Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)

1962-01-10 / 3. szám

nögrAdi NÉPÚJSÁG 1962. január IC Meghozza-e 1962 Tereskének is az igazi eredményt? ezt tudják és lelkiismeret- furdalást éreznek érte. Ja­vítani szeretnének, csak hát hirtelenében még nem tud­ják hogyan, mi módon in­duljanak. És bizony a ne­gyedévi munkaterv sem irá­nyoz elő az ügy jelentőségé­nek megfelelő határozottság­gal ilyen tennivalót. Nem fogalmazza meg senki, de ott van a gondo­latokban: minden más ered­ményt maga mögé sorol az, ha a termelőszövetkezet nem éri el, amit célul tűzött. En­nél nem lehet fontosabb fel­adata a tanácsnak sem. De akkor mondjuk is meg: el­ismerésre méltóak ugyan az elmúlt évi erőfeszítések, de azoknak a fénye elhalványul a tsz fogyatékosságától. Mikor ez a gondolat ural­kodóvá válik, a járási tanács titkára, a községi elnök és titkár most már csak erről beszélget. Restellkednek. Ér­ződik, hogy kellemetlen szá­mukra. Galambos próbál mentegetődzni is, hogy az adósság így, az adósság úgy, de végső soron szembenéz­nek a dolgokkal és már ke­ik köztudatban úgy szere- pel, hogy Tereske a rétsági járás egyik legeredmé­nyesebb községe. És ez így is van. Nincs izgalmasabb, mint ilyen eredményeket hí­rül adni. Azért kerestük fel Csernák József elvtárssal, a rétsági járási tanács titkárá­val a tereskei elvtársakat, hogy hírül adjunk életükből hacsak egy csipetnyit is. Csernák elvtárs is nagyon szívesen csatlakozott az útra — mert mint mondta — ő is ott ta­nácstag. És ezt nem kis büsz­keséggel újságolta. Tereske nagyon takaros községecske, szorgalmas, sok­ra érdemes dolgozói munká­jukkal már sokat hozzájárul­tak megyénk jó hírnevének öregbítéséhez. Megfontolt, kö­rültekintő emberek a község vezetői is. Mi a tanácsiakat látogattuk meg, Galambos Pétert, a tanácselnököt, és Ferencsik Gábort, a tanács- titkárt. Mindketten a tanács megalakulása óta bírják a község lakosságának bizalmát. És ahogy elmondják többen is a faluban, ha továbbra is ilyen szorgalommal, felelős­séggel dolgoznak, a lakosság a jövőben is mögéjük sora­kozik. És hogy mindez nem csu­pán üres beszéd, az eredmé­nyek sokaságát sorolhatjuk bizonyíttékként. Kezdjük ta­lán azzal, hogy annakidején a tanácsülés egyöntetű hatá­rozata értelmében lépett a község a nagyüzemi gazdál­kodás útjára. Ez már sejteti is, hogy a tanács ebben a községben igen határozottan áll hivatása magaslatán. Ügy vannak valahogy, hogy a falu gondja a tanács gondja. Az elmúlt esztendő Tereskén az eredmények esztendeje volt — újságolják az elvtár sak — és sorolják is az ered­ményeket. Nagyon büszkék, hogy a lakosság a községfej­lesztésben például 3 ezer fo rintot ajnáiott fel, mint tár­sadalmi munkát és a 3 ezer forintból 16 ezer forint lett. Igen lelkesen álltak a mun­kához, megértették a község­fejlesztés jelentőségét. Építet­tek járdát, köveztek utcát, fá- sítottak. kultúrotthont létesí­tettek és ehhez hasonló nos dolgokat. Aztán köv zik a felvásárlás, mert kifejezője a feladatokhoz hozzáállásnak. Náluk gaboná­ból 175 százalékos a szerződés lett volna hagyni teljesítése, a sertés 110, a ba-íma. És ideírni: a romfi 130. így sorolják . sor- ^ salgótarjáni városi ban az eredményeket. Lehet- íj tanács művelődési séges, hogy vannak, akik ^ osztálya miatt. Hogy félrehúzzák a számok felsoro- ^ miért? Közeledik a lásától a szájukat és csak a £ féléves beszámoló százalékokat látják, de ezek- J és értékelés ideje a nek nincs igazuk, mert ezek ^ Dolgozók Esti Isko- a százalékok az ország gaz-Iája esti és levelező dasági életének alakulásáért J tagozatán. Naiv rnó- érzett felelősség százalékai. £don, azt képzeltük, "[Vagyszerű eredményeik ^ bogy a művelődési ' vannak tehát a teres-osztályon — f eldől - keieknek. Amikor ezt megálla- ^ Kozva a félév eddigi pítjuk, elkerülhetetlen, hogy í tapasztalatait, tanul- ne nézzünk az 1962. évbe is. $ ságait — nagy mun- Amikor erről esik szó, az Jvában vannak, hogy előbbi eredmények felsoroló- £a hallgatók, de a sa, felidézéséből eredő ió ^ tantestületek is mi­hangulat mintha elszökött 2nél több segítséget volna. A jelenlévők elcsende- kaphassanak, s mi- sedtek és maguk elé mered- nél sikeresebb félév­iek. Érződött, hogy a gond fői adhassanak szá- csendje ez. Csernák elvtárs mot. Nyílván, gon- ipróbálgatja helyre zökken- dőltük —, az eltelt teni a beszélgetést, előveteti hónapok alatt fel- a munkatervet és kiteregeti.; gyűlemlett észrevé- Szerepel is ebben nagyon ■ telek hasznára lesz- sok hasznos dolog. A felvá-; nek a többi tanügyi sáriás, a művelődés- és \ szerveknek és a ta- egészségügyi feladat, a tsz' nulóknak is, ha takarmányellátottsága, a tö- J megírhatjuk, megkapcsolat vizsgálata, egy, ^ De sajnos, egyelő­szóval olyan dolgok, ame-. re azt kell megír- lyek a tanács munkájába; nunk, mit nem tud, • vágnak. De csak nem vidúl: mit nem tapasztalt fel senki sem, mert retten- ^ — mert nem nézett tőén nyomja lelkismeretüket,: utána — ez a mű- hogy a termelőszövetkezet; velődésügyi osztály, nem úgy zár, ahogy sze- £ Először is, nem rették volna és ez megható- ^ tudja, hányán jár- rozza az egész évi munká-nak a Dolgozók Is- jukat. kólájába. Az egész Nem vitatja senki, a tér- 4 város ^ területén kö- mélőszövetkezet eredményes, írülbclül (!) ötszázán vagy eredménytelen munkája; iratkoztak be az fokmérője a tanács tévé- ősszel az általános kenységének is. A tereskei; iskola ^ különböző tanács vezetőinek talán az a - osztályaiba, ^ — legnagyobb erényük, hogy í mondta Köröskényi resik, hogy megtalálják a kivezető utat. Ez a teendő lesz számuk­ra az 1962. év legfontosabb teendője. A tanács az emelő szerepét szeretné betölteni a termelőszövetkezet életé­ben. Már azt szolgálja az a tanácskozás is, amelyen a község vezetői, a tsz-veze- tők vesznek részt, s amelyre meghívják a járási vezető­ket is. Itt határozzák meg: hogyan tovább? • [Vagy gondban vannak ’ Tereskén a tanácson. De most már az a fontos, hogy ez a gond megérlelje az erdeményt is. Ha nem csüggednek és a tőlük meg­szokott lendülettel, lelkese­déssel tevékenykednek, ered­ményes lesz munkájuk. Mert felelősséget érző emberek a tereskei emberek és még- inkább a tanácstagok. Ez a legnagyobb ereje ennek a községnek. Azt várjuk most már nagy érdeklődéssel, hogy meghozza-e az igazi ered­ményt Tereskének is az 1962. év? (B. Gy.) AZ ILLETÉKESEK VÁLASZAI közlekedési és postaügyi panaszokra Az utóbbi hetekben közölt cik­keinkre érkezett válasz közleke­dési és postaügyi szervektől. A kullancs Na, még elmondok egy jó esetet. Lapunk november ll-i számá­ban szóvátettük, hogy Salgótar­jánban és környékén többen a rádió és televízió vételzavarai miatt panaszkodnak. A KPM postavezérigazgatósága ezzel kap­csolatban közli, hogy a televízió adóhálózat kiépítése folyamatban van, az ötéves terv végére az egész