Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)

1962-01-17 / 5. szám

4 nógrádi népújság 1962. január 17. Ajnegyel^Moziüzemi Vállalat kezelésébe keriiltek a szakszervezeti filmszínházak Felállították az Idegenforgalm Hivatalt i Szülői Munkaközösségi elnökök továbbképzése A SZOT Elnökségének 1961. augusztus 26-én hozott határozata értelmében az év végével megszűnt a Szak- szervezeti Mozi és Filmkőz- pont. A szakszervezeti mo­zik további zavartalan üze­meltetése érdekében meg­egyezés jött létre a SZOT és a Művelődésügyi Minisz­térium között. A határozat­tal, illetve a megegyezéssel kapcsolatos helyi teendőket megbeszélendő, az SZMT 1962. január 12-én összehív­ta a szakszervezeti kultúrott- honok igazgatóit és üzemve­zetőit. A Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat igazga­tója és dolgozói tájékoztatták az érdekelteket arról, hogy 1962. január 1-től a szakszer­vezeti mozik műsorbeosztá­sát a Megyei Moziüzemi Vállalat intézi az állami filmszínházakkal egyidőben és azonos elvek alapján. Ugyancsak a vállalat elégíti ki az alkalomszerű filmkéré­seket. A szakszervezeti mo­zik műsorbeosztását az illetékes szakszerve­zeti szervek továbbra is figyelemmel kísérik. így a Moziüzemi Vállalat a szakszervezeti mozikra vonatkozó műsorbeosz­tást tartozik megbeszél­ni az SZMT-vel. Reklamáció esetén is — ha a vállalattal nem sikerült meg­egyezni — az SZMT kultúr- felelőséhez kell a jövőben fordulni. Az értekezleten szóba került a propaganda-anyag­gal való ellátás, az adatszol­gáltatás, a fizetési kötelezett­ségek és egyéb kérdések. A Moziüzemi Vállalat igazgató­ja. Sztankovics elvtárs fel­vetette a TMK létesítését, amelynek feladata a gépek rendszeres ellenőrzése, bemé­rése, s az esetleges hibák ki­javítása. A megjelent kultúrotthon igazgatók és mozigépészek kö­zül sokan aggodalmuknak ad­tak kifejezést: az új hely­zettel nem kerülnek-e hátrá­nyos helyzetbe az állami ke­zelésű mozikkal szemben. Töb­ben példákat hoztak fel arra, hogy a vállalat és a szak- szervezeti mozik közti együtt­működésben, viszonyban vol­tak visszásságok a múltban. A vállalat igazgatója, vá­laszában kijelentette, hogy semmiféle konkurrencia szellemnek nincs helye szakszervezeti és állami kezelésű mozik között, te­kintve. hogy céljuk azo­nos: elősegíteni a dolgo- ' zók kulturális nevelését, felemelkedését. Természetes, hogy a munka folyamán adódhatnak hibák, sőt nézeteltérések, súrlódások. Ezek azonban csakis a kö­zös munka alapján jöhetnek létre és ilyen szellemben is fognak megoldódni. Elképzel­hető az is, hogy egyszerre nem lehet minden mozi igé­nyét a kívánságok maximu­mának megfelelően kielégíte­ni. Azonban mindenki meg lehet győződve róla, hogy a mozik filmellátását igyekezni fognak a helyi igények fi­gyelembe vételével megoldani, összhangban az igények jo­gosultságával. Január 10-vel Salgótarján­ban munkához kezdett a vá­ros és megye idegenforgal­ma irányításához nagyon szükséges Nógrád megyei Ide­genforgalmi Hivatal. Az Idegenforgalmi Hivatal megkezdte a város idegen- forgalmának fellendítésével kapcsolatos tennivalók lebo­nyolítását. így kirándulóhe­lyek állapotának felülvizsgá­latával, a kilátók gondozásá­val, üzemeltetésével és új ki­látók építésével kapcsolatos CSIKASZ ISTVÁN: Magasság, s mélység utasa Soha nem láttam még olyan utcát, mint az életünk felett! Mint sóhajtó parabola, indult az acél, a test: pirosló körbe-fogóra, fekete süvitésre a ködös Föld felett! Föld! Te felhőgomoly, elekiroterriogramm I Felnőttek az iskolapadban jelezte minden magma-szíirverésedet! Égtem, hulltam, repültem. „Tanul az egész ország” — halljuk napjainkban lép- ten-nyomon. S ha némi túl­zás rejlik is e megállapí­tásban, kétségkívül kifejezi azt az egyre szélesebb kö­rökben tért hódító törekvést, amely a tudás magaslatainak meghódítására sarkall fiata­lokat és az idősebb generáció képviselőit egyaránt. Ma- már kéretlenül is egyre na­gyobb tömegek élnek azok kai a továbbtanulási lehető­ségekkel, amelyek a felsza­badulás előtt csupán az ural­kodó osztály műveltségi mo­nopóliumát jelentették. De beszéljenek a számok, a té­nyek! Az 1961/62. tanév elején az általános iskolák esti ta­gozatán 84, levelező tagoza­tán pedig 56 hallgató kezdte meg a tanulást Bgvarmaton. Tehát 140 felnőtt ciolgozó tö­rekszik az általános isko­lai végzettséget mihamarább megszerezni Közülük — foglalkozásukat tekintve — 77 fő munkás. 5 fő paraszt. 58 pedig alkalmazott. Sokan viszont — s ez már az indokolt ■ igényesség, a feljebb törekvés egiészséges tendenciáit villantja meg — nem elégednek meg az álta­lános iskolai képzettséggel, hanem igyekeznek középfokú képesítésre is szert tenni. Nem kevesebb, mint 319 dol­gozó iratkozott be a tanév kezdetén a dolgozók gimná­ziumába! A Balassi Bálint gimnázium esti tagoza­tán 40 hallgató folytat­ja tanulmányait. Ezen­kívül 74-en kereskedelmi technikumot végeznek. 30-an mezőgazdasági technikumba járnak. 28 dolgozó pedig a pénzügyi technikumot válasz­totta. Ez annyit jelent, hogy a város területén egyidejű- «• leg összesen 491 „felnőtt ne­buló” ismerkedik a közép­iskolai tudományok rejtel­meivel ! Igen örvendetes, hogy a beiratkozottak létszámán be­lül erőteljes növekedést mu­tat a munkások, a 20—30 év közötti fiatalok és a dol­gozó nők aránya. Ami pe­dig az eddigi tanulmányi eredményeket illeti, az I. ne­gyedévi beszámolók biztató fejlődésről tanúskodnak. Minden elismerés megilleti azokat az embartásainkat, akik deresedő fejjel ugyan, de ifjonti szívvel ismét visz- szatémek az iskolapadok birodalmába! úszva súlytalanul: dinamikája indulatnak! A Kék Ember vagyok s az Éter fényévmilliónyi kilométer rádiusának első rajzolója! A földművesszövetkezetek előkészületei a SZÖVOSZ V. kongresszusára Az Országos Földművesszö­vetkezeti Tanács 1961. decem­ber 8-i határozata alapján ez év március hó végére ösz- szehívta a SZÖVOSZ V. kongresszusát. E határozat­nak megfelelően megyénkben is megkezdődtek a földmű- vesszövelkezetekben, és. kö­zépirányító szerveinél a ve­zetőségek és a küldöttek új- jáválasztása. Milyen eredményekről szá­molhatnak be a vezetőségek a földművesszövetkezet tag­jainak? Az elmúlt négy év alatt megyénk földművesszövetke­zeti szervezete jelentősen fej­lődött. Taglétszámuk jelen­leg meghaladja a 46 000 főt. Részjegyalapjuk jelentős mér­tékben emelkedett és a szö­vetkezeti tagság vagyona meghaladja a 80 millió Ft-ot, mely az összes eszközök több mint 50 százalékát teszi ki. Az elmúlt négy év alatt álla­munk önzetlen segítségével, a szövetkezeti tagság hozzá­járulásával megyénk falvai­ban 43 000 000 forint értékű beruházást és felújítást vé­geztek a földművesszövetke­zetek. Üj létesítményeket kaptak: Örhalom, Alsótold, Csesztve, és más községek. Megépült a Megyei Értékesítő Központ több mint 8 millió forintos zöldség- és gyümölcsraktára is Salgótarjánban. Négy év alatt a földműves­szövetkezetek kereskedelmi és vendéglátóipari egységei­nek száma flft-gyel szaporo­dott. A számszerű növekedés mellett az utóbbi időben 54 új kereskedelmi formában működő egység (önkiszolgáló és önkiválasztó), valamint 20 szaküzlet került megnyitásra, illetve szakosításra. Átalakí­tások és felújítások folytán 9 cukrászda. 23 büfé-falatozó, 2 kisvendéglő segíti a lakos­ság igényeinek kielégítését. A kereskedelmi forgplom 26 szá­zalékkal haladta meg a múlt évben az 1957. évit. A legutóbbi megyei kül­döttgyűlés óta a forgalom emelkedésén belül jelentősen emelkedett az iparcikk for­galom. Az utóbbi 2 évben 320 televíziót, 2934 rádiót, 388 motorkerékpárt, 2751 ke­rékpárt, 2103 mosógépet, és 29 000 000 forint értékű bú­tort vásároltak a földműves­szövetkezeti boltokban. Ja­vult a felvásárlási munka szervezettsége, nőtt a MÉK és a földművesszövetkezeti felvásárlás volumene, érteke. Szélesedett a termelési és az értékesítési szerződéskötés. Sikerült elérni, hogy a ter­melőszövetkezetekben a zöld­ség-gyümölcstermelés biztos bázist nyújt a lakosság ellá­tására, az export és ipari igények kielégítésére, és ma már elmondhatjuk, hogy az árualapok nagy részét me­gyén belül tudjuk biztosítani. Míg 1957-ben 1214 vagon zöldség-gyümölcsöt vásárol­tunk fel, 1961. évben, — az aszályos időjárás ellenére is — ez a szám 1898 vagonra emelkedett. Javult a földművesszövet­kezetek költséggazdálkodása, a jövedelmező gazdálkodás, s ennek következtében jelentő­sen gyarapodott a szövetke­zetek vagyona. Egyre több olyan igazgatósági és fel­ügyelőbizottsági tag van, akik aktívan működnek közre a munkában, az eredmények fokozásában, a meglevő hi­bák, hiányosságok leküzdésé­ben. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében, a termelőszö­vetkezetek megszilárdításá­ban, megsegítésében, a föld­művesszövetkezetek válasz­tott vezetőségi tagjai, dolgo­zói is részt vettek, amiért el­ismerés illeti az e területen közreműködő elvtársakat. Az elért eredmények mel­lett a fmsz-ek életében szá­mos hiba, hiányosság tapasz­talható, mely a fejlődést, a még eredményesebb munkát gátolja. A vagyonvédelem te­rületén 1961-ben visszaesés volt. Még mindig sokan van­nak olyanok, akik a szövet­kezeti vagyont megkárosít­ják. Nem elég hatékony a társadalmi ellenőrzés. Nem minden fmsz-nél érvényesül a munkában a tömegszerve­zeti jelleg. Akadnak még hiányosságok a zöldség-gyü­mölcs átvételénél, a minősí­tés területén. A kultúrált ke­reskedelmi egységek mellett még mindig találkozunk az örökségbe maradt szatócs­boltokkal, füstös kocsmákkal. Melyek a főbb tennivalók? Tovább kell növelni a ke­reskedelmi és vendéglátóipari egységek kulturáltságát, el kell érni, hogy az elmaradott, problémákat oldanak meg a közeljövőben. Minden jelentősebb léte­sítményt Bekapcsolnak majd az idegenforgalomba. Megkez­dik az előkészületeket az is­kolai és turista-csoportok el­helyezésével kapcsolatosan. Ennek érdekében idegenfor­galmi szállásokat létesítenek és felkutatják a fizetőven­dég szolgálat létesítéshez szük­séges kiadó szobákat. Az Idegenforgalmi Hivatal feladata lesz a megyén be­lüli dolgozók és a megyébe érkező turisták hétvégi pihe­nésének megszervezése is. Hozzákezdenek a dolgozók szórakozásának megszervezé­séhez is, előkészítik a hét­végi vikkendezők számára al­kalmas program kidolgozását. A szülői munkaközösségi elnökök háromhónapos to­vábbképzésének második sza­kasza január 22-vel megkez­dődik. A járásonként megszerve­zett SZMK továbbképzés«! a gyermeknevelés kérdéseiről hallgatnak előadást és nyit­nak vitát a résztvevők. Majd a járási vöröskeresztes titká­rok a Tiszta iskoláért vívott mozgalomról tartanak elő­adást az SZMK elnökeinek. Ezenkívül megkezdődik a nőtanács titkárok továbbkép­zésének második része is jan. 26-tal. Az ugyancsak járási székhelyeken megrendezett tanfolyamokon az ötéves terv termelőszövetkezetekbeni fel­adatairól tanácskoznak majd a nőtanács titkárok mezőgaz­dasági szakemberek irányítá­sával „A péksütemények futárja“ A tizenöt esz­tendős Ocsovai J^- nns hatórás mű­szakban odaadóan segíti a sütőipari vállalat szécsényi kirendeltségének munkáját. Napon­ta mintegy 2500 darab péksüte­ményt juttat el az üzletekbe hatal­mas kosarakban, kerékpárján szá- guldva. Nyári me­legben, téli fagy­ban, esőben és hó­ban, fáradhatatla­nul járja az üz­leteket a vállalat ropogósra sült sü­teményeivel. így jut el aztán idő­ben a dolgozók asztalára az íz­letes kifli, zsem­lye és sósperec. célnak nem megfelelő falusi kocsmák, szatócsboltok, a kö­vetkező évben átalakításra kerüljenek. A beruházások és a felújítások felhasználá­sánál a célszerűséget és a gazdaságosságot figyelembe kell venni. Fokozott gondot kell fordítani a kereskedelmi alkalmazottak nevelésére, szakképzettségük növelésére. A falu folyamatos áruellá­tását — részben a választék bővítésével — tovább kell javítani. A felvásárlási mun­kát olcsóbbá és szervezetteb­bé kell tenni, el kell érni, hogy a tsz-ek által meg­termelt, étkezésre alkalmas zöldség-gyümölcs áru, — mi­nőségének megfelelően — tel­jes egészében felvásárlásra kerüljön. Emellett fokozott gondot kell fordítani a ház­táji gazdaságokban megter­melt áruk felvásárlására is. A termelés és felvásárlás vo­lumenének növelésével egy­időben a zöldség-gyümölcs cikkekből folyamatosabban kell a megye belső ellátását megszervezni. A hivatali ellenőrzés mel­lett jobban kell támaszkod­ni a társadalmi ellenőrzésre. Következetes harcot kell folytatni a fogyasztók meg­károsítói és a szövetkezeti vagyon elherdálói ellen. A földművesszövetkezetek alap­vető feladata továbbra is, hogy a termelőszövetkezeteket, mint testvérszövetkezeteket munkájukban segítsék, támo­gassák és közös erőfeszítése­ket tegyenek a falu kulturá­lis életének fellendítése érde­kében. A földművesszövetkezetek­nél tovább kell szélesíteni a szövetkezeti demokráciát, a döntésok minden esetben a hatásköröknek megfelelően történjenek. A feladatok, amelyek a fmsz-i szervek előtt állnak, nem csekélyek, ezért szüksé­ges, hogy a tagság olyan földművesszövetkezeti tagokat és vezetőket válasszon meg, akik helytállásuk, felkészült­ségük, rátermettségük alap­ján alkalmasak a vezetésre és élvezik a tagság bizalmát. Olyanokat, akik szervezőké­pességükkel, hozzáértésükkel mozgósítani tudják a szövet­kezet tagjait, dolgozóit ter­veink és célkitűzéseink meg­valósítására, akik őszinték, becsületesek, bátrak a kezde­ményezésben és van érzékük az új iránt. Egyidejűleg a vezetésbe nagyobb számban kell beválasztani nőket és fiatalokat. A most folyó tag-, köz- és küldöttgyűléseken a föld­művesszövetkezeti tagok meg­tárgyalják az elkövetkezendő 4 év helyi programját és a tennivalókat is. Meg vagyunk róla győződve, hogy ezek a programok a helyi lehetősé­gek messzemenő figyelembe­vételével, a tagság közremű­ködésével, a párt és a taná­csi szervek további segítségé­vel ugyanolyan mértékben — sőt, még fokozottabban — vi­szik előre a földművesszö­vetkezetek eredményeit, mint az elmúlt négy év során. Biztosak vagyunk abban is, az újonnan megválasztandó vezetőségek a földművesszö­vetkezeti tagokra támaszkod­va eredményes munkájukkal biztosítani fogják, hogy me­gyénk földművesszövetkeze­tei a második ötéves tervben meghatározott feladatokat minél eredményesebben meg­valósítják. Pilinyi László

Next

/
Oldalképek
Tartalom