Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)

1962-01-03 / 1. szám

1962. január 3. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 A iudányholászi mozaik üzemben .A Ludányhalászi Földmű- j Mozaiklapból például naponta vesszövetkezetnek új üzem­ága működik a községben. Betonárút, mozaiklapokat gyártanak. Igen keresett a készítményük megyeszerte. 600 darabot elkészítenek. Emellett kútgyűrűket, híd- átereszekét, is készítenek, amelyek a TÜZÉP telepe­ken kerülnek forgalomba. Priska János raozaiklap-csíszaló munkában. Fülöp Jánosné és Mester János a formaasztal mellett. Készítik a mozaiklapokat. Kibővített pártbizottsági ülés a Salgótarjáni Acélárugyárban Az év utolsó munkanapján mindenütt számvetést csinál­nak a végzett munkáról. így volt ez a Salgótarjáni Acél­árugyárban is, ahol az el­múlt pénteken a gyár párt- bizottsága kibővített ülést tar­tott, amelyre meghívták az alapszervi vezetőségek tagjait, a tömegszervezetek vezetőit, a legjobb dolgozókat. A tanácskozáson Szalai Gás­pár elvtárs, a pártbizottság titkára tartott beszámolót. Is­mertette, hegy a párt hatá­rozatainak végrehajtása ér­dekében az elmúlt év során számos fontos kérdést tűzött napirendjére a gyári párt­végrehajtó bizottság. Többek között foglalkozott a beruhá­zás helyzetével, különös te­kintettel az új hideghenger­mű építésére. Napirendre tűzte a munkaverseny, a mű­szaki fejlesztés, a termelé­kenység, a patronálás, a mun­kafegyelem, a továbbtanulás kérdéseit. Több alapszerve­zet munkáját is megvitatta a végrehajtó bizottság. A jö­vő legfontosabb feladatai kö­zött említette a cselekvési és ideológiai egység szilárdítá­sát, a párttagság felelősségé­nek növelését a határozatok végrehajtásában, általában az SZKP XXII. kongresszusának szellemében való tevékenysé­get emelte ki. A dolgosok bizalommal fordulnak ] a Népi Ellenőrzési Bizottsághoz Kuti Károly elvtárs nyilatkozata Egy év munkáját zárta le a megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság is. Az elmúlt évi tény­kedés azt bizonyítja, hogy a NEB évről évre jobb mun­kát fejt ki, vizsgálataival mindinkább a népgazdaság, dolgozó népünk érdekeit szol­gálja. Munkatársunk felke­reste Kuti Károly elvtársat, a Nógrád megyei Népi El­lenőrzési Bizottság elnökét, s az alábbi kérdésekre kért választ: — Hogyan látja a NEB, a népi ellenőrök 1961. évi munkáját? — Az elmúlt évekhez vi­szonyítva a Népi Ellenőrzési Bizottság munkájára az jel­lemző, hogy a társadalmi bázist mindjobban kiszélesí­tette. Nagyobb gondot fordí­tottunk a szervezeti élet job- bátételére. A minőségi javu­lás főleg a társadalmi aktí­váknál mutatkozik meg. A szakcsoportok, a munkabizott­ságok elemző munkája mind­jobban kiszélesedett és ez­által a vizsgálatok az objek­tív tényeket tárták fel. 1961-ben a vizsgálati té­mákat úgy választottuk meg, hogy a népgazdaság minden ágazatát felöleljék. így töb­bek között az iparban: a be­ruházások koncentrálását, an­nak gazdasági megalapozását a munkarend és a termelési kapacitás kihasználásának tar­talékait, a vállalati munka- szervezés^ a bérfegyelem megszilárdítását és általában azokat az alapvető tényeket, amelyek a termelés ütemes­ségét gátolták. Az iparban nagy gondot fordítottunk a második ötéves terv célki­tűzéseinek tervezési megala­pozottságára. A mezőgazdaság területén: a 3004-es kormányrendelet végrehajtását egész év folya­mán folyamatosan vizsgáltuk. Ezen belül kiterjedt még vizs­gálatunk a tsz-ek építkezé­seire, az állattenyésztés és az árutermeléssel kapcsolatos minisztertanácsi és gazda­sági bizottság határozatának végrehajtásáról szóló ellenőr­zésre. — Nagy gondot fordítot­tunk a helyiipari vizsgálatok­ra is, főleg azért, hogy mi­ként, látják el a lakosság szolgáltatási igényeit. Meg­vizsgáltuk 1961-ben a közép- és általános iskolák politech­nikai oktatását, valamint a napközi otthonos óvodák te­vékenységét is. — A fenti témákban nem elégedhetünk meg azzal, hogy csak vizsgálati jegyzőkönyve­ket vegyünk fel és azt a vizsgált szervek felé realizál­juk az intézkedés megtétele végett, hanem a párt alap­szervekkel és szakszervezet­tel karöltve a vizsgált szer­Tavalyi tapasztalatok, idei tervek Mit tesz a trösztbizottság a bányászok művelődéséért? Nógrádmegyeri Szegkovács KTSZ vezetősége. Ez a szö­vetkezet rövid egy év alatt mintegy 10 féle új gyárt­mányt állított elő. Jó mun­kaszervezéssel elérte azt, hogy 1960. I—III. ngeyedévé- hez viszonyítva 1961 ugyan­azon időszakában a termelé­kenység 21 százalékkal nőtt. Több szövetkezetnél a mű­szaki irányítók elfelejtkeznek arról, hogy a termelés előfel­tételének megteremtése igen nagy mértékben csökkenti az egy termékre, vagy a javí­tásra, szolgáltatásra fordítan­dó munka mennyiségét. Ez a feladat valamennyi ipari cso­portban működő szövetke­zetre egyaránt érvényes. Elő­fordul például az építőipari szövetkezetnél, hogy a mun­kaerő átcsoportosításával egy­idejűleg nem biztosítják a munkaterületet és a munka elvégzéséhez szükséges anyag- mennyiséget , állványokat, szerszámokat, stb. Ez ugyan­úgy érvényes még a cipőja­vítással foglalkozó szövetke­zetekre is. Például sok he­lyen nem gondoskodnak a műhely, a részleg vezetői ar­ról, hogy a javításra kiadott cipőkkel egyidejűleg biztosít­sák a javítás elvégzéséhez szükséges anyagot. Ezért a dolgozó kénytelen kétszer is, sőt több esetben is a rész­legvezetőhöz fordulni, félbe­szakítani a termelői műn Icát. hogy ezekről a feltételekről maga gondoskodjon. Helyes kezdeményezés indult például a Salgótarjáni Faipari KTSZ- nél, ahol bevezették a mű- gyanta-enyvezési eljárást, amely a begyakorlottság után 15—20 százalékkal növeli a termelékenységet. Felmerül a kérdés, hogy a többi asztalos szövetkezetek miért nem ve­zetik be ezt az új eljárást. indezek a feladatok si­keresen megoldódhat­nak a szocialista munkaver­seny keretében, a dolgozók széleskörű bevonásával. Az üzemi részlegvezetők, vagy a részlegben működő műsza­ki dolgozók közvetlenül, a gyakorlati megfigyelések és ötletek alapján adhatnak sok új termelékenységi és taka­rékossági szempontot a kis­ipari szövetkezetek jobb ered­ményének kiformálásához. A javuló eredményekből min­den dolgozó kétszeresen ré­szesedik: közvetlenül, továb­bá a közösség eredményei­ből való arányos részesedés útján. Beszélni kell a kisipari szövetkezeteknél a műszaki káderek ' továbbképzésének lehetőségéről és a műszaki káderek szakmai képesítésé­nek jelenlegi helyzetéről is. A statisztikai adatokból meg­állapítható,. hogy felsőfokú képesítéssel rendelkező mű­szaki káder a szövetkezeti iparban mindössze kettő van. a megye területén. Középfo­kú képesítéssel rendelkező káderek tekintetében sem áll a megyei szövetkezeti ipar különösebben jól. Vannak műszaki beosztásban olyan vezetők is — és ez teszi ki a zömét —, akik vagy alap­fokú képesítéssel rendelkez­nek, vagy még ezzel sem. A kisipari szövetkezetek felada­ta, ha a műszaki munka te­rén nagyobb előrehaladást Eredményekben, tapasztala­tokban, tanulságokban gazdag esztendő után újult erővel folytatódik az idén a bá­nyász szakszervezet megyei bizottságának kulturális munkája. A tavalyi kulturális munka elsősorban a széleskörű is­meretterjesztő előadássoroza­tok, az egyre népszerűbb, lá- togatottabb és élénkebb bá­nyász akadémiák sikere je­gyében zajlott. Döntően be­folyásolta a bányász akadé­miák fejlődését, hogy az idén már mintegy 20 tagú, a tröszt mérnökeiből álló jól megszervezett gárda tartotta az előadásokat. kíván elérni, hogy ezeket a műszaki káderek különböző tanfolyamokon, technikumo­kon iskoláztassa, hogy a gya­korlati tudás mellé megfelelő elméleti képzettséget is sze­rezzenek. A képzettség hiá­nyának tudható be, hogy igen kevés szövetkezet terv- javaslatát lehetett hasznosí­tani a megyei szövetkezeti ipar 1962. évi tervjavaslatá­nak összeállításánál. Bírálatot kell mondanunk a KISZÖV mellett működő műszaki körről is, amelynek feladata lenne a szövetkeze­teknek, illetve a KISZÖV műszaki fejlesztési tervének elkészítésében és a megvaló­sítás ellenőrzésében segítséget nyújtani, javaslatot tenni egyes iparágak műszaki fej­lesztésének legfontosabb célki­tűzéseiben. Itt hibás maga a KISZÖV is, mert a műszaki kört konkrét feladatokkal nem bízta meg és végzett munkájukról nem számoltatta be. A párt és a kormány ha- tározata alapján még nem beszélhetünk a lakosság közvetlen szükségleteinek ki­elégítéséről, a javítások és szolgáltatások biztosításáról. Ennek a nagy feladatnak csak úgy tudunk eleget ten­ni, ha a műszaki munka a szövetkezeteinknél megjavul, a munka jó megszervezését a termelő tagok bevonásával végezzük, vagyis társadalmi üggyé tesszük a műszaki fej­lesztést. Ferencz József, a KISZÖV termelési osztály- vezetője A magas színvonalú, és mindig aktuális előadá­sok mind több alkalom­mal váltanak ki parázs vitákat a hallgatókból — ezeknek a tanfolyamok- nap ez az egyik legjelen­tősebb pozitívuma. Természetesen, miközben számhaveszik az eredménye­iket a szakszervezetben már­is hozzáláttak, hogy a ta­pasztalatokat, tanulságokat gyümölcsöztessék. Annák el­lenére, például, hogy az is­meretterjesztés hatósugara tavaly jelentősen kiszélese­dett, vannak még úgyneve­zett fehér foltok. Megoldat­lan probléma maradt a vi­dékről bejáró dolgozók szak­mai és világnézeti tovább­képzése, a műszaki alsó és középkáderek oktatását sem sikerült megnyugtató módon megszervezni. A vidéki dol­gozóik képzésére ugyan tör­téntek kísérletek: bányász aka­démia kihelyezése Nemtibe, Nádújfaluba, ez azonban fél­megoldásnak bizonyult. A kérdés végleges rende­zését most a települése­ken megszervezett szak­maközi bizottságok mun­kájától várják. A szak­maközi bizottságok leg­főbb feladata lesz, hogy együttműködve a helyi tanácsi szervekkel, mű­velődési bizottságokkal gondoskodjanak a dolgo­zók szakmai és világnéze­ti neveléséről. Az-alsó és középkáderek kép­zésére külön, ankétszerű elő­adások megtartását tervezik, amelyek tartalmánál és for­májánál figyelembe veszik nagyobb általános és szakmai tudásukat, hogy ezek alkotó gondolkodásra serkentsék a hallgatóságot. A tavaly szé­pen nekilendült könyvtáros mozgalom és az állami ok­tatásra nagy számban jelent­kezett dolgozók tanulásának segítése, támogatása, a ta­nulók számának további növe­lése, az ismeretterjesztés for­máinak bővítése, gyara­pítása nem kevés feladatot há­rít a szakszervezet kultúrmun- kásaira az idén. A művészeti-szórakoztató jellegű művelődési munka szempontjából a tavalyi év az útkeresés, a kísérletezés esztendeje volt. A színjátszó csoportok jelentőségének ha­nyatláséval mindinkább elő­térbe kerülnek az irodalmi színpadok. Tevékenységük azonban tavaly nem volt ki­elégítő, főként tapasztalatok hiánya miatt, részint. mert ezt a műfaját a művészeti munkának még sok helyen meg kell kedvedtetni a kö­zönséggel. Az idén minden eszköz­zel elősegítik a már mű­ködő irodalmi színpadok sikeres működését és újak megalakulását. A tavalyi év tapasztalatait felhasználva fellendítik a kultúrotithonok iskoláskorú fiatalok nevelésére, szórakoz­tatására, hasznos foglalkoz­tatására irányuló munkáját is. Közel 50 ezer tonna szén terven felül Szénmedencénk bányászai becsülettel zárták az 1961-es esztendőt. Különösen a mély­szinti bányászok álltak dereka- . san helyt. Kitűntek ebben a szorospatakiak, kányásiak, nagybátonyiak, meg a töb­biek, akik éves tervük határ­idő előtti teljesítését már december közepén jelentet­ték. Ez ahhoz vezetett, hogy a Nógrádi Szénbányászati Tröszt maga is határidő előtt jelentette éves tervének teljesítését. így az 1961-es tervevet közel 50 ezer tonna szénnel tetőzték meg. Az éves terv túlteljesítése után bányászaink jó része a kettős ünnepen sem pihent. Az ünnepek alatt valamennyi bányaüzemben fokozott fenn­tartást eszközöltek, hogy za­vartalanul kezdhessék az új tervévet. A szorospataki bá­nyaüzemben például gumi­szalag szerelését eszközölték a bányászok. Kányáson és Ti- nibesi frontátszerelésen dol­goztak az iparosok1 és fenn­tartó munkások. Tiribesen egyébként elvégezték a szál­lítás átcsoportosítását — a légvágat átépítésével kedden reggel már itt indult meg a szállítás, hogy hozzáláthas­sanak a fővágat átfalazásá- hoz. Az ünnepek alatt végzett munka biztosíték az új év sikeres kezdéséhez. veknél ankétokat is tartot­tunk. Ezzel elkerültük a fe­lesleges vitatkozásokat, ame­lyeket korábban a vizsgált szerveknél tapasztaltunk. Ilyen volt például a Zagyva- pálfalvi Üveggyár esete, ahol maguk a népi ellenőrök mond­tak bírálatot a vállalatveze­tés hiányosságáról. Ez a mód­szerünk nagyban szélesítette a népi ellenőrzést és sok olyan irányú kérelem futott be a dolgozók részéről: ők is szeretnének részt venni egy- egy népi ellenőrzési vizsgá­latban. — A dolgozók bejelentései milyen irányúak voltak, mi­lyen ügyekben járt el a Népi Ellenőrzési Bizottság? — A közérdekű bejelenté­sek száma ez évben emel­kedési tendenciát mutat. Bi­zottságunkhoz a dolgozók bi­zalommal fordulnak bejelen­téseikkel. A bejelentések szerteágazóak. Többsége a társadalmi tulajdon elherdá­lására bivja fel a figyelmet, tehát a társadalmi tulajdon védelme tekintetében me­gyénk dolgozói kellő időben jeleznek és felfigyelnek. A bejelentések nagy többsége fedi a valóságot. A jellemző az, hogy az il­letékes szervek a hiányos­ságokat kijavították. A szük­séges felelősségre vonást, a kártérítést a herdálókkal szemben megtették. Az év második felében a bejelentések nagyban eltolód­tak/ a mezőgazdaság területé­re, főleg arra, hogy a tsz vezetők nem fordítanak kellő gondot a társadalmi tulaj­don megvédésére. Véleményem szerint a köz­érdekű bejelentések azért is pozitív irányban tendálnak, mert nemcsak a kis eseteikre hívják fel bizottságunkat, hanem olyan hiányosságokra is, amelyek a gazdasági ve­zetés hibájából fakadnak és több százezer forintos károk okozói lehetnek. — Miben látja a Népi El­lenőrzési Bizottság következő tevékenységét, figyelembe vé­ve . a második ötéves terv megnövekedett feladatát? — Mind szervezeti éle­tünkben, mind a társadalmi bázis tekintetében munkán­kat tovább akarjuk javítani. Ennek érdekében a népi ellen­őri szervezeti oktatást tovább fokozzuk, nagyobb gondot for­dítunk a közgazdasági elemző munkára. Ezáltal még job­ban megmutatjuk azokat az alapvető hiányokat, amelyek az iparban, 'és a mezőgazda­ságban megyénk különböző társadalmi életében még megmutatkoznak. Munkán­kon keresztül az iparban, a mezőgazdaságban a vezetés színvonalának emelését tűz­tük ki célul. Második ötéves tervünk folyamán, a népi el­lenőrökkel. a bizottság tagjai­val a kitűzött feladatokat is­mertetjük. Már úgy állítot­tuk össze az 1962. évi mun­katervünket, hogy a célkitű­zések teljesítését javaslata­inkkal elősegítsük. A vizsgá­latok során a mezőgazdaság­ban újszerűséget alkalma­zunk munkánkban. A közsé­gi népi ellenőrzési csoportok­nak célul tűzzük, hogy állan­dó segítségnyújtást biztosít­sanak a tsz-en belüli ellen­őrző bizottságok részére. Cé­lul tűztük, hogy a tsz veze­tés színvonalának emelése érdekében a megyei NEB és a járási NEB-ok mellett mű­ködő szakcsoportok konkrét segítségnyújtást biztosítsanak a tsz nagyüzemi gazdálko­dásának helyes kialakításá­hoz és a vezetés megszilárdí­tásához. összegezve elmondható az, hogy a munkás-paraszt kor­mány 1957.> évi törvénye szerint a Népi Ellenőrzési Bizottság, s annak népi el­lenőrei a kitűzött feladatok­nak legjobb tudásuk szerint eleget tettek. E munkában nagyban segítettek a társa­dalmi szakértők, akik szak- tanácsadásukkal segítették a népi ellenőrzési bizottságot — fejezte be Kuti Károly i elvtárs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom