Nógrádi Népújság, 1961. december (17. évfolyam, 97-105. szám)

1961-12-23 / 103-104. szám

1981. december 23. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Teljesítették a nyolcmillióé előirányzatot a zagyvapálfalvi üvegesek Ebbon az évben kapott először az eddigieknél lé­nyegesen nagyobb tervfelada­tot a Zagyvapálfalvi Üveg­gyár. Az előírás szerint mintegy 8 millió négyzet- méter táblaüveget kell gyár­tania a gyárnak, több mint 50 százalékkal többet, mint az elmúlt esztendőben. A csütörtökön érkezett je­lentés szerint a zagyvapál­falvi üvegesek teljesítik fel- , adataikat: a gépüzem de­cember 20-ig bezárólag kö­zel 7,9 millió négyzetméter táblaüvegfet készített. Ha a következő napokban is tel­jesítik a napi tervet, ak­kor a gépüzem dolgozói de­cember 26-ra befejezik éves tervüket. A tervek teljesí­tésében mind a régi ke­mence, mind az új, a Zagy­va II. üzem dolgozói jó eredményeket értek el. A gyár ezévi csomagolási, kiszállítási terve 7,2 millió négyzetméter táblaüveg volt. December 19-én a csomago- lók már teljesítették az éves tervet és már terven felül küldenek az ország­nak táblaüveget. Értékelték a szocialista brigádok versenyét HARMINC KOLLEKTÍVA NYERTE EL A CÍMET AZ ACÉLÁREGYÁRBAN Juhász József 11, kovácsológyári esztergályos brigádja 8 pontból álló felajánlását maradéktalanul teljesítette. A kollektíva különösen kitűnik az emberek nevelése, mű­veltségi színvonalának emelésében végzett munkájával. Géptisztasági őrjárat a Tűzhelygyárban A Salgótarjáni Tűzhelygyár TMK műhelyének pártszerve­zete -a gazdasági vezetéssel karöltve megvizsgálta a gép- állások helyzetét. Megállapí­tották, hogy a múlt évihez viszonyított; idei javulás el­lenére még számos lehetőség nincs ‘kihasználva. Igaz, hogy több dolgozó szocialista meg­őrzésre vette át gépét. Ennek is eredménye, hogy novem­ber végéig mintegy 30 ezer forintos megtakarítás jelent­kezett. Azonban egyes gépek tisztántartásának elhanyago­lása még sok kiesést okoz. Ezért figyelemre méltó kezde­ményezés indult meg a Tűz­helygyárban. A pártszervezet javaslatá­ra elhatározták, hogy géptisz­tasági őrjáratot szerveznek, amely napközben, de főleg a vasárnap reggeli órákban végzi ellenőrző feladatát. Észrevételeiről jelentést tesz a gazdasági és műszaki veze­tésnek. Ezzel is csökkente­ni kívánják a gépállási időt, biztosítaná akarják a dolgo­zók számára a folyamatosabb munkát. lós József 3, Szerémi István 2, Hollandi László, Ponyi László 2, Schréter Pál, Rapi Lajos, Tóth József 10, Pa­taki József, Novák János, Paskó Gusztáv, Bakacsi Gyula, Malomhegyi István, Feledi István, Tóth Pál 5, Kovács Gyula 5, és Ménesi József brigádjai. A most megtartott érté­kelés alapján az oklevéllel kétszeresen kitüntetett bri­gádok száma háromra, az okleveles brigádok száma tizenegyre, a szocialista bri­gádoké pedig tizenhatra emelkedett a Salgótarjáni Acéláru gyárban. Polgárjogot nyer megyénkben a műszaki fejlesztés Szeptember 30-án „A mű­szaki fejlesztés fóruma” ro­vatunkban „Tegyük társa­dalmi üggyé a műszaki fej­lesztést” címmel vitaindító cikket közöltünk. Ebben megállapítást nyert, hogy a munkatermelékenység emelé­sének forrásai közül kiemel­kedik a műszaki fejlesztés, mint a termelékenység eme­lésének leghatékonyabb és legcélravezetőbb módja. Bár a feladat ilyenirányú célki­tűzése nem újkeletű, mégis szükséges volt ennek mélyebb hangsúlyozása, elemzése. Az eddigi gyakorlat bizonyítja, hogy megyénk iparának mű­szaki színvonala a felszaba­dulás óta évről-évre emelke­dett, hogy a termelékenység fokozásának nagyobb hánya­dát éppen a műszaki fejlesz­téssel biztosítják. De a foko­zott gépesítés, a gépi munka aránya, a különböző új gyár­tási, technológiai folyamatok bevezetése, alkalmazása szük­ségszerűen vetette fel ezt a vitát. Szükséges volt azért is, mert megyénk iparában a legnagyobb kihasználatlan lehetőségek talán éppen a műszaki fejlesztés terén ta­lálhatók, amelyek felkutatá­sa segíti a termelékenység nö­vekedését, az élő munkával való helyes gazdálkodást. A műszaki fejlesztés terén tehát öntevékeny, kezdemé­nyező szerep vár minden munkásra, minden műszakira és nem utolsó sorban min­den pártmunkásra. Megnövekedett a műszaki vezetők felelősségérzete . A vita mindenekelőtt azért volt időszerű és fontos, mert napirenden tartotta ezt a kérdést, mert segített olyan közszellemet, légkört kialakí­tani, amelyben mind több fi­gyelem irányul a műszaki fejlesztés problémái felé. A vita időszerűségét mi sem jellemzi jobban, minthogy abban az időszakban zajlott le, amikor az országgyűlés elfogadta a második ötéves Vitazáró cikk tervet, amikor nagyarányú előkészítő munka bontakozott ki az ipari vállalatoknál a jövő év előkészítésére, a má­sodik ötéves terv feladatai­nak megalapozásához. A vita jelentőségét, ered­ményességét bizonyítja, hogy műszaki vezetőink nagy többsége nem rekedt meg a felszínen, nem hangzatos szó­lamokat pufogtattak a mű­szaki fejlesztés szükségszerű­ségéről, hanem igyekeztek közgazdászként is gondolkod­ni. Igen széleskörű volt ez a vita. A tizenöt hozzászóló — pártmunkások, szakszerve­zeti vezetők, gazdasági és műszaki emberek, pénzügyi vezetők, sőt néhány főható­sági vezető is — a műszaki fejlesztés szinte valamennyi lényeges kérdését érintette. A vállalatok mozgalmi és gazdasági vezetői, de egész olvasótáborunk nagy figye­lemmel kísérte a vitaindító cikket és a vitát. Éppen a hozzászólások igazolták, hogy műszaki vezetőinknek sok ötlete, javaslata van. Előfor­dult az is, hogy a szerző ja­vaslata egyben saját munká­jának bírálata lett. A vita szükségességét ezek a tények is bizonyítják. Támogassuk, bátorítsuk az új elgondolásokat Megállapíthatjuk, hogy a Műszaki fejlesztés fóruma se­gített megtalálni azt az utat. amelyen műszaki vezetőink­nek a jövőben haladniok kell. Bebizonyosodott, hogy ötle­tekre, tudományosan megala­pozott és kidolgozott tervek­re van szükség a célkitűzé­sek megvalósításához. Meg­állapíthatjuk, hogy igen nagy szerep jut fiatal műsza­ki dolgozóinkra, akik a vi­tába is élénken bekapcsolód­tak. Hozzászólásaikból ki­csendült a fiatalok kezdemé­nyezése, bátor hangja. Szinte egyöntetűen hangoztatták, hogy nem szabad félni az újtól, bátran kell magasabb műszaki színvonalon kezde­ményezni, vezetni. Új utak Eredményesen dolgoztok megyénk vasas üzemel JÖVÖRE REÁLISABB VERSENYFELADATOK MEGHATÁROZÁSÁRA TÖREKEDJENEK Megyénk vasas üzemei — az előzetes számítások' sze­rint — sikeresen teljesítették ez évi terveiket és vállalá­saikat. Erről, valamint a jövő évi feladatokról ta­nácskozott tegnap a vasas szakszervezet megyei bi­zottságának elnöksége. Az ülés megállapította, hogy a termelési, termelé­kenységi és önköltségi fel­adatokban valamennyi va­sas üzpm teljesítette a cél­kitűzéseket, számos vonat­kozásban jelentős túlteljesí- té-t is értek el. Kedvezően alakultak azok a mutatók, amelyek a vállalatok gaz­daságosságát, jövedelmezősé­gét befolyásolják. Megyénk régv vasas üzeme, az Acél­árugyár, a Tűzhelygyár, az Erőmű és a Vasötvözetgyár összesen, közel 17 millió fo­rint értékű munkaverseny vállalást tett. Az eddigi adatok sze­rint a teljesítés aránya meghaladja majd a 36 millió forintot. Az eredmény elérésében dön­tő része van a végrehajtott műszaki intézkedéseknek, a dolgozók versenylendületé- nek, különösen a szocialista brigádok tevékenységének. Az elnökség megvizsgálta a jövő évi feladatokat is. A vállalatok egy része már is­meri az 1962. évi mutatókat. A Salgótarjáni Acélárugyár­ban például mintegy 12 szá­zalékos emelkedés várható, s a termelés értéke jövőre megközelíti az 1,3 milliard forintot. A Salgótarjáni Tűz­helygyárban mintegy 140 ez.er darab tűzhelyet és 124 ezer kályhát kell legyárta­ni. A megnövekedett felada­tokkal kapcsolatban több határozatot hozott az elnök­ség. Felhívta a vállalatokat, hogy a szocialista brigádok versenyének szélesítése mel­lett teremtsék meg a fel éte­leket a szocialista műhely, üzem cím elnyeréséért folyó versenyhez. A jövő évben — figye­lembe véve az idei igen magas túlteljesítést — reálisabb versenycélkitű­zéseket kell meghatároz­ni. A vállalások öleljék fel az anyag- és pénzgazdálkodás területét is. Irányuljon a verseny a minőség javításá­ra, az I. osztályú termékek arányának növelésére. Foko­zottabb gondot kell fordítani az importanyagokkal való takarékoskodásra, esetleg az ilyen anyagok helyettesítésé­re. Évvégi számvetés a bányászatban SZERDA DÉLELŐTT A TRÖSZT BEFEJEZI ÉVES TERVET Már egyetlen nap sem telt el az utóbbi időben, hogy aknák, vagy egész bá­nyaüzemek ne jelentették vólna: eleget tettek egész évre leőirányzott mennyi­ségi tervüknek. ígérték, hogy plusz csilléket külde­nek a felszínre — ezzel is segítve a tröszt egészének tervteljesítését. Ha a bányaüzemeket sor­jában vizsgáljuk, a szoros­pataki bányászok viszik el előreláthatólag a pálmát, j akik. az április 4-i, a cente­náriumi munkaverseny len­dületét az év utolsó napjai­ban is tartották. így csak­nem 17 ezer tonna szén­nel tetőzik meg éves tervü­ket. Mögöttük szorosan* ott vannak a kányásiak mint­egy 10 ezer tonnás többlet­szénnel. De az elismerés hangján kell az év utói számvetésben beszélni a ró­nai, az egyenletesen termelő nagybátonyi, ménkesi, mi- zserfai bányászokról is. ök azok, akik elősegítik azt, hogy a tröszt határidő előtt, már szerdán délelőtt eleget tehet tervkötelezfettségének, s még mintegy 35 ezer ton­nával tetőzheti meg éves mennyiségi előirányzatát. keresése jellemezte a vitá­ban résztvevők írásait, bár egy-két esetben tapasztaltuk, hogy a cikk szerzője vissza­riadt az igazság feltárásától, nem vállalkozott a problé­mák mélyreható elemzésére. Azt sem hallgathatjuk el, hogy vitánk hasznosabb, gyümölcsözőbb lett volna, ha megszólalnak idősebb mű­szaki vezetőink is, akik köz­kinccsé tehették volna több éves, évtizedes tapasztalatai­kat — éppen e vita során. Az is feltétlen tanulság, hogy egyes — elsősorban a főhatóságok részéről elhang­zott — hozzászólások igen kevés önkritikát tartalmaz tak. Az alsóbb vezetésben résztvevő műszakiak hozzá­szólásait viszont az erőtlen kritikai hang jellemezte. A műszaki fejlesztés ügye a közvélemény elé került Tény, hogy mindennek el­lenére ez a vita mindenki­nek adott valami hasznosat. Akár Szoó Béla elvtárs írá­sát említjük, aki értékes ta­pasztalatokkal ismertette a műszaki fejlesztés pártirá­nyítását, akár Torják János, vagy Andó István elvtársa­két, akik elsősorban a szak- káderképzés lehetőségeire hívták fel a figyelmet. A fia­talok bátorságát, kezdemé­nyezését, ugyanakkor alapos­ságát igazolja Antóni Vil­mos elvtárs cikke, aki jó né­hány tanulsággal szolgál a rekonstrukció végrehajtását illetően, csakúgy, mint Ko­vács György elvtárs írása. Scholcz Lajos elvtárs hozzá­szólása nemcsak azért érde­mel nagy figyelmet, mert az energiaellátás kérdéseivel foglalkozik, hanem azért is, mert egy sor olyan problé­mára hívja fel a figyelmet, melyet vállalataink. ivari üzemeink műszaki vezetői a jobb energiagazdálkodás ér­dekében hasznosíthatnak. A helyiipar vezetői közül csak Hizsnyai Sándor elvtárs szólt a vitához, de cikke igen sok értékes tapasztalatot, javas­latot nyújt a többi helyiipari vállalatoknak is. Barna Sán­dor elvtárs nagyszerűen ele­mezte a gyárak beruházási tevékenységét, mint a mű­szaki fejlesztés igen lényeges oldalát. Méltán elmondhat.iuk, hogy a műszakiak, a párt- és gazda­sági vezet k ilyen nyilvános szereplése eredményesen vég­ződött. A műszaki fejlesztés ügye az irodákból a közvéle­mény elé került. Hasznosítsuk a vita tapasztalatait Itt az ideje, hogy a vita so­rán felmerült problémák megoldásához most már gya­korlatban is hozzákezdjünk. Pártbizottságunk számom tartja a javaslatokat, azt is, hogy mit tesznek műszaki és gazdasági vezetőink a javas­latok megvalósításáért. A műszaki fejlesztés legyen a közösség ügye. A róla szóló vitából mindenki válassza ki azt, amit saját munkaköré­ben alkalmazni tud: a jövő évi műszaki intézkedési ter­vek, az újítási feladattervek összeállításánál is vegyék ezt figyelembe. így lesz ■ a mű­szaki fejlesztés valóban tár­sadalmi ügy, így nyer pol­gárjogot megyénk életében. S akkor, ha pártszerveink, pártszervezeteink felelősséget éreznek a műszaki fejlesztés előrehaladásáért. Vitánk tehát nem az újság, hanem a közönség ügye lett. Mégis szeretnénk köszönetét mondani mindazoknak, akik hozzászólásaikkal emelték a vita színvonalát, a vezetőket pedig arra kérni, hogy hasz­nosítsák az ott elhangzott észrevételeket, helyes javas­latokat. A közösség formáló ereie Az elmúlt vasárnap, a szénbányászok szocialista és a szocialista címért küzdő brigádok tanácskozásán hal­lottam. Pothornik elvtárs mondotta el példának, hogy a Nagybátonyi Szolgáltató Vállalatnál Fodor István esz­tergályos szocialista brigádja olyan embert vett be a közös­ségbe, akivel korábban na­gyon sok baj volt, aki arról volt hires, hogy nem szerette a rendet, a fegyelmet, inkább nézett a pohár fenekére, mintsem kivette volna ré­szét a munkából. A vállalat vezetői már-már ott tartot­tak, — ahogyan mondani szo­kás — kiteszik szűrét az üzemből, magatartásával, ret­tenetesen sok hiányzásával ne rontsa az üzem belső fe­gyelmét. S ekkor jöttek Fo­dorék. Fodor István brigádvezető kisebb megbeszélésre hívta össze brigádját. Talán szósze- rint is ezt mondhatta a bri­gád tagjainak: „No, emberek, mi nagy felelősséget vállal­tunk .magunkra, amikor a nagyon is megtisztelő szocia­lista brigád cím elnyerését tűztük magunk elé. Tudjátok nagyon jól, hogy ez nemcsak abból áll, hogy túlteljesítjük tervünket; hogy részt veszünk politikai és szakmai tovább­képzéseken; hogy igyekszünk mind kulturáltabban élni, gondolkodni, hanem abból is, hogy felelősséget válla­lunk az emberek nevelésé­ben, a kollektív szellem ki­alakításában. Ezt vállaltuk, becsülettel teljesítjük is. Ez pedig azt a kötelességet is ránk rója, hogy azt a fele­lőtlen, notóriusan lógó em­bert magunk közé vegyük, s a közösség erejével új em­bert kovácsoljunk belőle.” A brigád tagjai között elő­ször nem volt meg a teljes egyetértés. Voltak, akik azt mondották: mindenki egye meg azt, amit főzött. Aztán gondolkodtak: igaza van a brigádvezetőnek! Mi szocia­lista ember módjára dolgo­zunk, élünk és tanulunk. Hát akkor kezdjük meg ezt a munkát. Fodor István brigádja egy emberrel gyarapodott. Vala­mennyiüknek szeme új elv­társukon volt. Ha nem ment a munka, segítették. Ha lát­ták, hogy szabad idejével nem tud mit kezdeni, jó ta­nácsokat adtak neki. Elkísér­ték a kocsmába is, együtt szórakoztak, de csak addig, hogy másnap is munkába tudjon állni. A példa termé­szetesen ragadós. Olyannyira, hogy egy névvel kevesebb került a hiányzók listájára, egy emberrel gyarapodott a szocialista címért küzdők ha­talmas tábora. Igen, itt is jelentkezett a közösség formáló ereje. S. I,. Immár negyedszer került I sor a Salgótarjáni Acéláru-! gyárban a szocialista brigá- j dók versenyének értékeié-1 sére. Az ezévi április 1-től \ október 1-ig eltelt időszak- j ban Három brigád nyerte el, másodszor is az oklevelet: a huzalműből Buda Antal drótkötő brigádja, amely vállalásának valamennyi pontját teljesítette, az érté­kelés időszakában példa­mutató magatartást tanúsí­tott. Ugyancsak másodszor nyerté el az oklevelet Mol­nár Sándor géplakatos bri-> gádja. ' Hasonló elismerésben részesült Szabó József 10. húzókőcsiszoló brigádja. A szocialista brigád okle­vél kitüntetést 11 brigád kapta meg. E kollektívák között szerepel Klimasz Ele­mér, Lipták István, Szalva Géza. Hepka László, Balogh István 3, Eisenbart Zoltán, Bede Géza, Ozsvárt József, Juhász József 11, Teplán Géza és Vlacsil Ferenc kol­lektívája. A szocialista brigád címet 16 kollektíva nyerte el: Mik-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom