bizottságok — hangsúlyozta az előadó —, de számos egyéb tanácsi munkát elősegítő fel­adat elvégzésében még több segítséget várnak a tanácsok a népfront-bizottságoktól, ak­tivistáktól. A felsorolt feladatok el­végzéséhez sokkal több em­berre, több aktívára van szüksége a népfrontnak. Mit kell tehát tenni, — tette fel a kérdést a népfronttitkár —, hogy munkára ösztönözzünk sok-sok, ma még félrehúzódó, de egyébként becsületes em­bert? Kádár elvtárs ezt úgy jellemezte, „aki a népfront­tal egyetért, munkáját segíti, velünk tart”. Ez így is van. Meg kell tehát kezdeni és lé- pésről-lépésre tovább vinni azt a munkát, amely család- látogatással, egyéni elbeszél­getésekkel kezdődák és az a célja, hogy megértesse a dol­gozók széles rétegével ötéves tervünk feladatait és ezen be­lül az egyes dolgozók aktív részvételének szükségszerűsé­gét. — Ki kell építeni a párt­tagok és a pártonkívüliek szilárd munkakapcsolatát. Meg kell értetni az emberek­kel, különösképpen a nőkkel és az ifjúsággal, és annak is főleg azzal a részével, amely már, hogy úgy mondjam, a KISZ-ből kinőtt, hogy ná­lunk a szocialista élet nor­mál alapelvévé tette, hogy az állampolgári jogok tekin­tetében nincs és nem is le­het különbség a párttagok és a pártonkívüliek között. S meg kell értetni azt is, hogy ezt nemcsak mondjuk, hanem a jövőben erre ala­pozunk, erre építi a párt és a kormány is munkáját. Majd elemezte és meghatá­rozta azokat a feladatokat, amelyeket a munka további vitele érdekében a népfront­bizottsági tagoknak, aktívák­nak el kell végezniök. Min­denekelőtt a munka módsze­rét. a vezetés színvonalát kell emelni — hangsúlyozta dr. Bartha Róbert. Javítani kell azon a téren is, hogy bármilyen munkánál, de első­sorban egy-egy beszámoló elkészítésénél, vagy határo­zat megszövegezésénél többet kell támaszkodni bizottsá­gunk tagjainak véleményére, tapasztalataira, elgondolásai­ra. A vezetés kollektívabbá té­tele érdekében a tanácsokkal szorosabban kell együttmű­ködni, de javítani kell azon a téren is. hogy ne másoljuk a párt módszereit, hanem sa­játos módszereinkkel úgy dolgozzunk, hogy munkánkat a különböző akcióbizottságok megszervezésével végezzük és megvalósításához a legszé­lesebb tömegek befolyását igyekezzünk megnyerni. Meg kell szüntetnünk azt az álla­potot is, hogy egyes bizottsá­gi tagok öt-hat, sőt ennél is több választott funkcióval is (Folytatás a 2. oldalon) Este alkönyvtárban* A csütörtöki délutánok a gyermekeké a diósjenői köz­ségi könyvtárban. Ezen a napon az iskolák népes tá­bora szánja meg a kölcsön­ző helyiséget, ahol 680 kötet között Hídvégi Katalin peda­gógus, könyvtáros ad taná­csot, útbaigazítást a gyerme­keknek. A salgótarjáni párt végrehajtó bizottság megtárgyalta a tűzhelygyári kezdeményezés intézkedési tervét Több vállalat képviselői bejelentették, hogy dolgozóik csatlakoznak a mozgalomhoz A Salgótarjáni Tűzhelygyár kezdeményezése és csatla­kozására szólító felhívása, amelyet lapunk január 3. szá­mában közzé tettünk, nagy visszhangot keltett a megye üzemeiben. A kezdeményezés nagy jelentőségére való tekin­tettel az MSZMP salgótar­jáni Végrehajtó Bizottsága kedden, 16-án megtárgyalta a gyárnak a vállalás sikeres végrehajtását célzó műszaki, gazdasági, munkavédelmi és a szociális ellátottság meg­javítására vonatkozó intéz­kedési tervét. Továbbá meg­vizsgálta azokat az intézke­déseket, amelyeket a gyár párt-, szakszervezeti és KISZ- bizottsága a műszaki és gaz­dasági vezetőkkel együttmű­ködve tettek és tesznek a mozgalom eredményes kibon­takozásáért A végrehajtó bi­zottság ülésére a Tűzhely­gyár ezetőin kívül meghív­ták a salgótarjáni nagyüze­mek gazdasági, műszaki és | részletre kiterjedően állítot- mozgalmi vezetőit, valamint í ták össze, méltóan ahhoz a Dobos Sándor elvtársat, a Zo­máncipari Művek budapesti központja műszaki főosztályá­nak vezetőjét. A vita során az ülés részt­vevői számos kérdést tettek fel a Tűzhelygyár vezetői­nek, a mozgalom gyáron be­lüli megszervezésének szerte­ágazó problémáival kapcso­latban. A többi között fel­szólalt a ZIM központ kép­viseletében Dobos elvtárs is, aki kijelentette, hogy a vállalat vezérigazgató­sága ismeri, tanulmányoz­ta és támogatja a sal­gótarjáni gyáregység kez­deményezését. A kérdések megválaszolása és a vita után a végrehajtó bizottság elfogadta az előter­jesztett intézkedési tervet. Ér­tékelésében kiemelte, hogy alapos munkával, minden Szécsényben tartották meg a megye első zárszámadó közgyűlését Ünnepélyes és jelentős ese­ményre gyűltek egybe csü­törtökön délelőtt Szécsénvben a II. Rákóczi Ferenc Terme­lőszövetkezet gazdái, a zsúfo­lásig megtelt művelődési ott­honban a megye idei első zárszámadó közgyűlése zaj­lott le ezen a napon. Az elnök beszámolt a nö­vénytermelés, állattenyésztés terén megvalósult eredmé­nyekről, hiányosságokról, s elismeréssel említette a ker­tészet munkáját, ahol az 530 ezer forintos bevételi tervvel szemben 853 ezer forint jöve­delmet sikerült biztosítani. Ahogy a beszámolóból ki­tűnik, a termelőszövetkezet az állattenyésztés terén a fé­rőhelyek biztosításával igen szép fejlődést tett az elmúlt Eredményes volt a megyei gépállomások elmúlt évi munkája A Nógrád megyei gépállo­mások elmúlt évi munkájá­val kapcsolatosan tanácsko­zás volt csütörtökön délelőtt a megyei pártbizottságon. Az ülésen részt vettek a megyei pártbizottság, a megyei ta­nács, a gépállomási igazgató­ság vezetői, munkatársai. A tanácskozás keretében Végh Géza, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osz­tályának munkatársa tartott értékelést. Az éves munka tapasztalata az, hogy a gép­állomások eredményesen és jól dolgoztak, beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A megyéi pártbizottság ezért elismerését fejezte ki a gép­állomásoknak. A tanácskozás anyagára a későbbiek során még visz- szatérünk. Az egészségügyi miniszterhelyettes Salgótarjánban Övári Pál, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tudományos és kulturális osztályának he­lyettes vezetője és dr. Simo- novits István egészségügyi miniszterhelyettes 16-án ked­den Salgótarjánba látogatott. Megtekintették az épülő me­gyei kórházat és sokáig el­beszélgettek a megyei kór­ház főorvosaival. esztendőben, s a sertéste­nyésztésben sikerült túljutni a kezdeti nehézségeken. Szé­pek az eredmények a juhá­szaiban is, ennek továbbfej­lesztését most juhhodály épí­tésével segítik elő. A bevételi tervet teljesítet­te, sőt, 425 ezer forinttal túl­teljesítette a szövetkezet, így a tervezett jövedelem meg­van, csupán formai kérdés, hogy ezt az összeget hány munkaegységre kell osztani. A tsz-ben egy munkaegység értéke a mostani zárszámadá­son 28 forint 45 fillér, ez az összeg azonban nem fejezi ki teljes egészében a tagság jö­vedelmét, mert munkaegysé­gen kívül egyéb juttatások is voltak, mint például szalma, mákrész, ásásért kapott bur­gonya. — Termelőszövetkezetünk, — mondotta Sümegi elnök, — az állam felé minden köte­lezettségének eleget tett, így a 3004-es rendelet értelmé­ben kedvezményre jogosult. A rendelet alapján közel 1 millió forint kedvezményre, hitelelengedésre számíthatunk. Ismertette ezután a beszá­moló a munkaegységek tag­ság közötti elosztását. Azok, akik teljesen a tsz-nek dol­goznak, tudnak annyi mun­kaegységet szerezni, hogy tisztességesen megéljenek. 147 olyan férfitag van, aki 350 munkaegységen felül szerzett s a nők teljesítmé­nye is teljes elismerést ér­demel. A családdal dolgozó tagok között nem ritka a 600—800 munkaegységgel bí­ró, Babcsányi János családjá­nak pedig 1011 munkaegysé­ge van. A zárszámadó közgyűlés a késő délutáni órákban ért véglet. mozgalomhoz, amely a kez­deményezés óta kibontakozó­ban van. A végrehajtó bi­zottság megállapította, hogy a tűzhelygyári dolgozók in­dította mozgalom nagy je­lentőségű a megye és nem lehetetlen, hogy az ország iparának további fejlődése szempontjából. Mióta hazánkban munka­verseny van, sokféle hasz­nos kezdeményezés szüle­tett, azonban ennyire komplex mozgalom, amely átfogja jóformán egy vál­lalat tevékenységének minden területét, s ma­gával vonzza az igazgató­tól a munkásig a vállalat valamennyi dolgozóját — még nem volt. Rámutatott, hogy a mozga­lom a vállalati érdekeket igyekszik összehangolni a nép- gazdasági érdekkel. A cél­kitűzés, hogy a lényegében azonos, vagy kevesebb munka- ráfordítással, anyagmegtaka­rítással olyan használati ér­téket állítsanak elő, amely a korábbinál jobb, tartósabb,' azt eredményezi, hogy a megtakarítás, amely évente a vállalat­nál jelentkezik, népgaz­dasági szinten megsokszo­rozódik. És éppen az az egyik legpozitívabb voná­sa ennek a mozgalom­nak, hogy az embereket az ilyenfajta népgazdasági gondolkodásra ösztönzi. A végrehajtó bizottság fel­hívta a figyelmét a gyáregy­ség párt-, szakszervezeti és KISZ-bizottságának, hogy a műszaki intézkedések sike­res megvalósítása érdekében, mozgalmi intézkedési tervet dolgozzanak ki. A salgótarjáni nagyüzemek dolgozóinak képviseletében felszólaló vezetők többen be­jelentették, hogy vállalatuk­nál mind a mozgalmi szer­vek, mind a gazdasági és mű­szaki vezetők tanulmányoz­zák a tűzhelygyáriak felhí­vását. A végrehajtó bizott­ság felhívta a figyelmüket arra, hogy különösen az olyan gyárakban, amelyek sok száz, sőt sok ezerféle cikket ál­lítanak elő, helytelen volna mindent markolni: a csat­lakozás tervezetét a legfon­tosabb, legdöntőbb cikkeik gyártásával kapcsolatban ál­lítsák össze. Egyébként már szinte valamennyi városi iparvállalat műszaki ve­zetői elkezdték a helyi sajátosságokat, prob­lémákat figyelembe vevő szempontok, tennivalók ki­dolgozását, amelyek a mozgalomhoz való csat­lakozásuk alapja lesz. A kidolgozott csatlakozási do­kumentumokat már a közel­jövőben gyári munkásgyűlé­seken vitatják meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom