Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)

1962-01-06 / 2. szám

6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1962.. január 6. Ha VAN, miért NINCS? Egy fmsz kultúrcsoport nyomában 1962. Vasárnapi teilörő—^ —A színjátszó és tánccso­port? — Feloszlott Ki kato­nának ment, ki iskolára. Augusztusban lépett fel utol­jára. A mondatok hangsúlyán mintha a „ha feloszlott, fel­oszlott!” nemtörődömségét fejezné ki ... Eddig is nagyon nehéz volt összetartani őket — bi­zonyosodott be meglátásunk helyessége. — Nemegyszer megtörtént, hogy már itt állt az autó, mert vendégszerep­lésre akartunk indulni és a csoport valamelyik tagja még hiányzott. Messze lakott, s azt mondta, hogy csak ak­kor hajlandó szerepelni, ha kimegyünk érte. Nem is vál­lalnám többet a vezetésüket, akármennyi oktatói díjat fi­zet is a MÉSZÖV. — MÉSZÖV? — Nos, ak­kor csak földművesszövetke­zeti kultúrcsoportról lehet szó. Hogy melyikről? A pász­tói — legalább hat éven át jól működő — művészeti együttesről beszél Hegedűs Magda, a helyi fmsz fő­könyvelő helyettese, volt kul- túrfelelős. No, de még nem mon­dott el mindent, ami a szí­vén fekszik. Talán nem lesz érdektelen, ha a kultúrcso- portok munkáját összességé­ben summázott kijelentését idejegyezzük: — Szerintem nincs is ér­telme az egésznek. Ma. ami­kor a falvak lakossága hoz­zászokott a Déryné Színház sokkal színvonalasabb elő­adásaihoz és a televízió fő­városi műsorát élvezheti, szinte nevetségesek a mi ügyetlen próbálkozásaink ... így Hegedűs elvtársnő. Me­zővári József, az fmsz igaz­gatóság elnöke azonban más­ként beszél: — Jelentős a feladatuk a falusi kultúrcsoportoknak a népművelés terén. A falu­színház sem juthat el min­denhová, még sok olyan köz­ségünk van, ahol nem áll megfelelő színpad rendelke­zésre. Azonkívül ahová el­jut is, az előadások száma igen kis hányada az év va­sárnapjainak, szombatestéi­nek. A televízió késő este ad színházi közvetítést, a délutáni szórakozás ezzel nincs megoldva. De nem is csak a szórakozás a cél. A csoportok próbáin lehetőség nyílik a falusi ifjúság er­kölcsi és politikai nevelésé­re, egymással szembeni vi­selkedésük helyes irányítá­sára. Mezővári elvtárs a szánk­ból vette ki a szót. Való­ban a Mészövöt ezek az el­vek késztetik a buzgólkodás- ra, a kultúrcsoportok létesí­tése ügyében. S mint tud­juk, a Mészöv segítőkész­sége nem merül ki a sok­szor nagyon is szükséges ösztönző szavakban, anyagi­lag is jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy az együttesek tartalomban a ma igényeinek megfelelő és a szemet is gyönyörködtető elő­adásokat tarthassanak. S az összeg nem is kevés, évente mintegy 75 ezer forint. Tehát: „pénz van” — mondja a Mészöv. „Táncosaink, színjátszóink vannak” — állítja a pásztói fmsz elnöke Hegedűs Mag­dával ellentétben. Hát akkor? Hol a hiba mégis? — Művészeti vezető nincs — búslakodik Mezővári elv­társ. — Pedig milyen jó volna most is, ha a január 21-i küldöttgyűlésen fellépne az együttes. így kénytele­nek vagyunk Somoskőújfalu­ról idehozni a népi táncoso­kat. — De hiszen az sokba ke­rül! — szólunk közbe aggód­va, a pásztói fmsz „vagyo­nának” védelmében. — Kerül, amibe kerül — veti oda az elnök könnye­dén. A megye egyik legjobb­nak ígérkező küldöttgyűlésé­re nem sajnáljuk a pénzt. Hogy azonban ne zárjuk le a pásztói tapasztalatainkat végérvényesen negatív elő­jellel, megjegyezzük, hogy Mezővári elvtárs ez év ta­vaszára kultúrfelelősök vá­lasztását Ígérte az igazgató­ságon és szakszervezeten be­lül. S egyben meghívott ben­nünket az április 4-i . ün­nepségbe, amelynek fényét az fmsz új életre ébredt mű­vészeti együttese is emeli majd szívet, lelket gyönyör­ködtető játékával. A munkaügyi miniszter rendeletet adott ki a buda­pesti munkavállalás szabá­lyozásáról. A rendelet értelmében a vállalatok, egyéb állami gaz­dálkodó szervek, szövetkeze­tek és a magán munkáltatók budapesti munkahelyre vi­déki dolgozót (ideértve azt is, akinek Budapesten csak ideiglenes lakása van) csak kötelező munkaközvetítés út­ján alkalmazhatnak. Vidéki dolgozó budapesti munka­helyre történő közvetítésére csak akkor kerülhet sor, ha a munkakört a munkáltató ál­Vízszintes: 1. Termelőszövetke­zeteinkben most készülnek. 13. Légáramlat. 14. Keleti „szent” könyv. 15. Lap Is van ilyen. 17. Vétség. 18. Pirul Ikerszava. 19. Azonos betűk. 20. POÖ. 21. Félig láttad! 22. Tartó-eszköz. 23. ösz- szevissza árt! 24. Iskolai kellék. 27. Egyszerű fém. 28. Egyszerű gép. 29. Nem hangosan (folyt, függ. 26.). 30. Lepke. 31. Hang­szer. 34. Női név. 35. Árut ál­lít elő (folyt. függ. 32.). 36. Ke­selyűfajta (folyt. függ. 33.). 37. Mutatószó. 42. Rossz kívánság. 45. Hanem ez! 46. Nem hanyagolható el (folyt. függ. 41.). 47. őse. 48. Idős. 51. Mondat része (utolsó kocka kettősbetű). 52. REL. 53. Hajó része. 55. A EB. 57. Asztal németül - kiejtve. 58. ÖK. 59. Arc-ránc. 60. Csavar. 62. Vissza: patakocska. 63. Befed. 64. A má­sik helyre tesz. 66. A kapitaliz­mus legfelsőbb foka. Függőleges: 1. Felkiáltó szó. 3. Vissza: hangszerkellék. 4. Tüzet éleszt. 5. Nógrád megyei község. 6. Juttat. 7. Vonatkozó névmás, tárgyesetben. 8. Dunántúli város. 9. Eladásra szánt javak. 10. Téli ruhadarab. 11. Lágy fém. 12. Mindannyiunk munkáját segítik. 14/a. Ennek . fokozása egyik leg­fontosabb feladatunk. 16. Kerti landó budapesti lakossal be­tölteni nem tudja és ilyen dolgozót részére a munkaköz­vetítő szerv sem tud bizto­sítani. A rendelkezés a vezető-, a pályázat útján betöltendő munkakörökre, valamint az államhatalmi és állaimigaz­gatási, a bírói és ügyészi szervek ügyintéző munkakö­reire, továbbá a fegyveres és rendészeti testületek pol­gári alkalmazottadra nem vo­natkozik. A rendelkezés 1962. január 1-én lépett életbe. növény. 19. Hun király volt. 20 a. Személye mázol. 23. Bizonyos test­helyzetben volt. 25. Hangnem. 27. EIE. 38. Bátor vagyok. 39. Ma­gasra tart. 40. Vissza: szemét. 42. Fordított névutó. 43. Folyadé­kot önt. 44. Arra a helyre je­gyez. 49. Bor-íajta. 50. Növény is van ilyen. 53. Sportág. 34. Zúzza. 55. Névelővel: nyakbavaló. 56. Erdei állat. 59. RAP. 61. Né­met család rövidítése. 63. TM. 65. Végtelen kút! Az oó, illetve az öő betűk kö­„Kérdezz A Szovjet—Magyar Barát' Társaság kéthetenként meg­jelenő képes hetilapja sok hasznos és érdekes cikket közöl a szovjet emberek mindennapi életéből. Január elsejével új rova­zött nem teszünk különbséget. Beküldendő a négy hosszú sor megfejtése, valamint a VASÁR­NAPI FEJTÖRŐ szelvény. Bekül­dési határidő: január 10. Múltheti fejtörőnk helyes meg­fejtése: Kedves Olvasóinknak na­gyon boldog és békés újévet kí­ván a szerkesztőség! Könyvjutalmat nyertek: Zachar Lászlóné Etes> Ocskay Jánosné Salgótarján, Bulla Gusztáv Salgó­tarján. A könyveket postán küldjük el. — felelek“ : tot indított a lap. A „Kér- j dezz — felelek” rovatban ' az olvasók bárminemű, a Szovjetunióval, a szovjet em­berek életével, a kommuniz- ! mus építésével kapcsolatos | kérdéseikre választ kaphat- 1 nak a lap szerkesztőitől. Ki vállalhat munkát Budapesten ? r AUTÓJA, MOTORJA VAN Ne felejtse el, hogy JANUÁR ELEJÉN esedékes a KÖTELEZŐ GÉPJÁRMÜSZAVATOSSÁGI BIZTOSÍTÁS 1962. évi díja Felkérjük a belföldi rendszámmal ellátott, nem állami, tehát szövetkezeti és egyéni tulajdonban levő gépjárművek (személygépkocsi, motorkerékpár, tehergépkocsi, háromkerekű gépjármű, vontató, autóbusz) üzembentartóit, hogy a biztosítási díjat fizessék be. ­A magánszemélyek tulajdonát képező gépjárművek kötelező szavatossági biztosításának évi díja vál­tozatlanul: személygépkocsi után 460 Ft motorkerékpár után (oldalkocsival is) 100 Ft háromkerekű gépjármű után 300 Ft rokkantak háromkerekű gépjárműve után 10 Ft A biztosítási díj befizetéséhez az Állami Biztosító területileg illetékes fiókja csekklapot ad. A be­fizetést a postahivatal a biztosítási igazoláson keletbélyegzővel tanúsítja. A biztosítási igazolás beszer­zésekor igazolni kell, hogy az előző évre eső díjat megfizették vagy, hogy a gépjármű az előző évben nem volt forgalomban. Az ügyintézés meggyorsítása végett kérjük, hogy az 1961. évi biztosítási igazo­lást a gép járműtulajdonosok hozzák magukkal. A biztosítás díja január 31-ig késedelmi pótlék nél­kül fizethető. Egyéni tulajdonban levő személygép­kocsi után az évi díj két egyenlő részletben (január 1-én és július 1-én) is fizethető. Ha a gépjármű év­közben kap rendszámot, úgy az évi díj aránylagos részét kell megfizetni. A biztosítási igazolást az üzembentartó köteles magánál tartani és azt a rendőrhatóságok ellenőrző közegeinek felszólítására felmutatni. A kötelező gépjárműszavatossági biztosítás keretében az Állami Biztosító azokat a károkat téríti meg, amelyekért az üzembentartó — a gépjármű l?ni\Tn^t üzemeltetéséből kifolyóan — idegen személyek halála, vagy sérülése, továbbá vagyontárgyaik (pl. idegen gépjármű) megrongálása miatt törvényes kár- * A-ril 1 vrkJ» térítési kötelezettséggel tartozik. Viseli továbbá az esetleges polgári per költségeit és díjtalan jogvédelmet is nyújt a biztosítottnak. Saját személyére, gépjárművére és utasaira önkéntes biztosítást vehet igénybe. öt évnél nem régibb személygépkocsikra törés, lopás, baleset, tűz, villámcsapás, robbanás, kő- és földomlás, földrengés és viharkárok esetére érvényes ÖNKÉNTES ÁLTALÁNOS GÉP JÁRMŰBIZTOSÍTÁS köthető. Az általános gépjárműbiztosítás díját a felére csökkentettük. Pl. Moszkvics gépjármű évi általános gépkocsi biztosítási díja 1400 Ft. Az összeg havi részletekben is fizethető, ez esetben a díj havi 120 forint. Azok, akiknek gépkocsijuk 5 évnél régebbi, vagy pedig nem kívánnak általános gépjárműbiztosítást kötni, SZEMÉLYGÉPKOCSI TŰZ- ÉS BALESETBIZTOSÍTÁST köthetnek. Ez a gépjárművet ért tűz, villámcsapás, robbanás, kő- és földomlás, földrengés, továbbá vihar által okozott károkra nyújt fedezetet, valamint balesetbiztosí­tást nyújt a gépjármű vezetője és utasai részére. Évi díja 100 Ft A motorkerékpárosok MOTORKERÉKPÁR-BIZTOSfTÁST köthetnek, amely fenti károkon kívül a teljes jármű ellopásából, vagy elrablásából keletkező károkra is érvényes. A motorkerékpár-biztosítás évi díja 70 Ft. Az önkéntes biztosítás a kötelező szavatossági biztosítási igazolás kiváltása alkalmával az Állami Biztosító fiókjainál megköthető. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom