Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)

1962-01-17 / 5. szám

1962. január 17. NÖGRÄDI népújság 5 A héten sor kerül az első zárszámadási közgyűlések re Megvalósítják az elgondolásokat A termelőszövetkezeti zár­számadások előkészítése me- gyeszerte befejezéshez közele­dik. Ezekben a napokban a gadaságok könyvelői igen komoly és'felelős munkát vé­geznek, hogy á leltározások, felmérések alapján pontos mérleget készítsenek az el­múlt esztendőről. Dolgozó parasztságunk a zárszámadások elé ez alka­lommal különösen nagy vára­kozással tekint Számos ter­melőszövetkezetünk életében a múlt esztendő volt az, amely az erők első együttességét je­lentette a munkában, másutt viszont a már meglévő ala­pok szilárdultak. Általában a munkafegyelem terén is ör­vendetes fejlődésnek lehet­tünk tanúi az 1961-es munka- szakaszban. Az előzőknél gon­dosabban, okosabban tervez­tek a gazdák, s bár az idő­járás a nyári hónapokban rengeteg kárt okozott, a szor­galom, a fáradozás a legtöbb helyen nem volt hiábavaló. Mint már jelentettük, a zárszámadó közgyűlésekre a salgótarjáni járásban január 15—február 15. között kerül sor s a többi járásban is még ebben a hónapban megkez­dődnek a közgyűlések. E hét második felében ke­rül sor a somoskői, valószí­nűleg a bámai, mátranováki, kisterenyei és vizslási ter­melőszövetkezetek zárszámadó közgyűlésére, s megtörtént a rövidesen szintén közgyűlés elé kerülő zárszámadás meg­erősítése Erdőtarcsán és Szé- csényben is. sssssssssssss Megyei tanácstagok ankétja Kedden, Rétságon megkezdődött a megyei ta­nácstagok járási székhelyen­ként megszervezett ankétja. A Rétsági járásban te­vékenykedő megyei tanácsta­gok a legfontosabb tanácstagi teendőket vitatták meg. Ezen­kívül valamennyi járási szék­helyen sor kerül a járás­ban lakó megyei tanácstagok megbeszélésére. ' Szerdán a szécsényi, a pász­tói és a salgótarjáni járás me­gyei tanácstagjai találkoznak, csütörtökön pedig a balassa­gyarmati járásban tevékeny­kedő megyei tanácstagok ösz- szejövetelére kerül sor. A balassagyarmati Palóc­föld Termelőszövetkezetben január második felében tart­ják a közgyűlést, s mert a tsz az elmúlt esztendőben mintegy 450 ezer forint ér­tékű terven felüli saját beru­házást végzett, az ennek alapján visszatérülő összeg is jelentősen növeli a munka­egység értékét. A rétsági járásban a teres­Az elmúlt esztendei aszá­lyos időjárás, sok esetben a növényápolás elhanyagolása, ném egy termelőszövetkezet­ben megnehezíti most az ál­latállomány takarmányozá­sát. A felmérések szerint mintegy 700 vagont tesz ki az az abrakmennyiség, amely az előbbi okokból kifolyólag hiányként jelentkezik ter­melőszövetkezeteinknél. Mindezekből az következik’ hogy nagyon gondosan, ta­karékosan kell gazdálkodni az abraktakarmánnyal vala­mennyi termelőszövetkezet­ben, hogy megfelelően átte­leltethessék a meglévő állo­mányt. A jövőre vonatko­zóan ebből azonban azt a következtetést is le kell von­nunk, hogy abraktakarmány termesztésünket már az idén úgy kell megszervezni, hogy — az átlagtermések fokozatos növelésével — biz­tosítsa az egyre növekvő ál­lattenyésztési feladatok ma­radéktalan teljesítését. Abraktakarmányaink fe­hérje összetételének meg­javítása érdekében több ter­melőszövetkezetünk már az idén a fehérjében gazdagabb takarmányok, a borsó, de fő­ként az árpa termesztésére fér át nagyobb mértékben. kei Kossuth és a szendehelyi Kossuth Termelőszövetkezet készült el elsők között a zár- zámadási előkészülettel, s a közgyűlések január 29-én kez­dődnek meg a járásban. Ezen a napon a tereskei, szendehelyi, berkenyéi, bor- sosberényi, nógrádsápiak tart­ják meg a termelőszövetke­zeti zárszámadó közgyűlése­ket. A kukorica azonban tovább-, ra is igen fontos növény marad, hiszen az ötéves terv végére sertéshizlalási ter­vünk éppen háromszorosa annak a mennyiségnek, amelyet 1955-ben adtunk az államnak, s ennek teljesíté­se nagymértékben attól függ, mennyi kukoricát termelünk. A kukorica holdanként! ho­zamának növelésébe már az idén nagyobbak a remé­nyeink, mint eddig' bármikor. A vetésterület túlnyomó többségét őszi mélyszántás­ban részesítették szövetke­zeteink, s az idei évben a Simazin - és a Hungazin vegyszerek alkalmazásával a növényápolási munkákban is előbbre haladunk. Fontos és új eleme takarmánj'ter- mesztésünknek a takarmány- borsó. amelyből 1962-ben je­lentősen nagyobb területet vetnek be szövetkezeteink, a 800—1000 katasztrális hold­nál, amely tavaly volt. A borsótermesztéssel kapcso­latosan a megyei mezőgazda- sági osztály tervezi, hogy né­hány termelőszövetkezetnél mintaparcellákat szerveznek, s a termelőszövetkezetek ve­zetői tapasztalatcseréken is­merkednek meg az elért ter­melési eredményekkel. Varsányban a Dózsa Ter­melőszövetkezetben már hozzáláttak az idei gazdasági tervek megvalósításához. A növénytermesztésben még csak a szükséges intézkedéseket, előkészületeket teszik meg ezekben a téli napokban, hogy mire az idő engedi, azonnal munkához láthassa­nak a földeken. Az állatte­nyésztés fejlesztése az 1962- es gazdasági év terve sze­rint azonban már megkez­dődött. A termelőszövetkezetben a tehenészet az, ahol az idén igen komoly fejlődéssel szá­molnak. A jelenlegi százas tehénlétszámot az év végére 130-ra növelik, s mindezt úgy. hogy elsősorban a ter­melőszövetkezet saját erejét veszik figyelembe. Többéves tenyésztői munka eredmé­nyeként a termelőszövetke­zetnek ma már megfelelő alapanyag áll rendelkezésére a kiöregedett állatok pótlá­sara. a létszám növelésére, most hozzáláttak, hogy ki­alakítsák a megfelelő vem­hes üszőállományt. A terv teljesítéséhez szo­rosan hozzátartozik, hogy megfelelő férőhelyet teremt­senek az állatoknak. Az idén kerül sor két növendék­istálló megépítésére, amely­hez a szükséges előkészüle­teket. — építőanyagok szál­lítását — megkezdték. Az állatoknak azonban addig is megfelelő férőhelyet kell biz- tosítaniok. A termelőszövet­kezetben nagyon jól haszno­sítják ezeket a téli napokat. Az építőbrigád régi épülete­ket, fészereket alakít át, amelyben átmenetileg férő­helyet biztosítanak a növen­dékállatoknak. Eddig közel 40 állatnak teremtettek régi épületek átalakításával ideig­lenes férőhelyet.-----------o »--------------------------­N övelik az árpa, kukorica és borsó vetésié rCilefél’ az idén Fiatalok dicsérete Eged Margit és Mészáros Mária zsúny-pusztai fiatalok, éppen egy esztendeje kérték felvételüket a Dózsa Terme­lőszövetkezetbe. Akkor né- hányan ellenezték felvételü­ket, mondván, hogy fiatalok, nem sok hasznukat veszik a közösségben. A közgyűlés azonban — a szövetkezeti tag­ság többségének józansága, megfontoltsága alapján — mégis úgy döntött, a két fia­talt vegyék fel tagként a zsúny-pusztai Dózsa Termelő- szövetkezetbe. —36 forint lesz — figyelem­be véve Eged Margit min fi egy 8600 forintot, Mészáros Mária pedig 8300 forintot ke­resett egy esztendő alatt. Ez azonban még nem minden. A termelőszövetkezetben annak idején úgy határoztak, hogy azokat a tagokat, akik lelki- ismeretesen elvégzik a rá­juk bízott munkát, mindent elkövetnek a magasabb ter­méseredményekért, prémium­ban részesítik. Eged Margit és Mészáros Mária ezer-ezer forint értékű terményt kap­tak prémiumként. Eged Margit és Mészáros Mária mindketten tagjai a KISZ-szervezetnek. A terme­lőszövetkezetiek nemcsak az ő munkájukkal elégedettek. Dicsérik a KISZ-szervezet va­lamennyi fiatalját, hiszen a nyár folyamán minden fiatal 56 társadalmi munkaórát dől gozott a szövetkezetben. Megy a traktor vándorútra... Merészet és nagyot gondol­tak az elmúlt évben Diós- jenőn, az Üj Barázda Ter­melőszövetkezet vezetői és tagjai: traktort vásárolnak! Elhatározásuk nemcsak azért volt merész, mert a termelő- szövetkezet évek óta gyengén dolgozik, s a 160 ezer forint, a traktor ára, csak tetézi adósságukat. A szövetkezetiek arra gondoltak, ez a költség hamarosan megtérül, hiszen a 2500 katasztrális hold meg­munkálása gyorsabb és gaz­daságosabb is így. A jelek azonban egészen mást mutatnak. Az ősszel a DT—54-es traktor megérke­zett a diósjenői állomásra, de munkába állítani nem tudták, mert a hatalmas alkotmány hibásnak bizonyult. Hívták a FÖMAV-ot: — Nem tartozik hozzánk — hallották a drót túlsó végén. — Talán a TECHNOIMPEX tud valamit — tették még hozzá leereszkedően. Telefonáltak a TECHNO- IMPEX-nek, s néhány nap késéssel, meg is érkezett a szerelő. — Tengelytörés — állapí­totta meg szakértelemmel a gép orvosa. — Anyagot adunk, javítsa meg a termelő- szövetkezet, — s mint aki jól végezte dolgát, visszatért ál­lomáshelyére. Tanácstalanul meredtek egymásra a szövetkezet veze­tői. míg egyiküknek eszébe jutott. — Majd segít a Földműve­lésügyi Minisztérium. Segített is. Forduljanak a Csongrád megyei Gépjavító Vállalathoz — világosították fel a szövetkezet vezetőit. S a traktor megkezdte vándor- útját, elindult Diósjenőről Hódmezővásárhely felé. Az elnök azonban most már óva­tos volt. Még ha a minisztérium mondja is, azért nem árt te­lefonon szólni Hódmezővásár­helyre. S jól sejtette: a gép megjavítása nem tartozik a vállalat „profiljához”. Talán Szolnok vállalja, mondták.---------------4V4 C söngették a szolnoki válla­latot. Erdembeli választ azon­ban nem kaptak, miután nem volt otthon az illetékes elő­adó. Az elnök táviratot me­nesztett Szolnokra, melyben kérte az előadót, javítsák meg a gépet, s szóljanak Hód­mezővásárhelyre, ha odaérke­zik, irányítsák Szolnoknak. Az üzenet talán még el sem jutott az illetékes előadóhoz, amikor az aszódi gépállomás telefonált Diósjenőre: megja­vítják a traktort, küldjék el minél előbb. Könnyű volt ezt mondani, de megtenni annál nehezebb. A szövetkezet vezetői, amikor megkapták az üzenetet, tulaj­donképpen azt sem tudták, merre vándorol a traktor. Gyorsan tippelni kezdtek. Hívják Hódmezővásárhelyt? De mi történik akkor, ha a gép már elment onnan? Szol­nokra csengessenek? Hátha még oda sem érkezett? Tehe­tetlenek voltak, s ha eifra szavakkal illették is azokat, akik sikeresen megnyújtották a traktor vándorútját, várták, egyszer majd csak véget ér. Nemrégiben hírt kaptak a traktorról. Az aszódi gépállo­másról telefonáltak: a gép megérkezett, már a hibát is megállapították. Megjavítani? Igen, megjavítják. Hogy mi­korra készül el? Az egyálta­lán nem rajtuk múlik. Ami­kor megkapják a javításhoz szükséges alkatrészt. S Diósjenőn megint csak várnak. A történtek után még bizakodnak is. Ha az ősszel nem is tudták használni, ta­vasszal talán itt lesz a trak­tor. Mert ha a nagy termé­szet fel tud ébredni tavasz- szal, majd csak felébred az emberi lelkiismeret és felelős­ségérzet is és nem nyújtják időtlen időkig egy traktor vándorútját, a szövetkezeti tagok jóindulatú türelmét. Mert határa azért minden­nek van! Vincze Istvánné Műszaki és egyéb tájékoztatási szolgálat a megyei könyvtárban A megyei könyvtárban meg­szervezték a műszaki és egyéb tájékoztatási szolgálatot az ér­deklődő műszaki- és egyéb szakemberek, olvasni vágyók számára. Itt. a legfrissebb műszaki anyagokról kaphatnak tájé­koztatót az érdeklődők, a mű­szaki szakirodalom olvasásá­val foglalkozó szakemberek, szakmunkások. Téli órákon Első munkások között van az asszonyok között a kisterenyei Vörös Október Termelőszövetke­zetben Végh Jánosné. Még a férfiakkal is bátran egy sorba áll, pedig a 68. telét tapossa a nyugdíjas asszony. Végh néni a téli napokban is fáradhatatlan, talál magának mindig hasznos Időtöltést. Kukoricamorzsolás köz­ben talán éppen azt számolgatja, hogy nyugdíja mellé vajon meny­nyit kap a szövetkezetben a kö­zeli zárszámadáson. A. fiatalok nem éltek visz- sza a bizalommal. Eged Mar­git 245, Mészáros Mária pe­dig 236 munkaegységet tel­jesített az elmúlt esztendő­ben. Szorgalmas, lelkiisme­retes munkájukra mindig szá­míthattak. De nem csalódtak számításukban a fiatalok sem. A munkaegység értékét — 35 Paraszt asszony vendégek a Gagarin brigádnál Az acélárugyári Gagarin- brigád meghívására január 27-én Salgótarjánba látogat a nógrádi Béke Termelőszö­vetkezet szocialista címért küzdő kertészeti asszonybri­gádja. A parasztasszony vendégek az üzemi munka tapasztala­tainak megvitatását kérik a munkásasszony vendéglá­tóiktól. A két brigád között már régóta meglevő hasznos kapcsolat továbbfejlesztésé­nek egyik jelentős állomása lesz ez a januárvégi talál­kozó. r/1 elefonáltam én Lu­•* dányhalásziba, hogy a tizenegyes busszal érkezem Salgótarjánból, Gyebnár elv­társ még sincs az irodában. Hiába, nagyon sok dolga van egy földművesszövetkezeti el­nöknek. Most is azért kereste fel a termelőszövetkezet el­nökét. hogy a tóból gyűjt­sék tele a vermeket jéggel, amit azután sóval tartósíta­nak a nyári ínséges időkre. Jó másfél óra is eltelik, míg megérkezik, kitűnő al­kalom nyílik arra, hogy munkatársainak megoldódjék a nyelve. — Ha tudnék, sem beszélnék róla rosszat — mondja az egyik._ — Kicsit szerényebb lehetné — így a másik. — Hogy, hogy? — kérdezem. — A szövetkezet minden eredményéről azt hi­szi. csak az ő érdeme ... Látom, az elvtárs szívesen bírál, tovább érdeklődöm, milyen hibája van még a „főnökének"? — A kampánymunkáknak csak az irányításában szeret résztvenni. Ezt a szövetkezet dolgozói sérelmesnek talál­ták ... Az őszi baromfi be­gyűjtést azután már együtt végeztük. — Es a jó? — Gyebnár elv­társnak bizonyára helyes in­tézkedései is vannak. Nem terjedhetett el indokolatlanul Munkában az ügyvezető róla, hogy a szécsényi járás legjobb ügyvezetője. — Nem hát! — válaszolják egybehangzóan. — 1957 első felében, amikor átvette a ve­zetést. a szövetkezet veszte­séggel gazdálkodott. Az el­múlt évet viszont közel fél­millió forintos nyereséggel zárjuk. Ez a felesleges ki­adások megszüntetésének, a rendszeres ellenőrzésnek és a minden téren való takaré­kosságnak köszönhető. Álló­eszközeinket. árukészletein­ket ma már állami hitéi nél­kül, saját erőnkből szerezzük be. S ez nem csekély érde­me Gyebnár Albertnek. /é taglétszám aránya is jól alakult az utóbbi időben Ludányhalásziban. A felnőtt lakosságból 981 em­bert szerveztek be eddig. Va­lamennyien tsz-tagok is. A testvérszövetkezetek egy­máshoz való jó viszonyáról az Alkotmány Tsz agronómu- sától értesülünk. . — Nagy segítségünkre vol­tak a földművesszövetkezetek dolgozói a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében. Istál­lóépítéssel, bőséges áruellá­tással is hozzájárultak a kez­deti nehézségek leküzdéséhez. Mi meg sóderszállítással, fu­varral segítjük a mozaikgyár­tást. Most a községi tanácselnök lép be. — Hoztam az anyagot a holnapi politikai oktatáshoz — tesz az asztalra egy bros- súrát. — Majd adják oda Gyebnár elvtársnak. 'JT ehát a földművesszö­•* vetkezet 32 dolgozójá­nak pártoktatását is az ügy­vezető végzi. A következő, aki az ajtót megnyitja: keskenyarcú, ró­zsaszín arcbőrű, energikus tekintetű fiatal férfi. Ügy 28 év körül lehet... Felém bic­cent, azután egyenesen a sa­rokban levő asztalhoz siet. Ott leül és irataiba mélyed. — Az elnök — súgják oda nekem. — Jó távol van tő­lem, úgy kiabálok át hozzá: — Én telefonáltam tegnap magának... — Tudom — emeli ki a fér jét egy pillanatra fontos le­velei közül. Azután vissza­süpped újra. — Hallom, ismét igazgató­sági elnöknek jelölik — pró­bálom a „beszélgetést” foly­tatni, ugyancsak ötméteres messzeségből. — Mik a ter­vei, ha megmarad vezetőpo­zíciójában? — Az én terveim? — só­hajt fel. —j Hiszen, ha csak rajtam múlna ... Kisvendéglő kellene nagyon a falunak. A dolgozó parasztság szívesen venné a közétkeztetést, s így azt is meg tudnám oldani. Azután van Horkán egy ide­gen épületben levő kicsi és korszerűtlen vegyesboltunk. Ahelyett szeretnénk egy új­rendszerű vegyes- és italbol­tot létesíteni... — Hűha! — néz hirtelen az órájára. — Fél hároml Reggel óta nem voltam ott­hon, nem is ebédeltem. Ugyanis ilyenkor szoktam a cserépkályhába begyújtani és az állatokat megetetni — teszi hozzá magyarázóan. — Tehát nemcsak jó veze­tő, hanem jó férj is — álla­pítom meg, mire 6 az inge gallérjáig elpirulva valászol- ja: — Azt a feleségem tudná megmondani. ,| felesége?... ő az Al­** kotmány Tsz könyve­lője ... S bizony nagyon elé­gedett a férjével, mert nincs annál kellemesebb érzés, mint amikor a munkából ha­zatérve meleg szoba várja az embert... Az új házban, amelyre 1956 — esküvőjük — óta gyűjtöttek a fiatal házasok. És amelynek építéséből — malterhordással — jócskán kivette a részét az ifjú férj is... — kemény —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom