Nógrádi Népújság, 1961. december (17. évfolyam, 97-105. szám)
1961-12-20 / 102. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. december 20 Tegyük tömegmozgalommá a szocialista brigádok tevékenységét Tanácskoztak a szénmedence szocialista címért küzdő brigádjai Vasárnap Salgótarjánban, a Bányász Művelődési Otthon nagytermében egész napos tanácskozást tartottak szénmedencénk szocialista, vagy a szocialista címért küzdő brigádok vezetői, tagjai, a szénmedence mozgalmi szerveinek képviselői, műszaki és gazdasági vezetők. A tanácskozáson Pothomik József elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója tartott vitaindító beszédet. Részt vett a tanácskozáson Kómár András elvtárs, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének titkára és Sípos Ferenc elvtárs, a Nehézipari Minisztérium képviseletében. Torják János elvtárs, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Nógrád megyei Trösztbizottsága titkára megnyitója után Pothomik elvtárs emelkedett szólásra. Pothomik elvtárs bevezetőül szólott a szocialista brigádimozgalom létrejöttének feltételeiről. Megállapította, hogy ez a mozgalom a szocialista munlkaverseny egyik leghatékonyabb formája. A mozgalom kiemelkedő jelentősége elsősorban abban áll, hogy még hatékonyabban mozdítja elő a magasabb termelési eredmények elérését, a termelőerők fejlődését. Ezzel párhuzamosan gondot fordít a dolgozók szakmai és erkölcsi nevelésére, az új szocialista embertípus kialakítására. A szocialista brigádok fontos szerepet töltenek be a munkásosztály átformálásában. A továbbiakban arról szólott a tanácskozás előadója, hogy a brigádok már nagyobb igénnyel lépnek fel, hogy vállalásaik teljesítéséhez a gazdasági, műszaki vezetők biztosítsák a szükséges feltételeket. Ugyanakkor maguk a kollektívák is részt vállalnak a népgazdaság, az üzem előtt álló feladatok megoldásából. Ezért törekednek a munkaszervezés javítására, új technológiai eljárások bevezetésére, a munkafegyelem betartására, a munkavédelmi és egészségügyi körülmények javítására, a társadalmi tulajdon védelmére, az egyes dolgozók továbbtanulásának elősegítésére. Az ilyen célkitűzések, valamint azok teljesítése biztosítja, bogy a brigádoknak tekintélyük van, példamutató munkájukkal és életmódjukkal megszerezték maguknak a vezetők és dolgozó társaik megbecsülését. Ezek az emberek azok, akik a legtöbbet teszik azért, hogy meggyorsítsuk a fejlődést, kialakuljon az újtípusú, magasabb erkölcsi és politikai tudattal rendelkező ember. Ezek után Pothomik elvtárs szólott arról, hogy a szénmedence szocialista brigádjai, illetve e cím elnyeréséért versenyző kollektívák milyen eredményeket értek el a termelésben, a minőség javításában, az anyagtakarékosságban, a technológiai utasítások megtartásában, a balesetek csökkentésében és a munkafegyelem szilárdításában, valamint a politikai és szakmai oktatásban. Külön szólott azokról a sikerekről, amelyeket felmutatnak a brigádok kollektív szellemében egymás fokozottabb megbecsülésében, a harmonikus családi életben. Példákat említett olyan brigádokról, amelyek maguk közé fogadtak fegyelmezetlen dolgozókat és sikerrel biztosították azok fejlődését, kedvező változását. A szocialista brigádmozgalom további fejlődésének feladatairól szólva mindenek előtt arra utalt, hogy helyes, ha a termelőmunkát közvetlenül irányító műszaki és gazdasági vezetők maguk is résztvesznek a brigádok munkájában, mind a termelésben, mind az oktatásban segítséget nyújtanak e kollektíváknak. A gazdasági és mozgalmi vezetők kisérjék figyelemmel a brigádok fejlődését, rendszeresen népszerűsítsék eredményeiket, biztosítsák vállalásaik teljesítését és mindenkor támaszkodjanak véleményeikre, javaslataikra. A második ötéves tervben megnövekedett feladatok állnak megyénk szénbányászai előtt, amelyek végrehajtása csakis a szocialista brigádok fokozottabb közreműködésével biztosítható. A beszámolót értékes vita követte. Brigádvezetők, brigádtagok, mozgalmi, műszáléi és gazdasági vezetők mondták el véleményüket a szocialista brigád cím elnyeréséért folyó mozgalomról. Egyöntetűen állapították meg, hogy jó irányban halad, fejlődik szénmedencénkben is ez a mozgalom. Az eredmények azonban jobbak is lehetnének. Ezért mindent el kell követni a mozgalom fejlődése útjában álló akadályok elhárításáért. Meg kell oldani például a műszaki dolgozók patronáló tevékenységét. A műszakiak ne csak név- leg vállalják a brigádok patronálását, hanem legyenek ők is tagjai a brigádoknak, s tevékeny munkájúikkal segítsék a mozgalom fejlődését. Meg kell oldani — elsősorban a vidékről járó dolgozók szakmai és politikai továbbképzését, az egyének kulturális fejlődését. Kimondotta a tanácskozás, hogy a szocialista brigádok isi reális vállalásokat, feladatokat tűzzenek magúik elé, nemcsak a termelékenység fokozásában, a mennyiségi tervek teljesítésében, hanem az anyagta- karókosságban, a tanulásban és a közösségi élet kialakításában is. Több hozzászóló — mint Sándor István ifjú Kazárról, vagy Hegedűs Aladár Margit- táróról, Bakos Sándor Món- kesről — hangsúlyozta, hogy minden tekintetben bátran lehet a szocialista, vagy a szocialista címért küzdő brigádokra támaszkodni. Szebényi Ferenc főmérnök, Mrázik János bányavezető a műszaki és gazdasági vezetők felelősségéről szólott. De valamennyi hozzászóló hang- súlyozita, hogy tömegmozgalommá kell tenni a brigádmozgalmat, ki kell terjeszteni körletekre, aknákra, — csakis így hozhatja meg a mozgalomtól várt nagy eredményt. A tanácskozás után igen gazdag, magasszínvonalú kultúrműsor következett. n társadalmi bíróságokról A társadalmi nevelés ■í*’ fontos eszközei a társadalmi bíróságok. Munkájuk eredményességét bizonyítja, hogy számos vállalatnál hozzájrultak a fegyelem szilárdulásához, a társadalmi tulajdon védelméhez. Az Erőműben például 80 az Acélárugyárban több mint 50 százalékkal csökkent az utóbbi években az ilyen okokból lefolytatott fegyelmi eljárások száma. A társadalmi bíróságok igen alkalmasak arra, hogy fejlesszék a dolgozókban a szocialista erkölcs követelményeit, a becsületességet, tisztességet. Több megtévedt dolgozótól hallhattuk már, hogy inkább a rendőrség, vagy a bíróság büntette volna meg, mint megérni azt a szégyent, hogy dolgozó társaik előtt kellett elmondani vétségüket és azok ítélkeztek felettük. Munkájuk színvonalának emelkedéséhez hozzájárult, hogy a társadalmi bíróságok elnökeinek és tagjainak egy része a bírósági ülnökökből tevődik össze. Egyes vállalatoknál külön tanfolyamokat is szerveztek az elnökök részére. A vállalatok jogászainak nagy része is segíti a társadalmi bíróságok munka- módszerének és munkastílusának kialakulását. Azonban bármilyen nagy lehetőségek is rejlenek a társadalmi bíróságok tevékenységében, nem mindenütt és nem mindenkor hasznosítják azt a mozgalmi és gazdasági vezetők. Az utóbbi időben többszörösen esett szó arról, hogy a megnyugvás, az elbizakodottság egyik jeleként egyes vezetők az egész vállalatot érintő fontos kérdésekben nem kérik ki a munkások véleményét. Nyilvánvaló, hogy a fegyelmi vétségekben, a mulasztásokban is könnyebb meghozni és aláírni egy igazgatói döntést, mint megszervezni a társadalmi bíróság tárgyalását, a tárgyalás lefolytatását. A Salgótarjáni Acélárugyárban fordult elő, amikor az egyik dolgozó megdézsmálta a társadalmi tulajdont és ezért felelősségre vonták, fölényesen visszavágott: „Adják ki a munikakönyvemet, akár elbocsájtással is!,, És sajnos megkapta a munkakönyvét anélkül, hogy az ügyet a társadalmi bíróság elé vitték volna. Szorospatakon az egyik bányász a szigorú tilalom ellenére cigarettát és gyufát vitt a bányába és ott rágyújtott. Ezzel sok dolgozótársa életét tette kockára. Mégis az igazgató személyesen intézte el az ügyet, nem vette igénybe a munkáskollektíva nagy elítélő erejét. A Karácsony előtt az ifjúsági könyvtárban Olajtüzelésű fürdőszobakályha Gyors! Kényelmes! Tiszta! Üzembiztos! Kapható a vaskereskedelmi szaküzletekben, áruházakban, szövetkezeti boltokban. 597 Halk, szinte nesztelen léptekkel lép a könyvtárba Oláh Margit, a kis cigánylány. Otthonosan mozog, az asztalra teszi a jegyet és a behozott könyveket, aztán mohó érdeklődéssel válogatni kezd újabb olvasnivaló után. Ezalatt Fodor Eleonóra, az ifjúsági könyvtár dolgozója elmeséli, a kislány törzsvendég a könyvtárban, magának és nyolc testvérének hordja az olvasnivalót, ő szokott esténként felolvasni a nagy családban. Nagyon szereti a könyveket. Minden szombat délelőtt jön, és szinte mindig dél előtt pár perccel, úgyhogy ilyenkor ő az időjelzőjük. Aztán beszélgetni kezdünk másról is. Panaszolja, és érezni is, milyen hideg van itt ebben a könyvtárban, “vhová pedig elsősorban gyermekek járnak. A játékdélutánok megszokott forgalmát is éppen a hideg barátságtalansága rontja le. Ide bizony nem ártana egy jobb, emberségesebb meleget árasztó kályhát betenni. Majdnem négyezer könyvből válogathatnak itt az ifjú olvasók. Számuk — mármint az ifjú olvasóké — megközelíti az ötszázat. A téli napok legnépszerűbb részlege itt mégis a filmkölcsönzés. Itt csinálják karácsony előtt a legnagyobb forgalmat, 2386 mese-, játék- és oktató-film várja napról napra újabb és újabb gazdáját. Van úgy, hogy 50 —60 gyermek is megfordul itt náluk. A nagyobb gyermekek már szabályszerűen segítenek a kölcsönzésben, Szirácsik László, Varga Jenő, Jakab László és Szabados István önállóan elégítik ki igényeiket, sőt nagy forgalom idején segítenek is a könyvtárosoknak. Leltározás idején is lehet számítani rájuk, annyira ügyesek. így van aztán, hogy egészen könnyedén ki tudják elégíteni a környező és messzebbi községekből érkezők igényeit is. De azért a teljes őszinteséghez az is hozzátartozik, hogy még nincs teljesen rendben minden ebben a könyvtárban. Különösen a 13—14 évesek számára nem tudnak megfelelő választékot adni a filmekből. sőt a felnőttek film igényeit is nehezen tudják kielégíteni. Salgótarjáni Üveggyárban 1960 és 1961-ben mindössze két ügyet tárgyalt a társadalmi bíróság. A fegyelmi vétségeket szinte kivétel nélkül az igazgató intézi el. Nem állíthatjuk azt, hogy a mozgalmi és a gazdasági vezetők nincsenek tisztában a társadalmi bíróságok elméleti fontosságával. Sakkal inkább baj van a gyakorlattal, a kényelmességgel, a munkás- kollektíva véleményének lebecsülésével. A gazdasági vezetők például helyesen járnának el, ha megfelelő statisztikát készítenének a fegyelmi határozatokról és döntésekről, amelynek alapján a szakszervezeti bizottságok meghatározhatnák a társadalmi bíróságok munkájának irányát. Különösen sok figyelmet fordíthatnának a jellemző és visszatérő esetekre. Szükség van arra is, hogy a társadalmi bíróságok időközönként beszámoljanak munkájukról a dolgozóknak. A szocialista együttélés szabályainak megsértése igen sok alkalmat kínál arra, hogy a társadalmi nevelésnek ezek a fontos szervei jól betöltsék hivatásukat. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy a törvényben előírt keretek között működjenek, ne lépjék túl hatáskörüket, nagy gondot fordítsanak a megelőző vizsgálatra, a tárgyalás megfelelő előkészítésére. Azért, hogy az utóbbi időben ezek a fontos társadalmi szervek nem működtek megfelelően, első sorban a szakszervezeti bizottságok a felelősek. Egy részük nem látta megfelelően a társadalmi bíróságok jelentőségét, nem lépett fel azzal az igénynyel, hogy az igazgató helvett a bíróságok intézzék a fegyelmi vétségek többségét. Nem látták, hogy az igazgatói döntésnek a büntetés jellege, a társadalmi bíróság tárgyalásának nevelő jellege domborodik ki. Semmi kétség, hogy elsősorban erre a nevelő hatásra van szüksége társadalmunknak. A társadalmi bíróságok munkája az élet minden területén hozzájárulhat a fegyelem, a társadalmi tulajdon védelmének javulásához, általában a szocialista irányú neveléshez! Az államhatalmi tevékenység társadalmi aktívái Az államhatalmi tevékenység gyakorlása közben a tanácsok rendkívül sokat számítanak és támaszkodnak a különböző állandó bizottságokra. A választókkal meglévő közvetlen eleven és szoros kapcsolat egyik pillérei éppen ezek az állandó bizottságok Megalakulásuk óta bizonyos fokú fejlődés történt az állandó bizottságok tevékenységében. Ezt elősegítette többek között az is, hogy a múlt esztendőben oktatáson vettek részt, amelyen a tanácsi munkából rájuk háruló feladatokat beszélték meg. De a fejlődés egy másik, ennél lényegesen fontosabb bizonyítéka, hogy ebben az évben 18 esetben számoltak be VB és tanácsüléseken és 8—10 esetben a különböző szakosztályok mellett működő állandó bizottságok. Ez a fejlődés eleven, hatékony munkában kristályosodott ki. A tanácsülés és VB is -űrön megbízza egy-egy feladat elvégzésével. Az év folyamán különösen a pásztói járás, Balassagyarmat város és a salgótarjáni járás egyes állandó bizottságai tevékenykedtek hasznosan, eredményesen. A sikeres tevékenység titka, hogy nagyobb mértékben támaszkodnak a lakosságra, munkájukhoz aktívák egész sorát kérik fel a segítésre. Salgótarján városban 40 tagú akuvahálózat segíti például a kereskedelmi állandó Lizottság tevékenységét. És bár megállapítottuk, hogy egy-két járásban és a két városban sikeresen tevékenykednek az egyes állandó bizottságok, azt is meg kell állapítanunk, hogy nincsenek még megfelelően felhasználva ezek a szervek. A me- zőgazaaság átszervezésével ugyanis megnőtt a községi — és különösen a járási — tanácsok feladatköre, jellegükben még más tartalmú feladatokat kell elvégezniük A kulturális munka középpontjába is a tsz-ek politikai és gazdasági megszilárdítása, általában a gazdasági szervező munka került. E fontos feladatok megvalósításába a lakosságot is fokozottabban be kell vonni és erre jó fórum lenne a mindenütt működő állandó bizottság. Az állandó bizottságok az eddiginél sokkal jobban segíthetnék a tanácsokat a feladatok megoldásában. Sajátos, különleges szerepkörüknél fogva szinte nélkülözhetetlen segítő tevékenységük. Hiszen az állandó bizottság a népből nőtt ki, és a néppel együtt valósítja meg az állami irányítást. Nélkülözhetetlen fogaskerék tehát az állam gépezetében. Nélküle egyoldalúság volna az állam irányításában. A kommunizmus építésének egyik távlata hogy majd a lakosság önigazgatása váltja fel az államgépezetet. Ehhez máris egy láncszem az állandó bizottság, hiszen elősegíti ezt a folyamatot, mert keretein belül közvetlenül a választók, a dolgozó nép gyakorolják az államhatalmi tevékenységet. Sajnos, sok még az értetlenség és a közöny ezzel a munkával kapcsolatban. Pedig azt kellene látni, hogy ezeket, az első lépéseket nagyon sok újabb lépés követi m&jd. Ezen túlmenően nélkülözhetetlen munkájuk a második ötéves terv .végrehajtásában is. A második ötéves terv olyan nagyszabású feladatokkal bízza meg az ipari és mezőgazdasági vezetőket, amelyek megoldásához nélkülözhetetlen a lakosság támogatása, ebből adódóan elengedhetetlen, hogy a tanácsot ne segítsék az állandó bizottságok és a soraikban egyre gyarapodó aktívák is. A tanácsok működésénél érvényesül az alá- és fölérendeltség, történetesen az, hogy az alsóbb szervek kötelesek végrehajtani a felsőbb szerv határozatait, utasításait. A\ állandó bizottságoknál nincs meg ez az alárendeltségi viszony, önálló hatáskörük van, egymástól függetlenül végzik tevékenységüket. De a jó kapcsolat a községi, járási és megyei állandó bizottságok között itt is fonti s, különösen az azonos szakmai problémákkal foglalkozó állandó bizottságok hasznosíthatják jól egymás tapasztalatait. Ha a jól tevékenykedő áb-k munkaprogramját megismerik a feladatuk fontosságával még kevésbé tisztában levő állandó bizottságok is, feltétlenül hasznossá, lényegesen eredményesebbé válna a lakosság önigazgatásának az állandó bizottságok kereteiben való megvalósulása. Van még olyan téves felfogás is0 hogy az egyes szakosztályok ellenőrzik az állam- dó bizottságokat, ők szabják meg, hogy mit hogyan végezzenek el ezek a szervek. Ez ellenkezőleg igaz. Az egyes szakoszályoknak kell kiszol- gálniok az állandó bizottságot. Megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy dolgozhassanak, hasznosan tevékenykedj eneK a tömegek e képviselői. De az állandó bizottságnak jogában áll ellenőrizni is a VB munkáját. Szakmai javaslatok mellett elméleti útmutatást is adjanak, ha az élet úgy követeli meg E feladatok megoldását csak úgy tudják elvégezni "az állandó bizottságok, ha tagjaik állandóan képzik magukat, ha nem maradnak el a fejlődésben, a feladatok által megszabott helyzettől.
