Nógrádi Népújság, 1961. december (17. évfolyam, 97-105. szám)

1961-12-02 / 97. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 1961. december 2. ELSÖRFNDÜ FELADAT: a tsz-ek megszilárdításának elősegítése Állandó bizottságok vezetőinek tapasztalatcseréje Takarékossági ankét tárgynyeremény-sorsoiással Szerdán a megyei tanács nagytermében • tapasztalat- csere megbeszélésen vettek részt a megyei, járási és vá­rosi tanácsok mellett mű­ködő állandó bizottságok ve­zetői, valamint a járási ta­nácsok titkárai. A résztvevő­ket Hankó János, a megyei tanács elnöke üdvözölte, majd Kaszás Józsefné a megyei ta­nács titkára tartotta meg vita­indító beszámolóját. A tapasztalatcsere értekez­leten az állandó bizottságok vezetői meghatározták leg­fontosabb feladataikat. így például a mezőgazdasági ál­landó bizottságok amellett, hogy segítenek a termelő- szövetkezeteknek a mezőgaz­dasági tervek készítésében, igen fontos, hogy a megvalósulást is segít­sék elő és ellenőrizzék az egyes feladatok folyama­tos megvalósítását. A Vöröskereszt Nógrád megyei Végrehajtó Bizottsá­ga és az országos központ határozata alapján jánuár- ban ismét megindul me­gyénkben a „Tiszta udvar — rendes ház” mozgalom. A napokban a megyei és járási értékelő bizottságok jelenté­sei alapján a megyei Vörös- kereszt értékelte a mozgalom­ban elért eredményeket. Megállapították, hogy az utcák, terek tisztaságának megvalósításában hatékonyan közreműködtek az úttörők, akiik őrjáratokat végeztek az utcák tisztasága érdekében. A községek közül kiemel­kedtek Somoskőújfalu, Job­bágyi, Nógrádmegyer, Mátra- verebély, Nagybátony és Ba­lassagyarmat város. 4z állami gazdaságok közül Szirák, Szé- csény és Héhalom érte el a legjobb eredményt. A tsz-ek közül Nógrádmegyer és So­moskőújfalu tagsága végzett említésre méltó munkát. A többi tsz-ben sajnos nem meg­felelően fogadták a megye egészségvédelmét elősegítő mozgalmat. A tisztasági mozgalom ér­tékelésében több mint 2600 aktíva vett részt, akik a ta­nácsi körzeteknek megfelően kisebb területeken végezték az ellenőrző munkát. Somos­kőújfalun például a 40 taná­csi körzetben 240 aktíva 691 házat értékelt, amelyből 85 ház nyerte el a „Tiszta ud­var — rendes ház” táblát. Az eredmény a múlt évhez viszonyítva jobb. ugyanis 1960-ban 47 községben 2000 házat értékeltek, s ebből 519 ház kapta me-g a „Tiszta ud­var — rendes ház” táblát, az idén 130 községből 92 köz­séget és Balassagyarmat vá­rost értékelhették az aktívák és a 46 710 lakóházból 1212 bizonyult méltónak a ’kitün­tetésre: Az eredményekben nagy szerepe van a szakszerű irá­nyítást biztosító megyei KÖ-IÁL-nak, a járási főorvo­soknak és egészségügyi dolgo­zóknak. valamint a körzeti orvosoknak. Segítettek az BÉKÉS MEGYEI PARASZTKÜLDÖTTSÉG NÖGRÄD MEGYÉBEN Kétnapos tapasztalatcserére Nógrád megyébe érkezett a Békés megyei gyomai járás 30 tagú parasztküldöttsége. A Hazafias Népfrontban dolgozó aktivisták tanulmányozzák a salgótarjáni járás termelő­szövetkezeti parasztjainak helyzetét és a népfront munka itteni eredményeit. Megvizs­gálják a népfront oktatás já­rási sikereit, valamint a köz­ségi népfront bizottságok munkáját is. Emellett segíteniök kell a tsz munkaszervezetek kialakításá­ban, a tsz-tagok anyagi ér­dekeltségének fokozásában, valamint a ;tsz-en belüli ver­senymozgalmak szervezésében. Beszéltek a tapasztalatcse­rén a kereskedelmi állandó bizottságok feladatairól is. Minden állandó bizottság számára legfontosabb fel­adatul a termelőszövet­kezetek megszilárdítását szabták meg. így például a kereskedelmi állandó bizottságok a felvá­sárlási tervek teljesítésével já­ró tanácsi feladatok segíté­sében tevékenykedhetnek leg­hasznosabban. Megvan a ma­ga sajátos feladata az ipari községfejlesztési és pénzügyi állandó bizottságnak is, ezek elsősorban a tsz beruházá­sok megvalósításának előse­gítését, a pénzügyi fegyelem MSZMP megyei, valamint a járási, városi bizottságok, az úttörőszervezet, a Nőtanács és a Hazafias Népfront. A mozgalom egyik legna­gyobb eredménye a cigány­ság megmozdulása volt. Az eninek során végzett társadal­mi munka értéke 568 ezer forint. A tisztasági mozgalom eredményeinek további növe­lése érdekében különösen a termelőszövetkezetek tisztasá­gi és egészségügyi helyzetén kell tovább javítani, de fo­kozni kell a cigánytelepeken végzendő munkát is. Kiszéle­sítik az egészségügyi felvilá­gosító előadások és tanfolya­mok számát. Tervbe vették a cigánytelepek egymás közötti versenyét is. Biztosítani kell a jövőben az aktívák tovább­képzését,- amelyet orvosi elő­adások megtartásával és köz­egészségügyi tenfolyateok el­végzésével segítenek elő. A termelőszövetkezetek tisztasá­gi mozgalmának megszerve­zése érdekében pedig egész­ségügyi állomásokat hoznak létre, melyeknek feladata lesz az egészségügyi felvilágosító munka kiszélesítése és a tisz­tasági mozgalom tsz-ben tör­ténő megszervezése. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Nógrád me­gyei szervezete tevékenysé­gének homlokterében jelen­leg a szövetkezeti téli esték előkészítése van. Most állít­ják össze a téli esték prog­ramját. Ezt megelőzőleg ta­nulmányozták különböző községeink igényeit, s ,az ott szerzett tapasztalatokat is figyelembe vették a temati­Fák, fák, sudár-szevek, komondor-bús öregek: fák, fák, mi van oly csodás tibennetek? Az úton, ha megyek, úgy álltok elém kitárt ölelő karokkal, mint megannyi bárét. Tavasszal, ha int a.z április, szűzi szépen bakfis almafák sietnek elébem. S ha felzeng a békák mélabús szerenádja, susog, fölém hajlik a szerelmes hársfa érvényesülésének figyelem­mel kísérését és a községfej­lesztési tervek megvalósításá­nak meggyorsítását segítik elő. Fokozott szerep vár a művelődési állandó bizott­ságra is, ezek a termelőszövetkezeti pa­rasztok fejlődését előse­gítő kulturális nevelőmun­kában, illetve egészség- ügyi kultúrájuk fejleszté­sében működhetnek ered­ménnyel. Meghatározták a tapaszta­latcsere résztvevői az állandó bizottságoknak az egyes szak­területek tevékenységének el­lenőrzésével kapcsolatos leg­fontosabb tennivalóit is. Kubai—magyar barátsági nap az Acélárugyárban A Salgótarjáni Acélárugyár Művelődési Otthona az utób­bi években számos rendez­vényt szervez a népek ba­rátsága gondolatának elmé­lyítése érdekében, E gon­dolat jegyében bizonyos időközönként egy-egy ország népének életéről tartanak itt előadást, élménybeszámolókat, meghívnak a gyár művelő­dési otthonába számos olyan külföldi vezetőt, aki diploma­tát, vagy a Budapestre akkre­ditált diplomáciai testület va­lamely országának képviselő­je. Az acélárugyári dolgozók nagy érdeklődéssel várták a szabadságát és forradalmát hősiesen megvédő kubai nép életéről szóló élménybeszá­molót. A művelődési otthon vezetősége felkérte dr. Tolnai Gábor elvtárs, aki járt Kubában, ismertesse ottani élményeit, számoljon be a kubai nép szabadságáért és a forradalomért vívott erő­feszítéseiről. A nagy érdeklődéssel várt élménybeszámolóra csütörtö­kön este került sor a mű­velődési otthonban. Dr. Tolnai Gábor beszámolója után Kuba életéről szóló filmet vetítet­tek a művelődési otthon nagy­termében. A művelődési otthon ve­zetőségét elismerés és di­cséret illeti a népek barát­sága gondolatának elmélyí­téséért végzett következetes munkájáért. kában. Ügyelnek arra, hogy tartalmas szórakozást, fel­üdülést nyújtsanak a hallga­tóknak, de egyben ismerete­ket is adjanak és nevelő te­vékenységet folytassanak. Igen gazdag a TIT Nógrád megyei szervezetének decem­ber havi klub-műsora is. December 4-én például a második ötéves terv és S me­gye fejlesztési feladatai Ingerlő, friss nyírtát, karcsú szépasszonyok, nem tagadom, szívem értetek is dobog. S rejtett utakon is ugye mindig rámtaWsz? Hűséges szerető: fehérfürtű akác.. S ha jő az elmúlás, a temetői bánat: ki ölelne, ha nem a fűzfaágak? Fák, fák, sudár-szépek, komondor-bús öregek: fák, fák, mi van oly csodás tibennetek? Könyvespolc Illés Béla: Válaszúton Nehéz eldönteni, hogy Illés Béla regényében vagy novel­lájában alkotott jelentőseb­bet. A Válaszúton c. kötete mindenesetre a novella ki­tűnő mesterének mutatja. Uj könyve ismerős írásokat fog­lal magában, melyeket Illés Béla az elmúlt esztendő alatt írt. A kötet talán legnagy­szerűbb elbeszélése a Fa- gyejev emlékét idéző Szása c. írása. A huszas évek lo­bogó forradalmiságát, legen­dás csatáit és hőseit idézi és a kronstadti ellenforradalmi matrózlázadás szükségszerű leverésének körülményeit. Ez az írás 1956 szeptem­berében keletkezett, és az in­tést, a figyelmeztetés jogos­ságát igazolta azóta a tör­ténelem. Ezzel Illés Béla egyik leg­jellemzőbb alkotói vonására mutattunk rá: olyan író, aki a valóság ütőerén tartja a kezét, és műve, mint a szeiz­mográf jelzi a rezdüléseket, változásokat. Stílusának egy­szerű könnyedsége, az elbe­szélések természetes, epikus áradása igazi novellistának mutatja, akinek új könyve még gazdagabb tehetséget mu­tat, mint az eddigiek. Nagy idők tanúi emlékeznek (1918-1919) A könyv szerzői valóban nagy időkről adnak számot: a kommunista pánt 40 év előtti megalakulásáról és a Tanácsköztársaságról. Bár nem történelmet akarnak ír­ni, hanem saját élményeiket, életűik egy-egy epizódját ve­tik papírra, de a volt vörös­katonák és hadifoglyok, a kommunista pedagógusok, forradalmárok, írók vissza­emlékezéseiből mégis maga a történelem szól hozánk. Révay József írja elősza­vában: „a kötet egyes írásai­nak különleges jellegét és ér­tékét éppen az adja meg, hogy szemtanúik emlékezései olyan eseményekről, amelyek jelentősen befolyásolták, sok­szor döntően alakították a tárgyalt korszak történetének menetét”. A könyv első kiadását na­pok alatt elkapkodták, most jelent meg a második kiadás. címmel Jakab Sándor, az MSZMP Nógrád megyei bi­zottságának első titkára ad tájékoztatót. Érdekesnek ígér­kezik a december 12-re ki­jelölt: A film és a regény című előadás, amelynek elő­adója Bugán József. Az elő­adást filmvetítés kíséri. Megemlékeznek december 15-én Szerövről, a nagy orosz festőről. Az előadást kiállí­tással illusztrálják, majd filmvetítés is lesz. December 22-én Rába András, a Magyar Kereskedelmi Akadémia piackutató osztályvezetője a világgazdaság helyzete 1961- ben címmel tant, előadást. Rövidesen kezdetét veszi a közgazdász továbbképzés is a TIT, a. Pénzügyminisztérium Megyei Tanulmányi Felügye­lősége közös rendezésében. A legfrissebb ismereteket nyúj­tandó olyan előadásokat tar­tanaik, mint például a nem­zetközi munkamegosztás sze­repe a szocialista országok gazdaságában, a beruházási tevékenység új módszere, a szocialista vállalatok gazdál­kodásának néhány kérdése. A továbbképzésre most ve­szik számba a jelentkezőket, amely azt mutatja, hogy közgazdászaink körében nagy az érdeklődés az előadásso­rozat iránt. A kisterenyei filmszínház helyiségében a Hazafias Nép­front bizottsága, a takarékos­sági napok alkalmából Lottó- tárgynyeremény sorsolással egybekötött takarékossági an­kétet tartott. Az ankét iránt igen nagy érdeklődés nyil­vánult meg, közel négyszáz személy volt jelen. A köz­ségi Hazafias Népfront ré­széről Fenyvesi József, a he­lyi általános iskola igazgató­ja ismertette a betétkönyv­ben való takarékoskodás sok­oldalú előnyeit Beszámolójá­ban foglalkozott azokkal a különböző szolgáltatásokkal, melyeket az Országos Taka­rékpénztár nyújt a lakosság­nak. A beszámoló után az OTP Nógrád megyei fiókjának ki­küldötte tájékoztatta a meg­Közel negyven éve faragni figuráit id. Szabó István, me­gyénk Kossuth-díjas szobrász­művésze. A Szovjetunió Kom­munista Pártja XXII. kong­resszusa köszöntésére készt. ■ tette el Lenin szobrát az idős műt'ész. Az utóbbi hónapok egyik legjelentősebb és leg­értékesebb alkotása a munka­jelenteket, az egyéni pénz- takarékossági mozgalom nagy­fokú fejlődéséről, amely nem­csak megyei, de országos vi­szonylatban is hatalmas ará­nyokat öltött az elmúlt évek során. Elmondotta, hogy me­gyénkben eddig már számos község elérte a „Takarékos község” szintet. A rendsze­res takarékoskodók kelleme­sen tapasztalják, hogy he­lyes úton járnak, mert a maguk és a családjuk éle­tét szebbé, boldogabbá, és kiegyensúlyozottabbá tudják tenni, a rendszeresen betét­könyvben való takarékosko­dással. Az általános iskola tanulói kedves műsorszámok­kal szórakoztatták a közön­séget, majd filmvetítésre és a lottó-tárgynyeremények sor­solására került sor. nélküli bányász szobra. Az utolsó simításokat végzi a Talpszedő bányászok című alkotásán is. amelyet Veszp­rém megye egyik bányász köz­ségében állítanak majd jel. A Kossuth-díjas művész műterméből közöljük az aláb­bi három képet. Lenin szobrát mintázza a művész Hatalmas fából faragja ki egyik legújabb bányászjele­netét. A Talpszedő bányászok című munkáján dolgozik id. Szabó István Értékelték a Tiszta udvar rendes ház mozgalom eredményeit Széleskörű ismeretterjesztő tevékenység a TIT-nél VÁRSZEGI GYÖRGY: Fák, fák . . . Id, Szobó István műterméből

Next

/
Oldalképek
Tartalom