Nógrádi Népújság, 1961. december (17. évfolyam, 97-105. szám)
1961-12-20 / 102. szám
NÓGRÁDI VILÁG PROLRARJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság Vj büntető törvénykönyvet, föld, erdővédelmi és vadgazdálkodási törvényt alkotott az országgyűlés Interpellált a megyei képviselő AS MSZMP NOGRAD MEGYEI bizottsága és a megyei tanács lapja XVII. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM ARA: 60 FILLÉR 1961. DECEMBER 20. Zárszámadásra készülünk Női tanácstagok ankétja December tizedikével elkezdődött szerte a megyében a zárszámadás gyakorlati előkészítése. Munkához láttak minden termelőszövetkezetben a leltározó bizottságok, megkezdődött a közös vagyon pontos felmérése. Az idén a csaknem 150 termelő- szövetkezetünk többségében tért hódított a kettős könyvelés. Pontosabb, hűbb képet tudnak adni az egy esztendős gazdálkodásról, s ez új vonás a zárszámadások előkészítésében. S a másik, ami szintén először történik meg: a nagyüzemi gazdálkodás az idén a megye egész területére kiterjedt. Jó pár olyan termelőszövetkezetünk van. oh j! a tagok először készülnek a zárszámadásra. Különös gcfnddal kell tehát ügyelni arra, hogy a zárszámadási beszámolók ne csak a gazdálkodás számadatait ismertessék. A cél az, hogy a zár- számadási közgyűléseken a szövetkezeti vezetek, a szövetkezeti tagok közösen beszéljék meg, nagyon alaposan. nagyon elemzően az idei gazdálkodást, hogy aztán megfelelő következtetéseket vorjanak le a következő év. a későbbi évek gazdálkodását illetően A párt megyei végrehajtó bizottsága egyik ülésén megállapította: ez az esztendő igen hasznos volt a szövetkezeti mozgalom számára. Megyénk szövetkezetei — a tsz- tagok becsületes munkája, a hozott párt- és kormányhatározatok révén — politikailag és gazdaságilag egyaránt szilárdultak. A 3004-es rendeletiek aiapján az idén újabb 86 szakembert — elnököt, mezőgazdászt, könyvelőt — kaptak szövetkezeteink. Munkájukkal — bár 'koránt sincs még rendben minden e téren — erősödött a szövetkezeti vezetés. segítették a szövetkezetek gazdálkodásának helyes kialakítását. A termelőszövetkezetek az idén —, a korábbi évektől eltérően — viszonylag időben feiezték be a fontosabb mezőgazdasági munkálatokat. Növekedett az állatlétszám, különösen a sertés- és baromfitenyésztés az, ahol rövid idő alatt ielentős változást értek el termelőszövetkezeteink. A termelékenység növekedése eredményezi, hoay az idén megyénk lényegében teljesíti felvásárlási tervét, s mintegy 10 százalékkal több terményt ad a névgazdaságnak. mint az el- múH évben. Ezt a tényt feltétlenül értékelni kell. hiszen a kedvezőtlen időjárás. az aszály mellett más gondjaink is voltak. Ä termelőszövetkezetek földterületének és taglétszámának eevharmada az ét' első hónaDjában került a közös gazdaságokba, s ezekben a termelőszövetkezetekben az indulás számtalan, sokszor igen komoly nehézségeivel is meg kellett küzdeniük. Lesznek megyénkben olyan termelőszövetkezetek is. ahol a zárszámadási közgyűlésen a szövetkezeti vezetőknek nagyon őszintén azt is el kell mondaniok. a szövetkezet néni erősödött olyan mértékben, ahogy arra a lehetőségek adva voltak. Bár az elmúlt évhez viszonyítva mintegy egyharmadára csökken — a legutóbbi felmérések szermt — azon termel őszöve'kezetek száma, ahol hiánynyal zárják az esztendőt, lesznek olyan szövetkezetek, ah.-l a vártnál gyengébb lesz az eredmény, s alacsony a szövetkezeti tagok jövedelme. Saját magukat, a szövetkezeti tagokat áltatják, vezetik félre azok a szövetkezeti vezetők, ahol a kedvezőtlen eredményt pusztán az időjárással próbálják magyarázni. A tapasztalatok azt bizonyítják, a::>k a termelőszövetkezetek zárják gyengén az évet, ahol a helytelen gazdálkodást csak tetézte, hogy a szövetkezeti vezetők nem tudták elérni. a tsz-tagok egésze becsületesen dolgozzon a közösben, szükség esetén — történetesen a kukorica kapálásává1 — a családtagolcat is mozgósítsa a közös munkára. Mindezeket megbeszélni, hogy a szövetkezeti tagok világosan lássák, mit csináltak az idén jól és mit rosszul, s ennek megfelelően alakítsák u kivetkező évet, ezt kell elérnünk a zárszámadásokkal. Igaz, az 1962-es esztendőt sokkal jobb körülmények között kezdjük, mint az ideát. Viszonylag időben földbe került a gabona, befejeződött az ősz,i mélyszántás, s felépültek az állattartáshoz legszükségesebb épületek is. Sok hasznos tapasztalatot gyűjtött a szövetkezeti vezetés is, s a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltsége is jobban érvényre jut jövőre, mint az idén Azonban ezek a nagyszerű kilátások nem járnak megfelelő eredménnyel, ha a szövetkezeti vezetők, a szövetkezeti tagok nem vonják '.e a megfelelő következtetéseket az idei évből. Ezért van most szükség fokozott mértékben a tanácsok, a szövetkezeti pártszervezetek segítségére. A megyei tanács, a járási tanácsok ezekben a napokban a tsz-elnö- kök. könyvelők, tanácselnökök oktatása mellett adjanak hatékony segítséget a zárszámadások gyakorlati előkészítősében is. Megfelelő gazdasági. pénzügyi szakemberek segítsenek az arra rászoruló termelő .szövetkezetekben, hogy a zárszámadás a tsz valóságos helyzetét tükrözze, nyil- vártartásba kerüljön minden olynn .árgy. amely a közös vagyoni képezi, s a termelő- ■ zövetkezeti tagoknak kiadott természetbeni és pénzbemi juttatás. Segíteni, ellenőrizni kell menet közben a leltározó bizottság munkáját is. A községi tanácsok pedig akkor töiiik be irányító szerepüket. ha nemcsak feltárják a hibákat, hanem segítenek a gazdasági szervező munkában, hogy minél előbb megszűnjenek a hibák, s széleskörű politikai munkába kezdenek a szövetkezeti tagok körében. S ebben van a falusi párt- szervezetek legfőbb feladata is. Rendkívül fontos, hogy még a zárszámadási közgyűlések előtt valamennyi termelőszövetkezetben kibővített párttaggyűléseken beszéljék meg a kommunisták a vezetőség beszámolóját. De a széleskörű politikai munkát már most meg kell kezdeni — különösen azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a tagok egy része távol tartotta magát a közös munkától. Beszélgessenek el a tagokkal, hogy azok is lássák, nemtörődömségükkel kárt okoztak maguknak, a közösségnek, a népgazdaságnak is. Mert csak így, az egyéves tapasztalatot elemezve válnak a zárszámadási közgyűlések a következő évek munkájának hasznos segítőivé. December végére összehívják a megyében működő női tanácstagok ankétjét. A nőtanács és a megyed tanács végrehajtó bizottsága közös rendezésében megszervezett találkozón a női tanácstagok a tanácsi munkáról és a tsz-t segítő tevékenységükről és feladatokról beszélnek majd. Az ankótot a megyei tanács nagytermében tartják december 29-én. Az országgyűlés a decemberi ülésszakkal befejezte az 1961. évi tevékenységét. Az ülésen megtárgyalták a Magyar Népköztársaság büntető törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot, majd a mező- gazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvényjavaslatot, az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslatot. Fő feladat a bűnözés megelőzése Talajvédelmi tapasztalatcsere Borsod megyében Pénteken és szombaton kétnapos tapasztalatcserére a Borsod megyei Fancsal községbe látogattak a népfront mellett működő a Gazdagodjanak földjeink akcióbizottság tagjai. A megyei mezőgazdasági szakember küldöttség tanulmányozta a fancsali Egyetértés Termelőszövetkezet talajvédelmi munkájának eredményeit. A tsz-beliek elmondották, lépésről, lépésre határozták meg a talajvédelmi tennivalókat, s ma már ott tartanak, a befektetett plusz munka búsásan megtérül a tsz-nek a termés- eredményekben. A tsz-be kihelyezett talajvédelmi szakember szakirányítása mellett az eredmények sokban köszönhetőik a Borsod megyei tanács mezőgazdasági osztálya vezetőinek is. Az országgyűlés munkáját nagy érdeklődéssel kísérte dolgozó népünk, és elismeréssel fogadta az új büntető törvénykönyv megalkotását, amely szintén jelentős lépés a szocialista jogrend kialakításában. Nezvál Ferenc, igazságügyiminiszter tájékoztatta az országgyűlést az igazságszolgáltatás helyzetéről és beszámolt arról is, hogy hazánkban csökken a bűnözés. Általában az jellemzi hazánkat. állapította meg az országgyűlés, hogy 1957 óta a szocialista törvényesség teljes egészében helyreállt. Ártatlan embert a Magyar Népköz- társaságban nem sújt ma büntetés. Azt is megállapította az országgyűlés, hogy az utóbbi időben politikai bűncselekmény miatt már csak igen ritkán folyik eljárás bíróságaink előtt. Ezekben az ügyekben is az ítélkezés nagyon alapos: nemcsak a terhelő, hanem a mentő körülmé- nyekre is kiterjedő vizsgálat előzi meg és bíróságaink csakis azokat ítélik el, akik a Magyar Népköztársaság rendje ellen támadnak, tehát aktív tevékenységükkel bűncselekményt követnek el. Pusztán politikai meggyőződéséért, Dolitikai nézeteikért hatóságaink senkit sem üldöznek. Mindezek természetesen senkit sém tehetnek elbizako- dottá. hanem keresni kell amiak lehetőségét hogy meggyorsuljon a bűnözés csökkenése és megteremtsük annak lehetőségét, hogy a büntető igazságszolgáltatásunk még hatékonyabb, egyszerűbb és gyorsabb legyen. A szécsényi tejüzemben Naponta 9—10 ezer liter tejet dolgoznak fel a Szécsényi Tejipari Vállalatnál. Ennek jelentős részét sajt Ebben a célkitűzésben igen jelentős az új büntető törvénykönyvünk. Az országgyűlés jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, hogy a halálbüntetés kiszabásának lehetőségét egyes gazdasági bűncselekményeknél megszüntetik, egyébként azonban a jelenlegi jognak megfelelő körben tartja fenn. Halálbüntetést tehát akkor kell kiszabni, ha a büntetés célja más büntetéssel nem érhető Mindenesetre új büntető törvényei. könyvben kiemelkedő helyet foglal el, hogy nagyobb szigort kell alkalmazni a visszaeső bűnösökkel szemben. Uj rendelkezéseket írt elő a fiatalkorúak büntetéséről, megszüntette az életfogytiglani szabadságvesztést. Az új törvény a bűnösökkel szembeni nevelésről tesz tanulságot. Bűnüldöző szerveinknek is feladatává tette a nevelő munka kifejtését, az előkészítő eljárás és mindinkább a büntetés végrehajtása idején. Hangoztatta az ország- gyűlés, hogy a büntetés kiszabásánál abból a lenini elvből kell kiindulni, hogy a büntetésnek az elkerülhetetlensége, nem pedig a szigorúsága az, ami a megelőzést szolgálja. Az országgyűlés törvényerőre emelte az új büntető törvényt. Emelkedik a tsz-ek erdőrészesedése gyártására fordítják. At itt készített Rockfort-sajt már a világ számos országában szerzett jó hírnevet a szé- csényieknek. Zara Margit naponta 10—14 mázsa sajtot csomagol be. A következőkben az országgyűlés törvényerőre emelte a termőföldek védelméről, az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló javaslatot. Megállapította, hogy jelenleg az ország mezőgazdaságilag művelhető területének 94 százalékán már nagyüzemi gazdálkodás folyik. Az erdősített terület 16 százalékán azonban még egyénileg, vagy úgyis mondhatnánk, hogy sehogy sem gazdálkodnak. Mintegy 60 ezer azoknak az erdőtulajdonosoknak a száma, akik nem is élnek falun, s ennek következtében elhanyagolják az erdőt. Ezért az erdőbirtokossági társulások és magánosok erdőtulajdonát haszonbérbe kell adni az állami erdőgazdaságoknak. állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek. Ily- módon a jelenlegi 125 ezer kh holdról a termelőszövetkezetek erdőrészesedése 400—420 ezer ka- tasztrális holdra növekszik. A továbbiakban az ország- gyűlés jóváhagyta azt a törvényt, amely a vadgazdálkodást szabályozza. Somoskői Lajos képviselő interpellációja Az országgyűlés decemberi ülésszakán az interpellációk során felszólalt Somoskei Lajos, Nógrád megyei képviselő és az alábbi interpellációt intézte Kisházi Ödön munkaügyi miniszterhez, az ipari munkásfeleségek, mint termelőszövetkezeti tagok SZTK biztosítása ügyében: — Évek óta megismétlődő problémákat okoz az iparvidékeken működő termelőszövetkezeteknél az a körülmény, hogy az olyan termelőszövetkezeti tagok is kötelesek társadalombiztosítási dijakat, illetve járulékokat fizetni, akiknek férje az 1958. évi 40. törvényerejű rendelet hatálya alá tartozó munkaviszonyban áll és férjük jogán amúgyis jogosultak, sőt több társadalombiztosítási szolgáltatásokra jogosultak. — Nógrád megye több mint 30 ezer termelőszövetkezeti tagjából körülbelül 18 ezer nő. Jelentős részben, 90—95 százalékban ipari munkás feleség. A majd 12 ezer férfi termelőszövetkezeti tagból 5300 fő 60 év feletti, 4 ezer fő 50, és 60 év között' van. Ezek többsége ugyancsak nyugdíjas, így ennek folytán SZTK biztosított. Ennek ellenére, hogy munkaerőhelyzetünk ilyen nehéz, a termelőszövetkezetek ez évben dicséretre méltó munkát végeztek. Augusztus 20-ra befejezték az aratást és cséplést. November 7-re az ősziek vetését, nem sokkal később valamennyi őszi munkát. December 16-ra befejezték az őszi mélyszántást. Jó alapot teremtettünk az 1962-es esztendő feladatainak a teljesítéséhez, de az SZTK biztosítás állandó problémát okoz. Az anyagi érdekeltség különböző formáinak alkalmazása enyhített ugyan valamit a helyzeten, azonban főleg a tavaszi előlegfizetések, illetve zárszámadások idején állandó viták vannak a vezetőség és a tagok között. Sok esetben a viták a munkafegyelemre is kihatnak. Most, amikor a betakarítási munkák befejeződtek, a keresővel rendelkező tsz-tag feleségek — mivel a közös munkába csak a jövő év tavaszán kapcsolódnak be — tagsági viszonyuk szünetelését kérik, hogy az SZTK járulékok fizetése alól mentesüljenek. Egyes tsz-ekben kilépési hangulat is van. Munkájukra a tsz-eknek szükségük van, s maguk a tagok is akarnak dolgozni, de az a minimális kívánságuk van, hogy csak azokra a hónapokra fizessenek, amelyben valóban dolgoznak is. Pontosabban: az a kérésük, hogy november 1-től május 1-ig. amikor a tsz női tagjait úgy sem tudja foglalkoztatni, ne terhelje őket az SZTK járulékok és díjak fizetése. A jelenlegi helyzet a tész-ek- re is hátrányos, mert az ilyen tagok után a társadalombiztosítási járulékot előlegezni kell és az így előlegezett társadalombiztosítási járulékok oly összeget tesznek ki, hogy 'annak levonása miatt a közös munkába májusban kapcsolódó bányászfeleség egykét hónapig nem kap előleget. Ennek elkerülésére irányuló törekvés a kilépési hangulat erősödésében jut kifejezésre, mely azzal a veszély- lyel jár, hogy ezeket a nyári hónapokban végleg elveszítik a' termelőszövetkezetek. Az ilyen tagok részéről úgyis felvetődik a kérdés, hogy a háztáji területre a jövőben akkor is jogosultak lesznek, ha a tsz-ben egyetlen munkaegységet sem teljesítenek. Ugyanakkor pártoló tagokká való átminősítésüknek törvényes akadályai vannak. Az állandó nyugtalanság komoly gazdasági és politikai kihatásai miatt szükségét látom annak, hogy vagy a pártoló tagsági viszonyt, vagy pedig a társadalombiztosítási járulékok fizetését rendező jogszabályokat módosítsák úgy, hogy azokra a hónapokra, amelyekben a szóban forgó tagok nem dolgoznak, ne kelljen társadalombiztosítási járulékokat fizetni. Az interpellációra Kisházi Ödön munkaügyi miniszter válaszolt és ígéretet tett többek között, hogy bizottságot küld Nógrád megyébe, amely megvizsgálja a képviselő által felvetett problémát. Hurják Júlia és Dovicsiny Gizella a feldolgozó üzemben.
