Nógrádi Népújság, 1961. december (17. évfolyam, 97-105. szám)

1961-12-06 / 98. szám

1961. december 6. NÖGRÁDI NÉPŰJSÁG 5 Jelentős eredmények növekvő feladatok Űj gazdasági év kezdődik az erdőgazdaságban. A Cser­háti Állami Erdőgazdaság dolgozói előtt is új, megnö­vekedett feladatok állnak. Az erdőgazdaság 1961/62. évi tervfeladatai általában na- nagyobbak az elmúlt évinél. Fatermelési tervük mintegy 75 600 köbméter, 120 ezer köbméter fát mozgatnak meg, s több mint 10 ezer köbméter ipari. és vastag tű­zifát értékesítenek. Ezenkí­vül jelentősen nagyobb segít­séget adnak az elmúlt évinél a termelőszövetke­zeteknek, a szerfás épü­letek előkészítéséhez is. Erre a célra 4376 köbmé­ter fát termelnek ki. Nagymértékű a növekedés a csemetetermelésben is. A terv 17 millió darab csemete termelését írja élő. Ennek teljesítésére megvan a reális lehetőség, hiszen az elmúlt évben igen jó volt a magter- més. Emellett jelentős fel­adatok állnak az erdőgazda­ság előtt az erdőnevelést és a fásítást illetően, s növek­szik a segédüzemek kapaci­tása is. A gépüzem két Szu­per Zétorral, a fogatüzem pedig 5 pár fogattal gyarapo­dik. A megnövekedett feladatok azt követelik az erdőgazda­ságtól, hogy a munka meg­szervezéséhez felhasználják az idei jó tapasztalatokat. Az erdőgazdaság ugyanis igen jelentős eredményeket ért el az elmúlt évben. A faterme­lés és a fagyártmány terme­lésük jelentős eredménnyel zárult. Az esztendő folya­mán 30,2 millió helyett 34,2 millió értékű faanyagot ter­meltek ki. Az .eredmények . igen szé­pek az erdőművelésben és a fásításban is. Az erdőgazda­ság teljesítette elmúlt évi fá­sítása tervét. A tervezett színt felett van a segédüze­mek teljesítménye is. Min­dent egybevetve a vállalat a tervezett 630 ezer forint veszteséggel szemben 1 millió 629 ezer forint nyereséggel zárta az évet. Mindezeket az eredménye­ket az erdőgazdaság úgy ér­te el, hogy helyesein szervez­ték meg a munkákat. Nö­velték — a, kitermelési SZAKMAI TANÁCSADÓ V>XNXXXXXSNNNX\XXXVsXX>XXvXXNX'CV\VvXVVVvXVXN^NX\N.V\V Védjük őszi vetéseinket A hosszantartó őszi szá­razság miatt vetéseink csak­nem egyszerre keltek ki és indultak erőteljes fejlődés­nek. A kedvező időjárás ha­tására az egész megye terü­letén szépen zöldell már jö­vő évi kenyerünk. Körülte­kintő módon, óva kell őriz­nünk a kemény megfeszített és költséges munkával elve­tett kalászos növények fejlő­dését. A nagy terméseredmé­nyek ugyanis nem képzelhe­tők el megfelelő számú kul­túrnövény tőszám nélkül és a tőszám pusztítói már szór­ványosan megjelentek az el­vetett táblákon. Ez a rovari kártevő a gabonafutrinka, népi nyelven a „csócsároló”. Különös gonddal kell figyel­ni azokat a vetéseket, ahol az előző években kalászos volt, illetve gabona termett. Egyaránt pusztítja az őszi búzát, rozsot és őszi árpát és ha idejében nem figyelünk fel kártételének nagyságára, az egész vetést kipusztíthat­ja. A lárvák kártétele szep­tember közepétől vehető ész­re október és november hó­napokban pedig már feltűnő méretű lehet. A gabonatő mellett símafalú, fél centi­méter átmérőjű 10—14 centi­méter mély függőleges ak­nában tartózkodik a hatlábú lárva. Kifejlődve 25—28 mil­liméter hosszú. Feje fekete, a teste hátoldalán sorakozó kitinpajzsok pedig barnás­feketék. Azért is felkészül­tebben kell” várni esetleges nagyobbmérvű pusztítását, mert ^ gabonafutrinka szá­mára kedvező hosszú ősz, de különösen a meleg októ­ber adva volt. Ilyenkor fo­kozott pusztításra számítha­tunk. A fényt kerüli, s így éjjel táplálkozik. Sokszor a fel­színre is kijön, nappalra azonban a gabonalevelek vé­gét behúzza az aknájába, s ott erős rágóival végigmor- zsolgatja azokat. A puha nö­vényi szövetrészeket elfo­gyasztja, míg a rostok ösz- szegubancolt, kócszerű cso­mókban visszamaradnak. Ez nagyon jellemző kártételére. Az így elpusztult levelek hiá­nya nagyban csökkenti a ter­mést, sőt sokszor az egész gabonatő is elpusztul. Minden termelőszövetkezeti vezetőnek kötelessége a jó gazda gondosságával eljárni és tüzetesen megvizsgálni őszi vetéseit. Ha találkozunk pusztításával, a védekezést azonnal el kell végezni. Ve­gyi védekezés terén a HCH tartalmú bőséges porzás (10 százalékos Agriíox porozóból 30 kg kb) vagy a permete­zés (2 százalékos Agriíox per­medével áztatásszerűen) vált be eddig a legjobban. Jelűnek Tibor főagronómus Munkában az asszonyok A hugyagi Magyar—Szovjet Baráti Társaság Termelő- szövetkezetben gazdag volt a dohánytermés. Kilenc holdon mintegy 10 mázsás átlagot értek el. Most a szövetkezet asszonyai szorgalmasan dolgoznak a dohánylevelek simí­tásán. Az asszonyok vezetője Antal Ferencné, de itt dol­gozik Győri Sándorné, Lantos Istvánná, Antal Mártonná és Győri Istvánná is. munkáik fokozottabb gépesí­tésével — a termelékenysé­get, csökkent az energiakölt­ség és nagymértékben javult ezen ágazatok értékesítése is. Mindezek mellett igen nagy szerepe volt a jó eredmé­nyekben annak, hogy a gaz­daság párt és szakszervezete napirenden tartotta, megfe- lelelő nyilvánosságot biztosí­tott a versenyeknek. Az elmúlt gazdasági év­ben 430 dolgozó vett részt a versenymozga­lomban és 5 munkabri­gád küzdött a szocialista brigád cím elnyeréséért. Az öt brigád közül kettő teljesítette a szerződés­ben vállalt kötelezettsé­geket és elnyerte a szo­cialista címet. Az erdőgazdaság legjobb dolgozói közül öten Kiváló dolgozó jelvényt, 23-an pedig oklevelet kaptak. A gazda­ság vezetősége és a szakszer­vezeti bizottság 56 dolgozót pénzjutalomban részesített. A gazdaságban — igen he­lyesen — az elmúlt évben széles körben alkalmazták egy-egy részfeladat sikeres megvalósítása érdekében a cél jutalmakat, és a tények azt bizonyítják, hogy ez igen jó hatással volt a dolgozóik munkalendületére, a gazda­ság tervfeladatainak teljesí­tésére. Az 1962-es tervfeladatok teljesítése érdekében az er­dőgazdaság vezetői a közeljö­vőben is igen komoly intéz­kedéseket tesznek. Többek között a jóváhagyott tervet az erdőgazdaság erdészetek­re bontja le és ezt -termelé­si tanácskozásokon ismerteti a dolgozókkal. Á málna jövője Nógrádban Tótrét-pusztai tapasztalatok TYT ógrád megye észak- nyugai vidéke — ked­vező talaj és éghajlati adott­ságai miatt — nem egészein egy évtized alatt elismert, termesztési körzete lett a málnának. Csaknem 400 ka- tasztrális holdon - folyik a termesztés. Ez év őszén to­vábbi 100 kh-dal bővítjük a meglévő ültetvényt. E vidé­ken termelt málnát korai- sága, nagy biológiai értéke és kellemes zamata miatt a hazai fogyasztókon kívül a külföldiek is kedvelik. Ter­mesztési módját — az évről évre növekvő nagyüzemi te­lepítések ellenére! is — még a szétszórt kisüzemi telepí­tési rendszer jellemzi. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya r— a málna­termesztő körzet szövetke­zeti parasztságának egyre növekvő termelési kedvére s a népgazdasági szükségle­tekre alapozva — bővíteni és fejleszteni akarja a mál­natermesztést. Fontos ter­meléspolitikai célkitűzése: korszerű agrotechnikával nagyüzemileg termelni a málnát. E célból szervezőit Dunántúlra, az országos hírű Tótréit-pusztai málnater­mesztő szövetkezetbe tanul­mányutat, amelyen a balas­sagyarmati és a rétsági kör­zet huszonöt kiváló málna­termesztője vett: részt. 'T'ótrét-pusztán ia málnát korszerű agroechniká- vaL nagyüzemi módon terme­lik. A 71 kh-as málnás ösz- sZefüggő nagjyüzemi telepí­tést képez. Nálunk is igen indokolt az üres területek betelepítése, hogy a málná­sok összefüggő, zárt terüle­tet képezzenek. Ahol erre a málnások szétszórtsága miatt Szövetkezeti nap Érsekvadkerten Szövetkezeti napot rende­zett az érsekvadikenti föld-mű- vesszövetkezet november 30- án. Ez alkalomból bemutatót tartottak az iparcikk szak- üzletben, ahol a háziasszo­nyok felvilágosítást kaptak a szintetikus mosóporok he­lyes felhasználásáról. A cuk­rászati bemutatón mintegy 30 korszerű készítményt lát­hatott a közönség. Az esti órákban pedig nagyszabású zenés divatbemutatón' szóra­kozott Érsekvadjkert lakossá­ga, ahol felvonultatták a legújabb őszi és téli ruhákat. A divatbemutató műsorában fellépett Hortobágyi Judit elöadconűvésznő. A műsor után igen értékes tárgynyere­ményeket sorsoltak ki a tom­bolán. nincs lehetőség, ott a régi, kisüzemi parcellás telepíté­seket — a nagyüzemi tele­pítés térhódításával és ter- mőrefordulásával párhuza­mosan — fel kell számolni. A munkaerő-helyzettől füg­gően a telepítendő málnás nagysága érje el a 10 ka- tasztrális holdat. Ennél kisebb terület betelepítése csak ott lehet indokolt, ahol a meglévő málnásokat fej­lesztik összefüggő nagy táb­lákká. Az 1962. évi őszi telepíté­seknél változást kell elérni a sor- és tőtávolságot ille­tően is. A jelenlegi lOOx 100-as vagy a 120x100-as tele­pítési módok nem teszik le­hetővé a gépi művelést. A lófogatok is nehézkesen dol­goznak benne. Ezért az 1962. évi őszi telepítéseknél alkalmazni kell a 200x60 centiméteres sor- és tőtávol­ságot. Előnye: a sor között géppel művelhető, — s ez már nagy előny azon szö­vetkezetek részére, ahol baj van a munkaerő-helyzettel, — elegendő napfény és le­vegő éri a növényzetet, szü­retkor könnyebb a gyümölcs­szállítás és géppel zavarta­lanul végezhető a növény- .védelem. A gazdaságos málnater- mesztés egyik feltétele — a környezeti feltételek teljesí­tésén kívül — a helyesen megválasztott fajta. A nóg­rádi körzetben a nagyma­rosi fajta az uralkodó. Ez a Lloyd George fajtának egyik hazai változata. A jö­vőbeni telepítéseknél leg­nagyobb figyelmet a fajta elszaporítására kell fordí­tani. Ezen túl az üzemi ter­mesztésbe jó tulajdonságai és bő termékenysége miatt szükséges bevonni a Kne- wett óriás fajta málnát. Javasoljuk, hogy a málnatermesztő körzet egy­két szövetkezete kontroli- parcellás termelési kísérle­tet folytasson az Angol I. és Angol II. fajtáktól. Ezen kísérletek eredményei dönt­sék el a fajták termesztés­bevételét. Bár meg kell je­gyezni, hogy az Angol I. fajta Tótrét-pusztán is a málnák királyának bizo­nyult. Tizenkét tesztendö nem kis idő egy em­ber életében még ak­kor sem, ha a mun­ka megszokott rit­musában hullanak egymásra a napok. Ha meg olyan izgal­mas fordulatokban bővelkedik ez a ti­zenkét esztendő, mint itt Kisbágyon- ban, a mi termelő- szövetkezetünkben is, akkor meg külö­nösen hosszúnak tű­nik. Mert nem volt ná­lunk mindig ilyen megalapozott, kiala­kult a gazdaság. Az elején, ha a ke­nyérgabonáról került szó, nem beszéltünk 200 holdakban, meg 10 mázsán felüli át­lagban. Mert most őszön már 225 hol­don vetettünk ke­nyérgabonát. Jól elő­készítettük a talajt, időben földbe ke­rült a mag, szép termést várhatunk. Meg aztán 10 hold­dal növekedett a nagyhozamú szovjet búza területe is. Kertészetünk 25 hold lesz. Jó dolog ez. kérem ... Mond­tam a tervezés ide­jén is: ha hozzáértő ember vezeti, nagy­szerű jövedelmet hoz az nekünk. Nem me­gyek messzire, pél­dául itt vannak a vanyarciak a szom­szédban. Elnéztem most az őszön is, mi. Tizenkét esztendő EGY BRIGÁD VEZETŐ MONOLÓGJA lyen szép karfiol­szállítmányokat in­dítottak a piacra. Az aztán fizetett szé­pen. Az állattenyésztés? Az sem marad alább. Hogy merészen ter­vezünk? Hát kérem, nagy termelőszövet­kezet lettünk. Többet várnak tőlünk, meg aztán a 150 tagnak sem gyerekjáték megfelelő munkát, megfelelő jövedelmet biztosítani... Szóval az állatok. Ott az én „birodalmam”. Hogy kérték a véleménye­met, az elnök, meg a mezőgazdász, el is mondtam, a jövő év végére 213 szarvas- marhának nemcsak a férőhelyet, a takar­mányt is biztosítani kell. Mert csak így, ha megfelelő körül­ményeket teremtünk, lesznek magasabbak a hozamok! Igaz, öttel több lesz a kocák száma is. De itt a mennyiségi vál­tozással minőségi változás is együtt jár. A kornwall-man- galica törzset fehér- húsra cseréljük. Hogy miért? Biztosí­tani tudjuk a tartás­hoz szükséges feltéte­leket, így ez gazda­ságosabb, többet hoz a szövetkezetnek. Mert most már előttünk kitárultak a lehetőségek. Most már igen. De volt idő. amikor ti- zenketten, meg hu- szonketten szőttünk esténként terveket a Tégi gazdálkodási mód, a falu arcula­tának megváltozta­tására. Eleve lehetet­len volt és mi még­is bíztunk benne. Hogyne bíznánk most erőnkben, ami­kor mind együtt va­gyunk. No persze most. se könnyű a dolgunk. Tudtam én ezt mindig, csak most, mióta brigád­vezető vagyok, job­ban látom. Nem­régen, alig két esz­tendeje választott meg a tagság. Örül­tem-e neki? Hát akárhogy is vesszük, ez kérem megtisztel­tetés. Mert amikor a tagok kijelentet­ték, hogy Kis Pál legyen a brigádve­zető, abban azért befine volt, hogy bíznak bennem, hall­gatnak rám. Azelőtt gyalogmunkás vol­tam itt a szövetke­zetben. Ismernek mind, én is isme­rem őket, de azért csak azt mondom: nem könnyű brigád- vezetőmek lenni Ahogy mondják, nem egyformák az embe­rek. Az egyikkel így, a másikkal meg úgy kell beszélnem, hogy szót értsünk. Mert azért arról még nincs mindenki meggyő­ződve, hogy a szövet­kezet a miénk, mindannyiunké, s ott úgy boldogul az em­ber, ahogy dolgozik. A minap is elém állt az egyik tag: — Brigádvezető, adj abrakot a lónak! Alig tudtam megér­tetni ' vele, most, hogy takarékoskodunk az abrakkal, nem ma­gamnak takarékosko­dók. Szűk volt ez az esztendő, de azért nekünk gondolni kell a jövőre. Nem. az enyém, mindany- nyiunk érdeke ez. Máskor meg az asszony áll elém har­ciasán, ha késő es­tébe nyúlik egy-egy megbeszélés. — Nem volt még elég 12 esztendeig? Mit mondhatok ilyenkor neki? Egyre kevesebb a gond, a baj nálunk, de hát még mindig akad s az utat nekünk kell egyenessé, járhatóvá tenni. Inkább az a baj, hogy lassan el­múlik az idő. Az len­ne jó, ha legalább húsz évvel fiatalabb lennék. Már csak azért, hogy többet tudna segíteni így az ember. A tapasztalat alapján ja­vasoljuk, hogy az új telepí­tések alá — a régi szokás­tól eltérően — 40 centiméter mélyen forgassuk meg a ta­lajt. A talajmunkával egy- időben holdanként 150—200 mázsa istállótrágyát juttas­sunk a talajba. Istállótrágya nélkül nincs fokozatosan nö­vekvő hozamemelkedés. A jövő évtől kezdve — elté­rően az eddigi szokásoktól — írendszerels műtrágyázás­ban részesítsük az ültetvé­nyeket. Egyelőre ajánlatos lenne 100 kilogramm nitro­gén, 80 kg káli és 120 kg szuperfoszfát alkalmazása katasztrális holdanként. A sikeres málnatermesz­tésnek igen, fontos alapja az őszi telepítés. Sorközi kapá­lásra igen jól alkalmazható az RS—09-es gép. Ezt nem szabad mélyen végezni, mert a málna sekélyen gyö­kerező növény. A hozam emelése érdekében ajánlatos a talaj állapotától függően az ötszöri gépi és három­szori kézi kapálás elvég­zése. A tanulmányút egyik leg­jelentősebb eredmé­nyei, hogy szövetkezetközi társulással megvalósul itt Nógrád megyében is a málna üzemi feldolgozása. Erre nagy lehetőség van. A málna üzemi feldolgozása pedig megduplázza a jöve­delmet. A tanulmányúton résztvett vezetők, szakembe­rek kezdeményezése meg­valósulásra kerül, mert a megyei mezőgazdasági osz­tály a legmesszebbmenő tá­mogatásról biztosította a málnatermelő szövetkezete­ket. Lantos László ELŐKÉSZÜLETEK A MAGYAR SZOVJET MEZŐGAZDASÁGI NAPOKRA Ülést tart december 6-án a Magyar—Szovjet .Mezőgaz­dasági Napok Előkészítő Bi­zottsága. A Mezőgazdas’ági Napokra 1962. február—már­ciusában kerül sor, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság Nógrád megyei Elnöksé­ge és a Megyei Tanács Me­zőgazdasági Osztályának rendezésében. Az ülésen az előkészítő bizottság azokat a legfontosabb tennivalókat beszéli meg, amelyek. a Magyar—Szovjet Mezőgazda­sági Napok előkészületeihez szükségesek. 176 000 FORINT FÖLDJARADÉKKÉNT Zárszámadásra készülnek örhaloimban a Hazafias Nép­front Termelőszövetkezetben. Igen eredményes esztendőt hagynak maguk mögött az idei évvel a szövetkezeti gazdák. A nagyarányú beru­házások mellett 44 forintot ér a közösségben a munka­egység értéke. A termelőszö­vetkezet vezetősége igen nagy gondot fordít arra is, hogy a szövetkezeti gázdák a, behozott földek után meg­kapják a föld járadékot. A tervek szerint 10 forintot fi-, zetnék a behozott földek minden aranykoronája után és így mintegy 176 ezer fo­rintot fizetnek ki a termelő- szövetkezetben az esztendő végén föld járadékként a szövetkezeti gazdáknak. A KENYÉRGABONA VETÉSTERÜLET NÖVELÉSE A balassagyarmati Palóc­föld Mezőgazdasági Termelő­szövetkezet az idén 550 holdon kenyérgabonát ve­tett. Ez a szép telje­sítmény 125 holdnyi emelke­dést jelent az elmúlt évhez viszonyítva. Ugyanakkor né­mileg csökkentették a tava­lyihoz képest mind a kuko­rica, mind pedig a burgonya vetésterületét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom