Nógrádi Népújság, 1961. december (17. évfolyam, 97-105. szám)
1961-12-23 / 103-104. szám
4 nógrádi népűjsAg 1961. december 23. Morfon Károly házafáján öthatomban a Hazafias hlépfront Termelőszövetkezetben dolgozik Marton Károly. Azt tartják róla: szorgalmas, becsületes tagja a közösségnek. November végéig 355 munkaegységet írtak jóvá a szövetkezeti irodán Marton Károlynak, s előlegként több, mint 7 ezer forintot vitt már haza. A szövetkezetben a munkaegység értéke mintegy 40 forint lesz, megtalálja számítását. A mezőgazdasági termelés tervszerű irányítása az 1962-es évben Készül az ízletes ebéd, a szövetkezetből várják haza a gazdát. A z idei év elején be£e- jezést nyert megyénkben is a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ez a tény új követelményeket állít a mezőgazdaság irányítása elé. De a mezőgazdasági nagyüzemek létrejötte egyben jobb feltételeket is teremtett ahhoz, hogy tovább javítsuk a mezőgazdaság tervszerű irányítását, a tervezés rendszerét. A mezőgazdaság tervszerű irányításának célja, hogy biztosítsuk a népgazdaság szükségleteinek maradéktalan kielégítését oly módon, hogy közös nevezőre hozzuk a népgazdaság és a termelő üzem érdekeit, s elősegítsük, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek minél előbb korszerű nagyüzemekké fejlődjenek. Azok a gazdaságpolitikai eszközök, amelyekkel a mezőgazdaság tervszerű irányítása történik — ár- és hitelpolitikánk, felvásárlási rendszerünk, termeléstechnikai segítség, amelyet az állam a termelő- szövetkezeteknek nyújt — ismeretesek, hiszen ezek együttes alkalmazásával folyik már 1957. óta a mező- gazdasági termelés tervszerű irányítása. Az átalakulás következtében azonban ezek a módszerek változtak, a módszerekhez újak is csatlakoztak. Ilyen új dolog mindenekelőtt a szövetkezeti tagok személyes, anyagi érdekeltségének biztosítása, amely nélkül valamennyi többi módszer együttesen hatástalanná válhat. A mezőgazdaság terv- ^ szerű irányításának egyik igen fontos eszköze, amelyben a legnagyobb méretekben hozott és hoz változást a nagyüzemi átalakulás, az egész tervezési rendszer, amely összefoglalja mindazokat a gazdasági intézkedéseket, melyeknek célja a népgazdasági tervben előírt feladatok megvalósítása. Az idei év folyamán számos vonatkozásban sikerült tovább fejleszteni a termelőszövetkezetek tervezési rendszerét, s már az 1962. évi előzetes termelési tervek és költség- vetések készítésénél már ezt így alkalmazzuk. Lényeges előrehaladást jelent, hogy a termelőszövetkezeti tervek készítését előbbre hoztuk. A tervjavaslatokat már a tavasszal elkészítették termelőszövetkezeteink, az előzetes termelési terv, és a bevétel-kiadási költségvetés pedig kidolgozásra került Módosult a szerződtetés rendje is, s ez nagyban elősegíti a termelés - szerkezetének egyszerűsítését. Különös gondot fordítottunk — s ebben még tovább lép az új 3004-es rendelet és annak végrehajtási utasítása — a gyengébben dolgozó termelőszövetkezetekre, hogy azok minél előbb a jól gazdálkodó termelőszövetezetek színvonalára emelkedjenek. [\A i tette mindezeket a változásokat időszerűvé, szükségessé? A tömeges szervezés befejezésével a termelés és árutermelés túlnyomóan a nagyüzemekben folyik. Míg 1958-ban meevénkben az egy holdnál nagyobb szántó- területtel rendelkező mező- gazdasági üzemek száma 36 507 volt, 1961-ben ez a szám már 3864-re csökkent. S ebből is a 3703 egyéni gazda kezében mindössze a terület 4,5 százaléka van, a többin állami, illetve szövetkezeti nagyüzem dolgozik. A nagyüzemekben a gazdálkodás irányítása több előrehaladást kíván, hacsak az üzem nagyobb méreteit, az üzemekben dolgozó tagok számát, s a technikai eszközök nagyobb mértékét nézzük is. Ezért nagy körültekintéssel, legkésőbb a gazdasági év végéig rögzíteni kell a jövő évi gazdálkodás irányát. Ily módon megteremtődnek az állam számára is azok a lehetőségek, hogy lényegesen nagyobb tervszerűséggel biztosíthassa a népgazdasági előirányzatok maradéktalan teljesítéséhez szükséges népgazdasági eszközöket. Ezt a tény csak növeli, hogy a tervszerű pénz- és hitelgazdálkodás is megköveteli, hogy az előzetes terv már az új év kezdete előtt a termelőszövetkezet rendelkezésére álljon. Jelentős a változás a termelőszövetkezeti szerződés- kötéseket illetően is. S ez így van rendjén, hiszen a mezőgazdasági nagyüzemek nem dolgozhatnak olyan szétaprózott termelési szerkezettel, mint a nagyüzem területén korábban gazdálkodó kisparaszti gazdaságok ösz- szessége. Ezért a szerződés korábbi rendje, amely a kisparaszti gazdaságok rendszerére épült, s amelyet a tömeges átszervezés időszakában is tartani kellett, most már módosításra szorul. A termelőszövetkezetek dif- ferenciáltabb irányítása gazdasági és politikai szempontból is nagy fontossággal bir. Különösen fontos a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdítása, hogy (megszüntessük azokat a különbségeket, amelyek még az idei esztendőben is a jól dolgozó és gyenge termelőszövetkezetek gazdálkodása, a szövetkezeti tagok jövedelme között mutatkozik. Míg a megye összes termelőszövetkezeteiben az egy szántóegységre jutó termelési érteK holdanként elérte a 2857 forintot, a gyenge termelőszövetkezeteknél ez mindössze 1817 forintot tett ki. Az áru- értékesítésből szármató bevétel a megye valamennyi termelőszövetkezeténél átlagosan eléri holdanként az idén az 1151 forintot, s a gyenge termelőszövetkezeteknél ez mindössze 805 forint. Természetesen így igen nagy a különbség — több mint 3 ezer forint —, ha az egy dolgozó tagra jutó összjövedelmet hasonlítjuk össze a gyenge termelőszövetkezetek és a megye összes termelőszövetkezetét nézve is. A mezőgazdasági termelés tervszerű irányításánál feltétlenül figyelembe kell venni az erkölcsi és politikai tényezők szerepét. A mi társadalmi rendszerünkben ez a politikai, erkölcsi felelősség az előirányzatok maradéktalan teljesítéséért. az hogy a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket minél észszerűbben használjuk fel, egyre nagyobbá válik. S a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez így sokkal hatékonyabb is, mintha adminisztratív eszközöket alkalmaznánk. Mert ez az erkölcsi-politikai felelősség a termelőszövetkezeti üzemekkel közvetlenül érintkezésbe kerülő tanácsi szervek számára is azt jelenti, ésszerűen, gazdasági eszközeink helyi alkalmazásával igyekezzenek biztosítani a tervfeladatok teljesítését. "[Vágyban elősegíti ezt, hogy most már egy-egy területen mindössze néhány tucat olyan nagyüzemmel van dolgunk, amelyek élén hozzáértői, tapasztalt szövetkezeti vezetők állnak, akik becsületbeli kérdésnek is tartják a vállalt feladatok maradék tálán teljesítését. Az erózióveszély ellen A megyei tanács mezőgazdasági osztálya központi feladattá tette a talajvédelmet. A megyében 40 ezer kh az a szántóterület, amely ki van téve az erózió veszélyének. Az aktív talajvédelem érdekében vetítették le a „Védd a talajt!” című szakfilmet a tsz elnökök balassagyarmati továbbképző tanfolyamán. A film hasznos útmutatást adott az erózió talajromboló hatásának felismeréséhez és módszert nyújtott az ellene való hatásos védekezéshez. Megkezdődött a tsz beruházási anyag előszállítása Az 1962. évi tsz beruházás tervszerűbbé tétele érdekében már ez évben megkezdődött az 1962. évi tsz beruházás anyagelőszállítása. Az erdőgazdaság 20 garnitúra szerfás létesítményhez szállítja le a faanyagot. Az egyéb vállalatok is biztosították már a szükséges építőanyagokat. Ezek helyszínre szállítását a termelőszövetkezetek végzik. Az anyagszállításra igen alkalmas a téli időszak. 11 mezőgazdasági üzemek kulturális tevékenységéről tárgyal a MEDOSZ A MEDOSZ ezévi utolsó megyebizottsági ülésén, Balassagyarmaton, csütörtökön délelőtt megtárgyalják a mezőgazdasági üzemek téli kulturális tevékenységének megszervezését. A beszámoló foglalkozik az erdőgazdaság, az állami gazdaságok és a gépállomások kulturális helyzetével, értékeli az eddigi munkát és egyben megszabja az újabb feladatokat. A megyebizottsági ülésen megvitatják a jövő év első féléves munkatervét is. A pásztói járás vezet a felvásárlásban TELJESÍTIK-E SERTÉS ÉS BAROMFI TERVÜKET? Szép felvásárlási eredmények születtek ez évben a pásztói járásban. Majd minden hónapban túlteljesítette felvásárlási tervét. A legutóbbi — november 30-i — felmérés alapján megint a pásztói járás áll az élen. Éves tervének maradéktalan teljesítését csupán a sertés- és baromfifelvásárlás gyengébb üteme késlelteti. Az előző hónap végén történt felmérés alapján vágómarha tervét — 2710 — darab — csaknem 95 százalékra teljesítette a járás. Tejből csaknem 31 ezer hektolitert vásárolt fel s ezzel már csak 4 százalék hiányzik a tervezett meny- nyiség teljesítéséhez. Jól alakult a tojásfelvásárlás is. Az éves terv teljesítéséhez alig 24 ezer darab hiányzik még a tervezett 943 ezer darabból. November óta már javult a helyzet a sertés- és baromfifelvásárlásban is, de még kétséges, hogy sikerül-e teljesíteni a tervet ezekből az áruféleségekből. Sertésből 270 darab, baromfiból 70 mázsa hiányzott még a múlt hónap végén. Remél hető, hogy sertéstervüket teljesítik s talán sikerül felvásárolni határidőre a tervezett baromfimennyiséget is. A növényvédőszerek tárolásáról általában A forgalomban lévő növényvédőszerek nagy része az emberi és állati szervezetre mérge- zőek. A szervezetbe kerülve, vagy a testfelületre jutva a szer hatóanyagtartalmától, annak töménységétől valamint a szervezetbe vagy testfelületre jutott mennyiségétől függően, okoz rövi- debb, illetve hosszabb ideig tartó betegséget, sőt súlyosabb esetben halált. Az emberi életben és anyagiakban való károsodás megelőzését szolgálják azok a szigorú rendeletek és utasítások, amelyek a szerek raktározását szabályozzák. A szerek rendeletben előírt raktározása napjainkban bír a legnagyobb jelentőséggel. Nagyüzemekben, főleg tsz-ekben 1961-ben az ország különböző területein egész sertés-, vagy tehénállomány pusztult el mérgezés következtében. Legtöbb helyen a takarmánykeverékbe került szer okozta az állatok elhullását. A megyében történt ellenőrzések alkalmával megállapítottuk, hogy a tsz-ek ezt a kérdést nem jelentőségének megfelelően kezelik, ez az alábbiakból is látszik: 1. A legtöbb tsz-nél nincs vé- dekezőszer-kamra^ méregkönyv. 2. Hiányzik a szerek egyszemélyi felelőse. 3. A megrongálódott csomagolású, különböző hatású szereket összekeverik stb. Tehát a szerek rendeletben előírt raktározásának szempontjait a legtöbb helyen nem tartják be. Sorolhatnánk a szabályellenességeket tovább, amit kiszállásaink során észleltünk, de ehelyett inkább a szerek raktározásának főbb szabályait szeretném ismer- tetni^ hogy a fentebb említett hiányosságokat és azokból eredő termelőszövetkezeti és társadalmi károkat elkerüljük. A szerek raktározásának főbb szabályai: 1. Védőszereket kizárólag erre a célra rendszeresített és halálfejjel ellátott védekezőszer-raktárban szabad tárolni. 2. A raktárt más célra felhasználni tilos. Jól látható halálfejjel kell az ajtót ellátni. 3. A raktárnak személyi felelőse legyen, aki a vezetett méregkönyv alapján számol el a kiadott és bevételezett szerekről. 4. A raktárban a személyi felelősön kívül senki sem tartózkodhat. 5. A raktár vezetőjének tisztában kell lenni a leggyakrabban haszált védekezőszerek raktározási szabályaival. 6. Az „erős méreg” és „méreg” jellel ellátott szereket a raktáron belül is el kell különíteni, a nem mérgező növényvédelmi szerektől. 7. Mérgező védőszert a raktárból kiadni vagy felhasználni kizárólag a felelős vezető engedélyével szabad. 8. A legszigorúbban tilos bármiféle növényvédőszert olyan tartályba áttölteni, vagy tárolni, amely a tartalmat s különösen annak mérgező voltát nem tünteti fel, vagy éppen más feliratú stb. Természetesen számtalan szabály van, aminek felsorolása hosszadalmas lenne. A szerek raktározásánál segítségünkre van a csomagoláson feltüntetett útmutató. Kellő ismeretek hiányában az ott közöltek alapján járjunk el. Uhlár László mg. mérnök, Nógrád megyei Növényvédő Állomás. Ember, aki semmit nem mond magáról Nagy Gyuláról, a mátra- vefebélyi Március 15 Termelőszövetkezet elnökéről két tekintetben csak elismeréssel lehet beszélni. Egyik a szerénysége, másik a munkabírása. Szerénységből az év eleji zárszámadás idején vizsgázott, amikor kérdésünkre, hogy elégedettek lesznek-e az emberek az elszámolással, azt felelte: lehet, hogy futnom kell a gyűlésről. . Persze, erre Nagy Gyulának semmi oka nem volt. hisz a munkaegység értéke a negyven forintnak is felette volt, a szövetkezet tagjai csak becsüléssel beszéltek az elnökről. A másik erényből, a szorgalomból a nyári, őszi napokban vizsgázott, amikor maga is traktorra ült, hogy körmükre ne égjen a dolog. Pedig éppenhogy csak elleste még a gépkezelést akkor. Ez a Nagy Gyula most is szerény és most is fáradhatatlan. ha közös gazdaságuk előbbrelendítéséről van szó. Nem kérkedik az eredménnyel, hogy ezen. a második zárszámadásukon sem fizetik alább negyven forintnál a munkaegységet, hogy mennyi mindennel gyarapodtak alakulás óta és ebben az esztendőben is jószágokban épületekben. Szinte fogóval kell kihúzni belőle, mivel. Hogy ma már a két év élőm 26 szarvasmarha helyett/ 155 van, a sertésállomány egészen a semmiből közel 3 00 darab a kocákkal együtt, hogy ólak. istállók egész sora épült és mégis újra szűkében vannak a férőhelynek. Nagy Gyula még ma is mindössze 29 esztendős. S hogy annak idején a tisztség betöltésénél ráesett a választás, az korábbi jógazda hírének tudható, mert 19 holdas örökségén példásan gazdálkodott. Most is a gazdálkodás eredményessége, ami az elnököt még magánidejében is legtöbbet foglalkoztatja, csakhogy most már nagyüzemi keretek között. Erről beszélget legszívesebben most is, pedig inkább őt szeretnénk jobban megközelíteni. Ebben azonban úgy látszik, szótlan- sági fogadalmat tett. Azt me- sélgeti inkább, mit terveznek a jelentős kedvezményből, amit az idei munka, szorgalom eredményeként remélnek. Uj süldőszállást, növendékistállót teremt építő képzelete. , hogy tovább gyarapodhasson a jószággazdaság, s aratógép is kellene nagyon. Aztán azt magyarázza, mennyivel szerződtek többet jövőre szarvasmarhából, sertésből, hogy az új esztendőben 10 holdon kertészetük is lesz, s hogy mit jelent majd annak az ezer pecsenyekacsának a hozama, amit a szentkúti telepükön nevelnek. Ezek a tervek azonban akaratlanul is Nagy Gyula arcélét rajzolgatják. Azét az emberét, aki eavnek tekinti magát feladatával, a közösség vezetésével. S mert mindig mindent jobban akar. csoda-e, ha tengernyi a dolga. ___ A jó szövetkezeti vezető az egyre teljesedő esztendőkben csak úgy állhatja meg helyét eredménnyel, ha tudásban, ismeretekben maga is tovább halad, ha ma többhöz ért. többet tud, mint tegnap s holnap a mainál is tárultabb az ismerete. Nagy Gyula az elmúlt esztendőben éppen ezért technikumba iratkozott, a tanulmány azonban félbemaradt, pedig a tanulás köny- nyen ment, azt mondja, csak időből jutott rá kevés. t Ez az érv a 29 éves elnök szájából nem valami meggyőzően hangzik és szépséghiba lenne portréján, ha eny- nyiben maradna a dolog. Azok a tulajdonságai, amelyekkel a verebélyi Március 15 élére került, akkor válhatnak még teljesebbé, ha a szerénység és szorgalom mellé folytonosan növekedő tudás társul, amely a jó gazdák sokaságában méltán emeli első helyre. Hogy ez igy legyen, abban az egész közösségnek támogatnia kell, Most, hogy rövidebbek már a napok, fogy a munka a szövetkezetben is. Több idő jut arra, hogy tájékozódjék, olvasson a család.
