Nógrádi Népújság, 1961. december (17. évfolyam, 97-105. szám)

1961-12-02 / 97. szám

1961. december 2. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Á nagyüzemi mezőgazdálkodás újabb sikerei felé Öröm. végigjárni a határt. A traktorok, széles barázdákat hasítanak a párolgó föld be, sokfelé zsendiil a vetés, majorságok terpeszkednek a lankák hajlatán. Valóság­gal megfiatalodott minden. A községek ha­tárában levő táblák nélkül is látni már. hogy áj élet alakul, formálódik a házak között. Nagyszerű munka, szép eredmények jelzik ezt az egy esztendős utat, amelyen a pásztói járás népe együtt halad. Az én elejei bizakodó terveket szorgal­mas munka követte. Elsők lettek a me­gyében, a cséplési és betakarítási verseny­ben. Az országban az első tíz között végez­tek. Ötven és félmillió forint értékű árura kötöttek szerződést, s a termelőszövetke­zetek össztermésük kétharmadát adják az államnak. Kenyérgabona értékesítési tervüket 35—40 vagonnal teljesítették túl. Sertésből 600 darabbal adtak többet, mint tavaly. To­jásból 300 ezer darabbal lépték túl a korábbi években leadott mennyiséget. Sokat erősödtek a termelőszövetkezetek. A legtöbb szövetkezetben már szilárd a munkaszervezet. A nyári és őszi munkák so­rán egyre több családtag vett részt a közös munkákban. Jól bevált a kapásterületek csa­ládokra való felosztásának művelési rend­szere. A szorgalmas munka eredménye nem marad el. A mostoha időjárás ellenére is teljesíti tervét a legtöbb termelőszövetkezet. Jelentősen megnövekedett az állatállomány, az állati hozamok is. Az évek óta gazdál­kodó termelőszövetkezeteknél biztosítottnak látszik, hogy kifizetik a tervezett munkaegy­ség értékét. Az okszerű gazdálkodás követ­keztében jelentősen emelkedett a közös gaz­daságok fel nem osztható alapja. A jó mun­kát bizonyítja az is, hogy a pásztói járás­ban nem számítanak hiánnyal záró termelő­szövetkezetre. Még az olyan termelőszövet­kezetek is tisztán kezdik az új gazdasági evet, ahol — a nagyüzemi tapasztalat hiányában — az idén sok gonddal, bajjal küzdöttek. Mind­ezek ellenére eredményekkel, sok tapaszta­lattal gazdagodtak a szövetkezetek az idén. Az erősödés a munka során ment végbe, s igen sokat segítettek ebben a pártszerveze­tek. Rövidesen befejeződik ez a munkás év. Az utolsó nagy feladatra, a zárszámadásra lázasan készülnek szövetkezeteink. Hiszen végérvényesen itt derül ki, meddig jutottak el az idén a szövetkezeti emberek. Biztatóak a jelek. Eredményeik azt mutatják, hogy a járás népe egy akarattal, jó úton halad a fejlett, nagyüzemi mezőgazdálkodás újabb sikerei felé. Tizenegy millió forint mezőgazdasági beruházásokra Csaknem tizenegymillió fo­rint értékű beruházásokkal gazdagodtak az idei évben a pásztói járás termelőszö­vetkezetei. A szövetkezetek erősödését tükrözi az a tény, hogy a beruházásokhoz két és félmillió forint értékű sa­ját erővel járultak hozzá. Ezért a jelentős összegért 105 létesítményt építettek fel és 12 szövetkezeti gazda­ságot villamosítottak. Az idén például 900 férőhellyel növelték a növendékistállók területét, 3400 férőhellyel a sertéshizlaldák és szállások területét. Az újonnan létesí­tett baromfitartási épületek­Száz holdas kertészet A vanyaroi Virágzó Terme­lőszövetkezet az idén 10 ka- tasztrális höldon foglalkozott kertészeti növények termesz­tésével. Ebből 5 holdat ön­töztek, 5 holdon pedig szá­raz kertészkedés folyt. A hozzáértő, gondos kertész, valamint a szövetkezeti asz­szonyok gondos munkája ré­vén a kertészet nagyszerű jövedelmet hozott a közös­ségnek. Zöldhagymából pél­dául eredetileg 20 ezer cso­móra kötöttek szerződést a MÉK-ikel, azonban ennél a mennyiségnél 15 420 csomó­val adták többet. A hagyma helyére őszi karfiol került, s a 95 mázsa karfiolért 9500 forintot kaptak a szövetkeze­tiek. Mindent összevetve a 10 holdas kertészet több mint 100 ezer forint Jövedelmet hozott az idén a termelőszövetke­zetnek. Az 1962-es tervek készíté­sénél a szövetkezetiek 100 holdat terveztek be, amelyen kertészkednek. Uborkát ter­melnek 25 holdon, 30 holdon zöldborsóit, 20 holdnyi terü­leten zöldbabot, ugyanennyi területen hagymát, a íenfcma- radó területet pedig paradi­csomnak, paprikának tartják fenn. Növelik az öntözéses kertészet területét is. A gépállomással már meg­történt a megállapodás, hogy gépek segítik azt az 1 kilométer hosszú csa­tornaszakasz megásását. amelyen keresztül vizet szállítanak majd a ker­tészet öntözéséhez. Megállapodást kötöttek már a zöldborsó, zöldbab termésé­re a konzervgyárral is. A terv tehát törvényerőre emel­kedett, amelynek megvalósí­tásáért felelősséggel tartozik a termelőszövetkezet vezető­sége, a termelőszövetkezet tagsága is. Igyekeznek is megteremteni a szövétkeze­tiak a lehetőségét annak, hogy a tervből 1962-ben valóság legyen. A kertészet területét két hozzáértő, kertészetben jártas szakemberre bízzák. Megszervezik — az ideinél jobban — a kertészet mun­kaerő-ellátását is. E téren sem lesz hiba, hiszen így megfelelően foglalkoztatni tudják az asszonyokat is. kel pedig újabb 13 ezer fé­rőhelyet létesítettek. A kivitelezésekkel és a tervszerűséggel kapcsolatban még jelentkeztek hiányossá­gok, amit az is igazol, hogy egyikét szövetkezet nem ké­szül el a beruházási mun­káikkal december végére. Az eddigi tapasztalatokat már megvitatták a termelőszövet­kezetekben. hogy a követke­ző évben hasonló hiányossá­gok ne fordulhassanak elő. Lelkesedésből kitűnő. . Csaknem 30 hatodikos és hetedikes tanuló alakította meg Héhalomban a Falusi Ifjúsági Szövetkezetét. Két hold földet kapnak a tanács­tól, ahol majd gazdálkodnak. Tervekről is beszéltek az ala­kuló ülésen. Régi tervek már ezek, amelyek végül mégis­csak valóra válnak. Az alapítók büszkeségtől telve írták alá a belépési nyilatkozatokat. A nagyszerű pillanatokat aztán már azok is megirigyelték, akik kezdet­ben nem akartak belépni, a szövetkezetbe. A vezetőség­választás óta egyre nő az újabb jelentkezők száma. Du­dás János fiatal pedagógus — a szövetkezet elnöke — már azt latolgatja, hogy több földet kellene kérni a ta­nácstól, s így növelhetnék a tagok számát. Megkötötték a szerződést is a Palotás és Vidéke Körzeti Földműves­szövetkezettel. A terményt majd a szövetkezet segítsé­gével értékesítik. A választás óta sok gon­dolat foglalkoztatja a veze­tőséget. Szeretnék, ha az is­kolai gyakorlókerthez közel kapná a szövetkezet a föl­det. Ha ez sikerül, -valósá­gos farmot létesíthetnek. Ak­kor egy másik terv is való­ra válhat. Úgy tervezik, hogy egy régi épület átalakításá­val megoldanák a leendő nyúltenyészet elhelyezését is. Ha ezt biztosítja a tanács, rövid időn belül virágzó gaz­daságot teremtenének a hé- halmi iskolások. A nevelők is, a tanulók is lelkesednek a leendő gazdaságért. Hasz­nos lenne ez, a politechnikai oktatás szempontjából is. A leglelkesebbek mégis az út­törők. Már régebben kiadták egymás között a jelszót: tá­borozni! De sajnos pénzen Előkészületek a zárszámadásra Megkezdődtek az előkészü­letek a kisbágyoni Petőfi Termelőszövetkezetben az 1961-es zárszámadáshoz. A zárszámadással párhuzamo­san a szövetkezetben folya­matos leltárit is készítenek, számiba veszik a termelőszö­vetkezet teljes vagyonát. Az állatszámlálás már megtör­tént, tizediké után munká­hoz lát a leltározási bizott­ság is. Az előkészületekben részt vesznek a szövetkezet veze­tői, az elnök, a mezőgazdász és a termelőszövetkezet köny­velője is. múlt a megoldás. Hát ezért is szeretnék mielőbb meg­valósítani a terveket. Borsót és árpát termelnek a szövet­kezetben, s ennek a bevéte­léből szeretnének táborozni majd a Balaton partján. Ha ugyanolyan lelkesedés­sel végzik a munkákat, mint amilyennel tervezgettek biz­tosan jól sikerül majd az a régen várt táborozás. VVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVWVVVVVVV vv vv vv Kiváló állal'gondozó Kiss Mihály nem tartozik az alapító tagok közé Palo­táson. Alig egy esztendeje jött a Május 1. Termelőszö­vetkezetbe, de úgy beszélnek róla, mint igen hozzáértő, lelkiismeretes tehenészről. Nagy gonddal, hozzáértéssel végzi munkáját. Legalább négy évtizede állatgondozó. Szorgalmát, hozzáértését megbecsülik a szövetkezetiek. November közepéig 422 munkaegységet írtak jóvá ré­szére, s a termelőszövetkezetben az előzetes számítások szerint 41 forintot é" egy-egy munkaegység. Nem. sokat kell számolni, s kitűnik: több mint 17 ezer forintot keresett eddig a ködösben. Ehhez azonban tessék csak hozzászámolni még másfél hónapot, hiszen nincs még vége az' esztendőnek. / Együttes erővel \ számvetés mindig szembenézést jelent ön­magunkkal és a munkánkkal. Vajon eleget tettünk-e kitű­zött terveink követelményei­nek? Ilyenkor megszólalnak a számok és sokszor a lelki­ismeret is. Jakus János az egyházas- dengelegi Kossuth Termelő- szövetkezet párttitkára, a könyvelést nézegeti. Lapozgat, aztán hirtelen megáll a keze. Még közelebb is hajol, hogy jobban lásson. Füttyent: — Ejha! Túllépjük a beter­vezett munkaegység számot? Feláll az asztaltól és csak magának mondja: , — Hát ezt nehéz lesz meg­magyarázni ... Ami igaz, az igaz. Több munkaegységet használnak fel, mint tervezték. A könyvelő és a mezőgazdász elkeseredve beszélnek erről, de én úgy gondolom, hogy még nem dől össze a ház, ha egy téglát kivesznek a falából. Hiszen tavaly, mikor még két ter­melőszövetkezetbe jártak az emberek, úgy néztek egymás­ra mintha idegenek lennének. Az idei tavasz meg már a közös munka gyümölcsének virágát fakasztotta. Az év elején akadtak még ugyan hangoskodók, akik munka közben odavágták a másik­nak: „egy szót se szóli. hát mit hoztatok ti ide a közös­be”? A munkák azonban egy­re nagyobb erőfeszítést kö­veteltek és a vállak egymás­nak feszülésében hamarosan elnémultak az iyen hangok. A párttitkár véleménye vi­szont meglep: — Sokat fejlődtünk, de mégsem tartunk ott, ahol kel­lene .... — De miért? — Vág közbe Varga Márta mezőgazdász. Hogy senki sem siet a ma­gyarázattal, önmaga adja meg a választ: — Ha nagyobb gonddal dol­gozunk és mindent elvégzünk időben, vígan mulathatnánk a zárszámadási vacsorán. Csodálkozom ezen, hi- szén a mezőgazdász éppúgy felelős a mulasztá­sért, mint a vezetőség bár­mely tagja. Megrebben a szeme amikor megkérdezem, hogy ő, a szakember sarkára állt-e mikor kellett? — Nem vagyok tagja a vezetőségnek és belefárad az ember, ha százszor ugyanazt kell hajtogatnia... Nem a sok dudaszó, hanem a sok kapa termeszti a Sző­lőt. Tudja ezt Varga Márta. Fiatalos hévvel magyaráz. De nem szalmaláng-e ez a lobo- gás? Kifogásolja, hogy nincs rendelkezési joga. Egy példát említ felemás helyzetének bizonyítására: — A napokban kezdjük el az öntözéses kertészeti tan­folyamot. Jövőre 30 holdon szeretnénk kertészkedni, s meg kell tanítani néhány em­bert az alapismeretekre ... Legalább tízszer szóltam már az elnöknek, hogy készítsék el a komposzt-telepet. De úgy látszik hiába beszélek. Té­len már késő lesz. Enélkül pedig füstbe ment terv az egész vállalkozás. JVI if éle vezetőség ez, hogy nem fogadja meg a mezőgazdász tanácsát? — gondolom. A másik pillanat­ban azonban újabb gondolat ötlik fel bennem: vajon elég határozott-e Varga Márta, har­col-e az igazáért? Mert nem kellene most so­pánkodni a munkaegység túl­lépése miatt sem, ha tovább­ra is megtartják a nyáron ki­alakított munkaszervezést. A nagy munkák idején brigá­dokban dolgoztak a tagok. Nagyszerű eredményeket ér­tek el. Vége lett a nyárnak, vége lett a brigádoknak is. Felbomlottak a csapatok, mert úgymond „közösen” sokkal jobban megy a munka. Megy ám, a munkaegység rovásá­ra! Hát mi ez, ha nem ha­tározatlanság? Az elnök, a mezőgazdász határozatlansága! A tagok meg azt mondják: „Míg Jakus Pál volt az el­nök, volt itt rend.” Hát Jakus Mihály nem olyan ember, mint Jakus Pál? — Kérem én rengeteget já­rok a területen. Ott kell len­nem mindenütt, ha eredményt akarok elérni — mondja kis­sé méltatlankodva Jakus Mi­hály. Beszélgetés közben ide-oda kapkodja a pillantását, s meg- megrezzen, amikor arról be­szélek, hogy mit láttam a majorságban. Látszik ezen az emberen, hogy fáradt, de kész a harcra. Eredményekkel vág vissza: — Van itt baj is, de na­gyon szépek az idei eredmé­nyeink. Több terményből túl­teljesítettük áruértékesítési tervünket, s majdnem a ter­vezett összeg kétszeresére nö­veljük a közös vagyont. S kinek van a környéken olyan szarvasmarha-állománya, mint a miénk'! Büszkén mondja mindezt, de aztán nagy ott sóhajt: — Csak hát... "Delémvág ez a lemondó hang. Ekkor döbbenek rá, hogy ez az ember sokat akar markolni, és keveset szorít. Jóindulatú, de egyedül nem sokra megy. Vizsgálom az arcát, amelyen idegesen rándulnak az izmok. Eszem­be jut az egyik asszony vé­leménye, amit róla mondott. „Egyik kézzel hozzádra, más kézzel tőlédre mutat”. Hát igen. Az ezerszemű és ezer­fülű tagság azonban tüstént észreveszi a határozatlansá­got. De hol van a vezető­ség, amelynek teljes mellel az elnök mellett kellene áll­nia? Szólt-e valaki közülük, hogy ne bolydítsák meg a brigádokat? Olyan erőt for­gácsoltak szét ezzel a rossz intézkedéssel, amely számta­lanszor ~ 400—450 embert „pa­rancsolt” a földekre. Nem vették észre, hogy sokan sze­mélyes haszonlesésből helye­selték ezt? ]) rigádok nincsenek, de brigádvezetők igen. Kivel rendelkezzenek akkor ezek az emberek? Kötve hi­szem például, hogy valaki megdicséri a sertéstelepüket, ha látná az ott uralkodó ren­detlenséget. Valóságos Auglász istállója. Lehet csodálni, ha pusztító betegség dúl a ma­lacok között? Eszembe jut egy közmon­dás: „Egy húzza az igát — más penderül”. Mondom az elnöknek. Szótlanul bólint. Sokkal többre jutottak volna a Kossuth-ban is, ha közösen, együttes erővel emelik a ter­het. A jelek szerint . aligha lesz meg a tervezett 3,5 mil­lió forint összjövedelem. Nem lehet csodálni, ha ismeretes mindaz, ami a számok mö­gött van és legalább a fele annak, amit az emberek gon­dolnak. De nincs veszve a jövő* hiszen alapos terveket ké­szítettek a következő évre. Kijelölik a brigádokat is. De másképpen kell ám vezetni is: következetesen és határo­zottan! Pádár András ■A PÁSZTÓI JÁRÁS ÉLETÉBŐL^ aaaaaaaaaan BaaaiasiBaMEffl na ■ a b b m i ja a b b at b k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom