Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)
1962-01-03 / 1. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1962. január 3. Havas Péter: Gondolatok ifjúsági szövetségünk munkájáról, 1962. évi feladatairól Vasipari munkásnők szocialista munkaversenyben 1961 a KISZ ELSŐ KONGRESSZUSA határozatai végrehajtásának és az ötéves Ifjúság a szocializmusért mozgalom első szakaszának volt az éve. Ezért az év tapasztalatai fontosak főleg abból a szempontból, hogy a KISZ további — mindenekelőtt 1962-es tevékenységével melyik oldalát kell csiszolni, javítani és tökéletesen összhangba hozni az elsősorban ifjúságunk jövőjét szolgáló második ötéves terv követelményeivel. Az Ifjúság a szocializmusért olyan összetett mozgalom, amely átkarolja a nevelés főbb területeit, hozzáférheti a fiatalok nagy tömegei számára és ezért népszerűséget szerzett, beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Sokoldalúvá tette a KISZ- szervezetek tevékenységét, a fiatalokat arra készteti, hogy a mozgalom követelményei teljesítése érdekében mind szellemileg, mind fizikailag fejlesszék tudásukat s aktívan részt vegyenek a szocialista építés hétköznapjaiban. Bár a mozgalom I. fokozatának értékelése most folyik, minden jel arra mutat, hogy nemsokára nagyon sok leány és fiú tűzheti ki büszkén a mozgalom jelvényét. Korántsem lehetünk megelégedve a mozgalom tömegességével. úgy gondoljuk, minden lehetőségünk megvan, hogy 1962-ben jóval túlhaladjuk a mozgalomban 1961-ben résztvevő 15 ezer fiatal létszámát. Ezért nagy gondot fordítottunk a mozgalom II. fokozatának előkészítésére. A fiatalok nagy többségét a KISZ aktivisták személyesein keresik majd fel, hogy megnyerjék őket a mozgalom számára. Szeretnénk, ha több munkás- és parasztfiatal, több leány és lehetőleg mind több családos is részt venne az Ifjúság a szocializmusért mozgalomban. A mozgalom akkor éri majd el célját, ha a kiszistákkal együtt ott halad sok-sok kiszen kívüli és együtt teljesítik a mozgalom követelményeit. 1962-BEN ERŐSÍTENI KÍVÁNJUK a KISZ-szervezetek termelést segítő tevékenységét, másrészt rendszeresebbé szeretnénk azt tenni. Üzemekben célunk a KISZ ilyenirányú munkáját teljes összhangba hozni az adott üzemek előtt álló feladatokkal, hogy a kiszisták konkrét tennivalókat kapjanak a termelékenység növelésében. 1962-ben meg kell találnunk annak módját, hogy a Szakma Ifjú Mestere mozgalom szélesebb ifimunkás rétegeket foglalkoztasson. Falun, főleg a tsz- ekben állunk nagy feladatok előtt. úgy gondoljuk, meg lehet tenni az első lépéseket annak érdekében, hogy egyre több fiatal vállaljon munkát a tsz-ekben. Ehhez szükség lesz a KlSZ-szerve- zetek alapos felvilágosító munkájára, de arra is, hogy a tsz-ek maguk is foglalkozzanak e célból a fiatalokkal és olyan anyagi, kulturális és sport lehetőségeket biztosítsanak számukra, amelyek vonzóak és érdekeltté teszik őket. A KISZ, FM és a MEDOSZ ez évben is megrendezi az országos ifjúsági termelési versenyeket, de lesznek megyei versenyek is. Természetesen a tavalyinál sokkal több parasztfiatalt kell ezekbe a versenyekbe bevonni, de ehhez is a termelőszövetkezetek segítségét kérjük. 1961-ben megyénkben any- nyi fiatal képezte magát politikai és szakmai, állami oktatáson, tanfolyamokon és iskolákon, mint még soha. Mégis, ha lépést akarunk tartani a fejlődéssel, nagyot kell e téren is előrelépnünk. 1961 őszén a KISZ KB. intéző bizottsága a maga nemében szinte egyedülálló és nagy- jelentőségű határozatot fogadott el az ifjúság tanulási mozgalmáról. Ez a határozat széles tanulási távlatokat nyújt az ifjúság tudásvágyának kielégítésére, és felelősségteljes feladatokkal látja el a KISZ-szervezeteket és bizottságokat Valljuk be, hogy eddig a K ISZ-szerveze- tek nagy többsége — különösen az állami, szakmai oktatás szélesítése érdekében — a tanulók számontartásán túl keveset tett. A tanulási mozgalom arra kötelezi a KISZ— szérvezeteket, ösztönözzék a fiatalokat a tanulásra, érjék el, hogy valamilyen fokon a fiatalok többsége képezze magát. Aki nem végezte el a VIII. általános iskolát, most azt feltétlenül tegye meg, minél többen tanuljanak középiskolában, de tanuljanak egyre többen főiskolákon, egyetemeken is. KULTURÁLIS NEVELÖ- MUNKANK központjába a fiatalok irodalmi nevelését és ezen belül az olvasás megszerettetését helyezzük. A fiatalok valóban nagy tömegeinek tartós barátságkötése a könyvvel — ez a következő évek legfontosabb feladata. Ezt célozza a József Attila olvasómozgalom, de ezt segíti a népfront olvasómozgalma, amelyet nagyon hasznos kezdeményezésnek tartunk. Természetesen a Lovász József Kulturális Szemle már hagyományos ágait is ápolni fogjuk. Tudjuk, hogy ez a szemle évek óta a munkás- fiatalok között megy gyöngébben, ezért bízunk benne, hogy az üzemi KlSZ-szerve- zetek most már levonják a megfelelő tanulságokat és a kulturális szemlét az üzemekben is sikerre viszik. Egyáltalán nem volt kielégítő az ifjúság tömegsportjának fejlődése 1961-ben. Kár volna azon vitatkozni, hogy erről a sportszervek, a KISZ, vagy a szakszervezetek tehetnek, mert a felelősség közös. A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a KlSZ-bizott- ságok és szervezetek állandóan ösztönözzék a fiatalokat: vegyenek részt háziversenyekem túrákon, rendszeresen edzzék fizikai képességüket és ne csak egyesek, hanem a fiatalok egyre nagyobb része érezze szükségletnek a sportolást. Segíteni fogjuk a Kilián Testnevelési és Sportmozgalom kibontakozását a fiatalok széles rétegei között. 1962-ben szervezetileg is erősíteni akarjuk az alapszervezeteket. Egyes elvtársak úgy gondolják, az Ifjúság a szocializmusért mozgalom egymagában eldönti a fenti feladatokat és úgy vezetik az alapszervezeteket, hogy a szervezeti élet egyenlő a „követelmények teljesítésével". Ezzel leegyszerűsítik, gyakran szürkévé teszik a szervezetek munkáját. Igaz, hogy az Ifjúság a szocializmusért mozgalom követelményei felölelik a nevelés legfontosabb ágait, de a mozgalom mégis csak szervezeti keret, melyet ha nem töltenek meg tartalommal, csak „követelményeket teljesítenek”, nem törekednek az állandó, érdekes alapszervezeti élet kialakítására — öncélúvá válhat és elveszti érdekességét. 1962- ben, de később is gondot kell fordítani a nevelőmunka színes, sokoldalú, az ifjúság tömegeit vonzó és foglalkoztató módszerek és formák alkalmazására. mint a találkozók veteránokkal, idősebb elvtársakkal, külföldi fiatalokkal. élménybeszámolók, ifjúsági estek, tematikus klubdélutánok, szellemi fejtörő versenyek, kirándulások stb. UGYANCSAK HELYTELEN, hogy egyes aktívák hajlamosak gyorsan lemondani a passzívabb KISZ-tagokról. Szövetségünk éppen egyik fő célja, hogy a passzívabb fiataloknak is munkát ad, a szocializmus tudatos építésére neveli őket. Hiába aktív egy szervezet magja és él érdekes szervezeti életet, ha mellette ott vannak az „alvó” tagok, akikkel nem törődnek Mindezen feladatok sikeres végrehajtásának előfeltétele: minden szinten csiszolni kell a KISZ irányító munkáját. ügy értékeljük, hogy jobb vezetéssel a KISZ sokkal eredményesebben élhetne a fiatalok munkavágyával, lendületével. A KISZ megalakulása óta sokat fejlődött egész ifjúságunk, más körülmények között dolgozunk, de vezetési módszerünk és stílusunk egyaránt lassan fejlődik. Itt most nehéz meghatározni, hogy a vezetés milyen oldalait szükséges tökéletesíteni. Ezen minden KISZ aktivistának gondolkoznia kell, de szívesen vennénk ha az idősebb elvtársak is tanácsokkal, megjegyzésekkel segítenék ez irányú törekvéseinket. Semmi kétség nem fér hozzá, hogy 1962-ben a vezetés csiszolásával a KISZ megyénkben is sikereket ér el a fiatalok Szocialista és kommunista nevelése terén. A párt és kormány hatá- ^ rozata alapján az OKISZ 111. küldöttközgyűlése, valamint az OKISZ vezetősége megszabta a kisipari szövetkezetek feladatát a második ötéves tervben. Az OKISZ vezetősége elemezve a mozgalom feladatát megjelölte az utat, amelyen a szövetkezeteknek haladnia kell A kisipari szövetkezetek alapvető feladata a kissorozatú, kiváló minőségű, választékot bővítő, a közvetlen export céljára történő termelés. Erőteljesen emelni kell a lakosság közvetlen megrendelésére készült termékek előállítását, és fokozni kell a lakosság szolgáltatásra és javításra irányuló szükségleteinek kielégítését. A termelés szerkezetének ilyen megváltoztatása mellett fokozni kell a termelőmunka hatékonyságát, emelni kell az egy főre eső termelés értékét. Ahhoz, hogy a fenti feladatoknak maradéktalanul eleget tegyünk, feltétlenül beszélnünk kell a műszaki fejlesztés problémáiról. Megvannak-e a feltételek a szövetkezeteknél a műszaki fejlesztés és a szervezési intézkedések megtételére? A szövetkezeti ipar a termékek igen széles skáláját állítja elő, valamint döntő szerepe van a lakosság . jaA vasas szakszervezet megyebizottsága beszámoltatta a napokban a nöbizottságot, a vasipari üzemekben dolgozó nők helyzetéről, valamint arról, hogyan veszik ki részüket a szocialista munkaversenyből, az agitációs és propagandamunkából az asz- szonyok. A tanácskozáson beszámoltak arról, hogy a nőbizottságokon belül az idén brigádok vizsgálták felül, hogy a munkatörvénykönyvben foglalt jogszabályokat minden területen érvényesítik-e, nagy figyelmet fordítottak a terhes- és szoptatós anyákra vonatkozó rendeletek és törvények betartására is. Felülvizsgálták az asszonyok második műszakjával kapcsolatos problémákat és a három műszakban dolgozó anyák elhelyezését is. Majd megállapították a mintegy 1500 nő dolgozó közül kilenc szocialista női brigádot szerveztek már és a férfivító-szolgáltató szükségleteinek kielégítésében. A feladatok megoldása során az ösz- szes iparágban — amely jelenleg 8, és mintegy 25 féle szakmából tevődik össze — felvetődik a fejlettebb technika, a műszakilag megalapozott munka kérdése. A műszaki feladatok vizsgálata nem szorítkozhat csupán az árutermelő munka területére, hanem szerves részét kell képezze, a javító-szolgáltató tevékenységnek is. Például ma már mindenki előtt világos, hogy a műszaki rajz és a megfelelő hozzáértéssel készített technológiai utasítás nagymértékben megkönnyíti a gyártást, egyszerűsíti a munkafolyamatokat, csökkenti az önköltséget, stb. Mégis nagy azoknak a szövetkezeteknek a száma, ahol egyáltalán nem használják. El kell ismernünk, hogíy a fenti kérdések megvalósítása nehéz feladatot ró a szövetkezetek vezetőire, az irányító szervekre, mivel a szövetkezeti ipar úgyszólván az egész megye területén két.-három fős szakmai részlegekkel megtalálható. Nehéz ez a feladat azért is, mert szövetkezeteink kisserozatú egyedi termékeket állítanak elő és főleg különböző javító-szolgáltató tevékenységet folytatnak. Ez a tevékenység a jövőben még akkal közös brigáddal együtt 172 nő vesz részt a brigádmozgalomban. Közülük többen már oklevelet és pénzjutalmat is kaptak kiváló munkásságukért. Az újítási mozgalom terén is szép eredményeket érnek el a nők. Tavaly 18 nő újító adta be javaslatát. A nők többsége tervét 100 százalékig teljesíti. Jó munkájukat bizonyítja: tavaly 25 dolgozó nőt kitüntetéssel, 83 nőt pedig a szakma kiváló dolgozója oklevéllel jutalmaztak. A megyei nőtanács és a megyei tanács végrehajtó bizottsága közös rendezésében pénteken megbeszélésre hívták össze a megye női tanácstagjait. A megbeszélésen Kaszás Józsefné a megyei tanács végrehajtó bizottsága titkára tartott tájékoztatót, a női tanácstagok eddigi tevékenységéről és a mandátum lejártáig hátralevő időszakban fokozódni fog. A lakosság különböző igényeinek a kielégítése megköveteli azt, hogy a szövetkezeti ipar javító-szolgáltató részlegei majdnem minden faluban megjelenjenek. ll/í indezek után felvetődik a kérdés, mivel ilyen sokrétű, több iparágban működő szövetkezetekről van szó, megyénk területén hogyan lehetne a műszaki fejlesztés általános problémáit megoldani a kisipari szövetkezeteknél. A műszaki fejlesztés tárgyalásánál mindenekelőtt néhány fogalmi kérdést kellene tisztázni több szövetkezeti műszaki vezető szemléletében. Sokan úgy vélik, hogy a műszaki fejlesztés egyenlő általában a beruházásnak minősülő gépesítéssel, holott a műszaki fejlesztés ennél sokkal nagyobb feladatokat ró a szövetkezetekre, sokkal tágabb, a beruházásokon túlmenő feladatok végrehajtását írja elő. Így például a műszaki fejlesztés fogalmi körébe tartozik: gyártmányfejlesztés, gépesítés, szerszámozás, műszerezés, munkaszervezés, gyártásszervezés, stb. Nem veszik figyelembe azokat a lehetőségeket, amelyeket a műszaki fejlesztés előbbiekben felsorolt komplex irányelvei lehetőségeként megadnak a szövetkeTovább képezik magukat a rétsági járás tsz-tagjai A rétsági járásban az idén tovább fokozódik a tsz-tagok tanulási kedve és művelődés utáni vágya. Ennek kielégítéséhez több tanulási forma megszervezésével járul hozzá a járási tanács. így például 10 tsz akadémia működik az idei téli hónapokban a járásban és a téli esték tanfolyamain — melyet 26 helyen rendeznek meg — ugyancsak több száz dolgozó paraszt tölti el hasznosan szabad estéit. szükségessé váló feladatok megoldásáról. A női tanácstagok, bár sok eredményt értek el, még nem tettek meg mindent a választókkal történő kapcsolat kiépítéséért. Ezért feladatul szabták meg, hogy a tanácstagi beszámolók és fogadóórák mellett — amelyeken egyébként a női tanácstagok lelkiismeretesen helytálltak és résztvettek — családlátogatások formájában is elbeszélgetnek a választókkal a meglevő problémákról, a feladatokról, a dolgozók ügyesbajos dolgainak intézéséről. Megbeszélték: a tanácstagok felkészülten vesznek részt a tanácsüléseken, előzőleg ismertetik majd a választókkal azokat a problémákat, amelyeket a tanácsülések napirendjén megvitatnak és a választók véleményének kikérésével mondják el észrevételeiket a tanácsi rendezvényeken. A tanácstagi beszámolók és fogadóórák még jobb megszervezése érdekében fokozottabban támaszkodni kívánnak a jövőben a tömegszer- vezetekre. A Hazafias Népfront-Bizottságok szervezés - bon nyújtott segítsége mellett a nőtanácsok támogató sát is kérik egy-egy rendezvény sikeres lebonyolítása érdekében. Azt is- elhatározták, a termelésben, az ipari és a mezőgazdasági termelőmunkában példamutatóan helytállnak majd a jövőben, bár döntő többségük eddig is kiválóan helyt állt a munkafolyamatokban. Még számos egyéb fontos, a tanácstagi munka javítását célzó elhatározás és indítvány született a női tanácstagok év végi ankétjén. zetek számára is. El lehet mondani, hogy — kevés kivételtől eltekintve — megyei szinten ugyanazon technológiával termelnek, mint az egyedül dolgozó kisiparos műhelyében. Nem veszik figyelembe annak lehetőségét, hogy a műszaki fejlesztési irányelvek gépesítési programjában szerepel az, hogy az eddig kézi műveletekkel végrehajtott termelési folyamatokat gépesíteni lehet és különböző részműveleteket végző kisgépek beállításával, kisebb szalagokkal történő termelés létrehozásával még a javítások átfutási idejét is csökkenteni lehet. Bár több szövetkezetünknél elég szép gépesítést valósítunk meg, (mint a nagyoroszi vegyes ktsz asztalos műhelyében is), sajnos, a gépek kihasználási foka nem éri el csak az 50— 60 százalékot. Ennek megszüntetésére feltétlenül végre kell hajtanunk a tiszta profilok kialakítását, egy-egy árutermelés központosítását, például bútorgyártás, cipő konfekció. Ez a módszer elősegíti a szalagszerű termelést, a gépek jobb kihasználását és az önköltség csökkentését. Ez a lehetőség áll mind a javítások, mind a kissorozatok, vagy egyedileg készített termékek gyártási idejének csökkentésére vonatkozólag. A legnagyobb tartalék azonban a kisipari szövetkezeteknél a munkaszervezésben rejlik, mind az árutermelés, mind pedig a javítás-szolgáltatás vonatkozásában. Jó eredményt ért el ebben a 19000 FORINT A SZALMAZSÁKBAN Rég volt, amikor még „tanító bácsi”-nak szólították Makovics Kálmánt Egyházasgergén. Azóta a hátitáskás kisfiúkból, kislányokból felnőtt családapák, családanyák lettek. Még* is, a gyermekkor varázslatos világából egész életükre magukkal hozták Makovics bácsi hajdani tanítványai a tiszteletet, megbecsülést, amit akkoriban tanítójuk iránt éreztek. Talán ez az oka, talán nem, de mégis nagy szerepe lehet azoknak a boldog emlékű éveknek abban, hogy a falu lakossága annyira hallgat a volt iskolaigazgató szavára. Alig egy hónapja vette át Egyházasgergén a takarékszövetkezet szervezését és azóta 54 család kerek 100 ezer forintot helyezett el betétkönyvben. Ez a nagyszerű eredmény csalt ki bennünket a faluba, hogy személyesen megismerkedhessünk a kitűnő szervezővel, S most, hogy előttünk ül, megállapíthatjuk: Makovics Kálmán nem is olyan igazán „öreg" még, élénk beszédű, magas termetű, jó erőben levő férfi. — Annyi járkálást hogy bírnék másképp- mondja mosolyogva — Nem mindig hajlanak az első szóra, van olyan hely, ahová négyszer-ötször is el kell mennem. Az egyik család például 19 ezer forintot tartogatott a szalmazsákban már egy éve. Megmagyaráztam nekik, hogy milyen előnyöktől fosztották meg magukat. Majd ezer forint kamatot kaptak volna rá! Addig, addig, hogy szót fogadtak, betették a pénzüket a takarékszövetkezetbe. Másutt 6 ezer forint lapult a szekrényben a damaszt- abroszok között... — Persze nincs mindenkinek ilyen sok pénze. Gecse János nyugdíjas bányász az unokája nevére rakosgat be havonta 10 forintot. Más rendszeres betevőim is lesznek. Ki ötven, ki száz, ki háromszáz forintot akar megtakarítani a keresetéből. — Ügy hallottuk, kölcsönt is ad a takarékszövetkezet. Igaz? — Hogyne! Tőlem egy menyasszony vett fel az édesapjával együtt tízezer forintot bútorra, azután házépítésre vettek fel mások 5—5 ezer forintot. Ez a legtöbb ugyanis, ameny- nyit adhatunk. — Aki kölcsönt kér, betétjének is kell lennie? — Nem. Csak száz forintos részjegyet kell vásárolnia és akkor az igazgatóság engedélyével, két jótálló aláírásával mindenki kap tőlünk kölcsönt. — Mikor lesz „Takarékos község” Egyhá- zasgerge? — Az még messze van! - mosoly odik el újra Makovics bácsi. - Ahhoz a község 220 családjából 80 százaléknak betétkönyvvel kell rendelkeznie. Egyelőre a postai takarékbetétkönyvesekkel együtt is csak 40 százaléknál tartunk. Mi azért nem féltjük Makovics Kálmánt! Aki egy hónap alatt 54 embert meg tudott győzni a takarékbetét fonr tosságáról és hasznosságáról, az — nem adunk neki fél esztendőt — eléri, hogy Egy- házasgerge a „Takarékos község’* címmel dicsekedhet! A kisipari szövetkezetek műszaki fejlesztéséről Női tanácstagok ankétja
