Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)
1962-01-03 / 1. szám
1962. január 3. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 A iudányholászi mozaik üzemben .A Ludányhalászi Földmű- j Mozaiklapból például naponta vesszövetkezetnek új üzemága működik a községben. Betonárút, mozaiklapokat gyártanak. Igen keresett a készítményük megyeszerte. 600 darabot elkészítenek. Emellett kútgyűrűket, híd- átereszekét, is készítenek, amelyek a TÜZÉP telepeken kerülnek forgalomba. Priska János raozaiklap-csíszaló munkában. Fülöp Jánosné és Mester János a formaasztal mellett. Készítik a mozaiklapokat. Kibővített pártbizottsági ülés a Salgótarjáni Acélárugyárban Az év utolsó munkanapján mindenütt számvetést csinálnak a végzett munkáról. így volt ez a Salgótarjáni Acélárugyárban is, ahol az elmúlt pénteken a gyár párt- bizottsága kibővített ülést tartott, amelyre meghívták az alapszervi vezetőségek tagjait, a tömegszervezetek vezetőit, a legjobb dolgozókat. A tanácskozáson Szalai Gáspár elvtárs, a pártbizottság titkára tartott beszámolót. Ismertette, hegy a párt határozatainak végrehajtása érdekében az elmúlt év során számos fontos kérdést tűzött napirendjére a gyári pártvégrehajtó bizottság. Többek között foglalkozott a beruházás helyzetével, különös tekintettel az új hideghengermű építésére. Napirendre tűzte a munkaverseny, a műszaki fejlesztés, a termelékenység, a patronálás, a munkafegyelem, a továbbtanulás kérdéseit. Több alapszervezet munkáját is megvitatta a végrehajtó bizottság. A jövő legfontosabb feladatai között említette a cselekvési és ideológiai egység szilárdítását, a párttagság felelősségének növelését a határozatok végrehajtásában, általában az SZKP XXII. kongresszusának szellemében való tevékenységet emelte ki. A dolgosok bizalommal fordulnak ] a Népi Ellenőrzési Bizottsághoz Kuti Károly elvtárs nyilatkozata Egy év munkáját zárta le a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is. Az elmúlt évi ténykedés azt bizonyítja, hogy a NEB évről évre jobb munkát fejt ki, vizsgálataival mindinkább a népgazdaság, dolgozó népünk érdekeit szolgálja. Munkatársunk felkereste Kuti Károly elvtársat, a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, s az alábbi kérdésekre kért választ: — Hogyan látja a NEB, a népi ellenőrök 1961. évi munkáját? — Az elmúlt évekhez viszonyítva a Népi Ellenőrzési Bizottság munkájára az jellemző, hogy a társadalmi bázist mindjobban kiszélesítette. Nagyobb gondot fordítottunk a szervezeti élet job- bátételére. A minőségi javulás főleg a társadalmi aktíváknál mutatkozik meg. A szakcsoportok, a munkabizottságok elemző munkája mindjobban kiszélesedett és ezáltal a vizsgálatok az objektív tényeket tárták fel. 1961-ben a vizsgálati témákat úgy választottuk meg, hogy a népgazdaság minden ágazatát felöleljék. így többek között az iparban: a beruházások koncentrálását, annak gazdasági megalapozását a munkarend és a termelési kapacitás kihasználásának tartalékait, a vállalati munka- szervezés^ a bérfegyelem megszilárdítását és általában azokat az alapvető tényeket, amelyek a termelés ütemességét gátolták. Az iparban nagy gondot fordítottunk a második ötéves terv célkitűzéseinek tervezési megalapozottságára. A mezőgazdaság területén: a 3004-es kormányrendelet végrehajtását egész év folyamán folyamatosan vizsgáltuk. Ezen belül kiterjedt még vizsgálatunk a tsz-ek építkezéseire, az állattenyésztés és az árutermeléssel kapcsolatos minisztertanácsi és gazdasági bizottság határozatának végrehajtásáról szóló ellenőrzésre. — Nagy gondot fordítottunk a helyiipari vizsgálatokra is, főleg azért, hogy miként, látják el a lakosság szolgáltatási igényeit. Megvizsgáltuk 1961-ben a közép- és általános iskolák politechnikai oktatását, valamint a napközi otthonos óvodák tevékenységét is. — A fenti témákban nem elégedhetünk meg azzal, hogy csak vizsgálati jegyzőkönyveket vegyünk fel és azt a vizsgált szervek felé realizáljuk az intézkedés megtétele végett, hanem a párt alapszervekkel és szakszervezettel karöltve a vizsgált szerTavalyi tapasztalatok, idei tervek Mit tesz a trösztbizottság a bányászok művelődéséért? Nógrádmegyeri Szegkovács KTSZ vezetősége. Ez a szövetkezet rövid egy év alatt mintegy 10 féle új gyártmányt állított elő. Jó munkaszervezéssel elérte azt, hogy 1960. I—III. ngeyedévé- hez viszonyítva 1961 ugyanazon időszakában a termelékenység 21 százalékkal nőtt. Több szövetkezetnél a műszaki irányítók elfelejtkeznek arról, hogy a termelés előfeltételének megteremtése igen nagy mértékben csökkenti az egy termékre, vagy a javításra, szolgáltatásra fordítandó munka mennyiségét. Ez a feladat valamennyi ipari csoportban működő szövetkezetre egyaránt érvényes. Előfordul például az építőipari szövetkezetnél, hogy a munkaerő átcsoportosításával egyidejűleg nem biztosítják a munkaterületet és a munka elvégzéséhez szükséges anyag- mennyiséget , állványokat, szerszámokat, stb. Ez ugyanúgy érvényes még a cipőjavítással foglalkozó szövetkezetekre is. Például sok helyen nem gondoskodnak a műhely, a részleg vezetői arról, hogy a javításra kiadott cipőkkel egyidejűleg biztosítsák a javítás elvégzéséhez szükséges anyagot. Ezért a dolgozó kénytelen kétszer is, sőt több esetben is a részlegvezetőhöz fordulni, félbeszakítani a termelői műn Icát. hogy ezekről a feltételekről maga gondoskodjon. Helyes kezdeményezés indult például a Salgótarjáni Faipari KTSZ- nél, ahol bevezették a mű- gyanta-enyvezési eljárást, amely a begyakorlottság után 15—20 százalékkal növeli a termelékenységet. Felmerül a kérdés, hogy a többi asztalos szövetkezetek miért nem vezetik be ezt az új eljárást. indezek a feladatok sikeresen megoldódhatnak a szocialista munkaverseny keretében, a dolgozók széleskörű bevonásával. Az üzemi részlegvezetők, vagy a részlegben működő műszaki dolgozók közvetlenül, a gyakorlati megfigyelések és ötletek alapján adhatnak sok új termelékenységi és takarékossági szempontot a kisipari szövetkezetek jobb eredményének kiformálásához. A javuló eredményekből minden dolgozó kétszeresen részesedik: közvetlenül, továbbá a közösség eredményeiből való arányos részesedés útján. Beszélni kell a kisipari szövetkezeteknél a műszaki káderek ' továbbképzésének lehetőségéről és a műszaki káderek szakmai képesítésének jelenlegi helyzetéről is. A statisztikai adatokból megállapítható,. hogy felsőfokú képesítéssel rendelkező műszaki káder a szövetkezeti iparban mindössze kettő van. a megye területén. Középfokú képesítéssel rendelkező káderek tekintetében sem áll a megyei szövetkezeti ipar különösebben jól. Vannak műszaki beosztásban olyan vezetők is — és ez teszi ki a zömét —, akik vagy alapfokú képesítéssel rendelkeznek, vagy még ezzel sem. A kisipari szövetkezetek feladata, ha a műszaki munka terén nagyobb előrehaladást Eredményekben, tapasztalatokban, tanulságokban gazdag esztendő után újult erővel folytatódik az idén a bányász szakszervezet megyei bizottságának kulturális munkája. A tavalyi kulturális munka elsősorban a széleskörű ismeretterjesztő előadássorozatok, az egyre népszerűbb, lá- togatottabb és élénkebb bányász akadémiák sikere jegyében zajlott. Döntően befolyásolta a bányász akadémiák fejlődését, hogy az idén már mintegy 20 tagú, a tröszt mérnökeiből álló jól megszervezett gárda tartotta az előadásokat. kíván elérni, hogy ezeket a műszaki káderek különböző tanfolyamokon, technikumokon iskoláztassa, hogy a gyakorlati tudás mellé megfelelő elméleti képzettséget is szerezzenek. A képzettség hiányának tudható be, hogy igen kevés szövetkezet terv- javaslatát lehetett hasznosítani a megyei szövetkezeti ipar 1962. évi tervjavaslatának összeállításánál. Bírálatot kell mondanunk a KISZÖV mellett működő műszaki körről is, amelynek feladata lenne a szövetkezeteknek, illetve a KISZÖV műszaki fejlesztési tervének elkészítésében és a megvalósítás ellenőrzésében segítséget nyújtani, javaslatot tenni egyes iparágak műszaki fejlesztésének legfontosabb célkitűzéseiben. Itt hibás maga a KISZÖV is, mert a műszaki kört konkrét feladatokkal nem bízta meg és végzett munkájukról nem számoltatta be. A párt és a kormány ha- tározata alapján még nem beszélhetünk a lakosság közvetlen szükségleteinek kielégítéséről, a javítások és szolgáltatások biztosításáról. Ennek a nagy feladatnak csak úgy tudunk eleget tenni, ha a műszaki munka a szövetkezeteinknél megjavul, a munka jó megszervezését a termelő tagok bevonásával végezzük, vagyis társadalmi üggyé tesszük a műszaki fejlesztést. Ferencz József, a KISZÖV termelési osztály- vezetője A magas színvonalú, és mindig aktuális előadások mind több alkalommal váltanak ki parázs vitákat a hallgatókból — ezeknek a tanfolyamok- nap ez az egyik legjelentősebb pozitívuma. Természetesen, miközben számhaveszik az eredményeiket a szakszervezetben máris hozzáláttak, hogy a tapasztalatokat, tanulságokat gyümölcsöztessék. Annák ellenére, például, hogy az ismeretterjesztés hatósugara tavaly jelentősen kiszélesedett, vannak még úgynevezett fehér foltok. Megoldatlan probléma maradt a vidékről bejáró dolgozók szakmai és világnézeti továbbképzése, a műszaki alsó és középkáderek oktatását sem sikerült megnyugtató módon megszervezni. A vidéki dolgozóik képzésére ugyan történtek kísérletek: bányász akadémia kihelyezése Nemtibe, Nádújfaluba, ez azonban félmegoldásnak bizonyult. A kérdés végleges rendezését most a településeken megszervezett szakmaközi bizottságok munkájától várják. A szakmaközi bizottságok legfőbb feladata lesz, hogy együttműködve a helyi tanácsi szervekkel, művelődési bizottságokkal gondoskodjanak a dolgozók szakmai és világnézeti neveléséről. Az-alsó és középkáderek képzésére külön, ankétszerű előadások megtartását tervezik, amelyek tartalmánál és formájánál figyelembe veszik nagyobb általános és szakmai tudásukat, hogy ezek alkotó gondolkodásra serkentsék a hallgatóságot. A tavaly szépen nekilendült könyvtáros mozgalom és az állami oktatásra nagy számban jelentkezett dolgozók tanulásának segítése, támogatása, a tanulók számának további növelése, az ismeretterjesztés formáinak bővítése, gyarapítása nem kevés feladatot hárít a szakszervezet kultúrmun- kásaira az idén. A művészeti-szórakoztató jellegű művelődési munka szempontjából a tavalyi év az útkeresés, a kísérletezés esztendeje volt. A színjátszó csoportok jelentőségének hanyatláséval mindinkább előtérbe kerülnek az irodalmi színpadok. Tevékenységük azonban tavaly nem volt kielégítő, főként tapasztalatok hiánya miatt, részint. mert ezt a műfaját a művészeti munkának még sok helyen meg kell kedvedtetni a közönséggel. Az idén minden eszközzel elősegítik a már működő irodalmi színpadok sikeres működését és újak megalakulását. A tavalyi év tapasztalatait felhasználva fellendítik a kultúrotithonok iskoláskorú fiatalok nevelésére, szórakoztatására, hasznos foglalkoztatására irányuló munkáját is. Közel 50 ezer tonna szén terven felül Szénmedencénk bányászai becsülettel zárták az 1961-es esztendőt. Különösen a mélyszinti bányászok álltak dereka- . san helyt. Kitűntek ebben a szorospatakiak, kányásiak, nagybátonyiak, meg a többiek, akik éves tervük határidő előtti teljesítését már december közepén jelentették. Ez ahhoz vezetett, hogy a Nógrádi Szénbányászati Tröszt maga is határidő előtt jelentette éves tervének teljesítését. így az 1961-es tervevet közel 50 ezer tonna szénnel tetőzték meg. Az éves terv túlteljesítése után bányászaink jó része a kettős ünnepen sem pihent. Az ünnepek alatt valamennyi bányaüzemben fokozott fenntartást eszközöltek, hogy zavartalanul kezdhessék az új tervévet. A szorospataki bányaüzemben például gumiszalag szerelését eszközölték a bányászok. Kányáson és Ti- nibesi frontátszerelésen dolgoztak az iparosok1 és fenntartó munkások. Tiribesen egyébként elvégezték a szállítás átcsoportosítását — a légvágat átépítésével kedden reggel már itt indult meg a szállítás, hogy hozzáláthassanak a fővágat átfalazásá- hoz. Az ünnepek alatt végzett munka biztosíték az új év sikeres kezdéséhez. veknél ankétokat is tartottunk. Ezzel elkerültük a felesleges vitatkozásokat, amelyeket korábban a vizsgált szerveknél tapasztaltunk. Ilyen volt például a Zagyva- pálfalvi Üveggyár esete, ahol maguk a népi ellenőrök mondtak bírálatot a vállalatvezetés hiányosságáról. Ez a módszerünk nagyban szélesítette a népi ellenőrzést és sok olyan irányú kérelem futott be a dolgozók részéről: ők is szeretnének részt venni egy- egy népi ellenőrzési vizsgálatban. — A dolgozók bejelentései milyen irányúak voltak, milyen ügyekben járt el a Népi Ellenőrzési Bizottság? — A közérdekű bejelentések száma ez évben emelkedési tendenciát mutat. Bizottságunkhoz a dolgozók bizalommal fordulnak bejelentéseikkel. A bejelentések szerteágazóak. Többsége a társadalmi tulajdon elherdálására bivja fel a figyelmet, tehát a társadalmi tulajdon védelme tekintetében megyénk dolgozói kellő időben jeleznek és felfigyelnek. A bejelentések nagy többsége fedi a valóságot. A jellemző az, hogy az illetékes szervek a hiányosságokat kijavították. A szükséges felelősségre vonást, a kártérítést a herdálókkal szemben megtették. Az év második felében a bejelentések nagyban eltolódtak/ a mezőgazdaság területére, főleg arra, hogy a tsz vezetők nem fordítanak kellő gondot a társadalmi tulajdon megvédésére. Véleményem szerint a közérdekű bejelentések azért is pozitív irányban tendálnak, mert nemcsak a kis eseteikre hívják fel bizottságunkat, hanem olyan hiányosságokra is, amelyek a gazdasági vezetés hibájából fakadnak és több százezer forintos károk okozói lehetnek. — Miben látja a Népi Ellenőrzési Bizottság következő tevékenységét, figyelembe véve . a második ötéves terv megnövekedett feladatát? — Mind szervezeti életünkben, mind a társadalmi bázis tekintetében munkánkat tovább akarjuk javítani. Ennek érdekében a népi ellenőri szervezeti oktatást tovább fokozzuk, nagyobb gondot fordítunk a közgazdasági elemző munkára. Ezáltal még jobban megmutatjuk azokat az alapvető hiányokat, amelyek az iparban, 'és a mezőgazdaságban megyénk különböző társadalmi életében még megmutatkoznak. Munkánkon keresztül az iparban, a mezőgazdaságban a vezetés színvonalának emelését tűztük ki célul. Második ötéves tervünk folyamán, a népi ellenőrökkel. a bizottság tagjaival a kitűzött feladatokat ismertetjük. Már úgy állítottuk össze az 1962. évi munkatervünket, hogy a célkitűzések teljesítését javaslatainkkal elősegítsük. A vizsgálatok során a mezőgazdaságban újszerűséget alkalmazunk munkánkban. A községi népi ellenőrzési csoportoknak célul tűzzük, hogy állandó segítségnyújtást biztosítsanak a tsz-en belüli ellenőrző bizottságok részére. Célul tűztük, hogy a tsz vezetés színvonalának emelése érdekében a megyei NEB és a járási NEB-ok mellett működő szakcsoportok konkrét segítségnyújtást biztosítsanak a tsz nagyüzemi gazdálkodásának helyes kialakításához és a vezetés megszilárdításához. összegezve elmondható az, hogy a munkás-paraszt kormány 1957.> évi törvénye szerint a Népi Ellenőrzési Bizottság, s annak népi ellenőrei a kitűzött feladatoknak legjobb tudásuk szerint eleget tettek. E munkában nagyban segítettek a társadalmi szakértők, akik szak- tanácsadásukkal segítették a népi ellenőrzési bizottságot — fejezte be Kuti Károly i elvtárs.
