Nógrádi Népújság, 1961. december (17. évfolyam, 97-105. szám)

1961-12-23 / 103-104. szám

Beszélgetünk Salgótarján vezetőivel. Sándor Elemérrel, a tanács végrehajtó bizottsága elnökével, Hangonyi László elnökhelyettessel és Berkes József VB-titkárral. Salgótarján múltjáról, szépülő jelenéről és ragyogó jövőjéről nyilatkoz­nak. A fejlődés és újjászületés útjára mérföldes csizmákkal lépett szűkebb hazánk, szeretett városunk, lüktető élete, jövője a beszélgetés tárgya. És a vezetők most a béke és szeretet ünnepe alkalmából erről nyilatkoznak .lapunk olvasóinak. — Elevenítsük fel újra: a munkáshatalom _____milyen kö rülmények között kezd- te meg a város újjáépíté- sét, honnét indult el a szocialista fejlődés útjára? — Ezekben a napokban a világ népei a béke és szere­tet ünnepére készülnek. A békét óhajtják és harcolnak érte. Nálunk béke van. De nekünk sem árt emlékezni. 1944 december 25-én dél­után a németek elhagyták Salgótarján területét s az első szovjet harcost éjjel 11 órakor boldogan ölelhették keblükre i a forgács! bányá­szok. Azóta 17 év telt el: dolgos munkával pihenéssel, szóra­kozással eltöltött 17 eszten­dő. Az újjáépítés nagyszerű időszakát a munkáshatalom megszervezése és a viszony­lag gyors gazdasági talpraál- lás jellemezte. amihez a Szovjetunió felmérhetetlen segítséget adott. A föld, a gyárak jogos tulajdonosaik: a dolgozó néo kezébe kerül­tek. A felszabadult munkás­erő évről-évre egyre meggyő­zőbben bizonyította, hogy képes történelmi hivatása teljesítésére: saját sorsának irányítására. Az újjáépítés után felvázolódik a népgaz­daság távlati fejlesztési ter­ve: a termelés fokozásának célkitűzései, a lakosság anya­gi és kulturális igényei ki­elégítésének nagyszerű táv­latai. Kemény munkában, ne­héz harcok közepette az ön­tudatos munkásosztály poli­tikailag fejletté, elméletileg is magabiztossá vált. Elméletét, tudását nem reiti véka alá. Szervezetten járják a falva­kat. eljutnak a legeldugot­tabb tanyára is, hogy vi­lágosságot gyújtsanak szövet­ségesének: a parasztságnak értelmében. — Az okos szó, az értel­mes felvilágosítás jó talajra talál. Egyre jobban érlelődik az elvetett magból kinövő kalász: nagyüzemi gazdaságok alakulnak a falvakban, vá­rosokban, hogy megteremtőd­jék az egységes szocialista gazdasági alap. E tudatfor­máló tevékenység nyomán ki­gyulladnak a falvakban a vil­lanylámpák. kultúrotthonok építésére fog össze a falu népe és siet segítségére az ipari munkásság, hogy együtt élvezhessék a kultúra áldá­sait. i- Hogyan fogtak hozzá a múlt káros maradvá­nyainak megszüntetéséhez, mennyiben sikerült város- sá alakítani a hajdan na­gyon elmaradott munkás­települést? — Alapvetően megváltozott minden az elmúlt alig más­fél évtized alatt. A munkás­hatalom legfontosabb intéz­kedései közé tartozik, hogy legfőbb célul tűzte ki az ipari üzemek korszerűsítését, az egészségtelen, embertelen kö­rülmények megváltoztatását. Aki legalább 5 éve nem járt az Acélárugyárban, a Tűz­helygyárban, az Üveggyárban — nehezen igazodik el. Meg­változott az egész város ar­culata. Az alig 15 évvel ez­előtti, régi mocsaras vásár­tér helyén, a Szilárdy-kúria mögötti területen, az acél­gyári völgyben, a bányakoló­nián több mint 1500 lakást magába foglaló modern, egész­sége s lakótelepek épültek Kertes családi házakkal van tele a néhány évvel ezelőtt még kopár Rokkant-telep, a Kuhár-tó erdővel övezett völ­gye, a Kiskuccrdi lankák. — A pislákoló villanyégő­ket szinte nappali világos­ságot adó napfénycsövekkel, higanygőzlámpákkal váltottuk fel. —- Megváltozott a város vízellátása is. A felszabadu­lás előtt csupán a város egyes részei voltak bekapcsolva a vízműhálózatba. Nem is olyan régen, alig 3 éve még éjsza­kázó anyákkal találkoztunk a vízcsapok mellett. Aztán összefogott a város lakossága: a mátraszelei völgyben na­ponként több százan ásták a vízvezeték árkát, hogy meg­nyíljon az út a mélykutak vizének behozatalára. — Kereskedelmünk is meg­változott. Az egészségtelen szatócsboltok helyén felépült a modern Állami Áruház. Az új lakóépületek új üzletsort kaptak. Korszerűsítettük a városközpont üzleteit. Üj üz­letházakat építettünk a lakó­körzetekben: a Rokkant-tele­pen, Béke-telepen és Jónás- telepen. — Egészségvédelmünk sze­mélyi feltételei, de objektív feltételei is megváltoztak: szaktudásban gazdag orvosok és középkáderek végzik kór­házainkban és a lakókörze­tekben mindennapi életmentő munkájukat. A volt honvéd­laktanyát népi államunk egészségügyi célokra bocsá­totta rendelkezésre. Üj bölcső­dék, körzeti orvosi rendelők teszik gazdaggá ezt a képet. Megváltoztattuk közlekedési viszonyainkat is. Az elmúlt másfél évtized alatt átépült a korábban tócsákkal és sze­métdombokkal tarkított Rá­kóczi utunk és számos régi. és új út építésével teremtet­tük meg a megfelelő közleke­dés alapját. A lakosság hozzá­járulásával mintegy 15 km hosszúságú járdát építettünk a városban A lakosság gyor­sabb és kulturáltabb közle­kedtetése érdekében helyi autóbuszjárat áll rendelkezés­re. — A főtéri pihenőpark, és a megyei tanáccsal szemben lévő park szökőkútjaival, kedves pihenőhelyévé vált a város és vidéke lakosságá­nak. — Építő munkánk során nem ment minden 'gördülé­kenyen. Az államépítés ta­nulása közben kellett meg­oldanunk az elmélet gyakor­lati megvalósítását. Helyte­len helyzetértékeléseink kö­vetkeztében követtünk el ki- sebb-nagyobb botlásokat. A békés építőmunkát megza­varta az 1956-os ellenforra­dalom, súlyos károkat okoz­va politikailag és gazdasági­lag egyaránt. Pártunk mély alapossággal feltárta az el­lenforradalom okait és teljes nyíltsággal, őszinteséggel a szó és a tett egységének ta­laján, felvázolta építő mun­kánk programját. A program ma a megvalósulás útján van. Végrehajtása érdekében milliók munkálkodnak nap, mint nap látva és tudva an­nak igazságát. Amikor most számvetést teszünk az el­múlt évekről, amikor azt vizsgáljuk, hogyan dolgoz­tunk — a jövőbe is nézünk. Látjuk az elkövetkezendő jö­vő nagyszerű távlatait a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusa fényénél. — Melyek a városfejlesz­tés második ötéves terv- beni célkitűzései és mi­ben igénylik a város ve- zetői a lakosság támoga­tását? — Munkánk középpontjá­ban a politikai egység to­vábbi szilárdítása talaján városépítő munkánk áll. Az elkövetkezendő időben — a második ötéves terv idősza­ka alatt olyan feladatokat tűz­tünk célul: mint az ipari üzemek további korszerűsí­tése, az ipari termelés nör>e- lése olyan módon, hogy a megerőltető fizikai munka helyett gépparkjainak növe­lésével, annak hatékonyabb kihasználásával emeljük c termelést, tehát többet gon­dolkodjunk és kisebb fizikai erőt fejtsünk ki. — Sokkal jobb műszaki előkészítéssel, a fejlett eljá­rások bevezetésével a terv­időszak alatt majdnem any- nyi lakást kívánunk építeni, mint az elmúlt 10 év alatt. Ez a célkitűzés akkor való­sul meg, ha élvezi a lakos­ság támogatását, ha takaré­koskodunk, ha részt válla­lunk a népgazdasági felada­tokból. — Űj színfolt lesz váro­FODOR JÖZSEF: Á nagy álom Csörgő levelek, borszín lombok, méla évvég, lm ünnep jött, rengő napi hajónkra rév még, Mint rég, mikor jöttek a nagy három királyok, S csengők közt, láng közt, szállt a tél szemén 'a hályog. Óh uram, mennék én is, hol vár a nagy álom, Hol csillag int pásztor-szememnek a homályon, Ha Babilon hangja, pénz, rossz vad-keserűn lep, Óh mennék, zengnék én, hol vár a jó, nagy ünnep. Lengetnék tömjént, szólnék: légy üdvöz te, Béke, Harsonán fújnám: ha jót vársz, ne nézz csak égbe, Óh, csengőn csengne, mint áhítatom kitöltőm, Mondván: a menny nem álom, s köd már itt a földön. Népek testvérisége, béke, jog, szabadság, Hogy fújnám, hogy megjött, szájak szájra adassák, mért oly sok feszült itt s teltek bitók s a vermek, Ihol, az új világ, áldassék, itt a gyermek! , De addig menni kell, pásztor, sok csuda harcban, Nem csüggni, ha hol jót vársz, ott a baj s kudarc van, Ám csengd csengő, hangd zúgd: pénz, pogány, rossz orozzák, Megszületik, mit vársz, a földi köz —, nagy, nagy Ország! sunkban a ' városiközpont egészségtelen lakásai helyén az új, korszerű városközpont megépítése a szállóval, kul- túrházzal, modern lakóépüle­tekkel és üzlethálózattal. Régi kívánságot teljesítünk, amikor a tervidőszak alatt elkészítjük a strandot Salgó- vár ölén, a Tatárárokban. A terv egyik kiemelkedő létesít­ménye lesz az új, 560 ágyas kórház a volt laktanya terü­letén. — Ezeknek a célkitűzések­nek a megvalósításához mind- annyiunk: az egész város la­kossága összefogására van szükség. Az egészséges köz­szellem: a város szeretetéért nőjön, virágozzék, hogy a természeti szépségekben gaz­dag környezetben a keretek biztosításával tartalmilag is megvalósítsuk szocialista Salgótarjánunkat. ' Még az öt-éves tervben elkészül megyénk legnagyobb egészségügyi beruházása Nem tartozott Nógrád megye egészség- ügyi ellátás tekintetében a legjobb megyék közé. Sem a salgótarjáni, sem a pásztói, de még a balassagyarmati kórházak sem tudták kielégíteni egészségügyi ellátottságunkat. Számtalan beteget kellett Budapestre, vagy más nagyobb városba szállítani — gyógyítása érdekében. A második ötéves tervben megoldódik az iparmedence, de az egész megye ilyen irányú problémája. Már dolgoznak Salgótarjánban az új megyei kórház építésén, — amelyre népgazdaságunk 115 millió forintot biztosí­tott, s 565 ágyat helyeznek el benne. A kü­lönböző osztályok folyamatos átadásával a megye legnagyobb egészségügyi beruházása 1965-ben fejeződik be. Az új megyei kórház építésénél hasznosít­ják az egykori laktanya épületeit. Az új fő­épület nyolc emelet magas lesz, s 2726 négy­zetméter beépített alapterületen fekszik majd. A kórházban — a többi között belgyógyászat, sebészet, nőgyógyászat, orr-fül-gége, ideggyó­gyászat, onkológia, urológia, szemészet és bőrgyógyászat is működik majd. Az új főépület Á kórház bejárati része ÜNNEPI MELLÉKLET Számvetés

Next

/
Oldalképek
Tartalom