ország területének besugár­zását tervezik. Azonban több he­lyen a vevőkészülékekhez nem használnak külső antennát. Mi­vel a város környékén olyan za­varóberendezést, amelyet nem le­het elhárítani, nem találtak, fel­kérik azokat, akik a vevőkészü­lékhez külső antennával rendel­keznek, de a vétel mégsem jó, panaszaikkal a posta rádlózavar- elhárító szolgálatához forduljanak, Budapest, IV., postafiók 412. November 25-i számunkban „Érthetetlen lassúsággal” cim alatt szóvátettük a salgótarjáni I-es számú postahivatal távirat- kézbesítési hibáit. A vizsgálat a Budapest—Vidéki Postaigazgatóság közlése szerint megállapította, hogy az első esetben a címzés volt hibás, a táviratra helytelenül írták fel a házszámot. Az Itteni postahivatalt pedig mulasztás ter­heli, hogy a sikertelen kézbesítés után 48 órával a feladót nem tájékoztatta a felvevő postahiva­tal útján. A második esetben ha­sonló hibát követett el a posta, amikor zárva találta a címzett la­kását. A harmadik esetben pedig sem címnyomozást nem végeztek, sem a visszakézbesítést nem haj­tották végre Időben. A posta- igazgatóság helyettes vezetője gondosabb eljárásra figyelmez­tette a salgótarjáni I-es számú postahivatal dolgozóit. Lapunk december 6-1 számában a 16-os Autóközlekedési Vállalat balassagyarmati parkírozását tet­tük szóvá. A vállalat igazgatója a hozzánk küldött levelében közli: azonnali hatállyal elren­delte, hogy a Balassagyarmaton éjszakázó kocsikat a személyzet köteles a 33-as sz. Autóközleke­dési vállalat telepére beállítani, a szállás előtti parkírozást pedig megtiltotta. §xinlía%iWfikfl MINDENT A MAMÁÉRT elvtárs, az osztály vezetője. De azóta hír szerint nagy a lemorzsolódás. Másodszor, nem tudja az osztály, hogy mennyi a le­morzsolódás. Azokat a számadatokat ala­pul véve, amelyek egy tavaly novem­berben elhangzott beszámolóban szere­pelnek, a tanulók létszáma mintegy 400. Százan hagyták volna abba ilyen rövid idő alatt a ta­nulást, vagy talán még többen? Hiszen, mióta a beszámoló elhangzott két hó­nap telt el, de az adatok valószínűleg legalább fél hónap­pal idősebbek. Ha ez igaz, már régen meg kellett volna kongatni a vészha­rangot. Ha igaz.. De mi az igazság? Nem tudja ez az osztály, hogy aki az iskolából kimaradt, miért maradt ki. Elvben persze van néhány szempont: a műszakbeosztás, csa­ládi gondok, nyílván voltak olyanok is, akik nem birkóztak még az anyaggal és így tovább. De hogy ki miért hátrált meg, vagy maradt ki, azt nem tudja; mint ahogy azt sem tudja, hogy az ille­tékes iskola vezetői, tanárai mit tettek, vagy tettek-e egyál­talán valamit a le­morzsolódás ellen. Nem tudja ez az osztály, hogy az el­telt hónapokban mi­ijén tanulmányi eredmények vannak, tantárgyanként és átlagosan. Nem tud­hatja tehát, hol szo­rít a cipő, hol volna gyors segítségre szükség. S mindezt a fél­éi' befejezése előtt néhány héttel kell tudomásul vennünk. Mint mondják, az osztály ezen a hé ten hozzáfog, hogy felülvizsgálja a fel­nőttoktatás helyze­tét, dehát ebből sok haszon a féléves munka, eredmények szempontjából már nem származhat. Hacsak... No. igen jelentés mindeneset­re lesz belőle. Papí­ros. Különös ez az ér­dektelenség, amely­nek a gyümölcse a többi között e meg­engedhetetlen tájé­kozatlanság. És kü­lönös, hogy ezek után még szemrehá­nyást tesznek az osz­tály dolgozói a válla­latoknak amelyek ál­lítólag nem sokat tesznek azért, hogy dolgozóik eredmé­nyesen folytathassák íanulmányaikat. Kü­lönös, mert hiszen arra sem tudnak vá­laszolni, hogy a vál­lalatok tettek-e Hogy mivel köteles a szü- adást, mint most. A „Min- löknek a gyermek, mikor már dent a mamáért” színrehozó: maga is felnőtté érett, azt belső plaszticitásukban te- semmiféle törvény nem szab- remtik meg minden posztot ja meg tételesen. A társa- alakjaikat, s ez kollektív si- dalmi morálnak azonban írat- kert eredményez. Egyénen- lan paragrafusai vannak eb- ként mélységesen emberi, s ben a kérdésben ősidők óta, a fia utáni sóvárgásban egé- s eszerint ítél meg eseteket, szén megrázó Szávay Lajos Szocialista közösségi létünk Vukics susztere. Művészi különösképpen. Az emberi mértéktartásában hiteles Ta­marái nem csupán a szűk- tai Éva gondosan megrajzolt ség szerinti anyagi gondos- Vukicsnéja. A darab köz­kodást tartja kötelességnek, ponti alakjában Gönczöl Ani- ennél jóval többet vár at- kó Láng ménjében az anyák tói, aki ebben a dologban minden szeretetteljessége becsülésére tart számot. testet öltött. Az volt, aki­nek az anyát néha magunkba Mindennapjainknak erre a szállva megfogalmazzuk. Igen nagyon elevenjére tapint rá szinpatikus színészegyéni- Bartos Ferenc és Baróti Gé- ség a fiatal Mikolai László, za: „Mindent a mamáért” ci- aki jó jellemrajzoló készségét mű háromfelvonásos zenés Lángné mérnök fiában ér- vígjátéka, amely a szülők vényesítette. A Láng-lányo- iránti felelősség kérdését a kát, Editet és Margitot jel­színpad nyilvánosságában lemük vérmérséklete szerint tárgyalja meg. hozta elénk Kálmán Márta és Virág Ilona. Garamszegi Az, ami a színpadon ját- Márta harsány Erzsije az szódik egy hallatlanul egy- epőadás mindenütt mérték­szerű eszközökkel szőtt kül- tartó hangszerelésében kissé Városi legenda. Alakjai mind- disszonánsán hat, a hang­nyájunk által egyaránt ismert vétel fekvésén némiképp egyszerű kisemberek, akár mozdítani azonban aligha je- utcaszomszédaink lehetnének, lent különösebb gondot ke- Az öreg susztermester, a sze- zelőjének. Temes Gábort relő, a hdshivatalnok özvegye, utoljára a „Hajnali tűz” tsz- s köröttük a fiatalok, akik elnökének robusztus és drá- többre vitték, mint a szü- mai ‘ alakjában tapsoltuk, lök, vagy éppenséggel sem- Vnost művészi sokrétüségé- mire, a világgá futó kalandos nek bizonyságaként egy vi- utakon. Ilyen emberelőnek az délei állatorvos szerepében életébe nyitnak bepillantást mulattat bennünket. Méltán a szerzők, hogy lássuk, mi- szolgált rá sikerére Müller ként élnek, mik foglalkoztat- maszek szerelő megszemé- ják őket együttesen és leg- lyesítésével az eredeti hu- bensőbb személyükben. Ez morú, ötletekből kifogyhatat- a kis közösség valahol már lan, pompás karikirozó kész- a mi világunk jeleit hor- ségű Kiss László. Baranyai dozza gondolkodásban, jel- (László miniszterhelyettese lemben. Az öreg cipész pél- pózmentesséfjéve!, '-köv.-sUaB“- dául tulajdon problémái mel- ségével hitelt keltő és jó lett nemcsak meglátja a má- színfoltja az együttesnek Ka­sokét, de segítő ^ kezét is rolyi Judit hírharamg Ja ,i- nyújtja, hogy jobbítson gyá- boméja. A miniszteri titkár- molítsa a gyengébbet. nőt Pithó Éva személyesítette meg kissé bátortalanul, fél- Az ilyen lelkiismeret-éb- szegen, resztő szándékú emberek fá­radozása segít előbbre vinni, Külön kell foglalkoznunk , szebbé tenni az egészen pici darab mozgékony riportere, közösségek életét is, mint Bojtor Gábor alakjával, akit kedv­kedves Vu- esemé- ennek zsoliák” Nem 2 gyerekeinek magára döb- a tisztének az a'akító Kenessy fii haliak meri em- í ben ésével egy kicsit a né- Zoltán jóvoltából is hiányta­tán sein érdeklőd- \ z° is szorongásfélét érez, va- lanul tesz eleget. Kenessy a lek. De hát az kia-^on nem mását mutat- színház felnövő fiataljainak bál akinek a hí/a i? íák_e neki a színpad tűk- egyik legtöbb reményre jogo- ’ í rében? (S legjobb eredmé- sító tagja s ha néhány meg­jár megbocsáta- 'nve éppen ez a darabnak), lévő modorosságtól megválik nak de ezek után''' Hiszen kinek nincs le nem — folytonos zsebredugott kéz, meg kell kérdeznünk,''' törleszthető adóssága az édes gyakori kitekintés, kibeszélés „ <—...... ' ? szülővel? a színpadról a színpadi sze­a városi tanács mű- 4 velődési osztálya V . hogy képzeli fel- 4 „Mindent mély számára nem létező a mamáért’ nézőtérre, amiket már a Jua­nőtt oktatás iránví- ^a m®aú megjelölés szerint njta csókjánál is megemlítet­Sä, *-* •?"* - •* «* .*> *.M.t utána kullog az ese- í rab , az első. felvonás kissa sikere vár rá. ményeknek? Vagy ta- £ ki.ssú expozíciója után mind Ián azt hiszik, hogv í megiramodó tempójában, összegezve: jó előadásban a párt és a kormány; mind a helyzetek, jellemek tartalmas vígjátékot láttunk határozatai a fel- \ bontakozásában inkább a ko- Kézdi Zoltán Pálnak . Dallos r.őttoktatas szinvcna- f „„iviit, ,, László verseire írt muzsikájá­lánair < média, s némely helyütt a J kapcsolatban csak \ szatíra elemeit hordozza, va,> Kalmar Tibor dicséretes, az iskolákra, az í ezek segítségévei ér célba. lüktető rendezésében. Kelle­igazgatókra és taná-'/, ‘ mesen szórakoztunk, szívesen rokra vonatkoznak? \ Az Állami Déryné Szín- ajánljuk a darabot és elő­fiát, mindenesetre / ház együtteseitől jó ideje alig adást egyaránt. ÄJSSI“»«* *-*>* <“• o-« felhívni a figyel- '•/ .....................................................................................................*** m űket arra, hogy a j iskolai oktatásának A színház téli programja felügyeletét az idei ^ tanévtől azért de-^ Az Állami Dérjmé Színház centralizálták, hogy ^ a következő napokban, január ezt a felügyeletei í 16-ig tartja megyei műsor­ihhú fo- ___r, m.i h atékonyabbá te- i. rendjén a „Mindent a ma- gyék, hogy a segít- £ máért” című zenés vígjátékot, séget a tanulóknak ^ a darab szerdán és azt kö- és a tantestületek- ^ vetően még Karancskesziben, nek jobban meg- ^ Nógrádmegyeren, Salgótar- szervezzék. ^ jánban, Etesen, Somoskőúj­Vagy talán úgy ^faluban, Nagybátony-bányavá- gondolják: ráérünk t rosban és Mátraszelén kerül arra még? 4 közönség elé. Nono, csak az- / tán nagyon meg ne£ Január 21-én Csizmarek rSp2CkklokrnaaPS ^Mátyás: ”Apja !ánya" Cí™ felénk nem jó idők ^ új vígjátékának megyei be­járnak. Cs. G. 4 mutatójára kerül sor, február elején reprízként visszatér a „Vándordiák” című Lehár- operett s február 10-én Nóg- rádnugyeren lesz Kertész László rendezésében örey Fe­renc: „Aranylakodalom” című színművének ünnepélyes pre­mierje. Február második felé­ben még több helyen játssza a színház a „Különleges vi­lágnap” a „Mindent a ma­máért” és az „Apja lánya” c. darabokat, március 16-án Ib­sen: „Nóra” c. drámája jelent igényes eseményt s március végétől április elejéig „A ta­nítónő” lesz újból műsoron.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom