Nógrádi Népújság. 1962. január (18. évfolyam. 1-9. szám)

1962-01-03 / 1. szám

\ NÓGRÁDI \ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÖGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XVIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM, ÁRA: 60 FILLÉR 1962. JANUÁR 3. Magasabb összegek a költségvetési előirányzatban a lakosság közszükségletének ellátásához /j/ ' * TTO "/ 1 /tv y „ Emeljük gyártmányaink minőségét, adjunk tartósabb termékeket A Tűzhelygyár dolgozóinak kezdeményezése munkával, azonos, vagy na­Az 1962-es esztendőben még inkább jelentkezik a lakos­ság mindennapos szükségletei kielégítésével kapcsolatos fel­adatok kiszélesítése. Ezek na­gyobb részt a tanácsok költ­ségvetésében kaptak helyet, s nem utolsó sorban pénz­ügyi fedezetet. Hiszen a la­kosság szükségleteinek kielé­gítését elsősorban anyagiakon keresztül kell biztosítaniok. A tanácsok költségvetésében gondoskodtak többek között az óvodák, napközi otthonok, az alsó, valamint középfokú oktatás, a kórházak és egyéb egészségügyi intézmények mű­ködéséről és fenntartásáról. De ebben a költségvetésben kapott helyet a köztiszta­ság, közvilágítás, az útkar­bantartás, parkosítás, s eh­hez hasonló szükségletek ki­elégítése. Ha ezeknek a szükségletek­nek kielégítését anyagiakon keresztül vizsgáljuk, máris kitűnik, hogy ebben az esztendőben lényegesen emelkedett az anyagi fe­dezetek biztosítása a la­kosság ellátásához. Itt van rögtön a város és községgazdálkodási feladatok ellátásának biztosítása. Mint­egy tizenegymillió 319 ezer tonntot fordítanak erre a cél­ra. Ebből megoldják a köz- tisztaságot, a vízellátást, a parkosítást és egyéb ehhez hasonló feladatokat Nagy gondot fordítanak az aílami lakóépületek állagának meg­óvására is. Ennek Keretében az államosított házakat kar­bantartják és különböző fel­újításokat végeznek. Erre a célra 1 213 000 forintot for­dítanak. A városi és községi utak, hidak karbantartására 1962- ben 9 600 000 forintot fordí­tanak. Mintegy 1 400 000 fo­rinttal többet, mint az el­múlt esztendőben. Igen jelentős a költség- vetésben az a célkitűzés is, Sikeres eredményeket ért el az eltelt esztendőben me­gyénk állami gazdaságai kö­zött a Kisterenyei Állami Gazdaság. Ezek az eredmé­nyek néhány év szorgalmas munkáját tükrözik. Ismeretes, hogy korábban ez a gazda­ság nem tartozott a jól mű­ködő állami gazdaságok kö­zé. Ha az 1961-es év munká­ját megvizsgáljuk, kiderül, hogy ezek az eredmények a megye állami gazdaságai által elért átlageredmények­nél jobbak. Ha az egy szántóegységre eső növénytermesztési hoza­mot vizsgáljuk fokozatos fej­lődést tapasztalunk. Az 1959-es esztendőben az egy szántóegységre eső növénytermesztési hozam 2380 forint volt, 1960-ban ez 2540 forint lett, míg az elmúlt év­ben ez 2730 forintra emelkedett. De ugyanilyen biztató ered­amcly a szociális ellátás, az emberekről való gon­doskodás megjavítására irányul. Többek között a Balassagyar­maton. Ludányhalásziban és Mátraverebélyben működe szociális otthonok működé­séhez 8 180 000 forintot ter­veztek. Ebből az összegből látják el azt a 640 gondo­zottat. akik az otthonokban kaptak elhelyezést. Ezek mel­lett élnek megyénk területén más olyan elöregedett szemé­lyek is, akik nem a szociá­lis otthonban kaptak helyet. Ezek számára is biztosítot­tak mintegy 1 204 000 forin­tot. A költségvetésben jelentős összeget biztosítanak óvodák és állami napközi otthonok, valamint általános iskolák fenntartására. Amíg az elmúlt esztendőben megyénk terüle­tén az óvodákban és napközi otthonokban mintegy 4375 gyerekről történt gondoskodás, ebben az évben ez a szám 4756-ra emelkedett. Ezeknek az óvodáknak a működésé­hez 19 290 000 forintot adnak Az általános iskolai nap­közi otthonokban 1962- ben 3 ezer gyerekről kí- . vannak gondoskodni. Erre a célra 8 838 000 forin­tot fordítanak. Megyénk te­rületén négy általános gim­názium, egy közgazdasági technikum és négy diákott­hon működik. Ezen intézmé­nyek fenntartására ez évben 8 millió 619 ezer forintot for­dítanak. Az intézményekben 3101 gyerek tanul, ezek kö­zül 3?0 részére bentlakást és élelmezést, 46 gyerek részére ebéd étkeztetést biztosítanak. Uj feladatként jelentkezik ebben az esztendőben a mezőgazdasági termelő­szövetkezeti ipari tanuló képzés. A termelőszövetkezetekben mények születtek az állatte­nyésztésben is. Az egy szá­mosállatra eső állattenyészté­si hozam 1959-ben 8350 fo­rint volt. Az ezt követő év­ben 8550 forintra emelkedett, míg 1961-ben ez 8610 forint lett. Jelentősen emelkedett a gazdaság árukibocsátása is a főbb termékekből. Különösen jelentős a hústermelés nö­vekedése, ami a jövőben még gazdagabb lesz, mert a gaz­daságban egyre jobban az állattenyésztés kerül előtérbe. Kenyérgabonából az 1959-es évhez viszonyítva tavaly 116 százalékkal növekedett a 100 katasztrális holdra eső termelés. Tejből 130 száza lékkai, gyapjúból 128 százalék­kal. A hústermelés 1959- ben 43 mázsa volt, a követ­kező évben 46 mázsa, míg 1961-ben 68 mázsa esett 100 holdra. Ezek az eredmények ko­rántsem jelentik azt, hogy minden rendben van, mert a további fejlődés lehetőségei­192 leszerződött ipari tanuló képzéséről gondoskodnak, s erre a célra a költségvetés­ben 500 ezer forintot, irá­nyoztak elő. De megszerve­zik az 1962. évben az ezüst- kalászos gazdatanfolyamokat is. A megyében mintegy 38 ilyen tanfolyam fog működ­ni. A tanfolyamok zavarta­lan működtetéséhez 320 ezer forintot fordítanak. így sorolhatnánk a lakos­ság szükségleteinek ellátását szolgáló anyagi juttatásokat, amely ebben az esztendőben az elmúlt évihez viszonyít­va lényegesen magasabbra emelkedett. December 29-én tartotta 1961. évi utolsó, kibővített ülését a megyei pártbizott­ság, melyen részt vett Káldi Katalin, a KISZ Központi Bizottságának titkára is. A párt végrehajtó bizottsága ne­vében Havas Péter megyei KISZ-titkár terjesztett elő je­December 30-án Salgótar­jánban a KISZ megyei bizott­ságán gyűltek össze megyénk legjobb traktorosai, hogy meg­beszéljék az éves verseny eredményét és a legkiválób­bak átvegyék a kitűzött dí­jakat. Erre az egész . éves versenyre jellemző, hogy az ifjú traktoristák a megyei gépállomások összes dolgozói által teljesített munka 20 szá­zalékát végezték el. Az első helyezést Nagy Gyula, az Erdőkürti Gépállo­más DZ-traktoral dolgozó ifjú, traktoristája érte el 308 mű­szaknormás teljesítményével. Ez az ifjú traktoros két mű­szakban dolgozott és több nek kihasználása az idei és az elkövetkező évek szorgal­mas munkájától függ. Jelentős kezdeményezés in­dult el ezekben a napok­ban a Salgótarjáni Tűzhelygyár­ból. E kezdeményezés célja a gyártmányok minőségének javítása, a választék bőví­tése. Miközben a vállalást kidolgozták és a dolgozók­kal megtárgyalták, elkészí­tették az intézkedési tervet is, amely az egyes feladatok végrehajtásához szükséges feltételek megteremtését fog­lalja magában. Az alábbiak­ban teljes egészében közöl­jük a tűzhelygyáriak válla­lását. Az életszínvonal emelésé­nek alapvető forrása a tár­sadalmi munka termelékeny­ségének emelése. A terme­lékenység nemcsak akkor növekszik, ha több terméket állítunk elő, hanem akkor is, ha javítjuk a gyártmányok minőségét, olyan új termé­kek gyártásét vezetjük be, amelyek jobban kielégítik a szükségleteket. Ezért fontos, hogy a termelékenység növe­lésénél ne csak a termelt ja­vak mennyiségét, hanem mi­nőségüket és hasznosságukat is figyelembe vegyük. A tár­sadalom szempontjából néz­ve tehát emelkedik a ter­melékenység, ha kevesebb lentést a KISZ falusi tömeg- befolyásáról. A vita után ha­tározatot hozott a pártbizott­ság a fiatalok falusi munká­jának további feladatairól. Második napirendi pont­ként a megyei pártbizottság 1962. első félévi munkater­vét tárgyalták meg. mint 9 ezer forint értékű üzemanyagot takarított meg. Munkájával különösen a béri termelőszövetkezet elégedett. Első díjként 800 forintot ka­pott. A második helyezést Sándor József, a Pásztói Gép­állomás traktorosa, harmadik helyezést Saját József, az Ér­sekvadkerti Gépállomás trak­torosa érte el, akik 600—600 forint pénzjutalomban része­sültek. Negyedik helyezett lett Hollandi Márton, a ka- rancskeszi, ötödik helyezett pedig Budai László, az Erdő­kürti Gépállomás ifjú trakto­rosa. Mindketten 400—400 Ft pénzjutalmat kaptak. Említésre méltó, hogy Bu­dai László, Saját József és Sándor József már az 1960. évi versenyben is résztvett és az első nyolc között értek el helyezést. Az ifjú traktorosok felszólalásukban elmondták, hogy az idén is résztvesznek a versenyben és elősegítik, hogy minél több társuk is résztvegyen ebben. gyobb mennyiségű szükségle­tet elégítünk ki. A termelékenység növelése, a gyártmányok minőségének fokozása érdekében a ZIM salgótarjáni gyáregységének fizikai, műszaki és admi­nisztratív dolgozói elhatároz­tuk, hogy több első osztályú árut, tartósabb közszükségleti cikkeket termelünk, nagyobb választékot biztosítunk a nép­gazdaság, dolgozó népünk számára. E cél megvalósítása érde­kében az alábbi feladatokat hajtjuk végre: I. 1. A lakosság igényeinek jobb kielégítése érdekében a tűzhelyek élettartamát a je­lenlegi mintegy hét évről tizenöt évre emeljük. Bizto­sítjuk, hogy a tűzhelyek egyes alkatrészeinek elhasználódási ideje azonos legyen. Ennek érdekében a tűzhelyek leme­zeinek vastagságát növeljük, valamint a fenéklap és a hát­lap belső felületét alapzo­mánccal fedjük be. 2. Tervbe vettük. hogy 1962-ben a tűzhelyek öntvény­szükségletét olyan mértékben csökkentjük, hogy a megtaka­rításból fedezhessük a hátlap és a fenéklap zománcozására fordított anyag- és bérkölt­ségeket. A fogyasztó tehát változatlan áron magasabb ér­tékű, tartósabb cikket kaphat. Ehhez szükséges, hogy az ilyen újítással gyártott tűz­helyek készítését a kereskede­lem is javasolja, illetve igé­nyelje. 3. Az új gyártmányok, ter­mékek gyártásának bevezeté­sénél, figyelembe véve a ti­pizálás követelményeit, gyárt­mánycsaládok kialakítását tűztük ki célul. Azonos mé­retű modulizált konyhai tűz­helyeket. kiskonyhái (tea) tűzhelyeket és gáztűzhelyeket | kívánónk gyártani. Ennél a tűzhelycsaládnál az al Kát ré­szek cserélhetősége lényege­sen megkönnyíti a termelés szervezését, az anyagellátás biztosítását és a gyártmányok előállítását. 4. Már ebben az évben be­vezetjük a lemezalkatrészek gyártását, nagysúlyú öntvény­alkatrészek helyett. A lemez felhasználását kiterjesztjük a teatűzhelyek aljazatára. betét­lemezére. a hamutálcára és a dísztető mélyhúzására. A má­sodik ötves terv további évei­ben pedig kiterjesztjük ezt az eljárást a kályhaaljzat gyártá­sára is. Ezzel az intézkedés­sel már ebben az évben mint­egy 350 ezer forintos megta­karítást biztosítunk, a későbbi időszakban pedig mintegy évi kétmillió forintot. 5. A tűzhelyalkatrészeknél öntöttvas fogantyú helyett műanyagfogantyút alkalma­zunk. Ez importból származó nikkel, valamint öntvény meg­takarítását eredményezi, éves vonatkozásban kb. 50 ezer forint értékben. 6. A termelékenység eme­lése. a dolgozók egészségének védelme érdekében a fen­tiekkel párhuzamosan további intézkedéseket hajtunk vég­re. Áttelepítjük a tisztítómű- helyt. tovább javítjuk a bi­zonylati fegyelmet, új és fel­újított agregát-gépeket helye­zünk üzembe. Az öntvénytisz­tításnál az öntöttvasszemcsés fúvásra térünk át, amely a szilikózis veszélyét a minimá­lisra csökkenti. Olyan új tech­nológiát vezetünk be a sík- lanú öntvények készítésénél, amely a jelenlegi homokfúva­tást teljesen feleslegessé teszi. II. 1. Vállalatunk 1961. évi ter­melésének 98,29 százaléka volt elsőosztályú, a többi pedig csökkent értékű, másodosz­tályú termék. Ez 296 000 fo­rinttal rontotta vállalatunk eredményességét. Elhatároz­tuk, hogy 1962-ben az első­osztályú áruk arányát 99 szá­zalékra emeljük. Ezzel 123 ezer forinttal növeljük válla­latunk bevételét. 2. Az elmúlt év tíz hónap­jának átlagában gyárunk 3,7 százalékos selejttel dolgozott, amely több mint 9,1 millió forint kárt okozott vállala­tunknak, népgazdaságunknak. Vállaljuk, hogy a munka mi­nőségének javításával ebben az évben a selejtet 3,4 száza­lékra csökkentjük, amellyel 745 000 forintos megtakartást biztosítunk. E cél érdekében számos műszaki intézkedést teszünk, növeljük a dolgozók szakmai képzettségét. 3. Komoly kár származik az igazolatlan mulasztásokból is. 1961-ben naponta általá­ban négyen hiányoztak igazo­latlanul. Emiatt 1,027 munka­nap esett ki a termelésből, több mint félmillió forint ér­tékben. 1962-ben 50 százalék­kal csökkentjük az igazolatlan mulasztások számát, amely 254 000 forint termelési érték előállítását biztosítja. Ennek érdekében fokozottabban tá­maszkodunk a törzsgárdára, s kérjük a mozgalmi szervek támogatását a dolgozók neve­lésében. Javítjuk a munkakö­rülményeket azokon a helye­ken, ahol az elmúlt idők fo­lyamán a legtöbb igazolatlan mulasztó volt. Intézkedéseket teszünk a nehéz fizikai mun­ka megkönnyítésére. III. 1. Az 1962-es, valamint a második ötéves terv siker«*« végrehajtása, munkánk minő­ségének javítása, a selejt csökkentése megkívánja a vezetés színvonalának emelé­sét is. Az utóbbi években szá­mos fiatal technikus került magasabb, vezető beosztásba. Egy részüknél azonban nincs meg a kellő műszaki, vezetési tapasztalat. Ezért megszervez­zük, hogy az idősebb műszaki vezetők munkamódszerük át­adásával segítsék a fiatalab­bak szakmai nevelését. A technikusokat egy-egy konkrét műszaki feladattal bízzuk meg. hogy ezzel is- elősegítsük önálló gondolkodásukat, szak­mai fejlődésüket. Felmérjük azokat a munkahelyeket, ahol kisgépesitéssel, vagy más mó­don a nehéz fizikai munka könnyítése szükséges. Ezek megoldásával egy-egy fiatal technikust bízunk meg. A technológia további fejlesztése érdekében konkrét feladat­ként szabjuk meg egyes terü­leteken a fejlett eljárások ki­dolgozását. valamint a szállí­tás gépesítését. Ezeket is a fiatal műszakiakra bízzuk. 2. Emeljük a műszaki veze­tők szakmai képzettségének színvonalát, vállaljuk, hogy a műszakiak 95 százaléka szak­mai továbbképzésben fog résztvenni. Ebben is nagy gondot fordítunk a fiatal technikusokra. Az üzemen belül továbbképző tanfolya­mokat szervezünk, elsősorban a technológia, a munkaügyi, a műszaki tervek megismerte­tésére, az üzemek közötti kooperáció, a gazdaságos ter­melés kérdéseinek, feladatai­nak tudatosítására. Vállalatunk előtt az a nany feladat áll, hogy 1963-ban már teljes egészében a szabvány szerinti előírásoknak megfelelően gyártsuk termelrényeinket. Vállalásainkban foglalt pontok teljes egészében mgefeleinek ennek a kö- ‘‘ vetelménynek, teljesítésük hozzájárul a második ötéves y tervből gyárunkra háruló feladatok sikeres végrehajtásá­hoz. Elhatározásunkkal egy időben versenyre hívjuk me- gyénk többi vállalatait, javasoljuk, dolgozzák ki azokat az lú intézkedéseket, amelyek gyártmányaik minőségi színvona- g Iának emeléséhez, tartósabb. nagyobb választékú cikkek £ előállításához szükségesek. .4 gyártmányok minőségének emelése váljon olyan !jmozgalommá meguénkben, amely elősegíti pártunk VIl. | kongresszusa határozatának végrehajtását, a második öt- ’ éves terv feladatának megvalósítását. Biztató eredmények a Kisterenyei Állami Gazdaságban Ülésezett c megyei pártbizottság---------------«h»----------------------­N agy Gyula a megye legjobb ifjú traktorosa ÉRTÉKELTEK AZ IFJÚ TR ATÖROSOK 1962. ÉVI VERSENYÉT

Next

/
Oldalképek
Tartalom