Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)

1962-01-20 / 6. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1962. január 20. Együtt a tömegekkel, közös céljaink megvalósításáért (Folytatás az 1. oldalról) rendelkezzenek, mert így az erők szétforgácsolódnak, sok jószándékú ember pedig, aki szívesen dolgozna, kimarad így a munkából. Persze ez nem máról-hol­napra megoldható feladat De célul kell tűznünk és el kell érnünk, hogy már ebben az évben nagyrészt csökken­jen népfront-bizottságainkban dolgozó aktíváink túlterhelt­sége. így ha e szempontokat figyelembe véve dolgozunk, meggyőződéssel merem el­mondani és állítani, hogy munkánk az eddiginél sokkal eredményesebb lesz és kö­vetkezetesen tudjuk végrehaj­tani a párt és kormány által megszabott feladatokat — fe­jezte be beszédét a Hazafias Népfront megyei titkára. A népfront titkár beszá­molója után hosszas vita kö­vetkezett, melynek során bi­zottsági tagok és társadalmi aktívák hosszasan elemezték a népfrontmunkát és meg­szabták az elkövetkezendő időre feladataikat Lizsnyánszki Antal mérnök a műszaki akció bizottság feladatait elemezte. Sarkadi István ügyvéd a jogi akció bizottság tevékenységéről szó­lott. Szabó István szobrász- művész az iskolából kimaradt fiatalokról beszélt. Többen szóltak a társadalmi munka- szervezéssel kapcsolatos ten­nivalókról. Hangsúlyozták, hogy sajátos módszerek ki­alakítására van szükség a különböző feladatok elvégzé­séhez. Mások arról beszéltek, a rétegpolitikai munka to­vábbi javítására elengedhetet­lenül szükség van a nemzeti egység megteremtése érdeké­ben. Majd szót kért Jakab Sán­dor a megyei pártbizottság első titkára. Terveink megvalósítása az embereken múlik;' — Amikor most a Haza-1 fias Népfront megyei bizott­sága ülésezik — kezdte fel­szólalását a megyei pártbi­zottság első titkára — lé­nyegében egy esztendő telt el a második ötéves nép- gazdasági terv teljesítéséből. — Ezután Jakab elvtárs is­mertette a megye gazdasági, társadalmi helyzetét, az öt­éves terv megyei feladatait és hangsúlyozta megyénkben nem az lesz probléma, hogy megépül-e a kórház, az is­kola, lesz-e lakás, megvaló­sul-e minden terv. Hogy ter­veink megvalósuljanak, az teljesen az itt élő embere­ken, a különböző szervek ve­zetőin múlik majd. Ezzel kap­csolatban jelentős feladatok várnak a népfrontra is. A létesítmények elkészítéséhez, az építkezésekhez előzetes fel­mérések alapján sokoldalúb­ban fel lehetne használni a helyi lehetőségeket. Igen fontos és a nép­front is segítsen ebben, hogy bizonyos sorrendiség szerint történjenek a köz­ségfejlesztési munkálatok. Mindig tudják előre, hogy mit tesznek a másik évben. Egy­szer mondjuk a világításról gondoskodnak, másik eszten­dőben az utat javítják, az­után meg parkosítani kíván­nak. E sorrendiség kialakí­tásához a tömegek vélemé­nyét kell, hogy kikérje a népfront. Ezenkívül, hogy ezek a tervek meg is valósulja­nak, a lakosság segítségét is kérnie kell. A lakosságot meg kell nyerni a társadalmi munka számára. Ha a népfront segít, ak­kor az ötéves tervet nem­csak, hogy meg tudjuk va­lósítani, hanem a gazdasági mutatókat túl is tudjuk tel­jesíteni. Ehhez mindannyiunk segítése kell. Meg kell azon­ban azt is mondani, hogy már nem egy esetben hal­lottam, hogy egyes, külön­böző szinten dolgozó vezetők, illetve azok feleségei húzód­nak el leginkább a tervek megvalósítását elősegítő, meg­gyorsító társadalmi munká­tól. Pedig a vezetésen, vala­mennyi emberen, az emberek hozzáállásán múlik, hogy meg­valósul-e ötéves tervünk. Arról is beszélni szeretnék — folytatta —, hogy vannak, akik azt mondják: mi túl­ságosan magasra helyezzük a mércét. Minek az ilyen szi­gorú vezetés, minek az ilyen szigorú ellenőrzés, hiszen enélkül is menne a munka. A mi véleményünk az, hogy a követelményt mindig a fel­adatok nagysága szabja meg. Ez nálunk az iparban és mezőgazdaságban egyaránt megadott. így lehetséges, hogy a megyében a második öt­éves terv időszaka alatt igen nagy beruházásokat eszköz­lünk. 1962-ben csak a tanácsi vállalatok által kivitelezendő beru­házások mintegy 112 mil­lió forintot tesznek ki, holott eddig még 55 mil­liónál több nem volt. Biztosak vagyunk abban, hogy a megszabott feladatokat el tudjuk végezni. Már a múlt évi eredmények is a terme­lés növekedéséből adódtak és csak kis részben a létszám- emelkedésből. Iparunk sok olyan új gyártmánnyal jelent­kezett a piacon, amit ezelőtt nem tudtunk gyártani. A me­zőgazdaságban is egyre biz­tatóbbá válik az árutermelés, sertéshizlalási előirányzatunk 50 százalékkal emelkedik és emelkedés várható a szarvas­marha-állomány alakulásában is. És végső soron e feladatok megvalósí­tását az emberek, a fel­nőttek tanulása tette le­hetővé és a jövőben is ezért van szükség arra, hogy minél több ember tanuljon. Mondjuk meg azt is őszintén, hogy az értelmiség is sokat segített és segít a tervek meg­valósításában. Ha azt nézzük, hogy a feladatok teljesítése nagyobb követélményeket ál­lít szinte minden ember elé, akkor ez végső soron a mér­cét is meghatározza. A fel­adatok teljesítésében az ellen­őrzésre is igen komoly szük­ség van. Különösen akkor, ha azt vesszük figyelembe, hogy maguk a tömegek is el­lenőriznek, vagyis mi vezetők az ő ellenőrzésük alatt ál­lunk. Most, amikor a kábel­lefektetés következtében Salgó­tarjánban felszedték az utat bizony megkérdezték, hogy miért kellett azt felszedni, hi­szen nemrégen készítették. És a tömegeknek ma már nem mondhatjuk, hogy valami jó, vagy nem jó, hogy ezt, vagy azt el kell fogadni, hanem a töme­gek igényét ki kell elégí­teni és ezért kell mind­annyiunknak jobban dol­gozni. Ezért kell a vezetés színvo­nalát emelni. Együtt a tömegszervezetekkel — A Hazafias Népfront előbb elmondott céljaival mi teljesen egyetértünk. A Ha­zafias Népfronttól azt kér­jük, hogy a többi tömeg­szervezettel szorosan együtt­működve végezze munkáját. Mindenekelőtt a tanáccsal kell együtt doigozni. A jövő cél­ja az, hogy a tanácsnak a népfront munkáját kell igé­nyelni, ha azt akarja, hogy a munka rendesen menjen. El kell érni, hogy a különböző tanácsi- és népfront bizottságok ne külön működjenek, hanem például a tanács mezőgaz­daságú állandó bizottsága és a népfront mezőgazda- sági bizottsága együtt, kö­zösen dolgozzon a cél megvalósítása érdekében. És sajnos, ha előfordul, hogy közösen oldanak meg fel­adatokat, akkor meg azon vi­tatkoznak, hogy kié legyen a babér. Hogy az kié lesz, azt hagyják meg nekünk, majd a pártbizottság odaítéli annak, aki azt legjobban meg­érdemli. A lényeg egy, hogy eredménnyel dolgozzanak, megosztva a munkát. Lehe­tőleg ne ugyanazokat az em­bereket kérje fel társadalmi munkában külön-külön mind­egyik tömegszerv. Az is mi­lyen helytelen például, hogy a tanács megszervezett egy talajvédelmi ankétot, nem sokkal utána meg a nép­front is ugyanezen fárado­zik. Ez is csak a munka- megosztás hiányát bizonyítja. Ha mindenki önállóan pró­bál erősödni, szervezni, ez egyáltalán nem helyes és nem vezet jó munkához. — Legfontosabb feladata most szerintem a népfront­nak, az akcióprogram elké­szítése és ennek alapján a munka vitele. Én feltétlenül annak a híve vagyok, hogy ne sok újat kezdjünk, ha­nem a korábban elfogadott határozatok, tervek, végre­hajtását, szorgalmazzuk. Le­nin mondta egyszer, hogy ha a mi programunk nem lesz az egész népgazda­ság programja, ha azt nem fogadja el valamennyi munkásember, akkor az pártprogramnak nem jó. Nekünk már megvan a programunk az ötéves tervben. Az alap tehát megvan, ezt kell végre­hajtani és, ha ilyen szem­pontból nézzük a kérdést, akkor óriási változást lá­tunk. — Mert napjainkban nem­csak az jellemzi a pártonkí- vüli tömegeket — mondotta Jakab Sándor elvtárs —, hogy helyeslik a párt politikáját, hanem egyre többen kapcso­lódnak bele a munkába és ez jó, hogy a széles dol­gozó tömegekkel valósítjuk meg a párt politikáját. Lé­nyegében ez azt jelenti, hogy Magyarországon ma minden­ki politizál és ez örömteli dolog. Ez azt is mutatja, hogy a Szovjetunióhoz való vi­szonyunk is más, mint pél­dául 1956 előtt volt. Most, amikor a kongresszuson el­hangzottak a Sztálinnal és a személyi kultusszal kapcso­latos problémák, akkor ele­inte voltak olyanok, akik azt mondták, hogy ez nem he­lyes. De ma már egyre töb­ben egyetértenek vele. Most, egy idő múltán, amikor a rendszer erősödése szempont­jából vizsgálják meg a kér­déseket, rájönnek, hogy az valóban helyes volt. Más a mi nemzeti egységünk meg­valósításának feltétele a mun­kásosztály szempontjából is. Stabilizálódott a munkás- osztály, még a soraiba ke­rült új elemek is öntudato- sabbak, harcosabbak lettek. — A dolgozó parasztság is nagy változáson ment ke­resztül: az egységes paraszti osztály van kialakulóban. Még előfordul ugyan, hogy egyes tsz-ekben azon vitat­koznak, kit állítsanak a ve­zetésbe, mert egyik a volt középparasztot javasolja, a másik inkább a hajdani zsel­lér mellett száll síkra és köz­ben bomlasztják a kialakuló egységet. Mi azt mondjuk, és ez így is van, nem a származás, hanem a munka alapján ítélik meg az embereket, így a parasztembereket is. Azt is meg kell mondani, hogy a parasztság ma már sokkal többet tesz a nem­zet asztalára, mint egy-két évvel ezelőtt és a jövőben még sokkal többel járul hoz­zá. Ez a munkásosztály ja­vát is szolgálja és szolgálja a munkás-paraszt szövetség erősödéséj: is. De van olyan dolog is, hogy egyes terme­lőszövetkezetek szándékosan hiánnyal zárnak, tudatosan mérleghiányt terveznek remél­ve, hogy az állam úgy is megtéríti a hiányt, illetve azt kiegészíti. Ezután Jakab Sándor elv­társ vázolta az értelmiségi dolgozókkal kapcsolatos prob­lémákat. — Szükséges az — hangsúlyozta —, hogy az idősebb értelmiségi dol­gozók egy része változtas­son a régi gondolkodás­módján. Mert meg kell jegyezni, hogy egyre erő­sebben kopogtatnak a fia­tal értelmiségiek az aj­tón, követelve, hogy a fia­talokat be kell vonni a vezetésbe, mert egy-két idősebb értelmiségi dol­gozó magatartása miatt nem mennek előbbre a dolgok. ' — Elemezte a műszaki és egyéb értelmiségiek aktivi­tását, mely elengedhetetlen a második ötéves terv meg­valósításához — majd így folytatja: — A műszakiak­tól többet kérünk. Ami a pe­dagógusokat illeti azt ne csi­nálja a népfront, hogy a pedagógusokat- túlterhelje munkával. Mert. ha a peda­gógus becsületesen elvégzi az iskolai munkáját, már meg­tette kötelességét. — összességében annyit: hogy a mi jövőnk feltétlenül pozitív és nagyon helyes, hogy a népfront boncolgatja sa­ját tevékenységét Amit ér itt elmondtam, nem azért tét tem, hogy a népfrontmunkí gyengébb oldalát kitereges­sem. Arra van szükség, hogy a korábban hozott döntéseh alapján egészséges módszerek­kel még több segítséget ad­junk egymásnak a nép cél­kitűzéseinek megvalósításá­hoz — fejezte be felszólalá­sát a pártbizottság első tit­kára. Jakab Sándor elvtárs fel­szólalását hosszas taps kö­vette. Ezután Kolosi János szécsényi termelőszövetkezeti tag, a tsz-tagok helytállásá­ról és a tsz-ben dolgozó népfront-aktívák példamuta­tásáról beszélt. Utána Szat­mári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára emelkedett szólásra. Igaz ügyért végezzük munkánkat Felszólalásában hangsúlyoz­ta, milyen fontos, hogy köz­ségi bizdttságaink is megis­merjék a XXII. kongresszus mondanivalóját, mert akár a mi ötéves tervünk felada­tait nézzük, akár a külpoliti­kai kérdésekben a jó agítá- ciós munkát, egyaránt nélkü­lözhetetlen, hogy a mi bizott­ságunk tagjai ne ismerjék a Moszkvában összeült kommu­nista pártok kiáltványát, azt a mondanivalót, hogy a né­pek lehetővé tehetik a hábo­rú elkerülését. Hogy mi is elősegíthessük e nagyfontos­ságú probléma megvalósítá­sát, az szükséges, hogy töb­bet adjunk a műszaki előre­haladásban, elősegítsük a me­zőgazdaság fejlődését, a tsz-ek mgeszilárdítását. — Ami a vezetés színvona­lának megjavítását illeti — folytatta a felszólaló —, ha bevonunk a munkába olya­nokat, akik nem közéleti sze­mélyek, akkor ez már nagy előrehaladás. Az emberek megnyerését azzal a biztos tudattal csinálhatjuk, hogy igaz ügyet szolgálunk, igaz ügyért végezzük munkánkat, a dolgozó népért, a kommu­nizmus megvalósításáért. Jó volna egyik-másik hélyen a közeljövőben — különösen a tél folyamán — a tanácsok­kal közös üléseket szervezni. Itt a tanácsok és a népfront együttműködésében sokat tud­nánk előre menni, hisz’ sok olyan kérdés van, amit kö­zösen kell megtárgyalni, meg­beszélni és megoldani. A népfront-bizottságok kö­rül csoportosulok számát a rétegekkel növelni kell és az aktivistákat is fel kell hasz­nálni egy-egy konkrét fel­adat végrehajtására. Ha pél­dául számba vesszük az or­vosokat, hogy különböző fel­adatok elvégzésére hogyan kapcsolódhatnak be az egész­ségügyi állandó bizottság munkájának segítésébe, azt hiszem, hogy ezzel már se­gítséget adtunk a tanácsok­nak is. Vagy segíthetnénk a mezőgazdasági állandó bizott­ság munkáját is úgy, hogy kiváló termelőszövetkezeti ta­gokból, állatorvosokból álló aktívákat szerveznénk a ta­nács mezőgazdasági állandó bizottsága munkájának segí­tésére. A népfront nem azért van, hogy önmagáért legyen, a népfront a párt és a nép érdekét szolgálja. Azért pró­bálunk és igyekszünk minél több embert mozgósítani, hogy ezek a programok meg­valósuljanak. A népfront el- sősorbani feladata az, hogy a tanácsot támogassa, a taná­csok állandó bizottságait se­gítse munkájában. Szatmári Nagy Imre ezután beszélt a mezőgazdasági szak­munkásképzés elősegítésének fontosságáról is, majd így fejezte be felszólalását: — Azt javaslom, hogy a megyei bizottság ülése a ta­vaszi munkára való felkészü­lést és a tudatformálást együttesen tárgyalja meg és a fontos munkákhoz igye­kezzen minél több olyan be­csületes dolgozó embert meg­nyerni, aki a fizetett alkal­mazáson túl is részt vesz a közéletben. A bizottsági ülés dr. Bar- tha Róbert zárszavával ért véget. Salgótarján városfejlesztési tervének idei programja Beszélgetés Berkes József elvtárssal, a városi tanács titkárával Aki idegen Salgótarjánba beteszi a lábát, az első be­nyomása, a város szembetűnő átalakulása; bontás, építke­zés a város több pontján. A tarjániak is örömmel ta­pasztalják városunk szépülését. Evről-évre egyre inkább kibontakozik a szemük előtt a jövendő Salgótarján. A nagyvonalú városfejlesztési tervek, a ter­vek valóraváltása igen sokakat érint ilyen, vagy olyan módon. Ennek a tudatában folytatott lapunk munka­társa beszélgetést Berkes József elvtárssal, a Salgótarjáni Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkárával. —Uj lakóépületek emelé­séhez miért van szükség olyan sok bontásra, meg­lévő lakások felszámolá­sára. Nem lenne-e he- helyesebb és előnyösebb szabad területeken épí­teni? — A megyei tanács épü­lete mögött még körülbelül 300 lakás építésére alkalmas szabad terület van. Viszont az ötéves terv folyamán, a szövetkezeti lakásokat is ide­számítva, csaknem 1500 la­kás építésére keiül sor. Ezek­nek a házaknak kell helyet biztosítani bontással. Szóba jöhetnének esetleg szabad te­rületek is, mint például a zagyvapálfalvi brezinai ol­dal, vagy a baglyasi oldal, vagy éppen a volt Károly- akna környéke. De ezeken a területeken semmiféle köz­művesítés nincs, emiatt az építkezés üteme is lassulna, költségei tetemesen megnöve­kednének. A másik szempont a felvo­nulási költségek csökkentése volt. A város központjában éoül a szálloda és a megyei művelődési ház. A város- központ átalakításával együtt tehát — lényegében egy fel­vonulással — megoldhatjuk a lakóházak építését is. Pénzt és időt nyerünk ezzel. — Milyen körzetekben lesz az idén bontás, illet­ve építkezés? — Ebben az évben lebon­tásra kerül a Pécskő utcáról nyitandó Munka út menti la­kóház-sor. Ennek a munká­nak a gyors elvégzésére a Rákóczi úti közlekedés te­hermentesítése miatt van szükség. Azonkívül lebont­juk a házakat a szovjet em­lékműtől a jelenlegi háztar­tási boltig, az utcai front ki­vételével azért, hogy itt két 7 emeletes, majdnem 100 la­kásból álló bérházat emel­jünk. E két ház földszinti részét üzletek foglalják majd el. Ezzel egyidőben történik a Kilczer-féle bérház környé­kén levő házak lebontása Helyükön ugyancsak körülbe­lül 100 lakással, négy közép­blokkos módszerrel épített szövetkezeti lakóház lesz. Ez­után a Pécskő utcai iskola környékének a bontása kö­vetkezik. Itt 200 lakásos szö­vetkezeti épitkezés kezdődik. Ez utóbbi lakások egyébként már központi fűtéssel lesznek ellátva. Az objektum átadása 1963-ban történik. A lakos­ság szempontjából csekélyebb jelentőségű bontás lesz még a sajtószékház építése érde­kében, a posta épülete mö­gött, amelynek az alapozását az idén befejezzük. Készen lesz az alapozása a szállodá­nak és művelődési háznak is, de ezeknél még az idén be­építik a felmenő szerkezete­ket is. Megkezdődik a kórház építése is. — Mi történt azoknak a családoknak az elhelye­zése érdekében, amelyek jelenleg a bontás sorsára kerülő házakban élnek? — A! lebontott házak la­kóit egyrészt a megyei ta­nács mögött épülő lakóházak­ba költöztetjük. Másrészt szép számban építenek csa­ládi házat olyanok, akik je­lenleg a tanácstól bérelnek lakást. Saját házukba való költözéssel sok lakás szaba­dul fel, amelyekbe szintén elsősorban azokat költöztet­jük, akiknek eredeti lakását lebontják. A városi tanács pontosan felmérte a bontás következtében előálló csere­lakás-szükségletet, és az igé­nyeket százszázalékosan ki tudja elégíteni. Ezenkírriil azokat, akiknek saját birto­kukban levő házát bontják le, a cserelakáson kívül kár­talanítjuk. — Végezetül hadd jegyezzem meg, hogy a bontásból kike­rülő hasznosítható anyag egy részét a városi tanács ezúttal is a kislakásépítő magánsze­mélyek rendelkezésére bo­csátja mérsékelt áron.

Next

/
Oldalképek
Tartalom